Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
S3X ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. FEBRUÁR 20, CSÜTÖRTÖK Földrengés az Azori- szigeteken 16. oldat) Athéntól — Tokióig (4. oldal) Bírósági jegyzetek (5. oldali Egy áttörés — két plenum •Az Egyesült Államokban és a többi fejlett tőkés országban öt évtized kellett a mezőgazdaság kemizalásához A Szovjetunióban ezt a feladatot hét esztendő alatt valósítjuk meg.” Hruscsov mondotta ezeket a szavakat a Szovjetunió Kommunista Pártjának két nappal ezelőtt befejeződött mezőgazdasági plénumán. A taps, amely ezt a mondatot üdvözölte — ugyanakkor egy korábbi tanácskozás határozatainak is szólt: a múlt év végén tartott vegyipari plé- numnak. S egyben kifejezte a két tanácskozás szoros logikai összefüggését. Ezen keresztül pedig azt az elválaszthatatlan kapcsolatot, amely a szovjet vegyipar „nagy átérésének” előkészítése és a mezőgazdasági termelés radikális növelésének programja között fennáll. Már Lenin megmondott: a hatalomra jutott munkásosztály elsősorban építő munkájával gyakorol hatást a nemzetközi politikai fejlődésére, az úi és a régi világ harca végső soron a gazdaságban dől el. A Szovjetunió elsőrendű világhatalom, s a rakéta korszakban a legváltozatosabb katonai és politikai módszerekkel fejti ki hatását a nemzetközi politikában. Végső elemzésképpen, azonban a vegyipar és a mezőgazdaság egymással összehangolt fejlődése. fontosságban minden más akciót felülmúl: ez ma nemcsak szószt belpolitika, hanem a világpolitika egyik legfontosabb tényezője is. Nem véletlen, hogy a New York Times • „vegyipari forradalomnak” nevezte azt a programot, amely a szovjet Vegyipar termelését 1970-re a mainak háromszorosára emeli. Meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunió abszol*t értelemben már ma is vegyipari nagyhatalom, s különösen fontos, hogy vegyiparának kétharmad része rendkívül modem: az elmúlt hét esztendőben létesült. Az amerikai vegyipar például jóval öiegebb: annak csak 47 százaléka „fiatalabb” az iskoláskornál. A vegyipar termékei iránti szükséglet azonban éppen az általános szovjet gazdasági fejlődés gyorsabb üteme és a mezőgazdaság különleges helyzete miatt ennél az iramnál is jóval gyorsabban nőtt. Így az abszolút előretörés mégis viszonylagos hiányt jelent: a szovjet vegyipar ma még alig háromöödét tudja kielégíteni a szükségleteknek. Mán Mdig a világgazdaság fejlődése azt mutatja, hogy az egyes országok gazdasági hatalmát ma mindenekelőtt a vegyipar testesíti meg, sokkal inkább, mint korábban a gazdaság „fejedelmének” számító acél. A vegyipar ma az a legmoderneob iparág, amelynek fejlődése rohamos tempóban szükségszerűen maga után húzza az ipar egészének, a mezőgazdaságnak és ezzel a nemzeti jólétnek a fejlesztéséi. Ezek a meggondolások állottak a vegyipari plénum tanácskozásainak központjában amelyek során végül is elkészítettek a „kémiai fordulat” tervét. E fordulat méreteit jellemzi, hogy 1064 és 1970 között, tehát összesen hét esztendő alatt ötször annyi pénzt kap a vegyipar, mint amennyit az októberi forradalom pillanata óta mostanáig kapott. Nemzetközi összehasonlításban mérve: ez az összeg két és félszer annyi, min: amennyit jelenleg a világ legnagyobb kémiai iparának, az amerikai vegyiparnak összes gépi berendezései és épültei érnek! Teljesen indokolt volt tehát Hruscsov megjegyzése, aki azt mondotta a vegyipari plénumán: ha Lenin ma élne, nemcsak azt mondaná, hogy „kommunizmus egyenlő szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása”. Ehhez még hozzátenne: plusz a népgazdaság kemizálása. A vegyipari plénumon kifejtett program az egész szovjet gazdaságot forradalmasítja. De ha ezen belül fo- kozatokaj akarunk felállítani, azt keil mondanunk: a gazdaság összes ágazatai közül a mezőgazdaság szempontjából van talán a legnagyobb és minden esetre a legközvetlenebb fontossága. Közismert, hogy a Szovjetunió az októberi forradalom óla hét- mérföldes léptekkel tör előre a világ második gazdasági hatalmának pozíciójára, s ennek során az utolsó cári békeévhez (1913) képest a mun Ica termeléfkenyaége az iparban több mint tizenkétszeresére nőtt. Egész sor természeti, gazdasági és politikai tényező bonyolult egymásra- hatása következtében ez a növekedés a mezőgazdaságban viszonylag sokkal kisebb volt: a mező- gazdasági munka termelékenysége csak alig több mint négyszeresére emelkedett. Logikailag és gazdaságilag egyaránt világosan adódott mindebből a gigászi feladat: „ipari ritmusra” gyorsítani a mezőgazdaság fejlődését is. 1953 óta óriási erőfeszítések történtek ebben az irányban: közismert, hogy az anyagi érdekeltség lenini elvének visszaállításától a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisának megerősítéséig i.^en jelentős eredmények születtek. 1953 és 1962 között 435 kg-ról 66G kg-ra nőtt az egy főre eső gabona- termelés mennyisége a Szovjetunióban. Ebben a tíz esztendőben lényegesen nőtt a szovjet mezőgazdasági termelés stabilitása is, amit éppen az 1963-as, szinte páratlanul rossz mezőgazdasági évben lehetett tapasztalni. Még ebben az évben is 4G százalékban több gabonát gyűjtöttek be, mint esztendővel korábban. S a Szovjetunió ismert gabonavásárlásait mindenek előtt az a szociális és politikai elhatározás diktálta, hogy a megnövekedett Ígérő ekei. változatlan színvonalon akarják kielégíteni. Mindaz, ami a szovjet mezőgazdaságban 1953 óta történt. megvetette a technikai és gazdasági alapját a most előkészített fordulatnak. A mezőgazdasági plénum feladata éppen a fordulat megszervezése volt. A döntés lényege: a most következő történelmi időszakban, lényegében 1980-ig mélységében kell fejleszteni a szovjet mező- gazdaságot A főkérdés tehát a (mezőgazdaság belterjessé tétele, a mezőgazdasági termelékenység rendkívüli gyors ütemű fokozása. Éppen itt kapcsolódik ösz- sze elválaszthatatlanul egymással a vegyipari és a mezőgazdasági plénum. A belterjesség elengedhetetlen feltétele ugyanis a szovjet mű* trágyafelhasználás megnégy- szerezése, a vegyi gyomirtók és növényvédőszerek dús alkalmazása. Ez természetesen a vegyipar fejlődésének függvénye. S a vegyipar a mezőgazdaság számára ebből a szempontból valósággal „kincset ér” hiszen egy munkaóra a műtrágyát gyártó modern vegyi üzemben — 24 munkaórát takarít meg a mezőgazdaságban. Minden egyes rubelt, amit vegyipari növényvédelemre fordítanak, tizenkét rubellel fizet vissza a mezőgazdasági termés. Ennek megfelelően — mint a mezőgazdasági plénumon elhangzott beszámoló hangsúlyozta, már az idén tízmillió tonna műtrágyát használnak fel a szemes termények termeléséhez, 1970- re pedig ez a mennyiség eléri a 30—35 millió tonnát. A szovjet szakemberek számítása szerint a műtrágya lonnája 2—3-szoros azonnali termésnövekedést eredményez — ami azt jelenti, hogy már az első évben 20—30 millió tonnás termésnövekedést lehet előirányozni. Természetesen ez feltételezi a mezőgazdaság kemizálá- sának szakmai irányú fejlődését is: az agrokémiai szakemberek számának erőteljes növelését. A mezőgazdasági plénum ennek megjelelően határozatot hozott icilerjedt agrokémiai hálózat létrehozására, amelyet országosan egységesen fognak irányítani. A valóság alapján világosan kell látni, hogy a „nagy vegyipar” létrehozásáról és a mezőgazdasági termelés egyidejű radikális emeléséről hozott határozat, nem valami szubjektív elhatározás terméke. A szovjet gazdaság vezetői természetesen tíz esztendővel ezelőtt is tudták, hogy a kemizálás, az öntözés, a gépesítés eredményeképpen — tehát végső soron belterjesség, a termelékenység, a terméshozamok növelésével — kéjt-háromszorosá- ra lehet fokozni a mező- gazdasági termelést. Egy ilyen határozat azonban csak akkor tekinthető megalapozottnak, hú nem szubjektív vágyakra, hanem objektiv, anyagi, gazdasági bázisra épül. Ezért volt szükség az utóbbi tíz esztendő mező- gazdasági intézkedéseire és a vegyipari programra. Az objektív elemeknek ezt a szerepét hangsúlyozna Hruscsov a mezőgazdasági plénumon elmondott hozzászólásában, amikor arról beszélt: „számunkra reális feladat r c nagy vegyipar megteremtése Néhó.ny évvel ezelőtt még meghaladta volna erőnket a mezőgazdasági termelés megkétszerezése, megháromszoro- zása. Ez ma már teljesen megvalósítható. A vegyipar fejlődésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes kielégítését a legértékesebb élelmiszerek tekintetében is.” Az egymással összeforró, összefonódó vegyipari és mezőgazdasági áttörés, s az áttörést megszervező két plénum ily módon voltaképpen történelmi határkő, a Szovjetunió gazdasági fejlődésének, a bőség nagy versenyének kiindulópontja. S ebben az értelemben elsőrendű világpolitikai esemény. Jo! halad a termelési szerződéskötés Elegendő bab, vöiöshagyma, káposzta Március 15-ére befejezik az 1964. évre szóló termelési szer- ződéskö'. éseket. A MÉSZÖV a termelőszövetkezetekkel 2600 vagon zöldségre és 12 ezer vagon burgonyára köt szerződést. A szerződéskötések jelenlegi állása 75 százalékos. A szerződéssel termelt áruk egy- részét exportra szállítják. Burgonyából 1500 vagonnal, zöldségféléből! 5-600 vagon áru kerül majd külföldi piacokra. A szerződéskötéseknél idén nagy gondot fordított a MÉSZÖV arra, hogy a korábbi években jelentkező „hiánycikk” árukból megfelelő meny- nyiséget termeljenek és termelhessenek a tsz-ek, illetve kapjanak a fogyasztók. Vöröshagyma és fejeskáposzta esetében például terem az idén probléma volt, hogy a Ve- tőmgtermeltető Vállalat nem tudta a tájjellegnek és igényeknek megfelelő vetőmagét biztosítani. Ezen most úgy segítettek, hogy a vöröshagyma termeléshez nem magot, hanem megfelelő mennyiségű és minőségű dug- hagymát biztosítanak. Az elmúlt négy év kedvezőtlen babtermelése után a MESZÖV-nek most az a célja, hogy ezt a problémát is megszüntessék. A terv 300 vagon szárazbab szerződéses termesztését írja elő; eddig 140 vagonra kötöttek szerződést. A babtermelésnél ösztönző hatású a felemelt felvásárlási ár. A termelési szerződéskötések idején újabb lehetőségeket nyújtanak a tsz-ek biztonságos termeléséhez, az áruértékesítéséhez. Zavarmentescbb lesz a fogyasztók ellátása is. A biztonságosabb termelést és áruértékesítést lehetővé testí az, hogy idén először a termelőszövetkezetektől a leszerződött területeken megtermelt összes „A” minőségű árut szerződéses felárral veszik át. A fogyasztók áruellátásának folyamatosságára intézkedési terv készült, de elősegíti ezt majd az is, hogy a felvásárlás és szállítás zavartalansága érdekében több mint 300 tsz áruátadót és felvásárlót részesítettek továbbképző szakoktatásban. s. Q, líjúsági szakbizottságok alakulnak a megyében A KISZ megyei bizottságának ülése Szerdán ülést tartott Nyíregyházán, az Űttörőházban a KISZ megyei bizottsága. Napirendre került az idei munkaterv, amely felöleli a KISZ összes jelentősebb feladatát. Ifjúsági társadalmi bizottságokat hoznak létre, a megyei bizottság munkájának eredményesebbé tétele érdekében. Szervezési, nevelési, ipari, mezőgazdasági és iskolai bizottságok alakulnak a megyében. A szervezési és termelési bizottság mellett létre* hozzák a fiatal műszakiak, az agrárértelmiségiek és a vegyipariak albizottságát. A nevelési osztály mellett a kultúráiig operatív albizottságot, előadó irodát, sport és túrisatikai csoportot. Az iskolai osztály mellett a középiskolai, az ipari tanuló és felsőoktatási csoportot. A KISZ vezető képzéssel is foglalkozik a munka terv: a 64-es évben 3100 fiatalt szándékoznak kiképezni az alap- szervezietek munkájának segítésére. Hogy mindez nem öncél, hanem egyebek között a termelés érdekében is történik, arra utal az a tény, hogy ebben az évben 25 ezer falusi fiatal részvételét Táviratváltás az ungvári és nyíregyházi pártszervezet között Kedves Barátaink! Kedves Elvtársak! Az ungvári dolgozók nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Nyíregyháza lakosságának és dolgozóinak, a magyar— szovjet barátsági, együttműködési szerződés aláírásának 16. évfordulója alkalmából. Sok sikert kívánunk a nyíregyházi dolgozóknak a szocializmus építésében. Erősödjék és virágozzék a magyar és szovjet nép közötti barátság és együttműködés. Ungvári Városi Pártbizottság. Kedves Elvtársak! A magyar és szovjet barátsági és kölcsönös együttműködési szerződés aláírásának 16. évfordulója alkalmából a nyíregyházi dolgozók nevében forró üdvözletünket és testvéri jókívánságainkat küldjük Ungvár dolgozóinak. Közös ünnepünkön további sikereket kívánunk a kommunizmus építéséhez. Erősödjék és virágozzék a magyar és a szovjet nép testvéri együttműködése és barátsága. MSZMP Nyíregyháza Városi Bizottsága. { szeretnék elérni a különböző versenyformákban. Fiatalokból gyümölcstele- pítő brigádokat alakítanak, hogy a tavasz folyamán rendelkezésre álló kevés időt jól kihasználják. fOO elsőéves mezőgazdasági szakmunkástanulót szerveznek a KISZ-tagok, s 3 ezer fiatalt felnőtt szakmunkástan- Eolyamokra. El akarják érni s különböző szakvezetőkkel* hogy az alap és középfokú traktoros tanfolyamon részvevő mintegy 960 fő 75—80 százaléka fiatalokból álljon. Már hagyomány, hogy a fiatalok tavasszal, ősszel ellepik a telepítésre váró földeket. Az idén tovább növekszik a társadalmi munkában végzendő fatelepítések területe. Az üzemi fásítások főleg a KlSZ-tagok- ra, a belterületek,— dülő- utak. tsz-központok, legelők, parkok, sportpályák — fásítása az úttörőkre várnak. A megyében 350 hektárnyi területet akarnak fásítani a fiatalok. Az ülésen foglalkoztak az ifjúság erkölcsi, politikai nevelésével, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom további kiterjesztésével, a KISZ politikai oktatással, a kulturális nevelőmunkával, az iskolában folyó KISZ munkával^ a nyári táborozások előkészítésével, as úttörőmozgalom problémáival, majd sport ét gazdasági tennivalókkal.
