Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

Tervszerű szakmunkásképzést NEMES IMRE MEGYEI TANÁCS VB ELNÖKHELYETTES VALASZA A Kelet-Magyarcn szag 1964 március 15-i számában „Terv­szerű szakmunkásképzést” címmel megjelent cikkben foglaltakra az alábbiakban adom meg a szükséges tájé­koztatást: A megye, s tőként Nyíregy­háza városban folyó ipari ta­nulóképzés jelenlegi nehézsé­gei — tanteremhiány, zsúfolt­ság — a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága előtt isme­retesek Az ipari tanuló kép­zés felügyelete nem tartozik a megyei tanács vb. szagigaz­gatásának felügyelete alá, így a cikkben felvetett problémák megoldására szükséges intéz­kedéseket megtenni nem ál! módunkban. Az ipari tanuló képzés felügyeletét közvetle­nül a Munkaügyi Miniszté­rium látja el A megyénkben folyó ipari tanuló képzést — bár az fclügycleülez nem ha­tásköri feladat — a végrehaj­tó bizottság állandóan figye­lemmel kíséri. A tanulókép­zés helyzetét a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1963 szeptember hónap folvamán « munkaügyi osztály által ké­szített előterjeszd,és alapján a vb. napirendi pontként is tár­gyalta. Törekvésünk az, hogy e munkát segítsük, mivel me­gyénk fokozottabb ipari Cej- . lesztése is ezt nyomatékosan indokolja. A vb. Intézkedése alapján a megyei tanács vb. munkaügyi és művelődésügyi osztálya az lparltanuló-intézet igazgatójának bevonásával je­lenleg vizsgálja, hogy Nyír­egyházán, Mátészalkán, Nyír­bátorban, Tiszavasváriban mi­ként lehet a jelenlegi nehéz tantermi helyzeten változtat­ni, az oktatás feltételeit job­ban biztosítani A közelmúltban a Munka­ügyi Minisztérium vezető mun­katársaival Nyíregyházán meg­beszélést folytattunk ugyan­csak az ipari tanuló képzés te­rületén fennálló nehézségek megszüntetése céljából. A végrehajtó bizottság mindet) támogatóst megad áhhoz. hogy a Munkaügyi Minisztérium által h Hl. ötéves tervben megvalósításra tervezett 20 tantermes iskola mielőbb el­készülhessen. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága az elkövetkezendő időben is egyik Lonto» ie*aüutaul tekint) az ipari tanuló képzés segítését. Megyénk fokozottabb ipari fejlesztése a szakmunkások nagy tömegét igényli, s az iparítanuló-intézetnek nem kisebb feladatot. mint a szalon unkái szükséglet képzé­sét kell megoldani megfelelő összetételben és minőségben, ehhez természetesen a feltéte­leket is .biztosítani kell. Nemes Imr« A SZERKESZTŐSÉG MEG­JEGYZÉSE: Ez irányban választ már Mekls József elvtárs, mun­kaügyi miniszterhelyettestől is kaptunk, ame lyel lénye­gében egyetértünk Az ipari szakmunkásképzés fontossá­ga »azonban megköveteli, hogy a megyei tanács — mint azt cikkünkben java­soltuk — jelöljön ki bizott­ságot a helyzet, n lehet sc- gck számbavételére, — ae Ipari tanulóképzésen túl is vállaljon koordináló szere­pet a szakmunkásképié» tárlati tervének készítésé­ben. t Ili városrész építői Pótképviselő malteroskanállal — „Tompa szaktárs eliulézi“ Ejjy óra a triss íalak között Országos megrendelésre is készít üzemanyag tartályt kát a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz. Hammel J. felv. Evenként kétszer: községfej íesztési napok Tisz-ek félti júniusa — ,, Minden felnőtt egy nap társadalmi munkában“ — Milliókat érő segítés A tavasa beköszöntésével egyidoben megyénkben is kezdetét vette a községfejlesz­tés idei tervének megvalósí­tása. Idén újabb milliós ér­tékű létesítményekkel. . utak­kal, járdákkal, szociális és kulturális épületekkel gazda­godnak a szabolcsi falvak. Javaslatok születtek az el­múlt időben a bevételi forrá­sok növelésére a mátészalkai és a nyírbátori járásban. Egyike ezeknek, hogy a tsz-ck kulturális alapjuk 30 százalékát a Uüzscgfcj- lesztcsi feladatok megva­lósítására ajánlják fel. E kezdeményezés alapján — mint azt legutóbbi ülésén a megyei tanács is megállapí­totta — a két járás 26 terme­lőszövetkezete 476 ezer forintot ígért a tervek mielőbbi meg­valósításához. Ugyancsak kedvező vissz­hangra talált a baktalóránt- házi és a nagykállói járás korábbi felhívása, amely azt indítványozza, hogy minden felnőtt legalább egy napot dolgozzék társadalmi munká­ban. Ez a törekvés már tavaly is szép sikert eredményezett. A mozgalom továbbfejlesztése érdekében már a legtöbb köz­ségben intézkedtek arról, hogy Nyíregyháza idei költségvetése 60 millió lorint Ülést tartott a városi tanács 1965 végéig évenként leg­alább kéf alkalommal községfejlesztési napokat szerveznek. A legjobb munkát végzők ez év elején nyilvános dicséret­ben részesültek. Jól mutatja a felhívások, ja-, vasiatok eredményét, hogy az* elmúlt évben a baktlórántházü járásban 687 ezerrel szem be közel egymillió, a csengeri já­rásban 448 ezer helyett közel félmillió, a fehérgyarmati já­rásban 884 ezer tervezettel szembén 900 ezer, a kisvárdai járásban 827 ezerhez képest 1 millió 142 ezer, a mátészalkai járásban 779 ezerrel szemben 1 millió 145 ezer és a nyíregy­házi járásban másfél millió helyett 1 millió 822 ezer Jo­lánt értékű társadalmi mun­kát végeztek a lakosok. A Nyíregyházi Városi Tanács hétfői ülésén a város közös gaz­daságainak múlt. évi munkáját vitatták meg. Megállapították», hogy valamennyi tsz-ben al­kalmazták a megyei párt és tanács által kiadott premizálási javaslatokat, aminek megmu­tatkozott az ösztönző hatása. Mindez elősegítette, hogy a kö­zös gazdaságok áruértékesítési tervüket 140 százalékban telje­sítették. A termelőszövetkezetek tisz­ta vagyona több mint 4 millió forinttal nőtt, s jelentősen •melkedett a termelési alap is. Ezután az idei költségvetést hagyta jóvá a tanács. A költ­ségvetés összege 60 millió fo­rint. 35,5 millió forintot, az összeg 58 százalékát fordítják kulturális célokra. Többek kö­zött 15 általános iskolában 8600 tanuló, s 4 középiskolában 2870 diák tanulásához biztosítják a feltételeket. Az iskolai napk*özi otthonokban 1500, a diákottho­nokban 500 tanuló ellátásáról gondoskodnak. Ezenkívül az ál­talános és középiskola esti, il­letve levelező' tagozatán 1700 felnőtt tanulását segítik. A vá rosi lakosság egyfőre eső könyvellátottság emelése érde­kében a kötetei« számát 13 500- ról 21 00Q-re növelik. A múlt év eleji 16 könyvkölcsönző he­lyett, az idén 26 működik majd. Az új kölcsönzőket fő­ként a tanyavilágban nyitják. 15 milliót költenek gazda- gi jellegű feladatok megoldá­sára, ezenbelül legtöbbet a ta­nácsi utak, járdák fenntartá­sára, fejlesztésére. A gondo­zás alatt álló parkterülete 275 ezer négyzetméter. Szép szál. izmos munkás Fején micisapka. Haja erő­sen őszülő. Kék munkaruhá­ja inkább szürke a portól, kezében malteroskanál, zubbo­nya felső zsebében ácsceruza. Teldntste nyugodt és biza­lomkettő. Országgyűlési pót­képviselő. Hivatala nincs és programbeszédeket sem tart. Tompa bajos régen is kő­műves volt, meg akitor Is, amikor megválasztották a nyíregyháziak. Most a Petőfi utcai máso­dik 53 lakásos bérház kettes szekciójában dolgozik brigád­jával. Ilyenkor már jó... — Vigyázzanak — figyel­meztet bennünket, s mutat­ja merre menjünk a készü­lő, még korlát nélküli beton- lépcsőn. Mellettünk emberek cipelik a betonelemeket. Az udvarra tekintő ablakok előtt állványerdő. A szobák falai még agyagszínüek, "hiányoz­nak az ajtók, a parkett, s még sok minden. Állunk az ablak előtt. — Ilyenkor már jó, mert étzi az ember, ■ hamarosan sor kerül a kulcs átadására — jegyzi meg. — Újabb 53 család kaphat itt otthont... Csábítottak mér engem, hogy mondjak le, kineveznek mű­vezetőnek, de én maradok. Kitartok az emberekkel. Jól dolgoznak, tavaly nyáron el­nyertük a szocialista brigád kitüntetést is. Reszegi József művezető és Mihály Pál az ablakon ki­felé mutatnak. — Tompa szaktársék épí­tették azokat a házakat is — mondják, s gyönyörköd­nek az új városképben, a szí­nes. modern Toldi-, Arany- és Árpád utcai lakásokban. Az egyik szobában kőmű­ves fütyül, lentről idehallik a malterkeverő gép zaja. — Az ezredik lakást meg­ünnepeljük — töri meg a hallgatást Mihály Pál műve­zető. Sokszor csak megmosolyog iák Tompa moßolyog. — Addig élni leéli, hisz csak a hatszázadíR felé tar­tunk — mondja. — Sok gond­dal-bajjal kell még megküz- denünk — folytatja. — Nem mondok mást, csak a télles»"- tést. Garai András bácsi egy­szer nekem állt: „Miért, nem szólsz, neked van szavad. In­tézkedj.” — Ha csak rajtam múlt volna... Sokszor az fáj az em­bernek, hogy megmosolyog­ják, ha javasol valamit... Itt van, nézze — invitál közelebb a falhoz. — Ez is azért re­pedezett meg, mert a hide­get neon bírta. Az összes bel­ső pucolást télen végeztük. Vaskályhát állítottunk be, felváltva fűtöttünk, hogy száradjanak a falak. Éjsza­kára már nem maradhattunk itt. Pedig Tompa Lajos és brigádja precízen dolgozik. — Bár ilyen lenne min­den brigádunk — dicséri Mi­hály Pál. — A vakolást, a homlokzat készítést, a nyílás­záró szerkezetek beállítását ők végzik a legpontosabban. Asszony titkár Tivadarban A falon csak a táblák díszelegnek, a betűket ré­gen lekoptatta róluk az idő. Az épület külsőre egyszerű falusi ház, az ablakban macska sütteti magát a nappal. Hatalmas kutya fut a látogató elé. Nem hamis, hiíizen a tivadari községi tanácson naponta sok ember fordul meg. Már megszokta őket. Az ügyintézés parányi irodá­ban folyik, a többi rész magánlakás. — Kicsi a község, kicsi az iroda is. — mosolyog Kiss Pálné vb titkár. — A telefonközpont Gu- lácson van, a kézbesítő Kisarból hozza a leveleket. A helyi termelőszövetkezet egyesült a gulácsival, a gyerekek nagyrésze Kisar- ba jár iskolába, De a 427 lakosú Tivadarban is moz­galmas élet folyik. Bőven van dolga az alig 28 éves asszonyt! tká mák. — A férjem Kisarban vb elnök. Nagyon sokat tanul­tam