Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

Két kép — hír XXI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. MÁRCIUS 27., PÉNTEK Tűzharc a szomáiiai— etiópjai határon (2. oldal) Műtét a tanyán (5. oldal) Rádió és tv műsor (4. oldal) A vosórnapi mérkőzések eié <4. oldal) ítélet Londonban (fi. oldat) Patolicsev felszólalása a genfi világkereskedelmi értekezleten Genf, (MTI): Lehel Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének csü­törtök délelőtti ülésén az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezetének (FAO) vezérigazgatója és Kreisky osztrák külügymi­niszter után a szovjet kül­döttség vezetője szólalt fel. Általános az a vélemény, hogy Patolicsev beszéde konkrét és konstruktív ja­vaslatok sorozatát tartalma Zi­ta és rendkívül nagy jelen­tőségű a konferencia egész további munkája saempontr jából. A beszéd a küldöttségekben igen mély benyomást keltett, különösen összehasonlítva George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes szer­dai felszólalásával, amely ki­zárólag általánosságokban mozgott. Különösen a fejletlen or­szágok küldöttségei köré­ben hangoztatják, elszo­morító. hogy a világ leg­gazdagabb tőkés országa, a világ bankára semmivel sem kíván hozzájárulni azoknak a fejlődéséhez, akiktől gazdagsága szár­mazik, — Ugiy véljük, — mondta beszéde bevezető részében Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter —, hogy a konferencia hozzájárulhat a nemzetközi feszültség to­vábbi csökkenéséhez. — A szovjet küldöttség kónjytelen azonban kifejezés­re juttatni sajnálkozását, hogy nem minden ország, amely részt kívánt venni ezen a konferencián, kapta meg erre a lehetőséget A Német Demokratikus Köztár­saságra gondolok elsősorban — mondotta. A békeszerető német államra, amely tekin­télyes helyet foglal él a vi­lágkereskedelemben. Az pedig teljes képtelen­ség, hogy ezen a konferen­cián Kína helyét olyan egyének foglalják el, akik nem képviselnek senkit sem. Nem világos-e, hogy a kínai népet csak a Kí­nai Népköztársaság kormá­nya képviselheti. Felül-vizsgálta az áruszállítást a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Országos vizsgálat során a közelmúltban Szabolcg-Szat- mar megyében is átfogóan elemezte és tárgyalta leg­utóbbi ülésen a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az áruszállítás igényeit, a köz­lekedési ágazatok fejlesztésé­nek szükségességét. Megálla­pították: általában nőttek a szállítási feladatok az elmúlt ívekhez_viszonyítva, s ezt lé­nyegében a korábbi kapaci­tással kell teljesíteni. Éppen ezért indokolt, hogy a szállítási vállalatok, a saját járművekkel rendel­kező gazdálkodási egy sé­gek és szállíttatok az ed­diginél jobban hangolják össze tennivalóikat, töké­letesítsék munkaszervezé­süket. É legutóbbi vizsgálat so­rán kitűnt, hogy főleg a negyedévek v.gén jelentkez­nek lökésszerűen a szállítási igények. Ennek oka, — álla­pította meg a megyei NEB — hogy az iparvállalatok a szállítási szerződéseket a negyedév utolsó napjára kö­tik meg, sőt ezen túlmenően kötbérmentesen is elfogadj ák- !) késői szállítást. Ez a kö­rülmény nemcsak komoly szál- ítási nehézségeket okoz, de jelentősen hátráltatja a ter­melést is. Éppen ezért javasolja a megyei NEB, az illetékesek keressék an­nak a lehetőségét, hogy a termelő vállalatok a ne­gyedéves rendszer helyett a jövőben havonként kös­sék meg a szállítási szer­ződéseket. így meg lehetne előzni a szállítások torlódását, egyenle­tesebbé lehetne tenni a kira­kodást, a gépkocsik irányí­tását. Figyelemre méltó jelenség­re mutat rá a NEB követke­ző megállapítása: a nyíregy­házi MÁV állomásra érkező nagysúlyú, főleg betonelem­szállítmányok kirakásénál szembetűnően kevés a gép, a nélkülözhetetlen daru. Olykor a meglévő darus- kocsikat száz kilométernél is nagyobb távolságon üresjáratban irányítják át az egyik helyről a másik­ra, Mindenképpen indo­kolt, hogy a KPM. Vas­úti Főosztálya már most vizsgálja felül a nyíregy­házi helyzetet. Hasonlóképpen gazdaságos lenne — rözíti a NEB hatá­rozata — ha a MÄV állo­másra érkező vagonok kira­kását a vasút állományában lévő dolgozók végeznék, Ez­zel sok időt lehetne megta­karítani. Bár későbbi feladat, de a NEB már most felhív­ja a figyelmet a megyeszék­helyi MÁV állomás terület­fejlesztésének szükségességé­re. A szállító eszközök célszerű irányítása érdekében felvető­dik a kérdés, nem lenne-e ér­demesebb az egyes vállala­toknál lévő gépkocsiparkot és száll ítxjeszközy állományt összevontan egy szakvállalat kezelésébe hagyni. Az árufu­varozás gyorsítása érdekében — állapítja meg a NEB — feltétlenül szükséges a me­gye területén, de főleg Nyír­egyházán az ÁFOR-kutak fejlesztése. Sokszor órákig sorban áll­nak a gépkocsik egy-egy kútnál, s ezért feltűnően sok hasznos fuvaróra esik ki a termelésből. Az 5. sz. Autóközlekedési Vállalat­nál jelentkező kapacitás- hiány miatt javasolja a NEB, hogy vizsgálják fe­lül a saját kocsiparkkal rendelkező vállalatok jár­müveinek igénybevételét. Amennyiben egyes helyeken indokolatlanul állnak napo­kig a járművek, a Megyei Szállítási Bizottság rendelje el azok igénybevételét. Végül a Népi Ellenőrzési Bizottság felhívta az autóközr lekedési vállalat figyelmét arra, hogy az iparvidékekre történő fuvarozások alkalmá­val a lehető legminimáli­sabbra csökkentsék az üres­járatokat. Az is igazságtalanság —, hogy a Korai Népi Demok­ratikus Köztársaságot és a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot nem hívták meg a konferenciára. Patolicsev a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocia­lista országok népgazdaságá­nak gyors fejlődése, valamint a gyarmati függőségből fel­szabadult országok nemzet- gazdasága fejlődéséhez szük­séges feltételek kialakulása fontos tényezői a md ko­runkban a világgazdaság és a világkereskedelem alakulá­sának. De nem mehetünk el szó nélkül amellett — mon­dotta —, hogy ezen a terüle­ten számos, rendkívül nega­tív tényező is megnyilvánul, így a tőkés monopóliumok tevékenységének következ­ménye a neofcolonializmus politikája a piacokon a nyu­gati hatalmak zárt gazdasá­gi csoporSDsulásaámak tevé­kenysége és azok az abnor­mális jelenségek, amelyek a hidegháború következménye­ként mutatkoznak meg a ke­reskedelemben. Mindez sú­lyos károkat okoz a nemzet­közi kereskedelem fejlődé­sének. ■— A Szovjetunió — mon­dotta ezután Patolicsev — mindig fejleszteni igyeke­zett kereskedelmét a kül­földdel, hiszen a barátság cs a többi népekkel való együttműködés politikája a szovjet külpolitikából, a mi társadalmi rendszerünk alapelveiből következik. A Szovjetunió tovább fogja fejleszteni a gazdasági kap­csolatokat az érdekelt álla­mokkal. A szovjet külkereskedelmi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy a szov­jet közgazdászok becslése szerint a Szovjetunió Külke­reskedelmének volumene 1980-ig meg fog négyszer e- ződni. A Barátság olajvezeték befejező munkálatairól készült felvételűnk. Ez m létesítmény rendkívüli mértékben icpM Magyarország energiaszükségletének kielégítését. A gyenge tsz-ek megerősítéséről tárgyalt a Nyíregyházi Járási Tanács A Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága csütör­tökre összehívta a tanácsülést. A tanácsülés napirendjén a községfejlesztési állandó bízott, ság beszámolója, a gyenge tsz- ek megerősitésének feladatai, a rét- és legelőgazdálkodás és még más kérdések szerepeltek. A tanácsülés behatóan tanul­mányozta a gyenge tsz-ek hely­zetét. Noha 1963-ban — az egy évvel korábbihoz képest — gyarapodott a járás tsz-einek tiszta vagyona, a gazdálkodá­si eredménye, az egy tagra jutó átlagjövedelem, a korábbi 24 mérleghiányos tsz közül csak 5 emelkedett tavaly a közepe­sek színvonalára. Ugyanakkor 6 tsz a mérleghiányosok közé került. A járáson belül, gya­korlatilag nincs lényeges vál­tozás a gyenge tsz-ek megerősí­tésében. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy a tsz-ek gyengesé gét a rossz szakmai vezetés, a magas termelői költség, helyen­ként a természeti és közgaz­dasági adottságok okozták. A tanácsülés a feladatokat ilyen értelemben szabta meg. Minden vonatkozásban renakivüi élénk a magyar- szovjet kulturális kapcsolat. Énnek egyik érdekes és leg­újabb ténye, hogy Olga Lepesinszkaja, a neves szovjet balettművész, Budapesten hat hónapon át végez oktatómun­kát az Állami Balettintézetbe és a Magyar Állami Opera- házban. I szívlel közvélemény élénken érdeklődik Magyarország iránt Moszkva, (MTI): Amint közeledik április 4., hazánk felszabadulásának 19. évfordulója, valamint a Hrus- csov-vezette szovjet párt- és kormányküldöttség magyaror­szági látogatása, a szovjet saj­tóban egyre több anyag lát napvilágot a magyar—szovjet kapcsolatokról, hazánk életé­nek különböző területeiről. Az Izvesztyija és a Vecser- nyaja Moszkva a közelgő láto­gatással kapcsolatban közölte azokat a nyilatkozatokat, ame­lyeket Szakasits Árpád, az Or­szágos Béketanács elnöke, Se­lyem András, az Egyesült Izzó pártbizottságának titkára és Körmendi Miklós, a kocsi Arany Kalász Termelőszövet­kezet elnöke az APN hírügy­nökség budapesti tudósítójá­nak adott. A csütörtöki Li- tyeraturnaja Gazeta első olda­lon hozta Koroknál Zsuzsa írá­sát a közelgő évfordulóról. A Pravda „Barátaink tapasz­talatait ismertetjük” című ro­vatában megjelent Losonczi Pál földművelésügyi miniszter cikke a magyar termelőszövet­kezetek eredményeiről és prob­lémáiról. V. Geraszimov, a Pravda budapesti tudósítója a lap csütörtöki számában arról ír, hogy a KGST keretében végrehajtott szakosítás milyen perspektívákat nyit a magyar iparnak. A Szovjetszkaja Kultúra csütörtökön szintén két ma­gyar vonatkozású anyagot nyújtott olvasóinak. Közölte Hersko János filmrendező nyi­latkozatát filmproblémákról, saját munkásságáról. A nyilat­kozat címe: „Tolmácsolni a társadalom lelkiismeretét.” A másik cikk Olga Lepesinszkája budapesti tartózkodásáról és a Népszabadság hasábjain nem­rég megjelent írásáról szól. Találkozó szovjet újságírók számára a moszkvai magyar nagykövetségen Moszkva, (MTI): Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szipka József, hazánk moszk­vai nagykövete csütörtökön délben baráti találkozón látta vendégül a szovjet sajtónak azokat a képviselőit, akik a szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi látoga­tásáról fogják tájékoztatni a szovjet közvéleményt. A találkozón megjelent M. Harlamov, a Szovjetunió Álla­mi Rádió- és Televízió Bizott­ságának elnöke. L. M. Zamja- tyin, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma sajtóosztályának vezetője, A. A. Visnyevszkij, a TASZSZ vezérigazgató-helyet­tese, valamint a szovjet sajtó, rádió és televízió számos más képvielője. Szipka József nagykövet tájé­koztatta a találkozó részt ve­vőit Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági és kul­turális viszonyairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom