Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Védjük hasznos madarainkat Bár a kémiai védekezés >riá§i léptekben halad előre, lem, szabad megfeledkezni a izántóföldi és gyümölcsös cártevők elleni küzdelemben i természet nyújtotta segít­ségről sem. A biológiai véde­kezésben nagy jelentőségük ran hasznos madarainknak. \ madarak rovarirtásának egnagyobb előnye az, hogy ■náf kezdetben észreveszik a cártevők elszaporodását, és gy a kártevők elleni véde­kezésben megelőző, preven- ív munkát folytatnak, amel­lett gyommagpusztítók is. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a ma­dárvilág megfogyatkozik, ott a rovarok és apró rágcsálók által okozott kár nagy mére­teket ölt. Hasznos madaraink közé tartoznak: fogoly, fácán, fürj, seregély, cinke, vetési varjú, harkály stb. A madárállo­mány megvédésénél és nö­velésénél fontos, hogy a gyümölcsösökben és környé­kükön nyugalmat, zavarta­lan fészkelést biztosítsunk, Ennek egyik módja a ter­mészetes megtelepítés: a földek közelében lévő, fész- kelésre alkalmas helyek (er­dősávok, bokorsorok) meg­hagyása, újak létesítése. Má­sik módja a természetes megtelepítés, mely a fészek- odúk felállításában nyilvá­nul meg. A faodúkkal szem­ben mindinkább előtérbe kerülnek az azbesztcement­műanyagból készült, sokkal praktikusabb mesterséges fészkelő helyek. A tél beálltával megsza­kad a madarak természetes táplálkozásának a megszo­kott rendje, ilyenkor már kóborolni kénytelenek a táp­lálék után, s eközben meg­felelő búvóhely hiányában tömegesen pusztulnak el. En­nek elkerülése érdekében szükséges a madarak tápér­tékben gazdag élelemmel való ellátása. A téli etetés célszerű formája a galamb­dúc-etető használata. Táplá­lékul szolgálhat: naprafor­gó- tök-, kendermag, kuko­ricadara, szárított bogyók. Cinkéknek szalonnabőrt, faggyúdarabot is adhatunk. Kenyérrel ne etessünk, mert a nedves időben hamar meg- savanyodik, s bélhurútot okoz. mely a madarak elhul­lását idézi elő. Nagy J. Éva labor, gyakornok, Kállósemjén. a gondozónak nincs még elég gyakorlata, megbízható ta­pasztalata, a borjak kapja­nak valamivel töbö teljes te­jet mint az általában javasolt mennyiség; állategészségügyi szempontból így kevesebb probléma adódhat. Általános­ságban 320 liter teljes tej és 450 liter sovány tej szüksé­ges egy borjúnak a négy- hónapos korban való elvá­lasztásáig. Kéthetes koru­kig a borjúkat naponta há­romszor itassuk. A borjak részére a legjobb minőségű lucernakazlat vágassuk meg. Az idei szénakészítésnéi tö­rekedjünk a finom szárú, dús revélzetű, zölden száradt lucernaszéna készítésére. Akarat, hozzáértés és ke­vés anyagi ráfordítás szüksé­ges az itatásos borjúnevelés bevezetéséhez, Az akarat lényeges, mert: így megszerezhető, gya­rapítható a hozzáértés is, s ezek birtokában könnyebb a megfelelő feltételeket meg­teremteni. Szeretném megje­gyezni a tarpai Győzelem Tsz példáját. A szövetkezet minden természetes módszer­rel felnevelt és három hóna­pos korban elválasztott bor­júra 800 forintot fizetett rá, s az elhullás! arány a 33 szá-i zalékot is elérte. Az itatásos nevelés bevezetése óta egv kilogramm borjúhús előállí­tása — az általános költse-» geken kívül — 15 forintba kerül, az elhullás 0,5 száza­lékos. E tényezők mutatják az itatásos borjúnevelés gaz­daságosságát. Dr. Bakó Ferenc, a tarpai Győzelem Tsz főál- la ttenyésztő állatorvosa Szerződéses termelői árak Offgjta ssmfesagsnesltés! eljárás A közelmúltban szabadal- forintos értéke tiszta megtaka- mazták négy szakember — rílásnak számit. A találmány dr. Bohus Gábor mikologus, ezenkívül valutát is hoz az or- Heltay Imre, Koronczy Imréné szágnak, mert az új, értékesebb és Uzonyi Sándorné agrármér- fajták szaporítóanyagát több nökök tanulmányát: a gomba országba exportáljuk, nemesítésének új módszerét. A míkológusok körében ed­dig általános volt az a nézet, hogy kétspórás csiperkegomba csak a termesztőben létezik és vadon nem fordul elő. Az új eljárás kidolgozói ennek a fel­tevésnek a cáfolatából indultak ki; hosszas gyűjtőmunkával összeszedték a vadon termő kétspórás csiperkegombák szá­mos változatát, s megállapítot­ták, hogy ezek lényegében tel­jesen azonosak a termesztett fajjal. Az új nemesítési eljárás több évi kísérlet után már a gya­korlatban is bevált. A gomba­termelő üzemek és gazdaságok most már jóformán csak a fel­találók által kinemesített faj­tákat termesztik. Ezek általá­ban húsz-huszonöt százalékkal nagyobb termést adnak, mint az eddigi fajták, s mivel elő­állításuk, termesztésük nem igényel semmiféle többletberu­házást vagy más költséget, a nagyoDb termés országosan és évente számított több millió A Szőlészeti Kutató Intézet tarcaii bormúzeumában 1983 végére ötezerre növekedett a mintapalackok száma. Min­den 1946 óta termelt borfajta megtalálható itt. Birgés Árpád felv. 1964. január 9. A % itatásos borjúnevelés megszervezése ahol egymást váltva szopnál az egyes borjúcsoportok Minden szopó borjú részér« alakítsunk ki itt önálló szop­tató állást — fejmagasságig felépített kis léckerítésből — így egymást nem zavarhat­jáik táplálkozás közben. A csoportos kutricákat — kü­lön ajtókon keresztül — kö­zös folyosó kösse egybe, amely a szoptató helyre ve­zet. A kutricák ellenkező ol­dalán nyíljanak az ajtók a kifutóba; itt történhet az al- mozás is. Minden közös kutricában legyen abrakos- és itatóvá­lyú, szénajászol. A felszerelési eszközök kö­zött elsők a jó itatóedények Az itatóedény lehetőleg olyan legyen, amelynek szopókaré: sze felül van; a tejet a bor­jú az edény fenekéről kis gumicsöven szívja fel. Tíz- tizenkét itatóedény 50—70 borjú kiszolgálásához elegen­dő. Ha nincs mód külön tej­melegítő vásárlására, a tejet kannástól, az üstön mele­gedő vízbe helyezzük, hogy a tej itatáskor minden esett ben terthőménséflcletű le­gyen. Ezentúl a másik alap­vető követelmény; az itató­edények állandó tisztasága. Az itatásos nevelés — vég­ső fokon — ezen a két té­nyezőn áll vagy bukik. Mire a tanfolyamra kül­dött borjúnevelő a tsz-he visszamegy, az említett épí­tési előkészítési tennivalókat el lehet végezni. Az rio+áaos nevelésre való áttérést lehetőleg akkor kezdjük meg, amikor kevés a frissen szaporodott borjú; így könnyebb, kevesebb gonddal jár a kezdetben je­lentkező problémák megol­dása. Tanácsosabb a borjút szü­letése napjától itatni — be­leértve & föcstejert is. Amíg Ak ftatíalsos borjúnevelés bevezetése fontos gazdasági feladat a termelőszövetkeze­tekben, nélküle korszerű nagyüzemi tehenészetről már nesn is beszélhetünk napja­inkban. A több olcsó tejzsír, borjúhús is ezen az úton ál­lítható elő. Azonban nem is az itatásos nevelés előnyei­ről akarok szólni, hanem ar­ról, hogy jelenleg* tsz-viszo- nyok között hogyan lehet megszervezni a. borjúnevelést. Az itatásos borjúnevelés irányítását vállaló szakem­ber elsősorban azt a tehené­szetben dolgozót jelölje ki a borjakhoz, aki a szoptatásos módszer alkalmazásánál is a legtisztábban, pontosan, nagy odaadással látta el feladatát. Kívánatos ezt a tsz-tagot bor­jú nevelői tanfolyamra el­küldeni. nyen ttmfo’.yam Herceghalmon van. folyama­tosan rendezik, időtartama három hét. Külön borjúnevelő építése általában költséges. Egysze­rűbb a tehénistálló egy ré­szét átalakítani erre a célra. A nevelő legven minél köze­lebb a tejházhoz, szomszédsá­gában az ellető istállóval, s lehessen hozzá tágas, száraz talajú kifutót építeni. Szerfás istállóban 1« kialakíthatjuk a borjúne- velőt itt a téliesííést szüksé­ges tökéletesen megoldani. Fontos, hogy a nevelő vilá­gos legyen, jó nagy ablakokon jusson be a napfény . Az itatásos borjúnevelésnél any- nyira megkövetelt és szüksé­ges tisztaságot ott lehet biz­tosítani, ahol a piszkot nem rejti el a félhomály. A fenti szempontok figye- 'embevételével kijelölt istál- lórészíben építsük meg a bor- júketreceket. Az 1—10 napes 'x>rjalí egyedi ketrecekben, a nagyobbak falkásítva, közös kutricákban legyenek. A kut- rícákat gyalult, keményfaléc- ből készítsük. Egy kutricá­ban a szoptatót alakítsuk ld, NYÍREGYHÁZI BEMUTATÓ IJőűhiap fű tij tatjuk Dobozy Imre színműve mást, hogy bele lássanak egymásba a vitát és az elő­adást ,.Hoinap folytatjuk” mondatta! zárják Bonyolult, összetet; & mé­lyen árnyait figurákat sike­rült Dobozynak terernreni. Nehéz feladattal kellett meg­birkózni a rendezőnek, a színészeknek, hogy ezeikei a köztük járó jellemeket a színpadon életre keltsék Az előadás után úgj állt fel és távozott a néző a szín­házból, hogy Szász Károly lényegre törő rendezői mun­kája, meghozta a sikert, és a színészeknek sikerült meg­birkózni a feladattal. Különösen jól sikerült t rány Frigyes alakítása, Lnez- kő mérnököt mély emberi töprengésével, humanizmusá­val. jövőbe vetett hitével formálja hitelesen és ro­konszenvesen. Játékából elő­tör a közösségi és emberi problémákat magáénak érző, azért szívvel lélekkel küzdő értelmiségi típúsa. Az Ágasst ajakíío Bán- györgyi Károly a darab leg- sokréíűbben mély belső em­beri tartást hordozó értelmi­ségi alakját teljes átéléssel* kifinomult játékkal hozta színre. Sárosdy Rezsőnek igen jé? sikerült alakítani a maga igazát védő partizánt. A fiút alakító Cs. Németh Lajos hitelesen formálja meg a hivéssel teli egyetemistát. A név szerint nem emlí­tett szereplők is sikerese« oldották meg a feladataikat. Az előadás sikerét jól szol­gálták a díszletek, ruhák és maszkok. Sigér Imre. azt. amit még nem is tud­tunk.” Igen ez így van. Itt igaza van mind a kettőnek. Azon­ban a darab második felé­ben már Ágass maga emeli magasra az elért vívmányo­kat, különösen az utóbbi évek emberiességéről szól, meleg szavakkal, amikor ezeket mondja: „embernek lenni nem rossz és nem is remény­telen..., Végig nem mi va­gyunk a sereghajtók Európá­ban... és akik ezt megcsinál­ták, azokkal én minden gon­dolatomat meg akarom osz­tani.” Hogy a volt partizánnal, Barla alezredessel való ta­lálkozás után mégis eljut a legvégső gondolatig, az ön- gyilkosság gondolatáig, azt bizonyos mértékig összetetten bonyolult intelektusa magya­rázza. Hogyan bizonyítsa be ártatlanságát azt, hogy a par­tizánokra ő nem lövetett so­ha?! Dobozi, ezt a gondolatot nagyon szépen és frappánsan fogalmazza meg és ad Barla szájába „Jogi vonatkozásai világosak, de emberi oldala soha." Legalábbis így véli a volt partizán, akit csak azért nem végeztek ki— ép­pen az Ágass parancsnoksága alatt lévő egységben. — mert megszökik. Barla, aki a pus­ka cső előtt áll nem érezhetett nem gondolkodhatott és nem íté’hetot* másként. Cseleke­dete teljesen indokolt. Em­berséges józansága, mely pá­rosult a kor emberivé vált szellemével, no meg a közben tisztázódott tények juttatják az utolsó jelenetben Ágass lakására és kerü’nek ember­közelbe egymással; de hogy tökéletesen megértsék egy­A debreceni Csokonai Színház vendégjátékaként látta a nyíregyházi színház­kedvelő közönség ezt a kitűnő darabot. A Dobozy-darabok mindig tűzbe hozzák a kö­zönséget így volt ez most is. Az embert emésztő prob­lémák —, melyek 17 éven ke­resztül nyomják a vállát — a kezdő jelenetben már cse­lekvésre bírják Ágasst. A né- iző úgy találkozik vele az első képben, hogy éppen magnószalagra mondja múlt­ját, melyet át ad majd fe­letteseinek, hogy szabadul­jon a gondolatait gúzsbakö- tő képzetektől, és ezzel egy­ben tisztázza társadalmi ho­vatartozását is. A darab egyik fő problémája ugyanis Ágass hovátartozása. A második vi­lágháborúban katonatiszt, de ahhoz a világhoz semmi nem köti. A kegyetlen háborút ott a fronton, Nagyvizsnyón máj elítéli. Közben szívvel lélek­kel dolgozik, tudós lesz, el­ismerik a munkáját, megbe­csülik, alkalom adtán még „ünnepük” is. de a kommu­nistákkal, a gyár vezető kol­lektíváiéval, a közvetlen munkatársaival nem tud emberközelbe kerülni. Mun­katársai a háta mögött amo- i 'íyan ibbb „hotelnortásnak" [neveztek. Ezt Laczkő mérnök í meg is mondja neki. Azért neveztünk hote’portásnak, mondja Laczkő, mert: ,.a kapuban állsz, se kunt, se bent... Ágass azzal válaszol, h-w nem tartozhattam hoz­zátok, mert: „sommáson osz­togattátok a bizalmat és a büntetést... egyszerre akarta­tok elintézni mindent, eTn«- nvolva. T aczkó íev védeke­zik: mindjárt csinálni kellett Kibővítik a törzskönyvezés hálózatát J az álSattenyészíésben fél ezer anyajuh van törzse könyvi ellenőrzés alatt. Az el­múlt évben a „zárásra” került tehenek termelése 3049 kilo­gramm tej volt 3,8 százalékos tejzsírral. Néhány tsz tehené­szete magasan felülmúlja ezt az átlagot mint a nyíregyházi Ságvári, vencsellői Szabadság tsz-ekben. A vencsellői tsz-ben van a Baba nevű rekorder te­hén 8737 kilogrammos termelé­sével. A juhtenyésztésben a nagydobosi Petőfi, a nyírmegy- gyesi Petőfi, a sertésnél a kis- várdai Rákóczi tsz-ek értek el komoly eredményeket Komoly fejlődést jelent törzs­könyvezési rendszerünkben az, hogy 1964-ben termelőszövet­kezeteinknek mintegy 80 száza­lékára terjed ki — különféle kategóriák szerint — ez a fon­tos munka. Ezek a kategóriák a következők: Apaállatokat előállító törzs­tenyészetek: ezek a legjobb eredményeket felmutatóit, az állattenyésztés minőségi „vető­mag előállító” gazdaságai; nőivarú tenyészállatokat elő­állító, és utódellenőrzésbe be­vont tenyészetek; keresztezést folytató tenyé­szetek; itt minden törzskönyve" zési munkát a körzeti törzs­könyvi felügyelők végeznek; a házi törzskönyvet vezető gazdaságok. A házi törzskönyvet vezető gazdaságok is a törzskönyvi felügyelők segítségével vezetik a törzskönyvet: a tenyésztés­hez, takarmányozáshoz, az ál­latok gondozásához, a nevelés­hez megfelelő segítséget kap­nak. Egy évi házi törzskönyvi nyilvántartás után a legjobb eredményt elérő tehenészetek az első-második kategóriába kerülhetnek, amelyikben a sa­ját állományuk céltudatos ja­vításán túl, a tenyészállatok eladásából is jelentős jövedel­met biztosíthatnak a termelő- szövetkezetek. Szkíta József Törzskönyvi Felügyelőség kázusi és sztavropoli juh, a dán szarvasmarha és a magyar lótenyésztés világhírnevét. A helyesen vezetett törzs­könyv rögzíti az állat fajtáját, származását, takarmányozását, párosítását, termékenyítését, szaporulatát, termelését, utó­dainak fejlődését és eredmé­nyeit. Lehetővé teszi évről év­re, évtizedeken keresztül, az adott körülmények között élő állatok közül a legjobb egye- dek, családok vérvonalak meg­ismerését, kiválasztását. A leg- basznosabban termelő állatok utódait tenyésztésre kell felne­velni. Csak így lehet fokozato­san, állandóan javítani az ál­lomány termelékenységét. Jó törzskönyvek birtokában nem áll fenn az a veszély, ha a ve­zetésben, vagy a gondozók kö­rében személyes vátozás követ­kezik be, hogy akkor megáll, félbeszakad a tenyésztői mun­ka. Megyénkben a törzskönyve­zés 1929-ben kezdődött. Az 1941—42-es évben már több mint 3000 törzskönyvezett te­henet tartottak nyilván, s ezek átlagosan 1803 kilogramm tejet adtak. Ma közel tízezer tehén, több mint kétezer sertés, hét és A törzskönyvezés olyan az állattenyésztésben mint a jó számvitel az üzemekben. He­lyes számvitel nélkül lehetet­len megállapítani az egyes üzemágak jövedelmezőségi szintjét, azt, hogy melyik nye­reséges, melyik ráfizetéses. Jó törzskönyvezés nélkül nem is­merhetlek meg a tenyészeten belül a legjobban termelő és haszontalan állatok. Ez utób­biak — mert keveset termel­nek — általában szebbek, tet­szetősebbek. így a látszat alap­ján nemhogy előrehaladás len­ne, hanem visszaesés, legjobb esetben. stagnálás van. A törzskönyvi adatoknak a tenyésztői munkában való helyes felhasználása eredmé­nyezte többek között az angol fehér hússertés, a szovjet kau­kelő helyet foglal el a mázsán­ként 13 500 és 20 000 forintos árral. A heterózis paradicsom magva pedig a rekorder: má- zsáként kétszázötvenezer fo­rint! A paprikák közül például a cseresznyefajta magva 16 000 forint. Csemegekukoricával is érdemes fogalkozni a mázsán­ként 600 forintos árért. A hagymafélék magvát 4—8 ezer, a petrezselyemét 2500, a sárgarépáét 3200—4000, a zel­lerét 20 000, az őszi és téli re­tekét 3100 forintért veszik át. A káposztafélék magvaínak az ára 5600-tól egészen 70 000 fo-: rintig van. Például a hajtató karalábé magvát 30 000-ért, a j vöröskáposztáét 18 000, a kar-j fiolét 70 000 forintért vásárol­ják meg. A szerződésesen termelt i magvak között komoly jelentő- 1 ségük van a zöldségféléknek ; mind a népgazdaság, mind a i téz-jövedelem szempontjából. : Helyszűke miatt nincs mód va- : tamennyi zöldségféle termelői < árának részletes ismertetésére; : a következő csoportosított tájé- < koztató arra jó, hogy lássák a ! nagyüzemi gazdaságokban, mennyire érdemes a zöldség- ( magvak szerződéses termelésé­vel foglalkozni. A salátafélék • magvának az l ára mázsánként a 2000—5500 ' forint között van, az uborka- . fajtáknál 5500 és 10 500 forint ; között lehet értékesíteni a ma- : got. A spenót 1100—1200, a tök l 2500-3500 a sárgadinnyék 13 500, a görögdinnye 16 000 forint. A : paradicsom magtermelése elő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom