Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
A szocialista országok gazdasági »g jrü ttműködásdDek időszerű kérdései Apró Antal előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján \ Magyar Szocialista ankáspárt Központi zottságának politikai adémiáján szerda délin Apró Antal, az SZMP politikai hiúságának tagja, A ocialista országok gaz- isági együttműködésé- :k időszerű kérdései nmei előadást tartott, z Építők Rózsa Ferenc űvelődési Házában ndezett előadáson :szt vett Rónai Sándor, s MSZMP politikai bírságának tagja, Cse- :rki Lajos és Nyers Re- iő, a Politikai Bízottig póttagjai, ott volt az őadáson az MSZMP özponti Bizottságának, í Elnöki Tanácsnak és kormánynak számos igja, politikai és gazdaági életünk sok ismert zemélyisége. Apró Ab tál bevezetőben a GST másfél évtizedes fejődéséről szólott. Az utóbbi > éves időszak gazdasági jlődését — mondotta —, ha nem is teljes mértékben, de érzékelteti az a tény, hogy 1950-hez képest 1962-re a KGST országok ipari termelése együttvéve több mint 3, í-szeresére növekedett. Ezenbelül Bulgáriában az ipari termélés csaknem ötszörösére, Magyarországon 3.2- szeresére, az NDK-ba 3.3- szeresére, Lengyelországban négyszeresére, Romániában 4,5-szeresére, Csehszlovákiában 3,2-szeresére, a Szovjetunióban 3,6-szeresére emelkedett. Amíg a szocialista országokban, az ipari termelés 1962-ig a háború előtti évekhez viszonyítva csaknem nyolcszorosára emelkedett, addig a világ többi országában mindössze vsupán 2,6-szoros a növekedés. A KGST tagállamok teljes árucsereforgalma az 1950-es 1,4 milliard rubelről, 1962-re 28,6 milliárd rubelre, vagyis 3,8-szeresére emelkedett. A KGST tagállamok pártós kormányvezetői — mondotta — a múl* év nyarán tartott ülésükön összegezték a nemzetközi gazdasági együttműködés jelenlegi kérdéseit, az együttműködés továbbfejlesztésére tett intézkedéseket. Külön szerelnék idézni Kádár élvtárs beszédéből. amelyet a Központi Bizottság megbízásából mondott el ezen a tanácskozáson: Nincs saját külön út „Az a . véleményünk, hogy Kölcsönös Gazdasági Se- ítség Tanácsa munkája — . munka fő vonalát tekintve - helyes irányban, a tava- yi tanácskozáson közösen elfogadott irányelvek alapján fejlődik. Azonban a fejlődés Heme — megítélésünk sze- -int — lassúbb, mint ahogyan szeretnénk, illetve ahogyan aat az országaink politikai és gazdasági életében /»következett szocialista fejlődés lehetővé és szükségessé feszi. Ahogy a politikában, úgy « gazdasági építőmunkában sincs ..saját külön út”. Csak egy út van, amelyen eredményesen lehet tovább menni, új sikereket elérni: ez a szocialista nemzetközi együttműködés útja. Igen nehéz a gyakorlatban a különböző gazdasági fejlettségi színvonalon álló országok céljait és emelteit összeegyeztetni, összehangolni a KGST egészének fejlesztésével, ti az oka elsősorban annak a lassúságnak, amit Kádár elvtárs — de a többi szocialista ország vezetője is — jogosan felvetett az 1963. évi moszkvai tanácskozáson. A gazdasági fejlődés egyes problémáinak mérlegelésekor — amelyek n gazdasági fejlődés különböző színvonalán levő országokra vonatkoznak — néze'ebérésekre kerülhet sor a KGST országok között is. A probléma e’sősorban az, hogy a nemzeti érdekek automatikuson nem esnek c gebe a közösség egészének érdekeivel. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémáira a fejlődés meggyorsítására vonatkozóan ' egyértelmű. Mi a közös út, a szocialista országokkal való két- és sokoldalú szoros gazdasági ösZ- saefogas mellett foglaltunk és foglalunk állást. Ennek a mind jobb gyakorlati megvalósítása vezet el a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséhez, a fejlődés meggyorsításához. Az előadó ezután a színes- fémipari együttműködéssel foglalkozott. — Magyarországon az adott színesfémipari nyersanyaghelyzetnek megfelelően a távlatban elsősorban a timföldipar fejlesztését irányoztuk elő — mondotta. — Egyébként nehéz színesfémipar létesítését hazánkban távlatilag sem tervezzük. Ezt az indokolja, hogy amúgy is csekély rézérckészletünk, a közeljövőben kimerül, a termelhető ólom- és cínkkon- centrátumok mennyisége pedig ' nem teszi lehetővé gazdaságosan üzemeltethető kohók létesítését. Az alumínium- egyezmény előnyei Hazánk ipari fejlődése szempontjából igen nagy jelentősége van az aluminium- ipamak. Az alumíniumipar megteremtéséhez mindenütt a nyersanyagon kívül nagy mennyiségű olcsó villamos energia és jelentős beruházás szükséges. Magyarországnak előnyösek az adottságai a bauxitbányászat fejlesztésében. Országunk energiaadottságai azonban nem teszik lehetővé aluminiumkohásaati tait- melásünk megtöbbszörözését. Emiatt alapvető jelentőségű a magyar alumíniumipar fejlesztése szempontjából az 1962. november 15-én megkötött magyar—szovjet tim- földalurranium egyezmény, amely feloldja Magyarország bauxitgazdasága és energiaszegénysége közötti ellentmondást. Az egyezmény szerint az 1967—1980. évek folyamán fokozatosan növekvő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállít Magyarország a Szovjetuiónak, amelyből ott a rendkívül" olcsó vízenergia felhasználásá- val 165 000 tonna alumíniumot nyernek és e2t a meny- nviséget tömbaluminium /lakjában visszaszállítják "tagyarországra. (Egy fonna rluminium előállításához két tonna timföld szükséges.) A rnasyar timföld a szovjet kohókhoz vízi útakon, a Dunán felfelé szállított nagy mennyiségű szovjet árú visz- szatérő üres hálóterének ki— használásával szállítható. A szállítási költség csak töredéke az abból adódó gazdasági előnynek, hogy a Magyarországról szállított timföld kohósítása a Szovjetunió korszerű, alacsony önköltséggel működő vízierö- műveinek energiájával történik. Terveink szerint az. 1980- ra rendelkezésre álló fém- mennyiség alapján Magyarország egy főre jutó alumíniumfelhasználása lényegesen meghaladja az Egyesült Államok 1960 évi színvonalát és Franciaország, illetve az NSZK jelenlegi alumíniumfel- használását. Apró Antal ezután áttért a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja problémájának ismertetésére, s ennek során elsősorban a gépiparban és a vegyiparban megvalósuló szakosításról szólott. A Magyar Népköztársaság az eddig végrehajtott szakosítások alapján 215 termék- fejta gyártásában érdekelt a KGST-ben. Ismertette, hogy a fánk szakosított gépek _ és berendezések milyen főbb gyártási területeket érintenek, majd kifejtette, hogy a gépipari szakosítás eddigi eredményeivel még nem vagyunk megelégedve. Távolról sem merítettük ki a sza" kosítási lehetőségeket. Ennek bizonyítására rengeteg példát lehetne felsorolni. Motorkerékpárt például valamennyi szocialista ország gyárt, de nem kellő szérianagyságban. Nálunk idehaza is van jó néhány szerszámgép — a speciális típusoktól eltekintve —, amelyekből kis szérianagyságot állítunk elő. Nem lehet gazdaságosnak tekinteni, hogy termelésünk például autóbuszból 2350 darab, teherautóból 4600 darab, traktorból pedig 3100 darab. A KGST Végrehajtó Bizottsága több alkalommal foglalkozott a KGST-országokban hiányt képező, legtöbbször tőkés piacról importéit gyártmányok szakosításával. Ezen a területen a munka az utóbbi hónapokban jó irányban halad. Sokkal nehezebb megvalósítani a munkamegosztást az úgynevezett hagyományos, már régen, de kis szériában, magas önköltséggel gyártott gépek szakosítása területén. Elmondotta ezután: a Magyar Népköztársaságnak különösen érdeke fűződik ahhoz, hogy a KGST keretén belül minél több vegyipari termék szakosítása valósuljon meg Adottságainkat véve figyelembe, arra törekszünk, hogy a hazai viszonyoknak megfelelő termelési ágazatokban részt vállaljunk. Ebből következően hazánk jelentős fejlesztést irányoz elő például a gyógyszeripari termékek gyártásában. Ezután a távlati tervek egyeztetéséről beszélt, ismertette az eredményeket, majd részletesen szólt néhány közös intézmény munkájáról, köztük a Barátság Kőolajvezetékről, a Béke Nemzetközi Villamosenergia Távvezetékről, és a nyeresanyag kitermelés fokozását célzó közös beruházásokról. — Jó tapasztalataink vannak — mondotta a továbbiakban — olyan közös intézmények előnyeiről, mint a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet, amely 1956 március óta dolgozik. Az intézet létrehozása lehetővé tette a szocialista országok tudósainak, hogy a fizika legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozhassanak olyan berendezések segítségével, amelyeket az egyes országok, a Szovjetunió kivételével, megépíteni és üzemeltetni nem tudnának. Hazánkból eddig 39 kutató tanult és dolgozott a dubnai intézetben. szélesebb keretek között és mind sokoldalúbban valósítják meg gazdasági együttműködésüket. Igaz, hogy viták is adódnak ezzel kapcsolatban, mert nem minden ország tartja fontosnak részvételét nemzetközi méretű új vállalkozások létrehozásában. A vitákkal kapcsolatban a nyugati ellenséges sajtóorgánumok úgynevezett keleti szakértői hangzatos cikkeket írtak a KGST ellen. A Washington Post például azt írta, hogy „kritikus a KGST-n belüli helyzet.” ..Éhes disznó makkal álmodik” — mondja a magyar közmondás. Az imperialistíik szeretnék, ha népgazdaságainkban, gazdasági együttműködésünkben válságok lennének. Nem tagadjuk, hogy vannak nálunk nehézségek, de ezek a gazdasági fejlődés, a növekedés problémái. Ugyanakkor nap-nap Után olvashatunk a vezető kapitalista lapokban a Közös Piac „agrárpolitikájának kudarcairól”, éppen úgy, mint a „szén- és acélháború” fejleményeiről, valamint „az alma- és csirkeháborúról”. Hiba lenne, ha eltúloznánk a Közös Piac országainak Sikereit, de ugyanolyan . hiba lenne nem figyelembe venni a nyugati tőkés országok gazdasági eredményeit, hisz nem egy területen tanulhatunk tőlük, különösen a műszaki haladás, a munkaszervezés, a piachoz való alkalmazkodás területén. De mi ismerjük a tőkés világ ellentmondásait is, tudjuk, hogy a nyugateurópai tőkés országokban a termelés nemzetközi szakosítása, a gazdasági együttműködés bizonyos mérték!) fejlődése az egymás elleni konkurrenciaharc és a verseny diktálta kényszer legyében folyik, amelyben aa erősebb tőkés országok kíméletlenül elnyomják a gyengébbeket, a nagyobbak a kisebbeket. Emellett- kifejezésre jut a kapitalista világban is a gazdasági élet inlernacionalizálódásának objektív tendenciája, amely nap mint nap fokozódik á gyors technikai és tudományt* fejlőé dés következtében. Űj szervezeti formák Közös bank felállítása Apró Antal a KGST-országok közös Vasúti teherkocsi-parkjáról elmondotta, hogy az új KGST-szerv lehetővé teszi, hogy a részvevő országok jobban kihasználják kocsiparkjukat és ezzel növeljék a vasúti szállítás gazdaságosságát. A közös vagonpark ez év közepétől lép működésbe. Első lépésként a KGST-országok 92 700 vagonja vesz részt a közös kocsiparkban — amiből Magyarország részesedése 9000 darab. 1964. január elsejével kezdte meg munkáját a KGST- országok nemzetközi együttműködési bankja. A közös bank felállítása szorosan összefügg a KGST-országok közötti többoldalú elszámolások bevezetésével. Az előadó ezután a műszakitudományos együttműködésről szólott fennek formái — mondotta—a KGST-orazógok nép- gazdagságfejlesztési terveinek megvalósításában döntő szerepet játszottak és játszanak ma is. A sokoldalú segítségnyújtásban a Szovjetunió járt és jár az élen. A tudományosműszaki és közvetlen technikai segítségnyújtás hatékonyságát jellemzi, hogy például hazánkban, a szovjet dokumentációk átvételével és közvetlen technikai segítséggel épült üzemek szolgáltatják nyersvastermelé- sünk 40 százalékát, acéltermelésünk 20 százalékát, hengereltáru-termelésünk 34 százalékát, golyóscsapágy gyártásunk 50 százalékát. Az együttműködő országok népgazdaságfejlesztési terveinek egybevetése mindjobban rávilágít arra, hogy egyes alapvetően fontos célok megvalósításához új tudományos felismerésekre, lényegében új konstrukciókra és új technológiai eljárásokra lesz szükség. A KGST ennek megfelelően a következő problémák megvizsgálását vetette fel első lépésként: a műanyagok alkalmazása a népgazdaságban; a mezőgazdaság kemizálása; különféle tudományos kutatások végrehajtására szolgáló műszerek, berendezések kidolgozása; az önműködő szabályozási rendszerek elméletének kidolgozása: fotoszintézis; a rakodó-szállító munkák komplex mechanizálása stb. A mezőgazdasági együttműködés kérdéseiről Apró Antal elmondotta, hogy még csak kezdeti lépések történtek a mezőgazdasági termelés szakosításában. A további munka során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy talaj- és éghajlati adottságok és egyéb természeti tényezők sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a termelést, mint az iparban, s a rendelkezésre álló munkaerő nagysága, valamint a kialakult hagyományok egyik vagy másik országban ugyancsak alapvetően befolyásolhatják a mezőgazdasági termelés szerkezetét. Az utóbbi évek során a gazdasági kapcsolatok a KGST-hez tartozó országok közölt két egymással szorosan összefüggő formában fejlődték. Az együttműködés alapvető formája a KGST kereteiben, annak különböző ágazati szerveiben folyik. A másik együttműködési formái a KGST elvei alapján két vagy több tagország közötti gazdasági együttműködés speciális, elsősorban vagy kizárólag számukra érdekes gazdasági kérdésekben, .kétvagy többoldalú tárgyalások útján. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy jobban feltárjuk és kihasználjuk országaink népgazdasága szerkezetében, gazdasági fejlettségi színvonalában, közeli földrajzi helyzetében és más adottságaiban rejlő lehetőségeket Ezenkívül két- vagy háromoldalú formában sokszor könnyebb egy időben a szükségleteket és a lehetőségeket egyeztetni és kölcsönösen előnyös együttműködési megoldásokat találni. Ennek érdekében keresni kell az új szervezeti formákat, közösen irányított iparági egyesülések, nemzetközi jellegű trösztök, bizottságok, vagy más, közösen létrehozott üzemek, intézmények formájában. Az utóbbi időben több szocialista ország pártjaival. kormányaival folytatott tanácskozások azt mutatják, hogy a szorosabb együttműködéssel kapcsolatban hasonló elképzelések alakultak ki nemcsak , nálunk, haném másutt is. Országunk kétoldalú gazdasági együttműködést már több éve folytat — a kétoldalú kormányközi gazdasági bizottságokén keresztül — több szocialista . országgal. Ilyen kormányközi bizottságok működnek már több éve a Román Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal és a Lengyel Népiköztársasággal. Az utóbbi két évben jött létre a csehszlovák—magyar, az NDK—magyar és a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság. A magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködési kormányközi bizottság a múlt héten tartotta első ülését Budapesten. Nagy jelentőségűnek tartjuk e bizottság megalakulását, mert hazánk számára elsőrendű fontosságú a sokoldalú gazdasági kapcsolat továbbfejlesztése a Szovjetunióval. Kereskedelmi megállapodás a Szórj eíunióval Nagy szerep vár a magyar kertészetre Ebből adódik, hogy Magyar- ország számára a termelés szakosítása keretében fontos szerep jut a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermelés növelésében. Vannak lehetőségek egyes ipari növényeik (például dohány) termelésének szakosításában is. Ami a gabonaféléket illeti, valamenyi KGST-ország alapvető érdeke, termelésük minél gyorsabb és minél na- gyob mértékű növelése. Az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata az Ország kényergab o na-sz üksé g 1 c-tén ek biztosítása saját termelésből. A KGST-otsaágofe mind Jelentősnek tartjuk azt is, hogy a Szovjetunióval kötöttünk elsőnek kétéves kereskedelmi megállapodást. Ez lehetőséget ad a kölcsönös szállítások fokozására. 1964-re például több mint 20 százalékkal sikerült bővíteni aa árucsereforgalmat a Szovjetunióval. A kétoldalú felső szintű találkozókon hozott konkrét határozatok alapján az együttműködés új szervezeti formáinak létrehozására kerül sor. így például előkészület alatt vám egy megállapodás Csehszlovákiával, valamint Lengyelországgal közög vas- kohászati együttműködési szervezet létrehozására. Befejezésül Apró Antal hangsúlyozta: arra van szükség hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés valamennyi kialakult formáját továbbra is támogassuk, azok továbbfej- leszrtósében aktívan vegyünk részt. Változatlanul kezdeményeznünk kell a KGST szerveiben és a többi nemzetközi szervekben, illetve a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban az új megoldásokat; államközi termelés kapcsolatokat, A kezdeményező kézség mellett ugyanakkor türelemre, körültekintésre, az egész szocialista közösség, valamint az egyes szocialista országok érdekeinek, szükségleteinek gondos tanulmányozására van szükség minden vonatkozásban. A szocialista országok között ma még meglévő színvonalbeli különbségeket leszámolni és emellett megnyerni a békés versényt a kapitalizmussal: ez egy hosszabb időszaknak és nagyon sokoldalú közös erőfeszítéseknek lehet csak az eredménye. A szocializmus ügye állandóan erősödik és előrehaladásunkat. gszdasági fejlődésünket nem lehet feltartóztatni. Minden feltétellel rendelkezünk, hogy valamennyi területen sikeresen haladhassunk előre és újabb győzelmeket érjünk el. 1964. február 13.
