Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

Kállai Gyula ismerteti« am orsmágos tanáé■ beemámolóját

(Folytatás a 3. oldalról)

elő a népfront az elvtársi, baráti, eleven vitaszellem kialakítását, segítse elő, hogy e viták során mindinkább erősödjék kultúránk szocaí- lifita tartalma, biztosítsa és támogassa az életünk reális ábrázolására törekvő erőket.

Az iskolák, a tudomány, az irodalom és művészetek fejlesztésében mozgalmunk úgy vehet részt, hogy támogatja és segíti a kulturális életben tevékenykedő párt- állami- és társadalmi szeiveket. Van azonban a kulturális tevékenységnek egy olyan ága, amelynek fejlesztéséért a népi vont közvetlenül- is felelős — ez a tudományos ismeretterjesztés. Az ismeret- terjeszíő munkában oroszlánrészt vállaló értelmiség kérésének tettünk eleget, amikor elhatároztuk, hogy

a jövőben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — megtartva kialakult szervezeti kereteit, történelmi hagyományait és tapasztalatait — a Hazafias Népfront mozgalomban, népfront égisze alatt folytatja tevékenységét.

Ez lehetővé teszi, hogy az ismeretterjesztés még jobban közeledjék a termelés, a népgazdaság, a kulturális élet igényeihez, s az ismeretterjesztést végző értelmiségiek még szorosabb kapcsolatba kerüljenek a munkásokkal és parasztokkal, egész dolgozó népünkkel.

közéletünk demokratizmusa

A Hazafias Népfrontnak fontos feladata, hogy mégin- kább növelje a tömegek részvételét az államhatalom munkájúban, fokozza az érdeklődést a közügyek iránt, fejlessze, és erősítse közéletünk szocialista demokratizmusát.

— Állami életünk, egész közéletóink demokratizmusának fontos vonása a helyi szervek önállóságának és hatáskörének növekedése, amely az utóbbi években végbement. A tanácsok, a népfrontbizottságok — általában a helyi államhatalmi és társadalmi szerveit — nágy- :okú önállósággal intézik a étijük bízott területek ügye- t. Ezt helyeseljük. A helyi fezdeményeaép®k fontossága nellett azonban fel kell hívtunk a figyelmet:

a* ország egészének arányos fejlődése azt kívánja meg, hogy a helyi kezdeményezés és az önállóság összhangban legyen az egész népgazdaság, az egész ország általános fejlődésével, az arra kidolgozott irányelvekkel.

i demokrácia széles körű ibomtakoztatása nem jelentet -anarchiát és a helyi ér- ekek érvényesülését, esetleg

az egész ország közösségének rovására. A helyi kezdeményezés és önállóság akkor jelenti a közéleti demokratizmus erősítését, ha a központi elvek alapján bontakozik ki. A közélet demokratizmusa, a helyi önállóság nem ellentéte, hanem szerves része a demokratikus centralizmusnak, amely állami életünknek, társadalmi szerveink tevékenységének alapja. A demokratikus centralizmus megvalósításának lényegbevágó eleme az állami fegyelem pontos, következetes érvényesítése. A rgnd, az egészséges fegyelem elképzelhetetlen a határozatok és utasítások pontos végrehajtása nélkül. A jó vezetésnek és az egészséges állami- és közéletnek nélkülözhetetlen része a végrehajtás rendszeres és szigorú ellenőrzése.

— A jövőben méginkább előtérbe kell állítani a lakosság ama igényének kielégítését, hogy a Hazafias Népfront bizottságai olyan vitafórumok és munkára késztető központok legyenek, ahol körültekintő» az egész társadalom előrehaladását segítő javaslatok születnek. Ezek megvalósításáról gondoskodni kell. Fél kell karolni, meg kell becsülni azokat a javaslatokat is, amelyek megvalósítására ma még

nincsenek meg a lehetőségek.

— Közéletünk demokratizmusát növelte annak a népfront politikán alapuló elvnek érvényre juttatása is, hogy hazánkban a pártfunkciók kivételével minden felelős tisztséget pártonkívü- liek is betöltő etnek.

A közfunkciók betöltésének feltétele nem a párttagság, hanem a szocializmushoz való hűség és %

szakértelem, a rátermettség.

Ez megnövelte a párton kívüliek felelősségét és igyekezetét. Fokozott öntudattal kérik _ részüket a tennivalókból és az ország minden gondját magukénak érezve arra törekednek, hogy tehetségük legjavát nyújtsák.

— A választások demokratizmusának erősödését szolgálja, ha a képviselők és a tanácstagok időről-időre

egészséges módon cserélődnek. Elmondhatom, korábban foglalkoztatott bennünket az a gondolat, nem lenne-e jó valamilyen arányt megállapítani a választott testületekben a tagok cseréjére. Gondoltunk arra, hogy helyes lenne kimondani: egy-egy

választásnál el kell érni, hogy a választott testületek egyharmada új tagokból álljon. •

Ezt a gondolatot azonban elvetettük. S mi történt? Az élet túltett a mi elgondolásainkon. A legutóbbi választások alkalmával a cserélődés aránya az egyharmadánál is nagyobb volt, s ami ebben különösen örvendetes: a legtöbb helyen és esetben nem azért cserélődtek a tanácstagok, vagy az országgyűlési képviselők, mert a régiek rosszal dolgoztak, vagy a továbbiakban nem tudnák ellátni feladataikat, hanem azért, mert a választók, vagy még náluk is jobbat találtaik, vagy úgv Ítélték meg: eleget volt ott. most menjenek oda mások, járják végig ők is a tanácstagság iskoláját. Helyes ez a törekvés, így a nép mind nagyobb tömegei veszrek aktívan részt az államhatalom gyakorlásában.

társadalom. De már most megkívánhatjuk, hogy az emberiség által évezrede kidolgozott és szokásjoggá emelkedett erkölcsi normákat — amelyek a szocializmusban nyernek Igazi értelmet s megvalósításukra

ott nyílik lehetőség — mindenki betartsa.

Ügy gondolom, mozgalmunknak és sajtónknak is hatékonyabban kellene fellépni azok ellen, akik megfeledkeznek a tisztes erkölcs alapvető normáiról.

Ifjúságunk többsége a szocializmus eszméit vallja

— Nagy hibának tartom, hogy társadalmunkban meglehetősen sokan vannak, akik kézlegyintéssel, sommásan elítélő véleményt hajtogatnak, lebecsülő hangsúllyal mondván: ez a mai ifjúság...!

— A mi ifjúságunk többségében, kitűnően dolgozik, vagy iskolában, egyetemen tanul becsülettel; a szocializmus eszméit vallja; felismerte, milyen perspektívát nyitott a szocialista építés előtte és egész nemzete felemelkedése számára.

Fizikailag és szellemileg a régebbi gerenerációknúl fejlettebb; gondolkodó, önálló vélemény kialakítására jogot formáló fiatalság a miénk. Ezt az általánosan jó véleményt nem szabad befolyásolnia annak, hogy személy szerint valakinek nem tetszik jónéhány fiatal hajviselete, zakójának hosz- sza, vagy rövidsége. Sokan vannak, akiknek ez nem tetszik, s ha a jóízlés határait túllépik, joguk is van, főleg a szülőknek fellépni ellene. Nézetünk szerint azonban ez — kicsit merész hasonlat — olyasmi, mint a művészetben a forma és a tartalom összefüggése.

A többség ebben a vonatkozásban sem kedveli az érthetetlent. az extravagánsat, a minden áron való egyéniskedő túlzásokat, ami egyébként a legtöbbször mások majmoló utánozgstásóból adódik —, hanem a harmonikusnak érzett, tiszta, csiszolt formát tartja szépnek a lényeg azonban a tartalom, s e tekintetben ifjúságunk zöménél nincs is hiba.

“ Van azonban ifjúságunknak egy kis számú rétege, amelynek gondolkodás- és életmódjával bajok vannak,

Vannak, akik életrendjüket nem ügy rangsorolják, hogy dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni kell és ezenkívül természetesen időt kell biztosítaniuk maguknak arra, hogy sétálgassanak is, udvaroljanak is, táncoljanak is, szórakozzanak Is, hanem mindez utóbbi életrendjük és gondolkodásuk centrumába kerül oly annyira, hogy azután emiatt sem idejük, sem energiájuk nem maradhat elegendő az elmélyült, tartalmas, komoly alkotó munkára, a tanulásra. S ez már baj, ez ellen már feltétlenül fel kell lépni.

— Fontos tehát, hogy nép- froRtmozgalmunk figyelmét ráirányítsuk ezekre a kérdésekre is. Azonkívül, hogy segítenünk kell a Kommunista Ifjúsági Szövetséget a fiatalok nevelésében, különösen sokat kell foglalkoznunk a szülőkkel. Az ifjúság neveléséből — az iskolából, az ipari tanulók képzéséből és a családok többségéből is száműzték a verést, a fenyítést, a dúrva fegyelmezést — és ez helyes. De a nevelés nem lehet meg szabatosan és pontosan meghatározott követelmények nélkül, amelyek a magatartás, az önképzés, a tanulás és a munkavégzés társadalmilag indokolt normát tartalmazzák. E követelményeket a felnövekvő nemzedéknek teljesíteni kell — enélkül nincs nevelés. ~

Ezért minden remény ünlc megvan arra, hogy — az állam és egyházak közötti szerződések pontos betartása alapján — a jövőben is fennmarad jóvissonyunk az egyházak képviselőivel — mondotta, majd a szocialista népek barátságáról szólt.

Hangsúlyozta: kötelességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük a szocialista népek testvéri közösségét, igaz barátságát, hiszen egymás önzetlen támogatása meggyorsítja mindannyiunk előrehaladását közös, szép célunk felé.

A népek százmillióinak legfőbb óhaja a béke

Az állam és az egyház viszonya

Érlelődnek alkotmányunk

módosításának feltételei

Káöai elvtáns ezután vásztó rendszerünkről szólt. A i választási rendszerünk, celyben a Hazafias Népfront lítja a jelölteket, demokrati- isabb bármely kapitalista lám választási rendszerénél, ég ha azok dicsekszenek is, <-gy náluk a pártok sokasá- vvrseng a szavazatokért. A :nokrácia fokát és lényegét m a pártok versengése, ha- m az dönti el, hogy kinek érdekeit képviselik a jelek, kinek a megbízásából /ékenykednek a választott fületekben. A mi jelöltjeink nép érdekelt képviselik. ;gi még inkább elő akarjuk rzdítani, hogy a nép érdéinek képviseletére minden- r a legmegfelelőbb szeméke t választhassák ki a sza- zók. Ezért felvetődött az a idolat, nem volna-e célsze- vál osztási rendszerünket ábbfejleszteni egyéni vá- ztókerületi rendszer, s két, gy több jelölt állításának /eaeí ésével az orszúggyűlé- válisz fásokon is. Ezt meg et gondolni — mondotta, jd alkotmányunkról beit. Hangsúlyozta, hogy

Ikoímánytmkai 15 _ éve ogadták el, azóta 15 év élt e! — mondottá —. s lazánk gazdasági rendjelen, társadalmi szerkezetben forradalmi változtok történtek. Érlelődnek feltételei annak is, hogy íódösítsuk hazánk alkotmányát,

ry az az alaptörvény ere- el szentesítse szocialista radalmunk vívmányait, a cializmus teljes felépítésé- és később a kommuniz- sra való átmenetért folyta- ; küzdelmünket, v népfront a szocialista aokrácia kibontakoztatásá- i végzett tevékenységével ftse elő azoknak a feltételeknek létrejöttét, amelyek elvezetnek bennünket a Magyar Szocialista Népköztársaság megteremtéséhez!

Kállai elvtárs ezután a Hazafias Népfront feladatairól beszélt.

Megállapította, hogy népünk egészének világszemlélete és erkölcsei alapjában véve helyes irányban fejlődnek. A népfront akcióbizottságaiban, a társadalmi munkában elősegítjük annak az új típusú embernek a kialakítását, akinek már életszükséglete a köz érdekében végzett munka. A kommunista ember formálódik a szocialista brigádokban, amelyelmek a tagjai szocialista módon akarnak dolgozni, élni, tanulni, gondolkodni. S ők is mind többen vannak! 1962- höz képest 5 ezerrel nőtt és több mint 47 ezerre emelkedett a szocialista címért versenyző brigádok száma, s e brigádoknak már csaknem félmillió tagja van. 534 vállalat 1749 egységében 87 ezer dolgozó igyekszik azon, hogy kiérdemeljék a szocialista munka műhelye,/ illetve üzeme, gyára címét.

A jogok és kötelességek egysége

De vannak még társadalmi és közéletünknek nem kívánatos jelenségei is, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül.

—- Az országban mindenki örömmel fogadta és magáévá teszi gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a termelés növekedését, a szocializmus építését az életszínvonal emelkedése kísérje. De , elég sokan vannak még olyanok, akik nem látják, és főleg a maguk gyakorlatában, munkájában

nem valósítják meg az összefüggést a termelés és az életszínvonal emelkedése között. Életszínvonaluk emelkedését óhajtják, sőt elvárják, de a termelés növeléséért nem túlságosan sokat tesznek.

Hangoztatják jogaikat és olyan téves felfogásban élnek, hogy a szocializmus csak a jogok és szabadság korlátlan ki- terjesztését jelenti és ezzel egyenes arányban csökkennek a kötelezettségek. Nem; alkotmányunk a jogok; kötelességek

egységéről beszél; amennyit adtál a társadalomnak annyit kérhetsz és kaphatsz tőle és nem többet; ez a szocializmus alapigazsága, amelyet feltétlenül mindenütt és konkrétan minden esetben érvényesítenünk kell.

'— Mozgalmunknak széles körű felvilágosító munkát kell végeznie, hogy ezt mindenki megértse és munkáját ennek megfelelően becsülettel végezze.

— A társadalom, ezen belül a népfrontmozgalom — erkölcsi nevelő tevékenységének középpontjába kell állítani a társadalmi tulajdon tiszteletét és becsületét.

S aki kellő figyelmeztetés, nevelő szó ellenére sem képes ennek megértésére, azzal más módon kell megértetni: nem engedjük bántani azt, ami a népé, ami mindannyíunké.

— Társadalmunk még alakulóban van. A régi polgári erkölcs normái már megkoptak, bár egyes jelentős maradványai erősen élnek még az emberek tudatában. Az új szocialista erkölcsöt még nem tette ugyan sajátjává az egész

Kállai elvtárs ezután az állam ós az egyház viszonyáról beszélt. Kiemelte, hogy a szocialista állam és aa egyházak között az utóbbi években jó viszony és bizonyos kérdésekben — elsősorban a béke védelmében — hasam» együttműködés alakult ki.

— A Magyar Népköztársaság állama biztosítja a szabad vallásgyakorlatot és az egyházak ezzel kapcsolatos tevékenységét

Az egyházak lojálisak államunk és társadalmi rendünk iránt és a maguk módján, a maguk eszközeivel igyekeznek részeseivé válni annak az alkotó munkának, amely a béke megvédését és az ország felvirágoztatását, a nép jólétét szolgálja.

Ezen mit sem változtat a tény, hogy az egyházakban vamnak még olyan személyek akik egyházi tekintélyüket és a hívő állampolgárok vallásos meggyőződését a szocializmussal való szembeállásra akarják felhasználni. Ezek fokozatosat! elszigetelődnek, $ reméljük, hogy az egyházak vezetői a jövőben mindinkább odahatnak, hogy ne legyen egyházukban tere az ilyen elemek tevékenységének.

— ügy véljük, hogy az

egyházak papjai és vezetői mindinkább belátják, Hogy az egyházak számára csak egy tehetség kínálkozik: békében és barátságban élni a szocialista kenddel.

— A szocialista társadalmi rend ereje, a tömegekre gyakorolt befolyása arra készítette az egyházak nemzetközi Bzervezieteát, hogy változtassanak a szocialista országokhoz fűződő viszonyukon. Volt idő, amikor a Vatikán nyíltan szemben állt és harcot folytatott a szocialista államok ellen. Ezzel — meggyőződésünk szerint — csak károkat okozott a szocialista országokban élő papoknak és egyházaknak, akik már új viszonyok között éltek. s meg is próbáltak alkalmazkodni azokhoz, de a Vatikán

realitásoktól elszakadt akkori politikája következtében két tűz közé kerültek és súlyos lelkiismereti válsúgSá sodródtok. Véleményünk szerint

XXIII. János pápa az

egyház szempontjából is helyesen ismerte fel, hogy politikájukon változtatniuk kell és meg kell találniuk a szocialista országukkal a modus vivendit, a kapcsolatok tartásának és az egymáshoz való viszonynak kölcsönösen elfogadható formáját.

Ezt a törekvését üdvözöltük, mert az adott helyzetben a haladást, a békét támogatta. Meg vagyunk győződve arról, hogy az a Vatikán nein folytathat más politikát. A szocialista országok meg voltak és fejlődtek a Vatikánnal folytatott nyílt harc idején is, ez a harc előrehaladásukat számottevően nem befolyásolta, de károkat okozott az egyházaknak, tévdtra vezette az egyházak sok papját, elkerülhető lelkiismereti problémákat keltett a hívő emberekben. De ma már nálunk úgy és odáig fejlődött a nép élete, hogy tévúton senki, az egyház szolgái sem akarnak járni.

Különösen, ha látják: amennyiben az egyházak vezetői hűek a magyar néphez, a Magyar Népköztársasághoz —, közéletünk megbecsült tagjai, örülünk annak is, ha az egyházak képviselői a különböző nemzetközi fórumokon hazájuk, népük hű fiaiként, annak érdekében lépnek fel. Ma már ők is látják, hogy így szolgálják legjobban egyházuk érdekeit is. ügy véljük, hogy

a népfrontban való összefogásunkat nem gátolja az a tény, hogy kommunisták — és ma már a párton- kívüliek jórésze is — a tudományos világnéz :tet

vallják magukénak, az egyházak és a vallásos emberek pedig más világszemléletet követnek.

— A népfront arra törekszik, hogy jó kapcsolatait tovább fejlessze és megértéssel együttműködjék a világ mi!> den haladó mozgalmával. Felhívja a földkerekség bé- lceszerető erőit, hogy tevékenykedjenek bizalommal együtt a békés egymás mellett élés szellemében; folytassák közös erővel, fáradhatok* lanul a küzdelmet azért, híjgy a vitás kérdéseket az emberiség egyetemes érdekében tárgyalások útján rendezzék

— A magyar békemozgá- lomnak, a Hazafias Népfrontnak erősítenie és állandóan fejlesztenie kell kapcsolatait a világ békemozgalinávnl, támogatnia kell a béke világmoz- galom akcióit, elő kell segítenie ázt, hogy tovább erősödjék a tömegek antiimperialista békeharca.

— A mi népünk őszinte híve a békés egymás mellett élés politikájának.

Békében és barátságban

— gyümölcsöző kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat tartva — akarunk élni a hazánktól eltérő berendezkedésű államokkal is.

— A magyar nép, amely évszázadok során vívott függetlenségi harcai és társadalmi forradalmai révén csak időről- időre került a világ haladó erén közé, a felszabadulás óta eltelt időben és különösen papjainkban véglegesen elfoglalta helyét a nemzetközi haladás élén járó szocialista népek nagy családjában.

Kállai elvtárs befejezésül kiemelte. — Ma a Magyar Népiköztársaság a fejlődő, a béke útján járó országok között, fokozódó önbizalommal halad a történelmi nagyjaink álmodta célok főié. Most vagyunk először igazán szabadok mindenfajta elnyomástól.

— Országunk nemzetközi tekintélye soha nem volt ilyen nagy és soha nem volt ily egységes a magyar társadalom, amely mindinkább teljes egészében felismeri, hogy igaz és jó ügy, amiért dolgozunk.

Hazánk minden hp fia munkálkodjék e jelszó szellemében: „Mindannyian hazánk felemelkedéséért, a szó* cializm usértl”

— E cél eléréséhez szükséges munkára hívjuk, várjuk népünk millióit.!

Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára terjesztett elő javaslatot a Hazafias Népfront működési szabályzatának módosítására. Ezután szünet következett.

Szünet után Dobi István elnökletével folytatódott a tanácskozás. A kongresszus részvevőinek hosszantartó, nagy tapsa közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke emelkedett szólásra.

(Kádár János beszédét szombati lapszámunkban közöljük.)

1964. március 2«.