Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

Javult a takarmány­gazdálkodás a tsz-ekben • • Illést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Az elmúlt hetekben ót já­rás 67 termelőszövetkezeté­ben népi ellenőrök vizsgál- gálták a takarékos takar­mánygazdálkodást és az ezzel kapcsolatos rendelkezések végrehajtását. A vizsgálat nyomán a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság legutóbbi ülésén megál­lapította, hogy az egy évvel korábbi vizs­gálat óta jelentős fejlődés van 3 szövetkezetek takar­mánygazdálkodásában. A szövetkezetek többségében a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztálya által tartott tanfolyamokon résat vett szövetkezeti tagokra bízták a takarmányfelelősi beosz­tást. Kisebb hiányosság, pazar­lás főként azokban a szö­vetkezetekben található, ahonnan nem küldték tan­folyamra tagokat, így szak­mailag képzetlen emberek kerültek takannányfelelpsi beosztásba. Már az őszi takarmánybe- takarítás és silózás is sok­kal gondosabb volt, mint az előző években. Jelentősebb területen kukoricaszár csak néhány szövetkezetben ma­radt kint Mint például a nagykállói Virágzó Föld, a kemecsei Uj Barázda, a má- riapócsi Zöld Mező és a nagykállói Zöld Mező terme­lőszövetkezetben. A szövet­kezetek többsége iparkodott a kukoricaszárat értékesebbé tenni, silózva tárolná A szamoskéri Űj Élet Tsz a kukoricaszárat mind be- silúzta. Jó eredményt ért el silózásban a gacaályi Dózsa Tsz is. Általában gondosan kezelik a silógödröket a szövetkeze­tek. Több gonddal óvják a szálas takarmány és alomszal­ma kazlakat. A takarmányhiány eny­hítésére — főként a esen- geri járás termelőszövetke­zetei — felkutatták az ipari melléktermékek savó, fölö­zött tej és az üzemi kony­hai hulladékot, moslékot, amivel enyhítették a takar­mányozási gondokat Más já­rásokban több szövetkezet saját erőből vásárolt kukori­cát mint például a nyírbo- gáti Rákóczii, a győrteieki Aranykalász vagy a hodászi Béke Tsz. Jelentős azonban még azoknak a szövetkezetek­nek a száma, amelyek min­den takarmánygondjuk enyhítését központi kész­lettel akarják megoldani. A vizsgálat megállapította hogy a takarmányok előké­szítése, keverése, szecskázó.- sa, pácolása sokat fejlődött egy év alatt. Néhány szövet­kezetben azonban még min­dig csövesen etetik a kuko­ricát. Ilyen a nyirgelsei' Bé­keőre, a tunyogmatolcsi Uj Élet, cégénydányádi Dózsa és íyulaházi Szabadság Terme­lőszövetkezet. A szálas takarmányokat legtöbb szövetkezetben mérlegelés nélkül etetik. Mérleghiányra hivatkoz­nak a szövetkezetek. Javult az állatok elhelye­zése, de néhány szövetkezet­ben nem készültek fel gon­dosan a kemény télre. Nem A kártevők számláján: 84 millió forintos értékcsökkenés Lakásépítésre, áruvásárlásra közel 1SS miliiés öllel 11 millió kommunális létesítményekre — Megp- valósulás előtt az ifjúsági lakótelep Tavasz közeledtével egyre több családnál esik szó, ki- sebb-nagyobb építési mun­káról. Sokan szeretnének az idén is családi házat építeni, az OTP segítségével. é Az Országos Takarékpénz- ii tár Szabolcs-Szatmár megyei fiókjánál nyert értesülés sze­rint 1964-ben csupán lakás­építésekhez 35,9 millió forint hitelt nyújtanak. Tavaly 879 építtető teremte't új családi otthont a takarékpénztár se­gítségével. Meghaladta a két- ^ millió forintot a toldaléképítke- I' zésekre, s majdcsak elérte a n 3 milliót a lakáshelyreállltás- t< ra folyósított OTP-kölcsön, h Az OTP az idén vala­mennyi elfogadható igényt ki akar elégíteni, — így a jelenlegi hitelkeret nö­vekedésével is számolni lehet. Idén változatlanul nagy a érdeklődés a társashám iránt. Érthető is ez, hiszen esetenként az OTP akár 120 ezer forint kölcsönt is biztosít, ha ez nem ha­ladja meg a teljes építési költség 75 százalékát. Általában Nyíregyházán é Kisvárdán kis családi háza megépítésére 70, más terüli teken 50 ezer kölcsönt kap hatnak az építtetők. Áruvásárlási hitellel tör­ténő közszükségleti c’kkek beszerzéséhez 1964-ben Több éves gyakorlati ta­pasztalat, s tudományos kí­sérletek alapján a szakembe­rek megállapították, hogy 1962-beín 200 millió, 1963­ban 84 millió forintot tett ki az a kár a megye mező­gazdaságában, ami a rovar károkozók és a gomba kóro­kozók kártétele miatt követ­kezett be a gyümölcsösök­S , a szántóföldeken és a Lökben. Az elmúlt évi kkenés jelentős mérték­ben írható a fokozott. nö­vényvédelem javára, de köz­rejátszott “ az is, hogy jóné- hány kártevő nem jelentke­zett tömegesen. A 84 millió mégis nagy sziámi Hozzávetőleg ezer-ezer forintot jelent tsz-tagonként. A kártételekből a gyümölcsö­sökre 33, a szántóföldre 50 és a szőlőre egymillió forint jut. A számok azt mutatják, hogy van még tennivaló elég a növényvédelemben. Pél­dául a pajzstetű egyedül több mint kétmillió forintos kárt okozott, s egyáltalán: a gyümölcstermesztésben min­tegy tíz százalékra tehető az a mennyiség, amely az ex­poriminőségből a kártevők miatt esett ki. A kártétel mellett azt is ki tudják mutatni, hogy a nö­vényvédelem szakszerű el­végzése mennyi értéket ment meg a népgazdaság számára. Ez a megye gyümölcster­Főúr, fizetek uoigozott az anya, dolgozott a lánya. E. nagylánnyá serdült. Anyja féltette, óvta. Itt járt Nyíregyházán középiskolába. — Történt egyszer, 1961 áp­rilisában, hogy a bálban meg­ismerkedtem egy fiúval. Ren­desnek látszott, megtetszett édesanyámnak, én viszont nem éreztem vonzalmat iránta. Járt hozzánk, s közben behívták ka­tonának. Édesanyám egyik al­kalommal aztán kijelentette, hogy úgy látja helyesnek, ha ehhez a fiúhoz megyek felesé­gül, s más szóba sem jöhet. Az anya nem ismert ellent­mondást. Veszekedés, civódás lett a vége. — írj neki levelet — mondta a mama. — Nem írok, nem szeretem! — Nem tudod te még azt. Tartsd fenn vele a kapcsolatot. — De miért bolondítsam, ámítsam? — --—>n, ugyan, hisz nem tudod te még milyen az élet. Jó szakmája van, kőműves, szépen keres, még házatok is lesz. — De nekem nem kell, nem szeretem. — Szeretetből nem lehet megélni. Mit ér a szép tál, ha üres?! És E. írta a szerelmes soro­kat. Kényszerből, saját maga érzelmeivel szembe kerülve. Nem bírta sokáig. „’Nein akarlak a húsban látni“ — Segítettek ebben anyám­nak a szomszédasszonyok és a munkatársai is. Mindig azt mondogatták, ha az ő lányuk lennék, már megvertek volna. Néha aztán erre is sor került — sorolja E. Különösen akkor, mikor azt mondtam, szórakozni szeretnék, bálba menni. Nem akart róla hallani, míg a fiú oda van. — Ebbe a házba más fiú nem teheti be a lábát! — jelentette ki az anya, — És ezek után történt. — „Ha nem azt csinálod, amit én mondok, akkor ne is "lássalak, nem akarlak estére a házban találni” — mondta anyám. Tudom, hogy meggondolatla­nul cselekedtem. Elkeseredé­semben beszedtem egy csomó gyógyszert. Azt sem néztem mit. Az irodában estem össze. Hívták a mentőt. Anyám jött be velem a kórházba. Új élet Ezek után E. nem maradt a faluban. A járási KlSZ-bizott- ság és más szervek segítségével ma városban dolgozik. — Jobb volt, hogy eljöttem, Miniszteri jutalmazás Ez a mosolygós arcú paraszt- bácsi a kállósemjéni Üj Élet Termelőszövetkezet egyik leg­jobb dolgozója. Ö az, aki a leg­nehezebb munkákból is kiveszi a részét, s korát meghazudtoló fiatalos lelkesedéssel látja el. Nem csak a munkában, hanem a jókedélyben is felveszi a ver­senyt a fiatalokkal. Szeretik és megbecsülik. Munkáját nem­csak a téesz tagsága és annak vezetői ismerik el. Elismerés­sel adóznak a felettes szervek vezetői is. Ennek bizonyságául szolgál a közelmúltban megtar­tott zérszámadó közgyűlés, ahol Tóth Jánosnak ünnepélyes ke­retek között adták át Losonczi Pál földművelésügyi miniszter dicsérő oklevelét és pénzjutal­mát. Fotó: Elek Emil 1964. február 20. 60, a tavalyinál közel 43 millióval nagyobb hitel­összeget folyósít a megyei fiók. : Ugyancsak nő a kommunális létesítmények támogatásár» nyújtandó hitelkeret, amely az idén eléri a 14 milliót. Ezeken kívül az Üj szőlő utca térségében felépülő sor­házak vásárlóinak 10. a Toldi és a Petőfi utcák környékén megépülő 93 szövetkezeti la- i kás leendő tulajdonosainak 15 : millió forintos hossaú lejára­tú kölcsönt ad a takarékpénz­tár. Amennyiben a jelenlegi tárgyalások kedvező ered­ményre vezetnek, úgy a KISZ megyei bizottságával é a KISZÖV-ve] karöltve Nyír­egyházán megindítják az ifjú­sági lakótelep építési akcióját. téliesítettek megfelelően az állatszállásokat a pátyodi Kossuth, a nyírkarászi Rá­kóczi, a dombrádi Szőke Ti­sza és a tfszadobi Uj Harcos szövetkezetekben, Megállapították e népi el­lenőrök, hogy a szövetkeze­tekben a belső ellenőrzés még mindig hiányos. Kevés az ellenőrző bizott­ságok belső vizsgálata, de még kevesebb, ahol rend­szeresen figyelemmel kí­sérnék a téli takarmányo­zást a szövetkezetekben. Ezzel szemben sokat javutt a termelőszövetkezetek elnö­keinek, szakvezetőinek rend­szeres ellenőrző munkája. A Megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság az ülésen hozott határozatában megfelelő ja­vaslatokat hozott a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tálya és a termelőszöve'ke­zeli vezetők részére a hibák kijavítására. illesztésében 300, a szántó­földeken 100, a szőlő és egyéb esetében ugyancsak 100 millió forintot jelent. Tavaly például 63 százalék­kal több növény'fedőszert vásároltak meg a termelő gazdaságok mint az előző évben. Az idén a kémiai védeke­zés során a szántóföldeken n mezei pocok, a répabarkó, kukoricamoly, burgonvabo- gár, és lucerna kártevők, a gyümölcsösökben a pajzstetű a szövőlepke, almamoly, lisztharmat, fuzikládíuni, a szőlőskertekben a peronosz- póra, iloncák, molyok stb. stb. ellen szükséges komoly harcot felvenni, hogy to­vább csökkenjen , a kárbave- ezett értéli. A gyomok elleni védeke­zés elhanyagolása a szántó­földeken meghaladja az ál­lati és gomba kórokozók kár­tételét. Ezért van különös fontossága valamennyi nö­vény rendszeres ápolásánál!, gyomtalanításának kapálás­sal. Ezenkívül mind nagyobb mértékben kell alkalmazni a szelektív gyomirtó vegysze­reket a gabonaféléknél. a szuperszelektíviekefc a kukori­cánál és egyéb olyan kultú­ráknál. amelyek megvédésé­re már rendelkezésre állnak a vegyi agyagok. S. A. I „Válaszd meg te az élettársadat“ T. E. meg akart hatni, de most boldog mert nem volt jó a viszony én és anyám között. Most viszont már hiányoznak, az öcsém is. Alig várom a hét végét, hogy mehessek hozzájuk, lássam őket. Albérletben lakom, s végzem a közgazdasági első osztályét. Félévkor jeles volt a bizonyít­ványom. Már voltam otthon. Édesanyám Julia, s vittem ne­ki virágot a nevenapjára, meg vettem egy szőnyeget iS aján­dékba. Megbánta amit teil* amit nekem mondott. Megért. Legutóbb ezt mondta: „válaszd meg te az élettársadat én többé nem szólók bele”. Farkas Kálmán. Ha tudta volna, hogy lánya öngyilkosságot kísérel meg a történtek után, dehogy szólt volna, a világért sem. Az édes­anya jót akart, azt, hogy ne le­gyen olyan keserves, szomorú és boldogtalan az élete lányá­nak, mint az övé. Ezt sok vol­na elmondani. Szerelmes levelek kényszerből — Én erről tudok, s ezért pem haragszom az édesanyám­ra — tekint rám tiszta lelkiis­merettel T. E., a lány, akinek egyetlen meggondolatlan cse­lekedete talán végzetét okoz­hatta volna. — Tizenegy évvel ezelőtt hagyott el bennünket az apám. Állandóan ivott, züllött, kitették a munkahelyéről. El­ment Kazincbarcikára. Itt is folytatta. Túl adtak rajta. Ösz- szeállt egy nővel. Anyám hiába perelte, gyerektartásért, mert van egy öcsém Attila, aki után járna, nem tudták bevasalni rajta. Amikor letiltották a fize­tését az egyik munkahelyen, már tovább állt. A szétzilált családi élet nem maradt hatástalan E-re, aki a falu kiszeseinek titkára volt, a helyi tsz. könyvelője. — Sokszor megtörtént, — folytatja — hogy amikor éjsza­ka részegen hazajött az apám, édesanyám már nem mert neki ajtót nyitni. Nekem szólt. S mikor beengedtem, kirúgta a kezemből a lámpát. A 30-as éveikben amikor Nyíregyházára kerültem a szakmából kiöregedett pincér kollégája, Gom­bos Géza a szegényház­ból írt hozzám levelet: „Nincs értelme már az életnek. Ha teheted küldj egy pár pengőt cigaret­tára”. Kint már hajnalodik. Géza bácsi szól; — Fizetek főúr!... No nem fiacsíkám, nem egy feketém volt! Szé­pen megvendégeltek bennünket, öregeket, de ennek fölébe még én is rendeltem egy pár üveggel. Enyhe és jólesően hű­vös kint a levegő. A nagy időt megért Sza­bolcs étterem homlok­zatán a szürkületben foghíjasán ég a neon, így: „erem”. Már ébrein van a város. Kis tár­saság sétál át a Kos­suth téren, dudolgatják: „fizetek főúr”. Pineérbál volt Nyír­egyházán. Seres Emii ti vásárra, egy hónap­ban egyszer országos vásárra a parasztok és hazafelé a visszaútban, sortálltak a kocsmák előtt a szekerek. A Ko­rona előtt egy sem, oda be nem tetette párását a lábát... Twist, tangó, Iwist. \ Aa éjfél utáni tombola­sorsolásnál tetőfokán a . jókedv, az énekes, tán- [ cos hangulat. Gyüre Miklós, Pap János, Sza- lontaá Imre, jól rendez- . ték dicsérik a szép estét az öregek. — Olyan gyorsan el- . röppent az idő. Szeret- . nék legalább még egy- ; szer 50 éves lenni. Nem ' fiatalabb. Nem keseregve mond- . ja asztaltársainak, csu­- pán megjegyzi ezt Géza- bácsi. Ha elteltek, hát t elteltek aa évek, de- mégegyszer 50 évesnek- lenni, nagyon jó lenne. volt itt. Kizárólag dzsentriknek. — Az semmi. Én kaptam egy pofont tíz pengőért. Elcsattant, mit tehettem, mintha tíz pengőért el lett vol­na intézve? — Itt voltak az ötös huszárezred tiszt urai, repülős, páncélos, gya­logsági tiszt urak. A huszártiszt lovastól jött be az ablakon, a többi­ek lelőtték a csillárt, összetörték a nagytük­röt, 600, vagy 1000 pen­gőkért. — Negyven—ötven pengős ebédeket készí­tettem. Eigy suszter he­ti húsz pengőt keresett akkor. — Az iparosok a sör- , házba jártak. Ä köz­nép? Száatizenhat kocs­■ ma volt.: A hétfői szün­napon ml is csak ott ■ szőrakozhattunk. Szom­batonként jöttek a be­ülnek, Hlavathi László, ALmási József, Botos Zoltán, Gál Ferenc és még sokan. Alinak a felszolgálók, a legfiata­labbak, a harmadéves ipari tanulók. Hej Korona, Szabolcs étterem, múltad és je­lened, Száziéves nagy időt látott falak, tükrös Dsziopok. Megyebálokon boszton, polka, mazur­ka, keringő járta és dzsentri csemeték, hu­szártisztek virtusa. — Pincér!? ' Másképp hangzott ez valamikor. Az öregek: Csáki Benjámin, Márkus Sán­dor, Vámos Jánosi Kos- tyál Géza terített asz­talnál, borospohár mel­lett beszélgetnek: — Gencsi társasága három nap, három éj­jel huzattá és akkor még mentünk a gyepre, az agarászatra. Har­minc személyes asztal l| bred a város, stráí *■" zörög a Kossuth té­ren és a Jegeske ajta­ján már kilincseznek. Hajnali öt után a Sza­bolcs étteremben még i szói a zene. „Fizetek i főúr, volt egy feketém”. 2 Refrén tizsaer és száz- r szór, bent a terem füst- f csíkos levegőjében és 1 kint az utcán is miután i megleng a távozóikkal a forgóajtó. Dúdolják, ( kedves a dal. 1 Bál volt. Pincérbál, i február 18-án Nyír- « egyházán a Szabolcs ét- j teremben. Ezt dúdolta ’ asztalánál Kosztály Gé- < za bácsi is, a városnak £ és a megyének is leg­öregebb, 78 éves pipcé- 1 re. Hívták 62 éven át szelíd, szép hanggal: — j fizetek főúr! Előkia- , balták: — hé pincér! • — Igen is kérem... Volt 1 egy fekete. Szépen játszik Rudi, Horváth Rudolf a pri- ; más és zenekara. Pin- : cérek, vendéglátóipar! ; dolgozók az asztaloknál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom