Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

Levelezőink írják: Nők dicsérete Sitkén történik olyan esemény, mint a tiszaszal- kai Búzakalász termelőszö­vetkezet zárszámadó köz­gyűlésén. A vezetőség ja­vaslatára a tagság egyhan­gúan megdicsérte a női dol­gozókat, s ezt a zárszámadó Icözgyűíés jegyzőkönyvében is rögzítették. A közös gaz­daság 87 nőtag ja egész évi jó munkájával szolgált rá az elismerésre. De közülük is külön kiemelték a 23 ta­gú dohánytermelő brigádot. Varjú Józsefné irányítása mellett 21 holdon termeltek dohányt, s mind mennyi­ségben, mind minőségben túlszárnyalták a három fér­fi dohánytermelő brigád eredményét. Az asszonyok által megművelt földterü­let holdankénti termelési ér­téke 17 200 forint volt ezer forinttal több mint a szö­vetkezet dohánytermelést átlagértéke. A közgyűlésen elismeréssel beszéltek mun­kájukról, » a nemzetközi nőnap alkalmából is szere­tettel köszöntik majd őket. U. V. Zöldell a paprika A Rocsordi TTj Klet Tsz tagjai türelmetlenül várják a tavaszt, de ez a várako­zás nem ölhetett kézzel tör­ténik. A műhelyben, Takács Miklós gépszerelő irányítá­sával, az utolsó munkákat végzik az erő- és munkagé­peken. A traktoros gárda hét taggal bővül, nem lesz akadálya a kettős műszak alkalmazásának. A leendő traktorosok most készülnek a vizsgára. A növénytermesztésben a zöldségkertészeknél van a. legnagyobb mozgás. Gergely Lajos brigádvezető irányítá­sával 105 holdas kertészet­hez készítik a melegágyakat. Eddig 200 négyzetméter me­legágyat raktak meg. A ko­rán vetett paprika már zöl- delL A zöldségkertészek a tavalyi 15 hélyett 35 holdon paradicsomot, 18 holdon konzervgyártáshoz paprikát és 20 holdon konzervbabot termelnek.-Ezeken kívül lesz mák és egyéb, vegyes zöld­ségféle is • A községben van munka­erő bőven. Ezért a zöldség mellett a nagy munkaigényű és a népgazdaságnak fontos cukorrépa területét is növe­lik. Cukorrépából a tavalyi 200 holddal szemben 320 holdat fognak vetni. A nö­vénytermesztő brigádok „vízfigyelő” csapatokat ala­kítottak, hogy a pangó vizet azonnal levezessék. A tsz tőmezőgazdásza elvégezte a vetőmagvak csíráz tatását, így nem érheti kellemetlen meglepetés a szükséges nö­vényszám biztosításánál. Nagy gondot fordít a tsz a szerves trágyára. Tavasz kez­detéig egyetlen udvarban fjem marad trágya. A tsz mintegy 10 000 mázsa trá­gyát szállított ki a közös éa háztáji földekre a tagok ház­körüli gazdaságából. Kósa Árpád , . Kocsord. Otthon is töhh sjeqxtsjeyel cl d&L(j&z& asszon íjoknak! Beszélgetés a nők társadalmi problémáiról Barczi Gytitánéval, az esti egyetem igazgatójával A napokban olvashattuk a hírt az újságokban, mely szerint a földművelésügyi miniszter a nemzetközi nő­nap alkalmából „Kiváló ter­melőszövetkezeti tag” és „Ki­váló dolgozó” címmel tüntet­te ki, illetve miniszteri di­cséretbe^ részesítette a me­zőgazdaság különböző terüle­tein kiváló eredménnyel dol­gozó asszonyokat és lányokat. A fenti híren túl — szám­talan esetben hallhatunk asz- szonyokról, lányokról, akik különböző mun ka területeken bizonyítják be napról napra, hogy képességeiknek megfelelő munkakörökben a férfiakkal egyen értékű munkára képe­sek... Ezekről, a nők helyzetéről, jogairól beszélgettünk Barczi Gyulánéval, a Marxista—Leninista Esti Egyetem igazgatójával. — Hazánkban az elmúlt, közel két évtized alatt igen komolyan megváltozott a nők helyzete — mondotta. — Egyenjogúságot élveznek, megbecsült tagjai társadal­munknak. E változást első­sorban az tette lehetővé, hogy a nők* részt vehetnek a tár­sadalmi termelésben. — Azáltal, hogy kikerül­tek a konyhából, hogy anya­gi jövedelmük van, mellyel hozzájárulnak a család fenn­tartásához, megváltozott a családon belüli Helyzetük is. Ezzel párhuzamosan, ponto­san végzett munkájuk ará­nyában egyre nagyobb sze­rephez juthatnak a társadal­mi életben is. — Azonban — érzésem szerint — még nem tartunk ott, hogy elmondhassuk: min­den tekintetben megoldottuk a nők problémáit. Akadnak még, akik nem becsülik kel­lően a női munkaerőt. Az élet sok területén komolyan lehet érezni a férfiak ellen­állását. Bizonyos fokig ért­hető prpblémák ezek, hi­szen évszázados hagyományo­kat kell leküzdenünk, ha megnyugtatóan rendezni akarjuk a nők helyzetét. — Mi a véleménye me­gyénk asszonyainak, lá­nyainak helyzetéről? — kérdeztük. — örömmel tölt el, hogy megyénkben is egyre több munkaterületen dolgoznak manapság a nők, egyre na­gyobb helyet kapnak a köz­életben. Megyénkben — vé­leményem szerint — elsősor­ban azt kellene megoldani, hogy a felesleges női mun­kaerő számára megfelelő munkakört teremtsünk. Fal­vaikban pedig, úgy vélem még azon a téren is bőven akad tennivaló: hogy egyál­talán megbecsüljék, elismer­jék a nők munkáját. Ugyan­is feudális- és vallásos ha­gyományok következtében gyakran hallaná véleménye­ket, hogy a nők nem képe­sek komoly munkát elvegez­ni, az asszony csak maradjon a fakanál mellett. Gyakran nagyszerű munkájuk ellené­re is- háttérbe szorulnák asz- szomyaink, lányaink. Ezt bi- aonyítja, hogy például több olyan termelőszövetkezeti női munkabrigádról hallhatunk, melyeknek férfi a vezetőjük, továbbá az is, hogy a terme­lőszövetkezeti vezetőségekben sem kapnak megfelelő szere­pet a nők. A hétköznapokról, a csa­lád ellátásáról szólva a következőket mondta Barczi Gyuláné: — A munkahelyen végzett mindennapos tevékenység után érthetően fokozatos megterhelést jelent az asszo­nyok számára a háztartás, a család ellátása. A lakásgépe­sítés munkaerő kímélést je­lent, azonban a munkaidő ráfordítást ez sem szünteti meg. Éppen ezért elsősorban az szükséges, hogy a férjek segítsenek megkönnyíteni az annyit emlegetett „második műszakot.” Azt hiszem a leg­több családban megoldódnak e problémák, s a férfiak igyekeznek megkönnyíteni az asszonyok helyzetét Béri László útőrífőni az A tsz irodán az elnökhelyettes mondta róla: — Tud az az asszony dolgozni. Bár minden tagunk úgy dolgozna, mint Balogh Andrásné. Pedig a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezetben nincs baj a munkakedvvel. 700 munkaegység azonban igazán szép teljesii'.nény. Még férfi embernek is becsüle­tére válnék. Híre után erős, izmos testalkatúnak képzeltem. Té­vedtem. Vékonyka asszony. Négy jó tanuló gyereket ne­vel, kiválóan dolgozik a tsz-ben, otthonát' is rendben tart­ja, és több társadalmi tisztsége van. Nincsenek nmnkát­lan percei, „üresjáratai.” Alacsony széken ülve babot fejtett, amikor rán-.ritot- tam az ajtót. Nem volt egyedül. Egyik szomszédasszonya segített neki, a másik meg csak úgy átszaladt, gondo­lom, hogy ki ne fogyjanak a szóból. Szóba kerül a 700 munkaegység. Mondom, hogy di­csérte az elnökhelyettes. Jól esik neki. Mosolyog. — Csak az a baj, vannak még olyan férfiak, akik ágálnak: „minek jár olyan asszony a tsz-be, akinek az ura másfelé dolgozik7V — mondogatják. S így tavaly a közgyűlésen egyetlen nő felvételét sem szavazták meg. Nagyon rosszul esett. A brigádvezetők is sokszor annyit kívánnak a családos anyáktól, mint a férfiaktól. Fedig belátással lehetnének. Itt vari nekem is ez a négy gye­rek. A fiúk itthon járnak iskolába, a két lány a bátori gimnáziumba. Nem lehet csak úgy, istenhírével elenged­ni azokat sem. Főzni is kell nekik, mosni rájuk és az emberemre. Szóval, nem tudunk mi mindig akkor és úgy kiállni a munkába, minj a férfiak. Balogh Andrásné példája mégis azt igazolja: elvég­zik az asszonyok a munkát. Négy éa fél kőid dohányt művelt meg egymaga, és ezenfelül 169 munkaegységet szerzett egyéb közös munkában. Kapált, aratott, burgo­nyát válogatott. Amit éppen végezni kellett, mert a hat­tagú családnak zsák szűkösen jutna az egy keresetből. Sokszor úgy érzi, elfáradt, pihennie kellene. De ha hív­ják, mert valami sürgős, fontos munka van, Baloghné nem mond nemet. 1918 óta tsz-tag. Ujjai szétnyomják a csörgősre száradt hüvelyeket, a babszemek szaporán peregnek kötényébe. Beletúr, elég-e már? — Bátorítom az asszonyokat a tsz-be. „Ne húzd meg magadr, de a legtöbbje még mindig nem mer szólni. Pe­dig, ha mindig csak egy kicsivel is, de előbbre tudnánk•, jutni, eredményre vezetne. Mert a közösben nem elég csak a vezetőség véleménye, elismerése. S mindezek mellett még tanul is. — Egy kicsit titokban, mert a férjem nem nagyon örült, hogy tavaly levizsgáztam a hetedik osztályból En meg szégyellem, hogy az ősszel nem iratkoztam be a nyolcadikba. De annyi munkát adott a dohány! Pedig szeretek tanulni és úgy érzem fog is a fejem. Á történe­lem, meg a földrajz érdekelt a legjobban. A 31 mázsa szabolcsi és a 40 mázsa hevesi zölddo­hányért 26 ezer forintot kapott. A háztáji jövedelmével és a természetbeni juttatásokkal együtt 40 ezer forintot keresett egyedül Balogh Andrásné. — A férjem most a vasútnál dolgozik. 1000—1200 fo­rintot keres. így együtt az én keresetemmel jut minden­re, amire szükségünk ran. Tanulhatnak a gyerekek, me­hetnek a lányok is az egyebemre. Tudom, nekik már nem lesznek az enyémhez hasonló gondjaik. Kádár Edit ÚJ MŰSZAKI SZAKÜZLET A BÉKE SZÁLLÓ MELLETT EZER APRÓCIKK BOLTJA MÁTÉSZALKÁN ÉS KISYÁRDÁN Levelezőink . r • yi írjak: 3 milliós tartalék (Tudósítónktól) A csengeri járás terme­lőszövetkezeteiben lényeges javulás volt tavaly, a ko­rábbi évhez viszonyítva, Az 1962 évi hattal szemben csak két tsz maradt mér­leghiányos. A termelőszövet­kezetek tiszta vagyona 28, gazdálkodási eredménye 40, a tagodnak kiosztott része­sedés pedig 26 millió forint­tal volt több mint egy év­vel korábban. Az egy tag­ra jutó átlagjövedelem megközelítette a 16 ezer fo­rintot. A termelőszövetkezetek 1964-re készpénzben közel 3 millió forintot tartalékol­tak, s egyéb tártál étcuk — amely a rendszeres előle­gezés egy részét biztosítja — 11 millió forint értékű. Ez az összeg nem kevés, azonban ha arra gondolnak a tsz-ek, hogy növényter­mesztési bevételüknek több mint felét az alma adta, s az idén korántsem várhat- n efí gyümölcsből olyan nagy termést mint tavaly, akkor még komolyabb tar­talékolásra lett volna szük­ségük. Az állattenvésztés- ben — amelvnek hozama csak fele akkora mint a növénytermesztésé — egy­két millióvá' túlteljesítet­ték a tervet. Viszont sokmil­liós fejlődés esv év alatt nem várható. Ezért fontos, hogy az idén nagy fievei- 'met fordítsanak a szántó­földi növénytem-fT-ri#» eredményeinek a Mcozásá- ra, és növelek a hozamo­kat az állattenyésztésben. Csakis ezzel csökken tv, of tv a gyümölcstermelés várható *oooz-/.f i«v biztosíthatták az idén azt. hogy tovább nőjön a jövedelmük. Varga Bernét Valóraváló tervek Községünk termelőszö­vetkezete az 1962-es évben 34 forintot fizetett egy munkaegységre. Az akkort zárszámadáson született az az elhatározás, hogy a kö­vetkező évet jobb ered­ménnyel kell zárni. Az el­határozást tett követte, s « tagság szorgalmas munká­ja eredményeképpen 1963- Oä gazdasági évben 51,80 forintot ért egy munlcoegy- ség melyből a zárszámadá­son 32 forintot fizettek ki. A tagságnak mintegy 50 százaléka tízezer és azon felüli összeggel tért haza a kifizetés napján. De nem bizakodtak el, mert a február 25-i közgyűlésen újabb tervek, elhatározások születtek az idei esztendőt illetően. A tagság munká­jának eddigi eredményei a biztosíték, hogy valóira ts váltják terveiket. Kassuba Jánosné nevelő Gondoltak az öregekre Komlódtótfalu és Csert- gersima egyesült Két Va­das Testvér Termelőszövet­kezetének szociális bizottsá­ga a 2 százalékos szociális és kulturális alap felhasz­nálás kétszázhuszonöt ezer forint összesen. A kulturális alapra 60 ezer forintot he­lyezték el. 6 ezer forintot tettek félre az öregeik napjának megrendezésé­re, és tizenötezer forintot tartaléfíoltak az esetleges rendkívüli segélyezésekre. A fennmaradó összeget a két község között osztották meg, ahol külön bizottság döntötte el ki, milyen arányban részesüljön a szociális alapból. Természe­tesen ebből a pénzből csak az idős, munkaképtelen ta­goknak juttattak. Csentger- simán 61 ezer forintot ©s®j tottak szét hatvannyoJ« idős tsz-tag között. Gellért Andrásai Csengetsima fékei öböl tót nyitunk. Június elsején nyílik a felújítóit Béke presszó, Sóstón már folyik a terasz bővítése. Má­tészalkán ruházati óruházat létesítünk. Tovább fejlesztjük a hűtőgépellácást, állami vo­nalon 1.5 millió. ímsz-i vona­lon pedig 2—2.5 millió fo­rint értékű hűtőgép kerül az üzletekbe. Az idén végre megnyílik Mátészalkán és Kisvárdán az „ezer aprócikk bolt”-ja. Nagy felfutás vár­ható a rádió, televízió és egyébb háztartási kisgép irán­ti keresletben. Ezért május elsejével ezek a gépek telje­sen új szaküzletet kapnak a Béke szálló mellett. Nagyobb lehetőség nyílik a bemutatás­ra, válogatásra. A Széchenyi úti zöldségbolt alaptsriiletét háromszorosára növel lük, s légkondicionáló berendezéssel látjuk el. A Dózsa György úton megnvílik a lakberende­zési áruház. Készülnek a minden igénvt kielégítő, mo­dem ÁBC áruház tervdoku­mentációi is. Még ez évben megkezdik a Pazonyi úti cuk­rásztermelő üzem építését. Hogy a kereskedelmi szervek a jelenlegi hálózat ínellett a megnövekedett igényeket kin, légfthessék, a helyi tanácsok, a lakosság segítségére is szükség van. Bogár Feme. ték további bővítésére fordí­tunk nagy gondot a már meglévő készlet folyamat'» biztosítása mellett. Ezen a téren 6,1 százalékos növeke­dést irányoztunk elő, ami közel 40 millió forintnak fe­lel meg. Ugyancsak 6,1 száza­lékos árúnövekedést tervez­tünk a vegyes iparcikkeknél, ami 55 millió forintot tesz ki. Szeretném megemlíteni, hogy például a nyíregyházi Állami Áruház egész évi for­galma 114 millió forint A vendéglátóipari egysegeknél 24 milliós felfutást irányoz­tunk elő. Ezt elsősorban az éttermek; büfék, falatozók ételféleségeinek, cukrászké­szítményeinek nagyobb ellá­tásával szeretnénk elérni. — 1964-ben milyen há­lózatbővítést végeznek? — 39 teljesen új egységet nyitunk, ebből 19 vendéglátó­ipari lesz. 32 fmsz kezelésé­ben készül, tehát elsősorban vidéken koncentráljuk a há­lózatot. Ezenkívül 8 egységet bővítünk, és 90 boltegységben végzünk teljes felújítást, ta­tarozást. Tovább bővítjük az önkiválasztó rendszert, 19 ilyen jellegi! boltot nyitunk. Ezek a munkálatok mintegy 30 millió forintba kerülnek. Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcán korszerű vegyi és kon­dié, televízió, jármű — bele­értve a gépkocsikat is — ta­lált gazdára. A felfutás ezen a területen 31 százalékos volt. A ruházati cikkeknél elsősorban a kötöttáruk gyer­mekkonfekciók, lakástextiliák iránt nőtt az érdeklődés, ör­vendetes, hogy a vendéglátó- ipar a 44.7 millió fojintos többletforgalmát elsősorban az ételféleségek, hűsítők, sü­temények nagyobb forgalmá­val érte el. A részlethitel­akció keretében 71 százalék­kal több áru fogyott el. A két szezon végi kiárusítás 7,8 millió forint megtakarí­tást jelentett a lakosságnak. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult az a 80 új kiskereskedelmi egység, amit 1963-ban létesítettünk. — Melyek aa « évi ter­vek? — Az állami és az fmsz-i kereskedelem a múlt évi ta­pasztalatokat és a lakosság egyre növekvő igényét figye­lembe véve alakította ki az idei tervet 5,2 százalékkal nagyobb áruforgalmat sze­retnénk lebonyolítani, mint 1963-ban. Elsődleges feladat­nak az élelmiszerellátás za­vartalanságát tekintjük. A húsellátásnál nem várható a választék bővülése. A ruhá­zati cücfceknél főleg a ráláss­39 új üzlet nyílik idén A lakosság igénye a min­dennapi és tartós használati cikkek iránt érvről évre nő. A kereskedelem igyekszik lé­pést tartani a megnövekedett követelményekkel. Nagyobb áruforgalommal, bővebb vá­lasztékkal segíti a vásárló­kat. Az állami és földmű- vessaövetkezatá kereskedelem feladatairól, problémáiról kérdeztük Fodor Andor elv­társat, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának ve­zetőjét. — A kereskedelem milyent mértékben teljesítette a múlt évi tervét? — Megyénk kiskereskedel­mi rendszere 1963-ban 12,4 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le, mint 1962- ben. Pénzben kifejezve ez a többlet 316,5 millió forintot jelent. A vegyes iparcikkek­ből 110 millió forinttal vásá­roltak többet, mint az előző ( évben. Különösen nagy volt a keletje a tartós fogyasztási cikkeknek. Sok mosógép, rá­Értesitjfik a közönséget, hogy szakvizsgás pedikűrös végez LÁBÁPOLÁST a Mátészalkai Szolgáltató KTSZ vasútállomáshoz kö­zel fekvő, Kölcsey u. 29. sz. alatt lévő üzemház udvari pedikür szalonjában. HM*r,,ll"H Szolgáltató KTSZ. 1 *>. ~i uoi)!

Next

/
Oldalképek
Tartalom