Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

A szocialista országok gazdasági »g jrü ttműködásdDek időszerű kérdései Apró Antal előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján \ Magyar Szocialista ankáspárt Központi zottságának politikai adémiáján szerda dél­in Apró Antal, az SZMP politikai hi­úságának tagja, A ocialista országok gaz- isági együttműködésé- :k időszerű kérdései nmei előadást tartott, z Építők Rózsa Ferenc űvelődési Házában ndezett előadáson :szt vett Rónai Sándor, s MSZMP politikai bí­rságának tagja, Cse- :rki Lajos és Nyers Re- iő, a Politikai Bízott­ig póttagjai, ott volt az őadáson az MSZMP özponti Bizottságának, í Elnöki Tanácsnak és kormánynak számos igja, politikai és gazda­ági életünk sok ismert zemélyisége. Apró Ab tál bevezetőben a GST másfél évtizedes fej­ődéséről szólott. Az utóbbi > éves időszak gazdasági jlődését — mondotta —, ha nem is teljes mértékben, de érzékelteti az a tény, hogy 1950-hez képest 1962-re a KGST országok ipari ter­melése együttvéve több mint 3, í-szeresére növekedett. Ezenbelül Bulgáriában az ipari termélés csaknem öt­szörösére, Magyarországon 3.2- szeresére, az NDK-ba 3.3- szeresére, Lengyelország­ban négyszeresére, Romániá­ban 4,5-szeresére, Csehszlo­vákiában 3,2-szeresére, a Szovjetunióban 3,6-szeresére emelkedett. Amíg a szocialista orszá­gokban, az ipari termelés 1962-ig a háború előtti évekhez viszonyítva csak­nem nyolcszorosára emel­kedett, addig a világ töb­bi országában mindössze vsupán 2,6-szoros a növe­kedés. A KGST tagálla­mok teljes árucserefor­galma az 1950-es 1,4 mil­liard rubelről, 1962-re 28,6 milliárd rubelre, vagyis 3,8-szeresére emelkedett. A KGST tagállamok párt­ós kormányvezetői — mon­dotta — a múl* év nyarán tartott ülésükön összegezték a nemzetközi gazdasági együttműködés jelenlegi kér­déseit, az együttműködés to­vábbfejlesztésére tett intéz­kedéseket. Külön szerelnék idézni Kádár élvtárs beszédé­ből. amelyet a Központi Bi­zottság megbízásából mondott el ezen a tanácskozáson: Nincs saját külön út „Az a . véleményünk, hogy Kölcsönös Gazdasági Se- ítség Tanácsa munkája — . munka fő vonalát tekintve - helyes irányban, a tava- yi tanácskozáson közösen el­fogadott irányelvek alapján fejlődik. Azonban a fejlődés Heme — megítélésünk sze- -int — lassúbb, mint aho­gyan szeretnénk, illetve ahogyan aat az országaink po­litikai és gazdasági életében /»következett szocialista fej­lődés lehetővé és szükségessé feszi. Ahogy a politikában, úgy « gazdasági építőmunkában sincs ..saját külön út”. Csak egy út van, amelyen ered­ményesen lehet tovább men­ni, új sikereket elérni: ez a szocialista nemzetközi együtt­működés útja. Igen nehéz a gyakorlat­ban a különböző gazdasá­gi fejlettségi színvonalon álló országok céljait és emelteit összeegyeztetni, összehangolni a KGST egészének fejlesztésével, ti az oka elsősorban an­nak a lassúságnak, amit Kádár elvtárs — de a töb­bi szocialista ország ve­zetője is — jogosan felve­tett az 1963. évi moszk­vai tanácskozáson. A gazdasági fejlődés egyes problémáinak mérlegelésekor — amelyek n gazdasági fej­lődés különböző színvonalán levő országokra vonatkoznak — néze'ebérésekre kerülhet sor a KGST országok között is. A probléma e’sősorban az, hogy a nemzeti érdekek au­tomatikuson nem esnek c ge­be a közösség egészének ér­dekeivel. Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt álláspont­ja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémáira a fejlődés meggyorsítására vo­natkozóan ' egyértelmű. Mi a közös út, a szocialista or­szágokkal való két- és sok­oldalú szoros gazdasági ösZ- saefogas mellett foglaltunk és foglalunk állást. Ennek a mind jobb gyakorlati megva­lósítása vezet el a nemzetkö­zi együttműködés kiszélesíté­séhez, a fejlődés meggyorsí­tásához. Az előadó ezután a színes- fémipari együttműködéssel foglalkozott. — Magyarországon az adott színesfémipari nyers­anyaghelyzetnek megfele­lően a távlatban elsősor­ban a timföldipar fejlesz­tését irányoztuk elő — mondotta. — Egyébként nehéz színesfémipar léte­sítését hazánkban távlati­lag sem tervezzük. Ezt az indokolja, hogy amúgy is csekély rézérckészletünk, a közeljövőben kimerül, a ter­melhető ólom- és cínkkon- centrátumok mennyisége pe­dig ' nem teszi lehetővé gaz­daságosan üzemeltethető ko­hók létesítését. Az alumínium- egyezmény előnyei Hazánk ipari fejlődése szempontjából igen nagy je­lentősége van az aluminium- ipamak. Az alumíniumipar megteremtéséhez mindenütt a nyersanyagon kívül nagy mennyiségű olcsó villamos energia és jelentős beruházás szükséges. Magyarországnak előnyö­sek az adottságai a bauxit­bányászat fejlesztésében. Or­szágunk energiaadottságai azonban nem teszik lehető­vé aluminiumkohásaati tait- melásünk megtöbbszörözését. Emiatt alapvető jelentőségű a magyar alumíniumipar fej­lesztése szempontjából az 1962. november 15-én meg­kötött magyar—szovjet tim- földalurranium egyezmény, amely feloldja Magyarország bauxitgazdasága és energia­szegénysége közötti ellent­mondást. Az egyezmény sze­rint az 1967—1980. évek fo­lyamán fokozatosan növek­vő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállít Ma­gyarország a Szovjetuiónak, amelyből ott a rendkívül" ol­csó vízenergia felhasználásá- val 165 000 tonna alumíniu­mot nyernek és e2t a meny- nviséget tömbaluminium /lakjában visszaszállítják "tagyarországra. (Egy fonna rluminium előállításához két tonna timföld szükséges.) A rnasyar timföld a szov­jet kohókhoz vízi útakon, a Dunán felfelé szállított nagy mennyiségű szovjet árú visz- szatérő üres hálóterének ki— használásával szállítható. A szállítási költség csak töre­déke az abból adódó gazda­sági előnynek, hogy a Ma­gyarországról szállított tim­föld kohósítása a Szovjet­unió korszerű, alacsony ön­költséggel működő vízierö- műveinek energiájával törté­nik. Terveink szerint az. 1980- ra rendelkezésre álló fém- mennyiség alapján Ma­gyarország egy főre jutó alumíniumfelhasználása lé­nyegesen meghaladja az Egyesült Államok 1960 évi színvonalát és Fran­ciaország, illetve az NSZK jelenlegi alumíniumfel- használását. Apró Antal ezután áttért a termelés nemzetközi sza­kosítása és kooperációja problémájának ismertetésére, s ennek során elsősorban a gépiparban és a vegyiparban megvalósuló szakosításról szólott. A Magyar Népköztársaság az eddig végrehajtott szako­sítások alapján 215 termék- fejta gyártásában érdekelt a KGST-ben. Ismertette, hogy a fánk szakosított gépek _ és berendezések milyen főbb gyártási területeket érinte­nek, majd kifejtette, hogy a gépipari szakosítás eddigi eredményeivel még nem va­gyunk megelégedve. Távol­ról sem merítettük ki a sza" kosítási lehetőségeket. Ennek bizonyítására rengeteg példát lehetne felsorolni. Motorke­rékpárt például valamennyi szocialista ország gyárt, de nem kellő szérianagyságban. Nálunk idehaza is van jó né­hány szerszámgép — a speciá­lis típusoktól eltekintve —, amelyekből kis szérianagyságot állítunk elő. Nem lehet gazda­ságosnak tekinteni, hogy ter­melésünk például autóbuszból 2350 darab, teherautóból 4600 darab, traktorból pedig 3100 darab. A KGST Végrehajtó Bizottsá­ga több alkalommal foglalko­zott a KGST-országokban hiányt képező, legtöbbször tő­kés piacról importéit gyártmá­nyok szakosításával. Ezen a te­rületen a munka az utóbbi hó­napokban jó irányban halad. Sokkal nehezebb megvalósítani a munkamegosztást az úgyne­vezett hagyományos, már ré­gen, de kis szériában, magas önköltséggel gyártott gépek szakosítása területén. Elmondotta ezután: a Magyar Népköztársaság­nak különösen érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a KGST keretén belül minél több vegyipari termék szakosí­tása valósuljon meg Adott­ságainkat véve figyelembe, arra törekszünk, hogy a hazai viszonyoknak meg­felelő termelési ágazatok­ban részt vállaljunk. Ebből következően hazánk je­lentős fejlesztést irányoz elő például a gyógyszeripari ter­mékek gyártásában. Ezután a távlati tervek egyez­tetéséről beszélt, ismertette az eredményeket, majd részletesen szólt néhány közös intézmény munkájáról, köztük a Barátság Kőolajvezetékről, a Béke Nem­zetközi Villamosenergia Távve­zetékről, és a nyeresanyag ki­termelés fokozását célzó közös beruházásokról. — Jó tapasztalataink van­nak — mondotta a továbbiak­ban — olyan közös intézmé­nyek előnyeiről, mint a Dub­nái Egyesített Atomkutató In­tézet, amely 1956 március óta dolgozik. Az intézet létrehozá­sa lehetővé tette a szocialista országok tudósainak, hogy a fizika legaktuálisabb kérdései­vel foglalkozhassanak olyan berendezések segítségével, ame­lyeket az egyes országok, a Szovjetunió kivételével, meg­építeni és üzemeltetni nem tudnának. Hazánkból eddig 39 kutató tanult és dolgozott a dubnai intézetben. szélesebb keretek között és mind sokoldalúbban valósít­ják meg gazdasági együtt­működésüket. Igaz, hogy vi­ták is adódnak ezzel kapcso­latban, mert nem minden ország tartja fontosnak rész­vételét nemzetközi méretű új vállalkozások létrehozásá­ban. A vitákkal kapcsolat­ban a nyugati ellenséges saj­tóorgánumok úgynevezett ke­leti szakértői hangzatos cik­keket írtak a KGST ellen. A Washington Post például azt írta, hogy „kritikus a KGST-n belüli helyzet.” ..Éhes disznó makkal álmo­dik” — mondja a magyar közmondás. Az imperialistíik szeretnék, ha népgazdasá­gainkban, gazdasági együtt­működésünkben válságok lennének. Nem tagadjuk, hogy van­nak nálunk nehézségek, de ezek a gazdasági fejlő­dés, a növekedés problé­mái. Ugyanakkor nap-nap Után olvashatunk a vezető kapitalista lapokban a Kö­zös Piac „agrárpolitikájá­nak kudarcairól”, éppen úgy, mint a „szén- és acél­háború” fejleményeiről, valamint „az alma- és csirkeháborúról”. Hiba lenne, ha eltúloznánk a Közös Piac országainak Si­kereit, de ugyanolyan . hiba lenne nem figyelembe venni a nyugati tőkés országok gaz­dasági eredményeit, hisz nem egy területen tanulhatunk tőlük, különösen a műszaki haladás, a munkaszervezés, a piachoz való alkalmazkodás területén. De mi ismerjük a tőkés világ ellentmondásait is, tudjuk, hogy a nyugat­európai tőkés országokban a termelés nemzetközi szakosí­tása, a gazdasági együttmű­ködés bizonyos mérték!) fej­lődése az egymás elleni konkurrenciaharc és a ver­seny diktálta kényszer legyé­ben folyik, amelyben aa erősebb tőkés országok kí­méletlenül elnyomják a gyen­gébbeket, a nagyobbak a kisebbeket. Emellett- kifeje­zésre jut a kapitalista világ­ban is a gazdasági élet inler­nacionalizálódásának objektív tendenciája, amely nap mint nap fokozódik á gyors tech­nikai és tudományt* fejlőé dés következtében. Űj szervezeti formák Közös bank felállítása Apró Antal a KGST-országok közös Vasúti teherkocsi-parkjá­ról elmondotta, hogy az új KGST-szerv lehetővé teszi, hogy a részvevő országok job­ban kihasználják kocsiparkju­kat és ezzel növeljék a vasúti szállítás gazdaságosságát. A közös vagonpark ez év köze­pétől lép működésbe. Első lé­pésként a KGST-országok 92 700 vagonja vesz részt a kö­zös kocsiparkban — amiből Magyarország részesedése 9000 darab. 1964. január elsejével kezd­te meg munkáját a KGST- országok nemzetközi együtt­működési bankja. A közös bank felállítása szorosan összefügg a KGST-országok közötti többoldalú elszá­molások bevezetésével. Az előadó ezután a műszaki­tudományos együttműködésről szólott fennek formái — mon­dotta—a KGST-orazógok nép- gazdagságfejlesztési terveinek megvalósításában döntő szere­pet játszottak és játszanak ma is. A sokoldalú segítségnyúj­tásban a Szovjetunió járt és jár az élen. A tudományos­műszaki és közvetlen technikai segítségnyújtás hatékonyságát jellemzi, hogy például hazánk­ban, a szovjet dokumentációk átvételével és közvetlen tech­nikai segítséggel épült üzemek szolgáltatják nyersvastermelé- sünk 40 százalékát, acélterme­lésünk 20 százalékát, hengerelt­áru-termelésünk 34 százalékát, golyóscsapágy gyártásunk 50 százalékát. Az együttműködő országok népgazdaságfejlesztési tervei­nek egybevetése mindjobban rávilágít arra, hogy egyes alapvetően fontos célok meg­valósításához új tudományos felismerésekre, lényegében új konstrukciókra és új technoló­giai eljárásokra lesz szükség. A KGST ennek megfelelően a következő problémák megvizs­gálását vetette fel első lépés­ként: a műanyagok alkalma­zása a népgazdaságban; a me­zőgazdaság kemizálása; külön­féle tudományos kutatások végrehajtására szolgáló mű­szerek, berendezések kidolgo­zása; az önműködő szabályo­zási rendszerek elméletének kidolgozása: fotoszintézis; a rakodó-szállító munkák komp­lex mechanizálása stb. A mezőgazdasági együttmű­ködés kérdéseiről Apró Antal elmondotta, hogy még csak kezdeti lépések történtek a mezőgazdasági termelés szako­sításában. A további munka során nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy talaj- és éghajlati adottságok és egyéb természeti tényezők sokkal na­gyobb mértékben befolyásolják a termelést, mint az iparban, s a rendelkezésre álló munka­erő nagysága, valamint a ki­alakult hagyományok egyik vagy másik országban ugyan­csak alapvetően befolyásolhat­ják a mezőgazdasági termelés szerkezetét. Az utóbbi évek során a gazdasági kapcsolatok a KGST-hez tartozó országok közölt két egymással szoro­san összefüggő formában fej­lődték. Az együttműködés alapvető formája a KGST kereteiben, annak különböző ágazati szerveiben folyik. A másik együttműködési for­mái a KGST elvei alapján két vagy több tagország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés speciális, elsősorban vagy kizárólag számukra érdekes gazdasági kérdésekben, .két­vagy többoldalú tárgyalások útján. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetővé te­szi, hogy jobban feltárjuk és kihasználjuk országaink nép­gazdasága szerkezetében, gaz­dasági fejlettségi színvonalá­ban, közeli földrajzi helyze­tében és más adottságaiban rejlő lehetőségeket Ezenkí­vül két- vagy háromoldalú formában sokszor könnyebb egy időben a szükségleteket és a lehetőségeket egyeztetni és kölcsönösen előnyös együtt­működési megoldásokat ta­lálni. Ennek érdekében keresni kell az új szervezeti formá­kat, közösen irányított ipar­ági egyesülések, nemzetközi jellegű trösztök, bizottságok, vagy más, közösen létreho­zott üzemek, intézmények formájában. Az utóbbi idő­ben több szocialista ország pártjaival. kormányaival folytatott tanácskozások azt mutatják, hogy a szorosabb együttműködéssel kapcsolat­ban hasonló elképzelések alakultak ki nemcsak , ná­lunk, haném másutt is. Országunk kétoldalú gaz­dasági együttműködést már több éve folytat — a kétoldalú kormányközi gazdasági bizottságokén keresztül — több szocialis­ta . országgal. Ilyen kormányközi bizott­ságok működnek már több éve a Román Népköztársaság­gal, a Bolgár Népköztársaság­gal és a Lengyel Népiköztár­sasággal. Az utóbbi két évben jött létre a csehszlovák—ma­gyar, az NDK—magyar és a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság. A magyar—szovjet gazdasá­gi és tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság a múlt héten tartotta első ülését Budapesten. Nagy je­lentőségűnek tartjuk e bi­zottság megalakulását, mert hazánk számára elsőrendű fontosságú a sokoldalú gaz­dasági kapcsolat továbbfej­lesztése a Szovjetunióval. Kereskedelmi megállapodás a Szórj eíunióval Nagy szerep vár a magyar kertészetre Ebből adódik, hogy Magyar- ország számára a termelés szakosítása keretében fontos szerep jut a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermelés növelésé­ben. Vannak lehetőségek egyes ipari növényeik (például do­hány) termelésének szakosítá­sában is. Ami a gabonaféléket illeti, valamenyi KGST-ország alapvető érdeke, termelésük minél gyorsabb és minél na- gyob mértékű növelése. Az el­következendő évek egyik leg­fontosabb feladata az Ország kényergab o na-sz üksé g 1 c-tén ek biztosítása saját termelésből. A KGST-otsaágofe mind Jelentősnek tartjuk azt is, hogy a Szovjetunióval kötöt­tünk elsőnek kétéves keres­kedelmi megállapodást. Ez le­hetőséget ad a kölcsönös szál­lítások fokozására. 1964-re például több mint 20 száza­lékkal sikerült bővíteni aa árucsereforgalmat a Szovjet­unióval. A kétoldalú felső szintű ta­lálkozókon hozott konkrét ha­tározatok alapján az együtt­működés új szervezeti formá­inak létrehozására kerül sor. így például előkészület alatt vám egy megállapodás Csehszlovákiával, valamint Lengyelországgal közög vas- kohászati együttműködési szervezet létrehozására. Befejezésül Apró Antal hang­súlyozta: arra van szükség hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés valamennyi kiala­kult formáját továbbra is támogassuk, azok továbbfej- leszrtósében aktívan vegyünk részt. Változatlanul kezdemé­nyeznünk kell a KGST szer­veiben és a többi nemzetkö­zi szervekben, illetve a két­oldalú gazdasági kapcsolatok­ban az új megoldásokat; ál­lamközi termelés kapcsolato­kat, A kezdeményező kézség mellett ugyanakkor türelem­re, körültekintésre, az egész szocialista közösség, valamint az egyes szocialista országok érdekeinek, szükségleteinek gondos tanulmányozására van szükség minden vonatkozás­ban. A szocialista országok kö­zött ma még meglévő szín­vonalbeli különbségeket leszámolni és emellett megnyerni a békés ver­sényt a kapitalizmus­sal: ez egy hosszabb időszaknak és nagyon sok­oldalú közös erőfeszítések­nek lehet csak az eredmé­nye. A szocializmus ügye állandó­an erősödik és előrehaladá­sunkat. gszdasági fejlődésünket nem lehet feltartóztatni. Min­den feltétellel rendelkezünk, hogy valamennyi területen si­keresen haladhassunk előre és újabb győzelmeket érjünk el. 1964. február 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom