Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

Események sorokban Flandriában hétfőn tízezer belga fém- és vegyipari doi- gxzó bérsztrájkot kezdett. Thaiföld elutasította kam­bodzsának aat a javaslatát, hogy a két ország kössön meg nem támadási egyez­ményt és tartsa tiszteletben a közös határt. Hétfőn befejeződött a co­lomból kikötőmunkások 70 napos sztrájkja. A ceyloni kormány elfogadta a satráj- kolóknak a munkakörülmé­nyek javítására vonatkozó kö­veteléseit. Hétfőre virradó éjszaka Szi­cíliában nagyszabású razziát hajtottak végre a hírhedt maffia emberei ellen, akik terrorizálják a helyi lakossá­got, üldözik a haladó szerve­itek tagjait. Tizenhat sze­mélyt letartóztattak, de még mindig nem tudtak nyomára akadni a helyi szervezetek vezérének, akit már több hó­napja hajszol a rendőrség. Veszedelmes bűnözőt tar­tóztattak le a szovjet köz- biztonsági szervek. Vlagyimir íonesajan Moszkvában • és Ivanovóban öt gyilkosságot kö­vetett el. Letartóztatásakor megtalálták nála azt a fejszét amivel a gaztetteit végrehaj­totta. Ioneszjan az ugyancsak gyanúsított A. Dmitrijeva ne- íű lakótársnőjével együtt ha­marosan bíróság elé kerül. Decemberben a japán fő­árbe lakossága 10 541 619 Äjporodott. Egy év alatt a óváros lakosai számának nö­vekedése 242 082 volt Hivatalosan bejelentették, hogy Marokkó helyreállítja novemberben megszakadt dip­lomáciai kapcsolatait Kubá­val. A Massachusetts állambeli Attleboro közelében hatalmas robbanás volt egy vegyiüzem- bea. öten elpusztultak, tíznél SSfoben megsebesültek. Megnyílt a Moszkva —Antarktisz légijárat .Az Aeroflot megnyitotta a vi­lág leghosszabb légi járatát. A Moszkva—Antarktisz—Moszk­va útvonalat a nemzetközi lé­giforgalomtól jól ismert, soro­zatgyártású IL—18-asok a leg­csekélyebb üzemzavar nélkü! tették meg. Zavargások Nfogat-Ben^áliában Hatvan halálos áldozat; folyik a gyújtogatás Kalkutta, (MTI): dán lakossága vasárnap i** inét több ízben összetűzött, Nyugat-Bengália indiai ái- a rendőrség fegyveresen Kor­iamban a bét végén zavargó- beavatkozott, az összecsapá­sok voltak, amelyek eddigi sokban kilencen életüket vesz- "jelentések szerint 60 halálos tették. Kalkutta környékén áldozatot követeltek. Ezt a 3000 főnyi tömeg feltartóz- számot P. C. Sen nyugat-ben- tatta a Kalkutta felé haladó gáliai miniszterelnök közöl- személyvonatot, az utasok kö- te szombaton. Nem hivatalos zül hármat megölt, jelentések több mint száz Hivatalos személyek köz­sebesültről tesznek említést, lése szerint Kalkuttában több ■ötszáz személyt, letartóztat- j^ánt négyezer ember ke- tak közülük százhúszat Kai- rült letartóztatásra! Egyes kottában. hírek úgy tudják, hogy avá­Megérkezett Kalkuttába rost élelmiszer- és ivóvíz- Nanda indiai belügymmisz- hiány fenyegeti, tér is. Felhívta a katonaságot Hírügynökségi jelentése* és a rendőrséget, gyorsan és sserint Kalkuttában azért határozottan állítsák helyre támadt feszültség a többsegé- a rendet. ben hindu lakosság és a vá­Bár Kalkuttában érvényben rosban lakó mohamedán vál­ván a kijárási tilalom, a lásuák között, mert az Indiá- jelentések szerint folytatódik val szomszédos Kelet-Pakisz- a gyújtogatás — vasárnap tanból arról érkeztek hírek» kétszázszor hívták ki a kai- hogy ott a mohamedán több- kuttai tűzoltókat. ség üldözi a hindu lakossé­A város hindú és mohámé- got. Az Ind!«! Kommunista Párt KB. VB. ülése Delin, (TASZSZ) kérdések szerepelnek: az in­diai dolgozói helyzete; az In- Vasámap Delhiben megkea- diai Nemzeti Kongresszus Párt- dődött az Indiai Kommunis- értekezletének eredményei; az ta Párt Központi Bizottsága Egyesült Államok 7. flottája Végrehajtó Bizottságának ülé- tevékenységének kiterjesztése se. Napirenden a következő az Indiai-óceán térségére. B©i@|e&!e munkálat az Indiai Nemzet! Kong­resszus Fárt Bhubaneswar (TASZSZ): az ország szociális gazdasági Az Indiai Nemzeti Kong- átalakításáról szóló progra- resszus Párt szombaton Bhu- mot. Habár a program nem baneswarban befejezte 68. tartalmaz konkrét javaslato- kongresszusát. A tanácskozá- kát a nemzetgazdaság leg- son határozatot fogadtak el, fontosabb ágainak államosí- „a szocializmusról & a de- tására, helyi politikai megfi- mokráciáról” valamint a gyelők úgy vélik, hogy az „nemzetközi helyzetről”. A Indiai Nemzeti Kongresszus két dokumentum hangsúlyoz- Párt 68. kongresszusa „a párt za, India uralkodó pártja- életének fontos mérföldkö- nak eltökélt szándéka, hogy ve." „parlamenti módszerekkel A kongresszuson megvá- iflelépíti a szocialista álla- lasztották a párt vezető szer- motj,” ragaszkodik a függet- veit. A párt vezetője tovább­ién külpolitikai irányvonal- ra is Dzsavaharlal Nehru — hoz, nem csatlakozik a ka- a munkabizottság tagja Ka­tonai tömbökhöz és vaja- mardzs Nadar, az Indiai mennyi állammal megszilár- Nemzeti Kongresszus Párt dítja a baráti kapcsolatokat, elnöke, Indira Gandhi. Jas- A kongresszus jóváhagyta vant Csáván és mások. A Zi er c? ?. ehel: SEBHELYES Az angol munkáspárt memoranduma a leszere­lésről és a kelet-nyugati tárgyalásokról fegyveríajták 30 százalékos, a második szakaszban 35 százalé­kos csökkentését javasolja. Ed­dig ezeket az elgondolásokat a két fél kölcsönösen elutasítot­ta. Most azonba, amikor a Szovjetunió elfogadta azt a né­zetet, hogy mindkét fél tartsa meg a harmadik szakasz vé­géig a „minimális nukleáris el­rettentő erőt”, lehetségessé vált, a tárgyalás céljául kitűz­ni a megállapodást a „minimá­lis elrettentő erő” mértékének meghatározásáról. A munkáspárt megítélése szerint az új szovjet kompro­misszumos javaslat a legfonto­sabb változás azóta, hogy a leszerelési bizottság megkezdte munkáját. I I A szovjet terv szerint * az első szakaszban fel űeil számolni minden idegen területen lévő támaszpontot és vissza kell vonni hazai terület­re a külföldön tartózkodó csa­patokat. Az amerikai terv vi­szont csupán a második és a harmadik szakaszban irányoz elő fokozatos visszavonást. Az Egyesült Államok most vissza­vonja a Thor és a Jupi­ter típusú rakétáit angol, olasz és török területről. Ez ar­ra enged következtetni, ame­rikai részről hozzájárulhatná­nak ahhoz, hogy már az első szakaszban kezdjék meg a kül­földi rakéta és más támaszpon­tok fokozatos felszámolását. !l C Megfelelő ellenőrzés 11 *' biztosítása nélkül nem kerülhet sor leszerelési megál­lapodásra. A „minimális elret­tentő erő” megtartására vonat­kozó szovjet javaslatok magu­kévá teszik ezt az elvet. A mun­káspárt úgy véli, hogy az el­lenőrzés eddig javasolt mérté­ke — ideértve a különleges üzemek megszemlélését, a nemzeti költségvetések meg­vizsgálását és az államok ren­delkezésére álló egyéb értesü­léseket — már kielégítően pon­tos ellenőrzést biztosít, lega­lább is a leszerelés első szaka­szában, a meghozandó intézke­dések végrehajtására. A nyilatkozat ezután hang­súlyozza Franciaország és a Kínai Népköztársaság részvé­telének fontosságát a leszere­lési tárgyalásokon. A munkáspárti memorandum a továbbiakban javasolja, hogy a leszerelési tárgyalásokkal párhuzamosan kezdjenek meg­beszéléseket részleges megálla­podásokról, amelyek előmozdít­hatnák a kelet-nyugati közele­dést és a nemzetközi légkör to­vábbi enyhülését. A nyilatkozatnak ez a része lényegében azonos Harold Wil­son 6 pontos tervezetével. gálva a következő áthidaló megoldásokat javasolja: Hl A munkáspárt vélemé- II "*■ nye szerint a Szovjet­unió javasolta négy év és az amerikai indítványban szerep­lő határidő helyett, a leszere­lést hat év alatt, három egy­mást követő kétéves szakasz­ban lehetne végrehajtani. || O Az amerikai javaslat || ^ szerint az első szakasz végén az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt 2 180 000 katonát tarthatna fegyverben, a szovjet terv viszont 1 700 000 főt javasol. Szovjet részről kompromisszumos megoldás­ként legutóbb 1 900 000-ret ja­vasoltak, s véleményünk sze­rint ezt az indítványt el kell fogadni. íl Q A Szovjetunió javasol- II ^ ja, hogy már az első szakaszban százszázalékosan semmisítsék meg a nukleáris fegyverek célbajuttatásának eszközeit. Az Egyesült Államok viszont az első szakaszban e London, (MTI): Az angol munkáspárt szom­baton éjfélkor közzétette a kor­mányhoz intézett memorandu­mát. Az emlékiratot, amely az ellenzék leszerelési elgondolá­sait és a kelet-nyugati részle­ges megállapodásokra vonatko­zó javaslatait tartalmazza, ja­nuár 8-án nyújtották át Butler külügyminiszternek. A nyilatkozat bevezetőben hangoztatja: hogy a moszkvai atomesend-megállapodas olyan új nemzetközi légkört terem­tett, amelyet ki kell aknázni és újabb kísérletet kell tenni, a kelet-nyugati nézeteltérések leszűkítésére. A munkáspárt üdvözli Butler külügyminisz­ternek azt a döntését, hogy sze­mélyesen is megjelenik a ja­nuár 21-én összeülő leszerelési értekezleten és felszólítja őt, hogy az angol kormány nevé­ben terjesszen elő új javasla­tokat a holtpont áttörésére. A nyilatkozat ezután a szov­jet és az amerikai tervezet leg­lényegesebb különbségeit vizs­továbbra Is feszült a helyzet Panamában gos rendezésére”, valójában visszautasítja Panama népé­nek követeléseit. Husk ameri­kai külügyminiszter a New York-i televíziónak adott nyi­latkozatában vasárnap kije­lentett^, szó sem lehet arról» hogy az Egyesült Államok ki­vonuljon a csatorna övezeté­ből, vagy likvidálja Panama területén lévő támaszpontjait. A helyzet éleződéséért az ame­rikai külügyminiszter a fele­lősséget „Fidel Castro ügynö­keire” akarta hárítani. Rusk nyilatkozatának azonban még a New York Times hétfői szá­ntának vezércikke is ellent mond, amennyiben megálla­pítja, hogy „durva hiba” volt, amikor az amerikai hatóságok tét­lenül nézték, hogy az ame­rikai diákok a csatorna- övezetben eltávolítsák az amerikai zászló mellől a panamai lobogót, durvái! megsértve a panamai kor- dúst. Lényegében ez az in- mánnyal kötött megáüapo- cidcns volt a kirobbantója a későbbi véres esemé­nyeknek. A Panamában állomásozó amerikai haderők balboái fő­hadiszállásán egyébként meg­cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint az Egyesült Államok kész visszavonni had­erőit a csatorna övezetének: határáról. Csupán az övezet és a Panama többi része közti forgalom korlátozásán könnyí­tettek. Az amerikai és a panamai kormány képviselői közben folytatják tanácskozásaikat. Az amerikai hatóságok vá­lasza a panamaiak jogos kö­veteléseire ismét csak meg­győzte Latin-Amerika népeit arról, hogy az Egyesült Álla­mok politikája változatlanul a kiszipolyozás és az erőszak politikája. A Kennedy* merényletet kivizsgáló bizottság munkájáról New York (MTI) A New York Times vasár­napi számának jelentése sze­rint a Ken nedy -merénylet ki­vizsgálására alakult szövetségi bizottság tevékenységét hat kérdés alapos felmérésére szenteli. A bizottság a követ­kező pontokat kívánja ki­vi as gál ni: i 1. Oswald tevékenységének részletei a merénylet napján: 2. Jack Rubynak, Oswald gyilkosának tevékenysége és múltja; 3. Oswald élete és múltja. 4. Oswaldnak a haditen­gerészetnél eltöltött ideje és külföldi tartózkodása; 5. Oswald meggyilkolásé­nak körülményei; 6. A meggyilkolt elnök dl (almára tett intézkedések Panama, (MTI): A panamai főváros lakói va­sárnap délután búcsúztatták honfitársaikat, akik a hét vé­gén vesztették életüket a csa­torna-övezetben kitört zavar­gások idején az amerikai ka­tonák sortüze miatt. A város­ból kétszázezer főnyi tömeg kísérte a közeli temetőbe a panamai nemzeti zászlóval le­takart koporsókat. A menet élén Roberto Chiari köztársa­sági elnök haladt sok képvi­selő és szenátor kíséretében. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a Panama-csa­torna övezetében és az azzal határos vidékeken a helyzet továbbra is feszült. Vasárnap Colón városában az amerikai katonák lelőt­ték a panamai nemzeti gárda egyik tagját és a ki­tört zavargások során 11 embert megsebesítettek. Cristobal városában az amerikai katonai rendőr­ség és katonaság a tüntető panamaiakra könnyfakasz­tó gránátokat dobott. Amerikai távirati ügynöksé- . gek szerint a legutóbbi napok . során életüket vesztettek szá- . ma 23-ra, a sebesülteké 395-re . emelkedett. Közülük három . halott és 68 sebesült amerikai Az amerikai kormány : amely szavakban azt hirdeti - hogy kész a Panama-csatorns kérdésének „békés és igazsá­váltva kísérőim —, a legéle­sebben tiltakozunk ez ellen az önkény ellen! A tisztek mosolyogtak. — Csak formalitás az egész uraim, a „Szabad Európa” adó nem fogja elveszíteni önöket A dzsip egy kis fabarakk előtt állt meg. A közeli)«! autók álltak, és néhány férő filmfelvevőkkel és fényképe­zőgépekkel. Két kísérőre egy­szerre hangos kiáltozásba kezdett. — Se-gftsetek! — kiáltották a férfiaknak. — Az oroszok el akarnak hurcolni bennün­ket! Elkobozták az autónkat! Német újságírók vagyunk, a „Szabad Eprópa" munkatár­sai, segítsetek. A tisztek a barakkba +u*Z; kolták őket. A határon áll­tunk; a túloldalon, ahol film­felvevők surrogtak, és fény­képezőgépek kattantak, már Ausztria volt. Néhány lépést tettem a halár mentén. Jól álcázott páncélosok és őrszemek aka­dályozták meg a ti'tott határ-! átlépést. A két tiszt egyike mellettem bukkant fel. — Bár nem hiszem, hogy át akar szökni a határon, egyedül mégsem járkálhat itten. Nem mondaná el, ké­rem, hosTvan ismerte meg ezt a két kémet? Elmondtam mindazt, amit róluk tudtam és gondoltam. A tiszt Így szólt; Folytatjuk Egy dzsip jött feléink. Két szovjof tiszt szállt ki az autóból. A zászlóról felismer­ték nemzetiségünket és né­metül üdvözöltek. — Német menekültek.? — Igen — válaszolt hátul ülő utitársam —, szabadsá­gunkat töltöttük itt, és most bécsbe igyekszünk. — Ez erre pil’anatnyllag sajnos lehetetlen. A cseh ha­táron azonban átjuthatnak. — De hVen az óriási ke­rülő. engedjen át itt bennün­ket, hiszen nem vágjunk ma­gyarok... — Sajnálom, a határ le van zárva. Véget vetettem a két ügy­nök komódi ázásának. — Ez a két úr nem tóris­ta. kérem, győződjön meg róla. összeköttetésben állnak az ellenforradalmárokkal. — Lerántottam a takarót az adókészülékről. A k ét tiszt meghökkenve nézett ránk. Ki kellett szán­nunk. — Ezért még számolunk! — sziszegte mellettem a ve­zető. — Remélem is — feleltem —, és nemcsak ezért az ok­tóber huszonharmadikáért! A két tiszt futólag átvizs­gálta a kocsit, és az ülés alatt még két lőfegyvert is talált. Át kellett szállr.unk a dzsip­be, iratainkat pedig elvet­ték. — Szabad újságírók va­gyunk — bizonygatták fej­léc két, másodszor nem lesz . szerencsétek a puccskísérlet­tel. — Hallottad ezt, Ottó — kiáltott fel a vezető —, ezt csakugyan megfertőzte a kommunizmus! Ez a felfedezés jó időre viccelődő szórakozásuk tár­gyául szolgált. Hagytam, hogy beszéljenek, és vártam az alkalmat. Hamarosan elér­kezett. ■k Tatabányánál elhagytuk a főutat. Onnan göröngyös uta­kon mentünk. Pápa és Szom­bathely felé. Közeledtünk az osztrák határhoz. Ift-ott kisebb csoportokba verődött, felfegyverzett civilekkel ta­lálkoztunk. akik gyanakodva néztek utánunk. Mérsékelt sebességgel hajtottunk át egy erdősávon. A vezető szitkozódva féke­zett. Páncélosok zárták el az utat. Vezetőnk megfordult, megpróbált egy kilométerrel arrább átjutni, de közvetlenül a határon váratlanul páncé­losokba ütköztünk. Ha az adókészüléket felfede­zik, ez a két ügynök több kárt már nem okozhat. — Tulajdonképpen hol akarják a határt átlépni? — érdeklődtem. —■ Ismerünk bizonyos rése­ket — felelt a kocsivezető —, hiszen valahol a vöröskeresz­tes szállítmányok , is átjön­nek. — Az oiyanfélék, mint ma­guk? — Hasznos szállítmányok — válaszolt kísérőm mögöt­tem. — De ön törődjön in­kább a kottáival. örüljön, hogy kikerült a boszorkány- konyhából. — Azt hiszem, hamarosan vége lesz. — Hogy ki mit hisz, az az ő dolga. Az amerikaiak már összeállítottak néhány ejtő­ernyős zászlóaljat. A követ­kező napokban kezdődik meg caak igazán a tánc. Akkoi \majd fe lángol nálatok is, az NDK-ban, példát vehette!' a magyaroktól. — Mi mér megkaptok t 86. A vezetőnők hirteien fé­keznie kellett. Néhány páncé­los ment el mellettünk. Vö­rös zászlói; és a magyar ál­lami címer díszítette őket. — Úgy látom, itt másokon verik el a port — mondtam kárörvendve, mikor dühös arcukat láttam. Válaszuk heves lövöldözés­be Fulladt. Egy pár fasiszta lakásokból lőtt értelmetlenül a hemyótalpasokra. Néhány sorozat a páncélosok nehéz gépfegyveréből elhallgathatta Jkeí. Kocsivezetőnk belelé­pett a gázpedálba. Minden sovábbi incidens nélkül el­értük a győri főutat. Titokban abban remény­kedtem, hogy találkozunk az ellenforradalommal szemDen álló csapatok ellenőrzésével. * ^Magyarország MM. január M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom