Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-13 / 61. szám

v termelőszövetkezetek ejöttével a községi tanú­knak a gazdálkodást irá- tó és szervező feladatköre k ság szerűen módosult, mi százak, helyett egy, rit- >b esetben két vagy több össég együttes feladatává t a termelés. Az új tér­és! viszony létrejötte több ;ben bizonytalanságot vál- . ki a községi tanács vé­ginél, elsősorban a gazda- szervező tevékenységben, termeléssel járó felelősség mond koncentrálódott — tsz-vezetóség kezébe —, óban ez korántsem zárja a községi tanács felelőssé- Éspedig azért nem, mert tanács az államigazgatás d szerve. 'özlsmeit ea az elv, még- szükságes ismét szólni ró- A mezőgazdaság előtt nagy tennivalók megol- ihoz komoly társadalmi •efoqásra van szükség, s en elsőrendű helye van a tögi tanácsnak. Ha valami i lehet alkalomszerű, az sorban a tsz-ek segítése, idén a termelőszövetkeze­tek ismét előbbre kell ií a termésátlagok növe- ben, a korszerű módsze- széles körű alkalmazásá- ; abban, hogy több árut tnak a népgazdaságnak. célkitűzések valóra vál­nál a községi tanács fcl- ta kettős. Egyik a gazda- tzcrvezö és az ezzel járó 'urális munka, a másik állami fegyelem betartása betartatása. Mindennek rendű előfeltétele a ta- 5 és a tsz vezetőinek a kapcsolata. Ennek a ví- rynak őszintének, becsü­snek kell lennie, mert ás ezáltal sikerül közösen rehajtani a tennivalókat. Találkozhatunk még, sajnos, olyan jelenségekkel, hogy a községben a vezetők viszonya elsősorban szubjektív ténye­zőkre épül — s hatásköri vi­tákba torkollik. A rossz em­beri kapcsolat következtében jutottak el példáid Besztere- cen is a tanács és a tsz egyes vezetői addig, hogy kölcsönös segítés helyett rágalomhad­járatot indítottak egymás el­len. De találni ilyen eseteket a kisvárdai és más járások­ban is. Legtöbb esetben rosszul éi’- telmezett hatásliör megsér­tésről van szó. A tsz-vezető túlzott beleszólásnak tartja a tanácselnök segítő szándékát, más esetben a tanácselnök véli azt, hogy a községben a tsz-elnök akar magának nagy hatáskört biztosi tani. Kétség­telen, nem egyszerű dolog e problémáknak a megoldása. Egy azonban biztos- a közsé­gek túlnyomó részében ilyen gondok már nincsenek, a ta­nács és a tsz vezetői a közös feladatot és egymást meg­értve tevékenykednek. A gazdaságszei-vező tevé­kenysége a tanácsnak igen sokrétű. Első és legfonto­sabb feladata a közös gazda­ság szervezeti, politikai és gazdasági erősítése. Ez meg­követeli, hogy a tanács el­nöke idejének túlnyomó ré­szét a szövetkezet vezetői, tagjai körében töltse; hasz­nos, jó tanácsokkal segí* se az éppen soron lévő feladatok megoldását mind a termelés­ben, mind a szervezeti élet kérdéseiben. Ez a segítés vi­szont akkor igazán eredmé­nyes, s a tsz vezetői akkor fogadják szívesen, ha érzik belőle: nem a hivatalnokos- kodás, hanem az őszinteség diktálja. Más a szakigazgatás, a felügyelet, amelynél az ál­lam törvényeinek a betartá­sáról van szó. Ebben az eset­ben a felügyeleti jogkör nem olvadhat bele a segítségadás tonnáiba. Amellett, hogy a tanács fő tennivalója a közös gazdaság segítése, igen nagy a felada­ta a háztáji gazdaságok áru­termelésében is. A község gazdálkodási, termelési ter­ve szoros egységet alkot a közös és háztáji gazdaságok­ban. A háztáji gazdaságok termelési feltételeinek a romlása, ezzel együtt a gaz­dálkodás hanyatlása néhány árucikkben érzékenyen érint­heti a népgazdasági tervek valóra válását. Ilyenek első­sorban a hús. tej- és tojás- termelés, de nem jelentékte­len a burgonya sem. A ta­nácselnök esetenként szembe kerülhet a tsz vezetőségével, a földművesszövetkezettel is a háztáji gazdaságok terme-, lési feltételeinek a megterem­tése során, de ez a szembe­kerülés nem válik, nem vál­hat ellentétté. E viták ered­ménye feltétlenül a háztáji termelés fokozása lesz! Csak vázlatosan is nehéz lenne felsorolni azokat a ten­nivalókat, amelyekben feltét­lenül szükség van a tanács­segítségadására a közös gaz­daságban és a tsz-tagok ház­táji gazdaságaiban. Egy azonban kétségtelen: bármi­lyen sok, és sokrétű a tenni­való a gazdaságszervezésben, a műveltség gyarapításában, ha a tanács és a termelőszö­vetkezet vezetői átérzik a közös ügy érdekében felelős­ségüket, tovább erősítik kap­csolataikat, a község népe ér­dekében és megelégedésére sikeresen oldhatják meg a feladatokat. Samu András „Hinni kell az embereknek“ A képviselő — önmagáról Máskor ő hajol a jegyzet­füzet fölé. Emberek gondjait rögzíti: „Helyi buszjáratot kér Tiszavasvári.” A bashal- mi iskolások bejárási problé­mája. „Kicsi a vasvári állo­más.” A kültelki orvosok dí­jának elszámolása, „Román Pétemé gyerekének elhelye­zése a gyógypedagógián.. ” Es mindenben intézkedni kell... Mikor azorvost vizsgálják De szakítsuk meg egy pil­lanatra a képviselő naplóját. A mások gondiait egy nerc­re kirekesztve valljon a saját gondjairól Maczkó Gábor, a Tiszavasvári Alkaloida Kémia I. üzemvezetője. Olyan hely­zet ez, mint amikor az or­vost vizsgálják, az orvos mondja el panaszait... — Beteg a feleségem, har­madszor műtötték a napok­ban... — kezdi a legsúlyosab­bak Az arca fakó, bár ez a Kémia I. levegőjétől van, mondhatná. De inkább a sok álmatlan éjszaka áruló nyo­mai azoic íróasztalán műszerek, mű­szaki leírások, tervek, per­cenként szól a telefon. Az egyik kazán felmondta a szol­gálatot, mi történjen, nem állhatnak meg a gépek, tete­mes külföldi megrendelésnek kell eleget tenniük minden hónapban. És a nyugati cégek nem várnak... — Elfogyott a télen a pa­kura... — emlékszik. Utánjá­rás, bosszúság, a gépek to­vább jártak. Az egész gyár mozgásban, van. A régi falakat újak váltják fel, megkezdődött a ma már világhírre szert tett Alkaloida újjáteremtése, amit műszakilag így mondanak: rekonstrukció... — Szereljük az új gépeket, de még a régiek is dolgoz­nak. A régi alkatrészekből, masinákból is be kell építe­ni, fel kell használni néhány fontosat az új üzemrészben. Ezer közül egy A Kémia J. üzemrész ad­ja a külföldre menő gyárt­mányok nyolcvan százalékát, nagy felelősség nehezedik az üzemvezető vállára. De né­hány hete nemcsak a Kémia I-ért, hanem az egész gyár i . j — Négyen és a taxi 1964. március 13. A tanács — és a termelés Másodéves vegyipari egye­temi hallgató Eddig sikere­sen tanult, de a télen tetőa- lék a bajok. A kislánya nyol­cadikos, kiválóan szerei: s vizsgázni, hogy a továbbjutás könnyebb legyen. De otthon a mosogatás, a takarítás. Az apa nem nézheti, hogy a kislány tanulás helyett mo­sogasson. Ű áll munka után a konyhába... Idegesen mozdul a széken, váratlanul... Az ő betegsége is előjött, az Ízülettel van baj... Ennyire összejöttek a gon­dok. Szinte emberfelettinek tűnik, hogy mégsem veszíti :1 életkedvét, energiáját [gaz, nincs is eri-e ideje. Ki­húzza a fiókját. ..Közügyek” — olvassuk, leveleket mutat amit nem rég írt: a közleke­dési szervek megoldják a he­lyi buszjárat sorsát... Nana kell gyalogolni, kerékpározni } munkásoknak, a diákoknak, az állami gazdaság, a tsz- dolgozóinak. — Csak a Román néni gye­rekét tudnám elhelyezni. Nyár óta húzódik. És a he­lyettesítő orvosok díja is késik, múlik... Huszonhat évvel ezelőtt, mint mosogató fiú került az Alkaloidába, együtt kezdte a most már Kossuth-díjas mér­nökkel, Mezei Barnával, áld a Chinoinban talált otthon­ra. Ö Itt maradt, itt érzi jól magát Vasváriban. Gondjai is oszlani fognak — mondja derűsen, s hozzáteszi: „Hinni kell az orvosoknak, az embe­reknek”! Páll Géz* termeléséért felelősséget vál­lalt, megbízták a tei’me!ási n osztály vezetésével. Az ő s „idegzetén” szakértelmén mű- t. lik sokban, hogy óramű pon- c tossággal működjön az ötven v országgal kapcsolatot tartó Alkaloida. Még úgy is hallatlanul fá- a rasztó foglalatoskodás lenne a ez, ha minden készen lenne, U ha nem adódnának buktatók. s De adódnak.. ■ , „ cl — Az új üzemrész műkö­déséhez vasmentes sósavra lenne szükségünk — folytat- v ja a problémákat. — De a ü pesti cég nem tudja garan- tálni, hogy százszázalékosan vasmentes anyagot szállít, csak valószínű... Valószínűre d pedig nem lehet, építeni, ti Most azon' töprengünk, ho- e gvan lehet házilag megsza- badítani majd a vastól a só- 1 savat. h Islfiét a feleségére gondol, aki a kórházban fekszik, har- a madik epeműtéttel... A pro- d pesszor azt mondja ezer eset j, közül egynél fordul elő, hogy ' az elhelyezett epevezeték el- K mozdul. Újra műteni kellett, a — Annyit gondolkoztam az a éjjel is, hogy jól tettem-e, á hogy rábeszéltem a felesé­gem... Azt gondoltam, miért szenvedjen egy életen át, a r műtét talán segíteni fog. jv Mégis bánt a lelkiismeret... j. Nagyon rosszul van...- „ Összejöttek i a gondok n ________Z______________ n a Ki tudná elválasztani a r benti üzemi gondokat, a családiaktól? Nem vagyunk 11 gépek, még a képviselő sem fc az, akinek az átlag embernél d több gond nehezíti a vállát, j, — Sajnos, abba kell hagy­ni egy időre na egyetemet 1 is.. Tízen a C épületnél jget ért a fagyszabadság — Kilenc kubikos Apagyról „Április négyre befejezzük44 sok 'lakás, középület. Alapjai­ban, a vasbeton falakban benne van a brigád dicsérete is. Telnek a kosarak, szaporán dolgozik a brigád. A brigád­vezetőt is sürgeti a munka. Már menne is, de a műveze­tő még visszatai-tja: , — Holnap délben termelési tanácskozás lesz. Remélem maga is hozzászól. Jurás György megáll egy percre. Gondolkodik, aztán a brigádtagokra teikint. Egy pil­lanatra megáll a munka. — Mit szóltok hozzá? Két napot vállalhatunk? Egyhangú a válasz: — Meg lesz! Vállaljuk. Jurás György ama felde­rül: _— Látja ilyen ez a bri­gád. Mintha testvérek len­nénk. Pedig csak a két Bakti; Ferenc, meg Jóska áztok. Meg­írhatja nyugodtan, hogy az alapozást április négyre befe­jezzük. Ünnep után már új munkát kezdünk... Tóth Árpád xan pár nap múlva megkezd- s ük a betonozást. Nagy István brigádvezető helyettes és Gönczi József is xsak erősítik a brigádvezető véleményét. — Ha rajtunk múlik, aikár hamarabb is. A „kívülálló” most még az dőjárás. A meteorológiai elő­rejelzés még újabb hideget iósol, óvatosnak kéül lenni a betonozással. — Legfeljebb letakarjuk — ajánlja a művezető. — Alul­ról már melegít a föld. Mire a talpkoszorú sorra kerül, ak­korra talán már elmúlik ez a hideghullám... GYAKORLAT TESZI... Mint a jól olajozott, kar­bantartott gépezet, úgy dolgo­zik a brigád. Szétszórtan dol­goznak, mindenkinek van bő­ven munkaterülete. Az árkok lépcsőzetesen készülnek. Az első scar már majdnem kész, a végén még el sem kezdték. Aki végez, az új sort kezd, s akinek már nem jut hely, az) elején kezdi — a betono­zást. A - sók éves együttlét, a gyakorlat alakította ki ezt a jól bevált munkafogást, nem ok nélkül emlegetik őket a legjobbak között. Felsorolni is sok lenne már az együtt vég­zett munkát: azj Irodaház épí­tésénél kezdték, ott voltak a Békeház és a kőszín ház épí­tésénél, s kereszitül-kasul szántották az Ér patak mind­két partját. Az élmények között mindig elsők között emlegetik a srin- házépítkezést. Itt érte őket az 56-os ellenforradalom, de ők akkor is helytálltak. A bri­gád nem hallgatott a sztrájk- felhívásra, tovább dolgoztak. KÉT NAPPAL KORÁBBAN — Emlékszem — mondja Nagy István — még Knoll- mayer építésvezető is beállt közénk. Terítette a maltert, mint a kőművesek. S nekik lett igazuk. Elké­szült a színház, s azóta sok­Jtóképes, jól összetartó ád. Földmunkában, beto­nban bátnan lehet rájuk asakodni. Tavalyi átlagos sítményük 110—115 szé­le Ennyit mondott róluk den Sinka Kálmán műve- , amíg elkalauzolt a tíz- i Jurás György kubikos- ád munkahelyére, a Nyír- xázán épülő 120 lakásos kezes C jelű épületének ozásához. földhányásbk, árkok, ház­asra rakott építőanyagok itt dolgozó brigád még : egy napja kezdte meg ilapárok ásását, de a csá­vók már embermélységben xódnak a szívós talajba, rsan telnek a „kosarak”, •órán forog a toronydarú je, növekszik a földhá- s. Maholnap kezdődhet a ■nozás. „EGY HÓNAP ALATT KIHOZZUK A FÖLDBŐL..."- Jó talaj az alapozáshoz gj'zi meg a művezető. — a olyan, mint a másik létnél, ahol majdnem öt erre le kellett menni, amíg árd talajt találtunk. brigádvezető helyeslőén nt. Nekik sem mindegy, y milyen közegben dolgoz- . A plusz munka csak •áltatná a betonozás nxeg- iését, néha még az ütem­et is felborítja. imgv múltú brigád már x mint tíz éve van együtt. hí, rosszban. Egyedül Ri- Ferenc az, aki pár éve ált hozzájuk. Mindannyian gyiak. csak Jurás György, brigadéros bökönyi. Elre- >1 teljes a létszám, véget a fagyszabadság. Itt sűr­ít munka, az ütemterv int április ötre el kell ezni a teljes alapozást a «koszorúval együtt.- Egy hónap alatt még idén épületet „kihoztunk’ Öld alól — magyarázza Ju­György, azJtán kezével az k felé mutat; — ez sen 5 kivétel. Az első szekció« Párosverseny a nyírbátori és baktalórántházi járások kozott A burgonya vetésterület 23 százalékán vetogumó termelést végeznek. A dohánytermő te- rületet 12 százalékkal növelik. Olyan minőségű dohány tér* melését vállalták, aminek a mázsánkénti átvételi ára lega­lább a 2000 forintot eléri. Aa almatermelésben 95 százalékos pajzstetűmen 'ességet várainak. A felhívás részletesen fogj-t lalkozik az állatter.yész ás! te­endőkkel, valamint a háztáji gazdaságok árutermelésével is. Az egész járás árutermelését 3—9 százalékkal kívánják nö­velni a múlt évihez viszo­nyítva. Az MSZMP Központi Bizotr- ,ság'a februári mezőgazdasági s határozatának végrehajtása ér- * deliében széles körű verseny- r mozgalom van kibontakozóban C a nyírbátori járásban. A kö- 1 zelmúltban járási aktívát tar- r tottak, ahol elhatározták, hogy 1 párosversenyre hívják a szom- £ szédos — hasonló adottságú — E baktalórántházi járást. Vállal­ták a felhívásukban, hogy a 1 kenyérgabona átlagtermését az e elmúlt évihez viszonyítva 5—3 f százalékkal növelik. A kukori- i ca termésátlagát megfelelő tő- , számmal, hibrid vetőmag hasz­nálattal. és vegyszeres gyom- 1 irtás alkalmazásával növelik, r már tűnjön el, mert kilépünk! A hátul ülő férfi is elér­kezettnek látja aa időt a be­avatkozásra. mászik ki a ko­cáiból és ő is káromkodik. A fiatalember kétségbeeset­ten néz stet, szól a legköze- lebbállónak, hívjon rendőrt, — az nincs a közelben. —■ maga pedig figyelmezteti a kocsivezetőt, hogy ne induljon el, amíg nem jön a rendőr. A közelben álló férfi közelebb megy a kocsihoz, megnézi a rendszámot JA 30—32. Berántják aa ajtót és a ko­csi elindul. A fiatalember még ezután is csak a segítségére siető fér­fi tanácsára ■'’ént be a köze­li gyógyszer! árba és hívott mentőt. Sígér Imre. aa idősebb férfi, aki a sofőr mellett ült. , — Kérem a feleségem azon­nal a szülészetre kell vinni, a kórházba. — A kórház itt van egy köpésre! — mondja aa előbbi. — De én voltam itt előbb! — Na lépjen már le! — mondja az elől ülő férfi, és közben igyekszik eltolni a kocsiba görcsösen kapaszkodó fiatalembert. — Ez aljasság, én jöttem előbb! •— mondja ismét, de talán most nxár a sofőrnek a kétségbeesett fiatalember. Az elől ülő férfi nekifeszíti sáros lábát a fiatalembernek és kéz- zel-lábbal igyekszik eltolni a kocsitól, a hátul ülő férfi és nő eddig egykedvűen nézték a jelenetet. A gépkocsivezető mintha minden a rendjén vol­na, mintha ő nem is szólhat­na bele a vitába, írja a me­netlevelet. Közben az elül ülő már erősebb hangot használ; — De az uristenit, most minél hamarabb beülhessen. A sofőr azonban elhúz mel­lette és pontosan a megálló , kis oszlopa előtt áll meg. ; A háromtagú társaság mint a héja csap le a kocsira. Vil- . lám gyorsan nyilnak az) ajtók • és mire a feleségéért, szüle- ! tendő gyermekéért remegő fiatalember a kocsihoz rohan, ■ ezek már helyezkednek el . bent a kocsiban és igyeksze- ! nek behúzni az ajtót. Az el­• ső ajtóhoz lép és nem engedi ’ azt behúzni. Rimánkodón mondja — kinek; a sofőrnek, . vagy a kocsit elözönlött uta- . soknak; — De kérem, én voltam itt . előbb. Hamarabb jöttem mint . önök. Kérem adják át a ko­csit. i — Mi már beültünk, men­• jen innen gyorsan — mondja Kétségbeesett fiatalember jár le-fei a taximegállónál. Második gyerekét várja. Fe­leségét a szomszédokra bízta, maga kocsiéit siet, hogy az asszonyt minél előbb a kór­háziba vigye. Szombat este kilenc óra ti­zenöt perc van. Kocsi tudva­levő, hogy ilyenkor kevés van. Két, három perc múlva egy háromtagú társaság érkezik. Ök nem idegesek, látszólag nyugodtan beszélgetnek. Hár­mójuk közül kettő férfi, egy nő. Egykedvűen figyelik a lát­hatóan idegesebbé váló -fia­talembert. Végre feltűnik az útkeresz­teződésnél az ismerős taxijel- z)és. Az izguló férfi elé megy a kocsinak négy-öt métert, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom