Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

Események Véget értek Hruscsov sorokban Bonnban közölték, hogy az NSZK moszkvai nagykövetsé­ge átnyújtotta a szovjet kor­mánynak Erhard kancellár válaszát a szovjet miniszterel­nök december 31-i üzenetére. Nahendra nepáli király Nyi- káta Hruscsov szovjet kor­mánytő múlt évi december 31-i üzenetére válaszolva, an­nak a véleményének ad kife­jezést, hogy a kérdés nagysá­ga, jelentősége és fontossága ahhoz a gondolathoz vezet, hogy a vita ezzel kapcsolat­ban kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezetének fóru­ma előtt lehet eredményes és hogy a szovjet kormányfő üze­netében javasolt elveket ma­gában foglaló deklarációt köz­gyűlési határozatként lehetne elfogadni. A legnagyobb francia szak- szervezeti központ, a CGT nyi­latkozatban ismertette állás­pontját Gaston Defferre mar- seillei polgármester elnök je­lölésével kapcsolatban. A CGT országos vezetősége leszögezte, a CGT csak a demokratikus erők közös programja alapján álló jelöltet támogat. Ben Bella algériai elnök fo­gadta Jean de Broglie francia külügyi államtitkárt, aki át­adta az algériai államfőnek De Gaulle elnök személyes üzenetét. A Zanzibar] külügyminisz­térium nyilatkozatában félre­érthetetlenül visszautasította a bonni kormánynak azt a nemrégóta terjesztett állítását, amely szerint Zanzibár ígére­tet tett az NDK el nem isme­résére. ,.Ilyen ígéretet a zan- zibári kormány sohasem tett” — hangoztatja a nyilatkozat. Rusk amerikai külügymi­niszter búcsúlátogatáson fo­gadta Heusinger nyugatnémet tábornokot, NATO katonai bizottságának távozó vezetőjét. Heusinger .utóda Charles de Cumont belga tábornok lesz. Fubright szenátor bejelen­tette, hogy a szenátus külügyi bizottsága vizsgálatot indít annak tisztázására, hogy mi­lyen elvek szerint keresked­jenek a nyugati hatalmak a szocialista országokkal. McGhee az Egyesült Álla­mok bonni nagykövete elő­adást tartott a nyugatnémet külpolitikai társaságban. A nagykövet előadásában a fe­szültség enyhítése és a kelet­tel folytatandó tárgyalások mellett foglalt állást. Az amerikai képviselőház kétszáznyolc szavazattal 188 ellenében elutasította azt a törvényjavaslatot, hogy továb­bi összegeket biztosítsanak a gazdaságilag elmaradott orszá­gok támogatására. A törvény- javaslat kamatmentes hitel folyósítását irányozta elő. és Krag tárgyalásai Fogadás Moszkvában a dán miniszterelnök tiszteletére C'pros problémája újra a Biztonsági Tanács előtt New York (MTI): A Biztonsági Tanács teg­nap esti ülése előtt színfa­lak mögötti tanácskozásokon történtek kísérletek az állás­pontok közelebb hozására A Biztonsági Tanács hat nem állandó tagja — Boli­via, Brazília, Csehszlovákia, Elefántcsontpart, Marokkó és Norvégia — küldötteinek szerdai tanácskozásán mun­kapapírt” dolgoztak ki, ame­lyet átadtak a ciprusi kül­döttségnek. A Reuter a cip­rusi küldöttséghez közelálló forrásokra hivatkozva közli, hogy a* átnyújtott dokumen­tumban foglaltak még mindig nem elfogadhatók és ezért a megegyezés to­vábbra is távolink lát­szik. Rosszidesz, Ciprus állandó ENSZ képviselője szerdán es­te tárgyalt Bernardes nagy­követtel, a Biztonsági Tanács e havi elnökéval. Az elnök sorozatos tárgyalásokat foly­tat a ciprusi probléma megr oldása érdekében. Az AFP nicosiai jelentése szerint szerdán átadták Makariosz elnöknek Papandreu görög miniszterelnök üzenetét. Ugyancsak az AFP jelenti, hogy Makariosz megkapta Alekszij moszkvai pátriár­kának üzenetét, amely a szovjetunióbeli egyházak együttérzéséről és támogatá­sáról biztosítja Ciprus né­pét. Legfrissebb jelentések sze­rint De Gaulle francia elnök nem vállalta a békítő szer repét Ciprusban. Szerinte erre csak azután ke­rülhet sor, ha az ENSZ ha­tározat végrehajtását nem tudják biztosítani az angol görög és török csapatok. Az AFP jelenti a ciprusi fővárosból, hogy a kormány tiltakozott az angol hatósá­goknál amiatt, hogy az angol katonai hatóságok olyan pos­tacsomagot továbbítottak, amely a Paphos környékén élő törökök által feladott le­veleket tartalmazott. A leve­leken a török félholddal el­látott bélyegző volt látható. Mint ismeretes, a ciprusi törökök röviddel karácsony után bejelentet­ték, hogy saját postai szol­gálatot építenek ki. A cip­rusi korrtány ezt tör­vénytelennek minősítette. Kasim Gulek, a NATO par­lamenti értekezletén részt vevő török képviselőcsoport vezetője szerdán javasolta, hogy a NATO állandó és po­litikai bizottsága üljön össze a ciprusi kérdés tanulmányo­zása céljából. Európa békéjének egyik igen fontos tényezője. A Balti-tenge­ri államok egységes akciójával ezt a területet tartós béketér­ségévé lehetne változtatni. A szovjet miniszterelnök vé­gül utalt júniusra tervezett skandináviai utazására, amely­nek során Dániába is ellátogat. Ismét köszönetét mondott Krag miniszterelnök szívélyes meghívásáért, s hangoz­tatta, hogy nagy örömmel utazik Dániába. Krag hangoztatta, reméli, hogy a nemzetközi politikai légkör fokozatosan javulni fog, s ezzel könnyebbé válik szá­mos probléma megoldása. Rá­mutatott, hogy bár e problé­mák helyes megoldásáért a fő felelősség a nagyhatalmakra hárul, Dánia szintén hozzájá­rul ezekhez az erőfeszítésekhez. A világ sorsáért a felelősséget minden kormánynak közösen kell viselnie — mondotta. Külpolitikai széljegyzet Elhamarkodta A diákokat nem osztályoz­zák magatartásból. Sulzber­ger, a New York Times szem- leírója, elhatározta, hogy megváltoztatja ezt a rendet. A lap hasábjain minden ame­rikai diáknak a legjobb ér­demjegyet adta magatartás­ból, midőn kijelentette: Az Egyesült Államok tartozik köszönetét mondani diákjai­nak azért, mert nem követik a „rossz példát”. Márpedig Sulzberger ren­geteg „rossz” példát ismer: Angliában a tanulóifjúság részt vett az atomfegyverke­zés elleni tüntetéseken: Dél- Koreában a diákok hozzájá­rultak Li Szin Man diktátor megdöntéséhez; Törökország­ban diákzavargások vezettek Menderes kormányának buká­sához; Japánban Amerika-el- lenes beállítottságú diáktünte­tések kényszerítették rá Eisenhower elnököt, hogy fel­hagyjon az ország meglátoga­tásának tervével... Csupán az áldott Egyesült Államokban „nem vált szoká­sává a diákoknak, hogy ko­moly kérdésekben szervezet­ten és nagy zajjal nyilvánít­sák véleményüket, — írja bol­dogan Sulzberger. — ...Az amerikai egyetemek hallgatói rendszerint tartózkodnak a politikai tüntetésektől.” Nem tudjuk, milyen hosz- szasan tanulmányozta Mr. Sulzberger az amerikai diák ság hangulatát, ám né­hány órával azelőtt, hogi ifjú honfitársainak kiadta i teljes apolitikusságról szóU bizonyítványt, az amerika fiatalok alaposan cserben­hagyták a New York Timest Ugyanis a cikk megjelenésé­nek a napján az amerikai saj­tó jelentéseket közölt arról hogy a Columbia egyetem hallgatói tiltakozó tüntetést szerveztek Frederika, göröc királynő tervezett egyetemí látogatása ellen. A diákok égi 1936-ban készült fényképfel­vétel másolatát terjesztették amelyen a királynő (akkoi még hercegnő) a Hitlerjugend egyenruháját viseli, s mellet­te két fiútestvére pózol ugyanezen egyenruhában, ho­rogkereszttel a karján. A diákok ilyen plakátokkal tó­dultak ki az egyetem kapu­ján: „Ki innen a fasizmus ne­veltjeivel”. „A görög politi­kai foglyok szabadon bocsátá­sát követeljük!” Mr. Sulzberger egyáltalán nem reagált erre a hétközna­pi eseményre. Ügy látszik, az élettől oly gyorsan megka­pott cáfolaton töprengve, még mindig az jár az eszében, ho­gyan értékelje az amerikai diákság mostani magatartá­sát, s hogy nem lesz-e az az értékelés ismét elhamarko­dott? Dallasi komédia _ A dallasi tárgyalóteremben titkosrendőrök légiója őrzi Jack Rubyt, a vádlottat. Minden jel arra mutat, hogy Rubyra jobban vigyáznak, mint annak idején Oswaldra. A bíró, Joe Brown, ott tró­nol a hatalmas bőrfotelben. Keveset beszél, tekintélyét és hivatali hatalmát csak akkor veszi igénybe, amikor az ügyvédek és Wade állahi- ügyész vitája úgy elfajul, hogy már a tettlegességtől lehet tartani. Ruby védője A titkos rendőzök légiója Volt rajta kalap? Az új cégtábla Páratlan szövetség AZ USA NEHEZTEL A NÉPI KlNA ELISMERÉSE MIATT — Pont a fájós tyúkszememre lépett!* Fülöp György rajza Hajdú János—Nemes Jánost Rajna, Majna, Ruhr A rajtakapott elárusítónő lasbam?) A sajtó, a rádió és nem utolsó sorban Brown bíró is közben kedélyesen folytatják a reklámhadjára­tot. A bíró a szünetben saj­tófogadást rendez, s női ri­portereket egyszerűen „kis- drágám”-nak szólítja, elmesé­li, milyen perei voltaic ed­dig, időnként négyszemközt hosszasan tárgyal Belli ügy­véddel (ők tudják, hogy mit és miért), és amikor Rubyt ismét bevezetik a tárgyaló­terembe, joviálisán integet. Ami pedig a reklámot iileti* ebben maga a vádlott is ki­veszi részét. Módjában volt eljuttatnia a sajtóhoz fel­jegyzéseit a gyilkosságról. Ebben ilyeneket írt: „Soha­sem voltam gengszter” (Ruby kapcsolatai a chicagói, majd később a dallasi alvilággal közismertek, de ez nem za­varja a dallasi rendőrséget abban, hogy őt bizalmi em­berként kezelje); „meg va­gyok győződve, a tárgyalá­son kiderül, hogy igaz, amit mondok...” A jelek szerint azonban a tárgyaláson nem sok fog ki­derülni. Egy rendkívül ener­gikus, határozott dallasi ak­cióról érkezett eddig mind­össze hír. Ruby bárját, a „Curousel”-t, átkeresztelték „Copa”-nak. Most az új cég­tábla mögött mutatják be „művészeteiket” Ruby ba­rátnői. No és még valami: A Sunday Telegraph dallasi tudósitója így írt: „A washingtoni igazság- ügymirásztérium a maga ne­mében páratlan szövetséget kötött Ruby ügyvédeivel és ez a szövetség a megfogha­tatlan rejtély drámai elemé­vel ruházhatja fel az egész ügyet. A védelem kötegszám kapott az FBI-töl * különböző információkat. Ezt a segítsé­get pedig azzal a feltétellel kapták, hogy a védelem nem tesz fel kérdéseket Oswaldra vonatkozólag. Ügy tűnik, hogy Washington valami olyasmit, tud, vagy gyanít Oswaldról, amit nem akar­nak a világ tudtára adni. Vajon miért igyekeznek min­den áron elmosódott ködké­pet csinálni Oswaldról. mi­közben Rubyt az FBI-től ka­pott információk segítségévéi próbálják menteni?" A dallasi tárgyalóteremben két szobor áll; az igazság és a szabadság jelképe. Az ab­lakok függönyeit pedig mim dig gondosan behúzzák. Nem hatol bé a világosság ebbe a helyiségbe —, írta az egyik nyugatnémet lap riportere. lamok békés együttélésének el- ] vét és a dán—szovjet kapcsola- J tok tovább fejlődését. i < A Szovjetunió nagyra s értékeli az északi orszá­gok barátságát , — folytatta Hruscsov — és úgy véli, hogy ez a baráti viszony a 1 Balti-tenger térsége és Észak­Moszkva (TASZSZ): A szovjet kormány csütörtö­kön délután fogadást adott Ot­to Krag és felesége tiszteletére. A szovjet kormányfő megelé­gedéssel állapította meg, hogy a dán kormány kész támogatni a béke megszilárdítására irá­nyuló erőfeszítéseket, a külön­böző társadalmi rendszerű ál­viszont már eddig is óriási lendülettel működött. Az első esküdtjelölt, Mr. Stone kibuktatása például így zaj­lott le: Belli ügyvéd megindította a kérdések zuhatagát. — Mit tud a Ruby-ügyről? Látta az eseményeket a te­levízióban? . Felismert^ a pisztolyos embert? Volt ‘ rajta kalap? Melyik ujjával húzta el a ravaszt? Vannak bal­oldali barátai? Tudja ön, hogy Ruby születésékor 11 fontot nyomott? — stb. stb. Belli három óra hosszat „dolgozta meg” a szerencsét­len Stonet, s amikor az a végén halálos fáradtan már valóban zavaros válaszokat adott, pillanatok alatt el­hangzott a döntés: „Alkal­matlan az esküdd szerepre”. Stone után egy asszony kö­vetkezett, Mrs. Cherry. Ö már az első kérdésnél meg­bukott, mert úgy nyilatko­zott, hogy nem kedveli a vetkőző bárokat. (Hogy is lehetne egy ilyen „ferdegon­dolkodású” egyén esküdt Dal­A Hotel Essener Hof libériás kisinasa — egy legfeljebb 15 éves kedves fiúcska™ odaér- kezésünk estéjén megszeppent hangon kért engedélyt a há­zitelefonon, hogy halaszthatat­lan ügyben feljöhessen a szo­bánkba. Elképzelni sem tud­tuk, mi lehet neki olyan sür­gős s főként, hogy miért sze- peg a telefonba. Aztán fél perc múlva betoppant, három­szor hajolt meg, s ötször kért bocsánatot feledékenységéért, miközben egy bőrkötésű étla­pot nyújtót át: „tisztelettel ké­rem, válasszanak uraságtok!” Nagy szerencsénk volt, hogy előbb szórakozottan ki­nyitottuk a bőrkötésű „étla­pot”, s csak azután szólaltunk meg, mert különben remény­telenül lelepleződtünk volna a kisfiú előtt, kiderült volna, hogy sejtelmünk sincs egy iparbárók részére berendezett szálloda szokásairól: az „ét­lap” három tucat újság címét tartalmazta, a nagy nyugati világlapokét, s főként a gaz­dasági élet legfőbb közlönyei szerepelnek nagy számban: a düsseldorfi Mittag, a New York-i Wall Street Journal, a londoni Financial Times, és így tovább. Következik: Három kijelentés állt alatta a käs cédulán. Az üzletből éppen kilépett egy perzsabundás idősebb nő, nyo­mában a csomagjait hozó gép­kocsivezetővel. .. S mikor a Hohe Strasse vé­ge felé egy szabóüzlet kiraka­tában észrevettük a reklám­táblát, amely azt hirdette, hogy a cég ,,mérték után szállít öltönyöket európai íz­lés szerint”, s a két szó, hogy európai ízlés, alá volt húzva, akkor már véleményt is mer­tünk alkotni kölni élménye­inkről. Amit most megfogal­mazva úgy fejeznénk ki, hogy ez a valamikor a szó legneme­sebb értelmében európai vá­ros ma minden „európai cé­gér” s. áruinak bősége, magas színvonala ellenére is messze lemaradt az igazi európai szín­vonalról. Hagyományos, rég fogal­maink vannak a nyugatnémet ipar fellegváráról, a Ruhr vi­dékről. Holott sokminden megváltozott errefelé is az el­múlt húsz évben. Elsősorban az ipar struktúrája, s ennek következtében a dolgozó osz­tályok életfeltételei. Érintetlen maradt viszont a tőke hatal­ma és a tőkések életformája. Néhány jellegzetes tünet útba­igazít Egy ékszerüzlet előtt azért álltunk meg, hogy alaposab­ban is szemügyre vegyük a /kirakatot díszítő „festményt”. Rikító színekkel mázait fél­meztelen cigánylány volt a képen, teste minden lehető és lehetetlen részét csillogó ék­szerek díszítették, alatta rek­lámszöveg: „Asszonyom, le­gyen ön is ilyen dekoratív”. Tudni kell, hogy a nyugatné­met polgárság évek óta az új­gazdagokra jellemző ékszer­lázban él; az igazgatónék ab­ban versenyeznek, hogy me­lyikük karperecé vastagabb. Nos, a kép alatt a kirakati konzolok nagyon súlyos és na­gyon kevéssé művész] éksze­rektől roskadoztak, az órák között pedig megpillantottunk egyet, amin már csak nevet­ni lehetett. Platinából volt arany mutatókkal,' s a „töké­letes modern szépség” kedvé­ért egyetlen rovátka vagy jel nélkül a számlapján: aki meg­veszi, az legfeljebb kitalál­hatja róla a'pontos időt. „Leg­újabb exkluzív kínálatunk — salgás után megkérdeztük tő­le, hogy miért ette néhány fa­latját olyan lopva és ijedten. A kérdéstől még a kisujja he­gye is elvörösödött, s nem­csak, hogy mentegetőzni kez­dett, de bocsánatot kért tő­lünk, s kétségbeesetten kér­lelt, hogy ne szóljunk a fel­ügyelőnek mert akkor őt el­bocsátják. — A szabályok sze­rint tilos lemennünk az étte­rembe, viszont a munkaidőnk kilenc óra, mert öt napot dolgozunk, szombaton a cég kisegítőket foglalkoztat, a hét végén nálunk kicsi a forga­lom, kilenc órát viszont nem bírunk ki evés nélkül, uraim, nagyon kérem önöket, ne ha­ragudjanak... Egyszuszra pa­naszkodott el mindent sze­gény nő, s mi kitámolyogtunk a fényes, gazdag áruházból, kicsit büszkén gondolva ha­za, a mi szerényebb áruhá­zainkra, ahol ma még talán nincs olyan választék, mint Kölnben a Woolworth-nél, de emberszámba veszik az eláru­sítónőket is. Az amerikai Woolworth cég áruházai Nyugat-Európa min­den valamirevaló városában megtalálhatók. A kölni, egyike a legszebbeknek. Itt voltunk tanúi egy félreeső osztályon, ahol üveget és porcelánt árulnak, s délelőtt nem nagy a forgalom, hogy az egyik el- arusítónő — futva érkezve pultja mögé — leguggolt és pu­lóvere alól egy kis tízórais csomagot csúsztatott a cso­magolópapírok közé. Azután óvatosan körülkémlelt, s nem látva senkit a közeliben, kap­kodva enni kezdte felvágot- tas zsemléjét. Egy darabig még járkáltunk a vitrinek kö­zött aztán odamentünk ehhez az elárusítónőhöz, s valami üvegedény ára felől érdek­lődtünk. Ö észrevette idegen kiejtésünket, nagyon kedvesen válaszolt, udvariasan, külföldi­nek kijáró alapossággal — nem volt nehéz beszédbe ele­gyedni vele. S ötpercnyi tár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom