Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

Salakozás helyett betonkijárót A nyíregyházi MÁV pá­lyaudvar peronja minden tavasszal és ősszel, az ol­vadás és az esőzés követ­keztében olyan sártengerré válik, hogy a vonatok meg­közelítése szinte lehetetlen anélkül, hogy az utazók ci­pője el ne merüljön a kor­mos, fekete latyakban. Tudják ezt a MÁV-nál is, ezért évről évre néhány vagon salaikkal feltölik az állomás és a sínek közötti térséget Persze ez csak ideiglenes megoldás lehet, (őszen az eső, a hóié szét- Xiossa a salakot —, ha ugyan téliét fokozni —, de még na­gyobb sár lesz. Ezért javasolnám, — a sa­lak és a szállítás is pénz­be kerül! — hogy a salako- sás helyett építtessenek be- ionjártíákat, „kifutókat” a sínekig. így véglegesen meg­adhatnák a minden tavasz- szal és ősszel jelentkező Moblémát Lakatos Gusztáv ESZTÉTIKAI VITA OJ^hegj/íiázi fi&ita Tisztítsák meg a Bocskai utcát — Egy megmentett gyerek keresi ismeretien jótevőjét — Javaslat a nyíregyházi állomás vezetőinek — Árvákat patronáló anyák Huszonnégy árvának „mamája44 van Nevelő testületünk elha­tározta, hogy az intéze­tünkben lakó teljesen árva állami gondozott tanulók részére „patronáló szülő­ket” keres, akik havonta egyszer a látogatási vasár­napon meglátogatnák őket. Árva tanulóinknak ez nagy örömet jelentene, ugyanis hiába van meg mindenük, amit társadalmunk biztosít számukra, hiányzik a szü­lői szeretet, amit pótolni szinte lehetetlen. E szere­tet hiányát különösen ak­kor érzik, amikor a hónap első vasárnapján társaikhoz ellátogatnak a szülők. Ezért gondoltunk arra, hogy keresünk olyan embereket, akik megértik helyzetüket és segítenek abban, hogy elfeledtessük az árvaságra jutottak magányosságát. Nem anyagi támogatást kérünk, mert ebben nincs hiányuk, de ennél többet: megértést, szeretetet. Tervünkkel felkerestük a megyei nőtanácsot, ahol segítettek; a nyíregyházi Textilruházati KTSZ nő- tanácsi alapszervéhez irá­nyítottak problémánkkal Itt sok asszonynál, édesanyá­nál megértésre talált ké­résünk és vállalták egy- • egy teljesen árva gyerme­künk patronálását, látoga­tását. Március elsején lesz az első találkozó, amikor be­mutatjuk 24 kis állami gon­dozottunkat a látogató ma­máknak. Ezúton mondunk köszö­netét a megyei nőtanács­nak és a Nyíregyházi Tex­tilruházati KTSZ asszo­nyainak, együttérző támo­gatásukért. Tárnái Ottó a nyíregyházi Gyógypeda­gógiai Nevelőintézet igaz­gatója Miért jeges a Bocskai utca ? Levél az ismeretlen segítőhöz Naponta több száz beteg keresi fel az SZTK rendelőintézetét a Bocskai utca vé­gén. A betegek között gyerekek is vannak és anyák, akik karjukon viszik beteg gyer­meküket. Az idei télen már december elején le­esett a hó és a Bocskai utcát végig jégpán­célba öltöztette. A házaik előtt a járdákon a hó megmaradt és letaposták. Volt amikor olvadt és éjjel fagyott, reggelre szinte kor­csolyapálya lett a járda felülete. A későbbi olvadásnál az udvarokról kifolyt a hóié az utcára és újabb réteget rakott a jégpáncélra. Most már esik az eső, lemossa a kemény lóról a port, a salakot és még síkosabbá te­szi aa utat. A Bocskai utcán három hónapja nem lehet biztonságosan közlekedni, mert a jár­dákról a hó eltakarításáról nem gondosko­dik senki. Beküldte: V. K. Nyíregyház«» Szarvas Ernő Egy bácsit keresek, akiről csak azt tu­dom, hogy a Terményforgalmi Vállalatnál dolgozik. Sajnos, szomorú körülmények kö­zött ismerkedtünk meg. Szüleim lovaskocsi­val indultak útnak, hogy engem kórházba vigyenek, de az új trafóállomás mellett el­akadtunk a nagy hóban és mér úgy látszott nem jutunk be a kórházba. Ekkor jött a bácsi az autóval. Azonnal a kocsijába ül­tetett és elindult velem a városba. Útközben aztán találkoztunk a mentővel, amelyet ér­tem küldtek. Amikor áttettek a mentőbe mondtam apukámnak ,.ex egy nagyon jó bácsi volt, mond meg neki”, de az autó már elment. . / Most azt kérem, ha a bácsi olvassa az újságban a levelemet, ha vannak gye­rekei velük együtt látogasson meg a kór­háziban; Szeretném megköszönni, amit értem tett. Gabulya Pityuka II. sz. sebészet 7-es szoba A dohányzás ká­ros szenvedély. Nemdohányzó cr- lostudósok megálla­pításai szerint. Annyira káros, hogy ma már a legforré- yosabb eszközökkel is harcolnak a do­hányzás ellen. No, ib bén « nemes harcban nem is Id­ők semmi kivetni­valót-, csak azt fur­csállom, hogy a debreceni Dohány­gyár is részt vesz lenne. Eléggé kör­mönfont módon ugyan, mert leg­újabb értesü’éseim Aiándék televízió a nyírgyulaji iskolában (Tudósítónkból) A napokban igen kelle­mes meglepetésben részesí­tette a nyírgyulaji termelő- szövetkezet vezetősége a he­lyi általános iskola tantes­tületét és tanulóit. Az iskola 150 tanulója az elmúlt gazdasági évben — a pedagógusok vezetésével — részt vettek a helyi ter- melőszövetkeaet betakarítá­si munkájában, A tsz elnöké­nek tájékoztatása szerint a tanulók igen jó munkát végezték. Nem csak a meny­nyi ségi munkában értek el szép eredményt, de a mi­nőségi munkájuk is elisme­rést érdemel. Háromszáz láda paradicsom, kilencven láda szőlő, harminc láda kukorica, 1319 láda minő­ségi alma szedése, 5 kh te­rületről bab szedése és még számos termelvény betakarí­tása fűződik nevükhöz. A tsz munkájuk' ellenértéke­ként több mint 4000 forint készpénzt fizetett ki. Az iskola tanulói igen szép példát mutatnak taika- rétoosságbó! is. Iskolai ta- takarék bélyeget vásároltak. Megtakarításuk már jóval meghaladja a 20 ezer fo­rintot. A minőségi munka jutalmaként a tsz a kultu­rális alapból egy Budapest televízióval ajándékozta meg az iskolát. Sok kötet, kevés hely Legnagyobb könyvállo­mánnyal — természe'szerüleg — a megyei könyvtár rendel­kezik. Mintegy 50 000 kötetet tartanak nyilván. Ez a szám azonban állandóan emelke­dik. Kapcsolatot tartanak az ország legjelentősebb könyv­táraival, kapnak tőlük aján • dék- és tiszteletpéldányokat. Ez évben 170 000 forint érté­kű könyvvel szeretné* bőví­teni állományukat. Egyre több a kötet és egyre keve­sebb a hely. Ha csak egy példány is ér­kezik, komoly gondot okoz az elhelyezése. A szabadpol­cos kölcsönzési reodsze- át­menetileg segített, de ma már ez sem megoldás. Sok olyan művel rendelkeznek, ame­lyet nem lehet kölcsönözni, csak helyben olvasni. S az olvasóknak mindössze 9 ülő­hely jutott. A könyvtárnak érdekes sorozatai vannak, szeretnének belőle kiállítást szervezni, de lehetetlen. Az ország öt megvei könyvtára között a nyíregyházi is kapott egy mezőgazdasági mérnö­köt. Munkája óriási segítsé­get jelent a mezőgazdasági szakkönyvék népszerűsítésé­ben, a tsz dolgozók szakmai nevelésében. Sajnos, annyi Felkarolják a tanyai úttörőcsapatokat Elést tartott a megvei úttörőéinöI« sén Pénteken, február 28-án ülést tartott a Szabolcs-Szat- már Megyei Úttörő Elnökség. Elsősorban a tanyai úttörő­mozgalom helyzetét' vizsgálták meg. Ügy döntöttek: a jövőben anyagilag is jobban támogat­ják a tanyákon lévő úttörő­csapatokat. Elhatározták, hogy már az idén a táborozásnál és az ifjúvezetőképzésnél fo­kozottabb figyelmet fordíta­nak a kedvezőtlen adottságok­kal rendelkező tanyai gyere­keknek és pedagógusoknak. Értékelték az úttörők rész­vételét a vöröskeresztes moz­galomban. Jelentős sikernek számít, hogy az elmúlt évben a tisztasági verseny során me­gyénk úttörői az országos-A Tűz csihotói” carrame! tartotta első irodalmi vetél­kedőjét a mátésaalikai szakszervezetek művelődési otthonának ismeretterjesztő irodalmi színpada, február 27-én. Petőfi, Ady, József Attila forradalmi íoöltésze- tét tolmácsolták az előadók a több mint kétszáz főnyi közönségnek. Előadás után 18 bátor ember jelentkezett vetélkedésre. Három—három kérdésre kellett írásban vá­laszolniuk, a feleletek he­lyességéről a tanárokból. irodalmi vetélkedő Mátészalkán népművelési szakemberek­ből álló zsűri döntött. Az irodalmi színpad még há­rom alakadómmal rendez ilyen vetélkedőt, s a for­dulókon legtöbb pontot szerző 3 versenyzőt ju­talmul a Szegedi Szabad­téri Játékokra viszik. Az első fordulóban Bartha Ka­talin és Szabó Ildikó 15— 15, Farkas Ilona 14, Oláh Lajos, Hadi Jolán, Király Éva és Horváth Jolán 13— 13 pontot szereztek. Különös harc a dohányzás ellen ni az ember. A töb­bi — az a szeren­csétlen 13 darab — elpusztul, mielőtt rendeltetését betöl­teni; kihull belőle a dohánypor, csak (por) hüvelye ma­rad. Ez a módszer rám is megtette hatását: tegnap reggel 8 óra 10 perckor letettem a fegyvert — elha­tároztam, hogy töb­bé nem dohányzom. De ma sikerült egy doboz sátor alja- újhelyi Kossuthot vennem... R. J. szerint még ma is cigarettát, nem ve­iig csokoladésziva- rokat gyárt. Dohá­nyos vagyok, az én szenvedélyem ellen is harcolnak, de tíz­egynéhány éves bo­gos létemre ilyen dörzsölt ellenféllel még nem volt dol­gom! Harci módszere rendkívül egyszerű, Olyan lazára tölti c szivarkákat, különö: képpen pedig t Kossuth cigarettát hogy 25 darabbá legfeljebb tizenket­tőt tud meUreszív­hely nincs, hogy asztala 1®* gyen, ahol dolgozhatna. Nyíregyháza rohamléptek­kel halad előre a felsőfokú oktatás területén. Egyre töb­ben tanulnak a Tanárképző Főiskolában és a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. S a fiatal pedagógusjelöltek a tankönyveiken kívül egyre gyakrabban veszik igénybe a könyvtárat is. ,A napi 350—■ 400 kölcsönző között az ál­talános és középiskolás ta­nulókon kívül szép számmal jelentkeznek olyan emberek is, akik tudományos munkó- iukhoz a megyei könyvtárban keresnek anyagot. Anyag akad is, de a tumultusban lehetetlen a komoly munka. Nyíregyháza már régen túljutott azon a fokon, ami­kor elegendő volt n könyv­tárban 9 ülőhely. Ma már ennek a sokszorosa is kevés lenne. Furcsán hangzik, de van olyan járási könyvtár — például a tiswilöki — amely sokkal korszerűbb adottsá­gokkal rendelkezik, mint a megyei. örülünk, hogy van ilye» járási könyvtár. De csak félig. Hogy miért* az nem lehet kérdéses. B. F. második helyet szerezték meg. Ezért 15 ezer forint jutalom­ban részesítették a legjobb aktívákat. Végül a Megyei Úttörő El­nökség az idei vezetőképzés­sel kapcsolatos feladatokat határozta meg. 1964-ben több mint másfél ezer úttörőveze- tőt részesítenek • továbbkép­zésben a sóstói Szamuely-ta- borban. Hetvenen Csillebérc­re utaznák:, hogy ott sajátít­sák el az úttörőmunka legfon­tosabb tudnivalóit. Ezenkívül ötven tanyai útörővezétő vesz részt 3964 nyarán Nyíregyhá­zán továbbképzésben, ahol az előadásokat a megye legjobb ifjúsági veaetől tartják. Magyarul tanuló párizsi diákok Munkásságának oroszlánré­szét azonban pedagógiai te­vékenysége alkotja. Három évtized alatt 500 diák hall­gatta előadásait a magyar nyelvről és irodalomról. Ez évben 28 magyar szakos hall­gatója van a főiskola három évfolyamának. A magyar nyelven és irodalmon kívül a hallgatók megismerkednek hazánk földrajzával, történe­tévei is. A főiskola diplomája még nem jelent elhelyezkedést, de Sauvageot professzor nem egy tanítványa jól gyümölcsöztél- te tanulmányait. Roger Ric­hard író Az ember tragédiá­ját fordította franciára; a francia rádió nemrégiben ad­ta elő Madách színművét. Paule de Rotalier, a francia nyelv lektora a budapesti egyetemen, ugyancsak a kele ti nyelvek főiskoláján tanult magyarul. Több történész is a magyar tanszék hallgatója volt, /nőst a kelet-európai né­pek történetével foglalkoznak. Sauvagoet professzor nagyra értékeli a magyar kulturális és felsőoktatási szervek tá­mogatását. A Kulturális Kap­csolatok Intézete nemrégiben újabb adománnyal gazdagítot­ta a tanszék könyvtárát. A magyar—francia kulturális terv keretében ez évtől kezdve 3C havi ösztöndíj áll a ma­gyar tanszék rendelkezésére. Ez lehetővé teszi, hogy a hall­gatók nagy resize közvetlenül megismerhesse hazánkat és magyar környezetben egészít' hesse ki tanulmányait. Pá­rizsban a magyar intézel rendezvénye, könyvtára, ol­vasóterme biztosítja a tan­szék hallgatóinak rendszere» kapcsolatát Magyarországgal. Párizs diáknegyedében, a Rue de Lille 2. szám alatt, másfélszáz éve működik a Ke­leti Nyelvek Főiskolája. Mintegy 50 kelet-európai és ázsiai nyelvet tanulnak itt a francia és külföldi diákok. A magyar nyelv és irodalom 1931-ben kapott polgárjogot a főiskolán, ekkor jött létre a finn—ugor nyelvek tanszéke, amelyet azóta is első tanára, Aurélieri Sauvageot vezet. Sauvageot professzor fina nyelvtanulmányai után évekig a francia nyeiv lektora volt a Budapesti Tudomány Egye­temen, mielőtt a Sorbonne-on egyetemi tanári képesítést szerzett a finn-ugor nyelvek­ből. Magyarországon nagy francia—magyar szótárával tette ismertté nevét. Francia- országban számos tanulmánya jelent meg a magyar nyelv­ről, illetve műfordítását ad­ták ki. EGY LEVÉL NYOMÁN Segítsenek a község, a tsz vezetői iács pénzügyi osztályának vezetője, mind a megyei ta­kács szoc. pol. csoportjának dőadója megerősítette.) A községi tanács öt rászo­rult ' család ügyében megtet- ;e a kötelességét. Elmulasz- ;ot.ta azonban ugyanezt cse­lekedni Pásztorék érdekében. Segíthetett, volna a tsz veze­tősége is. Egy anyáról és gyermekéről van szó, akik mostoha körülményeikkel, elesettségükkel rászorulnak a társadalom segítségére. Szük­ségük van a segélyre, és ar­ra, hogy a termelőszövetke­zet vezetősége olyan munkát biztosítson a számukra, amit gyenge egészségi állapotuk­ban is úgy eltudnak végezni, hogy maguk biztosíthassák megélhetésükhöz a legszük­ségesebbet. Társadalmunkban senki sem érezhet létbizonytalansá­got. Az égvén sorsa, a rászo­rulók, az elesettek felkarolá­sa közügy. Leveleken sem le­het másképp* Kádár Edit túlzott. Az anya és a lánya i szemmel láthatóan nélkülöz- 1 nek. i Nem célunk a két nő sor- < sának részletezése. Enélkül is ismerik a faluban. Nem j szánalmat akarunk kelteni, j nem is csupán együttérzést | irántuk, hanem felelősségér- j zetet a községi tanács és a < társadalmi szervek részéről. ^ Az emberektől, akik látják és tudnak arról hogyan nél- , külöznek Pásztorók. Mégis magukra hagyták őket gond- j jaikkal. . A megyei tanács ideiglenes , pótkeretet biztosított az el- . múlt évben szociális segé- ] lyezés céljára a községnek, , ebből részesültek Pásztorék is, míg az összeg folyósítása le nem járt. Az új költség­vetésbe pedig már nem ke- ( rijlt be az az összeg, amely­ből Pásztorokat továbbra is segélyezhették volna. Külö­nösebben pedig „harcolniuk” sem kellett volna a község vezetőinek azért, hogy a pénzt megkapják. (Ezt a véle­ményünket mind a járási ta­,.Nehéz sorsommal a szerkesztőséghez fordulok i segítségért. Evek óta ideg- : és szívbeteg vagyok, a lá­baim is rosszak. Ve» egy : 18 éves lányom, aki gye- : rekkora óta szintén sokat betegeskedik, nehéz mun- kát nemigen végezhet. Ve­lem dolgozik a tsz-ben. Betegeskedésünk miatt az elmúlt évben kevés mun­kaegységet szereztünk. Gyermekem most is ágyban fekvő beteg. Sokat nélkü­lözünk. Senki hozzánktar­tozó nincs aki segíthetne rajtunk. Tavaly még kap­tunk szociális segélyt a tanácstól. Néhány hónapja azt is megvonták. Semmi jövedelmi fprrásunk nincs. Kihez forduljak? Kérem segítsenek.” Bs * tartalma a kusza be­tűkkel írott levélnek^ me­ll et Pásztor Erzsébet kül- rV'tt szerkesztőségünkhöz I e- r ’ékről. A helyszínen ta­pasztaltak azt bizonvitták, hogy az 56 éves asszony nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom