Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
Falusi pártszervezeteink a zárszámadások sikeréért A VÁROS EGYIK LEGSZEBB RÉSZE LESZ: Tervezik a Szamuely teret Zárszámadási közgyűléseink sikeres lebonyolítása rendkívül fontos gazdasági és politikai tett. E fontos esemény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén *ok múlik. Ezért vár most különösen sok tennivaló a tsz-ek pártszervezeteire, hiszen a falu kommunistáinak kell elsősorban segítséget nyújtaniuk a tsz-tagoknak és a vezetésnek is ahhoz, hogy helyesen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonatkozásban levonják a szükséges következtetéseket. A kommunisták aktív tevékenysége, politikai előkészítő munkája nélkül egyetlen közgyűlésen sem számíthatnak a várt sikerre, alapos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő' vitákra. Talán az év egyetlen időszakában sem kínálkozik annyi kedveső lehetőség a tsz-tagok véleményének megismerésére, hangulatának fortnálására, mint éppen most, a zárszámadások előkészületei során. Mindezt az idén még jelentősen megkönnyíti az a tény is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyugtalanítja az elmaradt őszi munka. Ilyen körülmények és feltételek között két nagyon lényeges területen segíthetnek a zárszámadások jó előkészí- téséberi és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsz-tagok előzetes tájékoztatásában, véleményük, tapasztalataik, javaslataik megismerésében, másrészt a beszámoló végleges formába öntésében. Ahol egész évben rendszeresen megtartották a közgyűléseket, brigád — és munkacsapat — értekezleteket, és a tájékoztatókat, ott köny- nyebb dolga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz- ekben is — a zárszámadás már ismert számai, vényei íü apján —■ feltétlen hasznos a részeredményeket megismertetni a tsz-tagokkal. Még- inkább szükség van erre azokban a közös gazdaságokban, amelyekben va' amilyen oknál fogva nem tudták folyamatosam tájékoztatni a tagságot a gazdálkodás helyzetéről, a várható eredményekről, a hibákról. Ezek az egyént, vagy csoportos beszélgetések kitűnő alkalmak a közösségi Óleft valamennyi területére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kezdeményezzenek ilyen beszélgetéseket a tsz pártszervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádérte*cz- let, egyéni beszélgetés, -vagy munkacsapatösszejövetel formájában zajlanak is le — a véleménygyűjtésnek, a legkülönfélébb javaslatok elhangzásának a fórumai lesznek. Már csak azért is, mert kisebb kollektívában bátrabban feszélyezettség nélkül szólhatnak a tsz-tagok, nem úgy, mint a közgyűlésen. Sokszor persze az ilyen formában kezdeményezett beszélgetések vitákba csapnak át. De ettől sem szabad félni! Különösen élénk vitákat váltanak ki az egyéni, a csoport és az ország érdekeinek összhangjával kapcsolatos nézetek, amelyek gyakran torai tva tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lényegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jövedelemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság, de legalább annyira fontos az is, hogy boldoguljon az ország is. amely jelentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a modern, szocialista mezőgazdaság megteremetéséért, a parasztság, a falu életének folytonos javításáért. A falu kommunistáira hárul az a feladat is, hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tsz- tagoknak és megnyugtatóan zárják le ezeket a beszélgetéseket. Hiszen az egyéni boldogulás elválaszthatat’an a termelőszövetkezet erősödésétől, az ország egészséges fejlődésétől. Ebben a periódusban nyílik alkalom arra is, hogy már előzetesen is véleményt nyilvánítsanak a tsz-tagok a termelőszövetkezeti élet, a gazdálkodás valamennyi sarkal- latos kérdésében. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben alkalmazott jövedelemelosztási, a munkadíjazási formák, a munkaszervezés és munkafegyelem problémái, a vezetők tevékenysége, a szakmai vezetés gondjai, a korszerű termelési eljárások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségei. Ezekben a kérdésekben is sokféle •— jó és hibás nézet kerül napvilágra. Itt ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy milyen hibákat lát, mit és hogyan tart jónak, miben szeretne változást és milyen módon. Előkerülnek az egyéni sérelmek is. amelyek néme.ykor alaptalanok, máskor pedig valódiak. Ha ezek a beszélgetések, viták közmegelégedésre zárulnak, a közgyűlések valóban a legfontosabb dolgokkal foglalkoznak majd. Ez esetben elmaradnak az egyes tagok személyi dolgai feletti párbeszédek. De egyetlen zár- számadó közgyűlés sem lehet igazán produktív. ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tájékoztatások egész sora és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok figyelmét így a közös gazdálkodás, az őket érintő legfontosabb problémák megvitatására, lezárására, felelősségteljes határozatok megalkotására lehet irányítani. A termelőszövetkezetek jelentős részében már bevált viták tüzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszámolóinak fő vonalai, tételei és elmaradnak a semmitmondó, a csupa számokkal teli, sokoldalú összefüggések nélküli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják ezt a .fontos eseményt. Minden pártszervezetnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szélsőségek se kapjanak helyet a vezetőség beszámolójában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Világosan, egyértelműen választ kell kapnia a tsz-tagsá- pának az 1963-as év valamennyi fontosabb mozzanatáról. Előfordulhat persze, .az is, hoev e«y-egy probléma megoldásához nem érzi elég erősnek masát a tsz pártszervezete. Ilvenkor for- jdülion bátran támogatásért a felsőbb pártszervekhez, a tanácsokhoz, társadalmi szervekhez. ! Nagy feladatok megoldása vár közős gazdaságainkra a most kezdődő évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadások politikai, szervezeti előkészítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnak az elmúlt cv helyes értékelésével, a közös minden oldalú erősödésével; ha nemcsak feltárják a hibák gyökereit, hanem meg is szüntetik azokat és titat mulatnak az új évben elvégzendő tennivalók legsikeresebb megoldásaihoz {$. Maris János. Hét növény előiskolája A* Ördöghegy „titka“ — Nemzetközi elismerés — A Kisvárdai Nemesítő Gazdaság eredményei Vastag hótakaró fedi a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai gazdaságának 550 holdas területét. Munkavégzést így csak az üvegházakban, a laboratóriumban, a nemesítő osztályon és a csírázta- tóban lehet látni. Az üvegházakban, rekeszekbe rakva, különböző fajtájú burgonyák zöldednek, ,A laboratóriumban fehérköpenyes lányok talaj ösz- szetételt vizsgálnak. A nemesítő osztályon grammnyi pontossággal mérik az ültetésre alkalmas gumókat, pontosan feljegyeznek minden adatot, A dzvagonos csíráztatóban egyenletes hőmérséklet mellett, a gülbaba, a kisvárdai rózsa, a boldogító, a lila, az aranyalma, a, margit és a mindenes fajták várják á tavaszt, hogy földbe kerülhessenek. Szaporító „ hálózat Hövid időre fogott körsétánk alatt, Hudák Ferenc telepvezető, a gazdaság téli munkájáról, a nővénynemesítósről és a íajtafénntartásról beszél. — A mi téli munkánk az, Hogy felkészüljünk a tavaszra, vizsgáljuk, válogassuk és előkészítsük a növényfajtákat, a vetéshez. A gazdaságban hét növény nemesítését és fajta- fgnntartását végezzük Teichmann Vilmos tudományos osztályvezető irányításával. A rozs, az édes és keserű csillagfürt, a lucerna, a napraforgó és szöszösbükköny előtt legfontosabb munkánk a burgonya nemesítése, Területünk legnagyobb részét a burgonya termesztésére az új fajták kikísérletezésére használjuk. 1964- ben Í5Q holdon termesztünk burgonyát. Tervünkben 73 vagon törzsanyag előállítása szerepel,- amelyet majd szétkül- dünk az ország különböző részeibe. A törzsanyagigény Igen nagy, a területünk viszont kicsi, ezért szaporító hálózatot építünk ki az állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel. Az elmúlt évben a kisvárdai Rákóczi Tsz már termesztett számunkra törzsanyagot és szuperelit burgonyát. Az új burgonyafajták előállítását a kísérleti intézet gazdaságában általában 10 hold- nyi területen végzik. Egy-egy fajta előállítása öt-tíz évi szorgalmas, kitartó tudományos munkát követel. Érdemes megemlíteni, hogy a burgonya ültetésé, betakarítása teljesen gépesített, a gépi feldolgozásra is végeznek kísérletet. 1963-ban egy szovjet és egy magyar gyártmányú burgonyaválogató és osztályozó gépet próbáltak ki. A burgonya nemesítése és fajtafenntartása mellett, a kísérleti intézet dolgozói egyéb növények nemesítésében is kimagasló eredményeket érnek el. Az 1963-as esztendő nagy sikere, hogy a kisvárdai lucerna több versenytársával szemben állami elismerést nyert. Hudák Ferenc erről így nyilatkozott: A homoki lucerna — A kisvárdai, vagy homoki lucernának nagy előnye a kék lucernával szemben, hogy laza, szélhordágos futóhomokon is jól termeszthető. A Nyírség egy része pedig homokos talaj. A homoki lucerna telepítésére az őszi idő a legalkalmasabb, 4—5 mázsa holdanképti műtrágyával 5 évig is gazdaságosan terem. Itt a kísérleti gazdaságban mi az „ördöghegyen”, olyan területen termesztettük, ahol korábban semmi nem termett meg. ötéves átlagban 25—30 mázsa termést takarítottunk be egy holdról. Idén 50 holdat telepítünk, és 30 holdon 15 mázsa magfogás a tervünk. A 15 mázsa mag további 250 hold ikersoros vetéséhez lesz elegendő. A kisvárdai lucerna termesztése megyénk talajadottságát tekintve óriási jelentőségű az állattenyésztésünk fejlesztéséEló'ször a megyeszékhelyek között: a Technika Haza (Munkatársunktól) Nyíregyháza ma: új bérházak, utcasorok, szépülő terek, fejlődésben lévő város. Egyre több munkája van a Tervező Irodának: újabb és újabb létesítményeknek kell elkészíteni a tervrajzait Erről beszélgettünk a Tervező Iroda vezetőjével. — A mi munkánk a tervezés, csak kiinduló pontja a születendő új létesítményeknek. Hogy az általunk tervezettek megvalósulhassanak, nagyon sok munkára van szükség. — A közeljövőben megindul a város központjának, a Kossuth térnek a kiépítése, ahol üzletek kerülnek lebontásra. s helyükre szép, modern, városias épületek kerülnek. A Zrínyi Ilona utcán a foghíjra ötemeletes épületet tervezünk, melynek ha felépül három rendeltetése lesz: a földszinten a lebontásra kerülő két üzlet kap helyet, a férfiruha és a háztartási bolt. Az első emeleten irodahelyiségek lesznek, itt fog működni majd az Állami Biztosító is. A többi emeleteken 33 család kap majd lakást, Elkészültek a Petőfi úti háztömbök, s ezzel megkezdődött az állomás környéki Szamuely tér kiépítése. —> A város egyik legszebb részének kívánjuk kialakítani ezt a teret. Nagy gondot fordítunk a tér parkosítására. A távlati tervek szerint a MAV-bér- házlg lesznek parkok és játszóterek. A tér egyik részére J5 emeletes házat tervezünk, melynek földszintjén a vendéglátóipar üzeme kapna helyet, az emeleteken pedig garsou- lakások és turistaszálló. A további építkezések terve is elkészült. A tér déli oldalát két párhuzamos sáv-húzzal szeretnénk lezárni. — Ezeken kívül az esti egyetemek székhazát tervezzük az Iskola utcára. Ebben az épületben kapna helyet a „Technika Háza”, mellyel a megyeszékhelyek közül először Nyíregyháza büszkélkedhetne. Sok új iskola is épül a közeljövőben, nyoletnntermesek. Az új megrendelések közé tartozik egy nővérszállás épületének tervezése. Az új sóstói tbc szanatórium mellett létesülő intézményben. 60 ápolónő kap majd kényelmes szállást. Jóban, rosszban együtt Zászló és a gombfoci — Barátkozó» szerelmi búnál ürü^yéu „Flegma“ fiatalokból tisztességtudó dolgozók Divatos frizurád, modem vonalú munkásruhás fiatalemberek ülnek a tekercselőgépek mellett. Tekintetüket a számlálószerkezetre szegezve kézijei vezetik a drótot az orsóra. A komoly munka mellett helyet kap a viccelődés, egymás ugratása. Hiszen valameny- nyien fiatalok, alig van közöttük egy kát borostás arcú. Az egyik asztalon zászló áll. A nylon borító mögül áttetszenek a hímzett sárga betűk: „Kétszeres Szocialista Brigád”. A fiókban gombfoci, sakk, pár könyv, s egy két csinos nő fényképe „Élhetnénk másképpen Is" Hat tagja van a VAGQP Fuc80vics féle szocialista brigádnak. — Bár egy vállalatnál, egy helyiségben dolgoztunk, mégsem volt közöttünk összetartás — emlékezik vissza a brigád vezetője. Szinte idegenek voltunk egymásnak. Nem ismertük közelebbről a munkatársakat, éppen, hogy észrevettük egymást. Megdolgoztunk a fizetésért, ezzel minden le volt tudva. Már hazaié1 é is külön mentünk. Annyit tudtunk egymásról hogy ki ben, de nagy a jelentősége a burgonyatermesztésben is, mint kiváló előveteménynek. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai gazdaságában jelenleg az egyik legizgalmasabb kutatási téma; olyan csillagfürt kinemesítése, amely egyaránt alkalmas a gyenge homok talajerő vissza pótlására, az eredményes magtermesztésre. Az izgalmas téma — Kialakulóban van egy új fajta termesztése, a fehér cirmosé. Gyenge minőségű homoktalajon is kiváló termést hoz, és a magja nem pereg. Ha ez a kísérlet sikerült akkor rövidesen olyan csillagfürtöt termelhetünk, amely zöldtrágyá- nak és a magfogásra egyaránt alkalmas. A kísérleti intézet kisvárdai gazdaságában minden szobában fellelhetők a . kutatások anyagát képező növények és magok. Ahol a beszélgetést befejezzük, a szekrény tetején rozskalász és csillagfürt csoport sárgállik. A falon bizonyítványok. Az egyik a kisvárdai rozsról szól, amelynek 1946—1951 volt a nemesítési ideje. Nemesítette Teichmann Vilmos Kisvárdán. A kisvárdai rozsot az egész országban, de Európában is jól ismerik. A Szovjetunióban 1961-ben ebből a rozsfajtából 100 mázsa vetőmagot szállítottak. De nemcsak a rozsból, hanem valamennyi fajtájú vetőmagból jócskán kerül külföldre minden évben — az összehasonlító kísérletekhez. Seres Ernő, mennyit keres, s hány órával hagyja el az üzemet a műszak lejárta előtt. Teher volt a munka, bizalmatlanok voltunk egymáshoz, nem volt kitől segítséget kapni. — Egyre többet hallottunk a szocialista brigádok munkájáról, életéről. Próbáljuk meg ml is —- mondták — élhetnénk másképpen is. A kevés eredményt hozó munka,, az állandó megszülés, az egyhangú élet kényszerített bennünket az újra. Lassan megszűntek a késések, mindenki kihasználta a munkaidőt. Mindjárt kevesebb szó érte a „ház elejét”. A jobb munka kezdett összehozni bennünket. A meg- barátkozás első jele egv szaktárs szerelmi bánatának megbeszélése volt. Attól kezdve megbeszéltük a problémákat, kértük egymás segítségét, vagy tanácsát. Ha utánad kell menni... A Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál egyre többen kezdtek felfigyelni a teker- eselőműhefly fiataljaira. A terv túlteljesítése rendszeressé vált náluk. A flegma .„if- jak”-ból becsületes, tisztességtudó dolgozók lették. ETyre többet jártak közösen szórakozni. A „maszek” problémák megvitatására, olykor akadt egy „kerekasztal” a cukrászdában. „Törzshelvük" volt a színházban, móriban. 1962-ben munkájuk elismerése képpen megkapták a „Szocialista Brigád” címet. A megye legjobb brigádjai közé tartoztak. Ajándékba szánhoz és mozibérletet kaptak a vállalat vezetőségétől —• A nyáron reggel hattól kettőig dolgoztunk — emlékezik Benkel László. Minden délután a Sóstóra mentünk, motorral Azok voltak a szép idők! Még Adami is kellemesen emlékszik vissza rá. Mármint arra a kislányra, akivel a kollektíva hozta össze. Nagyon sokszor együtt vo'tunk. Egv kislány — a társaság közös imádottja — meg is kérdezte: „Ti a sírba is együtt fogtok menni?” De France! Misi alaposan visszavágott neki: „Ha utánad k"11 menni, minden további nélkül.” Kikapott a Fradi A brigádtagok egymáshoz járnak televíziót nézni, sokszor futballmeccset. — Amikor 7:2-re kikapott a Ferencváros —- mondja hunyorogva Adami András — elterveztük, hogy megvicceljük a vérbeli fradistát, Ben- keit. Egy botra klottnadrá<-ot tűztünk, az volt a fekete lobogó. Laci asztalán már ott állt a gyászjtávirat! „Részvétünk”. Számított az ugratásra. félt a „meeszó,iátoktól”, s reggel ahogy belépett a kapun, futott a műhellvbe, hogv ne találkozzék senkivel az udvaron. Még akkor Is meglepetés várta, amikor a fiókját kihúzta: Minden szerszámnyele fekete szalaggal volt álkötve. De a brigád tagjai nemcsak a jóból vegyik ki közösen részüket, mindenben osztoznak. Segítik egymást. Laci mentifötiete A brigád egyik tagja, a nagy halászi Kiss József, a közelmúltban építkezett. Minden reggel örömmel számolt be a fiúknak, hol tart a házzal Egy nap rossz kedvvel állított be: nincs munkás, megállt az építkezés. S a következő vasárnap megjelentek a fiúk Nagyhalászban, s átsegítették társukat a nehézségen. Egv másiknak leseire telték a gyümölcstermését, sőt munkájukkal segítették a Keme- csei Állami Gazdaságot. ígéretet kaptak: ha jól fog menni a munka továbbra is, megkapják a Kétszeres Szocialista Brigád címet. Elhatározták, meg jobban fognak dolgozni, újabb elismerést szereznek. S altikor beütött az anyaghiány. — Gondolhatja milyen ..öröm’* lehetett, amikor már majdnem sikerül, saját hibánkon kívül elromlik jninden. A sok transzformátor, meg háztartásig gép ott állt. S ha nem csináljuk meg időre, bizalmatlanok lesznek vállalatunkhoz a megrendelők. Tóth Laci ötlete segített: a selejt tekercsek vezetékeit fejsük le, tekercseli,iük újra. Több munkát kiván ugyan, de akkor nem lesz lemaradásunk. Sikerült elkerülnünk a „pangást”. Jó munkájukért a városi KISZ-től eaer forint jutalmat kaptak. Az érettségizett különítmény De a munka, a szórakozás mellett ott áll egy harmadik: a tanulás. A brigád valamennyi tagja leérettségizet, s továbbtanul Benkei Laci például felsőfokú technikumba jár, elektrotechnikus szeretne lenni. Valamennyien szeretnék a gimnáziumi érettségit technikumival kiegészíteni. De szorgalmazzák tanulásra a szaktársaikat is. Egy idősebb kollegájuk már hat éve dolgozik a vállalatnál, mint seséd- munkás. Olyan gyakorlatra tett szert, amely ha egy kis elméleti tudással párosodna, nyugodtan letehetné a szakmunkásvizsgát. Rábeszélték, tanuljon. A fiúk délutánonként segítenek neki, s remélik, tavasszal leteszi a vizsgát. — Dél Van gyerekek — szól az egyik — kapcsoljuk be a rádiót. A hírek után tánczene lesz. — Tudja... Nemrég vettünk közjösen egy rádiót. Jó az munkaközben... Komán Dénes
