Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
Párttaggyűlés előttp i ♦ *♦ ßr ♦ a ralu jovoie ü ízeméi* — szakmunkás nélkül 0 Mi lesz a fiatalok sorsa ^ Javaslatok a helyzet könnyítésére Nincs nap, hogy ne találkoznánk a lapokban szakmunkást kereső hirdetésekkel. örvendetes, hogy már a mi megyénk ipari üzemei is keresnek szakmunkást. Ahogy az országnak nagy gondjává nőtt a munkaerő probléma, úgy lett sajátosan szabolcsi ügy as itteni szakmunkás- hiány. ■ , • Uj üzemeket kaptunk és *nég több üzem telepítésére van kilátás már a közeli, jör vőben. Természetes és kapcsolódé velejárója az iparosodásnak, hogy a gyárak szakmunkásokat keresnek. Természetes, hogy keresnek. De vajon az is természetes, hogy már most nincs szakmunkás, legalábbis nincs elég szakmáját értő ember Szabolcsban? Jelentkeznek Ilyen gondok a nyáron munkábainduló nyíregyházi konzervgyárnál, s hasonló, talán súlyosabb a helyzet a megye építőiparában, ahol az építkezések minőség© sínylette és sínyli még a kőműves, ács, 'vasbetonszerelő, s egyéb szakszerei 5 hiányát. A ínagy fejlődés előtt álló nyíregyházi gumigyár már most töpreng azon, ebben a helyzetben mi lesz két év múlva, amikor a gyár termelése és munkáslétszáma sokszorosa lesz a jelenleginek. Nem kell messzire menni, hogy felfedezzük: más üzemek is birkóznak szak- rnuukásproblémával. A gumigyárban például kényes cikkek termelésére térnek rá. Megindul a szivacs- gyártás, az orvosegészségügyi cikkek, pvc játékok termelése. Mindez nagymértékben automatizált, bonyolult gépi berendezéssel történik. Kezelésük képzett szakmunkás- garnitúrát igényel. Ám a jelenlegi feltételek mellett egyszerűen lehetetten megteremteni a szakmunkásképzés megfelelő alapjait. Szabolcsnak egészen a legutóbbi időkig alig volt ipari üzeme. Most — a kormányzat gondos, megfontolt ipartelepítési politikája nyomán — egyre több az elhelyezkedési lehetőség. Az új üzemek megoldják a problémának azt a részét hogy a keresőképesek munkához jussanak, nőjön ez egy családra jutó reáljövedelem. Az ipari pályához vonzódó sok ezer fiatal már nem kénytelen feltétlenül más megyékben elhelyezkedést ke A.sni a jövőben, itt is van, illetve lesz alkalom a képzettség megszervezésére. Uj iskolareformunk jelentős helyet ad a szakmunkásképzés korszerűsítésének, fejlesztésének. Kimondja, hogy a jövő a szakközépiskoláké e területein. Nem szükséges bizonyítgatni, milyen lehetőségeket tár fel a középiskola, amely négy éven át oktatja diákjait az általános műveltségre és egyúttal szaknvun- kásbizonyítváayt is ad. a végzettelmek. De azt is tudni kell, hogy a képzés általánossá tételéig még hosszú az út. Évtizedekig megmarad tehát a hagyományos forma, az iparitanuló-képzés is. Természetes, hogy itt sem lehet megelégedni azzal, ami volt, s keresni kell az új kor követelményeihez, az új technikához való igazodás útját Vagyis helyére kell rakni az ipari tanulóképzést a jelenben és főként a jövőben. Az állami nagyipar megteremtése tervszerű, a szükségleteknek megfelelő, koncentrált ipari szakmunkásképzést igényel. & ez a telepítés utáni elsőrendű feladat, sőt — a tények előzetes ismeretében — párhuzamos, ha nem az üzemet megelőző, feladat . Mit tettünk, mi .ezért Szabolcsban? A megye egyetlen szakközépiskolája az elmúlt oktatási évben indult Nyíregyházán. Jó, hogy idáig elértünk, de tudjuk, az itt oktatott szakmák közel sem elegendőek, s nem fedezhetik a jövő utánpótlását számokban, sem a három-négy esztendő múlva kikerülők. Szükség lenne élelmiszeripari, gumiipari, gépipari, fapari szakközépiskolai osztályokra, s az építőipari szakkáderek utánpótlása sem megnyugtató. A megye illetékesei fordultak már ez ügyben a főhatóságokhoz, ahonnan nem jött' eddig -szükséges Ígéret, ami a közeljövőben megoldást találna. Maradt tehát az a lehetőség, hogy az ipari tanulóképzésben érjünk el változást. Itt is sok az akadály. Kevés a hely, alig bírják az iskolák már ma is a megterhelést. A nyíregyházi ipari- tanul ó-intézet épületén kívül két bérelt szükségépületben főijük a tanítás. Tizenkét tanterem áll 1603 gyerek rendelkezésére! Az iparosodó város már rég kinőtte a kereteit ennek az iskolának, amely nem bírja kielégíteni a képzési igény mennyiségi részéit sem — nem szólva a minőségről. Ha hozzátesszük, hogy már a következő oktatási évben újabb százak jönnének tanulni, megértjük az itteniek aggodalmát A. Mun- kaügjü Minisztérium jól ismeri a szabolcsi iparitanu- ló-(képzés nehézségeit A tervben mégis csak 1969-re ígérnek új iskolát. Városrendezési okokból a jelenlegi iskolát sem bővíthetik, bár erre kaptak központi keretet. Mit lehet tenni? Mi lesz az általános és középiskolákból kikerülő és iparban elhelyezkedni akaró fiatalokkal? És mi lehet a fiatal üzemekkel szakmunkások nélkül? Érdemes újra fontolóra venni a problémát mind a két érintett tárcának, hiszen a megoldás elsősorban anyagi kérdés és a megye saját erőből aligha tehet többet a képzés érdekében, mint amit éddig tett —, hogy csak a nyíregyházi szakközépiskola kétemeletes tanműhelyét említsük. Addig is javasoljuk a helji üzemeknek és a művelődésügyi szerveknek, hogy a- politechnikai oktatást is tervszerűen rendeljék alá a szükségleteknek. Beszéljék meg, hogy már ősztől a szakmun- káshiánnyal leginkább küzdő üzemekbe járjanak a középiskolák tanulói munkaoktatásra. Ezzel mr ismernék, megszeretnék p>éldául a konzervipart, építőipart, gumiipart, s más szakágakat, s az érettségi után már vonzódnának a szakmához, de értenének is hozzá. Nagy segítséget kapna ezáltal is a szakmunkásképzés. Végül: hasznos lenne, ha például a megyei tanács bizottságot alakítana a megye szakmunkásképzésének vizsgálatára, s a tapasztalatok alapján konkrét javaslatokat tennének probléma megoldására. Köp ka János KISJÓ: Jánoskának ncnt kell farkas IFendégünk, Jánoska, hált roméves múlt és esténként meseszón alszik el. A rádiót nem szereti, a rádió nem ül az ágya szélére, nem fogja a kezét, és főként nem lehet irányítani, nem lehet beleszólni, kiigazítani. A rádió csak mesél, mesél, és nem törődik azzal, hogy Jánoskának sajátos igényei vannak. Piroskát mesélte első este Mária néni, hogy ment a kislány az erdőben, és találkozott a farkassal. Az első este nem is volt különösebb baj, mire a vadász fölvágta a toportyánféreg hasát, Jánoska aludt. Másnap egy perccel tovább maradt ébren és azt kérdezte, hogy ugye, Mája néni, többet azután nem találkozott Piroska a farkassal. Mája néni megnyugtatta. Annál feltűnőbb volt Jánoskának, hogy a határozott ígéret ellenére harmadik este megint csak odavitte a farkast a fene. Nehezen aludt el, mondtuk ás, hogy meleg az est. Másnap aztán kiderült, hogy nem a meleg tartotta ébren. A negyedik este ugyanis Jánoska azt kérte Mája nénitől, hogy mesélje a Piroskát egyedül. Mája néni nem értette az egyedült, nem is igen figyelt oda, csak kezdte gépiesen, hogy ment a kislány az erdőben és találkozott a farkassal. De alig mondta ki, Jánoska felült az ágyban, mindkét kezével csapkodni kezdte a takarót és haragtól pirosra gyűlt arccal kiáltotta: — Nem kő parkas, ne meséld a parkost! A Piroskát egyedül meséld!! Rövid megbeszélés után tisztázódott Jánoska elvi álláspontja. Piroska megy az erdőben és nem találkozik a farkassal, nem találkozik c világon senkivel, csak a nagymamával' — És most azt mesélt, hogy mi volt a kosárban — folytatta Jánoska. Mája néni pillanatig habozott — Kalács, bús, bor — tmmdotta. — Boj nem kő, bojot ne vigyen: Legyen benne Zizi, meg kolbász. — Kalács, hús, Zizi, kolbász — igazította ki Mája néni. — Meg elepánt. — Kis elefánt — szóltam közbe, de Jánoslca dühösen ripakodot rám: ■— Kis elepánt nem kó, nagy elepánt kó! Megállapodtunk, hogy Piroska kosarában lesz egy közepes méretű indiai elefánt is, lesz azonfelül kis- telefon, igazi villamos, két tábla Tibi-csokoládé és papírtrombita. És amikor már kész volt a lista, Jánoska kijelentette, hogy bicikli is lesz a kosárban. — A nagymama nem tud biciklizni — vélte Mája néni bátortalanul: — De tud — jelentette ki Jánoska — és megtanítja a Jánoskát is. A farkas pedig, — no, meg persze a vadász, aki ezek sze rint ugyancsak státuson kívül marad —, sóvárogva leselkednek be a kerítésen is törik a fejüket, hogyan ke- rülhenének vissza a mesébe. A rétközberencsí Egyaka- rat Termelőszövetkezetnek nincs oka dicsekedni azzal a ritka jelzővel, amely megilleti: a megye egyik legrosz- szabb közös gazdasága. Egyértelműen nem lehet kimondani, hogy a legrosszabb, mert ehhez több tényezőnek az összehasonlító vizsgálatára lenne szükség. Egy tény: az egy hold szántóföldre jutó mérleghiánya jóval meghaladja az ezer forintot. A szövetkezet jelentős mérleghiánnyal zárt 1962-ben és az azelőtti évben is. A közösből származó, egy tagra jutó évi átlagkereset 6100 forint volt tavaly. ...nincs benne a dotáció szükség. És állandó ellenőrzésre. Ellenőrző bizottságunk nem működik, mert nincs elnöke. Igen. Égetően szükséges a tanulságok leszűrése. Tavaly a termelési érték 1962-höz képest egynegyedével csökkent. a kiadások ezzel szemben nőttek. A tsz idei gazdálkodási terve szerény, ami az eredményeket illeti, a kiadások viszont nagyok. Csak egy kevéssel jobb vezetés, egy kicsivel becsületesebb munka, a közös tulajdon éberebb védelme az eredményeket tíz százalékkal javíthatja, a takarékoskodás a kiadásokat ennyivel csökkentheti. Már ez maga egymillió fohogy ez az esztendő legyen végre fordulópont Nus. elsősorban azzal lehel változást elérni, ha a tagok legalább olyan figyelmet fordítanak a közös termelésre mint a háztájira. Ehhez olyan telté elek vannak mint a gépes-'! ettség, a helyi termelési kultúrák állandósítása, s nem utolsó sorban a premizálás. A taggyűlésen termelési versenyre szólították egymást az ott lévő brigád vezetők. Ezt a versenyt a tsz vezetősége céljutalmakkal is támogatja. Nem tudhatjuk, hogy a pártgyűlés után, a tervtárgyaló közgyűlésen miként vélekedtek a tsz tagjai, mennyiben sikerült a szélesebb körű vitában még több tanulságot felszínre hozni, s ezek ismeEz a néhány adat összesűríti mindazokat a problémákat, amelyek a szövetkezet vezetésében, a tagok munkafegyelmében, a közös vagyon védelmében jelentkeztek. Nem volt könnyű dolguk a termelőszövetkezet párttagjainak a minap, amikor taggyűlésen találkoztak, hogy megvitassák a tervét jóváhagyó közgyűlés előtt az 1964 évi feladatokat. A termelőszövetkezet jó természeti adottságokkal rendelkezik. A Rétköz mindig híres zöldség-, magkender-, kukorica- és búzatermő terület volt. Rétközberencs határa, hatéves átlagban búzából 10,70, cukorrépából 200, kukoricából 18 mázsát termett holdanként Ezzel a sok éves átlaggal szemben tavaly búzából 2,7, cukorrépából 100 és kukoricából 9 mázsa szemes, termést ért el a tsz. Igen találó volt a taggyűlésen az együk felszólaló megállapítása: „A jó eredmények lehetősége itt van a községben, és nem máshol.” Ezt azért is nagypp, -..fppjos megszívlelni a tsz valameny- 'nyi tagjának; “ veüetőjéfiék, mert a vezetőségi tagok aggályoskodtak: nem jó az idei terv, nincs benne az állami dotáció... „Olyan szel,eret fizetünk, amelynek már a tengelye sincs meg“ Az állam? Feltehetően . segít majd valamicskét. De emlékezni kell a szövetkezet tagjainak arra, hogy — bár mint is vesszük és magyarázzuk —, lényegében rajtuk múlott tavaly, hogy közel kétszáz hold földön nem termeltek semmit! — Okuljunk három esztendő rossz eredményeiből. Hatezer forintból nem lehet eltartani hattagú családot — mondotta egy másik párttag. — Most például olyan szekereknek az árát fizetjük visszia több tagnak, amelyeknek már a tengelye sincs meg. Helyes gazdálkodásra, szilárd fegyelemre, a vezetőV* o -4-A nvr/vtltc odúm rint többletet jelent; egy-egy munkaegység értékét 10—12 forinttal javíthatja! Enné! a tsz-nél különösen fontos betartani a kiadások esetében a mondást: addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér... Többet a háztájiból Helyes, hogy a tagok figyelmet fordítanak a háztáji termelésre. Csak az aránytalanságok túlzottak! Mintegy kétmillió volt tavaly a tagoknak a . közösből származó jo- vtedelme, ezzel szemben a község áruforgalma elérte a 10—12 millió forintot...! Azt hangoztatták a taggyűlésen, rét eben meghatározni \ a vezetők és tagok tennivalóit. A párttagok tanácskozása, a vita szenvedélyessége azt mutatta, hogy a kommunisták igenis akarják a változást. Helyesen körvonalazták a vezetők feladatait is. Most már azon van a sor, hogy a párttagok, a tsz vezetőségének a tagjai az egész év folyamán, a munkás hétköznapokban tetteikkel és' a többi tag segítségével, nevelésével váltsák valóra határozataikat. S ebben legyen egységes az egész község! Samu András Már épül a nyíregyházi Szamuely téri bisztró Vendéglátó'kombinátot terveznek MÁV állomás kornyékén a Nyíregyháza legfprgalma- Sabb részén, a MÁV pályaudvar előtti térnek és környékének beépítési terveit most készítette el a Megyei Tervező Iroda. A tervezésnél figyelembe vették, hogy ennek a városrésznek kell a legreprezentatívabb külsőt adni, mert a kilenc irányból érkező, mintegy 60 vonatpáron naponta átlag 20—25 ezer ember érkezik erre ' a térre. A városba érkező idegen első benyomását erről a környékről szerzi, tehát Nyíregyháza úgynevezett fogadóterét két év alatt fogják valóban nagyvárosi jellegűvé változtatni. A tervek szerint a téren álló korszerűtlen, oda nem illő házakat lebontják és helyükbe új épületeket, lakásokat, üzemeket és vendéglátóipari egységeket építenek feL Az állomás előtti térség legmagasabb épülete a tizenöt emeletes garzonház lesz. Ezenkívül egy ötemeletes saroképületet terveznek lakásokkal és a földszintjén üzletekkel. Már épül a 16 lakásos, 4 emeletes ház. amelynek földszinti részén korszerű bisztró kap helyet. Ugyancsak most épül egy 12 lakásos, háromemeletes lakóház. Az állomás előtti térre terveznek két négyemeletes lakóépületet. Egjükben 53, a másikban 16 lakás lesz. A felépítendő négy nyolcemele- tes sávház mindegyikébe 108 lakást terveznek. A négy épületben összesen 432 család kap majd lakást. Az új lakónegyedben épül fe] egy nagy vendéglátókombinát is. Ebben étterem cukrászda, presszó és bár működik majd. A környéken építik fel a MÁV új raktárépületeit is. A korszerű városrészt bőséges zöldövezettel látják eL A tér hamarosan szép kertészeti kiképzést kap. Fák és virágok fogják övezni a játszótereket és a pihenőhelyeket. A kertészeti vállalat a Petőfi teret is rendezni fogja. (Sz.) A rönkfa háncsolást iryorsan, — egy ember Irányításával — végzi a gép a tőzsén fatelepen. (Hammel felvj Tervszerű i szakmunkásképzést!
