Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

FORUM János né 3 gyermekes asszony 204 munkaegységet szerzett, i Példamutatóan dolgozott Ko­csis Tmréné, Stelkovics Ist­vánná, Kosa Ferencné, Vass Istvánná, akik a barbmfite- nyésztésben értek el jó ered- . menyt. Kökényesei Ibolya, aki ed­dig csak mint besegítő dol- 1 gozott, a közgyűlésen kérte rendes taggá minősítését. , A sor hosszú, minden asz- szonyró! nem tudunk külön szólni, de dicséret illeti a Rákóczi Termelőszövetkezet minden nőtagját, akiknek íredményes munkát kívánunk ) jövő esztendőre is. A Hazafias Népfront választói nagygyűlése Bakíalórántházán A kis várd a í nőtanács vezetősége Telt ház előtt került sor a napokban Baktalóránt- házán — a' járási 'művelő­dési házban — a községi Hazafias Népfront választá­si nagygyűlésére. Alexa László, a járási pártbizott­ság titkára felszólalásában ismertette a Hazafias Nép­front eddigi tevékenységét valamint a megválasztan­dó új bizottsági tagok fel­adatait. Részletesen ismer­tette a község, a járás utób­bi években elért gazdasági eredményeit és vázolta a gyűlés előtt a járás és a járási székhely beruházási terveit, melyek jelentős mér­tékben javítják majd a la­kosság szociális, kulturális, Kiváló terroelószovebke- aeá tag” kitüntetés tulajdo­nosa lett Princz József né, a iaevátrdai Rákóczi Termelő- szövetkezet tagja. A kitünte­tett tSZr-asszony 6 gyermek édesanyja, a növénytermesz­tésben dolgozott, igen szor­galmasan, 288 ' munkaegysé­get szerzett. A megérdemelt kitüntetést a zárszámadó közgyűlésen adták át. A Rákóczi Tsz-ben ebben •z évben — a premizálással együtt — 70 forintot ér egy munkaegység. E szép ered­mény eléréséhez jelentős részben hozzájárultak: az asz- szonyok is, hiszen a tagok mintegy 63 százaléka nő. Va­lamennyiéi) derekasan kivet­ték részüket a munkából, — ez a vélemény róluk a ter- WKfiőszövatkezetben, Kindák Válaszol az illetékes Január 22-én a Kelet-Ma- gyarországbart ,*Az ígéret szép szó” címmel a Nyirbá-' tor és Vidéke Körzeti FÖld- művesszövetjkezet Igazgató­ságát érintő bírálat jelent meg, melyre az alábbiakban kívánok válaszolni: 1983. december 31-ével hat - község földművesszövetkezie- te egyesült a Nyírbátor és Vidéke Körzeti Földműves- íizöveikezettél, melyről egy küldöttgyűlés határozott. Ezt megelőzően Nyírbogáton is gyűlésen hozott egyöntetű határozatot a tagság az egyesülésről. Az itt megje­lent FJK, valamint az fmsz igazgatóság képviselői felszó­lalásukban semmi olyat néma Ígértek, amit nem teljesítet­tek, vagy a jövőben nem tel­jesítenének. Az átvétel január első napjaiban történt, ekkor szá­mos hiányosságot tapasztal­tunk. A cukrászdáknak nem volt kávéőrlője, rossz volt a kávéfőzője, a lemezjátszója. Az önkiszolgáló boltinak a röllója nem volt használható, valamint a mellette lévő iparcikk boltban a szimpla kirakatüveg miatt panaszkod­tak a dolgozók, hogy fáz­nak... stb. Az fmsz igazgató­sága azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésé- i*e.- melyek nagyobb részt már meg is oldódtak. Szabó Miklós íg. elnök Nyírbátor és Vidéke Körzeti Főldművesszővetkezet egészségügyi és egyéb téren mutatkozó igényeinek kielé­gítését. Elmondta, hogy Baktaió- rántházán gépjavító állo­más, mezőgazdasági szak­munkásképző iskola, gim­názium, posta, kenyérgyár, irodaház. ktsz üzemház, raktárépület, bölcsőde és 3 lakás építése kezdődik meg ez évben, összesen mintegy 52 millió forint beruházás­sal. A tervek maradéktalan megvalósítása — mutatott rá Alexa elvtárs — nagy­ban függ a Hazafias Nép­front tevékenységétől is, de nem utolsó sorban aa egész község, a járás dolgo­zóinak a munkában való becsületes helytállásától. A fplszólalálásoik során több értékes javaslat hangzott el a község fejlesztésével kap­csolatban, A gyűlés befeje­zéseként került sor a köz­ségi, járási Hazafias Nép­frontbizottsági tagok vala­mint a megyei küldöttek megválasztására Kricsfalussy Béla A növényvédelemről szóló 1956. évi 9. számú törvény- erejű rendelet 3. paragrafu­sában foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi miniszter 1/1964. (II. 4.) FM sz rendeletével intézkedik a kalászos- és kukorica vetés- területek kötelező gyomtala­nításáról. A rendelkezés 1. paragra­fusa értelmében az őszi bú­za, őszi árpa, tavaszi búza és tavaszi árpa vetésterületén vegyszeres gyomirtást kell végezni, ha gyomosodás mu­tatkozik. Az állami gazdasá­gokban és tsz-ben a kukori­ca vetésterületen is el kell végezni gyomosodás esetén a vegyszeres gyomirtást, ha a gyomtalanítás más • módon nem oldható meg. A gyomirtást a termelő köteles elvégezni a Földmű­velésügyi Minisztérium Nö­vényvédelmi Szolgálata ál­tal kiadott Növényvédelmi Útmutatóban foglaltak sze­ri nit. A rendelkezés 2. paragra­fusa kimondja, hogy a vegy­szeres gyomirtás megszerve­zése és a végrehajtás ellen­őrzése tsz-ben a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak; állami gazdaságokban az illetékes termelési igazgató­ságinak a feladata. A megyei növényvédő ál­lomás köteles a tsz-ben a gyomfertőzöttséget és a gyomirtást rendszeresen. el­lenőrizni, a vegyszeres gyom­irtás megszervezésében köz­reműködni, S esetleg triüiasz- tás esetén a járási mezőgaz­dasági osztályt értesíteni. A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a vegyszeres gyomirtásnak a termelő hi­bájából történő elmulasztása esetén — amennyiben a nö­vényállomány fejlettsége a szakszerű vegyszeres; keze­lést még lehetővé teszj ,— a közérdekű védekezést a fenn­álló FM rendeletek érteimé­ben a teremi ő terhére kell elrendelni és végrehajtani,­Eszerint ' tehát mulasztás esetén a vegyszeres gyomir­tás költségei teljes mérték­ben a texmelőt terhelik. Amennyiben a termelő ha­nyagsága, . mulasztása bűncse­lekményt e téren nem való­sít meg, továbbá e rendelet rendelkezéseinek megszegése, vagy kijátszása esetén az 1956 évi 9. sz. törvényerejű ren­delet 13. paragrafusa (3) be­kezdése a. pontjában foglalt szabály sértési rendelkezéseit kell alkalmazni. Fenti rendelkezés 19G4. február 4-ón lépet* eíetbe. 40 millióval nótt a közös alap a mátészalkai járás tsz-eiben A mátészalkai járás terme- bél 15 millió forint volt sät az is mutatja, hogy 1963 lőssövetkezeteiben elkészül- a saját erejű beruházás. végén az egy dolgozó tagra tek a zárszámadási mérlegek, jutó fel nem osztható szövet­s javában folynak a »árszám- A termelőszövetkezetek kö- kézéti alap 13 677 forint érté­adó közgyűlések — közli Rá- zös vagyonárnak a szilárduló- kű lett. kó Antal, járási főkönyvelő. —. Az 19®2-es év eredmé­nyeihez viszonyítva a já­rás termelőszövetkezeti dolgozóinak a jövedelme húszmillió forinttal nőtt 1983-ban. Az egy dolgozó termelőazövet- kezseti tagra jutó átlagos ré­szesedés meghaladja az évi 12 ezer forintot: pontosan 12 ezer 285 forint. Égj; munkaegység értéke, járási són ten, prémiummal együtt 38,95 forint, s ebből a készpénzrés aesedés 24,17 fo­rint A termelőszövetkezetek tovább gyarapították a közös vagyont: a fel nem osztható szö­vetkezeti alap 1963-ban negyvenmillió forinttal lett több, mint az előző évben volt. E vagyongyarapodás­érdeklődésünket. Kellemes a Hattyúdal zenéje, valószínű di­vatos slágerré válik a Villa- Negra, Tamburásék magánszá­ma. Külsőre tehát rendben lenne a Hattyúdal, de az alap­állás, a nézőpont sajnos ingatag talajon nyugszik. A filmben at­tól javulnak meg a banda tag­jai, hogy elnéznek az egyénre és a közre egyformán káros cselekedeteik felett. Kell a jószó, az emberi megértés és segítség, de lehetetlen hiteles­nek és főleg követendőnek el­fogadni az elnéző kézlegyin­tést, a megbocsátó mosolyt, amely kíséri a filmbeli „hősök” egy-egy manőverét. Szerencsére, és reméljük egyre inkább jellemzően, a va­lóságban nincs ez így. Egyre kevesebb a törvény és a tör­vénytelenség senki földjén té­velygő ember. Mintahogy a Hattyúdal Villa-Negráját is egy szép napon eltűntette egy erős földtoló masina, úgy tűnnek el a gátlástalanság és törvényen- kívüliség barlang-tanyái, mert nem kedvez számukra a leve­gő. És ez a Hattyúdal-ból is kiderül, rámutatva egy végső konklúziójában helyesen ki- bomló, de vonalvezetésében és bonyolításában kevésbé helye­sen értelmezett filmtörténet ki ■nem használt lehetőségeire. Minderről persze a film ki­váló szereplői nem tehetnek. Arról azonban igen, hogy a né­zők mégis elégedetten állnak fel helyükről. Páll Géza Egy új magyar filmről cd hattyúdal Épfii a íisza-liíd Kisarnái—Tivadarnál Épül a híd a Tisza Szabolcs- — Szép és modes’n lesz a Szatmár megyei szakaszának híd — mondja Tivadar felső folyásánál Kisar és Tiva­dar között. A hőmérséklet mi- &yor8y “ de 3011 a legíon- nusz 9 fok, de volt már 20— tosabb: biztonságossá válik 25 fok is. Ennek ellenére a majd a közlekedés, most csak munka soha egy perce sem éles kanvarok után lehet a híd- s.™netf M?st is a pufajkába ra jutni de mire mi elkészü- oltozott emberek serény hada lünk, addigra befejeződik az surgolochk a szárazföldi tartó- ü, kiigazítása js. Kiegyenesed- pillerekne!. Legrezgest okoz a nek ^ « . colopveres, suru gőz kavarog gépkocsik egyenes úton futhat- a kavicskeverésnel. nak át a szatmári részből a A régi híd tivadari hídfő- beregi községekbe és vissza, jénél három traktor birkózik A híd építése 21 millió to~ azzal, hogy az útra segítsen £’Tntüa. k®fül 82 , egy autódarut a folyammeder SKÜkséges volt> hogy szntmÁr- jelenleg száraz részéből. Az nak és Seregnek a Tiszán át úton egy kis torlódás kelet- olyan kapuja legyen, amelyet kezeit, megrakott szekerek, f megnövekedett gépjármu- ,, , . . ... , forgalom megkövetel személykocsi es autóbusz var türelmesen, hogy továbbjut- ■■ .. hasson. I Tivadar György művezető irányítja a vontatást. Percek telnek, aztán szabaddá válik az út a forgalomnak és jut idő a szóváltásra, — Másfél éve kezdtük mefe az építést. A régi fahíd ki­szolgálta a maga idejét és az egyirányú közlekedés már akadállyá vált, elégtelennek bizonyult ahhoz a forga­lomhoz, ami itt van. A munka a hideg ellenére is jó ütem­ben halad, ez anftak köszön­hető, hogy idejében felké­szültünk a télre. A sódert (kavicsot) például most is gő­zöljük és annak sincs semmi akadálya, hogy a mederpillé­reket készíthessük. Gondoltunk az emberekre is: nemcsak me­leg öltözetet biztosítottunk számukra, hanem \’édő ételt, forró teát. Az új híd szárazföldi pillé­rei már elkészültek, összesen 12 pillér és két hídfő épül. A híd hossza 350 méter lesz, jó­val hosszabb, mint a régi híd. A pillérek és hídfők átadását határidőre, júniusra ígérik al hídépítők. Tizenkétezer felnőtt az iskolapadban Minden eddiginél uöbh, körülbelül tizenkétezer Jel- nőtt tanul megyénk általá­nos és középiskoláinak esti, illetve levelező tagozatán. Egyes iskolákban már ja­nuár végére átvették az egész évi anyagot. Oroson és a községhez tartozó Kőlapos tanyán egy osztály az általá­nos iskola hetedik a másik pedig a nyolcadik osztályos anyagból szeptember óta nemcsak a kötelező óraszá­mot hallgatta végig, hanem Sikeres vizsgát, is tett. Akik a hetedik osztályt elvégez­ték, már a - nyolcadikban ta­nulnak tovább. Kőlapos ta­nyán a dolgozók kérésére most új hetedik osztályt in­dítanak. Ujfetiértón szeptember 1-én szái-harmincan kezdték meg az ötödik-hatodik osztályt, a sikeres vizsga után közülük harmincán hozzáláttak a he­tedik osztály anyagának ta­nulásához. RENDELETMAGYARÁZAT: fl kalászosok és a kukorica vegyszeres gyomirtásáról Példamutató asszonyok Kisvárdán Korponal Lajos 1952 óta kézbesítő a fehérgyarmati posta hivatalnál. Az eltelt idő alatt sok tízezer kilométert tett és több tonnányi újságot, levelet kézbesített a körzetéhez tartozó 450 lakásba. Naponta 146 Kelet-Magyárországot, 143 Népszabadságot, 26 Népszavát és hetenként több mint 42u képes hetilapot kézbesít. Foto: Darabos László öreg, féktelen vagabundról és bandájáról szól a Hattyúdal. A főhős, nevezetes Tamburás (Páger Antal) megújhodásának útját és csaknem mennybeme­netelét kísérheti képről-képre a jámbornak vélt moziba járó. De ne kezdjük a végén... A Hattyúdal gyorsan pergő, hangulatos képsorral kezdődik, Tamburás és cimborái mindent elsöprő lendülettel és vagány-, sággal lopják be magukat a nézők szivébe. Ezek a jó fiúk, akiknek az alkalmi és jól rneg- iizetett vagy inkább megsarcolt pakolás, piaci árusok alkalmi kisegítése és kisemmizése a ke­nyerük, eleinte határozottan szimpatikusak. Amolyan féktelen fickók ők, akik a világos új épülettömbök kis meghagyott szigetén, az ál­taluk Villa-Negrának nevezett l ityilóban élnek és szövögetik terveiket. Természetességük, hogy jámak-kelnek az emberek között, a nagyváros forgatagá­ban. — eredeti. Járják a háza­kat Betlehemet cipelve, hogy a Mennyből az annual dallamá­ra élemeljék az asztalon ha­gyott pénztárcákat, amely isten bocsá’ mindig hozzáragad a betlehemhez. Olyan „apró” vstnyekre is fanyalodnak, hogy itamis papír segítségével el­emeinek ötszáz értékes csempét 1 egy építkezésről, ahová „fala- 1 zásból” munkára jelentkeznek. Ötszáz csempe... < Ahogy nézi az ember a ke- 1 délyes fiúkat, élükön az öreg- 1 gél, Tamburással, hallgatja a 1 Kotyogó kis kocsmában és a : Villa-Negrában előadott, a fül- 1 nek hízelgő dalaikat, talán el : is felejti, hohó álljunk meg 1 egy pillanatra. Hiszen ezek : nemcsak jópofa „vagányok”, 1 a zsugori kofát megleckéztető : fenegyerekek, megejtő emberi 1 vonásokat is eláruló megtévedő emberek, a mi embereink, ha- : nem dörzsölt tolvajok is. És ! ezt nyugodtan mondhatjuk is ' nélkül. S ez már lényegbevágó 1 eszmei-tartalmi kérdés! Megütközünk, ha a kiváló szí­nészi játék mellett azt is fi- 1 gyelmesen szemügyre vesszük, hogyan fogadják a kívülállók Tamburásék egy-egy „botlá- : sát.” Hogyan? Például teli pénztárca helyett üres pénztár­cát tesznek az asztalra, és jól- esően nyugtázzák a háziak, ' hogy lám jól „átdobták” Tam- . burásékat. Csakhogy keserű ta­pasztalat után jöhettek rá ar­ra, hogy a házaló jópofa-fiúk közönséges tolvajok. Kedélyesen pajtáskodik ve­lük szinte minden földi halan­dó. A rend őre mindennapos vendég a Villa-Negrában, ki­oszt egy-két fenyegető szót, majd távozik azzal a sokat­mondó kijelentéssel, hogy már rég lefülelhettelek volna ben­neteket... Alckor miért nem tet­te? Emberségből? Kétségtelen az emberséges szándék húzó­dik meg a film pozitív alakjai mögött. Tudják, hogy a banda miből él, és ráadásul fényesen, mégis csak a szép szó és az engedékenység az, amellyel hatni akarnak rájuk. S ez már nem más, mint megalkuvás, ál- humanizmus. Tamburás min­den emberi vonása, betyár be­csületessége, atyáskodó gondos­kodása és hajthatatlan önállós- kodása ellenére sem más, mint egy börtöntöltelék, minden hájjal megkent főnök, még ak­kor is, ha néha megfogja a piaci ládákat, és úgy tűnik, mintha inkább hajlana a be­csületes munkára. Úgy tűnhet, nem való ilyen eszmefuttatás filmkritikába, sokkal inkább említést kellene tenni Páger Antal szinte utol­érhetetlen alakításáról, az újabb és újabb és mégis na- gyonis sajátosan págeri arc­játékáról, amely végig leköti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom