Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
A fehér csend világa.. * Több mint 140 esztendeje fedezték fel az Antarktiszt a azóta a „fehér csend világa’’ névvel is illetik. Csupa jég ez a kontinens. Csaknem 90 fokos fagyok, 1200 kilométer sebességű irtózatos orkánok tája ez. Jelenleg azonban töbszáz kutató dolgozik itt: szovjet, amerikai, csehszlovák, lengyel, keletnémet és francia tudósok és segítőik. A Mimij nevű szovjet kutatóállomáson együtt dolgozó különféle nemzet tudós fiai egymás mellé tűzték ki . hazájuk zászlaját (első képünkJt Mostanában ezért mondják az Antarktiszt a béke és az együttműködés kontinensének. A Mimij településnek c$ak néhány épülete láthatói a szabad ég alatt. A lakóhely, a laboratórium, a klub — minden igazi tartózkodási és munkahely 7 méter mélyen a hó alatt van. A lakóhely és a munkahely kényelmes, meleg, barátságos: a bútor, a szőnyeg, a kárpit s a kép a falon — minden az otthonra emlékeztet. Itt mérték a földkerekség legalacsonyabb hőmérsékletét: mínusz 88,3 C fokot. Védő- berendezés nélkül percek alatt kiiagyna itt az emberi szem. A kontinens magassága 3G00 méter a tengerszint felett. A levegő meglepően száraz, télen 0,001 százalék a páratartalom. Az. évi középhőmérséklet mínusz 54 fok C. A sarki éjszaka négy hónapon át tart. Az utánpótlás hajón érkezik a rövid sarki nyár idején. Ilyenkor mindenki a hajóhoz siet — még a szelíd és kíváncsi pingvinek is (második képünk). De aztán megint a kemény munka időszaka következik. G. Dietrich (NDK), B. Mihajlov (Szovjetunió), N. Petrovsky (Csehszlovákia) — a három jóbarát következetesen együtt munkálkodik a természet titkainak felderítésen. De azért az Antarktisz nem olyan sivár jégbirodalom, mint sokan hiszik. A maga nemében remek, mesébeiliő vidék ez. Sehol a világon nincs olyan napkelte és napnyugta, mint itt. Gyémántként csillognak a jéghegyek, elképesztően kék az ég s szinte sterilen tiszta a levegő. A „nyári” napfény fantasztikus fényjátékok formájában tűz alá. A kutatók — szabad idejükben — horgásznak — a jég alatt — s bámulatosan gazdag a fogasuk. Az Antarktiszon az állat és a madár még nem veszítette el az ember iránti bizalmát. És az emberek nem élnek vissza ezzel a bizalommal. Akárki odasétélhat például egy fóliához, hogy megsimogassa a hátát. A pingvinekhez oda sem kell menni: ezek a kedves és kíváncsi madarak maguk mennek az emberhez. De ez a vidék arra is jó, hogy az ember megtanulja — mennyire szüksége van embertársaira. A Barátság, a Munka és a Hősiesség fogalma itt tündöklő tisztasággal ragyog... 300 000 hold sorsa Válasz cikkünkre: Százezer formt kísérleti célokra Gépátesoportosítás 1965-ben — Duplájára emelik a talaj javít ási keretet [amdy Jánosnak, az FM növénytermesztési főigazgatósága hely éltes vezetőjének nyilatkozata Egy Héttel ezelőtt e 'ap hasábjain látott napvilágot egy ű'ás, amely a megye tál aj javítási problémáival foglalkozott. Háromszázezer hold sorsáról kfll dönteni — írtuk — hogy valóban aranyat érjen a szabolcsi homok, hogy szebb legyen az itt* termelt dohány levele, hogy fillérekbe kerüljön a burgonya. Az írásban felvetett nyitott kérdésekre a hét elején kértünk választ. A Szabolcsból érkezett látogatót szívesen fogadta Va- sady János, a növénytermesztési főigazgató talajjavítási és vízgazdálkodási ügyekkel foglalkozó helyettese. — Nemcsak én, hanem a főigazgatóság többi munkatársa is sokat gondolkozott, hogyan lehetne segíteni a szabolcsiak legégetőbb talajjavítást gondjain. Sajnos, ebben az évben már nem tehetünk sokat, legfeljebb, annyit, hogy alaposan megfontoljuk a jövő évi talajjavítási lehetőségeket. A terveket még nem készítjük, így tehát sokat még nem mondhatok. Az azonban már biztos, hogy a jövő évi keret elosztásánál nem lesz az Utolsók között Szabolcs-Szat- már megye. — Milyen hathatós intézkedéseket várhatunk? — Az első — bár nem teljesen csak szabolcsi vonatkozásban, már megtörtént. A volt gépállomási laboratóriumi vezetők a talajjavító vállalatokhoz kerültek, ahol műtrágyázást szaktanácsadókként' dolgoznak tovább. Jelentős segítség ez a szövetkezeteknek. hiszen évről évre több a rendelkezésre álló műtrágya. Rövidesen utasítani fogjuk a Debrecenben működő OMI-t, hogy az eddigieknél jóval nagyobb gondot fordítsanak a szabolcsi talajvizsgálatokra. Már ebben az évben is sokkal nagyobb kapacitással végzik majd az OMI munkatársai a talajtérképek készítését és a talajvizsgálatokat. Ezzel, úgy gondoljuk, elősegítjük a jövő évben sorra kerülő nagyobb mérvű talajjavítást. Egyébként, hogy a jövő évi talajjavítás valóban hathatós legyen, Szabolcs-Szatmárnak is sokat kell tennie. Az eddigieknél nagyobb körültekintéssel kell alkalmazni a műtrágyákat, és javítani kell az istállóírágyázáson is. Azt javaslom a szabolcsiaknak, hogy takarmányért cserébe vásárolják fel a háztáji gazdaságok istállótúgyáit, hogy ez?el is előkészítsük a jövő évi talajjavítást. — 1965-ben a talajjavítás végehajtásához milyen segítséget kap Szabolcs-Szatmár? — Valószínűnek tartom, hogy az idén talajjavításra rendelkezésre álló összeg kétszeresét adjuk a megyének. Akkor jártam először Nyíregyházán, amikor a decemberi tanácsülésre mentem le. De hogy nem lesz az utolsó, az bizonyos. Nemcsak én, hanem a főigazgatóság többi munkatársa is ellátogat Szaboles- Szatmárba ebben az évben és nem egy-két napra. Nagyobb támogatást adunk az eddigieknél a helyi talajjavító anyagok feltárásához, hiszen ez országos érdek. Nem mindegy az, hogy hány millió forintból tudjuk megoldani a szabolcsi talajok szerkezetének megváltoztatását. Ahhoz pedig, hogy minél kevesebbe kerüljön, szükségesnek tartjuk a helyi lehetőségek legnagyobb mérvű kihasználását, a szabolcsi talajjavító , anyagok felhasználását. A decemberi tanácsülésen az eddiginél sokkal több. nágy teljesítményű talajjavító gépet kértek a szabolcsiak. Ka teljes egészében nem is tudjuk, de a körülményekhez képest igyekszünk a szabolcsiak ilyen irányú igényét is szem előtt tartani. Ha nem kapunk elegendő új gépet, akkor legkésőbb a jövő év tavaszán gépátcsoportositást hajtunk végre és küldünk megfelelő mennyiségű talajjavító gépet a Nyírségbe. . Most szervezünk egy olya: vállalatot, amely nagyban se gíti majd szabolcsi taiajja vitás végrehajtását is. Rövi desen létrehozzuk a Mciiorá ciós trösztöt, amely ialujjjjví tással, talajerőgazdálkodássi és vízgazdálkodási ügyekké foglalkozik majd. Ennek trösztnek majdnem valameny nyi megyében lesznek klren deletségei. föépítésvezetösé gei, amelyek kizárólag a me gye talajjavítási tennivalói látják el. Ügy tervezik, hog; Nyíregyházán legalább eg; föépítésveze tőséget hozunl létre és a jövőben nem tér melőszövelkezetenként, hsnzit megyei szinten bíráljuk él < talajjavítási kérelmeket. E: annyit jelent, hogy a megyi rendelkezésére bocsátott ősz szegből ott végzik el a. talaj' javítást, ahol a helyi vezetői a legszükségesebbnek tartja! — fejezte be nyilatkozata' Vasady János. Az ígéreteken túl az FM növénytermesztési főigazgatósága másként is bizonyította hogy segíteni akar Szabolcs- Szatmárnak. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet » napokban kapott százezer forintot a talajjavítási kísérletek végrehajtásához. Mint megtudtuk, lehetőség van arra. hogy az FM további ősz- szeggel támogassa a szabolcsi talajjavítási kísérleteket. Ez áz összeg a kutatók véleménye szerint elegendő ahhoz hogy két községben, Nyírcsa- h oly ban és Nagydoboson komplex talajjavítást hajtsanak végre ebben az évben. Sok tennivaló, ezernyi feladat vár ránk addig, amíg végrehajthatjuk a szabolcsi talajok szerkezetének megváltoztatásét. Az ígéretekben bízva reméljük, hogy ebben a gigászi harcban nem maradunk egyedül és a tervek megvalósításával valóban elérjük, hogy virágzó legyen termelőszövotkezetetnk gazdálkodása, hogy aranyat érjen a szabolcsi homok. Pallai János Bojkott vagy kereskedelem A világkereskedelmi értekezlet elé A NYUGATI GAZDASÁGI mozgolódás a szocialista világpiac felé — egyre erőteljesebb formát ölt. Bár minden nagyobb nyugati állam érdekelt a szocialista kereskedelemben, mégsem besszélnek róla szívesen — mert az olykor sarkalatos ellentéte politikai vonalvezetésüknek. ■ Hogy most egy hónap óta mégis erősen napirenden van ez a kérdés Nyugaton, annak az oka az, hogy az Egyesült Államok súlyos szemrehányást tett Angliának a Kubának szállított autóbufelemelését. Nemrégiben Nyu- gat-Németország is — újabban az amerikai politika európai visszhangja szerepében — czlntén nehézményezte Anglia hitelkapcsolatait a szocialista országokkal, holott két és félszer akkora az exportja Kelét-Európában, mint a briteké. De Gaulle pedig kombinációba sem veszi szövetségesei esetleges tiltakozását. Rendkívüli megbízottja, Edgár Fauro nemcsak politikai kérdésekről tárgyalt Kínában. A diplomáciai kapcsolatok felvételét nyomban gazdaságok miatt. Az angolok ezúttal azonban megmakacsolták magukat és é Johnson—Home találkozó Után is nyíltan hirdetik, hogy „lelkes hívei” a keleti kereskedelemnek. S miután tavaly kimaradtak a Közös Piacból, gi megállapodás követte. MINDEZ ALIG NEVEZHETŐ másnak, mint szabályszerű konkurrencia-harcnak a szocialista . piacokért — politikai eszközökkel és az eröté- nyezők latbavetésével. De lássuk a tényeket: maga szavatolja a vállalatok által hitelre exportált cikkek ellenértékének kiegyenlítését, hogy ezzel is ösztönözze az exportot. Az amerikai kormány rendkívül élesen ellenzi An#ia szándékát, hogy a szocialista országoknak öt évnél hosz- szabb időre nyújtott hiteleket is szavatolja. Az amerikaiak szerint Anglia „export- lütelvensenyt” indit a nyugati államok között a szocialista országokkal váló kereskedelemért. Ez annál meglepőbb, mert az exporthitel biztosítás állami rendszere az Egyesült Államokban is érvényben van, sőt, a vállalatoknak adott kedvezmények az export ösztönzésére még kiterjedtebbek. SÚLYOS OKA VAN ANNAK, hogy az angolok elhatározásán aligha sikerül változtatni, mivelhogy Nagy- Britannia importja évente 12 %~kal, exportja pedig csak 9 %-kal nő. 1904-re Anglia fizetési mérlegének deficitjét 250 millió fontra., de 1965-re már 800 millióra becsülik. Ezzel függ össze, hogy januárban Londonban tárgyalások kezdődlek Anglia és Csehszlovákia között az angol beviteli korlátozások nagyrészének megszüntetésére, hasonló megbeszélések várhatók a többi szocialista országgal is. Azt akarják elérni az angolok, hogy a szocialista országok Angliába irányuló exportjuk növelése révén több fontot szerezhessenek angol nyílván feljogosítva érzik magukat olyan exportpolitika vitelére, amely érdekeiknek a legjobban megfelel. A meglepő a dologban csalt az, hogy amikor Amerika Anglia visz- gzafogásán fáradozik, ugyanakkor maga is fontolgatja a szocialista export-kontigensek Januáriján az angol kormány törvényjavaslatot terjesztet a parlament elé, hogy az általa nyújtott export-hitel szavatosság összegét 1800 millió fontról 2800 millióra kívánja felemelni. Vagyis a kormány ilyen összeg erejéig beruházási eszközök és gépek vásárlására. A brit kormány elhatározta azt is, hogy a Szovjetunióval kereskedelmi szerződésekről tárgyaló angol cégeknek 100 millió fontig terjedő hosszúlejáratú exporthitelt szavatol. HOME A JOHNSONNAL való találkozása után kifejtette kormányának az amerikaiaktól eltérő álláspontját: „Ha élni akarunk, kereskednünk kell, mi nem hiszünk a bojkottokban” — mondotta. Anglia változatlanul tovább kereskedik Kubával és kész 10—15 éves kereskedelmi hiteleket is nyújtani a Szovjetuniónak. „Anglia nem alkalmaz megkülönböztetéseket a kereskedelemben az országokban fennálló társadalmi rendtől függően” — jelentette ki az angol miniszterelnök. A Szovjetunió, Kuba és a szocialista országok kereskedelmi kapcsolatai persze nemcsak Angliával erősödnek. Január végén Moszkvában járt Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter, aki Patoli- csev szovjet külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben megállapította: ..Reális lehetőség van a Szovjetunió és Franciaország közötti árucsereforgalomban szereplő cikkek választékának további jelentős bővitésére.” Most februárban kötötték meg Rómában a legújabb szovjet—olasz árucsereforgalmi egyezményt. A szovjet—olasz kereskedő-, lem az elmúlt hat éviién négyszeresére növekedett, s 1964-ben 20 %-kal, 1965-ben pedig további 35 %-kal emelkedik. A dán kereskedelmi kamara elnöke szintén januárban járt a Szovjetunióban. ,,1970-ben már a Szovjetunió lehet Dánia exportcikkeinek legfőbb átvevője” — közölte .aljkor, s most Krag dán miniszterelnök moszkvai utazása után a kereskedelmi kapcsolatok tovább erősödtek. KUBA KERESKEDELME Nyugat-Európával ma már szintén rohamléptekben fejlődik. Mint ismeretes nemrégiben tehergépkocsikat vásárolt Franciaországtól, jelenleg pedig Belgiummal tárgyal Diesel-mozdonyok vételéről. Az amerikaiak ez ellen is tiltakoztak, ami belga körökben nem kis felháborodást keltett — mert mint Belgiumban rámutattak — számos amerikai cég — közvetve — virágzó kereskedelmet fcűytat Kubával. Az amerikai Carnation vállalat például nagy mennyiségű tejkonzervet exportál Kubának — belgiumi fiókvállalata Útján. A nemzetközi kereskedet- mj élet e megváltozott légkörében ül össze Genfben március 23-án az ENSZ világkereskedelmi konferenciája, amelynek összehívását a Szovjetunió 1054-ben javasolta. A június 15-ig, tehát a csaknem három hónapig tartó konferencián majdnem 120 állam 1500 képviselője vesz részt. Az értekezleten a szocialista országoknak a volt gyarmati országok érdekeit is megfelelően szem előtt tartó javaslatot tárgyalják: hozzanak létre az ENSZ keretében egy nemzetközi kereskedelmi szervezetet. amely az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön nyugvó, megkülönböztetések nélküli világkereskedelem megvalósításán munkálkodna. Jóllehet, az értekezlet eredményességét illetően nem bocsátkozhatunk jóslásokba, az a tény azonban mindenképpen bíztató, hogy az ENSZ a tagállamok többségének kívánságára hívta össze ezt a konferenciát, ahol a tények tömegével lehet majd bizonyítani: a gyakorlat napról napra áttöri R nyugati politikai doktrínákat, amelyek előírják a tilalmakat és a megkülönböztetéseket s nemzetközi kereskedelemben. A legjobb bizonyítókot a szocialista országok javaslatához éppen az Egyesült Államok szolgáltatja, amely ez idő szerint egyedüli ellenzője a kelet—nyugati kereskedelem kiszélesítésének. A SORS IRÓNIÁJA, hogy amikor Genfben az ENSZ világkereskedelmi értekezlete ülésezik, ugyanitt vívja majd csatáját az amerikai kormány a Közös Piac országainak vezetőivel, mert a nyugat-európai gazdasági integráció magas vámtételei túlságosan megnehezítik az amerikai cikkek exportját ezekbe az országokba. Az amerikaiak ugyanúgy a vámfalak ledöntéséért és a megkülönböztetések megszüntetéséért harcol nyugat-európai szövetségeseivel szemben, mint a szocialista országok éj a volt gyarmati ájlamok velük szemben. Pozsgai József