tőle, amíg elég erős­nek éreztem magarn ahhoz, hogy el tudjam látni a fel­adatokat Bármilyen kicsi a község, a tanácsi munka becsületéért itt is meg kell dolgozni. Klubhelyis»ég kell, meg ez évben meglesz. Sokan kérik a járda kövezést. Már megrendelték a ce­mentlapokat. A második negyedévben mag is érke­zik. Itt nincs „hivatalos” érintkezési forma. Az em­berek úgy térnek be, mint­ha csak a szomszédba men­nének. — Margitkám, telefonál­jon már az állatorvosért. Betegek a malacok. De bizalommal jön a putriban lakó cigány is. — „Elnötaié asszony" segítsen már megírni ezt a kérvényt... Kissné, Margitka, elnök- né asszony, titkár elvtárs­nő. Ki hogy szokta meg. A szegedi középiskola után Tivadar. De örül, hogy dol­gozhat, segíthet az esn be­rekén. A hosszá utcasor magáért beszél. Uj házak, televízió, s csaknem min­den lakásban rádió. Ami­kor árvízveszély fenyegette a községet, vele együtt tal­pon voltak éjszakákon ke­resztül a telefon mellett. Hol van baj, hová kell a segítség? Magánlakás és iroda. Jól megférnek egymás mellett. Még előnye is van. — Egész nap nem jut mindég idő a hivatalos ügy­intézésre. Csak este. Ha hazajön a férjem, bevisz- szük az aktacsomókat, és dolgozunk. Órájára pillant. Nemsoká­ra negyed Irat. Jön a térj, s kezdődik a második mű­szak. (bf.) Tompa eihárítja az elis­merést. — Mégsem dolgoztunk jól, mert nyereségrészesedé» nincs — fordít a be*zé-J ío. nalán. — Tavaly jobban ke­restünk mint most, s 1902- ben még jobban, mint o múlt évben. Keresik az okot, de nem találják. — Itt van a kettes szekeflj 16 lakása. Az ö»sszes bellB munkáért 22 953 forintot kap a brigád. Ha el tudnánk vé­gezni I hónap alatt, nem lenne baj. De így? Hiba van a szervezéssel, gépesí­téssel sem állunk valami jól. Nem egyszer megtörtént már. hogy elromlott a fel­vonó gép motorja, s egy hónapig javították. Ez a zsebre megy. Ilyenkor kéz­zel kell felhúzni a habarcsot, téglát, kötélen csigán... A» ilyen dolgot elhallgatják, hol erre, hol arra hivatkoz­nak. Ez nincs rendjén. 39 évből huszonkettő 22 éve épít házakat az or­szággyűlési pótképviselő. Most 39 éves. — Ilyen munka mellett esténként az ember még íródeákoskodik is, mert prob­léma mindig akad —- mond­ja. — Ha valami baj van Tompa szaktárs elintézi. — Nem kell szaladgálnunk, ha a bér, vagy a norma körül valami nem: stimmel — ve­ti közbe Vass András se­gédmunkás. — Vele jó dol­gozni. Együtt vagyunk már jl957 óta. Megértjük egymást — Tompa szakit más bri­gád ia elfogadná vezetőjé­nek — summázza a brigád véleményét Garai András. Elmondták róla, hogy ha valamelyik szaktársuk baj­ban van, kétszer sem kell kérni a segítségét. A !V-w számú általános iskola igaz­gatója orra kérte, segítsen re-ndbehozni a tornatermet. Két szombatot, s két vasár­napot áldozott rá. Amit ők ígérnek — Nem ügy vagyunk mint a kereskedelem ezzel — mu­tatja a TOTO cigarettát mo­solyogva. — Sokszor meg­ígérték. Már azt hittük, nem lesz belőle semmi. Mi má­jus végére ígértük, hogy át­adjuk a Petőfi utcai 93 la- kast. S ez meg is lesz. Ha csak — teszi hozzá — vala­mi átszervezés közbe nem jön. — Nem, ilyenről szó sincs — nyugtatja Reszegi műve­zető. Mi annak őrülnénk. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom