Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
Véget ért az SZKP p!énnma Moszkva, (TASZSZo. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma a Kremi kongresszusi palotájában február 15-én folytatta munkáját. Meghallgatta a határozat előkészítésére kiküldött bizottság jelentését. A Központi Bizottság plénuma egyhangúlag határozatot fogadott el „A mezőgazdaságnak a vegyészet, — gépesítés, az öntözés, a tudományos vívmányok és az élenjáró tapasztalatok széles körű alkalmazásával tör'énő belterjesítéséröl a mezőgazdasági termelés minél gyorsabb növelése céljából” címmel. Ezzel az SZKP Központi Bizottságának plénuma véget ért Ä plénum határoscsta Az SZKP Központi Bizottságának plénumán egyhangúlag elfogadott határozat, amelyet, Volovcsenko mező- gaadasági miniszter beszámolója alapján hoztak meg kimondja: — Az SZKP tevékenységében abból indul ki, hogy a kommunista társadalom felépítéséhez hatalmas, korszerű ipar mellett magasan fejlett mezőgazdasági termelésre is szükség van.. A belter- jesítés a mezőgazdaság felvirágoztatásnak fő irányvonala, a mezőgazdasági termelőerők fejlesztésének úttá. — Az utóbbi tíz évben — folytatja a határozat — nagyarányú munka folyt a szovjet mezőgazdaság fellendítésére. Valamennyi mezőgazdasági . ág felvirágoztatásában - rendkívül, fontos szerepet töltött be az óriási kiterjedésű szűz- és parlagföldek megműve'ése. — Annak ellenére, hogy 1963-ban a mezőgazdaság szempontjából rendkívül kedvezőtlen volt az időjárási helyzet, a kolhozparasztok, a zovhoz-dolgozók és a mezőgazdasági szakemberek millióinak önfeláldozó munkája eredményeként 45,5 millió tonna szemesterményt gyűjtöttek be, 13,9 millió tanná-' val többet, mint 1953-ban. Csakis a kolhoz—szovhoz rendszer tudta kiállni a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyokat — hangsúlyozza a plénum- határozata. A ha'ározat ezután felsorolja a szovjet mezőgazdaság belterjessé tételére irányuló intézkedések: fő irányelveit, majd így folytatja: A határozat halaszthatatlan feladatként jelöli meg, hogy a legközelebbi években a szemes -termények termelését 80—117 millió tonnával emeljék, vagyis 1970-ig 230— 367 jnflHS tonnára növelték ti betakarítandó szemes termények mennyiségét. — A szemes termények termelésének fokozása az egész mezőgazdaság fejlődésének alapja — hangsúlyozza a határozat. A plénum úgy véli, hogy a műtrágyának és az egyéb yegyianyagoknak a mezőgazdaságban való legcélszerűbb felhasználása véget 1964— 1965-ben létre kell hozni a Szovjetunióban az egységes agrokémiai szolgálatot. Az agrokémiai szolgálat fő feladata, hogy tudományosan megalapozott javaslatokat dolgozzon ki a műtrágya és egyéb vegyianyagqk •. elosztására és hatékony felhasználására, elemezze a talaj, a műtrágyák és a takarmányok minőségét állítsa ösz- sze a földek agrokémiai térképét. konkrét segítséget nyújtson a kolhozoknak és szovhozoknak a földművelés és áz állattenyésztés kemizá- • 1 ásóban. A mezőgazdaság belterjesí- tésének biztosítania kell az állattenyésztés rohamos fellendítését . — mutat rá az SZKP Központi Bizottságának plénuma. 1970-re a hústermelést 20—25 millió ton-, nára. a tejtermelést 115—135 millió tonnára keli emelnie. A legközelebbi években mev kell valósítani az állattenyésztő telepek szakosítását és. összevonását, ami lehetővé teszi majd a gépesítés széles körű alkalmazását, a munka termelékenységének emelését és a termékek önköltségének csökkentését. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozatában helyesli azokat az intézkedéseket, amelyek segítséget nyújtanak az elmaradó kolhozoknak gazdaságuk fellendítésében. Az anyagi érdekeltség — mutat rá a határozat — fontos feltétele a mezőgazda sápi termelés növelésének. „Az SZKP Központi Bizottságának plénuma hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság további gyors ütemű fel lendítése a kommunista társadalom döntő frontja, az egész párt, az egész nép ügye.” A határozat kimondja: „A pártmunkásoknak a jelenlegi viszonyok közepette nemcsak a párt. eszméit és programját kell ismerniük, hanem konkrétan, tökéletesen kell tudniok a maguk dolga4-, ismemiök a termelési ágazatot, szakképzetten vezetni a gazdaságot. Nemcsak beszélniük kell az újról, hanem meg is keli mutatnlok. hogy a gyakorlatban miképpen kell megszervezni az új, a haladó meghonosítását a termelésben A munkásosztály azért teremtette meg a pártot, hogy az a dolgozó nép érdekeit szolgálja. A hatalom átvétele után — mint V. 1. Lenin nem egyszer hangsúlyozta — biztosítani kell az ország razdas&eának és kultúrájának szakadatlan emelését, a dolgozók életszínvonalának állandó növelését. ‘ A lenini párt ereje abban van, hogv nála a szavak nem térnek el a tettektől, how eszmét következetesen megvalósítja." Dollár, vér és halálos méreg Ax amerikaiak sxennyes háborúja Dói-Vietnam is an Zeleitfések a Sh» Gasslle— Erhard találkozóról De Gaulle és Erhard hétvégi párizsi megbeszélésének tartalmáról eddig nem' adtak ki hivatalos tájékoztatást és a kiszivárgott értesülésekből' is inkább csak a megvitatott témák és egyes állásfoglalások ismeretesek. A . két küldöttség köréből származó hírek szerint a bonni kancellárba tárgyalások során igyekezett biztosítékot kapni De Gaulletől, hogy a Kínai Népköztársaság elismerése. a francia kormány ázsiai és latin-amerikai tervei nem vezetnek aiz Atlanti Szövetség felbomlásához és nem befolyásolják a Németország és Berlin kérdésében elfoglalt francia álláspontot. A nyugatnémet informátorok szerint De Gaulle igyekezett megnyugtatni vendégét: az Atlanti Szövetséget nem fenyegeti veszély, a francia kormány csupán a NATO-ban fennálló erőviszonyokkal elégedetlen, „hatásosabbá” akarja tenni a nyugati katonai szövetséget Szennyes háborúnak nevezték a francia imperialisták vad fegyveres rohamait Észak- és Dél-Vietnam népe ellen. Észak-Vietnam népének azonban* sikerült a szennyet és a Bécs István: Ébredő Gulliver Brazíliai útijegyzetek — A kommunistákat likvidálni kell Braziliából, ez az én elvem —, védekezett a bizottság előtt. Nos, Lacerda megtűri az ilyen rendőröket, sőt, buzdítja őket. Az egyes köztársaságban bár üldözik a kommunistákat, de a párt ennek ellenére dolgozik, él és szervezi a brazil dolgozókat. A párt jelenleg egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy harcoljon az ország teljes politikai és gazdasági függetlenségéért. Igyekszik megértetni valamennyi brazillal, a teljes felszabadulásukhoz vezető úton az első lépés megszabadulni a jenkik „gazdasági segítségétől”, amely óhatatlanul azzal a következménnyel jár, hogy politikai életüket is igyekeznek befolyásolni.. . A brazilok szívesen emlegetik, szinte „egyedülálló” munkásvédelmi törvényeiket. Kétségtelen, Vargas elnök ISS1. február 16. idején számos törvény született, amelyeknek az lenne a hivatásuk, hogy védjék a dolgozó kisemberek érdekeit. Mivel a fizetések alacsonyak, a közvetlen főnökök, művezetők, üzemvezetők rendszerint szövetségre lépnek a munkásokkal. A nyomor csalásra kényszeríti őket. S látszat hibáért felmondanak nekik egy-két év után, vagy még hamarabb. Természetesen előbb megegyeznek, hogy ki milyen arányban részesül a végkielégítésből. Aztán néhány hét múlva ismét felveszik az elküldött munkást és kezdheti elölről a végkielégítés meg- szolgálását. Társadalombiztosítás, hát igen, ez sem ismeretlen fogalom. Valamennyi dolgozót köteles a munkaadó bejelenteni a társadalombiztosí ó intézetbe. Persze külön van a munkásoknak, külön a tisztviselőknek. Igénybe azonban csak akkor vehetik, ha már több mint egy éve tagjai. Éppen a törvények semmi- bevé.ele miatt tiltakoznak nagyon gyakran a munkások. Sztrájk, sztrájkot ér, hogy legal ább azok?4- a jogokat i biztosítsák, amit a törvény előír. De sokat kell azért is harcolniok, hogy az infláció miatt egyre kisebb értékű fizetésüket felemeljék az árak emelkedésének arányában. ★ Ebben a hatalmas, gazdag országban még jobban észrevehető a kontraszt a dolgozó osztályok és a gazdaságok élete között. Akinek pénze van, tejben-vajban fürödhe4, kacsalábon forgó palotában lakhat. A szegényeknek maguk a brazilok szerint három vigaszuk van: a pinga (cu- komádpálinka), a karnevál és a futball. Az első kettőt rendszerint összekötik. Isznak és közben karneváloz- nak. A labdarúgás az már egészen más. Ez olyan szerepet tölt be, mint a rómaiaknál a cirkusz. Sokan sajnálják, hogy az utóbbi időben már megmotozzák a szurkolókat mielőtt beengedik a stadionba. Amikor labdarúgó-mérkőzést játszanak, szinte megáll az élet. Ez a já4ék talán egyetlen országban sem tart olyan nagy érdeklődésre számot, mint itt. A karneválokra pedig folyton készülni kell, mert alig múlt el az egyik, következik a másik. Ilyenkor még a legszegényebbek is M akarnak tenni magukért. Ezekkel akarják feledtetni a ténylegesen meglevő nagy társadalmi szakadékokat, amelyek egyik osztályt, a másiktól elválasztják. Ám Brazíliában egyre többen ébrednek erejük tudatára. Egyre több ember jön rá, hogyha összefognak, akkor lényegesen megjavíthatják életüket. Kétségtelen, hogy az első feladat megszabadulni az észak-amerikai függőségtől. Ennek kezdeti lépéseit már megte'ték. A legutóbbi idő kig a brazil katonai- és polgári légiközlekedést az ESSO nevű észak-amerikai vállalat látta el benzinnel. Ehhez nem kell külön kommentár, ha tudjuk, hogy mindössze barm inch ét ezer kilométer vasútvonallal rendelkeznek és az ország főközlekedési eszköze a repülőgép. Ha az ESSO úgy akarta az égjük pillanatéi a másikra megbéníthatta az egész ország vérkeringését. A hadsereg már szakított az észak-amerikai társasággal és a PETROBAá- tól. a nemzeti állami olaj- vállalattól vásárolja a ben zint. Ez nyilván tovább segíti a fejlődését és egyúttal a lenkik orra alá is borsát törtek. Még számos hasonló példát sorolhatnák, a me Ivek mind azt bizonyítják, hogy Latin-Amerfka Gullivere ébredezik. Nincs messze az idő, amikor óriáshoz méltó meglepetteket okoz a világnak. . Vége francia imperialistákat kieb- rudalnia szép hazája földjéről. Dél-Vietnamban azonban az merikai imperialisták vették át a franciáktól a stafétabotot és folytatják a szennyes háborút. Ámde, ha a szennyhez szenny tapad, akkor az elundorító mocsoknak olyan tömege halmozódik fel, amire már nehéz kifejező szót találni. Az USA imperialistái eleinte tagadták, hogy jenki katonák lennének Dél-Vietnamban. Azután kénytelen-kelletlen beismerték, hogy „néhány” katonai tanácsadó mégiscsak jelen van. Később azt sem tagadták már, hogy a „jelentéktelen, szervezetlen, söpredék” VietSzegény Macmillan.. Harold Macmillan, volt angol miniszterelnök Birch Grove-i kastélyából beadványt juttatott el a Nyugdíj és Társada- lombiztosításügyi Minisztériumhoz, amelyben közötte, hogy miután már betöltötte a 70. életévét, igényt tart az öregségi nyugdíjra: heti hat font hat pennyre. Macmillannek az öregségi nyugdíj nélkül is van mit a tejbe aprítania. Mint volt miniszter- elnök, évi kétezer font nyugdíjat kap, ugyanakkor vezérigazgatója és ötven százalékos főrészvényese az óriási Macmillan kiadóvállalatnak. Ennek értékét négymillió fontra becsülik, nem is szólva a volt miniszter- elnök Sussex-grófsági birtokáról és hatályáról. Ceng partizán alakulatok ellen napi egymillió dollárnyi hadikiadásba verték magukat. E célból stratégiai falvakat létesítenek, azaz eltökélték, hogy Dél-Vietnam 17 000 falucskáját erődítménnyé alakítják át. Az erődítményekből lélek se be, se ki — hiszen, amint Harkins generális igen jól sejti: a partizánok nem az égből pottyannak. Annál inkább a helikopteres bérgyilkosok. Ezek — amint Russel' professzor is tiltakozott ellene — halálos méregwl permetezik be Dél-Vietnam gyümölcsöseit és termőföldjeit, hogy a partizánok elpusztuljanak tőle. Az állig felfegyverzett Khann-isták és jenki parancsnokaik időnként elfognak egy- egy „gyanús” dél-vietnamit (első képünk) és erős fegyveres kísérettel viszik a vallató helyekre. De ezeket a mezítlábas, egyinges, éhező embereket vakmerő hősök védelmezik. Hiába vonultatják fel ellenük az U. S. Army — az amerikai hadsereg — legmodernebb emberirtó eszköz út. Amint második képünk dokumentálja, a partizánok „leszedik” az idegen helikoptert magasból is és napról-napra diadalmaskodik elszánt akaratuk a szabadságért Harkins tábornok mind két- ségbeejtőbb eszközökhöz folyamodik. Eközben egyre jobban beszennyezi a kezét. A napi egymillió dollár „ellenértéke'', az automata gyorstüzelő, az éheztetés, a virágzó földekre szórt vegyiméreg és a kiöntött vér — végzetes jenki befektetés. Erkölcsi törvény, Rogy a szenny a tisztaságot nem győzheti le soha. Dél-Vietnambar pedig a tisztaságot, az emberiességet és az önfeláldozó hő siességet — az USA szennyet háborúja ellen — a Vietnam" hazafiak képviselik.
