Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

'Divatleazl A CSALÁD OLDALA T apslfules bölcsessége Egyszer egy bárány valahogy maradt a nyájtól, eltévedt, tkosott össze-vissza a pusz- i. Egyszercsak szembe találja igát a farkassal. A farkas ónnal szét akarta tépni, de rggondolta: „Ha azonnal itta sztán végzek vele, hát cipel­tem a hátamon az egész sztán keresztül a vackomig, bb lesz, ha behajtom az er­be, és az odúmnál tépem ít és azután felfalom”, tgy is cselekedett. Hajtotta ■kaskoma a bárányt az erdő é. Hajtja egy óráig, hajtja ttőig, végre megérkeztek az lőbe. A farkas vacka már egé- tn közel volt. A bárány látta iötét jövőjét, tudta, hogy egy- közelebb a vég, de azt nem dta, hogyan menekülhetne zg. Keservesen bégetni kéz­it. Ekkor hirtelen a bokrok zül eléjük ugrott egy tapsi­les nyuszi-koma. — Oh, nyúlkoma! — bégette bárány. — Ez az ordas en- m a vackához akar hajtani ott fel akar falni. — Pontosan úgy lesz, felfál- k! — üvöltötte a farkas. Lá- i ott van a vackom a sűrű- n. Ott téged én mindjárt sző- nül-böröstül megeszlek. Nyúlkoma leült két hátsó Iá­ra, első lábaival meghegyez- füleit és megszólalt: — Ha egyszer a farkas azt ondta, hogy felfal, akkor fel- !. Az aztán már szent. Te itt r nem tehetsz semmit; te ma- d a haláltól nem tudsz meg- znekülni. Azonban én még­sem nincsenek-e vadászok a -kas-uram vackánál. Ti pe- j addig itt várjátok, futok és zgnézem. — Ezt okosan gondoltad ki örült a gondolatnak az or­s koma. De nagyon siess, jól •zz szét! Alig tudta a farkas ezeket ondani, nyúlkoma már el is uí. Nyuszi-koma azonban m a farkas vacka felé igye- zeti, hanem az elhagyott va- •sztanyához. Itt keresgélni sdett az eldobált csomagoló­pírok között. Talált is egy ■os teás papírt, amelyik tél­ién tele volt írva belükkel, t a papirt felkapta és elkez- tt vele futni visszafelé teljes éjéből. , — No, mi van, — kérdezte a •kas — nincsenek ott vadá- ok? — Vadaszok, azok nincsenek * 1 Mongol népmese Várkonyi Katalin: Lencsi Baba vagyok — nevem Lencsi, Nem születtem resten, Kirakatban nem látsz ilyent, Rongyból van a testem. £0»' Jaj! A fejem olyan nehéz Mintha kőből lenne, Ész helyett egy jó maréknyi Fúrészpor van benne. Zsuzska mégis így beeézget: *,Te kedves.« te drága” i 'agával visz mindennap Egy vidám óvodába. Ha rám nétnek, magasra tart S felragyog az arc«: i,Ugye milyen kedves baba, Nagymami ka varrta.” — felelte a nyuszi koma. — De idenézz és hallgasd meg, amit ott találtam. Ez egy szörnyű káni parancs. Ezeket mondva nyúlkoma leült hátsó lábaira, széttereget­te maga előtt a piros papirost, komoly ábrázattal mintha ol­vasná az előtte levő papírból, ezeket mondta: — „A hatalmas kán megpa­rancsolta, hogy varrjanak neki udvari szabói hatvanhat far­kasbőrből subát. A fenti suba már teljesen kész van. Már csa k egyetlen egy szép szürke farkasbunda hiányzik gallér­nak. A hatalmas kán megparan­csolja minden élőlénynek, hogy aki tud egy szép farkas­bundát, azonnal jelentse a kán udvarába.” Ezeket makogta nyúlkoma és — illaberek, nád a kerek — futni kezdett a farkas termé­szetesen azt gondolta, hogy nyúlkoma a kán udvarába fut, hogy megmondja, hol tálalható az ő búvóhelye. — Ezt te nem éred meg, az én bundámat nem terítitek ki! — üvöltötte a szürke farkas a nyúl után, — Engem aztán a kan vadászai nem fognak elej­teni! Ezzel kapta horgas inait, és elindult a szomszédos erdő sű­rűjébe. Amikor a farkas eltűnt a láthatáro'n, nyúlkoma vissza­tért újból a csodálkozó bá­rányhoz. — Eredj, bárány barátom, haza! — mondta a nyúl. — Je­gyezd meg örök időkre: Ahhoz, hogy a bárányok között te légy a legravaszáb'o, nem kell valami sok ész, — viszont ah­hoz kell nagy ravaszság, hogy a bárányra éhes farkast megfuta­mítsd; és ilyen ravasz és bölcs csak a nyúl lehet. Oroszból fordította: Sigér Imre , EZEKBEN A HETEKBEN lázas munka folyt az általá­nos iskolák VIII. osztályainak osztályfőnökei és a szülők között. Ki hol tanul tovább? A munka most már a kö­zépiskolákban, főként a tech­nikumokban folytatódik. A beérkező lapok száma nem ritkán, tízszer, tizenötször ma­gasabb, mint amennyi a fé­rőhelyek száma. Érthető a szülők és a gyer­mekek részéről a törekvés a technikumok iránt. A techni­kumi végbizonyítvány azon­ban „nem ér annyival többet”, mint azt sokan gondolják. Valóban befejezett ember lesz aki elvégzi a technikumot, s ‘ögtön kereső ember is! De a szakközépiskolát elvégzet­tekkel nem így állunk? Pon­tosan így! Az érettségi mellett GYERMEKREJTVÉNY — Móra Ferenc emlékére — A tavaszi kötött pulóverről, kardigánról A kötöttholmi — a puló­ver, a kardigán, a szett — általában kedvelt ruhadarab, s nincs olyan leány, asszony, akinek ruhatárából hiányoz­na. A tavasz a kötöttholmik terén is sok újdonsággal kö­szöntött ránk. Magasnyakú norvégminta« pulóver. tos a kötöttkabátok szabás» is. Széles gallérral, keskeny paszpóllal, egy és kétsoros gombolással egyaránt kapha­Sakktáblamintás »portpulóver. Az üzleteket járva öröm­mel állapítottuk meg, hogy az egyik újdonság a sport­pulóver. Kötése sima, ujja, háta egyszínű, rendszerint sötétszürke, vagy sötétkék. Eleje annál érdekesebb Sakktáblaszerű kockái hal­ványkék-sötétkék, szürke-pi­ros, és kék-fehér színben ké­szültek. Nyakának gömbölyű kivágását sima, szürke pasz- szérész díszíti. Azoknak, akik szeretik a vastag, meleg pulóvert na­gyon szép, hosszúujjú ma­gasnyakú, bordó, szürke, kék és fehérszínű sportpulóvert gyártottak. A pulóver elejét arasznyi szélesen az alap­színnel harmonizáló norvég minta díszíti. A tavaszi kardigándivatban a pasztellszínek uralkodnak: almazöld, vaniliasárga, hal­vány narancs és a kék vilá­gos árnyalatai. A legdivato­sabb a plasztikus felület, s ezek között is a tavaszi minta-újdonság a „darázs­kötés”. Nevét onnan kapta, hogy a fonalvezetés utánoz­za a darázsfészek sejtjeinek alakját. Ezenkívül még sok, érde­kes bordásmintájú kardigán került forgalomba, s változa­Darazskötésű kardigán. tők. Van vastagtapintású, szövetre emlékeztető kötött­kabát és vékony, fehér, ba- rackvirágszínű, ibolya és tintakék, leheletfinomságú tisztagyapjü kardigán-puló­ver együttes is. Ez különösen fiatal leányoknak igen szép és ízléses viselet. Kovács Margit 'ízsttntes: L. ... a Kincskereső kisköd- jn egyik legkedvesebb sze- plője. 9. Ezzel járnak át a iyón, ha nincs híd. 13. Ilyen rezési forma is van nálunk. Araoka beceneve. 15. Azo- s betűk. 16. Forma. 17. Gá- rka. 19. SRN. 20. Tartó. 21. ;s. 22. Elme. 24. Jellegzetes ivégződésünk. 25. Nem élő. . Vízben tisztít. 28. Mennyi? Tó, folyó jegén vágják. 31. umínium vegyjele. 33. Azo- s mássalhangzók. 34. Előbb ánt, aztán ... 35. Jó szappan­1 képződik. 37. Vissza: üt. 39. állót. 41. Tisza mellékfolyó- 42. Hazai ifjúsági szerveze- ik. 44. Jó késnek van. 45. -palinta. 46. Móra Ferenc 3ismertebb műve az .... jlytatása a vízszintes 47-ben.) függőleges: 1. Adalék. 2. Sete. 3. Nagy ab állam. 4. Félig cak-kos!!! Kutya. 6. Éjszakai madár. 7. őjelző. 8. CIBÉ. 9. Kicsinyítő pző. 10. Francia últrajobbol- li terrorszérvezet. 11. Mária cenevé. 12. Móra Ferenc Iá­iét hívták igy. Sok gyönyörű lermekverset írt neki. 18. Uj- .. 21. ... -bontó. 23. Ilyen szó van. 25. Testrész, melyen a rinc fut át. 27. Barka. 29. Le- ikít. (—,) 30. Nyomda, 32. smásol. 34. Igaz. 35, Jancsi németül. 36. BOA. 38. Vas be­tűi keverve. 40. Megvizsgált gö­rögdinnyén van. 41. Rí. 43. Cink vegyjele. 45. HO. Megfejtendő: Vízszintes 1, 46, 47, függőleges 12. Múlt heti megfejtés: Vers a szovjet útlevélről — Lenin. Könyvjutalom: Hódy Eszter Székely, Kun Judit Csenger, Cinege őrs Penyige, Szaiay Jutka Nyíregyháza. J a szakközépiskolát végzett szakmunkás-bizonyítványt is kap! Ha már most úgy vetjük fel a kérdést: Ki keres többet, — egy közgazdasági techniku­mot végzett kezdő könyvelő, vagy pl. egy mezőgazdasági gépszerelői szakközépiskolában érettségizett jó szakmunkás, — habozás nélkül állíthatjuk, — anélkül, hogy lebecsülnénk a fent említett technikumot, — hogy az utóbb»! DE AZ SEM LEHET EGY pillanatig sem vitás, hogy társadalmi „rang*’, társadalmi megbecsülés tekintetében sem áll hátrább az érettségizett szakmunkás, mint a techni­kumot végzett pl. könyvelő. Már pedig a túlnépesített technikumokkal szemben ott állnak a jobbnál jobb, érdeke­sebbnél érdekesebb szakmára képesítő szakközépiskolák, szakgimnáziumok. Különösen két területen van most és lesz még hosszú ideig nagy szak­ember-igény: a mezőgazdaság­ban és az építőiparban. A szakközépiskolákban a hét négy napján keresztül ko­moly középiskolai oktatás fo­lyik és két napon át az illető szakmát sajátítják el a legki­tűnőbb szakemberektől, peda­gógusoktól. Igen rangos és jól jövedel­mező foglalkozást biztosít ma­ORYOSI TANÁCSADÁS: A gégeliurútról, a rekedt hangról A rekedt rikácsolás legkü- j lönfélébb változatait hallhat- j juk az amerikai lemezeken, i Nálunk a rádióban, hangle- I mezekről az utóbbi időben gyakran hallunk rekedt ének­hangot. Sokak szerint tiszta csengő hangon nem is stilszerű már dzsessz számokat énekel­ni. A borízű, basszus hang után tehát divatba jött a „nikotin- szagú” bariton. Bármennyire is divatos a re­kedt hang, mégiscsak betegség ez, amely gyógyításra szorul. A gégefő betegségei idézik elő a hangadás zavarait, keletkezé­sük megértéséhez tehát meg kell ismernünk beszédszervünk kialakulásának történetét. Az emberi gége működése egy olyan orgonához hasonlítható, amelynek fujtatója a tüdő, le­vegőcsöve a légcső, sípja a gé­ge, rezonáló felületét pedig a garat és a száj üregei képezik. A gége működését megzavar­hatja hülés, túlerőltetés, do­hányzás, vagy egyéb káros be- 1 hatás. Heveny gégehurutban a hang rekedtté válik, a torok­ban kaparó érzés lép fel és ál­landó köhögési ingei- kínozza a beteget. A rekedtség nagyrészt reggel a legerősebb és a hang napközben fokozatosan javul. Ennek az a magyarázata, hogy a légutak nyálkahártyájáról származó váladék éjjel rárakó­dik a hfengszálakra, míg nap­pal a köhögés eltávolítja azt. Van azonban olyan rekedtség is, amely éppen ellenkezőleg, estére éri el a tetőfokát. A hüléses eredetű huruttal egy­idejűleg kezdődő rekedtség leg­többször néhány nap alatt meg­gyógyul. Ennek legfontosabb gyógyszere a gége pihentetése. Ilyenkor még a suttogó beszéd is árt. Garathurut esetén feltét­lenül abba keU hagyni a do­hányzást. A gégehurutból sokszor idült rekedtség fejlődik ki. Érzékeny gégéjű embereknél különösen a ködös, hideg levegő árt. A gégehurut leghatásosabb kezelése az inhaláeió. A beteg elé alacsony asztalra egy fazék forró vizet helyezünk a beteg ráhajtja a fejét, amelyet a fa­zékkal együtt kendővel fedünk be. 20—30 percen át lassan kell - a meleg gőzt belélegezni. A víz" be kamillateát, mentolt, vagy eukaliptusz olajat tehetünk. Legjobb este, lefekvés előtt in- • hálálni. Azt is kell tudni, hogy a rekedtséget nemcsak gyulla­dás, hanem gégedaganat is okozhatja. Ezt csak korai felis­merés esetén lehet hatékonyan gyógyítani. Ezért minden olyan esetben, ahol a rekedtség 3—4 hét után sem múlik el, feltétle­nül szükség van szakorvosi vizsgálatra. Az újabban végzett nagyszá­mú vizsgálatok statisztikai fel­dolgozása azt mutatja, hogy erős dohányosok között a gége­rák az átlagosnál sokkal gyak­rabban fordul elő. Pályaválasztás előtt gának az, aki elvégzi a nyolc általános után a mezőgazda- sági gépszerelői szakközépisko­lát. Biztos jövőt ígér a kerté­szeti szakközépiskola is. A növénytermesztől, állattenyész­tői szakközépiskolát végzet­tekből kerülnek ki a gazda­ságok jövő vezet®. De vannak eddig szinte sose hallott szak- középiskolák is. A mezőgaz­daságban például a növényvé­dő gépész-szakmunkásokat képző, az építőiparban az épületgepesá szakközépiskola. A SZAKKÖZÉPISKOLÁK várják a tanulókat! Apák, édesanyák, fiúk, lányok, küdzjék le az új iránti előíté­letet. Ne csüggedjenek, ha nem sikerül a technikumba bejutni. A szakközépiskolai érettségi után nemcsak szak­munkások lehetnek, hanem nyitva vannak előttük a kü­lönböző egyetemek, főiskolák kapui is .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom