Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

Az ÉLETÜNK című felszabadulási pályázatunkra érkezett írás Tízéves voltam ünnepség az öregek tiszteletére Elejét veszik a pazarlásnak A nyírkárászt Május 1 Ter­melőszövetkezetben is meg­rendezték az öregek napját; 58 munkából kiöregedett idős tagúk tiszteletére. Megvendé­gelték őket étellel, itallal és ajándékban fél mázsa búzát, fél mázsa gabonát és 50 forin­tot, s akik nem kaptak ter­ményt, azoknak 300 forintot adtak. Az idős tagokat a tsz elnöke és a körzeti orvos kö­szöntötte. Az ünnepeltek ne­vében Fekete Sándor megha­tott szavakkal mondott kö­szönetét a figyelemért, a gon­doskodásért. Leshu János • vb. titkár A porcsalmai kisipari ter­melőszövetkezet “megtartotta 1963. évi mérlegbeszámoló közgyűlését. A ktsz igen ne­héz körülmények között 1952-ben alakult 18 taggal. Ez a szám évről évié nőtt, s ma már 75 tagot számlái. A kisiparosok felismerték, hogy lekiismerqjes munkával a kisipari szövetkezetben is megtalálják számításukat. Építőipari, cipész, asztalos, női-férfi fodrászat és lakatos részleg működik a szövetke­zeten belül. Elmúlt évi ter­vük 3 millió 850 ezer fo­rint volt, melyet 4 millió 557 ezer forintra, vagyis 118 szá zalékra teljesítettek. 1963-ban a ktsz 418 346 fo­rint tiszta jövedelmet ért el. 108 540 forintot osztottak szét a dolgozók között nyereség- részesedés címén, ez annyit jelent, hogy egy-egy dolgozó átlagosan 42 murfkanap béré­nek megfelelő összeget ka­pott. így például Nagy Gyu­la kőműves 3253 forintot, Varjasi István asztalos 3208 forintot, Vadon Sándor ci­pész 3085 forintot, Ster Já­nos szobafestő 2648 forintöt kapott kézhez. A porcsalmai ktsz tevé­kenysége keretében nagyrészt vállalt a* környékben folyó kislakás építkezéseknél.^ Ép­pen ezért látszik jelentősnek a közgyűlésen tett vállalás az anyagtakarékosságra vonat­kozóan. így például az építő részleg vállalta, hogy egy-égy munka befejezése után az építés után megmaradó anya­gokat gondosan összegyűjtik és a következő munkahelyre szállítják, ho'gv elejét „ve­gyék a pazarlásra’;. Ví:rg Veráié tudósító Mégegyszer az utasbiztosításról Gyár és Gépszerelő Vállalat keres diósgyőri és tiszaszedeflkényi mun­kahelyeire lakatos, kovács, hegesz­tő, csőszerelő .szakmunkásokat és segédmunkásokat. Keresünk továb­bá munkavédelmi vizsgával rendel­kező munkavédelmi előadót. Je­lentkezés március 16-tól 21-ig Mis­kolc—Diósgyőr kertésztelepi ic- gényszálló. (Hámor étteremmel szemben), vagy Budapest VI», kér. Paulay Ede u. 52. S2. alatt. (Bp. 7806) FELHÍVÁS! Felhívjuk ügyfeleinket, hogy ÉPÍTŐKÖVET Bodrogker esz túrból tengelyen való szállítás­ra korlátolt mennyiségben, a jelentkezés sorrendjében, de rövid határidőn belül ren­delkezésükre tudunk bocsátani. Ára a Hánya területén 3.99 Ft mázsánként Azok részére, akiktől vagon szállítást vállaltunk, meg­rendelésük fentiek szerint módosítható. TÁJÉKOZTATÁS: az állami és fmsz tüzelő és építőanyag telepeken és központunkban (Nyíregyháza, Irodaház, föld­szint 214 TÜZÉP Vállalat (85999) Női papucscipő drapp marhabom grj _ 130*_ Női félcipő barna, fekete, szürke, marhabox, gumitalpú. 161.50 Női félcipő csau, mogyoró, fekete» marhabox porótalp 201,— Női félcipő barna, fekete, marii*» box, bőrtalp 210,— NŐI félcipő drapp, négerbarna, durótalp 236,— Női körömcipő fekete, tunit-talp 135,— Női körömcipő drapp, fekete, marhabox, tunit-talp 175.50 Női körömcipő fehér marhabox tunit-talp 184,— Női körömcipő drap, fekete, bőrtalp 226,— Kapható minden méretben • az Iparcikk Kiskeres- * kedelmi Vállalat cipő szaküzleteiben Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészatkón Néhány nap múlva a né­metek egyre izgatottabbak lettek; Készülődte^ és pa­koltak. Reggelre teljesen fel­készültek. Ekkor mindenkit felszólítottak, hogy hagyjuk el a lakóhelyünket, mert az holnap — de lehet még ma — harcmező lesz. Itt egyetlen ház sem fog. épen maradni, s aki itt marad az életét veszítheti, ök egy órán be­lül mennek is és aki akar mehet velük. Err^ azonban senki sem vállalkozott. A németek elmentek. A nép mozgolódni kezdett. A lakos­ság két részre oszlott. Édes­apám azt mondta, aki akar mehet, de mi nem megyünk. Hét család édesapámra hall­gatva maradt. A távozók a búcsúzás pillanatában így figyelmeztették édesapámat: — Még nem késő Jóska. Gyertek ti is. Ez a sok csa­lád mind rád sír majd, ba valami történne veletek. Erre ő mégegyszer kije­lentette. hogy bárki mehet, ő senkit nem tart vissza, de mi nem megyünk. A hét család kitartott előző hatá­rozata mellett. Otthon marad­tunk. Együtt maradt a hét család, kicsinye és nagyja. Egy váratlan pillanatban akna fütyülése hasított^ a le­vegőt, amit fülsiketítő rob­banás követett. Ezt azonban rögtön követte a másik, a tizedik, a századik. Szóval a németek hűek maradtak ígé­retükhöz, pedig a közelben egyetlen orosz sem volt. Ek­kor pánik tört ki. Megindult mindenki a kövesút felé. Anyám sírva siránkozott, hogy menjünk mi is, mert itt halunk meg. Elindultunk mi is a többiek után. Minden öt-tíz lépés futás után le kel­lett hasalni, mert a vijjogó akna mindőnket földre kény- szerjtett. így tettünk meg több mint egy kilométert Végre .kiértünk a kövesdtra. Mit csináljunk, mihez fog­junk? Bementünk az iskola melletti tanyára, itt teleped­tünk, és itt is háltunk. Este 10 órakor már megérkezett az első csapat Elmondták, hogy reggel nyugodtan mehe­tünk haza, itt többé német már nem lesz.* s megszűnik a lövöldözés is. Ök már ■ reggel­re Nyíregyháza alatt lesznek. Mi pedig másnap reggel egy családként elindultunk haza­felé. Odahaza mindenki meg­kezdte az új életet, a maga kis udvarán. A többiek pe­dig egyenként érkeztek ha­za, mondva, hogy tényleg kár volt elmenni. Végre megérkezett a sor minden la­kója, s felragyogott a szabad­ság napja 1944. november ha­vában. Szigligeti József ált isk. tanító Érpatak, Zsin­delye®-tanya. • aki éppen akkor akasztotta vissza puskáját a nyakábi, , csővel lefelé fordítva. Gyor­san közeledett. Prrr! — szólt a lovának. ö oroszul szólt ! hozzám, . s a kannára muta- 1 tott. Oda nyújtottam, s ő • ivott egy kupatetővel. Másnap délután három lo­vas érkezett a sorra. A fa- 1 iskolából vágtattak. össze- ' szaladt a sor, kicsinye és 1 nagyja. Én is futottam. A , három lovas között ott volt “ az első orosz is. A kozák. 1 Megismertem. ö is engem. 1 Egy idős bácsi tudott velük i beszélni. Megkérdezte tőle, , hogy hogy hívnak engem, majd rám mosolygott és vi- 1 zet hozatott velem. Vittem is i rögtön egy ételessel. Mind- < hárman ittak. A németek fe- . lói érdeklődött, aztán elvág- ‘ tattak. Útirányuk újra a fa- 3 iskola volt. 1 Ettől kezdve többször talál- j koztunk velük. Volt olyan nap is, mikor kétszer is föllova­goltak. A sor végén volt egy üres ház. Rendszerint oda jöttek. Ez a ház dombon I volt, s jó lehetett a kilátás. ] Délután pedig vagy 30—40 lovas orosz katona vágtatott ' a sorra. Közeledésükkor fe­hér kendőt lobogtattak az 1 emberek. A sor közepén le- , lassultak, majd megálltak az , összegyűlt tömeg mellett. Né- , hány szót váltottak, majd el- , vágtattak. Estére újabb csa- . pat érkezett. Ezek egész éj- , jel fent voltak. Lovakat etet­tek, _ figyeltek, beszélgettek, , rádióztak. Hajnalban elmen- ' tek. Reggel az ismerősök is ] újra végigvágtattak a soron, , de most egy percre sem áll- ( tak meg. csak itt-ott integet- , tek a kintlévőknek. Egy óra sem telt bele és , hirtelen váratlan dolog tör- i tént. A négyes számú úton, : Nvíregvháza felől német tan­kok érkeztek. Befordultak és az j urasági tengerit gépouskatűz ] alá vették. Utána a földeken, j házaik között ide-oda szágul- : dottak.. Utána Nagvkálló fe- i lé indultak szakadatlanul lö­völdözve. Majd a Gábor-ré- szen alakult ki a tűzvanal. 1 Délután megkezdődött a küz- • delem. Óriási harc volt. A német repülőgépek is megjö- lenteik. Rengett a föld. Sivff- : va száguldtak a lövedékek és . az aknák. Tankok semmisül­tek meg és lősz°res kocsik , robbantak fel. Sötét este volt j már, mikor csillapult a . ; harc. E váratlan támadásra , az oroszok hátrálni kónysze- , rültek. Ekkor németek száll- j tak meg bennünket A mi ud- , varunkon lovakat patkoltak. ( Este rádióztak. Jól meeie- . gyeztem eev dal szövegéből , . egy részletet, valahogy így hámozott: Juliská, Juliska, ; Budá-Budá-Pest. Másnap rettenetes dolog | történt Két ember elindulta Gábor-rész felé, hogy a hart: . mezején széthagyott tárgyak- 1 [ ból, eszközökből hozhassa- I nak. De csak az Alispámja- ’ nyáig mentek. Ott egy hordó . ; vodkára találtak. Edényeket . kerítettek, megtöltötték, jócs- i kán ittak és visszatértek. ■ Ahogy jöttek, észrevették, hogy a házaktól 350—400 . méterre a csutkakúpokban i mozgolódás van. Az egyik kúp mögül távcsöveztek is a sor irányában. Úgy gondo­■ lom, s nem igen tévedek, • ezek voltak az első oroszok. . A kozák. Hiszen ezek már : jól ismerték a tájat, annak minden zegét-Aigát. S ők nem váltak meg tőlünk. Éhen,- szomjan tengődtek. Várták- az újabb Bámadást. A két ittas ember elmond­ta észrevételét a németek- s nek. Erre kb. 8—10 német és , az árulók elindultak a csut- . kakúpok felé. Mi pedig az- üres lakásból néztük végig- mindezt. Mikor már vagy 100- méterre lehettek, a csutka­- kúpokból kilövöldöztek* á németekre. Ezek lehasaltak 1 és szintén tüzet nyitottak. A j kúpokat szétlőtték, majd az 1 áldozatokra gyújtották a- csutkát. A két áruló is éle­- tével fizetett. De sok német l, is meghalt. ?W4-et írtak. Éppen 10 éves ■oiíam. A nyár múlóban volt, e. .ősz közeledett. Édesapám katona volt, lorthy hadseregében szol­gáit. Beosztották a menei- zázadba. Előtte kapott 5 íap szabadságot, búcsúzás- *. De sokat ért ez az 5 nap. Hallottam, mikor édesapám riasanyámmal közölte: Nem negyek vissza. Úgysem so­káig kell .bujkálni. Nemsoká- ■a itt lesznek. Hogy kik 1 esz­lek itt, akkor még nem tud­om. Édesanyám sírásba tört ki. tóvá tudsz elbújni? Minden- lói megtalálnak. Agyonlő­jek. Mi lesz velem és a ■»égy gyerekkel. Eredj visz- «a! Érthetetlen dolgok. Semmit sem értek. Édesanyám lett a győztes. Sdesapám megígérte, hogy pissza megy, de előbb itt- íioo mindent elrendez. Egy <is késésért nem lőnek talán agyön — mondta. ' Másnap hozzáfogtunk egy hold földünkön az őszi beta­karításhoz, bár még nem volt itt az ideje. Mások mondták is édesapámnak mikor a krumplit ástuk, — korai ez még Jóska. Mindegy. Vissza kell mennem. Rövid az idő. Mindént rendben akarok itt hagyni. Utána a kukorica töréshez fogtunk. Ezzel is hamar vé­geztünk. Törés után átválo­gattuk, mivel egyharmada még gyenge volt. A kukori­ca felhordása már alkonyai­ra maradt. Az utolsó zsák vi­telénél nővérem is hazament. Piám, te pedig a napraforgó szárat hordd össze. Igen, — mondtam. Édesapám is ha­marosan visszatért és ketten csináltuk. Este lett. Gyönyö­rű csillagos este. S egyszer­re olyan fényesség lett, hogy a tűt is meg lehetett volna találnb Mi történt édesapám? — kérdeztem meglepődve! Valahol tűz van? Nincs, mondta nyugodtan. Nézz ar­ra Debrecen irányába. Oda­néztem. Debrecen fölött ki- gyultak a Sztalin-gyertyák. A következő napon össze­fogva három szomszéddal bunkert építettek. Sok köb­méter földet ástak ki. Ä nagyságos úr akkor már el­menekült. Szalmát is az övé­ből hoztak. Vastagon befed­ték, majd leföldelték. A friss föld eltüntetését gizzel-gaz- zal, csutkával álcázták. Egy nappal hosszabbodott a szabadság, összesen hat nap lett. A hatodik nap este több mint tizen kísértük édesapá­mat ás újfehértói állomás­ra. Nem soká tudtuk kísér­ni. Újra zúgott a lég és fényleit minden. Elbúcsúz­tunk, s valamennyien sír­tunk. Az'ágyuk dörgése már hal­latszott, az oroszok közeled­tek. Édesapám váratlanul megérkezett, leszerelt. Amig édesanyám három testvérem­mel és a szomszédokkal együtt a bunkerben töltöttéi az estéket, addig mi édes­apámmal kint üldögéltünk a ház előtt, a nagy tornácon. Édesapám sokszor a kertka­pura könyökölt, s hallgató­zott Hallod, már jobban hal­latszik a dörgés. Nemsokára itt lesznek. Valóban közeled­tek, ■ egyre gyorsabban jöt­tek. ,, . Már az ispán és a kulcsár is elhagyták a nagyságos úr tanyáját A cselédek lever­tek minden lakatot. Feltörték a magtárt. Hordták a búzát Éheztünk eleget — mondták. Vitték az almát Én is vit­tem. Néhány könyvet is sze­reztem a kiszórt holmik kö­zül. Utoljára a pince ajtaja is kinyílt A földre eresztették, meg hazahordták a sok bort Az vitt, aki akart Én is el­mentem egy nénivel. Megtöl­töttük a két karmát s elin­dultunk hazafelé. Ekkor vá­ratlan dolog történt. A négyes számú kövesúttól körülbelül 100—150 méterre haladtunk, mikor váratlanul a hátunk mögött lövés tör­tént Hátra néztünk. Egy ló­hátas ember sietett utánunk A lap megírta, az illetékesek válaszolnak kodógépet üzemeltetünk. - Je­lenleg egyik főjavításon van. Éppen azért a téli időszak alatt, hogy a szállítás teljes beindulása alkalmával a za­vartalan rakodást kisebb meg­hibásodási valószínűséggel dolgozó rakodógép biztosíthas­sa. Az esetleges géphibásod áe miatti állás az üzem összes munkásának keresetét befolyá­solja közvetve, vagy közvet­lenül. Az üzem 5 éves fennál­lása óta — hasonló időszako­kat véve — az egy főre eső átlagkereset 1984-ben a leg­jobbak között van. Csóka László Talajjavító Vállalat Bányaüze­me. Kisvárda zi. Ennek arányéban nagyobb mértékben jelentkezik a gé­pek alkatrésszel való ellátásá­nak nehézsége. Egy K—505 típusú rakodó­gép kapacitása 100—120 tonna óránként, míg 20 dömper ka­pacitása — hat kilométer szál­lítási távolság esetén — 77,6 tonna óránként. A fényképfel­vételnek időszakában 58,2 t/ó. A rakodógép előre nem látható meghibásodása esetén előfor­dulhat várakozási idő. A vá­rakozás időtartamára a döm­per-vezetőket alapbérük ; 50, százaléka illeti meg. A rakodó­gép kijavítását követő másfél­két órán keresztül még előfor­dulhat torlódás. A rakodás biztosítása érdekében két ra­tömböket kap a MÁV Igaz­gatóságától. Eddig úgy tudtam, hogy a biztosítás önkéntes. Hasonló eseteket már a Kelet-Magyar- örszág is szóvá tett. Most vi­szont nem tudom, hogy a MÁV, pontosabban a nyírbog- dányi MÁV állomás milyen szabályzat alapján akarja 1 rá kényszeríteni az utasbiztosí­tást, az utazókra? Minden esetre sértő ez az eljárás. Varga Gábor Nyírbogdány Március 8-án feleségem a nyírbogdányi MÁV állomásról Kísvárdára utazott. .A, jegyki­adó előtt hangos szóváltást hallottam. Amikor feleségem is a pénztárhoz lépett jegyét vál­tani‘megtudtam, hogy az előb­bi saóváltás is abból adódott, hogy a jegykiadó egyszerűen megtagadta a jegyek kiszol­gáltatását biztosítási bélyeg nélkül. Sőt, a feleségemnek kijelentette, hogy már bizto­sítási bélyeggel ellátott jegy­t Villamos forgógépek tekercselését javítását vállalja a Tiszavasvári Gépállomás tekercselő üzeme. (117) Február 15-i lapszámunkban megjelent egy cikk, amelyben a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz konyhájának állapotával foglalkoztak. Ezzel kapcsolat­ban az alábbiakat közlöm: A kisipari szövetkezetek üzemi konyhája a Yielyiségeket illetően valóban már nem megfelelő. Ezért tárgyalásokat folytattunk, hogyha az SZTK átköltözik • új székházába, újabb helyiségeket kívánunk biztosítani a konyha mellett, az előkészítő munkákhoz, va­lamint a szociális helyiségek részére. Ezt a közeljövőben, előreláthatóan júniusig meg­oldjuk. Az üzemi konyhát ke­zelő szövetkezetnél 'intézked­tem, hogy a helyiségek tisz­tántartásáról gondoskodjék, valamint a későbbiek során biztosított helyiségek birtoká­ban a szükséges tatarozást vé­geztesse el, és a berendezések kicseréléséről gondoskodjék. Czimbalmos István KISZÖV elnök Február 9-én „Csak szaktu­dás és figyelmesség” című cikkükben foglaltakkal kap­csolatban értesítem a szer­kesztőséget, hogy a hibát elkö­vető mozdonyvezető mulasztá­sát a Budapesti MÁV Igaz­gatóság fegyelmi úton tárgyal­ta. Tóth János, a M4ÁV Debreceni Igazgatósága vezetője. • A Kelet-Magyarország már­cius 10-én fényképfelvételt kö­zölt, melyen gépi rakodás lát­ható. Fölötte felírat: „Nem le­hetne jobban?”. Alatta a kö­vetkező megjegyzéssel: „Kis­várdán értékes lápimeszet ter­melnek ki és szállítanak el ta­lajjavítás céljára. A szállító dömperek vezetői arról pa­naszkodnak, hogy az egyetlen kotrógép nem tudja kiszolgál­ni a 16—20 szállító gépet, emiatt sok az állás, kevés a kereset. Nem lehetne jobban megszervezni a munkát?” A közöltekre az alábbiakkal kívánunk válaszolni: Üzemünk munkáját az egy­re nagyobb gépesítés jellem- i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom