Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
Hőerőmű épül Nyíregyházán Ahonnan a nyí egyházi üzemek „táplálkoznak" Lehetőség a lakosok fűtésére • • Ötezer dolgozó érdekvédelme A szolgáltatásról, a szociális gondokról, a feladatokról A helyiipari vállalatok munkájának tükrében óvári Zoltán, a Helyiiparí * Városgajdasági Dolgó- »k Szakszervezetének me- [y.ei titkára nyilatkozott: — Megyei szervezetünkhöz izénkét helyiiparí és hat kommunális szolgáltató vál- alat tartozik, ahol több mint itezér munkás dolgozik. Tevékenységük igen sokféle, :sak néhány példát említek: :serépkályhák és csikótűzhe- yek készítése, cipőjavítás, ietonáruk gyártása, Haztaitá- ;i kisgépek felszerelése és avítása, bútorok gyártása. Dlyan munkák ezek. ame- yek a lakosság széles rétegeit érintik. — Adottságaikhoz képest iagy erőfeszítést tesznek a akosság igényeinek kielégítőére. Tervüket néhány válla- at kivételével teljesítették. 3ár tapasztaltunk olyan je- enséget is, hogy egyes vitaiatok szívesebben foglalkoznak az árutermeléssel, nint a szolgáltató tévékény- léggel, mert ez jobban megkönnyíti globális tervük tejesítését, ami viszonylag ke- rescbb gonddal, munkaszervezési problémával jár. — Milyen adottságokkal rendelkeznek a. helyiipari és kommunális szolgáltató vitaiatok? — A dolgozók munkafeltételei kétségtelenül sokat javultak az elmúlt, években. Ezzel párhuzamosan javult a munkabiztonsági, egészség- ügyi és szociális helyzetük is. Például a nyíregyházi VAGÉP, a tiszalöki faipari vállalat új műhelycsarnokot épített, hogy kulturáltabbá, biztonságosabbá tegyék a dolgozók munkahelyeit. Sajnos azonban műhelyeink egy része nemcsak korszerűtlen, hanem elégge elhanyagolt, rossz körülmények között dolgoznak a munkások mint például Fehérgyarmaton és Mátészalkán. — Ezeken a munkahelyeken még a legelemibb öltöző és tisztálkodási lehetőség sincs biztosítva. Emellett mindig sok a hanyagságból, a munkavédelmi szabályok megsértéséből származó bal eset. — A nyíregyházi Patyolatnál és a 'mátészalkai bú- torüzemnél például mind súlyosabbá válik a helyzet. A helyiségek seükek, elhanyagoltak, egészségtelenek. Sőt, a mer megépült, vágj' a tervezett mű helycsarnokok mellett, valószínű rosszul értelmezett takarékosság miatt, mint a kisvárdai bútorüzemnél, elmaradt a megfelelő szociális létesítmény építése. A szakszervezet már többször tett javaslatot, de sajnos jelenleg anyagi lehetőségeink még kqj-látozottak. — Mégis muyen megoldást lehetne találni? Úgy véljük saját kezdeményezésből előre lehet jutni. Igaz, lényeges a központi segítség, az utóbbi időben ennek érdekében erőfeszítés történt, több vállalat jelentős összegű beruházást kapott. Azonban emellett jogos a dolgozók az irányú javaslata, hogy saját erőforrásból, kisebb összeg felhasználásával, nagyobb ösztönzéssel biztonságosabb, egészségesebb munkafeltételeket lehet teremteni. Erre már több példa is van a megyében. Csak helyeselni lehet a nyíregyház VAGÉP, a tiszalöki bútoripari vállalat kezdeményezését, ahol önköltségcsökkentési Iliiéiből építettek új műhelycsarnokot. Az ilyen kezdeményezés a vezetők elsőrendű kötelessége a dolgozók iránt. — Hogyan látja a szakszervezet további munkáját? — Továbbra is azt tartjuk fontosnak, hogy a dolgozók jobb és egészségesebb munkafeltételek mellett dolgozzanak. Arra ösztönözzük a gazdasági vezetőkét, hogy szolgáltató tevékenységüket a lakosság igényeinek és köz- megelégedésének megfelelően fejtsék ki. A munkásokról való gondoskodás, a gondosan szervezett munka -teremti meg igazán ehhez a jó feltételeket. Célunk pedig ez — fejezte be nyilatkozatát Óvári Zoltán. b. L A nyu-egyházi - villany telep egy évtizeddel ezelőtt még villamos energiát termelt. Ahogy fejlődött a népgazdaság energiatermelése, úgy vesztette el jelentőségét a nyíregyházi erőmű, mivél üzemeltetése már nem volt gazdaságos. Ezért „hideg’1 tartalékba sorolták. Azonban hőenergiája nem maradt kihasználatlanul. Már a dohányfermentálót is úgy ((tervezték, hogy a vil- l^^teiep fogja elláini — távvezetéken —-a szükséges gőz- mennyiséggel. Ezt megoldották. Lényegében ez volt az első kiinduló pont Nyíregyháza ipari üzemeinek távfűtésére. — Az üzemek hőenergiával történő ellátása később tovább fejlődött — mondja Dohanics László, az erőmű mérnöke. — 1962-bsn a telep átalakult bőszolgáltató erőművé. A második távfűtésű ipari üzem — a húsipari vállalat — bekapcsolása 1962 decemberében történt, amikor a vállalat gőzkazánja csődöt mondott. A gyors munka révén rövid hat óra múltán — már az erőmű gőzével dolgozhattak a húsipari munkások. Ez a bekapcsolás aztán újabb gondolatot adott az erőmű vezetőinek Nyíregyháza ipari üzemeinek távfűtésére. Az országos szervek segítségével tanulmányterv készült a lakóházak bekapcsolására is. Közben doskodnak arról, hogy a míűt bekapcsolt üzemek és a meginduló konzervgyár a szükséges hőenergiát megkapják. Ezért növelik a jelenlegi kapacitását, s a. kazánok javítását, átalakítását is úgy ütemezik be, hogy az üzemek részére az igényelt hőenergiát biztosítani tudják. Sőt, az épülő hőerőmű helyét úgy teszik szabaddá, hogy ideig lene. tetőt húznak az üzemben lévő kazánok fölé, ami az építkezést mintegy másfél hónappal rövidíti le. Az új erőmű építésével párhuzamosan előmunkálatok folynak Nyíregyháza távfűtésének megvalósítására Szó van arról, hogy újabb Jó- erőmüvet építenek, s a meglévő kazánok kapacitását növelni fogják Az elgön.i 'ás beruházási programjának elkészítését már megkezdték E szerint a nyíregyházi üzemek többségét kapcsolnák be a távfűtésbe, aztán kerülne a sor az északi városközpontban épülő 300 lakóház és a Tanárképző Főiskola távfűtésére. Ha 1965-ben a hőerőmű elkészül. bekapcsolják a távfűtésbe a főiskola 300 férőhelyes diákotthonát és az északi lakóközpontban felépülő 300 lakást is. Ezt az illetékes szervek már jóváhagyták, ■ a kivitelező tervdokumentációk többsége elkészült. Bálint Lajos új fogyasztó .jelentkezett, a gumigyár. A lát vezeték megépítése után ezt az üzemel is ellátlak hőenergiával. A most épülő konzervgyár is bejelentette igényét. A' jelenlegi hőerőmű még zavartalanul ki tudja elégíteni a bekapcsolt üzemeket, de mi lesz a konzervgyárral, amely terv szerint már ez évben megkezdi a termelést. Kezdetben mégcsak el tudják látni hő- enerigával. Ennek érdekében már az elmúlt évben rekonstrukciót hajtottak végre: egy kazánt olajtüzelésre alakítottak át és hasonló átalakítás van folyamatban a többinél is. De mi lesz később? A rekonstrukció nem oldhatja meg teljesen a höenerA FIZETÉST IS ELFELEJTETTÉK FELVENNI?.,. Elfelejtettek szerelő árkot tervezni a nyíregyházi gépkocsi szerviz üzem épít., ez iséh z. így aztán a hidraulikus emelővel felemelt kocsik alatt csak fekve dolgozhat a szerelő. Hammel felv. Nevek a márványtáblán Epizódok a nyíregyházi munkásmozgalom történetéből A nevek mögött szinte életre kelnek az emberek, peregnek a történetek. Vörös katonák, Tanácsköztársaság, aztán börtön, bitófa, Gestapo... A csapat élén vörös zászlót emel magasba a kéz. Sortűz ropog, a hős- elbukik, de a zászló újra lobe«. Éhe eltemetve — Sokan elestek a harcban. Az életben maradottak sora is ritkul, de az emlékek megmaradnak. Olykor- jól esik felidézni a hősöket, emlékezni a mártírokra — és Jeles László, a nyíregyházi veterán beszél. — Steiniusz Mihály fiatalon került a frontra. Szovjet földön, hadifogolyként tanulta meg, hogy ki az igazi ellenség, kik ellen kell fegyvert fogni. Vörös katonaként vett részt, a Tanácsköztársaság kivívásában, majd direktóriumi tag lett Nyíregyházán. Mikor az intervenciós csapatok a városhoz közeledtek, a szobafestő segéd új ra fegyvert fogott. Harcolva fogták el Ti- szapolgáron... Soha többé nem láthatta meg özvegy édesanyját, -hat leánytestvérét. A sortűz eldördült, a vérző testek belezuhantak a sírba, a tiszt úr kiadta a parancsot: — Elföldelni! Nem haltak meg, csak megsebesültek. Az áléit testek fölött mozogni, kezdett a hevenyészett földtakaró. Az egyik sirásó ijedten felkiált: — Uram! Még élnek!... — Nem számít! — hangzott a könyörtelen válasz. S a rögök tovább hulltak. Amikor később felbontották a sírt, a tömeg felmorajlott; a két ember megfordulva feküdt a közös sírban... A forradalom elbukott, a fehérterror kíméletlen hajszát indított az életben maradottak ellen. A névsorból egy másik ember lep fel a munkásmozgalom történetének színpadára: a nyíregyházi Hargitai János. Akkor volt illegalitásba, Imikor már az egész országban hajszolták, mint egy vadat. A lakásban hiába érdeklődtek, felesége csak annyit tudott mondani, hogy eltűnt. 1922- ben Budapesten egy meggyötört testű ember állt a vérbí- rák előtt. Fekete János hallgatott. Nem árulta el illegalitásban lévő társait akkor sem. amikor kihirdették az ítéletet: Margilai János vagyok! — Kötél általi halai... Felesége és alig pár éves kislánya jutott eszébe. A szive összeszorult, de az ajka néma maradt. Az akasztófát már felállították, a hóhér várta áldozatát. Fekete János ekkor kiáltott fel: — Igazi nevem Hargitai Janos, értesítsék nyíregyházi hozzá tartozóimat. A hóhér keze megállt egy pillanatra, de a kivégzést vezető vérbíró legyintett, mindegy! Az ítéletet végrehajtották, az özvegyei nem értesítették. Az anya még a gyerek előtt is titokban tartotta, nehogy munkahelyén megtudják, mi történt Hargitai Jánossal. Itthon csak most a közelmúlt években tudták meg, hogy a Rákos téri temető 28. tábla — X. 7. sor, négyes számú sír- hantja hőst takar. Harmincas évek. Május elseje a nyíregyházi hármas dombnál. A „kiránduló” munkások rádöbbennek, hogy a lovasrendőrök körülfogták őket. — Rácz, add meg magad..! Akit keresnek, menekül. Vezényszó hangzik, kard villan, a lovasok előretörnek. Az elől vágtató ló megtorpan, erős munkáskéz ragadja meg a kantárszárat. Kardiap villan, de a vasmarok nem enged. Rácz János eltűnik az erdő fái között. Jeles László így beszélte el ezt a történetet az emléktábla készítésével megbízott szobrásznak is. Hogy megörökítse a nyíregyháza munkások harcát az utókornak. Budapesten, a Kálvária tér 13 szám alatt, a' második emelet 12-ben egy házaspár lakik: Váraljai Jenő újságíró és felesége. ., 1940. augusztus elsejét írtak. A csendes lépcsöházat hirtelen sietős léptek verik fel. Váraljaiét előtt megállnak. i ■ — Rendőrség. Nyissák ■ ki! — hangzik a felszólítás. Benn lázas sietséggel folyik a munka. Az illegális munkát végzők névsora már a tűz martaléka. Még egy pár sorban megírt búcsúlevél a hozzátartozóknak. hitvesi búcsúcsók. Aztán nyílik a szoba ablaka, s ott lenn a mélyben a titoktartó halál... Nem érteitek nies. Mire az ajtót betörik, már minden csendes. — Utoljára azzal váltunk el, hogy ha legközelebb jövök, már vörös zászló leng az épületen. A tragédia két hónappal ez/ után következett be. Nyíregyházán a szakszerve* zeti székházban márványlábla örökíti meg a megye munkás;' mozgalmi mártírjainak nevéf Üzenet ez az élőknek. Tóth Atyái OyOmölcsozö magyar-szovjet gyógyszer’ kutatási és gyártási kapcsolatok Gyógyszerexportunknak több mint a tele a Szovjetunióba irányú gia ellátását. Még távolabbi elképzelések születtek. Az Országos Energetikai Hivatal segítségével elkészítettek egy javaslatot új, korszerű hőenergiát termelő kazán építésére és nyomó turbina készítésére. Bár a tervet sok vita előzte meg, a beruházási program és a tervdokumentáció elkészült, s a beruházás lebo- njoHtásaval a TITASZ-t bízták meg. Az új hőerőmű és a hozzál átó tartozékok megépítésére 27 millió forintot fordítanak. A hőtermelő kazán a legmodernebb olajtüzelésű lesz, amely nemcsak a konzervgyár hőigényét fogja kielégíteni, hanem még több ipari üzeni és lakóház távfűtését is . lehetővé leszi. Az új hőerőmű megép lése - figyelembe véve a gazdasági bizottság határozatát — szoros határidőt szab meg. Ezt elsősorban a konzervgyár indulása teszi szükségessé, amely népgazdasági érdekből jelentős. Ha a kivitelező vállalatok — az ÍM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat, a Lánggépgyár, az ÉM Csőszerelő Vállalata — a hatráldőt megtartják, az új hőerőmű 1963. április 1-én üzemelni fog. Addig is, amíg a hőerőmű felénül. a TITÄSZ vezetői ponti magyar gyógyszeripar vérnyomáscsökkentő szemek szánta, be is vált erre a célra. A szovjet klinikusok azonban rájöttek, hogy eredeti vérnyomáscsökkentő ha- tásán kívül perifériás értágí- i tó hatása is van és így va- í lószínüleg jó érszűkület el- j lenes szert is nyernek ben- j ne. Együttműködés a KGST-ben 4 Jó együttműködés alakult ki a magyar és a szovjet gyógyszeripar között a KGST- ben is. A vegyipari állandó bizottság gyógyszeripari munkacsoportjával kötött megállapodás értelmében a Szovjetunió vállalta az antibiotikum kutatás összehangolását, Magyarországnak pedig a steroid-hormonkutatás koordinálása jutott. A KGST-ben kifejlődött együttműködés során magyar kutatók és üzemi szakemberek több ízben jártak tapasztalatcserén szovjet kutatxxnitéastekben, gyógyszergyárakban és a mi kutatóintézeteink, gyáraink Is többször fogadtak szovjet szakembereket kutatási, üzemi kérdések tanulmányozásár* vitelnek — devizaforintban számítva — több mint a felét a Szovjetunió veszi át. Azért is bizonyult igen előnyösnek ez a nagy export mert a Szovjetunióba kivitt gyógyszerek 90 százaléka úgynevezett kiszerelt ’ készítmény, tehát kész gyógyszer, s ez jóval gazdaságosabb formája az értékesítésnek, mint az alapanyag szállítás. Számos ilyen jól bevált készítményt küldenek a gyárak a Medimpex külkereskedelmi vállalat útján a Szovjetunióba. Többek között igen nagy mennyiségben szállítják a gyulladásgátló prednisolou kenőcsöt és tablettát, a klo- rocidot, a kitűnő gyomorsav- szabályzó szert a betacidot, a reumaellenes reopirint. Nagyon hasznos formája a kapcsolatoknak a két ország gyógyszeripari kutatóintézetei között érvényben levő együttműködési szerződés. A • szoros együttműködés jegyé- , ben a szovjet klinikusok azt t is vállalták, hogy egyes új 1 magyar készítményeket sa- i ját • klinikáikon, a mi egész- i ségügyi intézményeinkkel i egyidejűleg próbálnak Id. A párhuzamos próbáknak szá- - mos jó eredménye van már. I Kiemelkedik közülük a de- ! vincan elnevezésű hormon- ; készítmény szovjetunióbeli ■ kipróbálásakor bekövetkezett ■ felfedezés. Ezt a készítményt Hazánk és a Szovjetünk sokfelé ágazó, gazdag kap isolatainak egyik leggyümöl isözőbb területe mindkét or izág számara a gyógyszeripa 1 együttműködés. A Szovjetunióba irányuk gyógyszerexportunk, 1953-tól 1953-ig tizen kilencszeresén ímelkedett. A következi ivekben, főleg 1960-tól kezd /e még erőteljesebb, szint jgrásszerű fej lodes követte lett be. A Szovjetünk így amis — az előző éven lenti megállapodásoktól élté •őleg öt évre vállalt kötele zettségat a magyar gyógy- >zerexport bizonyos hánya Iának átvételére. Klorocid, betacid, reopirin.., Újabb fellendülés kezdet »olt ez a hazai gyógyszer gyártásban, hiszen szavatolt, hogy gyógyszergyáraink c éven át teljes biztonsággá tervezhetik termelésük c jxportjuk növekedését. Ez negállapodás lett az alapi i gyárak rekonstrukciójánál is. Az 1958 évi kivitelt 10C rak véve, 1960-ban már 15 százalékra emelkedett a export, tavaly pedig elért i 417 százalékot. Ez azt je lentette, hogy az összes ki
