Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

Esemc útfele sorokban Pakisztán kérésére hétfőn összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a kasniri kérdést. Az ülésen Fhutto pakisztáni külügyminiszter kifejtette kormánya nézetét a kasmiri kérdésről és hangoz­tatta „beláthatatlan követ­kezményekkel járhat” ha nem sikerül rendezni az India és Pakisztán közötti vitát. Mivel a Biztonsági Tanács tagjai közül nem jelentkezett senki se*n felszólalásra, a kasmi ri kérdés vitáját szer­dára halasztották. Nyikita Hruscsov szovjet minisztere] nők Bandaranaike asszony, ceyloni miniszterel­nökhöz intézet táviratában szívélyesen üdvözli a ceyloni népet és kormányát a füg­getlenség napja alkalmából Hét választókerület kivéte­lével Ghana minden részéből kifutottak az accsrai összesí­tő központba a népszavazás eredményei. Eddig 2 605 685 igen szavazatot és 2452 nem szavazatot számoltak meg. A végeredmény tehát: 99,9 szá­zalék. Kedden Rómában aláírták Olaszország és a Szovjetunió új kereskedelmi megállapodá­sát, amely az elkövetkező négy évre szabályozza a két or­szág árucsereforgalmát. A nyugat-berlini szenátus .lehetőséget akar adni Willy Brandt polgármesternek, hogy magánlakásában több vendé­get fogadhasson, mint eddig, mivel mostani Schlachtensee-i villája. vendégfogadásra szűk­nek bizonyult. Ezért a szená­tus Grünewaldban, Nyugat- Berlin legelőkelőbb erdős ne­gyedében' egymás mellett két telket vásárolt. Ar, Egyesült Államokban tartózkodó Dirk Stikker, a NATO főtitkára tanácskozást folytatott William Tyler-rel, az európai ügyek helyettes ál­lamtitkárával. Stikker a ta­nácskozás után újságíróknak kijelentette, „óvatosan remé­li”, hogy a genfi leszerelési értekezleten sikerült „vala­miféle kis lépést tenni” a nemzetközi feszültség csök­kentése irányában. Irak bejelentette, hogy „de facto” elismeri a Roberte Holdem vezette angolai nem­zeti kormányt. Néger diákok tüntettek a Mississippi állambeli Jackson városában a faji megkülön­böztetés ellen. A rendőrség' figyelmeztető lövésekkel és könnyfakasztó bombákkal osk- *atta szét a tömeget. Hruscsov szovjet miniszter­inek és Rrezsnyev, a Leg­felső Tanács Elnökségének el­nöke Gheorghiu-Dej-hez, a román államtanács elnökéhez és Gheorghe Maurer minisz­terelnökhöz intézett távira­tukban szívélyesen üdvözlik a román népet, a szovjet—ro­mán barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segélvnvújtási szerződés aláírásának 16. év­fordulója alkalmából. A chilei Arica fürdőhely kö­zelében hétfőn helybeli su- haneok „tréfából” lepedőikre horogkereszteket mázoltak és ostrom alá vették egy főleg zsidók által lakott üdülőtele­pet Az ostromoltak visszaver­ték a támadást. Állítólag in­nen származik a hír, hogy iz­raeli kommandók lendültek támadásba, titkos ügynökök szegődtek Martin Bormannak, Hitler egykori helyettesének nyomába. A szomszédos Pe­ruban a hír nyomán riadóz­tatták a határőrséget. A bolíviai kormánypárt, a nemzeti forradalmi mozgalom múlt héten véget ért kong­resszusa óta Balivia kormány­válsággal küzd. A kormá­nyon belül nan, mint mo gazdát cserélnek a különböző miniszteri tárcák a személyi ellentétek miatt. 1964. február 5. Külpolitikai széljegyzet: Ki menjen? Az újabb dél-vietnami paces híre, legalább is egy időre, felfüggeszti azokat a találgatásokat, amelyek Westmoreland tábornok kinevezése körül folytak. A tábornokot a dél-viet­nami „nemzetfenntartó erő”, vagyis az amerikai katona, kontingens helyettes parancsnokává nevezték ugyan ki, de a, New York Times szellőztette: nyílt titok ma már, hogy West­moreland saigoni bejövetele azt jelzi, a parancsnoknak, Har­kins generálisnak előbb utóbb — mennie kell. A találgatásokat az indította el, hogy a dél-vietnami prn tizánok az utóbbi időben ismét látványos sikereket értek el. Westmoreland tábornok előző állomáshelye pedig az a bizo­nyos Fort Bragg volt, ahol a Special Forces, a „partizänelha- rítff’, különleges amerikai haderő egyik kiképzőközpontja székel. A washingtoni hadügyminisztérium sürgősen megcáfolta ezeket a találgatásokat és közölte, hogy Harkins tábornok ma­rad. S valóban az amerikai illetékesek úgy látszik ' egyelőre másként döntöttek. A Saigonból érkező hírekből ugyanis kitű­nik, hogy a dél-vietnami puccs mögött amerikai kezek húzód nak meg, s e kezek azért lendültek mozgásba, mert a, helybeli katona-kormányon belül állítólag „franciabarát” „semleges”, s a partizánokkal szemben már-már „defetista" irányzat ütötte fel a fejét. Meglehet, hogy Washington végül mégis lecseréli Harkins tábornokot. De ami biztos, az biztos: előbb a saigoni katona­kormány „gyanús” tábornokait„vonta ki a forgalomból ni aítgui—ámen Kai terv értelmében Ciprusra külden­dő NATO csapatok továbbra is teljes készültségben vára­koznak, mert Makariosz cip­rusi elnök beleegyező válasza hétfőn sem érkezett meg. A hírügynökségi jelentések most már csak szerdára várják Makariosz nyilatkozatát. A közbeeső idő feszült várako­zással és azzal telik, hogy 1 a nyugatiak mindent elkö­vetnek tervük népszerűsí­tése és Makariosz „megpu- hítása” érdekében. Az Egyesült Államok ciprusi nagykövete hétfőn a késő esti órákban átadta a cip­rusi elnöknek Johnson el­nök személyes üzenetét. Bár az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, jól értesült nicosiai amerikai körök szerint Johnson az an­gol—amerikai javaslatok el­fogadását sürgeti. New Yorkban átadták a Biztonsági Tanács e havi el­nökének a ciprusi ENSZ- küldött levelét, amely hábo­rús készülődéssel vádolja Tö­rökországot. A ciprusi küldött Rusk amerikai külügyminisz­terei is tárgyalt Az amerikai szenátusban újabb ellenzője akadt az amerikai csapatok ciprusi beavatkozásának. Morse szenátor után most Mans­Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Róma (MTI* Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden délelőtt megkezdte munkáját Giorgio Amendola, a párt tit­kárságának tagja tartott beszá­molót az infláció és a drágaság ellen, valamint a demokratikus gazdasági tervezésért folyó harcról. Elmondotta: a jelenle­gi olasz gazdasági helyzetet a tőkés gazdasági expanzió egyik ciklusának befejeződése jellem­zi. Bár még nem beszélhetünk válságról — jelentette ki — tény, hogy Olaszországban a helyzet nagyon súlyos és az új A ciprusi kormány válasza A NATO csapatok készültségben várakoznak V gyarmatügyi és a nemzetkö­zösségi ügyek miniszterét és harmincperces megbeszélést folytatott vele. Kiprianu át­nyújtotta Sandysnak a ciprusi kormány válaszát a NATO-csa- patokra vonatkozó javaslatra. A ciprusi válasz lényege az értesülések szerint a követ­kező: 1. Makariosz elvben elfo­gadja a nemzetközi haderő kiküldetését, 2. ragaszkodik azonban ahhoz, hogy ezt a had­erőt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa irányítsa, 3. az érsek hajlandó megegyezni a haderő összetételében, mielőtt az ügy 1 a Biztonsági Tanács elé ke­rülne. Mint a válaszból kitűnik, to­vábbi megbeszélésekre lesz szükség, s úgy tudják, hogy ezeket szerdán már megkezdik az angol hatóságok Kiprianu ciprusi külügyminiszterrel. field szenátor, a külügyi bizottság egyik befolyásos tagja emelte fel szavát a közvetlen beavatkozás ei­len. Rámutatott, hogy az ame­rikai csapatok ciprusi je­lenlétét a pillanatnyi helyzei még nem teszi szükségessé, s beavatkozásukból csak mérhetetlen kára származhat az Egyesült Államoknak anyagi és erkölcsi téren egy­aránt. Javasolta, hogy az amerikai kormány igyekez­zék közvetett módon, diplo­máciai befolyását felhasznál­va támogatni a „rendfenn­tartó erők” kiküldését. Mans­field szenátor — a hírügy­nökségeik szerint — nyilván­valóan abból az álláspontból indul ki, hogy a ciprusi kér­dés elsősorban Nagy-Britan- nia ügye, s ezért helyesebbnek tartja, ha a főszerepet továbbra is Nagy-Britannia vállalja eb­ben a kényes ügyben. Nicosiában angol őrjáratok cirkálnak az utcákon, és a hétfői heves tüntetéseket kö­vetően torlaszokat állítottak fel a görög és török város­rész között. Mint az MTI londoni tudó­sítója jelenti, Kiprianu ciprusi külügyminiszter felkereste hi­vatalában Duncan Sandys brit gazdasági fellendülés érdeké­ben gyökeres szerkezeti válto­zásokra lenne szükség. Amen­dola hangsúlyozta: Olaszor­szágnak új kapcsolatokat keíl teremtenie a szocialista, vala­mint az újonnan függetlenné vált államokkal, mert csak ez biztosítja gazdasági fejlődését. Amendola a továbbiakban az Olasz Kommunista Pártnak a munkásosztály egysége érdeké­ben kifejtett tevékenységéről valamint az opportunizmus és a szektarianizmus elleni harc fontosságáról beszélt. Délután megkezdődött a vita Giorgio Amendola beszámolója felett. „iz élők májfd irigyük a haltakat“ MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRNA EGY ATOMHÁBORÚ terű, hogy má is áss atomhá­ború. Egy esetleges atomháború méretei szinte fölbecsülheteí- leneik. Egy közönséges, tíz— húsz megatonnás hidrogén- bombának a romboló ereje egyenlő tía-húszmillió nagy, a második világháborúban hasz­nált repülőbombók erejével; a közönséges hidrogénbomba olyan nagy, több millió fokos hőmérsékletet fejt ki, amely párává változtatja a követ és az acélt; egy húsz mega- tonnás bomba szempillantás alatt hamuvá változtat, monö- jtík egy New York, London, Tokió, vagy Hamburg nagyság @ú várost és nyolcmillió em­ber életét veszi el. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak húsztonnás bomb« elegendő egész Nyugat-Né- metország elpusztításához. Egy atomháború első szaka­szában becsléseik szerint 90 millió európai és százmillió amerikai polgár vesztené éle­tét. A második szakaszban azt lehet mondani, hogy az élet' teljesen megszűnik boly­gónkon. Tegyük fel, hogy Nyugat- Németországban az atomóvó­helyek egész hálózatát építik ki és lehetővé teszik a lakos­ság felének védelmét Az óvó­helyekben tizennégy napra, két hétre való élelem és víz lesz, a támadás során mond­juk, csak minden harmadik óvóhely pusztul eí. Elérkezik azonban a húsztonnás ajtók kinyitásának időpontja, az, óvóhelyre menekültek annál az egyszerű oknál fogva lesz­nek kénytelenek kijönni, hogy elfogyott az élelem, a vfe és az oxigén. Ha valahol egy húsz mega- tonnás hidrogénbomba {húsz­millió tonna trotil robbanó- erejénök felel meg) felrob­ban, akkor tizennyolc kilo­méteres körzetben minden hamuvá, pusztasággá válto­zik. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Visszatérni sz óvóhelyre. Csakhogy ott már nincs se víz, se élelem. Tehát élelem után kell nézni a pusz­taságban, amely atom sugár­zással fertőzött. A radioakti­vitás két hét múlva is olyan erős lesz. mint a bomba fel­robban ásának pillanatában és halál vár mtodenkire. aki több mint két órát e fertő­zött pusztasáeiban tölt. Ho­gyan lehet kijutni ebből az övezetből. Erre szinte seiwn! esély nincs. A közlekedési eszközök tönkremennek, bt utcák romokban hevernek. Hova lehet indulni? A szom­szédos városba? Az sem lé­tezik többé, a szomszédos fal­vak sem, mert az, amit nem pusztított el a nagy erejű robbanás, elpusztítja a tűz és a radioaktív sugárzás. így tehát minél több embe- éli túl az atomháborút, ami) valószínűbb elkerülhetett- és kínos, pusztulásuk. A ro­mok közt a kiéhezett és ki­merült élők irigylik majd a holtakat. ügy tűnik, hogy ez a kérdés nemigen foglalkoztatja az óvóhelyek építésének szorgal­mazóit. Legvalószínűbb, hogy ezek az emberek, ha egyálta­lán gondolkozni tudnak, azt gondolják, hogy ha a második világháború után sikerült talp­ra állni, az atomháború után i is sikerül. Ebből a föltevés­ből arra a megállapításra ju- • tottak, hogy minél több atom­óvóhelyet kell építeni. Az atomháborúval kapcso­latban sokan a második világ­háborút és következményeit képzelik el. Valahogy figyel- ; men kívül hagyják, hogy a , közönséges repülőbomba ere­je úgy viszonyul egy húsz ' megatonnás hidrogénbomba erejéhez, mint egy közepes nagyságú tó felülete az At­lanti-óceán felületéhez. Az első világháború után : a bombák erejét kilogram- , mokban fejezték ki, a máso- ! dik után métermázsákban. Az atomháború bombáinak j az ereje ezzel a mértékegy- , seggel már nem mérhető. \ Ebből arra kellene követ- , keztetni. hogy végső ideje az ' atomóvóhelyek szorgalmazói • elhallgatásának, végső ideje j tárgyilagosan felmérni az em- , beriséget veszélyeztető körül- , ményeket, azaz meg kell ér- j A Die Neue Politik című hamburgi folyó­irat legutóbbi számá­ban egy esetleges atom­háború Németországban érezhető következmé­nyeivel foglalkozott. A cikket a Za Rubezsom . című szovjet lap is kö­zölte. Bochumban. Dortmimdban, Wiesbandanben és Düssel­dorfban négy atomóvóhely van. Ezekben hatezer ember találhat menedékre. Ezenkí­vül Nyugat-Németországban a második világháborúból 1200 óvóhely van, amiket kétmilliárd márka költséggel át lehetne alakítani atomóvó­hellyé. Az összes óvóhelyek tehát legföljebb százezer sze­mélyt fogadhatnak be. Más­szóval ez azt jelenti, hogy az óvóhelyek csak az egész or­szág lakossága 0,2 százaléká­nak nyújtanának menedéket. Az atomháború elleni véde­lem hívei vagy nem veszik figyelembe, vagy nem is akar­ják figyelembe venni azt az egyszerű és fontos körül­ményt, hogy az esetleges atomtámadást túlélők hogyan találják fel magukat a 'ször­nyű tragédia után, mit csi­nálnak, hogyan élnek az atomfegyver pusztítása utón jet tudósok egyaránt kemé­nyen, dolgoznak a rakéta­programok végrehajtásán s remélem, hogy amerikai ba­rátaink legközelebbi Hold-ra- kéta kísérlete nagyobb siker­rel jár majd. Arra a kérdésre, hogy mi­kor és milyen feladattal in­dul a következő szovjet űr­hajó, és vajon ő lesz-e az első nő a Holdon, ezt vála­szolta: — Rég Jő szokás nálunk, hogy mi csak arról beszélünk, amit elvégeztünk. Hogy el- megyek-e a Holdra, azt nem én döntöm el, természetesen boldog volnék, ha rám esne a választás, de több más szovjet űrhajósnő is pályá­zik erre az útra. Végül megkérdezték, mit gondol, a királynővel szer­dán esedékes találkozásáról. — Nagyon megtisztelő ré­szemre, hogy az angol ki­rálynő érdeklődik az űrha­józás iránt és fogad engem. Nagyon hálás vagyok ezért a figyelemért, egyébként úgy vélem, hogy a királynő is éppen olyan ember, mint mi mindannyian... Valentyina Nyikolajeva Tyereskova kedden este a brit űrhajózási társaság va­csoráján vett részt, szerdán délelőtt IL Erzsébet angol királynő fogadja a Bucking­ham Palotában, majd Julien Amery légügyi miniszter ad ebédet tiszteletére. Valentyi­na csütörtökön veszi át a brit űrhajózási társaság aranyórdemrendjét. „Mi nők még a világűrben sem hagyunk nyugtot a férfiaknak“ Valentyina Nyikolajeva Tyereskova Londonban ( kérdést tettek fel as eieő űrhajós gyerekről is. — Mindegy, hogy kisfiúnk 1 vagy kislányunk lesz, abban , azonban már megállapodtunk férjemmel, hogy ha lányunk '[ születik, édesanyámról ne­vezzük el, aki legjobb bará­tom és példaképem volt mindig. Ami pedig a gyerek jövőjét illeti, neki magának 1 kell majd eldöntenie, ncgy földi vagy világűrbeli pá­lyát választ magának... Hogy családos asszony létemre, folytatom-e a pályámat? ter­mészetesen, mint sokan má­sok, én is egész életemet a 1 hivatásomnak akarom szen­telni s a család nem akadá­lyoz ebben. — Vajon a világűrben job- i ban vezetnek-e a nők, mint itt lent az országutakon? — hangzott a következő kér­dés. — Ilyen kérdést csak férfi tehet fel — nevetett Valen­tyina s hozzáfűzte: — jó lenne, ha a férfiak végre tu­domásul vennék, hogy mi nők még a világűrben sem hagyjuk nyugton őket. A BBC riportere a leg­utóbbi amerikai rakétakísér­letről kérdezte Valentyinát. — Az amerikai és a szev­vából, s máris itt vagyok an­gol földön, Londonban. Lám hogy eltörpülnek a földrajzi távolságok korunk csodálatos technikai vívmányai jóvoltá­ból. S ha most azt mondom, hogy először látom Liondont, akkor nem vagyok egészen hű az igazsághoz. Hiszen föld körüli pályámén többször is elrepültem az angol fővá­ros felett. Barátomtól, Jurij Gagarintól sok szépet hallot­tam a tehetséges, szorgalmas angol népről s bizonyos va­gyok benne, hogy nekem is hasonló tapasztalataim lesz­nek. Ezután a ITV televízió ri­portere feltette első kérdé­sét: —! Valentyina, azt mondot­ta az imént, hogy látta már országunkat, vajon milyen Nagy-Britannia feHilnézet- ben? — A brit szigetek gyö­nyörű látványt nyújtanak a világűrből nézve, de máris úgy látom, hogy földközel­ben még szebb ez az ország. A további kérdésekre vá­laszolva, Valentyina elmon­dotta, hogy férje, Andrijan Nyikolajev Moszkvában van s következő űrhajós akadé­miai vizsgájára készül. Több Köves Tibor, az MTI ion­doni tudósítója írja: Kedden délelőtt, londoni idő szerint 9,35 órakor meg­érkezett az angol fővárosba Valentyina Nyikolajeva Tye­reskova aki a brit űrhajózási társaság meghívására egy he­tet tölt a szigetországban. A Nagy-Britanniában rend­kívül népszerű Valentyinát újságírók és fotóriporterek hada várta, hivatalosan Neil Martin, az angol légügyi mi­nisztérium parlamenti titká­ra, Jean Conan fle asszony, repülőszázados, dr. L. R. Shepherd, a brit űrhajózási társaság elnöke és Szoldatov londoni szovjet nagykövet fogadta a repülőtéren. A rögtönzött sajtóértekezleten Neil Martin orosz nyelven köszöntötte a vendéget. — Nagyon boldogok va­gyunk, hogy eljött hozzánk! Az egész angol nép nevében mondhatom, hogy rendkívül megtisztelőnek tartjuk láto­gatását — mondotta. Nyikolajeva Tyereskova válaszában ezeket mondotta: I — örömmel teszek eleget 1 a brit űrhajózási társaság j meghívásának. Alig néhány (órája, hogy elindultamMoszk­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom