Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

"A Hazafias Népfront a választások előtt Beszélgetés dr. Gombás S^ndoírol, a Hazafias Népfront megyei titkárával mai út környékén megtelepülő nagyobb üzemek ottani elhelye­zése azért • is célszerű, mert Nyíregyháza északi széljárású, így a füst és a melléktermékek nem érintik a város lakosságát. A Pazonyi út mentén, a mai Hengertelep környékén jelölték ki az északkeleti ipartelep he­lyét. Itt raktárak és gépkocsi­telepek építése szerepel a terv­ben. Az északnyugati ipartelep élelmiszeripar létesítésére al­kalmas. A mezőgazdasági gép­javító környéke fogadja majd be a később épülő feldolgozó­kat. A gumigyár környékén nagy terület áll a könnyűipari üzemek rendelkezésére — ez lesz a város nyugati iparterü­lete. A keleti iparterület pedig a külső állomás északi oldalán kap helyet. Ide települnek maid azok a kisipari szövetkezeti •üzemek’, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a la­kossággal. A mérleg: kedvező Nyíregyháza 1900 táján telje­sen mezőgazdasági jellegű vá­ros volt ipar nélkül. A harmin­cas évek sem jelentettek e te­rületen lényeges változást. Az 1949-es adatok szerint a kereső lakosság húsz százaléka már ipari foglalkoztatott. Az 1960-as népszámláláskor tovább bil­lent a mérleg az iparban dolgo­zók javára. Azóta új üzemek épültek, illetve épülnek, s je­lentős ipari létesítményeket ír elő a második ötéves terv is. Elértük, hogy ma már vegyes jellegű a foglalkozás. Biztosak vagyunk benne, hogy a harma­dik, s az utána következő öt­éves tervek után valóra válik a a rendezési terv célkitűzése: ipari város lesz Nyíregyháza. Kopka János Egy századforduló idején ké­szüli Kimutatás szerint Nyír­egyházán összesen két olyan üzem volt amely húsz mun­kásnál, il.etve alkalmazottnál többet foglalkoztatott. A két üzem összes dolgozódnak szá­ma sem érte el azonban az ötvenet. A fejlődés végtelen lassúságát jellemzi, hogy meg harminc évvel ezután is csaK tíz üzemecske voit a város­ban 385 ipari foglalkoztatot­tal. Helyte.en lenne az össze­hasonlítás a nagyobb — már akkor is erősen iparosodott — városokkal. De a hasonló lé­lekszámú és adottságú Békés­csabán, Szombathelyen és a jóval kisebb Sopronban is hét-nyolcszorosa volt ■ a mun­káslétszám a(mienkének. Ötezer ember a varos iparában Az 1960-as adatok szerint sem léptünk nagyot azóta az iparosítás útján. Abszo.út és viszonylagos számokban is Nyíregyháza rendelkezik a legkisebb iparral, ipari fog­lalkoztatottsággal a megyei székhelyek között — különö­sen. ha ezt az arányt a vá­ros lakosságához mérjük. A fent említett városok ma js a nyírségi megyeközpont előtt járnak az ipari üzemek szá­mában, az ott dolgozókat te­kintve. Pedig az Alföld váro­sai erősen elmaradtak a más vidékek mögött. Az ipar terü­leti megoszlása a múltban — és bizonyos mértékben ma is — hátrányosan befolyása ja helyzetünket, szerepünket az ország gazdasági életében, de sok gondot okoz a foglalkoz­tatásban. Elsősorban a nők elhelyezkedése okozza a prob­lémát. Az utóbbi években meg­gyorsult a fejlődés. Számos nagyobb üzem telepedett meg Nyíregyházán. A dohányfer­mentáló, a mezőgazdasági' gépjavító, a VAGÉP, a hús- igpi ^ vállalat a ruhaüzem, s gumigyár, az almatárojó és a jelentős létszámot fog’alkoz- tató kisipari szövetkezetek ma már a lakosság közel tíz százalékát, vagyis több, mint ötezer embert foglalkoztatnak A befejezés előtt álló kon- zevgyárban kétezer ember jut állandó munkához. A gumi­gyár is állandóan fejlődik, ezenkívül kisebb üzemeket telepítenek le Budapesttől — köztük az irodagépjavító üze­met, amely a volt István-ma- lom épületében kap helyet. [létszáz holdas ipariéi illet Az iparosítás tehát elkez­dődött. Az építőipar egyedül sok száz nyíregyházinak je­lent munkaalkalmat, s az építkezések egyre növekvő üteme újabb százak íogüal- koztatását teszi lehetővé. A már ismert igények is bizta­tóak: a