Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1964. FEBRUAR 1, SZOMBAT Az országgyűlés pénteki ülése Minden erő! az építőmunkára Kállai Gyula elvtárs felszólalása Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1954. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenó, Gáspár Sándor, Kállai Gyűla, Komócsin Zoltán, Ró­nai Sándor, a Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a. Politikai Bizottság póttag­jai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyei foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kál­lai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se szólalt fel. Célunk, hogy az emberek boldogabban éljenek — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is leg­fontosabb gazxlaságpoli tikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfele­lően fejlődött. Néhány terü­leten azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi fel­adataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az öt­éves tervben erre az. eszten­dőre kitűzött céloknak megfe­lelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi ren­dünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogab­ban, kulturáltabban é'jenek mint a kapitalizmusban. Kö­vetkezetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azok­kal, akik a-szocialista tár­sadalmi rendszerben élő népek íletsz nvonalának emelkedésétől a forrada­lom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a for­radalmi tudat elhomályo- sodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél töb­bet teszünk népünk életé­nek további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, fo'yamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1950. november 4-e óta következe­tesen érvényesítjük ezt az el­vet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradal­mi jelszavát: „Tiéd az or­szág, magadnak építed.” Változatlanul és követ­kezetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelé­se, a termelés szerve­zettségének és rend­jének színvonala, gaz­daságossága rendszeresen és folyamatosan növeked­jék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehető­iéhez mérten tovább növe­kedett. Bár a korábban el­határozott valamennyi köz­ponti bérügyi intézkedést most nem tudjuk megvalósí­tani, mégis az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jö­vedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, ami­lyen a Horthy-rendsaer idején volt Nyugodtan állithajuk száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid életkö­rülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dol­gozik tovább, helyzete a jö­vőben olyan mértékben jar vul. Hazánkban sem a munkás­nak, sem a parasztnak, sem az értelmiséginek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozói­nak, hogy vajon jól megy-e továbbra is' a tőkés vállalko­zó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és meg­élhetést biztosít mindenki számára. Népünk életszínvonalát ter­mészetesen még nem hason­líthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formá­ban — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolás­nak, vagy abból hozadélcot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapita­lista országok nagv több­sége alapvető munkás- és paraszttömegeinek élet­módjával, mert ez az egy­bevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként 'jó néhány, 'nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Vannak saját tapasztalataink is. Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más ors»á gokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földién. Rendsze­rünk ottani ellenségei nagy reményeket fűzitek a tu­risztika ilyen mértékű kiter­jesztéséhez, mert arra gondol­tak, hogy az úgynevezett ,.szabad világ” tömegével csá­bítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgá­rait. Nos, — egynéhány eset­től eltekintve — keserű csa­lódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóz­tak Olaszország műemlékei­nek, megnézték Párizs fé­nyeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialis­ta Magyarországon. Szá­munkra az elért eredmények azonban nem a végcélt je­lentik. Népünk életszínvona­lának további emelése csu­pán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végre­hajtástól lügg. 4 műszaki fejlődés .kulcskérdés Kállai Gyula ezután em­lékezett az elmúlt tél mosto­ha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd így foly­tatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros el­látása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a ter­melés és a főbb termékek szállítása. Az isko'ákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de min­dent egybevéve azt mondhat­juk: az időn jobban felkészül­tünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos előrelátó munkával élvise’hetőbbé lehet tenni a nagy hideget is. A jobb mun­ka lehetőségei még az elma­radásai miatt legtöbbet emle­getett iparágban, az építő­iparban is adva vannak. A munka termelékenysé­gének növekedésével kapcso­latban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszer­vezetei, KISZ szervezetei, te­gyenek meg mindent a tér- meléknység emeléséért, érje­nek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésé­ben, a folyamatos anyag és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában. a ter­melés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szo­cialista építőmunkánk gyor­sításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A tudományos és fel­sőoktatási tanács segítségé­vel a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos ku­tatások fejlesztésével az e célre fordított összegek év­ről évre növekszenek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban fel­tétlenül szükség van a ren­delkezésre álló szellemi ka­pacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összponto- sítottabb felhasználására. ötéves tervünk első három évének eredményei elsősor­ban ani^k köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedés­ben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vál­lalni a nem várt nehézségele leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem min­den gyárban, üzemben, hiva­talban vannak olyanok is. akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés ttüze, im- mel-ámmal dolgoznak, ront­ván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkás- osztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell, jó szóval is, ser­kentsék jobb munkára a ha­nyagokat. A szocializmus vívmá­nyait mindnyájan élvezzük dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkese­déssel! (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyitották Nyíregyházán az Országos Mezőgazdasági Könyvhónapot A Mezőgazdasági Könyvhónap Országos Szervező Bizott­sága és Szabolcs-Szatmár megyei Előkészítő Bizottsága ren­dezésében került sor tegnap délután Nyíregyházán, a Mó­ricz Zsigmond Színházban az 1964 évi mezőgazdasági könyv­hónap ünnepi megnyitására. A mezőgazdasági könyvhónap országos eseményeit bevezető megnyitón részt vettek a Föld­művelésügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága, a Mezőgazdasági Kiadó, Szabolcs- Szatmár megye párt-, tanács- és társadalmi szerveinek kép­viselői, a termelőszövetkezetek elnökei,' szakemberei, tagjai. Megjelent és az elnökségben helyet foglalt Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első tit­kára, dr. Petőházi Gábor kandidátus, a földművelésügyi mi­niszter helyettese. Az elnökség nevében dr. P. Szabó Gyula, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB elnökhelyettese nyi­totta meg az ünnepséget. Ezt követően dr. Petőházi Gábor mi­niszterhelyettes mondta el ünnepi beszédét. — A mezőgazdasági szakiro­dalom hagyományossá vált se­regszemléje a mezőgazdasági könyvhónap — kezdte bészé- dét a miniszterhelyettes. — Ilyenkor az ország minden ré­szében hol szűkebb, hol széle­sebb körben szó esik arról, hogy az előttünk álló felada­tok jobb megoldásához meny­nyivel több szaktudásra, hozzá­értésre van szükség. — A politikai és szakmai műveltség ma már a terme­lés-fejlesztés egyik leglényege­sebb tényezője, és mennél job­ban halad a tudomány és a technika, annál fontosabbá vá­lik. Az üzemszervezésben, a termelés és a termelékenység növelésében, a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében, a leg­korszerűbb agrotechnika beve­zetésében egyre nagyobb mér­tékben kell felhasználnunk a tudomány eredményeit. A tu­dományt a szó legfontosabb ér­telmében termelő erővé kell formálnunk. Ehhez a mezőgaz­dasági szakirodalom adja a se­gítséget. A szakismeretek növelésé­nek, a továbbképzésnek is mindinkább kialakulnak a- szervezett, tanfolyamos for­mái, ahová azonban évről évre a mezőgazdasági dolgo­zóknak csak csekély hányada jut el. A széles körű szak­mai továbbképzés, a szaktu­dás növelés fő eszközei a jó szaikfolyóiratek és a jó me­zőgazdasági szakkönyvek. A szakfolyóiratok és szak köny­vek növelik a szakmai kul­turáltságot, könnyebbé, ered­ményesebbé teszik a munkát. Mezőgazdasági szaklapjaink és szakkönyveink ma már döntő mértékben a ruigy- üzemek gazdálkodásával kap­csolatos szakmai ismereteket nyújtanak, de számos olyan szakcikk és szakkönyv jele­nik meg — igen helyesen! — amelyek a háztáji gazdasá­gok és a kiskertek művelői számára adnak hasznos tar nácsokat. , A kiadó az elmúlt évben pá­lyázatot hirdetett olyan új szakirodalmi feldolgozásra, amelyek már műfajánál fogva is érdekessé, vonzóvá teszi az iro­dalomban egyébként kevésbé jártas egyszerű dolgozók számára a szakkönyvet. A pá­lyázat komoly sikert ért el. 89 pályamű érkezett be, amely közül, 25 több kevesebb át­dolgozással azonnal kiadható. — De ne csak ezrekre szá­mítsunk, a termelőszövetkezeti vezetők olvassanak többet, s ne legyen az országban olyan közös gazdaság, ahol nincs leg­alább 100—150 kötetes kis kézi könyvtár, ami közvetlenül is segíti a gyakorlati munkát. Ez nélkülözhetetlen termelő- eszíköze a tsz-nek éppúgy, mint az eke, a traktor, vagy más mezőgazdasági szerszám. — Szeretném itt hangsú­lyozottan kiemelni azt az or­szágos jelentőségű kezdemé­nyezést, amit a Szabolcs me­gyei párt- és tanácsi vezetők a mezőgazdasági szakmai mű­veltség tömegméretű emelése terén elindítottak. Az ide» könyvhónap idején va’ameny- nyi erre egyébként alkalmas tsz-ben üzemi szakkönyvtárat hoznak létre. De nemcsak lét­rehozzák, hanem gondoskod­nak arról is, hogy rendszere­sen olvassák — forgassák a tsz-tagok a könyveket. A szakmunkásképzés tanfolya­mi bázisára építve így minden tsz-ben kialakult egy szak­mai törzsgárda, amely a ter­melési feladatok jobb megol­dása és egyéb feladatok mel­lett rendszeresen fejleszti, korszerűsíti és forgatja is az üzemi szakkönyvtár könyveit A1 szaktudás növe’ése egyik legolcsóbb és mégis legjob­ban jövedelmező befektetés minden termelőüzem számá­ra. Érdemes követni ezt a sza­bolcsi kezdeményezést máshol is az országban — mondotta többek között dr. Pethőhá- zi Gábor. Ezt követően a József Atti­la Megyei Művelődési Házban megnyitották a negyedik me­zőgazdasági könyvkiállítást. A megjelenteket dr. Gombás Sándor, a Hazafias Népfront megmeri titkára üdvözölte. Beszédet dr. Simó Jenő, t Miűvelődésügyl Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának ve* zetője mondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom