Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

\ CSALÁD OLDALA cAz. (ifáiulfUü/íás Történet a nyuljarokról (Orosz mesefeldolgozás) Zord tél szorongatta az erő­tereket, állatokat. Az éhes far- Msok csapatostul kószáltak a álvak körül, de a pásztorok el­térték őket a nyájak közeléből. Íz erdőben a fák derekáig állt t hó és jeges északi szél üvöl- ött nappal és éjszaka. A nyú­lik erdőn-mezőn behúzódtak 'ackaikba és bizodalommal <árták. a nehéz idők múlását, '.gyszer azonban csivitelő hon­okra lettek figyelmesek. Cin­ék ereszkedtek le a magasból hangosan kihirdették a nyúl- észkek előtt: — Figyelem, figyelem! Üze­ntet hoztunk a farkasoktól, la, alkonyaikor nagygyűlés tsz a tisztáson, a hétszázéves fa latt. Rólatok lesz szó, Nyulak. aját érdeketekben mindany- yian jelenjetek meg! A nyulak el is mentek testü- rtileg a gyűlésre. Aggódó nyúl- lamák vezették kicsi fiaikat, eresbajszú nyúlapók mozgat­ót kíváncsian tapsi-füleiket, ogy egyetlen hangot se mű­úszónak el, amikor a farkas- iorda vezére, a legöregebb zürke ordas egy odvas foton­on szólásra emelkedett: — Erdő-mező lakói, tesvé- Hm, Nyulak! — így kezdte bé­tádét és udvariasságában még :jét is meghajtotta a körben lő nyulak felé. — Egy hazának fiai vagyunk, hiszen hazánk z erdő, a nádas. Egy a gon- unk is: a gonosz úr, a tél, az iség, meg a vadász. Azt mon­om nektek, Nyulak: fogjunk ssze, kössünk szövetséget, hogy tymást a bajban el nem hagy- ik, sőt áldozatkészen támogat- ik, ha kell, életünk, vérünk 'án is! — Bölcsen beszéltél, erdők fia, tiszteletreméltó Szürke Or­das! Megértettük, amit mond­tál, — csak egy dolog aggaszt engem. A nyulak farka — mint te is tudod, — icurka-picurka, közel sem olyan szép, hosszú, lompos farok, mint tiétek, far­kasoké. Csak amolyan nyúl­farknyi, — ahogy mondani szo­kás. Így, mivel az éhes nyúlnak joga van az útjába kerülő far­kast szép, lompos farkával együtt elfogyasztani, — a tisz­teletreméltó farkasok igencsak megrövidülnek, mikor ők eszik meg a nyulakat. Megrövidülnek bizony, nem is egy, hanem több nyúlfarknyival. Ezért azt mon­dom: mielőtt megkötjük a szer­ződést, mi nyulak visszavonu­lunk egy kis tanácskozásra, hogy kiokoskodjuk, mivel is kárpótolhatnánk benneteket a nyúlfark rövidsége miatt titeket ért veszteségért. Ez ellen az öreg ordas sem szólhatott semmit. A nyulak te­hát visszavonultak tanácskozni, a domb mögötti tisztásra. Mi­kor kikerültek az ordas komáék látótávolából, felhúzták a nyúl- cipöket; és, usgyi, vesd el ma­gad, illa berek, nádak, erek — mire a farkasok feleszméltek, már erdőn-mezőn túl jártak. Azóta sem kötötték meg az erdőben a farkasok és a nyulak testvériségéről szóló szerző­dést. Orvosi tanácsadás: E. Kovács Kálmán: Anyácska névnapjára Megkértem a felkelő napot, mosolyogjon be reggel anyácska ablakán. Megkértem a felhőnyájakat, legeljenek ma másutt a nagy ég hajnalán. Megkértem a kertünk aljában futó csermelyt, ne legyen ma hangos szava itt. Megkértem a kis fülemülét, dalolja házunk előtt a legszebb dalait Megkértem a tficsökzenekart, kísérje lágyan, halkan madárka énekét. Megkértem a kert virágait, kedv«« illatuk szórják anyácska merre lép. Í Művészet? Mindenesetre jobb, ha ennek fogjuk fel, mint robotnak, fárasztó kény- szerűségnek. Az áruházak ugyanis tele vannak olyan emberekkel, akik a köteles­ségtudás zordon ábrázatávai — és hegyes könyökével — törnek utat emeletről emelet­re, pulttól pultig. A zsebekben és a kézitáskákban a száza­sok mellett listák lapulnak: ki­pipált, aláhúzott és megkér­dőjelezett tételekkel. Néha szinte nehezen hisszük el, hogy a szeretet ünnepe kö­zeledik, s hogy nemcsak kap­ni, adni is öröm. Az ajándékozás (igenis) mű­vészetének vannak áll aláno­sán elfogadott és vannak vi­tatott illemszabályai. Az előbbi csoportba tartozik, hogy nemcsak az árcédulát vesszük le minden ajándék- tárgyról, hanem a minőségére, drágaságára, vagy olcsóságára vonatkozó szóbeli utalásokat, is mel'őzzük. Nyílt kérdés vi­szont. hogy milyen értékű ajándékot illik adni. Állás­pontunk: nem olyan drágát, hogy a nemes gesztus ben­nünket anyagi ^omlásba döntsön, — a megajándéko­zottat pedig lelkiismereti vál­ságba sodorja. Egyesek szerint a karácso­nyi ajándék csak meglepetés lehet. Szerintünk nem. Egy­részt: vannak tárgyak (né­mely ruhanemű, sőt esetleg könyv, vagy hanglemez is) melyek sikeres bevásárlásá­hoz a leendő tulajdonos je­lenléte szükséges. Csak így kerülhető el az átadáskor a kényszeredett mosoly, utólag a csereberélés, sértődés kese­rűség. De másrészt — s ez legalább ilyen fontos szem­pont — vannak olyan embe­rek is, akik nem kedvelik r meglepetést, még a kellemes — Éljen, — bömbölt bele a iónok beszédébe a többi far- is, a nyúlnemzetség meg cso- ílkozva várta, mi fog kisülni iből. Nem kellett sokáig vár­luk, mert a farkasok szószó­ja, a lehető legszelídebbre ilkitva vonyító hangját, máris dytatta: — Szerződésünk első pontja y szól: szükség esetén az éhes rkasok megehetik az útjukba trülö nyúlhúst. Ennek fejében ■rmészetesen a nyulak is meg­vetik az útjukba kerülő farka­ik húsát, mert ez így igazsá­ga! — Éljen! — zúgták megint ikrázó szemmel a farkasok s kicsi, tájékozatlan nyuszigye- kek is lelkesen integettek ba- szukkal a szónok felé. Am ek- yr szót kért a legderesebb sző- í nyúlapó s a nyúlnemzetség rvében a következőket vála- ’.olta: TÍZSZINTES: 1. Megfejten- 5. 12. Teszi betűi keverve. 13 iszedi alóla a talajt. 14. Két- :gyű mássalhangzó. 16. Dud­l. 18. Bekebelezné. 19. Hogyar ámetül. 21. Korhű öltözködés i. Zenei félhang. 25. A kél ánváltozata. 27. Mozdony te- ■A. 29. Alumínium vegyjele. 31 enyisszent. 33. Egy magyar... ókai híres regénye. 34. DG. 35 itka madár, hasonló nevű kú- ink is van. 37. Római 49. é: ). 38. Gyors ütemben oxidáló ik. FÜGGŐLEGES: 2. IT. 3 issza: az ember munkája önnyíti meg (—’). 4. Álmábó irtelen ébred. 5. Valaki ellei ízel. 6. Mint a vízszintes 14. 7 iesinyítő képző. 8. Borotva engének, ollónak, késnek van Arcbarázda. 10. Észak-euró ai állam. 11. Megfejtendő. 15 evél teszi a szélben. 17. Lel 1 EUV. 22. Hűz. 23. ... Lászli umorista írónk. 26. Foggal dől ozik. 28. Lök. 30. Csüng. 32 íiejtett mássalhangzó. fajtájút sem. Ha valóban örö­met akarunk okozni, velük együtt menjünk vásárolni, így pótajándékként még a böngé­szés, válogatás kellemes iz­galmát is megszerezzük nekik — ugyanazért az árért. Persze, azért a karácsonyfa alatt sorakozó csomagok je­lentős részét titokban vesz- szük meg és gondosan elrejt­ve tároljuk egészen a nagy napig. Eltaláltuk-e a kíván­ságokat? — ez jórészt attól függ, hogy a szeretet és fi­gyelem szép erényét csak hi­vatalos ünnepén, vagy a hét­köznapokon is gyakoroljuk-e. Általánosan elfogadott sza­bály: az ajándékot ízlésesen, kedvesen „tálaljuk’1, csoma­goljuk, esetleg díszítjük is. Csak egy példa: ha nagyma­mának gyapjúfonalat vettünk, egy motringot legombolyí­tunk, egy nagyobb és egy ki­sebb golyóvá, ezekből kisma­darat állítunk össze, fadarab- kából készítve lábát, karton papírból csőrt, szárnyat, fark­tollakat, színes szálboi még szemet is öltögethetünk Vitatott probléma: \ aján­dék-e a praktikus, szükséges holmi, adhatunk-e ünnepre olyasmit, amit úgyis meg kel­lett volna vennünk a . meg-1 ajándékozottnak” vagy ő sze­rezte volna be magának. Vé­leményünk: ez nem illem vagy szokás, hanem pénz kérdése. Akinek ingekre, tré­ningruhára, meleg papucsra van szüksége, jobban örül. ha ezeket kapja, mintha . előke­lő” haszontalan dísztárggyal lepik meg. Persze jó, ha a cél­szerű holmit jobb minőség­ben, szebb kivitelben vehetjük meg, mint máskor tennénk, vagy mint amit ő vásárolna magának. (Selyempupiming, szőrmés papucs stb) És még jobb. ha jut még valami kis ráadás ajándékra is. a józan­ságon felül egy kis kedve» könnyelműségre Ennek iga­zán nem kell drágának len­nie, hiszen elsősorban érzelmi értéke van. Hasznos tanács háziasszonyoknak: Hogyan kezeljük télen a lábbelit Itt a téli idő és különösen vidéken, tanyavilágban ko­moly gondot okoz a csizmák, cipők ápolása. Még városok­ban, is ahol aszfaltozott utak vannak, nagy gond a cipő­ápolás, faluhelyen, tanyavi­lágban a sáros, latyakos idők­ben még nehezebb rendben tartani a csizmákat, bakan­csokat, egyéb lábbeliket. A Duna Cipőgyár vegyész- mérnökét kérdeztük meg a téli cipőápolásról és a követ­kező tanácsokat kaptuk. Az erősen átnedvesedett lábbeli­ket nem szabad hirtelen szá­rítani, mert a bőr erős ká­rosodást szenvedhet a meleg­től, súlyos esetben elenyvese- dlk, különösen a talpbőr. Az erős nedvességnek kitett lábbelit. zsírozni kell, ami meggátolja a bőr kiszáradá­sát, a víz behatolása ellen is védi a bőröket. A felsőbőrök zsírozására legalkalmasabbak a faggyú, parafin és halolaj tartalmú készítmények. A talp felületét és a felerősítésre al­kalmazott varrásokat hatható­san impregnálhatjuk kezelet­len lenolajjal. A lenolajnak keményítő hatása is van, fe­szesebbé teszi a talpat, tehát a felsőbőr kezelésére nem ajánlatos, mert azt törékennyé teszi. A csizmákat, cipőket ápo­lás előtt tiszta vízzel alapo­san le kell mosni, megtisztí­tani a sártól és a még ned­ves bőrbe kell a felsőbőr zsírt alaposan bedörzsölni. A bőr száradása közben a zsír a felületről elpárolgó nedves­ség helyébe beszívódik és így intenzívebb a zsírozó hatás. A tapba beszívódó lenolaj, a levegővel érintkezve oxidáló­dik és egy faktisz nevű anyaggá változik, mely erő­sen akadályozza a talpbör vízfelvételét. A jól kezelt fel­ső és talpbőr a leápolás után a szokásos tisztító szerekkel, krémmel ápolandó. £. Osztrovszkája: A rák Haránt Araszol, döcögve Tolat a tengeri Rák — Félre az útból A gyáva, a gyenge! Veszélyes ám a dolog: Villog a szörnyű olló S mint a fogó, hasonlóan Harap és vág, ha beteg! De hogyha Erős vagy és magabiztos, Előled futva eliszkol s Bújik a Rák a homokba. Lapozgatás a szakácskönyvben SZALONNAS KÁPOSZTA: Füstölt szalonnát kockára vágunk és megsütjük. Édes ká­posztát vékony szálakra vá­gunk, besózzuk, a szalonnás zsírra tesszük, kis ecetet ön­tünk rá. törött borssal meg­hintve puhára pároljuk, meg- tejfölözzük és sült kolbász mellé tálaljuk. bab egy tál étel Harminc deka babot este megmosumnk, beáztatunk. Másnap fél kiló kockára vá­gott leveszöldséggel feltesz­zük főni. Egy kis fej vörös­hagymát, egy deci paradi­csompürét, Ízlés szerinti mennyiségű sót teszünk bele. Amikor a bab és aöldség megpuhul, barna rántással, Ms piros paprikával beránt­juk. 40 deka főtt kolbászt ka­rikára vágunk, beletesszük a levesbe és 20 deka tarhonyá­val együtt tíz percig főzaük. Tálaláskor személyenként 1—1 kanál tejfölt keverünk bele. BURGONYA PALACSINTA Palacsintatésztát készítünk fél liter tejből, egy «gésa to­jásból, 20 deka lisztből, 3 da­rab főtt, áttört burgonyával, egy pici sóval. Simára kever­jük, megsózzuk. Palacsintákat sütünk belőle. Kikent tűzál­ló tálba egymásra helyezzük, mindegyik palacsintát reszelt sajttal meghintünk és tejföl­lel meglocsoljuk. Tetejére tej­fölt öntünk és szép pirosra sütjük. % ^Magyarország 1964. február 23. Az idegességről zavarokat is kiegyensúlyozza. Vannak, akik a nikotin és a kávé túlzott fogyasztásának köszönhetik idegességüket Lehet-e nyugalmat kapni receptre? Az ideges egyénnek minde­nekelőtt meg kell érteni álla­potának lényegét. Tudatában kell lennie annak, hogy nem szenved szervi betegségben. Az állapot lényegének, ártal­matlanságának megértése már önmagában is félgyógyulást jelent. Tévedés az, hogy az idegesség kezelési módjai közül a gyógyszerek a legfon­tosabbak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az életmód megváltoztatása után ilyen ese­tekben sokkal jobb eredmény élhető el, mint a nyug­tatok és altatók alkalmazásá­val. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy a teljesen tétlen pi­henés nem tesz jót az ideges embereknek. Hasznos lehet a kikapcsolódás, a környezetvál­tozás, és valamilyen szellemi tevékenység végzése is. A helyes életmód Az életmód megváltoztatá­sának fontossága nem jelen­ti azt, hogy az idegesség ke­zelésében a gyógyszereknek nincs szerepük. Különösen az új idegrenszerre ható gyógy­szerek kiválóan alkalmasad arra, hogy a szorongást és idegfeszültséget, álmosság és fáradtság előidézése nélkül átmenetileg csökkentsék. A pa­tikában receptre kapható „nyugalom" azonban nem cél, — hanem csak eszköz. A gyógyszerekkel tehát csak a kórosan fokozott, a társada­lom szempontjából indokolat­lan és a szervezet normális működését zavaró idegfeszült­séget szabad csökkenteni mert semmi esetre sem lehet célunk a blazirt, közönyös emberek számának növelése és a társadalmi, vagy a csa­ládi életben súlyos hibát vétő ember természetes lelkiisme- retfurdalásának elaltatása. találták meg a baját. Pedig az idegesség valóban előidéz­het olyan tüneteket, amelyek egyes betegségek, pl. gyomor­fekély, magas vérnyomás, ér­szűkület stb. által kiváltott panaszokhoz hasonlítanak. A baj ilyenkor nem a test egyes részein, a gyomorban, a szív­ben, a májban, a tüdőben, vagy az ízületekben van, ha­nem az egész szervezetet irá­nyító idegrendszer működésé­ben. Az idegek ilyenkor túl­ságosan ingerelhstőek és un. neuraszténia* állapot alakul M. A fentiekből is következtet­ni lehet, hogy nem helyes szív, vagy gyomoridegességről beszélni. Ideges szív, vagy gyomor nincs, csak ideges em­ber van, akinek hol a szíve, hol a gyomra okoz panaszokat. Ilyenkor tehát az orvosnak nem a szívet, vagy a gyofnrot -jkell kezelni, hanem a beteg idegrendszerét kell egyensúly­ba hoznia. Sokan rossz idegállapotu­kért a túlterhelést okolják, pedig a munka önmagában , csak ritkán idéz elő idegrend- ! szeri zavarokat. Idegesít-e a munka? A megfogható eredménnyel járó fizikai munka idegnyug- . tató hatása közismert, a ma- . gasszínvonalú szellemi mun- , ka pedig az alkotás öröme ■ révén az egyéb eredetű lelM­Sok minden félét hall az ember az idegességről. Arról, hogy hol itt, hol ott jelent­keznek fájdalmák, szívszúrás­sal kézzsibbadással, és más panaszokkal keresik fel az orvosokat és kérnek „kivizsgá­lást”. A panaszok során sok beteg elmondja, hogy hiába minden leletem negatív, de én mégis betegnek érzem ma­gam. A legkisebb zaj, vagy ellenkezés már felingerel, éjjel álmatlanul hánykolódom az ágyban és reggel fáradtan éb­redek. Az idegrendszer működése Ha az ilyen esetekben az orvos id?geredetűnek mondja a fennálló panaszokat, a be­teg sokszor elégedetlenül tá­vozik és úgy érzi, hogy nem MEGFEJTENDŐ: Az elmúlt héten a nemzetközi érdeklődé: középpontjában .. .(vízszinte: 1)... az .. .(függőleges 11.) el leni gyilkos, Ruby pere állt. MÜLT HETI MEGFEJTÉS: Fekete István, Verne Gyula. Könyvjutalomban részesül nek: Gyurcsán Erzsébet Nyír egyháza, Kardos Antal Nyírtét Gunics Gyöngyi Űjfehértó, Ho moki János Pusztadobos, GYERMEKREJTVliNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom