Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ÄRA: 50 fillér mi. január i6, csütörtök Egy esztendőnek a szám­vetése, az eredmények reá­lis értékelése nem tartozik a könnyű feladatok Közé akár ipari, akár mezőgaz­dasági üzemről van szó. És­pedig azért nem, mert egy bosszú esztendő igen sok je­lenségét, eseményét szüksé­ges összefüggéseiben ele­mezni; vizsgálat tárgyává tenni a gazdasági eredmé­nyeket, az ezeket befolyá­soló tényezőket. Elsősorban as embert, a termelő mun­kaközösséget, a vezetést, a társadalmi- és munkaszer­vezeti életet. Hosszan so­rolhatnánk még, hogy me­lyek azok a tényezők, ame­lyek befolyással vannak az eredményekre, s figyelmen kívül hagyásuk káros hatás­sal lenne; zavarná a dol­gok tisztán látását, Elvétve már volt, de többségében a következő tnapokban-hetekben lesznek a termelőszövetkezetekben az elmúlt esztendő egész tevékenységét felmérő, zár­számadással foglalkozó köz­gyűlések. A zárszámadási közgyűlésekéin a vezetőség beszámolói hangzanak el a termelésről, a munkafegye­lemről a pénzgazdálkodás­ról, s rendszerint ekkor ad­nak számot tevékenységük­ről a különféle bizottságok is. Az elmúlt évek tapaszta­latai — igen kevés kivétel­lel — azt mutatják, hogy a zárszámadási közgyűiése- ken minden apró részkér­dést, részeredményt igye­keznek a tagok elé tárni a termelőszövetkezetek elnö­kei, főkönyvelői. Megkez­dik a gyűlést reggel kilenc tíz órakor, s délután négy­öt óra tájban a főkönyve­lő — beszámolási felelőssé­ge tudatában — még javá­ban mondja, hogy „a se­gédüzemágon belül a ko- vácsműhely tervezett kiadá­sa 11 358 forint és 78 fil­lér, ezzel szemben a tény­leges ' kiadás 10 967 forint és 35 fii’ér, a bevétel vi­szont...” És így tovább, és így tovább. A tagok fejé­ben már kóvályognak a szá­mok, száz közül még az egy a leglényegesebbet sem ké­pesek megjegyezni. Unottan nyújtják a karjukat szava­zásra, amikor jóvá kell hagyniuk valamit. Olyan egyéni gondolatok foglal­koztatják. őket, hogy éhesek, esetleg fáznak. A vita meg­nyitásakor görbe szemmel nézik, aki szót kér, s igye­keznek nem beszélni, csak­hogy mielőbb véget vesse­nek a gyűlésnek. Az ilyet inkább lehetne nevezni időtöltésnek, mint komoly zárszámadó közgyű­lésnek. Persze, a másik végletnek is vannak kép­viselői. Volt tavaly olyan közgyűlés, amely alig tar­tott egy óra hosszáig. Rö­vid beszámoló, amelynek a végén nyilvánosságra ke­rült az addig titokban tar­tott plusz öt forintos mun­kaegység javulás. A lelkese­dés nagy, a pénzt holnap felvehetik. Van-e hozzászó­lás? Nincs, mert a nem várt pénz elégedettséget *züit. A tévedések elkerülése vésett: a zárszámadási be­számoló és a közgyűlés ér­tékét nem az órák száma, hanem a tartalom határoz­za meg! Az olyan tartalom, amelyben a vezetők és a tagok minden kijelentése érdeklődést kelt, tanácsko­zásra buzdít. Ha a beszá­moló a legfőbb összefüggé­seket tárja fel, akkor min­denki előtt világossá válnak az eredmények és a hiá­nyosságok, de világossá válnak a feladatok is. A zárszámadás igen fon­tos gazdasági összefüggések­kel járó politikai feladat. Megtartása vagy elvégzése korántsem oldható meg azon a bizonyos kitűzött napon. A zárszámadásnak a tuda­tosító, politikai nevelő ré­sze egész éven át tart, de közelebbről már december­ben megkezdődik, akkor, amikor kezdenek nyilván­valóvá válni az elmúlt esz­tendő eredményei. Ebben a fontos munkában a motor, a buzdító erő nem más mint a termelőszövetkezet pártszervezete. A gyenge szövetkezetben is a párt- szervezetnek kell feltárni a hibákat, hiányosságokat, megmutatni a gyengeség okait, s irányt szabid a ki­bontakozáshoz. A jól gaz­dálkodó termelőszövetkezet­ben sem uralkodhat el az elégedettség a párt vezető­ségén tagjain. Ott is van tennivaló bőven ahhoz, hogy a közös gazdaság még nagyobb eredményeket tud­jon elérni. Az előkészületek a zár­számadáshoz kettősök. Hiva­talosan a zárszámadás tesz pontot az elmúlt év végére, de már jelentkeznek a ter­melési tervben, a minden­napi munkában az idei fel­adatok is. A pártszervezet segítségével a tsz-vezetőségé- nek — de a község tömeg- szervezeteinek is — arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet tagjai brigádgyűléseken, más al­kalmi beszélgetéseken meg­ismerkedjenek az őket érin­tő és az egész gazdaságot átfogó alapvető eredmé­nyekkel. feladatokkal. E megbeszéléseken módot kell találni arra is, hogy o tagok egyéni gondjaira, iogos vagy vélt sérelmeire is megnyugtató választ adja­nak. A beszélgetések során felvetődő gondolatok jó segítségül szolgádnak a be­számoló elkészítéséhez. Tehát a közgyűlés poli­tikai előkészítésénél a leg­fontosabbak egyike: a zár­számadás napjáig lehetőleg valamennyi tag megismerje a helvzetet. Amennyiben ez megtörténik, a zárszámadó közgyűlés vezetőségi beszá­molója átfogó alapja lehet egy széles körű vita kibon­takozásának. amely — a nem lényeges részkérdések­től, de a számok tengerétől is mentesen a figyelmet a legfontosabb dolgokra tere­li. Ezen az alapon van mód az elmúlt év elemzésére, az idei termelési terv, az anya­gi érdekeltség kérdései, a közös és háztáji egészséges viszonya a 3004/6-os hatá­rozat alkalmazása és még számos má$ lényeges dolog megvitatására. Samtt András Kibővített ülés! tarlett az MSZMP Sza'iioics megyei iiziltsága Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága szerdán kibővített ülést tartott Nyíregyházán. Az ülésen részt vett dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Szegedi József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Orosz Ferenc elvtársnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának bevezetője után a Köz­ponti Bizottság decemberi ülése határozatá­nak szellemében a megyei pártbizottság 1964 évi intézkedési tervét vitatták meg. Felszó­lalt dr. Korom Mihály elvtárs is. A megyei pártbizottság a felszólalások, ja­vaslatok figyelembe vételével az intézkedési tervet egyhangúlag elfogadta. Q megye eisä zárszámadó közgyűlése a gávai Dózsa Tsz-ben Saját erőből 100000 forinttal növelték a közös vagyont séhez rendelkezésükre áll a takarmány. A termelőszövetkezet 1964 évi beruházási tervében egy erőgép, valamint kü­lönböző gépek beszerzése, gépszín építése és a ter­mőre forduló 10 holdas szőlőben egy pince építé­se szerepel. Az elnök beszámolója után több felszólalás következett, majd a közgyűlés jóváhagyta a zárszámadó jelentést. Á*ad?er megbísókv©!ét ez francia nagykövet Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Pierre Franc­fort rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Francia Köztársaság első magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, ar. El­nöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja* Péter János külügyminiszter, Kovács Imre vezérőrnagy és Gergely Miklós, a külügymi­nisztérium protokoll osztályá­nak vezetője. Az első ziárszámadó köz­gyűlést a nyíregyházi járás ban, január 15-én a gávai Dózsa Termelőszövetkezetben tartották meg. A termelőszö­vetkezet kultúrterme délelőtt 9 órakor már zsúfolásig meg­telt és az asszonyok, férfiak többsége ünneplőbe öltözve foglalt helyet, hogy meghall­gassák Iván Mihálynak, a tsz- elnökének beszámolóját. A beszámoló elemezte aa elmúlt év termelési eredmé­nyeit, nem feledkezve meg a hibákról, hiányosságokról sem. A Dózsa termefiőszövet- kezet 190 tagja 1400 kh földön gazdálkodott és jöve­delmük főleg a tourgonyater- meszitésből eredt. Burgonyát 230 holdon termesztettek. Az elmúlt évben 25 tenyószüszőt, 28 hízómarhát és a tervezett 300-al szemben 357 hízott ser­tést értékesítettek. Az aszályos nyár és a mostoha időjárás ellenére a termelési eredmények klelézitőek, erősödött és fejlődött a tsz, közel 1000 forinttal növekedet az egy tagra jutó átlagjövedelem, amely most 10 500 forint. A gávai Dózsa Termelőszö­vetkezet 15 évvel ezelőtt alakult és a sok éves egyhely­ben való topogás után jelen­leg a köíJös vagyona 3 millió 561 000 forint. A közös va­gyont 1963-ban saját erejű be­ruházásból, egy 160 000 forin­tos dohánypajta és egy 72 000 forintos műtrágyaraktár épí­tésével, valamint 187 ezer fo­rint értékben gépek vásárlá­sával erősítették. A közös alap növekedése meghaladta az előirányzott 10 százalékot. — A termelőszövetkezet eredményei, a közös alap 1 fneze Jenő nagykorét megérkezett Londonba Incze Jenő, a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vete szerdán délután megér­kezett az angol fővárosba. A londoni repülőtéren az angol kormány nevében D. G. Crighton, a külügyminiszté­rium helyettes protokoll fö-' nöke üdvözölte Incze Jenőt. Fogadására megjelentek Mol­nár István ügyvivővel az élen a magyar nagykövetség diplomáciai beosztottjai és számos Ország londoni dip­lomáciai képviseleteinek ve­zetői. kát, mezőgazdasági oklevéllel, bizonyítvánnyal a kezében, mégsincs elég szakember. Az idén is 8168-an tanulnak sza­bolcsiak szakiskolában. A me­gyének 625 000 kataszteri hold szántóterülete van, és ha minden száz holdra csak egy szakmunkást szá­mítunk, akkor 6350-nek kellett volna végezni a múlt esztendőben. Ezzel szemben csak 260 szerezte meg képesítését. A megye 35 000 hold gyümöl­csösére még - kevesebb, ösz- szesen 24 fiatal most végző szakmunkás jut. Az állam minden tőle telhe­tőt megtesz, hogy ezen a hely­zeten változtasson. A kihe­lyezett technikumi osztályok egész sorát hozza létre a fal­vakban és lehetőséget nyújt a mostaninál tízszer több szak­munkás képzésre. Többek kö­zött: Tiszabcrcelen 750 000 fo­rintos költséggel létesítet­tek új szakmunkás iskolát. Ez 120 diák otthona és négytantermes iskolája lesz. Hasonló létesítmény megvalósulására kerül sor Baktalórántházán ötmillió forintos beruházással. Itt 360 tanuló oktatására lesz lehetőség. Jánkmaj fison egy­millió forintot költenek egy kastély átalakítására, hogy 270 tanulónak otthont adjanak. Nyíregyházán a Pacsirta, és a Rákóczi utcán is szakmunkás iskola lesz. Nagyszerű meg­értést bizonyít a nyírmeggye- siek példája. A községi tanács és a termelőszövetkezet fel­ajánlotta a mostani épületeit iskola céljára. Kihelyezett osz­tályként indulna egy techni­kum a Balkányi Állami Gaz­daság nagykállói területén is, ahol évenként további 220 ta­nuló szerezhetne alapművelt­séget a mezőgazdasági szak­ágakból. A Kisvárdára kihe­lyezett technikumi osztályt négy-, majd hatosztályosra alakítják át. A tanácskozás részvevői el­határozták, felvilágosító mun­kát végeznek a termelőszövet­kezetekben. hogy támogatásuk­kal ők is segítsék elő a pa­rasztfiatalok szakemberré vá­lását. Megnyitó Nyíregyházán Az immár hagyományos me­zőgazdasági könyhónapot az idén februárban rendezik meg. A könyvhónap eseményeit ja­nuár 31-én Nyíregyházán or­szágos megnyitó vezeti be. Ezt követően az ország minden me­gyéjében és járásában, számos városban és községben külön­böző rendezvényeken népsze­rűsítik a mezőgazdasági köny­veket és folyóiratokat. (MTI) Egy ígéret nyomában Nagyhalászban (3. oldali Miért jobb a napraforgóolaj, mint a zsír? <5. oldal) Tudósítás a Nyíregyházi Munkás NB li es labdarúgó-csapatáról (4. oldal) növekedése — hangsúlyoz­ta az elnök — a tagok szorgalmának, a munka­fegyelem megszilárdulásá­nak tudható be. Az 1963-as év eredményei­nek ismertetése után Iván Mi­hály az 1964 évi tea-vet ismer­tette. Arról beszélt, hogy to­vábbra is célkitűzésük a bur­gonyatermesztés, aa állatte­nyésztés növelése. A burgo­nyatermesztéshez jó minősé­gű vetőmagalapot biztosítot­tak, az állattenyésztés növelé­Űj szakmunkás iskolák, kihelyezett technikumi osztályok Megyei tanácskozás a szakmunkásképzésről A Földművelésügyi Minisz­térium tapasztalatcserét ren­dezett január 15-én Nyíregy­házán, a Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági szak­munkásképzést szervező, irá­nyító, segítő társadalmi és tömegszervezeti vezetők részé­re. A megjelenteket Darvas László megyei szakoktatási felügyelő tájékoztatta arról, hogy Szabolcs-Szatmár megye, termelőszövetkezetei nem rendelkeznek annyi mező- gazdasági szakemberrel, amennyi elegendő lenne ahhoz, hogy a sokirányú feladatokat időben és eredményesen teljesítsék. Bár évenként többezer hall­gató hagyja el az iskolapado­Számtenger nélkül Misáit anenv §szí ö tapasztalatcsen Nagykálliitón hasznosítani a jövőben. Már 1964-ben nagy gondot fordíta­nak a tisztavérű, gyorsan fej­lődő baromfiak meghonosítá­sára. Rövidesen 169 000 hibrid csirkét kapnak a megye állami gazdaságai. Ezek a csibék ki- lenchetes gondos neveléssel 40 —45 dekával nagyobb súlyt ér­nek el, mint a hagyományos fajták. A számítások szerint már az idén több mint 700 000 forint többlet jövedelmük szár­mazik az új hibrid csibék meghonosítása nyomán. Az allami gazdasagok kisai- iattenyésztői tapasztalatcserét rendeztek Nagykállóban • 144 órán keresztül ismerkednek a tenyésztés gyakorlatban jól be­vált mesterfogásaival. Az álla­mi gazdasági munkások részére a megye legjobb mérnökei tar­tanak értékes előadásokat. A baromfitenyésztésről tanács­koztak legtöbbet, mert a ho­mokbuckás vidékeket főként pulyka-, tyúkfarmokkal, a vi­zes, mocsaras területeket pedig kacsa, liba neveléssel akarják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom