Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-08 / 32. szám

A jobb eredmény feltétele Ipari es közlekedési válla­latainknál megindult a mun­ka az 1964. évi tervfeladatok megoldásáért. Az elmúlt gaz­dasági év lezárásáról azon­ban még nincsenek jóváha­gyott mérlegek. A szöveges jelentések most készülnek. Keveset mondanak azonban azokról a módszerekről, ame­lyekkel a pártszervezetek és szakszervezeti szervek segí­tették a tervfeladatok meg­oldását. Pedig a mozgalmi intézkedések nem választha­tók szét a műszaki intézke­désektől, befolyásolni tud­ják — jó. vagy rossz irány­ban — azok végrehajtását. Legfőbb céljuk, hogy a vál­lalót valamennyi dolgozóját bevonják a feladatok végre­hajtásába. A terv megisme­rését a termelési lanácskozá- tokon végzik. A termelési tanácskozások száma a múlt évben 1962- höz viszonyítva valamelyest csökkent, de az azokon részt vevő dolgozóik száma nőtt. E tanácskozásokon több mint húszezer dolgozó vett részt, ismerte meg a vállalat, üzem­rész előtt álló feladatokat. A részt vevők fele szólalt fel és mondott véleményt a terv­ről. Nemcsak a maga, hanem dolgozótársad véleményét is elmondta. Ez azt is jelenti, hogy ha nem is írásos for­mában, de a termelési ta­nácskozáson részt vevő dol­gozók valamennyien tettek felajánlást. Ebben az évben jobb lehetőség volt ipari •üzemeinknél, hogy a tervfe­jezeteket már a készítés alatt megismerjék és közöljék a tartalékok felhasználására vonatkozó javaslataikat. A Vasöntödéi Vállalat 4. sz. V ä régiségének pártszerve- időben felfigyelt az < : re növekvő seléjtszázalék- i a. Szervezési intézkedések javaslatával csökkenteni tud­ták azt A Ruggyantaáru- m,-árban a tervteljesítés ér­dekében többször tartottak megbeszélést a gvár kommu­nistái. A vezető támaszkodik munkájukra. Egyes termé­keknél már a múlt évben túlszárnyalták a budapesti színvonalat. Még számos példát lehetne felhozni annak igazolásául, hogy a pártszervezetek és azok irányítása mellett dol­gozó szakszervezeti bizottsá­gok naponta végeznek a terv végrehajtásához igazodó, sokszor változó agitációs és propaganda munkát. Az A munkabrigádok közül sokan versenyeznek a szocia­lista címért. Bár az év végi statisztika a címért verseny­zők létszámának csökkentését mutatja ( érthető is, hiszen ebből lettek a címet elnyer­tek! mégis javulásról be­szélhetünk. E címet elnyer­tek száma 184 brigád 2149 fővel. A szocialista brigádok tevékenvségének hatása az üzemekben esvre jobban nő. Ennek eredményeképpen szü­lettek olyan felajánlások, mint a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatnál a hulla­dék hasznosítása. A felaján­lást 113.5 százalékra telj^í- teíiék. A Tisznlöki Fai őri Váralatnál 314 ezer, a T!sza- vasvári Alkaloidában félmil­lió költségcsökkentés mutat­kozik. Javítani kell azonban még a felajánlások ösztönzé­sén. Nem szabad "előfordulnia, hogy a vállalások játszi köny- nyedséggel teljesíthetők le­gyenek. mint az Építőanvag- ipari Vá’lalatnál. s a Textil­ruházati Vállalatnál. A ver­senyfelajánlósoknak tartal­mazniuk kell a vállalat előtt álló leafontosabb feladatok megoldására való törekvést. A munkaverseny kibontako­zását segíti az 1622-es ren­deletben előirt kiváló dolgo­zói oklevelek és jelvényeknek az adományozása. Ezen a té­ren is bőven akad tenniva­ló. A munkaversenv szerves részeként kezelendő újítási mozgalom is fejlődött. Az 1<iR2-es évben 630 dolgozó által benvúitotf. 612 úb'tási invasTat hé|y«tt. 103 g-tyvn 1150 dolgozó 1214 újítási ja­vaslatot nyújtott be. Nőtt az elfogadott újítások száma is. 1962-ben elfogadott 259-el szemben 1963-ban 598-at fo­gadtak el, s 204 újítással szemben 389-et vezettek be. Annak ellenére, hogy a fej­lődés dinamikailag elfogad­ható. mégis számos feladatot rejtenek a számok. Nem sza­bad előfordulnia olyan eset­nek. mint amilyen a Tiszn- vasvári Alkaloidában tör­tént: az elfogadott újítás be­vezetését addig húzták, míg az elavult. De javítani kell ebben az évben az újítások elbírálása körüli adminisztra­tív tevékenységen a nagyha­lászi kenderüzemet Irán rí tó szervnél is. Ahhoz azonban, hosy a műszaki fejlesztési tervben meghatározott fel­adatoknak a dolgozók eleget ■tudjanak tenni, szükség van a szakmai továbbképzés lehe­tőségeinek minél jobb ki­használására. A továbbkép­zésnek több formájával talál­kozunk. Ilven volt többek között a 34 gazdasági egység­nél több mint nyo’cszáz főt érintő szakmai továbbképzés.. Fut egészítette ki a különbö­ző rendezvénvek keretén be­lül elhangzó 28 előadás, ahol több mint 500 dolgozó vett részt. Hasznos formának tudható be a munkásakadémia is: az inar és közlekedés területen 42 akadémián közel ezm- fő részvételével. Nagy segítséget nyújtottak a megszervezésé­hez a szakszervezeti bizo'tsá- gok. A gazdasági egységeket irányító szervek a tervfela­dat nagyságát az elért ered- ménvekre támaszkodva hatá­rozták meg. Igv van ez a mozgalmi munka tekinteté­ben is. Javult a hozzáértés, nőtt a felelősségérzés vala- mennvi állami és ná-* szerv­nél. Létrejött tehát az a féltetek amely lehetőséget ad a minőségileg jobb munka kibontakozó sá hoz: Végh János. a megyei pártbizottság ipari oszt. munkatársa A „nagy család44 lánya AZ EGYÉNI AKARAT ÉS TÁRSADALMI SEGÍTSÉG DIADALA Nem ismerte a szüleit. Azt sem tudja, hogy miért dobta el magától szülőanyja. Talán azért, mert nyomoréknak szü­letett. Huszonkét esztendő múlva, mint nagy lány talál­koztak. — Sorsom nagyon hánya­tott volt — emlékezik T. Em­ma. Gyermekkoromról alig tudok valamit. Sárrétudvari­ban nevelőszülők gondoztak, majd- árvaiházba kerültem, ahonnan áthoztak Nyíregyhá­zára az egésaségügyi gyer­mekotthonba. Itt inmarte meg öt esztendővel ezelőtt Bodnár Ferencné, a Szabolcs megyei Tejipari Válalat személyze­ti előadója, a kerületi nőta­nács titkára. — Rendszeresen meglátoga­tott bennünket a Fridmann telepi otthonban. Különösen ünnepek alkalmával. Egyszer aztán a „mama”, az otthon vezetője megkérte, hogy nem tudna-e segíteni rajtam. Gépíró lett így került a vállalathoz T. Emma. Saendrei e'vtárs az igazgató, dr. Barta Lajos fő­mérnök, de szinte minden ve­zető azon töprengett, mit is kezdjenek vele. Túlkoros volt, mégis mint fiatalt al­kalmazták, havi ötszáz fo­rintért. Segítették tanulásá­ban,. mindenben, csakhogy be­illeszkedhessen a társadalom­ba. — Két év mű'va gépíró­női státuszba vettük, s elér­tük, hogy most érettségizik a közgazdaságiban — újságolja örömmel Barta főmérnök. — Próbálkoztam én több helyen is. Jártam az üzeme­ket, vállalatokat, de minden­hol ajtót mutattak — emléke­zne vissza Emma kissé szo­morúan. — Nem tagadjuk, hoav több gond van vele mint mások­kal, hisz ingerlékenyebb, de «e abból adódik, hogy nem kapott igazi családi nevelést, nem törődtek vele. Már meg­szoktuk, s meg is szerettük — folytatja a főmérnök. Segítik a tanulásában is. Kőszegi István az szb. tit­kár gondoskodott arról, hogy munkaidő kedvezményt kap­jon. Szendrei István igazga­tó pedig jegyzetekkel, köny­vekkel látta el. Tudják, hogy rajtuk kívül nincs senkije, aki gondoskodhatna Emmá­ról. * — Az utóbbi időben már nagyon érzékeny volt, ideges — jegyzi meg Barta Lajos. Fizetésemelés — összedugtuk a fejünket az igazgató elvtárssal, s azon gondolkodtunk, hogyan tud­nánk rajta segíteni. Tudtuk, hogy kevés az a pénz amit kap, s beteges is. — magya­rázza Kőszegi elvtárs. — Ja­vítottunk a fizetésén, felemel­tük 11C0 forintra. Én vittem el neki az erről szóló leve­let. S még valamit tettek. — Igazgató elvtárs javasol­ta, hogy küldjük el jutalom- üdüléare a Balatonhoz — gyújt cigarettára a főmér­nök. Egy fiatalasszony lép be az ajtón. Hallja, hogy T. Em­máról van szó. — Délben akarjuk meglá­togatni, mert úgy tudjuk, hogy beteg — újságolja Mol­nár Istvánné. Barta és Kőszegi meglepőd­nek. — Ha elmennek, vigye­nek neki egy kis ajándékot — mondja az szb. titkár. Hatan egyszerre A Mező utcában lakik T. Emma 'albérletben egy idős néninél. Meglepődött, s örült, hogy meglátogatták. Hat nő ment el hozzá. — Igazán kedvesek vagy­tok, nem is gondoltam volna — fogadta valamennyit. Jói ismerik, tudják, hogy ideges, vigyáztak hát minden szavukra, hogy meg ne sér­tődjön. — Mond csak el, hogy mi­lyen levelet írt a húgod? — kérlelte Molnárné. Emma maga elé bámult, s csak ennyit mond. — írtam neki, de vissza­utasított. Elég kurtán. Csak annyit közölt velem, hogy nem tudna senkit szeretni a testvérei közül, hisz nem is­merte őket. Pedig hatan vannak test­vérek. Talán örökre titok ma­rad valamennyiük előtt, mi­ért bomlott fel a család. Em­ma azonban megtalálta „övé­it.” m Farkas Kálmán Álmodsz, kispolgár! Ál­modj! Azt álmodod, hogy az egész világ a te faze­kadban fő. Főzd csak, ka­vargasd, szűrögesd. Létezik bárki, vagy bármi, amit te nem főztél volna meg. Főzzél csak, hiszen nem hiszel Istenben* Isten hisz benned. Aprópénzre váltottad ezt a világot. Te találtad ki a kiskereskedelmet és a kis árulást, a kis fogyasztású kocsit, a kishitűséget, a kisujjat... Te mindent kisvárossá szeretnél átalakítani • és mindenkit be szeretnél csapni. Aludj, hiszen mondtad, hogy nem te vagy o.z oka annak, hogy kispolgár let­tél. Elődeid kevés építő­anyagot fordítottak rád. Ez azonban nem jelenti, hogy másokat is szét kell rombol­nod. Mi szükséged erre? Nem vagy te olyan kicsi Ü.i gázelszívóberendezést szereltek fel a nagyhalászi rostlc- niezüzem tetején, Luzsinszkl Bcla és Vitái Sándor villany­szerelők. Foto Hammel J. 31 millió) ul több műtrágya Megyénk termelőstül *..ii te­stete! a Nyírségi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet kuta­tóinak talaj térképe szerint alkalmazták a különböző műtrágyákat. A nyírségi tájon az Ajtay-féle műtrá­gyázás: rendszer honcscdott meg, amely az évtizedeken keresztül szerves anyag nélkül művelt homokon öt- ven-hatvan százalékos terű méstöbbletet eredményezett. Ezért már termelési tervei­ket ennek megfelelően ké­szítették el a meSrvs közös gazdasága:. HarmincegymilUó forint­tal többet költenek műtrá­gyára A tavalyinál. Össze­sen 2200 vagonnal több nit-’ rögén, kálium és fosy.t , mű­trágyát használnak lel a kalászos és a . kapás, véle­mények serkentésére. A. megnövekedett Igényeknek megfelelően az AGPOKER időben biztosítja a tsz-ek* műtrágya-ellátását. A háztáji árutermelés helyzete a mátészalkai járásban Beszélgetés dr. Szabó Józseffel, a járási tunáes vb. elnökével Az élelmiszerszükséglet fo­lyamatos biztosítása, az ipar mezőgazdasági termékekkel való ellátása a mindennapok legfontosabb teendői közé tar­tozik. Az erősödő szövetkezeti gazdaságok lehetővé teszik a termelési eredmények növelé­sével a tervszerű felvásár­lást, de ennek ellenére sem lehet közömbös a háztáji gazdaságok termékeinek ala­kulása, sorsa. Ennek lebonyo­lításában fontok feladat jut a járási tanácsoknak. Ezzel kap­csolatban tettünk fel kérdése­ket dr. Szabó József elvtárs­nak, a Mátészalkai Járási Ta­nács VB elnökének. — Hogyan alakult a járás­ban a háztáji gazdaságok 1863. évi termékeinek fel­vásárlása? — Termelőszövetkezeteink 1963-ban 37 millió forint érték­ben adtak el több árut állami és szövetkezeti felvásárló szer­veknek mint az előző évben, mégsem mondhatjuk, hogy minden kifogástalanul ment. Nem sikerült megoldani, hogy a háztáji gazdaságok áruféle­ségeinek értékesítése is a iz­ekéhez hasonlóan alakuljon. A háztáji gazdaságok ma is jelentős gazdasági alappal ren­delkeznek, és néhány, gazda­ságilag nagyon fontos cikk számottevő részét teszi ki a háztájiból felvásárolt mennyi­ség. 1963-ban a hízómarha 57, a hízott sertés 21, a tej 69, a tojás 84 a baromfi *19, a nap­raforgó 22, a gyümölcs 35 szá­zalékát háztáji gazdaságokból vásárolták feL Az értékesítésre kerülő babot pedig teljes egé­szében a tsz-tagok háztáji te­rületükön vagy a közösben köztesként termelték még. — A helyi sajátosságok nak megfelelően, milyen a lehetőségek kihasználása? — A végrehajtó bizottság határozatának megfelelően a községi tanácsok vb-elnökeit és a felvásárló szervek járási vezetőit közös megbeszélésre hívtuk össze. Az értekezleten elhangzottak is azt bizonyítot­ták, hogy községi tanácsaink ugyan egész éven keresztül foglalkoztak a háztáji áruter­melés kérdésével, értékesítési lehetőségeivel, azonban mun­kájuk nem volt eléggé átfogó, tervszerű. Nem vizsgálták a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeit, s néhány község­ben nem figyeltek fel az olyan jelenségekre, melyek kedve­zőtlen hatással voltak a ház­táji árutermelésre. 1 Csökkent a háztáji baromfi felvásárlása is: az előző év eredményeihez viszonyítva mintegy 90 mázsával. Holott a háztáji baromfinevelés viszo­nyai egyáltalán nem voltak kedvezőtlenebbek. Nem hat ösztönzőleg a háztáji sertés- tartásra és hizlalásra például Nagydoboson az a körülmény, hogy már két éven keresztül nincs megoldva a háztáji ser­tések legelőre hajtása. Kedvezőtlenül befolyásolja s háztáji termelést, néhány köz­ségünkben az a helytelen irányzat is, hogy olyan állati termékekből, melyeknek elő­állítására nemcsak az önellá­tás mértékéig, de még áruter­melésre is megvan a lehetőség a háztáji gazdaságokban, s en­nek ellenére a közös gazdaság terméséből látják el a tsz-ía- gok háztartását. így Tiborszál- láson, a tsz által értékesített tojás 14, tej 22 százalékát. Ho- dászon a tej 18, Kocsordon n tojás 11, Géberjénben s ba­romfi 13, Kántorjánosiban a baromfi 10 százalékát ,a ház­táji gazdaságok részére érté­kesítették; — Milyen egyéb tényezők befolyásolják, nehezítik a felvásárlást? Eredményesebb lehetett tol­na eddig is a háztáji gazda­ságok termékfeleslegeinek ér­tékesítése. ha felvásárló szer­veink is szervezettebben és na­gyobb gonddal végzik munká­jukat. A Terményforgalmi Vál­lalatnak általában 3 községre jut egy felvásárlója. így a hét meghatározott egy vágj’ két napján tudnak egy-egy köz­ségben a felvásárlással foglal­kozni. Elég gyakori eset Volt eddig, hogy a felvásárló épp a _ felvásárlás napján Volt „más” feladattal elfoglalva, és egy-egy községben többször előfordult, hogy hetekig nem volt felvásárlás. Kisebb községeknél ismétlő­dő eset volt, hogy a földmü- vesszövetkezet baromfifelvá­sárlói a háztáji gazdaságok áruját a felvásárlási napokon nem vették át, amíg a szállító túrajárat meg nem érkezett. Amikor a járat valamilyen ok­nál fogva nem érkezett meg, félnapos várakozás után kény­telenek voltak tulajdonosaik a baromfit hazavinni, s legtöbb Altató dal Polgártársaid szemében dí­szes háromajtós szekrényed segítségével szinte kulcsról- kulcsra emelkedtél. Ha nem is vagy alkotó, de teremtő vagy. Téged a dolgok ér­dekelnek. Egyszóval, szomszédaid tisztelnek és ezért ne tömd őket pletykákkal. Köztudo­mású, hogy akinek te kö­töd talpa alá az utilanut, az messzebbre jut, mint akart Hatalmas vagy te, mert ha a tejre nézel, megsa- vanyszik, s ha a művé­szetre nézel, émelygős lesz. Aludj, s ne törőd) az élettel. Az élet neked any- nyi, mint egy szennyesko- sár. S miközben a maga­dét keresed, mások szeny- uyesében turkálsz. Röviden, követ raksz a közös hordóba, s káposz­tát veszel ki belőle. Aludj, s ne törődj azzal, ami kö­rülöttied történik. Saját biztonságodat nézve, mindig messze estél a történelem kerekétől. Pedig, ha egy­szer megkaparinthattad volna ezt a kereket, bizo­nyára a kocsidra szerelted volna és elmentél volna falura élelemért. Aludj. Éjszaka van. Té­ged nem . érdekel az éjsza­kai égbolt. Teneked semmi sem fénylik. Még a csilla­gok sem. A te mennybolto­don gyertyák égnek, me­lyeket másoknak gyújtot­tál. Aludj szépen, s paplanod alatt altasd el erkölcseidet is. Azok ugyanis a hőmé séklettől függnek. H^t neked meleged van. erkölcseid is magasra szöknek... (Megjelent a jugoszláv Politika januári számában.) j esetben — különösen a hízotta­kat — mégegyszer nem vitték a felvásárlóhoz. Több községben felvetődik a tanácselnökök részéről olyan észrevétel, hogy a felvásárló nem igen, vágj’ legalábbis nem mind igyekszik megfelelő kap­csolatot teremteni a háztáji gazdaságokkal. Azt várják, hogy maguk a tsz-tagok keres­sék fel őket szerződéskötés vagy éppen értékesítés céljá­ból. Az eddigi tapasztalatok alap­ján tudjuk: a feladat jó meg­oldása állandó figyelmet, szer­vezést, előrelátást követel. Intézkedést teszünk azoknak a hibáknak, hiánj’osságoknak megszüntetésére, melyek eddig ezen a fontos területen jelent­keztek. Asztalos Bálint; '•^Nfagyarorszáf 3 IMi február S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom