Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-21 / 92. szám
Tervszerű szakmunkásképzést NEMES IMRE MEGYEI TANÁCS VB ELNÖKHELYETTES VALASZA A Kelet-Magyarcn szag 1964 március 15-i számában „Tervszerű szakmunkásképzést” címmel megjelent cikkben foglaltakra az alábbiakban adom meg a szükséges tájékoztatást: A megye, s tőként Nyíregyháza városban folyó ipari tanulóképzés jelenlegi nehézségei — tanteremhiány, zsúfoltság — a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt ismeretesek Az ipari tanuló képzés felügyelete nem tartozik a megyei tanács vb. szagigazgatásának felügyelete alá, így a cikkben felvetett problémák megoldására szükséges intézkedéseket megtenni nem ál! módunkban. Az ipari tanuló képzés felügyeletét közvetlenül a Munkaügyi Minisztérium látja el A megyénkben folyó ipari tanuló képzést — bár az fclügycleülez nem hatásköri feladat — a végrehajtó bizottság állandóan figyelemmel kíséri. A tanulóképzés helyzetét a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1963 szeptember hónap folvamán « munkaügyi osztály által készített előterjeszd,és alapján a vb. napirendi pontként is tárgyalta. Törekvésünk az, hogy e munkát segítsük, mivel megyénk fokozottabb ipari Cej- . lesztése is ezt nyomatékosan indokolja. A vb. Intézkedése alapján a megyei tanács vb. munkaügyi és művelődésügyi osztálya az lparltanuló-intézet igazgatójának bevonásával jelenleg vizsgálja, hogy Nyíregyházán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Tiszavasváriban miként lehet a jelenlegi nehéz tantermi helyzeten változtatni, az oktatás feltételeit jobban biztosítani A közelmúltban a Munkaügyi Minisztérium vezető munkatársaival Nyíregyházán megbeszélést folytattunk ugyancsak az ipari tanuló képzés területén fennálló nehézségek megszüntetése céljából. A végrehajtó bizottság mindet) támogatóst megad áhhoz. hogy a Munkaügyi Minisztérium által h Hl. ötéves tervben megvalósításra tervezett 20 tantermes iskola mielőbb elkészülhessen. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elkövetkezendő időben is egyik Lonto» ie*aüutaul tekint) az ipari tanuló képzés segítését. Megyénk fokozottabb ipari fejlesztése a szakmunkások nagy tömegét igényli, s az iparítanuló-intézetnek nem kisebb feladatot. mint a szalon unkái szükséglet képzését kell megoldani megfelelő összetételben és minőségben, ehhez természetesen a feltételeket is .biztosítani kell. Nemes Imr« A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: Ez irányban választ már Mekls József elvtárs, munkaügyi miniszterhelyettestől is kaptunk, ame lyel lényegében egyetértünk Az ipari szakmunkásképzés fontossága »azonban megköveteli, hogy a megyei tanács — mint azt cikkünkben javasoltuk — jelöljön ki bizottságot a helyzet, n lehet sc- gck számbavételére, — ae Ipari tanulóképzésen túl is vállaljon koordináló szerepet a szakmunkásképié» tárlati tervének készítésében. t Ili városrész építői Pótképviselő malteroskanállal — „Tompa szaktárs eliulézi“ Ejjy óra a triss íalak között Országos megrendelésre is készít üzemanyag tartályt kát a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz. Hammel J. felv. Evenként kétszer: községfej íesztési napok Tisz-ek félti júniusa — ,, Minden felnőtt egy nap társadalmi munkában“ — Milliókat érő segítés A tavasa beköszöntésével egyidoben megyénkben is kezdetét vette a községfejlesztés idei tervének megvalósítása. Idén újabb milliós értékű létesítményekkel. . utakkal, járdákkal, szociális és kulturális épületekkel gazdagodnak a szabolcsi falvak. Javaslatok születtek az elmúlt időben a bevételi források növelésére a mátészalkai és a nyírbátori járásban. Egyike ezeknek, hogy a tsz-ck kulturális alapjuk 30 százalékát a Uüzscgfcj- lesztcsi feladatok megvalósítására ajánlják fel. E kezdeményezés alapján — mint azt legutóbbi ülésén a megyei tanács is megállapította — a két járás 26 termelőszövetkezete 476 ezer forintot ígért a tervek mielőbbi megvalósításához. Ugyancsak kedvező visszhangra talált a baktalóránt- házi és a nagykállói járás korábbi felhívása, amely azt indítványozza, hogy minden felnőtt legalább egy napot dolgozzék társadalmi munkában. Ez a törekvés már tavaly is szép sikert eredményezett. A mozgalom továbbfejlesztése érdekében már a legtöbb községben intézkedtek arról, hogy Nyíregyháza idei költségvetése 60 millió lorint Ülést tartott a városi tanács 1965 végéig évenként legalább kéf alkalommal községfejlesztési napokat szerveznek. A legjobb munkát végzők ez év elején nyilvános dicséretben részesültek. Jól mutatja a felhívások, ja-, vasiatok eredményét, hogy az* elmúlt évben a baktlórántházü járásban 687 ezerrel szem be közel egymillió, a csengeri járásban 448 ezer helyett közel félmillió, a fehérgyarmati járásban 884 ezer tervezettel szembén 900 ezer, a kisvárdai járásban 827 ezerhez képest 1 millió 142 ezer, a mátészalkai járásban 779 ezerrel szemben 1 millió 145 ezer és a nyíregyházi járásban másfél millió helyett 1 millió 822 ezer Jolánt értékű társadalmi munkát végeztek a lakosok. A Nyíregyházi Városi Tanács hétfői ülésén a város közös gazdaságainak múlt. évi munkáját vitatták meg. Megállapították», hogy valamennyi tsz-ben alkalmazták a megyei párt és tanács által kiadott premizálási javaslatokat, aminek megmutatkozott az ösztönző hatása. Mindez elősegítette, hogy a közös gazdaságok áruértékesítési tervüket 140 százalékban teljesítették. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona több mint 4 millió forinttal nőtt, s jelentősen •melkedett a termelési alap is. Ezután az idei költségvetést hagyta jóvá a tanács. A költségvetés összege 60 millió forint. 35,5 millió forintot, az összeg 58 százalékát fordítják kulturális célokra. Többek között 15 általános iskolában 8600 tanuló, s 4 középiskolában 2870 diák tanulásához biztosítják a feltételeket. Az iskolai napk*özi otthonokban 1500, a diákotthonokban 500 tanuló ellátásáról gondoskodnak. Ezenkívül az általános és középiskola esti, illetve levelező' tagozatán 1700 felnőtt tanulását segítik. A vá rosi lakosság egyfőre eső könyvellátottság emelése érdekében a kötetei« számát 13 500- ról 21 00Q-re növelik. A múlt év eleji 16 könyvkölcsönző helyett, az idén 26 működik majd. Az új kölcsönzőket főként a tanyavilágban nyitják. 15 milliót költenek gazda- gi jellegű feladatok megoldására, ezenbelül legtöbbet a tanácsi utak, járdák fenntartására, fejlesztésére. A gondozás alatt álló parkterülete 275 ezer négyzetméter. Szép szál. izmos munkás Fején micisapka. Haja erősen őszülő. Kék munkaruhája inkább szürke a portól, kezében malteroskanál, zubbonya felső zsebében ácsceruza. Teldntste nyugodt és bizalomkettő. Országgyűlési pótképviselő. Hivatala nincs és programbeszédeket sem tart. Tompa bajos régen is kőműves volt, meg akitor Is, amikor megválasztották a nyíregyháziak. Most a Petőfi utcai második 53 lakásos bérház kettes szekciójában dolgozik brigádjával. Ilyenkor már jó... — Vigyázzanak — figyelmeztet bennünket, s mutatja merre menjünk a készülő, még korlát nélküli beton- lépcsőn. Mellettünk emberek cipelik a betonelemeket. Az udvarra tekintő ablakok előtt állványerdő. A szobák falai még agyagszínüek, "hiányoznak az ajtók, a parkett, s még sok minden. Állunk az ablak előtt. — Ilyenkor már jó, mert étzi az ember, ■ hamarosan sor kerül a kulcs átadására — jegyzi meg. — Újabb 53 család kaphat itt otthont... Csábítottak mér engem, hogy mondjak le, kineveznek művezetőnek, de én maradok. Kitartok az emberekkel. Jól dolgoznak, tavaly nyáron elnyertük a szocialista brigád kitüntetést is. Reszegi József művezető és Mihály Pál az ablakon kifelé mutatnak. — Tompa szaktársék építették azokat a házakat is — mondják, s gyönyörködnek az új városképben, a színes. modern Toldi-, Arany- és Árpád utcai lakásokban. Az egyik szobában kőműves fütyül, lentről idehallik a malterkeverő gép zaja. — Az ezredik lakást megünnepeljük — töri meg a hallgatást Mihály Pál művezető. Sokszor csak megmosolyog iák Tompa moßolyog. — Addig élni leéli, hisz csak a hatszázadíR felé tartunk — mondja. — Sok gonddal-bajjal kell még megküz- denünk — folytatja. — Nem mondok mást, csak a télles»"- tést. Garai András bácsi egyszer nekem állt: „Miért, nem szólsz, neked van szavad. Intézkedj.” — Ha csak rajtam múlt volna... Sokszor az fáj az embernek, hogy megmosolyogják, ha javasol valamit... Itt van, nézze — invitál közelebb a falhoz. — Ez is azért repedezett meg, mert a hideget neon bírta. Az összes belső pucolást télen végeztük. Vaskályhát állítottunk be, felváltva fűtöttünk, hogy száradjanak a falak. Éjszakára már nem maradhattunk itt. Pedig Tompa Lajos és brigádja precízen dolgozik. — Bár ilyen lenne minden brigádunk — dicséri Mihály Pál. — A vakolást, a homlokzat készítést, a nyílászáró szerkezetek beállítását ők végzik a legpontosabban. Asszony titkár Tivadarban A falon csak a táblák díszelegnek, a betűket régen lekoptatta róluk az idő. Az épület külsőre egyszerű falusi ház, az ablakban macska sütteti magát a nappal. Hatalmas kutya fut a látogató elé. Nem hamis, hiíizen a tivadari községi tanácson naponta sok ember fordul meg. Már megszokta őket. Az ügyintézés parányi irodában folyik, a többi rész magánlakás. — Kicsi a község, kicsi az iroda is. — mosolyog Kiss Pálné vb titkár. — A telefonközpont Gu- lácson van, a kézbesítő Kisarból hozza a leveleket. A helyi termelőszövetkezet egyesült a gulácsival, a gyerekek nagyrésze Kisar- ba jár iskolába, De a 427 lakosú Tivadarban is mozgalmas élet folyik. Bőven van dolga az alig 28 éves asszonyt! tká mák. — A férjem Kisarban vb elnök. Nagyon sokat tanultam tőle, amíg elég erősnek éreztem magarn ahhoz, hogy el tudjam látni a feladatokat Bármilyen kicsi a község, a tanácsi munka becsületéért itt is meg kell dolgozni. Klubhelyis»ég kell, meg ez évben meglesz. Sokan kérik a járda kövezést. Már megrendelték a cementlapokat. A második negyedévben mag is érkezik. Itt nincs „hivatalos” érintkezési forma. Az emberek úgy térnek be, mintha csak a szomszédba mennének. — Margitkám, telefonáljon már az állatorvosért. Betegek a malacok. De bizalommal jön a putriban lakó cigány is. — „Elnötaié asszony" segítsen már megírni ezt a kérvényt... Kissné, Margitka, elnök- né asszony, titkár elvtársnő. Ki hogy szokta meg. A szegedi középiskola után Tivadar. De örül, hogy dolgozhat, segíthet az esn berekén. A hosszá utcasor magáért beszél. Uj házak, televízió, s csaknem minden lakásban rádió. Amikor árvízveszély fenyegette a községet, vele együtt talpon voltak éjszakákon keresztül a telefon mellett. Hol van baj, hová kell a segítség? Magánlakás és iroda. Jól megférnek egymás mellett. Még előnye is van. — Egész nap nem jut mindég idő a hivatalos ügyintézésre. Csak este. Ha hazajön a férjem, bevisz- szük az aktacsomókat, és dolgozunk. Órájára pillant. Nemsokára negyed Irat. Jön a térj, s kezdődik a második műszak. (bf.) Tompa eihárítja az elismerést. — Mégsem dolgoztunk jól, mert nyereségrészesedé» nincs — fordít a be*zé-J ío. nalán. — Tavaly jobban kerestünk mint most, s 1902- ben még jobban, mint o múlt évben. Keresik az okot, de nem találják. — Itt van a kettes szekeflj 16 lakása. Az ö»sszes bellB munkáért 22 953 forintot kap a brigád. Ha el tudnánk végezni I hónap alatt, nem lenne baj. De így? Hiba van a szervezéssel, gépesítéssel sem állunk valami jól. Nem egyszer megtörtént már. hogy elromlott a felvonó gép motorja, s egy hónapig javították. Ez a zsebre megy. Ilyenkor kézzel kell felhúzni a habarcsot, téglát, kötélen csigán... A» ilyen dolgot elhallgatják, hol erre, hol arra hivatkoznak. Ez nincs rendjén. 39 évből huszonkettő 22 éve épít házakat az országgyűlési pótképviselő. Most 39 éves. — Ilyen munka mellett esténként az ember még íródeákoskodik is, mert probléma mindig akad —- mondja. — Ha valami baj van Tompa szaktárs elintézi. — Nem kell szaladgálnunk, ha a bér, vagy a norma körül valami nem: stimmel — veti közbe Vass András segédmunkás. — Vele jó dolgozni. Együtt vagyunk már jl957 óta. Megértjük egymást — Tompa szakit más brigád ia elfogadná vezetőjének — summázza a brigád véleményét Garai András. Elmondták róla, hogy ha valamelyik szaktársuk bajban van, kétszer sem kell kérni a segítségét. A !V-w számú általános iskola igazgatója orra kérte, segítsen re-ndbehozni a tornatermet. Két szombatot, s két vasárnapot áldozott rá. Amit ők ígérnek — Nem ügy vagyunk mint a kereskedelem ezzel — mutatja a TOTO cigarettát mosolyogva. — Sokszor megígérték. Már azt hittük, nem lesz belőle semmi. Mi május végére ígértük, hogy átadjuk a Petőfi utcai 93 la- kast. S ez meg is lesz. Ha csak — teszi hozzá — valami átszervezés közbe nem jön. — Nem, ilyenről szó sincs — nyugtatja Reszegi művezető. Mi annak őrülnénk. Farkas Kálmán