Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. FEBRUÁR 7. PÉNTEK B Minisztertanács Illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az élelmezésügyi miniszter jelentést tett az 1963. évi felvásárlás alakulásáról és főbb tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta, s határozatot hozott, hogy az élelmezésügyi miniszter a tavalyi tapasztalatok figyelembe vételével az évi felvásárlás legfontosabb kérdéseiben előterjesztést nyújtson be a kormányhoz. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács kijelölte az ENSZ. világkereskedelmi konferenciáján résztvevő küldöttség tagjait. A kormány határozatot hozott. hogy az oszággyülés legutóbbi ülésén elhangzott javaslatokat az érintett álami szervek vezetői megvizs-1 gálják, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükbe nem rendezhető kérdésben a kormányhoz előterjesztést tegyenek. A Minisztertanács ezután napi ügyeiket tárgyalt. Egyházi vezetők látogatása a megyei tanácson A megyei Katolikus Béke- likas esperes & Udvarhelyi bizottság vezetői — dr. Rój- János nagykállói katolikus kovich István a hajdúdorogi esperes tegnap látogatást tet- görögkatqlikus egyház, megye tek a megyei tanácson. A püspöki helynöke, dr. Bacsó- végrehajtó bizottság vezetői kg Béla rektor, Csépánvi Fe- és a vendégek szívélyesen és renc nyíregyházi római ka- hosszan elbeszélgettek a l>á- tőlikus főesperes, . Holczner kemozgalom és a megye idő- Gyula kisvárdai római kato- szerű kérdéseiről. Több tett Készülődő ben a Hazafias frontbizottságiból, aki korábNépfront harmadik kongresz- bzusára, megyénkben is megkezdődött a népfrontbizotlsá- gok újjáválaszfása. Néhány nap alatt több, mint húsz választókörzetben kaptak bizalmat az állampolgárok által kiválasztott személyek annak reményében, hogy aktív szószólói lesznek a naponta adódó tennivalóknak. Még csak az elején tartunk ennek a választói beszélgetés- sorozatnak —, hiszen megyénkben márciusig mintegy tízezer népfrontbizottsági jag kap megbízást a körzet lakóitól — néhány kedvező változás azonban máris megfigyelhető. Legjelentősebb ezek között a nagy számú részvétel ezeken az újjáválasztó gyűléseken. Közvetlen bizonyítéka ez annak, hogy a Hazafias ffépfront tömegmozgalma erőteljesen fogja össze a társadalom rétegeit a szocializmus teljes jelépítéséért történő munkában. Nyíregyházán, a negyedik kerületben például majdcsak szűknek bizonyult a MEK tágas kultúrterme: vasutas és tanácsi dolgozó, zenetanár, gép.aka- toe és háziasszony sietett az esemény színhelyére. De így volt örökösföldön is, ahol egyeseknek kilométereket kellett gyalogo.niuk. Mindenütt kedvezően fogadták azt az új gyakorlatot, hogy a felsőbb népfrontszervek tagjait is közvetlenül a választókörzet lakói delegálják. Korántsem formális a jelöltek feletti döntés: ezt igazolja annak a negyedik kerületi asszonyvak a kihagyása is a népban egyetlen lépést sem tett a környék lakóinak érdekében. Helyette olvan lakos került a vezetőségbe, aki eddig piegbízás, tisztség nélkül is eljárt az i’letékes helyeken az ügyes^bajos dolgok intézőcé4rt. Találóan jegyezte meg felszólalásában az egyik választó: ,.Sok függ az indulástól. Ha az új népf rpntbi zottság munkája is olyan izgalmas, pezsgő lesz, mint ez a gy illés, gyorsabban szűnnek gondjaink.” Legtöbbje ismert ezeknek: járda, villany, ját- szqtér-gopd, az írástudatlanok ügye, a felnőtt továbbképzés nehézségei. Egészséges türelmetlenség ez, amelyet nyomban követnek a cselekvésre indító javaslatok. Tapssal jutalmazták például Nyíregyháza egyik körzetében azt a kezdeményezést, hogy az új nép- froptbizpttság hozzon létre egy klubot, ahol egybe gyűlhetnek a környék lakói, gyarapíthatják ismereteiket, megtárgyalhatják egy-egy társadalmi vállalkozás részleteit. Hiányoznak a nagy szavak, a sablonos felszólalások a mostani újjáválasztó üléseken. De tartalmukban, szándékukban az eddiginél sokkal gazdagabb és őszintébb javaslatok születnek. Jó út- ravaió már ez a légkör is a népfront tisztségviselőinek. Felelősséggel és következetességgel folytatott állandó tevékenykedést várnak a választók. Ezért adnak bizalmat. Angyal Sándor SUzleméiiy A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság üléséről A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság, amely a két ország párt és kormánydelegációja 1963 júliusi találkozóján elfogadott határozatoknak megfelelően az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése céjából jött létre, 1964 február 3—5 között Budapesten megtartotta első ülését. A Magyar Népköztársaság kormánybizottságát Apró Antal a magyar tagozat elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A tárgyalásonkon részt vettek a bizottság tagjai: dr. Ajtai Miklós, a magyar tagozat elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Bíró József külkereskedelmi miniszter, ßr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Kővári László és dr. Szita János az Országos Tervhivatal főosztályvezetői, valamint a bizottság magyar tagozatának szakértői. A Szovjetunió delegációját M. A. Leszecsko, a szovjet tagozat elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A tárgyalásokon részt vettek a bizottság tagjai: V. D. Lebe- gyev, miniszter, a szovjet tagozat elnökhelyettese a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsának elnökhelyettesé, A. V. Korobov, miniszter, a Szovjetunió Tervhivatalának glnökhs- lettese, N. J. Sztrokin mínisz* ter, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő autó-traktoripari és mezőgazdasági gépgyártási állami bizottság elnöke, M. J. Rakovszkij miniszter, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő műszeripari, automatizálási és vezérlőrendszerek állami bizottság eínöke, N. J. Boriszenko, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő elektrotechnikai állami bizottság elnökhelyettese, N. M. Csuprakov, a Szovjetunió energetikai és villamosítási állami termelési bizottságának elnök- helyettese, J. A. Nazarov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének gazdasági tanácsosa, L. J. Zorin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese, A. A. Zaharov, a Szovjetunió elektronikai állami bizottságának elnökhelyettese és a bizottság szovjet tagozatának más szakértői. A tárgyalásokon részt vet1 G. A. Gyenyjiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A bizottság ülésén Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének elnökletével megvitatták a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, valamint a külkereskedelem legaktuálisabb és legfontosabb kérdéseit. A bizottság munkájában a nemzetközi szocialista munka- mégosztás alapelveiből, valamint a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai és kormányfői 1963 júliusi tanácskozásán elfogadott azon határozatokból indult ki, amelyek az említett országok 1966 —70 évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására vonatkoznak. A bizottság meghallgatta és megvitatta Magyarország és a Szovjetunió között az 1968—10 Időszakra vonatkozó tervegyeztető konzultáció eredményeiről szóló beszámolót. A konzultáció előzetes eredményeinek megvitatásakor különös figyelmet fordítottak mindkét ország, elsősorban Magyarörszág villamosenergia, fűtőanyag, valamint más alapanyagokban mutatkozó szükségleteinek kérdéseire. Ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Szovjetunió energiaigényes alapanyaggyártó iparágainak fejlesztésében való együttműködés lehetőségeit azzal, hogy számításba vegyék a magyar népgazdaság nyersanyag-szükségleteit. A tárgyalásokon a két fél véleménycserét folytatott a gépgyártás, a könnyű- és az élelmiszeripar területén mutatkozó további együttműködéssel kapcsolatos, valamint az 1966—70 időszakra vonatkozó más gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési kérdésekről. A bizottság a KGST ajánlásainak figyelembavételévei megvitatta a gépipari termelés szakosításának és kooperációjának kérdéseit a Szovjetunió és Magyarország között. A gépgyártás legfontosabb ágazataira vonatkozó szakosítási és kooperálási javaslatok kidolgozására munkacsoportokat alakítottak. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a gépgyártási szakosítás és kooperáció tekintetében állandóan törekedni kell a műszaki színvonal, valamint a gépek és berendezések minőségének fokozására, valamint a nagyobb gazdaságosságot biztosító sorozatgyártásra. A bizottság kedvezően értékelve a konzultációk eredményeit ezeket egyben a két ország népgazdasági terveinek kölcsönös koordinálására vonatkozó rendszeres munka, valamint a KGST tagországok közötti 1966—70 évekre vonatkozó sokoldalú koordináció kezdetének tekinti. A bizottság meghallgatta a két ország tudományos-műszaki együttműködésének eredményeiről és további feladatokról szpló beszámolókat. Ä fpW> mege’cgedéssel állapították meg, hogy az elmüi| időszakban a műszaki-tudományos együttműködés területén jelentős eredményeket értek el. A kölcsönös műszaki dokumentációcsere és az élenjáró tapasztalatok felhasználása 3 népgazdaság különböző területein lehetővé tették mindkét ország számára, hogy komoly gazdasági eredményeket érjepek eh A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kor- piánykozi bizottság megalakításával a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottsága a jövőben albizottságként működik. Az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése érdekében a bizottság elhatározta, hogy bővíti az érdekelt iparágak, valamint mindkét ország iparirányításával foglalkozó szervek közötti együttműködést. Annak érdekében, hogy növeljék az országok felelősségét az árucsereforgalmi jegyzőkönyvekből eredő külkereskedelmi kötelezettségek végrehajtásáért, a bizottság elhatározta, hogy minden ülésszakán meghallgatja a külkereskedelmi minisztériumok jelentését kötelezettségeik végrehajtásáról. A szovjet kormánybizottság magyarországi tartózkodása alatt a magyar fél meghívására több gépgyártó, vegyipari és könnyűipari üzemet látogatott meg. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság munkája a barátság és szívélyesség, a teljes egyetértés légkörében zajlott le és elősegítette 3 magyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmélyülését. S KGST kialal- és fSidyázipsri államié bizetfsáeáaak ülése Elntezo'it <s szev'ei kormánybizottság Csütörtökön reggel hazautazott a szovjet kormánybizottság, amely M. A. Le- szecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság létrehozása alkalmából járt hazánkban. A vendégek búcsúztatásánács elnökhelyettese, Ajíai Miklós, a Párt Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Bíró Józsefi külkereskedelmi miniszter, a magyar kormánybizottság több tagja és szakértője, továbbá Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. Ott Január 28-tól február 1-ig Bukarestben megtartotta soron következő ülését a KGST kőolaj- és földgázipari állandó bizottsága —, jelenti az Agcrpres. A bizottság munkájában részt vettek a Bolgár Nép- köztársaság, a • Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei. Megfigyelőként jelen voltak a bizottság ülésén a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Kubai Köztársaság képviselői. A bizottság elnöke az ülésen beszámolt azokról a feladatokról, amelyek a KGST végrehajtó bizottságának határozatai alapján hárulnak az állandó bizottságra. Jóváhagyták a KGST-or- szágok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek 1963. júliusi tanácskozásán, valamint a KGST 18. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásához szükséges intézkedések programját. Megvizsgálták a bizottság, valamint a kőolaj- és földgázipari részleg előterjesztéseit az olajfeldogazás szabványainak egységesitésé- ről, a gáz fővezeték és a Barátság olajvezeték építéséről. A bizottság ülése a kölcsönös megértés jegyében baráti szellemben zajlott le. ra a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a MinisztertaA Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdai Ülésén megtárgyalta a családi és egyéb személyi ünnepségek társadalmi rendezésének tapasztalatait és a tanácsok ezzel kapcsolatos további feladatait. Megállapították, hogy a családi ünnepségek szervezésében már értek él eredményeket. 1961volt, G. A. Gyenyiszov, a Szov- jetunió magyarországi nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. tői napjainkig 70 ‘névadó, 66 házasságkötési ünnepséget rendeztek. A nagyobb községekben a személyi igazolványokat, is ünnepélyesen adják át a fiataloknak. E célra legalkalmasabb helyiséggel és berendezéssel Üjfehértó, Rakamaz* Nyírbogdány rendelkezik. Ülést tartott a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága
