Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
Nyíregyháza ifjúságvédelmi aktivistái ülésezték a minap. Beszámoltak a végzet* munkáról — ami nem kevés — és keresték, a szélesebb körű tevékenység lehetőségeit. Hogy mennyire sajátjukénak érzik a fiatalok gondjait, bajait, erre igein szemléltető példákat sorol az ülésről készült iegy- zőkönyv. De túl a papírra vetett adatokon, a városban ma már tapasztaljuk, érezzük, hogy a társadalom, a szervek, intézmények képviselői, tanácstagok, jogászok, rendőrök és pedagógusok nyújtanak segítő kezet a bajba jutott gyerekeknek. Értékes a megelőző munka, nem kevésbé fontos a szülők felvilágosítását segítő cselekvés. Hét hónap alatt huszonegy ifjúságvédelmi előadást tartottak a városban. Az iskolákban két-háromszáz szülő vett részt ezeken. Sajnos, üzemeinkben már korántsem ilyen jó a helyzet — bér nagyon nagy szükség lenne a fiatalok nevelésére it* is. Keserűen állapították meg az ülés. részt vevői, a sok dolgozót foglalkoztató üzemek, mint az Almatároló, a Dohányfermentáló és a Gumigyár előadásain alig lézengtek a hallgatók. Pedig... az előadások témái élénk érdeklőlósre tarthatnak számot. Hányszor ol-' vasunk arról, hogy fiatal korúak a szülői ellenőrzés, a munkahely törődése híján elveszítik lábuk alól a talajt. És a legtöbbször következük ez a semmit sem kérdező szülő, a csák munkát követelő vállalatok hibájából. Örömmel látjuk, hogy mind kevesebb a veszélyeztetett környezetben élő gyermek. Kétszáddlencvemhárom helyen jártak az aktivisták, akik néhány gyermek sorsáért felelősséget is vállaltak. Az értékelés adatai megnyugtatóak: nagy részüknél azóta megszűnt a veszélyeztetettség. Jobb körülmények közé kerültek a szülök, állasmi gondozásba vettek néhány fiatalt és több gyereket próbára bocsátottak — használ-e nekik a sok beszélgetés, jóakarata törődés? De a látogatások arra is intenek, van még tennivaló. Ha számszerűleg kevés is, azért van olyan szülő, aki iszákos, s gyermekét is italra, csavargásra, lopásra szoktatja. A múlt évben hatvan ilyen esetet említettük, azzal emelt kifogást, hogy nincs megfelelő terem — pedig kultúrtermük is van! Üzemeink szakszervezeti bizottságai — tisztelet a kivételnek — nem állnak hivatásuk magaslatán. Ilyen kivétel például a VAGÉP ahol az ötvennégy ipari tanuló minden gondját, örömét ismerik, nemcsak a munkájúkat, a magánéletüket is sok szem figyeli féltő gonddal. Nem is volt e helyen nagyobb kilengés, s egyik „vagánykodó” fiataljukat azzal térítették vissza a rendes útra, hogy szorult helyzetében a munkatársai gyűjtöttek pénzt családjának. Van azonban olyan is, ahol szívesebben veszik igénybe az adminisztratív intézkedési olyankor is a rendőrség se- gitésgét kérik, amikor arra még nem lenne szükség, elég volna, ha csak a vállalat illetékesei, esetleg a pedagógus beszélgetne a szülővel, a gyerekkel. Szerencsésen alakult a fiatalkorúak munkába helyezése is. Egyik kulcsa ez a megoldásnak. 1963-ban csali tíz fiatalkorú kérelmét nem teljesíthette a munkaügyi osztály — ők is azér* nem dolgoznak még, mert válogatnak a munkahelyek között. A munkába lépés, majd a munkahely figyelme nyilvánvaló gátja a csavargásnak, a rossz útra való tévelygésnek. Az is bizonyos, hogy ez csak az egyik gátja. Mert a múlt évben előfordult négy fiatalkorú bűnözésről — amit csoportosan követtek el — tudtak az üzemek, a munkatársak, a szomszédok (ha csak úgy is, hogy a galeri tagjai nem járnak haza, s mulatoznak) mégsem jelentették időben a rendőrségnek, az illetékes szerveknek. A gyermek és ifjúságvédelmi bizottság sokat telt az éjszakai ellenőrzések szaporításával is. Sokat fáradt azért, hogy a fentiekre felhívja a társadalom figyelmét. Arra is vigyázott, ne terjedjen el a helytelen szemlélet, amely szerint a nehezen nevelhető fiatalok külön csoportokban legyenek a munkahelyen, az iskolában. Kéri a kollektíva segítő erejét, a megfelelő kulturéPs lehetőségek megteremtését. Van erre mód, anyagi lehetőség, csak élni kell vele. Kopka János. Olvasóink ír iák: 4000 kötet könyv között válogathatnak a könyvbarát gyermekek a Mátészalkai Járási Gyermek Könyvtárban. Hammel Wy. * Az ifjúságvédelemről * Mire költik a kulturális alapot? 80 természetjáró a dohánygyárban — Mozi-, színházbérletek, belföldi, külföldi kirándulások mogattuk a KISZ kulturcso- portot és vásároltunk 12 színházi bérletet. Az igény nagy a bérletek iránt. Bedő Zoltánné, a Sütőipari Vállalat könyvelési csoport- vezetője így „számol” el a kulturális és jóléti alappal: — Színházra, mozira, tv-re, rádióra 9 ezer forintot, sportcélokra 6-ot, üzemi ünnepségekre 15 ezret, jóléti beruházásra, mosógépre, centrifugára, porszívóra, — a nők munkájának megkönnyítésére — 6 ezer forintot költöttünk, összesen 46 ezer forintot az elmúlt évben, s ez az idén sem fog csökkenni. A néhány válaszból kiderül, általában kulturális célokra fordítják a kulturális alapot, egyre több a színház, mozibérlet. De az is kiderül, nem árt a mérlegelés (főleg az üzemi ünnepségek stb. esetében), hogy ne a tartalmatlan szórakozás eszköze, hanem valóban a dolgozók kulturális igényeinek kielégítője legyen a kulturális célra fordítható pénz. P. G. kát. Ezenkívül a legnagyobb tervünk, hogy végre hozzájussunk egy klubhelyiséghez, ahol az Iparcikk Kisker V. dolgozóival együtt eltölthetnén.k hasznosan a szabad időt. Ehhez azonban nemcsak a mi igyekezetünk, hanem a felsőbb szervek megértése szükséges, hogy az irodaházban a majd elköltöző tervezőiroda helyén felszabaduló szobákból mi is kapjunk erre a célra. Azt hiszem ez jogos igénye a nyíregyházi kereskedelmi dolgozóknak. A Gépjavító Vállalat szakszervezeti titkára, Máriás János a könyvtár fejlesztését említi idei feladatként: — Saját könyvtára van az üzemnek. Az idén 4—5 ezer forintot szeretnénk áldozni új könyvekre, hogy a dolgozóknak ne kelljen bemenni a városba egy-egy könyvért. Evenként egyébként mintegy 20 ezer forintot tesz ki az az ösz- szeg, amelyet kulturális és sport célokra költünk. Tavaly 20—25 dolgozó külföldi kirándulását fedeztük ebből, táNégy üzemet, illetve vállalatot kérdeztünk meg arról, mire költötték a 63-as évben a? üzemi és a szakszervezeti kulturális alapot, melyek a tervek a 64-es évben. Valit Józsefné, a Dohány- fermentáló Vállalat szb-tifkára: — Az elmúlt évi kulturális alapot ismeretterjesztő előadásokra és helyi rendezvényekre költöttük. A Gyermeknapon például kihívtuk az üzembe a városi bábszínház együttesét. Az első Révben, (amikor még önálló volt a vállalatunk) mintegy 5—6 ezer forintot költöttünk kulturális Ceűgya hallottuk különleges „kulturális” beruházásuk is volt. — Igen, ha a Hajdúszoboszlón elhelyezett camping-házra gondol. Ugyanis 13 ezer forintos költséggel hordozható üdülőházat létesítettünk Szo- boszlón a családosok üdülésének megkönnyítésére. Ősszel mindig hazahozzuk a rámol ng-házat, nyáron vissza szállítjuk rendeltetési helyére. Az idén még szeretnénk néhány camping-házat építeni dolgozóinknak. Hogyan alakul az idei ösz- szeg? — Sajnos még erről keveset tudunk, mivel az átszervezés után az országos központhoz tartozunk, ők értesítenek bennünket a kulturális alap összegéről, amely reméljük nem kevesebb. hanem több lesz, mint a 63-as évben volt. Komoly múltja van a fermentálóban a természetjárásnak. — Jelenleg nyolcvan dolgozó tagja a természetjárók körének. A kört nemrég átvette a Munkás Sportkör, azonban mi is támogatjuk őket. a közelmúltban 6 ezer forintot kaptak. , Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Deák János ezeket mondja: — Évente általában 15—20 ezer forintra rúg a kulturális célokra fordítható összeg. Az elmúlt évben 12 színházbérletet váltottunk egész évre. hat esetben rendeztünk a szocialista brigádtagoknak színházlátogatást, négy esetben 12--12 dolgozó részesült jutalom