Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

Takarék­szövetkezet Hodászon Mérleghiánytól — a 37 forintig A hodászi körzeti takarék- szövetkezet 1958-ban alakult. Ma már négy számottevő köz­ségre terjed ki a működése. A községek lakói több mint két­millió forint őrzését bízták a takarékszövetkezetre. Három kézség lakóinak je­lentős része cigány. Életük ala­kulására, sorsuk formálódására erősen hat a környezet. Érde­kes megfigyelni a leggazdagabb községnek, a hodászi cigány­ságnak sorsváltozását. A község lakói évtizedek óta az ország legjobb gyümölcstermelői közé tartoznak. Mióta tsz. van, ez csak hatványozódik. Nagyabla­kos házakat építenek. A telke­ket gyümölcsösítik és az égjük fontos jövedelemforrásukká vá­lik. Más utakat is keresnek, és találnak életük biztonságosabb anyagi megalapozására. A vá- lyogvetésről, a napszámmunká­ról tömegesen térnek át az ál­landó alkalmazást biztosító munkahelyekre, pl. az építő* iparba. Szorgalmasak, és jól keresnek. Nem ritka — családi pótlékkal együtt — a 2 ezer fo­rintot meghaladó kereset. Nem zárkóznak el a takarék- szövetkezettől. Elég gyorsan felismerték az abban rejlő elő­nyöket. Tagként belépnek, egy­másért kezességet vállalnák, tanácsot kérnek és kapnak. A takarékszövetkezet több mint 700 tagjából legalább 150 a ci­gány. 1958-tól mintegy félmillió forint hitelt kaptak már, vá­sárlásokra, házépítésre és tata­rozásra. • Varga Gyula. Úttörő levele Egy korahajnal, tíz évvel ez­előtt elvitte Kovács Sándor, va­súti kocsivizsgáló balkarját. A vonat behaladását figyelte • a váltónál. Azt hitte a harmadik vágányra fut, a szerelvény a másodikra robogott be. Egy elkésett mozdulat... És néhány órán belül megszületett az or­vosi döntés: sajnos, amputálni kell a bal karját. A sors véletlen és tragikus játéka volt, hogy menyasszonya épp azon a vonaton érkezett hozzá látogatóba. A két fiatal boldog és tartós kézfogását egy időre beárnyékolta a váratlan baleset. A férfi miután elve­szítette egyik karját, nem so­kat várt az élettől. — Aztán összeházasodtunk! — mondja csendesen Kovács- né. A menyasszonyból élettárs lett, aki ezután is kitartott mellette. Sokkal több megér­tés, figyelem és szeretet vált mindennapi szükségletté a Ko­vács családnál, mint más eset­ben. A férj életkedvét .kezdte visszaadni a családi együttlét, a bátorítás. Azonban gyakran esett letargiába. „Még sem lehetek olyan fér­fi, mint mások...” Közben a felettesei könnyű munkára helyezték,* a bérel­számolóba. Ide azonban tudás­ra, több ismeretre volt szük­ség Ki tudja, talán az elszá- nás, diktálta, hogy egy nap be­iratkozott a közgazdasági tech­nikumba. Kovács Sándor buzgalommal vetette magát a tanulásra. Öt­venkilencben elvégezte a két­éves vasúti tisztképzőt, hatvan­Fontos dokumentum kötetek # kiadását készíti elő a Párttörténeti Intézet A Párttörténeti Intézet eb­ben az évben több fontos dokumentumkötet kiadásai készíti elő. Befejezik többek között a magyar munkás- mozgalom történetének vá­logatott dokumentumai círnű sorozat még hiányzó 4. kö­tetének szerkesztését, amely az 1908—1917-ig terjedő idő­Naponta jár hozzánk a Ke- let-MagyarQ0seág.--'Olvassuk a különböző községek termelő­szövetkezeteinek eredményeit. Úgy gondoltam én is írok .a mienkről, az Űj Életről. Apu­kámtól a?t hallom, hogy a bú­za kivételével mindenből töb­bet termeltek, mint amennyi a tervük vojt, Sokat, építkeztek, és még kölcsön pénzt sem vet­tek fel rá. Olyan szép a tsz- irodá, a nagy istállók, a sok dohány pajta és a gépek. Azt mondják 'a tagok, hogy az mind az* övék. Hallottam, hogy sokat tartalékoltak, és mégis 49.52 forint értékű, munkaegy­séggel zártak. Már mi úttörők is — vagy húszán — szervezkedünk, hogy" a nyáron -segítünk a 25 hold uborka leszedésében. Azt mondják a tagok, hogy azért jó a mi termelőszövetke­zetünk, mert jók a vezetők és tapasztalt az agronómus, így a tagság is szívesen dolgozik. Kotricz Erzsébet VII. osztályos tanuló Kálmánháza Kedves Erzsiké! Termelő­szövetkezetetek eredményeit — melyet a tagság dicséretes szorgalmával, a tapasztalt ve­zetők irányításával ért el, — jól ismerjük. Szívesen ad­tunk ezért helyt soraidnak. — Nővér... Nővér, kedves nővér...! Hányszor hangzik el ez s szó naponta a kórházak folyo­sóin, a rendelőkben és a kór­termekben. S a hófehér fityu- lás, tilágoskék formaruhás ápo­lónők máris tettrekészen siet­nek a hívó szóra. Szeretető k, gondviselésül nem egy betegnek adja visszs a gyógyulás reményét. A rohamosan fejlődő egész­ségügyi intézményünkben as ápolónők munkája egyre jelen­tősebb. Korszerű egészségvéde­lem és betegellátás nem létez­het jól képzett, hivatását sze­rető, állandó ápolónővérgárdt nélkül. Olyan munkaterület ez ahol a hivatástudat, az áldozat- készség döntően latba esik mert — ha váltva is — éjjel nappali munkában kell lenni A megyei kórház folyosó jár mozgalmas az élet. Fiatal Iá nyok izgatottan tekintenek az egyik iroda ajtajára. Bent fel­vétel folyik az ápolónő isko­lára. Középtermetű, mosolygós ápolónő siet az irodába. Meg­szólítjuk. Munkája felől érdek­lődünk. . — Ha újra kezdeném az éle­tet, újra ezt a pályát választa­nám — mondja határozottan Csontos Gyuláné. — Az ápoló­nőképző iskolát munkám mel­lett két év alatt végeztem el 1960-ban. Aztán a baleseti osz­tályra kerültem. — Mi tette olyan vonzóvá ezt a munkát? — Technikumi érettségim van, máshol is el tudtam volna helyezkedni, de már korábban nagyón tetszett az egészségügyi munka. Sok áldozatot hoztam érte, s ma mindjobban érzem, megérte. Olyan jó érzés, ami­kor egy-egy beteg egészségesen hagyja el -a kórházat és azt tudni, hogy munkámmal én is hozzájárultam a gyógyulásához. Nem rég nevezték ki az ápo­lónőképző iskola oktatójának. A felvételi vizsga szünetében Horváth Sárával, az egészség­ARCOK, EMBEREK Taggyűlés UM. február 19. ság az elmúlt négy év alatt elért. Elmondta, hogy igen jó a kapcsolat a tanáccsal és köszönetét mondott a tanács­tagoknak a társadalmi mun­kák megszervezéséhez nyúj­tott segítségért. A beszámoló után a nagj'- gyűlés részt vevői megválasz­tották a községi, majd a já­rási HN elnökségét és a bi­zottsági tagokat, végül a fne- gyei küldötteket is. A válaszjtás jód kikerült. Olyan elnökségi és bizottsági tagokat választottak, akik a község lakóival karöltve, a község érdekében, az eddigi­nél még nagyobb eredményt képeseik elérni. Szántó Géza tudósító A FÍWafias Népfront újraválasztó nagygyűlése Mátészalkán Az újraválasztást megelő­zően a község különböző te­rületein kisgjTűléseket szer­veztek, melyeken az előadók ismertették a népfront szere­pét, ezenbelül a községi ta­nács és a lakosság által vég­zett társadalmi munka ered­ményeit, jelentőségét. Ezeken a kisgyűléseken mintegy 800 mátészalkai lakos vett részt. Az elmúlt héten került sor mz újraválasztó nagygyűlésre. A járási művelődési ház •zínhazterme megtelt a nagy érdeklődéssel kísért esemény­re. Dr. Csomár Zoltán, a köz­ségi Házfiás Népfrontbizott­ság elnöke- beszámolójában összefoglalta azokat az ered­ményeket, amelyeket a köz­ségi Hazafias Népfrontbiaott­illetve termelnek dohányt. De nemcsak a dohányterület, ha­nem a termelés minősége is emelkedett. 1962-ben 3,5 mázsás átlagtermést értek el dohányból, 1963-ban holdan­ként már 7,5 mázsa dohányt takarítottak bé. Az elmúlt év­ben burgonyából és hagymá­ból holdanként 10 ezer fo­rintos bevételük volt. így vált lehetővé, hogy erre az évre 300 ezer forintot tartalékoltak munkaegység előlegek kifize­tésére. Kricsfalussy Béla tudósító Lázas készülődés előzte meg i Nyíribronyban a zárezámadá- i si közgyűlést, nem úgy mint ■ az elmúlt években — 1961-62- i ben — amikor még mérleg- i hiánnyal zárták a gazdasági < évet. A jó munkaszervezés, a 1 tagság és a vezetés iekiisme- 1 retes munkájának eredménye- 1 képpen érték el, hogy a mos- 1 tani zárszámadáson már 37 i forintot fizettek ki egy mun- 1 káegvségre, • ! / Az ,utóbbi évékben jelentő- > sen növelték a dohányterme- 1 lést. 1962-ben .62 holdon, 1963-bah 120 holdon, 1964-ben már 140 holdon termeltek, Aki kezet kap Eisen bergken Sajnos, amputálni kdtl — A menyasszonyból élettárs lesz — „Már gyakorolom az öltözködési Mégis egy nap elment a le­vél a felsőbb sziveknek. S megérkezett a válasz, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban, a híres eisen bérgl kórházban el tudják helyezni. Természetesen térítés nélkül­— Január 5-én ült vonatra Kovács Sándor — folytatja * történetet Deák Sándor, a va­súti csomópont pártbizottságá­nak titkára. Levelet tesz az asz­talra, a feladó: Kovács Sándor, DDK Eisertberg. Thür. IViessén Str. 23. Teilkrankenhauz. „Kissé vegyes érzelme Mart vagyok eltelve már két napja. Ugyanis 29-én gyakorlatra meg­kaptam a műkezet. Tegnap es ma délután voltam az iskolá­ban, ahol egy, nő tanít meg különböző fogások, műveletek elvégzésére. Első alkalommal felöltözni se tudtam vele. Da ma már felöltöztem.” Fáil Géza» ban leérettségizett és hozzálá­tott a Marxista Esti Egyetem elvégzéséhez. Elérte, ami egész­séges embernek is becsületére válik, megkapta a Kiváló Va­sutas kitüntetést, majd a Ki­váló Dolgozó jelvényt. A munka örömei mellett, családi örömök is érték a meg­sérült embert. Két gyerek szü­letett, Laci már 9, Sanyi pedig 7 éves. Lassan összegyűlt a pénz, nemrég be is költöztek a két és félszcjjaás szövetkezeti lakásba. Az öröm mégsem volt teljes. A hiányzó balkéz, a megkapott, de nehézkes műkar. — A férjem mindig böngész­te az újságokat, egyszer aztán... a Képes Újságban olvasott egjT asszonyról, Lacikó Károlynéról, akinek az NDK-ban, Eisenberg- ben készítettek jól használható műkart, amivel mos, főz, taka­rít, emel... szak eseményeit tárgvalja. A terjedelmes mű a többi kö­zött magában foglalja' majd a Szociáldemokrata Párt tör­ténetének leglényegesebb do­kumentumait, s érdekes ada­tokat közöl a magyarországi haladó parasztmozgalmakr-iÉ is. A dokumentumok a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom történetéből (1919— 1945) című sorozat legutóbb megjelent első kötete után az idén megjelenik a 2. és a 3. kötet is. Ezek elsősorban az illegális Kommunista Párt, valamint a munkásmozga­lom két világháború közötti történetéről nyújtanak rész­letes tájékoztatást. Ugyancsak az év folyamán készül el Az üzemi bizott­ságok szerepe a nép: demok­ratikus forradalomban című kötet, amely a Párttörténeti Intézet és az Országos Levél­tár közös kiadványa lesz. A körülbelül 40 ív ' terjedelmű könyv megírásához az ország nagyobb üzemeiből össze­gyűjtött helyi forrásanyagot is felhasználják. Készül egy magyar—szov­jet közös dokumentumkötet is, amelynek címe: Magya­rok részvétele a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomban és a Szovjetunió pol­gárháborújában. A kétköte­tes mű szerkesztésében a Moszkvai Marxizmus—Lenin, izmus Intézet munkatársai is részt vesznek. A kiadvány az 1917—1922 közötti idő­szakra vonatkozó magyar, illetve szovjet forrásanyagot tartalmaz majd. Felvétel szünetében az ápolónőképző iskolán 1966-ig 320 ápolónőt képeznek megyénkben nőket, akik visszatérnék a me­gyébe. — Meg vannak-e a feltételek az ápolónő képzésre? — Őszintén szólva, nagyobb figyelmet érdemelne. Ami , a szakoktatást illeti, nincs külö­nösebb baj. Jó oktatók tanítják, nevelik az ápolónőjelölteket De nincs otthonunk. Már több javaslatot tettem megoldására. Például a belgyógyászat egyik épületére, amely erre a célra már nem nagyon alkalmas, de a mi céljainknak megfelelne. Ezt a helyiséget gondosan be­rendeznénk afféle kis kórház­zá, ami nagyban emelné az ápolónőképzés színvonalát. A felvételi vizsga tovább fo­lyik. Újabb ötven fiatal lányt vesznek fel az iskolára. A ré­giek mellé új ápolónők lépnek. Bálint Lajos. ügyi szakiskola igazgatónőjével i beszélgetünk. ) — Megyénk egészségügyi szervei, a lehetőséghez képest ; gondoskodik arról, hogy megfe­lelő képzést biztosítsunk az ^ ápolónőknek — mondja az igazgatónő. — Jelenleg egy két- j éves és egy hároméves ápoló- ] nőképző iskola működik 165 j hallgatóval. Az ápolónő jelöl­tek egy része munka mellett, j másik része pedig bejárással ( végzi az iskoláit. — Az iskola ki tudja elégi- teni a kívánalmakat? — Az egészségügyi hálóza- ' tunk a megyében is rohamos . fejlődésnek indult. Ez megszab- ‘ ja az igényeket is.* 1966-ig mintegy 320 általános és gyér- , mekápolónőt kívánunk kiké- ; pezni. Sőt, a növekvő igények érdekében Debrecenben és 1 Miskolcon is képezünk ápoló­tálán. hogy meddig kell a kór­házi ágyat nyomnia. A felesé­ge itt maradt támasz nélkül, két apró gyerekkel, ők akkor elhatározták, hogy segíteni fogják a családot, amíg mun­katársuk kórházi ápolásra szo­rul. Marton Imrével és Szabó Gáborral együtt elvégezték a legnehezebb házkörüli férfi­munkát és elmondták Feren- czinének, hogy mit határoztak. Most azt szeretné még elmon­dani, hogy a megfogyatkozott létszám ellenére is igyekeznek teljesíteni a napi követelményt és a munkaidő négyszáznyolc­van percének a legjobb .ki­használásával pótolni brigád­társuk teljesítményét. Amikor Maleczki András befejezte beszédét, felcsattant a taps. Gregor Pál. egyes gépekhez, és ez mennyi­re megnehezítette az utolsó negyedévi terv teljesítését. Szó esett a munkaversenyről, hogy bizony eléggé egyhelyben topog a szocialista brigádmoz­galom. Igaz, hat kollektíva már versenyez a cím elnyeré­séért, de jóval többre is telle­ne a gyári létszámból és nem is mindig a műhely dolgozói a ludasak, ha egy-egy szalagban nem akad kezdeményező. Aztán felállt Maleczki And­rás, a 19-es szalag vasalórész­legének dolgozója. Elmondta, hogy eddig négyen végezték a napi 196 nadrág vasalását, nemrégiben azonban egyikük kidőlt a sorból. A brigád egyik legtapasztaltabb tagja, Ferénczi György súlyos beteg lett. Pestre ( került és bizony­A Vörös Október Férfiruha­gyár nyíregyházi üzemében történt, A délelőtti műszak kommunistáinak taggyűlésén. Az alapszervezet titkára, Ma­rinka János ismertette a múlt évi munka eredményeit. Be­szélt arról, hogy több mint 300 ezer forint anyagmegtakarítást értek el aprókellékekből; hogy éves tervüket a néha akadozó anyagellátás mellett is teljesí­teni tudták és hogy az idei na­gyobb feladatok megoldására a műszaki intézkedési terven kívül a pártszervezet is kidol­gozott egy programot, a gazda­sági munka tervszerű, eeybe- hangolt, rendszeres segítésére. A műszak dolgozói pedig el­mondták, mi gátolta a múlt évi jobb munkát. Például, hogy még máig sincs alkatrész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom