Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

Hódi Mihály, postás keze- lugyakomok hatodmagával napi 4—6 óra szakgyakorlatot végez a nyíregyházi főpostán.

_ Foto: Hammel

Gyermeksorsok a kezében

„Ismeri ezt a fiút ?w

„Béla bácsi, ne tessék itthagyniV*

Dr. Hegedűs Béla elszomorító munkája

rásban, akiknek gyermekük van.

— Ezek is szaporítják a

gondunkat — mondja. — Ki kell mennünk a helyszínre, alaposain megvizsgálni a körülményeket, s mindent mérlegelve kell javaslatot tenni a bíróságnak arra, hogy kinél látom biztosítva a gyermek jövőjét. Nem köny- nyű, nem sima esetek. Nem dönthetek szubjektiven.

Számtalanszor kért már apa, vagy anya, hogy javára tegyek javaslatot. Nem hallgathatok rájuk Ha megírom, hogy az apa részeges, munkakerülő, ezt a bíróságon felolvassák. Mindjárt tudja az illető, hogy én véleményeztem. S bizony nem egyszer megállítottak már, s meg is fenyegettek.

Gyermeksorsok eldöntése van Hegedűs Béla kezében, lelkiismeretére bízva. S, hogy fogott-e már mellé? Döntótt-e már helytelenül?

— Szándékosan soha. De itt a tévedést beismerni any- nyi, mint életeket menteni.

Farkas Kálmán

Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázatunkra érkezett írás

Műtét a tanyán

\ <1 egszoktam a nyüzsgő katonákat, a nappali lénybe* iVI ég° éjszakákat, a légi harcokat, a sok bujkálás» a ü ▼ A golyók elől. Apámat nem vitték a frontra, mert az első világháborúban a lába elnyomorcdott. Két évig volt orosz hadifogságban Ezekben a napokban ha kérdeztem valamit, az csak két dolog lehetett: Mikor lesz vége a háborúnak’ — Milyenek az orosz katonák? ,

Apám halltan felelt szinte suttogva; Ha azok a távoli ágyúik ideérnek — s itt kelet felé intett — akkor vége lesz a háborúnak.

Örák hosszat hallgattam a távoli ágyudörgést. fülemet a földre szegezve, de nem akartak a messzi hangok közeled:- ni... Házunk keletre nézett, s előtte nagy ker ek terültek eL Közvetlen a kertek alatt volt két nagy német ágyú beásvg. Napokon keresztül lestem az ablakon át a katonák mozgását. Nem lőttek, csak forgatták az ágyú csövét. •

Egv reggelre a pokol szabadult el. A két német ágyú minden lövése a házunk -összedőlésével fenyegetett. Vijjogó sivítások szelték át a levegőt, s a távoli ágyúk hangja egér szén közelről hallatszott. Apám kiment az udvarra, hogy fát vágjon, de bejönni már nem tudott a nagy szilánkesői- től. Anyámmal ketten voltunk a házban. Rémületünkben minden lövéstől rohantunk együk sarokból a másikba. Talán a gyerekes kíváncsiság, talán a vakmerőség okozta, de széket tettem az ablak elé. s rátérdepelve néztem a kertben végbemenő pánikot a német ágyúk körül. Anyám jajveszékelése, rimárikodása se tudott lecs&lni a székből, Minden áron látni akartam azokat, akik elől ilyen fejveszetten rohantak a németek. Egy villanást láttam csak a német ágyuk helyén, egy rengető dörrenést hallottam, ami engem ablakostól az ágy alá vágott. Anyám sírva bújt hozzám.

Nem tudom, hogy az ágy alatt meddig remegtünk, de az ajtónyitásra ti’sztón emlékezem. Többen jöttek egyszerre be. Valakit a fölöttünk lévő ágyra tettek. Számomra addig soha nem hallott szavakat mondtak. Megismertem apám hangját.

— Bújjunk ki — súgtam anyám fülébe.

— Maradj csendben! — sziszég'e anyám. — Megö'nek, ha észrevesznek. — De velem nem lehetett bírni Kibújtam az ágy alól, s apám kabátjába kapaszkodva, n háta mögül tekintget'em a soha nem látott katonákra Három, k-lton a vizsgálódva hajolt a negyedik fölé. aki véres kötésre S2- méletlenül feküdt az ágyon. Apám is segített a sebesült vet- kőztetésében.

A katonák közül a legmagasabb elment, s nemsokára másodmagával tért vissza. Fehérköpenyes, pirosarcú emberrel jött Lehet, hogy katona volt lehet, hogy civil, dé bennem- az orvos szó értelmét ennek az embernek a megjelenése rögzítette.

— Operálni fogják a sebesültet — mondta apám.

Anyám vizet tett fel forrni ,a műszereknek A fé'iérköpenyes adta az utasításokat, két katona, meg apám segédkezett a műtétnél. A harmadik katona befogta a szemem, hogy ne lássam a műtétet. De az üjjáí közt lévő piciny nyíláson jól láttam a sebesült élet-halál harcát. A műtét utón a beteget mentőautóval elszállították: Az a katona a tó elment az orvosért, távozáskor visszafordult a küszöbről. s széles mosollyá! mondott valamit Sokáig néztam az eltűnő autó után, hallgattam az egyre távolodó harc zaját. Mikor bementem a házba, első volt, hogy megkérdezzem;

— Mit mondott a katona, .mikor visszafordult?

— Azt kisfiam, hogy nem kell félni, itt vége a háborúnak — felelte apám.

Sok-sok sötét este után először gyújtottunk gyertyát

Sinka László Nyírvasvári

LEVÉL A MUNKAVÉDELEMRŐL:

A felvilágosító és nevelő munka fontossága

Az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni küzdelemben nem támaszkodhatunk csupán a jogi és a technikai eszközökre. Ugyanis önmagukban a legjobb és legkörültekintőbben megfogalmazott rendelkezések és óvó rendszabályok sem szüntetik meg a baleseteket, ha azoitat nem ismerik a dolgozók. A biztonság- technikai követelményeknek megfelelő védőberendezésekkel felszerelt gépek, egyéni védőeszközök sem nyújthatnak teljes biztonságot, ha a dolgozók a veszélyt lebecsülve leszerelik. kiiktatjáK, vagy nem használják azt a biztonsági előírásoknak megfelelően. A munkavédelmi tevékenység tehát nem nélkülözheti a rendszeres és hatásos nevelő munkát.

A munkavédelmi propagandának egyik bevált eszköze a munkavédelmi tárgyú filmek alkalmazása. Vonatkozik ez, úgy a műszaki jellegű oktatófilmekre, mint az úgynevezett játékfilmekre. Előbbiekben az a szerepük, hogy' közvetlen módon, tudományos alapossággal ismertessék meg a munkavédelmi tudnivalóik lényegét és a balesetek megelőzésének szabálya itA játékfilmek a balesetek elkerülését célzó rendelkezések fontosságának oktatása mellett bemutatják az elfogadni. Sokáig töprengett, mag - lelkúismerete szerint döncött.

— Kerékpáron mentem ki Nyírturára az egyik tanyára télen, hogy beszéljek a kislány szüleivel. Beleegyeztek. Tudom fájó az ilyen dolog, de nekem a gyerekek jövője a fontos.

— Hogyan jutnak tudomására az ilyen dolgok?

— Ismernek már az emberek. Meg aztán működik nálunk a gyermek és ifjúság- : védelmi bizottság is. ők hív- . jak fel a figyelmem, meg a nőtanácsok, tanácstagok. Jó érzés, hogy az emberek törődnek mások gondjával, s különösen a gyerekekkel. Így tudtam meg például Z. M. nyírteleki gyereknek a problémáját. Elmondták, hogy iskolakerülő, verekedő, s kisebb lopásokat is elkövetett.

A TÉVEDÉST BEISMERNI

Háromszor mentem ki a szüleihez. Nem akarták elhinni. Végül ők kerestek, hogy segítsek, , s elmondták, hogy a gyerek egyszer már baltával támadt az anyjára. Ösz- szehívtam az ötös bizottságot, amelynek, az a feladata, hogy a különleges intézetbe utalásra tegyen javaslatot.

így került állami gondozásba Z. M. Kalocsára.

A múlt esztendőben 98 olyan szülő bontotta fel a házasságot a nyíregyházi jákérdezte az asszonytól, aki első férjétől elvált és újra férjhez ment.

— Az édesanyja vagyok — válaszolta közömbösen.

— És ö*i? — fordult a

férfihez.

— Az apja vagyok.

— Arra kértem őket, egyezzenek meg, ne kelljen bírósági ügyet csinálni a dologból. Ki mennyi időre vállalja a gyerek nevelését. H® látta volna azt a közömbösséget amit tanúsítottak, csodálkozott volna.

— Engem elhagy a feleségem, ha magamhoz veszem — jelentette ki az apa.

— Tartsa más — mondta az anya. — S mikor arra kértem őket, hogy ezek után búcsú zzanak el a gyerektől, még arra sem voltak képeseik hogy megcsókolják saját fiúkat. A szememből majd kiesett a könny... Mikor elmentek azonnal intézkedtem.

Délután már vonaton ültünk Jancsival s vittem Budapestre... Hét év alatt nem ez volt az első. Nekem is van három gyermekem, s tudja én a gyerekekkel érzek. Másképpen ezt a munkát talán nem is tudnám végzem. Jancsival annyira összebaráttíoztunk, hogy amikor elbúcsúztam tőle, odafutott hozzám. „Béla bácsi, ne tessék itthagyni” Nem tagadom, sírtam. Nem lett volna kötelességem vele utazni, de nem volt szívem másra bízni

„ISMERNEK MÁR AZ EMBEREK"

Volt eset. amikor az egyik kislány nevelőanyja azzal i kérelemmel kereste fel, bőgj szeretné a gyereket örökbe

Bajbajutott gyerekek istár 1 pólója, védője. Szenvedélyes < izgalommal kutatja a problé- . »iákat, s ahol tud azonnal segít. Sok sok. gyermeknek ’ egyengette az útját, segítette, hogy a jövőjük törhetet- 1 len, örömteli legyen. Hét esztendeje végzá fáradhatatlanul ezt a munkát dr. He- : gedüs Béla, a nyíregyházi já- s rási tanács gyámügyi főelő- 1 adója. Lelkiismeretes mun- ; kaját a tanács többször ju- 1 tatommal is elismerte. s

EGÉSZSÉGÜGYI OKOK !

MIATT

— Jól esik a megbecsülés j — mondja. De én az elismer rést, a megbecsülést ennek j a fontos munkának tulajdo- j nítom. Érzem, hogy nem ti- , zedrangú kérdésként kezelik, j s ez még inkább arra ösztönöz, hogy mindent meg te- , gyek, ami tőlem telik.

Minden esztendőben rész- ' letes és pontos beszámolót ' készít a járási tanácsnak er- , ről a munkáról

— Éppen a napokban tárgyalta a tanácsülés — mond- 1 ja. — 1960-tól 1963 végéig 1

a járás területéről összesen ] 208 gyermeket kellett állami t gondozásba vennünk, külön- i böző okok miatt. A múlt esz- 1 tendőre ebből 58 jut, s leg- 1 többet az egészségügyi okok miatt kellett állami gondozásba vennünk. Szám sae- rint 24-et. Első hallásra ez talán soknak tűnik. De ha figyelembe vesszük azt, hogy ezek a kötelező tüdőszűrések következtében jutottak tudomásunkra, akkor nem sok. Több szülő ugyanis élt, anélkül, hogy tudomása lett volna betegségé-1 col. S ha idejében nem figyelünk fel, nem Intézkedünk, a gyermekek is megkapják.

Sokszor szemtanúja szomorú, ’ megdöbbentő eseteknek a i gyámügyi főelőadó.

— Egyik alkalommal egy j idős bácsi hozott be hozzam kézenfogva egy kisfiút. Az unokáját. Lehetett úgy kilencéves. „Éh évekig tartottam, neveltem — mondta —■ Van apja, anyja, neveljék most már ők” magyarázta.

„TARTSA

MÁS... r

Dr. Hegedűs Béla felkutatta a gyerek, if j. Papp János szüleit.

— Behívattam a fiúval a nagyapát is. Itt volt az apja és az anyja is.

— Ismeri eas a fiút? — I

delmi propaganda és agitáci# e hatásos eszközét még egyáltalán nem alkalmazzák.

A munkavédelmi tárgyú filmek népszt^ű: légüknél fogva alkalmasak arra, hogy a munkavédelmi propagandát széles körben az. üzemen kívül is terjesszék Több üzemben — főleg a mezőgazdaságban — ügy szervezték meg a filmvetítést, hogy a dolgozók . családtagjait is meghívták az pzei^ie, majd a vetítés után baráti beszélgetés formájában foglalkoztak az üzem munkavédelmi problémáival. Akadtak oly üzemek is mint a Demecse. l Burgonyakeményítőgyár — ahol a község tsz-tagjmt is meghívták a vetítésre,’ vágj a szövetkezetben rendeztek meg a vetítést

A film — bár egyik legjobb — még sem egyetlen eszköze a munkavédelmi fel- világosító és nevelőmunká- nák. Kiegészíti ezt a márkavédelmi propaganda és agitáció más eszköz» a plakát, faliújság, egyéni meggyőzés, társadalmi bíróság; az ankétok, és a vetélkedők.

Varga Endre

munkavédelmi főfelügyel/

bért és annak szerepét a balesetek bekövétkezésébc-n.

Ezek a filmek különböző műfaji eszközökkel — drámától a burleszkig — igyekeznek hatni az ember fejlődésére és a munkavédelem műszaki problémáin túlmenően más emberi vonatkozásokat is feltárnak. Különösen alkalmasak ezek a filmek az iparba újonnan bekerültek és a mezőgazdasági dolgozók egy részének az oktatásához, akiknél hiány- zik az ipari munkához szükséges általános műveltségi színvonal.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az irányító állami szervek évről évre jelentős számú munkavédelmi filmet készítenek. 1963-ban 30 ilyen tárgyú kisfilm készült, melyeket a közelmúltban mutattak be Budapesten a Technika Házában a munkavédelmi szakembereknek. Hazánkban a felszabadulás óta mintegy 170 munkavédelmi tárgyú kisfilmet készítettek. Ezek közül 40 a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi csoportjánál is megvan. Ezeket az üzemek kölcsönözhetik. Üzemeink egy része élt is ezzel a lehetőséggel. Elmúlt évben például 53 üzem igényelt filmet és 300 esetben vetítették 54 231 néző előtt. Sajnos, még . jelentős azoknak az üzemeknek a száma, amelyek a munk-avéBevált a Totó,

jön a Velence

Április elején kerül forgalomba az új füstszűrös cigaretta

hanem töltetekében is luxus jellegű. A Velence ugyanis az eddigi leghosszabb, nyolc centiméteres — pontosabban 7,9 centiméteres — hazai cigaretta. Válogatott dohányból — 30—30 százalék török és bolgár, 40 százalék hazai virzsinia dohány keverékéből — készül. Kétféle szopókával — a férfiaknak a már hagyományosnak tekinthető párafás, a nőknek pedig „előruzsozott” lila színű filterrel — gyártják.

Ebben a hónapban 10 millió, április elején ugyancsak tízmillió Velence késxül „kóstolónak.”

Nemrégen jelent meg a dohányboltokban az új füstszűrös cigaretta, a Totó. A dohányosok véleménye az új fajtáról eltérő, egyesek szerint erős, mások viszont jónak tartják. Az erős dohányosok — a Kossuthot és a Munkást szívók — dicsérik, ami örvendetes, hiszen éppen nekik készült.

A meglevő kétfajta füstszűröshöz, a Pécsikéhez és a Totóhoz, rövidesen csatlakozik a régebben ígért újabb szopókás cigaretta, a finomabb, igényesebb Velence. Az újfajta cigaretta nemcsak méretében,

Félezer mezőgazdasági szakmunkásoklevél a fehérgyarmati járásban

Harminchat községben 24 tanfolyam — Érdeklődnek a fiatalok — Indítják az öntözési szakot

lett fordítani erre, mivel megötszöröződött a tanfolyamra jelentkezettek száma. Jelenleg kilencvenkét fiatal tanul a .járás szakmunkásképző tanfolyamain. Az idén még több jelentkezőre számítanak.

Ez évben húsz tanfolyam kezdődik. Újdonság lesz az öntözési szak, melyet azokban a községekben indítanak, ahol a nagyüzemi öntözéses gazdálkodásra lehetőség van.

Terv, hagy a dolgozók általános iskoláját végzők órapótlással sajátítsák el már s nyolcadik ' osztályban a szakmunkásképző tanfolyam első évfolyam anyagát.

1964-ben ötszáz ember tesz vizsgát, s kap szakmunkás oklevelet. A fehérgyarmati járásban úgy ' tervezik. hogy 1967-re kétezer szakmunkással lesz több, mint jelenleg van.

létszámmal megindulhattak, s lemorzsolódás nélkül működnek több községben, már 4 év óta.

Fehérgyarmaton nem sikerült taníoiyamot indítani, mivel igen kevés volt a jelentkező, így egy évvel később kezdik meg jelentősebben a szakemberek képzését.

A járásban az idén négy kihelyezett technikum kezdte meg működését,- mind a négy mezőgazdasági. Ezenkívül 7 községben kertészeti tanfolyamot is indítottak.

A szülők látva azt. hogy a fiatalok falun is elérhetik céljaikat, gyermekeiket igyekeznek .elhelyezni „ helyi szakmunkásképzőkben. Egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik jelentkeznek a szakmunkásképzőkre. Ezért a járásban különös gondot kel(M unka társ unktól)

A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével probléma lett a fehérgyarmati járásban a szakemberhiány. Évek után is a szakemberszükséglet tíz százalékát tudták biztosítani. A termelőszövetkezetek fejlődésével, megerősödésével n szakmunkásigény hatványozottan • jelentkezett. Ez tette szükségessé, hogy 1962-ben a fehér- gyarmatiak fokozottabb gondot fordítsanak a rendszeres szakmunkásképzésre. A járás 1 harminchat községe közül i huszonnégyben működik jelenleg tanfolyam. A szakmunkás- ; képzőikre jelentkezőket a já- » rás szakemberei készítették I fel, egyhónapos előkészítő - tanfolyamot rendeztek számukra. Itt a jelentkezőknek . sikerült szert tenniük jó alap- ' ra, s a tanfolyamok átlag 25-ös :