mozilátogatásban, hatvan dolgozó pedig színházlátogatásban. Négy ízben volt a vállalatnál ismeretterjesztő előadás 150-en vettek részt autóbusz kiránduláson, amikor az észak-ma-- gyarországi hegyvidéket látogattuk meg. Megtekintettük a sárospataki múzeumot is. — A nyugdíjas dolgozóinknál! egy alkalommal összejövetelt rendeztünk, élménybeszámolóval. S az idei elképzelések? — Szegedre, a Szabadtéri Játékok előadására akarjuk elvinni autóbusszal a dolgozóAz alma gépi feldolgozásának bemutatója a nyíregyházi almatárolóban Gyümölcs és zöldség feldolgozására is alkalmas találmány más termékek osztályozására alkalmas válogató berendezést szerelhetnek be, így az alma manipulációs munkája mellett — nyári, őszi szezonban — uborka, burgonya, őszibarack, sőt paradicsom feldolgozására is alkalmas lehet lálmányi Hivatal bejelentésre elfogadta, a gépjavító vállalat vezető szakembereinek a véleménye szerint a gép gyártását meg tudják kezdeni. A berendezés várható nagy előnyének tartják, hogy az almaosztályozó keret kiemelhető, helyette A nyíregyházi almatárolóban 1 az alma feldolgozását meg- e könnyítő új gépi válogató rend- i S2ter bemutatóját tartotta teg- i nap a MÉK. A bemutatón i megjelent Éndrédi Endre, a c megyei pártbizottság titkára, t Juhász József, a pártbizottság 5 osztályvezetője, Kovács István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a kertészeti technikum, az állami gazdaságok igazgatósága, a gépjavító vállalat, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői nagy érdeklődéssel kísérték a Csáki Menyhért MÉK igazgató által .. tervezett berendezés működését. Az almaosztályozó főbb szerkezeti elemeinek lényege: meghajtó szerkezet nélküli automata. Az alma gravitációs lton érkezik a felöntő szerke- :etre, automatikus a ládaürí- lés, az osztályozott alma auto- nata töltőgépekhez kerül, ahol 1 tele láda — a saját súlya se- 'ítségével — cserélődik, s — ttes láda kerül a helyére. Az Imaosztályozó kapacitása a 'mzetközileg ismert berendelek között a legnagyobb: •ánként 60 mázsa almát dol- ->z fel. Kiszolgáló személyzete égy fő, a hagyományos feldol- g'zás 42 fős igényével szemben. A berendezés — becslő számítások szerint — nem drága: , 'gy száz holdas termő gyümöl- •üsben gazdaságosan üzemel- tthető, sok munkaerőt szabadít fel egyéb tennivalók végzéséhez. A konstrukciót a Ta-szülővel beszélgettek, jórészt eredménnyel. A többieknél adminisztratív intézkedéseket is igénybe vettek. Tizennégy szülőt javasoltak elvonókúrára, főként gyermekük érdekében. Tény, hogy a városi tanács ifjúságvédelmi bizottsága sem mindenható. Munkája leginkább arra korlátozódik, hogy jelezzen, felhívjon a veszélyre, b ellenőrizze, mennyiben Veszik ezeket figyelembe az illetékes szervek. Hivatalból foglalkozni ezzel az igen jelentő? üggyel különben sem elég. A társadalom — a KISZ, a nőbizottságok, a szakszervezetek — segítsége elengedhetetlenül szükséges, hógy megszűnjék a fiatalkorúak veszélyeztetettségének, bűnözésének táptalaja. Arra gondolunk, hogy az üzemek szervei, a tanárok és tanítók törődjenek sokkal inkább a neveléssel. Az iskolai mulasztások, a filmszínházak késői előadásainak látogatása, az egyedüllét mindmind okozói, indítékai lehetnek a fiatalkorúak bűnbe kerülésének. Egyetlen példa: az Építőipari KTSZ-nél bíróság álé került egy fiatal dolgosé. Elejét vehették volna, ha 1 vezetőség, az őt oktató Idős mester egyszer is feltárta volna a gyerek hibáit. De erre nem került sor, s ezért az üzem kollektíván is felelős. S vajon, azok a felnőttek, akik az utcán tanúi egyes fiatalok olykor botrányos viselkedésének és szó nélkül mennek el mellette, vajon helyesen teszik? Az iskola nem oldhat meg valamennyi problémát, hiszen a tanítási időn kívül már kicsúszik keze alól a gyermek. Abban viszont a nevelők is segíthetnek — jobban, mint eddig —, hogy a szülők látogatásával, az utcai ellenőrzésekkel •csökkentsék a tanulókra leselkedő veszélyeket. Mennyire neon veszi komolyan néhány üzem az ifjúságvédelmet, arra kirívó példa, hogy ezek a sióban forgó ülésre sem mentek él. A sok szülőt foglalkoztató fermentálóban azzal utasították el az ifjúságvédelmi előadás megtartását, hogy „lasszóval sem lehet összehozni rá a dolgozókat”. És ezt éppen a szakszervezeti bizottság titkára mondta! Az Építőipari KTSZ — ahonnan az előbbi Túlteljesítette áru értékesítési tervét a kótaji Uj Erő Tsz mése elérte kh-ként a 75 mázsát. Jó jövedelmet biztosított a dohánytermesztés is. így a dohányterületet is bővítik majd. Szerződést kötöttek 150 kh területen termelendő zöldborsó értékesítésére is. Az 1963-as gazdasági ávbea — a jelenlegi számítások szerint — a tsz 110 százalékban teljesítette áruértékesítési tervét. 1964 évben az áruértékesítés meghaladja majd a 10 millió forintot. Nemes Gyula. Nem a legkedvezőbben befolyásolta az elmúlt gazdasági évben az aszálvos időjárás a kótaji Üj Erő Tsz terméseredményeit. Voltak azonban kiemelkedő eredmények. A minőségi burgonya termesztésben 100 mázsás átlagtermést értek el. A szép eredmények láttán a termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogv ezen bur- gonyafajta termelési területét 1904 évben tízszeresére növelik. Az aszály ellenére a burgonyafajták együttes átlagterZárszámadás élőit Szamos becsen az előttük álló esztendő feladataival foglalkozzon. A 193 tagot számláló kis termelőszövetkezet nem vallott szégyent az elmúlt évi eredményeivel sem. A tervezett állattartás és növény- termesztés jövedelmező volt a szövetkezetben. Az eladott almából több mint ötmillió forint volt a közös gazdaság bevétele. A szövetkezet tagjai, a várható jó zárszámadás alapján, felhívták a földművesszövetkeze* figyelmét; kellő meny- nyiségben biztosítson tartós fogyasztási cikkeket — lak- berendezési tárgyakat, mosógépet, fürdőszoba berendezést, ruházati cikkeket — zárszámadás idejére. Varga Bernát Csenger A szamosbecsi Dózsa Tér- 1 melőszövetkezet irodáiban , szorgos munka folyik. A számviteli szakemberek és a vezetőség néhány tagja egyeztetik a vagyonleltárt: készí- , tik a zárszámadási mérleget. A vezetőség többi tagja egy . másik helyiségben a szövet- ; kezet tagjaival beszélget az eredményeikről, az elmúlt évben felvetődött szervezési, termelési és egyéni problémákról, hogy még a zár- számadási közgyűlés előtt minden egyes tag a lehető legtisztább képet kapja 1963- ról, a tsz vezetősége is alaposan megismerhessen mindent; a tagok vélménye legyen benne 'a beszámolóban. Ezáltal sikerül elérniük, hogy a közgyűlés valóban az elmúlt év eredményeivel, és Növekszik a természetes alapanyagból készített gyógyszerek aránya Az 1964. évi terv mintegy 10 százalékkal magasabb az ' előző évinél. A növekedés elsősorban azokat a növényeket érinti, amelyek vagy közvetlenül, vagy gyógyszergyártásra fölha■ Zitáivá közvetve, legelőnyösebben értékesíthetők a világpiacon. A különböző vadontermő gyógynövények gyűjtése eddig i-i i; . -. -ás volt. A következő években a termelésben is nagyobb szeiep jut a háztáji gazdaságoknak. Terv szerint néhány nagyon jól jövedelmező, de munkaigényes» gyógynövényt — mint például anna, vagy a digitális — szinte kizárólag a háztájiban termel-1 telnek meg. A magyar gyógynövénytermelés és kereskedelem 1963-ban is megőrizte jo turnéiét és kedvező helyze'.ét a világpiacon, a tervezettnél mintegy 4 százalékkal többet adott exportra. Az export évről évre tapasztalható növekedése mellett feltűnő módon növekszik a hazai felhasználás. Az évenként felvásárlásra kerti ő — részben kultú-ábarf termelt, részben gvűttött — mintegv 10 000—12 000 tonnányi gyógynövénynek a hazai gyógyszeripar 5 évvel ezelőtt még csak körülbelül 35—40 százalékát, az idén oedig kereken 55 szára’éká* fel. Gyakorlatilag ez armvi+ Jelent. be<*v növekedett - f mészetes a’apanyagból készített gyógyszerek aránya.
