Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-03 / 1. szám
Ne a kényelmesebb megoldást! i>r.... — nevezzük így az írás alanyót — 1948-ban végezte el a tudományegyetem jogi fakultását. Értelmes ember volt, jó tanuló és munkásszármazású. Nagy jövőt jósoltak neki az egyetemen, így került első munkahelyére, egy jelentős nyíregyházi intézmény felelős beosztásába. A fiatalembernek nagy kedve volt a szakmájához, hivatásának érezte, kedvvel és szorgalommal dolgozott. Felettesei megbecsülték, s ő a biztos kenyér tudatában megnősült. Később megszületett az első, rövid idő múltán a második gyermekük. Felesége is dolgozott, anyagilag is kezdtek helyrejönni. -Boldog volt az életük, a munkahelyen egyik dicséretet kapta a fiatal jogász a másik után. Néhány esztendő telt el, s a szorgalmas emberből hanyag, a józan fiatalból munkáját botrányosan elha- m-agoló, részeges hivatalnok lett. Hibát-hibára halmozott, s ezt már nem nézhették el neki abban a beosztásban, amely a közfigyelem reflektorfényében áll. Beszéltek vele a felettesei, s megmagyarázták, a fegyelmi büntetések után az egyedüli mód, hogy áthelyezik másik szervhez, ahol új életet kezdhet. Csakhogy a társaság, a borbarátok köre nem hagyta kijózanodni a bajbakerült jogászt. Űj munkahelyén — ahol szintén fontos beosztást és igen jó kereseti lehetőséget kapott — nem tudta megbecsülni magát. Üjra kezdhetne mindent, erre időt és lehetőséget kapott. Ekkorra azonban már tel^ei^_rra^a *ett az italnak. Munkáját nem végezte el, s az asszonya állandó figyelmeztetése után elhagyta a családját isi Odalett minden kínálkozó alkalom. Az alkohol törvényszerű következményeként züllött, gyenge jellemű, megtört, magával és másokkal meghasonlott ember lett a néhány éve még ígéretes jövőjű fiatal jogász. Többet tartózkodott már az italboltokban, mint azokon kivül. Hogy mévis fenn- , tartsa magát, segédmunkásként helyezkedett el azegvik nyíregyházi vállalat telepén. Kérdezhetné az olvasó, hogy jutott, hegv juthatott idáig egy okos. művelt fiatalember. jogászi diplomával a zsebében? Igen, a kérdés feltevése jogos. Az, hiszen a munkahelyén — az elsőn és a másodikon is — értelmes, ar. életet jól ismerő kollégákkal volt körülvéve S fő- • ként akkor jogos, ha tudjuk, hogy ugyanezek n munkatársak szó nélkül néztek el az első esetekben a fiatal társuk viselt dolgai felett. Negt beszélt vele a hivatali pártszervezet sem, csak mór akkor, amikor késő volt, nem lehetett megmenteni ezt az embert a munkahelyének. Az előbb láttuk, az italozás egyenes következménye az, hogy csorbul, a jellem, károsul az egyén — hiszen munkáját nem képes ellátni —, s károsul a szocialista közösség amely emberi, társadalmi értéket vészit minden ilyen esetben. Akik látták ezt az utat, elmulasztották emberi kötelességüket, Dr. ... párttag volt, a párt bizalmából került első munkahelyére. Most pedig a megyei pártbizottság fegyelmi bizottsága tárgyalja az ügyét, mert legutóbb már annyira nem volt ura akaratának, hogy egy kocsmában elvesztette párttagsági könyvét. Nem kétséges, ez ügyben is megfelelő döntés születik, olyan, amilyent azok érdemelnek, akik megsértették a párt szervezeti szabályzatát, akik nem képesek betartani az önként vállalt normákat. Am, a fegyelmi bizottság tagjai nem döntenek könnyen és felelősség nélkül. Egyhangúan teszi szóvá, mit tett a párt- szervezete, a hivatala ezért az emberért? Fiatalon került hozzájuk a jogász. Megszédülhetett volna a sikerektől, idá?g juthatott volna, ha közben beszélgetnek veüe, jó tanácsokat adnak neki, vagr érmen erélyesen figyelmeztetik? Egyértelmű erre a válasz: nem! Könnyebb és kényelme- sebb volt a megoldás, amit vállssztottak: nem szóltak neki, mert nem akartak beleavatkozni mások maván- ü gyeibe. Ez csermet sem elvszerű, pártszerű, tieyan- ekkor — mint látják —• rossz megadás. Az ügy tanulsága, amelyből sok helyen le kell vonni a következtetést:, a részegesség nem magánügy! Nem az az egyszerű embereknél sem, mennyire így van hát a tisztségviselők esetében! Az alkoholizmus, s a következményei ellen küzdeni társadalmi és pártfeladatunk. Családokat, emberi értéket menthetünk meg, az idejében jövő bírálattal — veszíthetünk el annak hiányában. Többen vannak, aikik rosz- szúl kezdik, folytatják az éléíutat. Fejlődésük, életük, sorsuk alakulása munkatársaik, pártszervezetük jóindulatú támogatásán múlik. Dr. ... esete ezért is intő figyelmeztetés a munkahelyek, pártszervezetek számára. Űj iskola, napközi otthon épül Nyíregyházán Művelődési autót kapott a nyíregyházi tanyavilág — Képzőművészeti kiállítás nyílik Az idei évben nemcsak új termelési eredményeket várunk, hanem a kulturálódás- ban is fejlődést akarunk elérni. A város kulturális feladatairól, gondjairól beszélgettünk Kövér Endre művelődési osztályvezetővel, a városi tanácson. ; — A legnagyobb gondunk a napközik férőhelyének növelése. 250 olyan gyerekünk van, akiket amolyan „létszámfelettinek” lehet tekinteni. Eljártunk a minisztériumban, hogy ebben az évben megoldódjon ennek a 250 gyereknek a problémája, biztosítva legyen a további elhelyezésük. Épül-e az idén napközi? — Uj, hat helyiségből álló napközi épül az idén millión felüli összeggel a Színház utcában, a II. sz. általános iskola udvarán. Ezzel részben tehermentesíteni tudjuk a napköziket, 480 gyermek elhelyezését oldjuk mieg. — Másik szintén közismert gondunk az iskolai tanterem- hiány, amely Nyíregyházán különösen nagy probléma. Egy tanteremre 57 tanuló jut jelenleg. Megvan a terv arra, hogy a Kert és a Szántó Kovács János utca sarkán új nyolctantermes általános iskola épülne; ez előreláthatólag 65-re készülne el. Ugyancsak iskola épülne, négytantermes, a tervek szerint, a Ságvári telepen. Középiskoláról, kollégiumról van-e szó? Terv, hogy a rossz állapotban lévő Petőfi kollégiumot uj fogja felváltani, s épülne egy középiskolai épület is. Azonban mindez elég régóta húzódó probléma, bár hangsúlyozom, a tervek megvannak. — Dolgozunk a tanyai általános iskolák korszerűsítésén is, amelynek egyik módja a körzetesítés. Ennek az a lényege, hogy a tanyai gyerekeket is szakrendszerű oktatásba részesítsük a felső osztályokban, amely ma még nem lehetséges egyes osztott tanyai iskolákban. A Manda I és Manda II, a Bálint, a Varga, az Antal, a Salamon, a Kozsrét és az Ujteleki bokor iskolái várnak körzetesítésre. Javul-e a tanyák kulturális ellátása? > — A napokban kaptunk egy művelődési autót, amelyet a tanyai népművelésre állítunk be. A kocsi heti három alkalommal játékfilmmel, három alkalommal pedig ismeretterjesztő előadásokkal keresi fel a tanyák lakóit. A könyvtárakról mit mondhatunk? — Huszonnégy könyvtári egység van a városban és a tanyákon. Az új év második napján nyitottuk még a Honvéd utcában a napi 4 órás kölcsönzéssel működő III. kerületi könyvtárat, .még az első negyedévben könyvtárat nyitunk a Guszev-lakótelepen. 100 ezer forintot költünk ebben az évben új könyvek vásárlására. Mi a véleménye az üzemi kulturális életről? — Sajnos ez a- város kulturális életének gyenge pontja, bár 18 munkásakadémia működik a városi üzemekben, s az ismeretterjesztő előadások száma sem csekély. Reméljük, hogy az újjászervezett és megyeivé lett Tó-«e£ Attila Művelődési Háf ,cgít abban, hogy megfelelő kulturális élet alakuljon ki a népművelés minden ágában. L^esz-e valamilyen kulturális eseménye a közeli napoknak? — Egyelőre a nyírségi képzőművészeti kiállítást említhetem, amelyet január eleién rendeznek meg városunkban a Jósa András Múzeumban. Uj szobrokkal gazdagodik-e a város? — Szó van arról, hogy felállítjuk Nyíregyházán Szamuely Tibor és Krúdy Gyula szobrát, azonban még a tárgyalások végére az illetékesek nem tettek pontot, így addig nem tudjuk véglegesnek tekinteni — fejezte be nyilatkozatát Kövér Endre. I». G, Eltűnnek a dombok Terem majd a homok a nyírmihálydi határban ARCOK, EMBEREK A zeneszerző Budapesten, Debrecenben jobban ismerik a nevét, mint Szabolcs-Szatmárban. Pedig három éve itt él megyénkben Démuth József, a pályája kezdetén álló, igen tehetséges zeneszerző. A név viselője zömök, magas hom- lokú rendkívül energikus fiatalember, zongoratanár a kisváráéi zeneiskolában. Évekig vándorolgatott a művészember ny u gh ata tlan Ságéval. Amikor megszerezte kó- ruskarnagyi és középiskolai zenetanán diplomáját, a Miskolci Nemzeti Színház ösztöndíjas korrepetitora lett, majd Pécsett végezte ugyanezt a munkát. Közben megbetegedtek Farkaslyukon élő szülei, és ő hazakívánkozott. Egy barátja tanácsára beszegődött Hevesben zongoratanainak. Miskolcon megszerezte a zongoratanán oklevelet is — s ezután jött el a mi megyénkbe tanítani. Zeneszerzői munkásságáról, műveiről és terveiről hadd valljon ő maga: — Gyermekkoromban már foglalkoztam zeneszerzéssel, mégsem ezt a szakot választottam a konzervatóriumban, mert gyáva voltam, nem volt önbizalmam. Azóta is — tudat alatt — ez a. szerzési mánia lobog bennem egyre erősebben. Ez az év dönti el, mi lesz belőlem. Szakembernek, zeneszerzőnek megmutattam kész partitúráimat; egyikük tanulásra, másikuk munkára, komponálásra biztat. Rubányi Vilmos, a Debreceni MÁV Filharmonikusok karnagya és az opera zeneigazgatója, vezető karmestere átnézte Hangulatképek című partitúrámat, s csak eny- nyit mondott: megcsinálom. Be is tanította, s az első adandó alkalommal eljött Kisvárdára és zenekarával bemutatta egy üzemi hangversenyen. A következő kisvárdai hangversenyen előadja Concertinomat is. ö azt tanácsolja, hogy rengeteget dolgozzam. Hát dolgozom is, mert ez az én filozófiám: a munka. Nemsokára befejezem egyik harmincötperces szimfonikus költeményemet, amely az emberi nagyságot énekli szélesen áradó dallamaival. A táncdalt, tánczenét nem művelem, gépzene. De szeretek játszani: komponáltam néhány gyermekdalt is; ha szövegük kész lesz, szívesen odaadnám valamelyik nyíregyházi gyermek- kórusnak is. Ami a zeneiskolai munkát és körülményeket illeti, elégedett vagyok, de nagyon zavar, hogy rosszak a hangszerek, rossz a zongora — s ez akadályozza a tanítást. Komponálni itt szoktam az iskolában, ha már a tanítványaim elmentek. Évek óta gyűjtök egy jó zongorára, most már együtt van a pénz, megveszem. Nyu- godtabban tudok majd dolgozni. Nemrég Pesten jártam, felkerestem Farkas Ferencet az Európa hírű zeneszerzőt, mondjon véleményt munkáimról. Mert biztos akarok lenni a dolgomban, s még mindig erősen kételkedem képességeimben. ő belelapozott partitúráimba, szakmai tanácsokat adott, s — erre nagyon büszke vagyok — ezzel búcsúzott: „Aztán majd írjon, tudasson magáról!” Ennyit'mondott el magáról Démuth József fiatal zeneszerző az ő sajátságos, enyhén raccsoló hangján, beszédét heves mozdulatokkal kísérve. De művei bizonyára nem lesznek olyan szerények, mint szavai, sokkal többet megtudunk belőlük szerzőjükről, a Kisvárdán élő tehetséges fiatal komponistáról. Itatkó. Nincs szél védett hely, szélfogó fasor a nyírmihálydi határ Sarogüya-dülőjében. A dühöngő elemek szabad futásukban havat és homokot kavarnak, hóbuckákat tornyoznak, silány galyú bokrokat ciháinak. A dombok tetejéről látszik a község. Háromnégy kilométer távolságiban békésen pihennek a házak, sűrű füstöt eregetnek a kémények. Onnan indulnak el napjában kétszer a Talajjavító Vállalat kirendeltségének dolgozói, traktorvezetők, gépmesterelv, szerelők, hogy az Üj Élet Tsz. földjein dacolj an alt a számukra mostoha időjárással. Az Sz—100-as szkréperek bohémot teste, lomha egyenletességgel járja a dombokat. A hét gép közelében fülsiketítő robaj. Érdekes és izgalmas dolog,1 hogy eltűnnek egymás után a dombok. Karácsony hetében kezdték a munkát, és azóta éjjel-nappal váltott műszakban járnak a gépek. Hatvan holdnyi területen több mint negyvenezer köbméter földet mozgatnak meg, 4—5 méteres szint- különbségeket szüntetnek meg. A múlt és jövő Papp Lajos — az agronó- mus nyúlánk, eleven mozgású tetrekész fiatalember, a legnagyobb zimankóban is zetorral járja a határt, soha nincs nyugta mindenütt ott van. Most áll a már simára gyalult tábla szélén, és ennek a földnek a múltjáról, jövőjéről beszél — Ameddig a szem ellát nem volt itt más, csak homok és homok, júhlegelő- nek. Gabonafélét nem vetettek az emberek, hiszen még a magot sem kapták vissza. Most gyümölccsel telepítik be a homokot, 132 hold lesz egy tagban törpealma és őszibarack. Ha elvégezzük a terepegyengetést, tavasszal megkezdjük a telepítést. Majd ha termőre fordulnak a fáik, akkor kell megnézni. Szép lesz ez a határ és ami a legfontosabb, hasznot hajtó. Az agronómus később arról beszél, hogy nyírmihály- di község lakóinak életszínvonala a nagy természetátalakító munka után pár év múlva ugrásszerűen nő majd. Már most is összehasonlíthatatlanul jobbak az életkörülmények. IVem volt könnyű Krasnyánszid József, a tsz, elnöke fejből sorolja a tsz-re, a tagságra vonatkozó adatokat, amelyek beleivódtak a mindennapi munkával együtt. — Száznégy tagja var. a termelőszövetkezetünknek több mint száz család sorsa az utóbbi évekig csak tengődés volt. Mosi 35 forint lesz egy- egy munkaegység értéke. Mindenből túlteljesítettük a tövet, napraforgóból 873 kilogramm az átlag, dohányból hét mázsán felül termeltünk. Mi okozta a nagy változást? Csak «mennyire w a lakaró ér Az embereket nem. elég csak szavakkal meggyőzni, szavakkal munkára serkenteni, kézzelfogható eredményeket akarnak látni, és a legkézzelfoghatóbb, ha a megfelelő szakvezetés során biztos a kereset, fejlődik a közös gazdaság ós a tervek valóra válnak. Kra&nyánszki József míg ezeket mondja a központi major felé magasló víztoronyra mutat A járásban mi építettük fel először a víztornyot. Tizenkét köbméteres, az egész majort ellátja vízzel, megkönnyíti az emberek munkáját. . Ezenkívül hat, dohány- pajtát építettünk. A csibenevelő 90, az egyéb beruházás 126 ezer forintunkban van. Nem nyújtóztunk tovább, mint amennyire a tankaré ét1, de mindez kellett ahhoz, hogy baromfiból 40 mázsát, sertésből 94 mázsát, hízómarhából 98 mázsát vermelhessünk, jóval többet a tervezettnél és 1964-ben még ettől is többet adjunk a nép- gazdasának. A hófehér mezőkön, a fagyot szaggató, dombokat eltüntető szkréperek jelképek. Jelképei Nyírmihálydi, és. az egész nyírségi homok népének holnapot alakító munkájáról. Seres Ernő. YlGREI Négy vendég érkezett — nem beszéltük meg, esak úgy bevetddtalc. Hát nem aranyosak?. .. Legalább ünnepibb lesz az ebéd. Egy vacak szárnyon rágódtam egész idő alatt. De mosolyogjam. A feleségem nem is evett, de kacará- szott. — Velem ne törődjetek, ilyenkor úgy is agyonterheli az ember a gyomrát. Aztán Ödi bácsi háborús - történeteit hallgattuk. Szegénynek még akkor tünkrement a gyomra. Máig se bírja a bort. Az esti pezsgőt bontottuk fel. Közben leégett a kávéfőző. (Karácsonyra kaptuk.) e— Nem érdekes, mondta az egyik sógor, szaladj át termosszal a cukrászdába. Átszaladtam. .. Na, estére egyedül leszünk. Tv műsor, papucs, meglizsé. 8 órakor hangos tülköléssel fölszaladtak a szomszédok. — Gyerekek! Összehozunk egy remek kártyapartit. A tv műsort úgy is megismétlik, Izgalmas csata volt. Cigarettába játszottunk. Csak négy dobozzal veszítettem. Sajnos a kisebbik lányom megette, a Treff királyt, a nagyobbik meg összetörte a két új pezsgőspoharat. Dekát úgyse volt pezsgő. Micsoda aranyos csöppségek... Mikor én gyerek voltam, kezdte a szomszéd... , Éjfél után ma« rad'unj. magunk a. Reggel nem hallottam meg az óra- csörgést. A feleségem. rázott fel: Elkésel! — Persze, hétfő van.., — Dehogy, csütörtök. — Legfeljebb kedd. Tegnapelőtt volf vasárnap, — Ugyan már, akkor vott kedd, csak vasárnapot ünnepeltünk, mert kedd ugyan munka- nap, de vasárnap.., — Adj egy bétáidat. .. Szóval ma már dolgozunk. Hála Istennek. Ébresztő gyerekele, megyünk dolgozni. Vége az ünnepeknek. Hálislennek. (gyarmati