minisztériumok, or­szágos főhatóságok bútor­gyár, tanát gépkocsi telep, a kettes számú almatároló meg­építésére kértek helyet a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságától. Újabb, hatvan tsz-központot villamosítanak Négyezer dohánypajtát, 100 férőhelyes istállókat, 32 vagonos magtárakat építenek a tsz-ek az idén (Munkatársunktól) Megkezdték a tsz-majorok villamosítását, rendezését, sza­porodnak a bekötő utak. Milyen beruházást terveztek 1964-re, mire fordítják ezt az összeget? Er-ől kérdeztük Juha Istvánt, a Tsz Beruházási Iroda főmér­nökét: A mi beruházási tervünk csak az építkezésre vonatkozik. A keret elosztásánál — a járá­si tanácsok és pártbizottságok bevonásával — figyelembe vettük, hogy a termelőszövet­kezeteknek mire van szüksé­gük, s hogy az új létesítmény­nyel mennyiben fudjuk előse­gíteni az illető termelőszövet­kezet termelékenységét. 1964-ben 320 millió forin­tot fordítunk megyénk ter­melőszövetkezeteinek épít­kezéseire Ebből az 5sz- szcgből dohány pajtákat — mintegy négyezret —, 109 férőhelyes istállókat, borjú­nevelőket, ötezer férőhe­lyes tojóházakat, 32 va­gonos magtárakat és még sok más létesítményt aka­runk építeni. Ebben az évben már nagy sze­repet kapnak a termelőszövet­kezeti építőbrigádok. A mun­kák negyven százalékát ők fog­ják végezni, mintegy 120 millió forint értékben. A beruházás egy részét a termelőszövetkeze­ti majorok beépítésére, rende­zésére fordítjuk. Az építkezése­ket úgy tervezzük, hogy azzal is eleget tegyünk a rendezés követelményeinek. Az építkezésnél új mód­szert vezetünk be: 1984­ben először rendszeresít­jük az építkezésnél az előregyártóit elemeket. Folytatni kívánjuk a tsz-bekö- tőutak építését, a majorok vil­lamosítását. Idén újabb hatvan termelőszövetkezetet villamosí­tunk. Kép az Almatároló rakodójáról. Januárban mintegy 200 vagon almát szállítanak külföldre. (Foto: Hammel József.) 0 dolgozik széles ' örü részvételével vitatják nos az 1864. évi tervsket A gazdasági vezetők két héten belül kötelesek dönteni a javaslatokról A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszervezete csaknem ezer különböző me­zőgazdasági üzem, vállalat és intézmény dolgozóit fogja össze. A szakszervezeti bizott­ságok, a műszaki és a gazda­sági vezetőkkel együttműköd­ve ezekben a napokban ké­szítik elő az év első nagy- jelentőségű szervezeti esemé­nyét, az 1964. évi terveket megvitató termelési tanács­kozásokat. E tanácskozáso­kon, mint a MEDOSZ köz­gazdasági osztályán közölték részletesen megvitatják az .előző évi tapasztalatokat, s az új év tennivalóit. Ez alkalommal határoz­zák meg azokat a verseny- formákat, amelyek alkal­mazásával a dolgozók egyénileg, illetve egy-egy egész brigád, üzemrész, vagy gazdaság dolgozói a legnagyobb mértékben já­rulhatnak hozzá a terv­feladatok teljesítéséhez. A szocialista munkaverseny szervezésével kapcsolatban a szakszervezet vezetői hangsú­lyozzák, helyes ha a dolgozók a termelési tanácskozásokon részleteiben tisztázzák a vál- íaláisok anyagi ég szervezeti feltétéjeit, tehát körültekin­tően rözítik, hogy vállalásuk teljesítéséhez mit kell a gaz­dasági műszaki vezetésnek biztosítania. Ugyanezeken a tanácskozásokon értékelik az adott egység megelőző idő­szakra vonatkozó operatív 1961. január 12. 3 Nyíregyháza — holnap 1!88-!ian: 15698 ipari íolpzó — Hogyan segítik a párt* szervezetek és tanácsi szerveink, a Hazai a Nép­front munkáját ebben as időszakban? — A megyei pártbizottság jelentős segítséget, útmuta­tást ad munkánkhoz. A na­pokban például a megyei párt- végrehaitóbizottsági ülés kü­lön napirendi pontként foclal- kosott a Hazafias Népfront tájékoztató jellegű jelentésé­vel, ahol megfelelő segítséget nyújtott a választási felada­tok sikeres végrehajtásához. A megyei pártbizottság példája n-omán a járási pártbizotttá- ~ok is súlyának mestfe’elöen "oglalkomak a n^pfrontmozr'a- lom munkájával. Valamenv- nyi járásban, külön napirendi pont vott. vagy le=z a vá’o.sz- tő-okkol kapcsolatos fe1 ada­tok me^be'Zé'ése. Elismerésied szólhatunk a megvei tanács végrehajtó bizottságáról, a járási tanácsokról. -"álamint a tömegszervezetekről. így a sp'kszerve7°t”"l a nőtanács­ról és a KISZ-szervezetek munkájáról is Úgv gondolom, a közös együttműködés az er?f)ményekben • realizálódik majd. _ Müven srvakorlati in­tézk-'d<'s feledet vár & népfrontbizottságokra? — .Telenlev közel 1000 nép- frontakt.iva doVozik mesvénk- b»n. Cé’iuk. eljutni a válasz­tó no1 várok legalább 60 süá- Zrdél-ához A válas-tá-oki- ua- ló felkészülés során részt ve­szünk a népgazdasági felada­tok végreji“jfásában. {gv a •ySrszámodó kö7syűl‘á«ek elő- készs'jósében, knzsAytejiesztésl feladatok megvalósításában, a kulturális és ismeretteriesztö célkitűzések végrehajtásában. Népfrontbizottságaink, aktíváink tehát a napi élet feladatainak végrehajtásában való helyál’ásukkal vegyenek részt a választási munkában, a kongresszus előkészítésében, — fejezte be nyilatkozatát dr. Gombás Sándor. Dragos Gyula csak az 1963-as év problémáit igyekeznek megbeszélni a vá­lasztókkal, honem elsősorban a 64-éves tervet, a feladato­kat vázolják. A beszélgetések januárban kezdődtek. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesen a megoldásra váró napi, konkrét fél-adatok kerültek előtérbe, tehát a népfrontmozgalom jel1 "généi fogva, széles körben igyek­szik a párt és kormányhatáro­zatokat magyarázni, a végre­hajtást segíteni. — A fejődés igénye’ és az emberek gcndclkrdá«- mó'’j '•-ao k Vv-t’ rr. tt változás lebe'övé teszi-e az eset’eve- szemé’vcsaré- ket a válás tások ser'n? —- A mostani választások­nak az a célja, how tovább erősödjék és izmosodjék a nénfrontmozga'om. Tw ter- mésj>at“s. hogy sok fiatal, nő és kiváló mezőgazdasági szak­ember megváj ssriása előtérbe kerül ugyanis több olyan -je­ti ya dolgozott a nénfrorjbizott- sá'gokbnn. akiknek nem ew funkciójuk volt, s ez. bizo­nyos mértékben befolyásolta őket munkájukban. A mosta­ni választás célja. — ame­lyen egyforma e*épve1 indul minden o’van váfosztó, aki­nek szívügyé a béke és a szocializmus — hogv még szélesebb alapokra helyezze a tiéoh-ontrnozgo'iom rnuu'-'í-'t Ezért hejyes. hogy mind több fiatál dolgozó nő és szak­ember kerüljön a ne-gron’-i- rottzá gokba. A vála-íás ?31 jrözeégi 4 kerü’eti (Nv-'rowv- házal és t.snvai mW-ori- bizottságot érint. Csaknem tj-xa-ey nénfronbi zottságj tagot választanak majd meg. — A választások során a népfrontmozgajom derook.ra- t>7Jmu5át tovább mélyíti a Ha- ^tfias Népfront Országos Ta­nácsának határozata, amely­nek értelmében ezúttal já­rási küldöttgyűléseket nem kell tartani. Ennék funkció­ját a failusi választói gyűlések gyakorolják. Itt választják meg a helyi, a járási bizott­ságok tagjait, a megyei kül­döttközgyűlés küldötteit. A Hazafias Népfrontmozga­lom tevékenysége 1960 máju­sától!, a II. kongresszus óta jelentősen fejlődött. A mozga­lomban részt vevők céltuda­tos tevékenysége, a pártta­gok és pártonkivüliek egye­temes munkája a szocializ­mus építésének további sike­reihez vezettek. Most újabb feladat e’őtt áll a népünk egész tevékenységét átfogó. Hazafias Népfrontme-gatom. Működési szabályzata alap­ján ez év tavaszán sor kerül a népfrontbizotttógok újiává- iasztására, a fii. ko-nm-esz- szus megtartására. A válasz­tás^ való felkészülésről, az előkészületek tana"’»! •tatairól érdeklődtünk dr. Gombás Sándortól, a Hazafias Nép­front megyei titkárától. — Megveszerte milyen intézkedéseket tettek a n-'-ni’-OT't’izntts'-ok mun­kájának feJmé-ése. a vá­lasztások előkészítésére? —- Megyénk sajátos viszo­nyainak megfelelően vett részt a népfrontmozgalom, a párt és a kormányhatározatok vég­rehajtásában. Munkánk fel­mérése, végzés® alapjául te­hát a gazdasági, kulturális és politikai fe’adatokat magába foglaló tervezet végrehajtásá­nak segítése szolgál, örömmel állapíthatjuk meg, hogy köz­ségeinkben, termelőszövetke­zeteinkben, hivatalokban, kul­turális és egészségügyi intéz­mények munkájában egyaránt jelentkezett mozgalmunk ak­tíváinak részvétele. A válasz­tások előkészítése is azt a célt szolgálja, hogy mind több dol­gozó. választó polgár politikai aktivitását fokozzuk formá1- jük. Lelkesítjük, felkészítsük a megye nem könnyű, de szén idei tervfej adatainak végzé­sére. Azt akarjuk, hogv társa- ddmunk életében erősödje­nek a szocialista erkölcs vo- rásai, a szocializmus éoítése iránti felelősség érzet. Erinek megfelelően dolgoztuk ki munkát érveinket, s szervez­tük meg januárra a kis gyűléseket, nme1 veknek- a he­lye a község, ezen belül nagy­mértekben á községi válf>sz*- tói körzetek; Cé’ia a nani fe1- adatok ismertetése, annak si­keres végrehajtására való fel­készülés. — A kisgyűlésck milyen tapasztalatokat eredmé­nyeztek? — A kisgyűléseken, beszél­getéseken tevékenyen részt vesznek a mezőgazdaságot jól értő szakemberek, pedagógu­sok, egészségügyi dolgozók, ta­nácsi dolgozóik, népfrontaikti- visták, stb. Ezek a községek sajátos viszonyainak megfele­lően történnek. Nyírbátorban például a törpe vízmű építé­sével kapcsolatos problémá­kat vitatták meg: kinek, mi­kor, mit kell tennie a feladat végrehajtása érdekében. A la­kosság a tervek ismeretében örömmel fogadta a törpe víz­mű építését. A csengeri já­rásban a zárszámadások elő­készítése szerepel a napiren­den. A mezőgazdasági, a tsz- vezetők és szakemberek nem­Húszéves távlati városren­dezési tervünk egyik sarkala­tos tennivalója tehát iparte­rületeket biztosítani a város jelenlegi és minden bizonnyal gyorsan fej .ődő, később meg települő üzeminek A terv azzal számol, hogy 1980-ra 15 000 dolgozója lesz Nyíregy­háza iparának. Elsősorbar élelmiszer- és feldo gozó ipar­ra számít a város, de reális a- igény nagyobb munka:gényű könnyűipari létesítményekre is. Nem jelentéktelen tehát az a munka, amit a távla i e készítői végeztek, amellyel felmérték a lehetőségeket, ki- jelö ték a nyíregyház. . párosí­tandó területeket. Hétszáz hodas iparterületet létesítet­tek ezáltal. Hogy mennyire nem szüségtelen ilyen nagy ipari rész, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a gumigyár jelenlegi hét holdas területe a fej esztés végére harminchat holdasra nő meg. A bútorgyár, a fent említeti többi lésítmény, s a várható új üzemek elhelyzésére ötszáz holdas területet ke 1 biztosí­tani. Jelenős helyet igényel­nek ezeken kívül a ki‘ipari szövekezetek is, amelyek ma a város lakóházai között rendszerte'enül és szétszórtan dolgoznak, szűk műhelyekben mind e mellett rontják a vá­rosképet, gátolják a lakóház­építkezést. A déli részen nagyüzemek, a nyugatin a könnyűipar Öt csoportra osztja a terv a kijelölt területeket. A legna­gyobb a déli iparterület lesz, ahová olyan üzemek kap­nak építési engedélyt, ame­lyeknek iparvágányra is szükségük van. A Si­tervének, valamint a dolgo­zók felajánlásainak teljesíté­sét, a szocialista cím elnyeré­séért versenyző brigádok munkáját, valamint a munka- és egészségvédelmi helyzetet is. Az egész kollektíva rész­vételével döntenek a kiváló eredményt elért dolgozók és brigádok kitüntetéséről éa jutalmazásáról. A tanácskozások legfonto­sabb célja, hogy a dolgo­zók széles tömegeit vonja be a vállalat az üzem ve­zetésébe, a konkrét ter­melési és gazdasági felada­tok megvalósitását szol­gáló módszerek kialakítá­sába, alkalmazásába. a feladatok végrehajtásának megszervezésébe, ellenőrzésé­be és segítésébe. A termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokról a gazdasági ve­zetők két héten belül köte­lesek dönteni, s a megtett in­tézkedésről a javaslattevőt tá­jékoztatni. Ezek a fontos, a mezőgaz­dasági üzemek egész évi te­vékenységét meghatározó ta­nácskozások még a munkára alkalmas idő beköszöntése előtt országszerte befejeződ­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom