Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

• • Összeült az országgyűlés m V uldafgól.) laÄ» t«v» kapcsolat szorosabbá tálele a kutatás és a termelés kö­rött. Népgazdaságunk fejleszté­sének legfőbb eszközei a be­ruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E téren a helyzet nem kielégí­tő. — mondotta Tímár Má­tyás Az állami épftőinarban az «Srnűlt évben például több. mint 6500. az előző évinél 18 százalékkal több munkahe­lyen végezték munkát. Ez egy építkezésen dolgozó át­lagos létszám 13.8 fő, keve­sebb, mint az előző évben. Nem jobb a helyzet a taná­csi építkezéseknél sem. Nem egy megyébe« 2—300 helyen folyik beruházás egyidoben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkaerő gondokat Erélyes intézkedé­sek szükségesek az egy idő­ben folyó építkezések szá­mának csökkentésére, a gyor ­sabb befejezésre. országiból. Ezért is különö­sen fontos, hogy a műtrágyát á .líhető legégj seerúbben, hasz­náljuk fejű Mezőgazdasági \nyitó szerveinkig és a ter­melőszövetkezetek gondoskod­janak róla, hogy a helyen- kint tapasztalható pazarlást felszámolják, és hogy a ga­bonával bevetett területek is megfelelő mennyiségű műtrá­gyát kapjanak. A termelés természeti Mié­teleit javító beruházások tá­mogatására a tervben kiemel­tük azokat a körzeteket, ame­lyek komplex talajvédelemre szorulnak és a munkák költ­ségeit államháztartásból biz­tosítjuk. Ennek keretében 40 ezer katasztrális hold komp­lex javítását tervezzük első­sorban Vas, Zala, Borsod megyék eróziónak kitett te­rületein. ladják meg az előző évit. Aa igazgatási kiadások egy szá­zalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok le­hetőséget nyújtanak az egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis intézmények hálózatának további növelésére, valami it a társadalombiztosítási fel­adatok ellátására. Így a gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férő­helyek száma 194 000-re. To­vább bővül a kedvezményes szakszervezeté üdültetésben részt vevők köre. Az év fo­lyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nő. olyan termék termeléseben, amely export, vagy korszerű­ségi szempontból az ország­nak fontos ez esetben árkie­gészítéssel és ezen keresztül többletnyereség részesedéssel ösztönözzük a terme és fo­kozására, vagy a minőség javítására. Nagyobb gazda- sági egységet hoztunk létre Több szakmunkást a mezőgazdaságba A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott se­gítséget kell nyújtaniok az építési szervek részé­re, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsab­ban folyó építkezés. Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti ter­melés fellendítésében & szubjektív tényezőnek, az embernek. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a jelen­tőségét, hogy a tanulólét­szám csaknem valamennyi oktatási formában megha­ladja a második ötéves terv végére számításba vett mértéket. A középis­kolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú okta­tási intézményeké pedig az esti és levelező hallgatók­kal együtt több, mint 14 ezerrel emelkedik. Meg kell említeni a január eisejével bevezetett eszközle- kötjsi járulékot. Vállalataink általában beruházott vagyo­nuk és forgóeszközeik után a költségvetésbe 5 százalék já­rulékot fizetnek. Ha egy vál­lalat termelését. gazdasági eredményét viszonylag keve­sebb géppel, épülettel, kész­lettel éri el, kevesebb járulé­kot fizet, mint az, amr.'vjk ugyanezt több állóeszközzel, készlettel állította elő. A já­rulékot a köt régek körött számolják el, ezért a lekötött eszközök viszonylagos csök­kenésével s nyereség és a nyereségrészesedés fokozó­dik. Változatlanul fontos cél as állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakos­ság fogyasztása és nem utol­só sorban a kedvező kivite­li lehetőségek érdekében 1-ben fokoznunk kel’ — r .){ az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa a gyümölcs- és zöldségtermelést. Ez utóbbiak át megkívánják élelmiszeripa­runk bővítését, modernizálá­sát, raktározási. valamint szállítási kapacitásaink széle­sítését, hogy állhassuk a ver­senyt a világpiacon és növel­jük devizabevételeinket E téren az elmúlt évben értünk el eredményeket, de a növekedés nem ellensúlyoz­ta a kenyér- és takarmány- gabona importot Lehe1. ísé­geink, természeti adottságaink folytán kedvezők és ezért szükséges az ezzel kapcsola­tos feladatok áttekintése és beépítése terveinkbe. Számos példa mutatja, hogy gyengén gazdálkodó Szövetke­zetben egy-két éven belül né­hány vezető, aki megfelelően összefogja az emberek jó­szándékát, milyen eredmé­nyeket tud elérni. A költségvetés traktoros és egyéb szakmunkás- képzésre kereken 230 mil­lió forintot irányzott elő. A Fölművelésügyt Minisz­tériumra és a tanácsokra, gépállomásokra és szövet­kezetekre vár a feladat, hogy o kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató és nevelőmunkát megszervez­zék. 9,6 milliárd tsz beruházásokra A mezőgazdaság központi célja termó-őszövetkezeteink további erősítése, ami egy­ben szocialista gazdaság.mk lelje* kiépítésének is feltéte­le. A költségvetés a terme­lőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulár#>kra 9,6 mil­liárd forint hosszú- és kö- áép’e járatú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő, 1,9 mil­liárd forinttal többet az dő­lő évinél. A néhány hónappal ezelőtt feladott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfej­leszti azokat az ösztönző módszereket, amelyek eddig w sok eredményt hoztak a gazdálkodásban. így els-'sor- ban « beruházási kedvezmé­nyek növelése terem* na­gyobb ösztönző erőt Növe­kedett a vissza nem téríten­dő állami támogatás a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztését biztosító létesrUné- ayeknél­A feladatok sikeres végre­hajtásában nagy szerepe van a járási, a megyei és a fel­sőbb irányitó szervek segítsé­gének. Erőforrásaink haté­kony felhasználása azonban mindenek előtt attól függ, hogy ez jnilyen mértékben párosul a termelőszövetkeze­ti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelemel­osztás, a körös* kiegészítő háztáji gazdálkodás. A jelen­leg folyó zárszámadó, majd hamarosan következő fervjó­váhagyó közgyűlésfek fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szenemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. A szántóföldeket sok he­lyen még hó boriik», a ta­vaszi munkák Ideje azon­ban közeleg. A mezőgaz­dasági munka az ősszel megfelelő ütemben és mi­nőségben folyt. Mindent jól eiő kefl készíteni, hogy az ösaihez hasonló legyen a tavaszi munka és ennek nyomán jó terven az ara­tás — mondotta a pénz­ügyminiszter. A tudományos kutatások cél­jait szo’gáló eszközöket — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegen felül — a költségvetés a kia­dások általános növekedési ütemét mégha adó mértékben 10.9 százalékkal bővíti. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emeikidik. A fővárosi tanács költségve­tése mintegy 4,7 milliárd forint, legnagyobb vidéki vá.- rosaink közül Miskolc 435, Debrecen 375, Szeged 363, Pécs 344 millió forintos ke­rettel gazdálkodik. E nagyvárosok — ide lehet sorolni Győrt is — egyre in­kább környéküknek társa­dalmi és gazdasági centrumá­vá válnak. Ezt elősegítik az olyan létesítmények is, mint például a győri egyetem, a debreceni orvosi műszergyár, továbbá a pécsi hőerőmű bő­vítése, a szegedi textilmű­vek fejlesztése, stb. Több he­lyütt bővítik a csatornaháló­zatot és vízműveket építenek, Jelentős es likőröket irányoz elő a költségvetés e városok­ban is óvodák, iskolák, eg ’•sz- ségügyi intézmények hálóza­tának bővítésére. A községfejlesztési alapok összege körülbelül a tava­lyi szinten van. Itt is a leg­fontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt, tan­termek, orvoslakások, kis vízművek, út, járda építősére, csatornázási célokra, 3 sé­rülni kell a sok esetben ta­pasztalható, kevésbé hasznos csak látványos megoldásokat. Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági, igazga­tási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény között oszlik meg. Számításba véve a lehetősé­geket, a kormány e szervek­nél 1,5—2 százalékos megta­karítást írt elő. Helyesnek látszik a továb­biakban a termelői árak megállapításánál az esz­közlekötési járulékot már mint árképző tényezőt fi­gyelembe venni. így ez az intézkedés előmozdítja ár­rendszerünk fejlődését, a felhasználók ösztönzését is takarékosabb megoldások­ra. A miniszter beszélt az Ipar­irányítás átszervezéséről, s hangsúlyozta, a cél az volt, hogy annak a tendenciának megfelelően, mely a világon mindenütt tapasztalható, na­gyobb termelési és gazdálko­dási egységeket hozzunk lét­re, közvetlenebb együttműkö­dést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ez a munka az elmúlt évben je­lentős erőket kötött le. A ter­melés koncentrációja, a oro- filok kialakítása és tisztázása terén a munka nagy része, még az új nagyvállalatok előtt áll. Az alapvető szemlé­zési kérdések megoldása után felszabaduló erőket most már minden szinten a gaz­dálkodás javítására kell for­dítani. a jelenlegi gazdálkodási mód­szereink a legtökéletesebbek. Úgy véljük, hogy e szerveze­ti és módszerbem formákat közgazdászainknak alaposan elemezniük kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtat­nánk e formákat. Egy-egy változtatás helyességének megítéléséhez hosszabb idő kell, mérlegelni kell eredmé­nyeit és hibáit, mielőtt a to­vábbi változtatás szándékával nyúlnánk hozzá. Az iparirá­nyítás átszervezésével, az új szervezeti formák köveucsz tő­ben szükségessé vált a gaz­daságirányítási módszerek felülvizsgálata. Meg kell nézni az irányí­tást végző minisztériumoknál, hogy a jogszabályok áiíal megengedett keretek Között a kötelező tervmutatók köre a valóságban hogyan alakult, hói vannak túlzások e tekin­tetben. Meg kell vi&sgáíni, hogyan lehet a tervezésnél fokozott mértekben érvényesí­teni a felhasználók szerepét, akár belkereskedelmi, külke­reskedelmi szervekről, vagy beruházásokról van szó. Va­lószínű, hogy régóta érvény­ben lévő tervszerződési rend­szerünkön, egy és más váito- tatás válik szükségessé. Cél­szerű megvizsgálni azt is, hogy hol kell feloldani anyaggazdálkodásunk egyes túlzott kötöttségeit. Elemzésre szorul beruhá­zás tervezési és bonyolítási rendszerünk is, hogy egyrészt a fokozott koncentrációt biz­tosítsuk, másfelől a lé.rejött nagyvállalatok hatáskörét szé­lesítsük — a tervszerűseg sé­relme nélkül. Szükséges, hegy * vatta­iatok és üzemek számol­va nyereségrészesedési le- netusegeiKkel, önköltség­csökkentő, termelékeny­ségnövelő, műszaki fej­lesztést előmozdító, konk­rét intézkedési teiveket dolgozzanak ki. Igen fontos feladat az ipa ri termelés és a külkereske delmi munka közelebb hozá sa, az ipar „piacérzékcnysé gének” fokozása, az együtt működés szorosabbá válás: ipari és külkereskedelmi vál Ialaíaink között — hangsí lyozta a pénzügyminiszter majd így fejezte be beszé dót: Soron lévő feladatunk meg­oldásában nagy szerepe var a nemzetközi együttműködés nek, a Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsa keretébei folyó munkának, amely vala­mennyi részt vevő szociálist« ország érdeke. Az 1963. év hozott eredményeket e téren nem utolsó sorban a körös bank kialakításává’. Ennek tevékenysége elő fogja moz­dítani a külkereskedelem bő­vítését. -növeli a pénzügyi kap. csőlátók szerepét a szocialis­ta tábor méreteiben és re­mélhetőleg a kapcsolatok szélesítését szri’gália majd a tőkés országokkal is. Fokozzuk az anyagi érdekeltséget Ügy véljük, hogy a gazda­sági irányítás fejlődése alap­jában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, h >gy Az elmúlt években kiala­kult elveknek megfelelően kell hogy tovább fei lesszük termelői árrendszerünket. Olyan további intézkedé­sekre is szükség van, amelyek fokozzák az anyagi érdekelt­ség ösztönző erejét. A célt szolgálja a bérrendszerünk tovább javítása, a legkiválóbb munkaerők kiemelt fizetési le­hetőségének biztosítása út­ján, valamint nyereségrésze­sedési rendszerűnk tovább­fejlesztése. Ez utóbbi irány­ban hatnak a már emlf+ett árkiegészítések és az eszköz- lekötési járulék is. Feladataink • nagyok. Az ország népe világosan tót­ja, hogy a te-me'és növe­lése, a m’nőség emelése a gazdaságosság foko-ása mindannyinak érdeke. Műnké sosz'ál vünk, te-me- lőszövetkezeti parasztsá­gunk, értelmiségünk tnun- kalend“Vte és eredményei növekednek. Alátámaszt­ja mindezt az életszínvo­nal, a kn’tűra és isfto’á- zottság általános emelke­dése, a képzettség, az ön­tudat egyre magasabb fo­ka. Pártunk politikája Iránt megnyilvánuló biza­lom hozzájárul eredmé­nyeink fokozásához. Eze­ket az erőket kell tovább gyümöícsőztetnünk a gyá­rakban, termelőszövetkeze­tekben, az államapparátus­ban és Intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a tisztelt országa gyűlést, hogy a kormány .1964. évű áTaini költségvetés. TŐI szóló törvényjavaslatot fogadja ed. Friss István felszólalása Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után as el­nök Friss Istvánnak, a terv­én költségvetési bizottság el­nökének, az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat előadójának adta meg a szót. Tisztei* országgyűlése! A cél az, hogy * szövet­kezetek ne idegenkedje­nek a korszerű és tartós létesítmények megvalósí­tásától akkor sem, ha azok költségigényesebbek. A műtrágyaelláfásban is Jelentős lépést teszünk elő­re. Az egy holdra jutó meny- nyiség az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélese­dése mellett is jelentős meny ftylséget importálunk tőkés Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja a nép­gazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételei nek megteremtése. A lehető­séghez mérten az idén is teszünk néhány lénést a la­kosság jövedelmének nevelé­sére. Január elsej'ével nőtt a MÄV és Posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétvverm"kés szülők csalá­di pótlékának emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezése is. 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áruforgalmát,. Különösen sas állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szak­adminisztráció heben kinti túlzásainak csökkentésé­vel, fel lehet tárni olyan tartotokokat, am elvek a szakíetadatok ellátásának javítására fordíthatók. 4 kulturális kiadás 70.4 százaiét;hal nő A fogyasztás növekedésé­ben évről évre nagyobb mér­tékben játszanak szerepei, a költségvetés közületi kiadá­sai. Ezek között a szoctol-s és egészségügyi kiadások 6,5 százalékkal, a ku'turális kia­dások 10,4 százalékkal ha­Fegweres testületéink költ­ségvetése biztosítja honvédel­münk és bft’ügvi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági in­tézkedések következtében, a kiadáskon belüli részarány itt az előző érönéi alacsonyabb. Tímár Mátyás ezután gaz­daságvezetésünk néhány mód­szerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézke­déseket. s többek között rá­mutatott: az árrendszer hiá­nyosságainak áthidalására már. széles körben alkalmaz­zuk az eredménysz^bályzó árkiegészítéseket. A cél az, hogy ott, ahol a vállalati és népgazdasági érdek egésség- telenül ütközik biztosítsuk e kettő összhangját. Ha egy vállalat az árrendszer arány­talanságai folytán — amelyek máról-ho'napra nem küszö- bölhetők ki — érdektelen az — Mint a terv- és költség­vetési bizottság elnöKe jelen­tem, hogy bizottságunk beha­tóan megvitatta a Magyar Népköztársaság 1964. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot, és azt az ország­gyűlésnek elfogadásra ajánl­ja. Előzőleg foglalkoztak a törvényjavaslattal más állan­dó bizottságok is, s a vitá­ban az érdekelt tárcák, va­lamint az Országos Tervhi­vatal vezetőin és szakértőin kívül kilenc állandó bizottság ülésein összesen 71 ország- gyűlési képviselő szólalt fel. A bizottságok nem tettek ja­vaslatot a költségvetés össze­gének megváltoztatására, s valamennyien egyhangúlag fogadták el a törvényjavas­latba foglalt előirányzatot. A vitában azonban te, hogy 1963-ban országunk gazdasági fejlődése — a Ked­vezőben időjárási körülmé­nyek ellenére — tót ellen volt. A továbbiakban a bizottsá­gok ülésein elhangzott fonto­sabb javaslatokról tájékozat­ta az országgyűlést — A felszólaló képviselőket általában az a meggyőződés vezette, — folytatta —, hogy haladásunkhoz elengedhe­tetlenül szükséges a társa­dalmi és gazdasági tevé­kenységünk állandó figye­lemmel kísérése, elemzé­se, az elkövetett tévedé­sek és hibáJk feltárása, alapos és gyors kiküszöbö­lése. A továbbiakban a kormanjr által kitűzött takarékossági feladatokról szólt és hangsú­lyozta, hogy azt csak akkor tudjuk sikerrel teljesítem, ha dolgozóink széles körei is megértik azok fontosságát területén céljaink elérésé zavarta, akadályozta, hog nem volt elegendő és meg felelő munkaerő. Ezt a kér dést bizottságainkban töb szempontból is, ^sokoldaluai szóvátették. Az egyik ilyen szempont . vidéki ipartelepítés volt Többször szóba került má az országgyűlés üléspin, h >g hazánk egyes vidékei tű Ínye móan mezőgazdasági jeli« güek, s hogy ezeken a terű leteken a lakosság egy ré sze nem talál megfelelő fog lakozást, s ezért az orszá távoleső részébe jár dolgom Ez a helyzet a kormány min den erőfeszítése mellett i csak viszonylag lassan vált- zik. Ez részben e’ég mélye fekvő okokra vezethető visz sza, ezért nem is orvosolhs tó könnyen. Mégis sok, állami szerveink munkájának javítását, tö­kéletesítését célzó és fel­tétlenül megszívlelendő javaslat, észrevétel és bí­rálat hangzott el. A munkaerő- helyzetről,a vidék iparosításáról van jogosultsága annak a* egyes bizottságokban el­hangzott megállapításnak, hogy most a különböző te­rületeken jelentkező mun­kaerőhiány is egyik ösz­tönzője lehet a magyar vi­dék iparosításának. Ezután a törvényjavaslat előadója arról a bizalomról beszélt, amely a költségvetés tervezetének vitája során a párt és a kormány politikája, ezenbelül gazdaságpolitikaja iránt megnyilvánult Kiemel­A takarékossági intézkedé­sek nyomán kisebb arányú lesz az eredetileg tervezett létszámemelkedés. A pénzügy­miniszteri expozé említette, hogy a növekedés ennek meg­felelően nem 112 ezer hanem 96 ezer főt tesz majd ki. Itt nem is csak a pénzzel, ha­nem egyúttal a munkaerővel való takarékos gazdálkodásról van szó. Az elmúlt évben népgazdaságunk több fontos Egyes alföldi megyékben ugyanis, például Békéscsabán de Szabolcsban, Somogybán is. a munkaerőeilátás többfé­le iparágban biztosítható volna. Egyes bizottságokban szó esett azokról a nagy tar­talékokról, amelyeket a mun' kaerőe'- látás és különösen * férfi munkaerőenátás szerre pontjából a legtöbb iparági ban a belső szállítás, a* (Folytatás a 3. oldatott* 1964. január 31. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom