Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
A helyi ipar problémái Jelentés a téli olimpiáról Már nem „darázsfészek'* * Éj szovjet lépés Genfiben traktov*. 2200 kom Imi fn 1© OOO pótkocsi 3,6 milliárd forint a mezőgazdaság gépesítésére 1964-ben Sók szovjet kezdeményezést látott már a genfi leszerelési értekezlet nagy tanácskozó terme, s a rézzel kivert kétszámyú ajtók sem tudták elszigetelni e kezdeményezéseket, nem akadályozhatták meg, hogy azok a nemzetközi közvéleménybe behatolva, eleven politikai erévé váljanak. A javaslatok, a kezdeményezések azonban valósággá mindeddig csak igen korlátozottan formálódhattak. Hiszen a leszerelés — a nemzetközi kérdések e legnagyobbika — végső soron nem lehet egyoldalú folyamat A „másik oldal” pedig — ha kényszerült is részletengedményekre — a döntő kérdésekben mindeddig el orlaszol- ta a megoldás útját Kedden a genfi tanácskozó terem új szovjet kezdeményezés színhelye volt: Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője beterjesztette a szovjet kormány emlékiratát a' leszerelés ügyében hozandó, közvetlenül végrehajtható intézkedésekről. E javasla^oK alapja voltaképpen az újévi Hruscsov-üzenet, amely a maga módján teljes programot adott Genfnek, javasolva az erőszakról való lemondást a területi konfliktusok megoldásában: a hadseregek és a katonai kiadósok csökkentését; megnemtámadási szerződést a NATO és a Varsói Szerződés államai között, s végül atomfegyvermentes zónák megteremtését. A Carapkin által benyújtott. szovjet javaslatok az említett elvi kezdeményezés részletezését, kifejtését és elmélyítését tartalmazzák — ezenkívül pedig lehe'őséget nyújtanak a Hruscsov-üzenet- ben felvetett indítványok elemző vizsgálata azt mutatja, hogy középpontbán a NATO és a Varsói Szerződés közöjti megnemtámadási szerződés megkötése áll. Ez olyan lépés lenne, amely radikálisan megjavítaná az európai és világhelyzetet, s megkönnyítené a külföldön állomásozó csapatok visszavonásáról kötendő megállapodást. Egyik intézkedés sem változtatna a vezető nagyhatalmak, vagy éppen a Két nagy csoportosulás általános erőviszonyain. Azt jelenti, hogy e két lépés végrehajtásának útjában vékaképpen nem állhatnak katonapolitikai meggondolások: a fősúly a politikai elhatározáson van. Különös értéke az új szovjet javaslatnak, hogy a középpontban álló indítványt nem kategorikusan vetik fel. Reális szemmel tekintenek a nyugati hatalmak politikájának koriátaira. Ezért javasolják ebben az esetben a külföldi megszálló csapatok fokozatos csökkentését, s a Szovjetunió a maga részéről kész elkezdeni az NDK-ban és más európai államok területén állomásozó csapatainak csökkentését A javaslatok „harmadik szintje” az atomfegyvermentes övezetekre vonatkozik, amelyek közül legfontosabbnak egy közép-európai atommentes övezet létesítését tartja a szovjet kormány.. A szovjet javaslatok ezt a kérdést összekapcsolják a megszálló csapatok csökkentésének problémájával. Az ösz- szekapcsolás lényege az, hogy a megfigyelő állomások rendszerét amelyek a nyugati javaslatok lényeges elemét al- ko'ják, össze kell hangolnia a csapatok létszámának csökkentésével. A szovjet kormány ugyanis teljes joggal abból a meggondolásból indul ki, hogy a megfigyelő állomások önmagukban nem csökkenthetik a feszültséget. Csak akkor tehetik ezt meg, ha a bázis, amelyen létrejönnek, a közép-európai katonai megszállás „megritkítása.” A világ várja a nyugati választ az új szovjet indítványra. Jóslatokat természetesen nem lehet megkockáztatni, ez nem is lenne reális. Ugyanakkor azonban kétségtelenül van lehetőség arra, hogy a genfi konferencia legalább egyes pontokon közel jusson a megegyezéshez és valamilyen formában elkezdje a tényleges leszerelési in'ézkedések megvalósítását. Erre nemcsak az előzmények — az atomcsendszer- ződés, „a forró drót” a világűr atommentesítése — nyújtana lehetőséget, hanem olyan lépések is, mint például a szovjet és az amerikai hadikö'Jségvetés csökkentése. Carapkin az értekezleten ezt „hasznos példának” nevezte. Hruscsov ismeretes újévi üzenetében „a kölcsönös példámul Sás” szükségességét hangoztatta, mint a leszerelés megközelítésének egyik fontos ifi ód szerét. A katonai költségve' ések csökkentése ennek egyik formája. Genf már bizonyos eredményeket érne el akkor is. ha ezt intézményessé tenné és általános megállapodásokat hozna létre a katonai kiadások csökkentésére. Ilyen — viszonylag szerény — kiindulópontról könnyebben lehet a nagyobb és általánosabb megoldások fe’é haladni. A szovjet kormánv új javaslatai minden esetre teljes, reális és objektíve azonnal megvalósítható pronramot tárnak a genfi konferencia elé. A „másik oldal” most azt a feladatot kapta, hogy politikájában bizonyuljon méltónak ehhez a nagyvonalú kezdeményezéshez. Mezőgazdaságunk gépesítése az idén részben túl is haladja a második ötéves tervben 1965-re előirányzott szintet: egy katasztrális hold szántó- területre a jövő évre tervezett 6,5 helyett már ebben aa esztendőben 6,7 normálhold gépi munka jut. A mezőgazda- sági géppark növelésére a népgazdaság 1964-ben több, mint 3,6 milliárd forintot fordít. A mezőgazdasági üzemek traktoráüománya csaknem 4290 erőgéppel bővült. A beszerzés azonban ennek több mint kétszerese, csaknem 9000 darab, mivel 4500 korszerűden, elhasználódott traktort kiselejteznek. Főleg az állami gazdaságokban kerül sor erre, ahol a traktoroknak mintegy 15 százalékát cserélik ki, elsősorban nagyobb teljesítményüekre. Jelentősen megváltozik az idén a traktorá'.lomány szektorok közötti megoszlása. A termelőszövetkezetek saját gépesítésének fejlesztésére a gépállomások több, mint 4200 •traktort adnak el a közös, gazdaságoknak, amelyek ezenkívül még 6000-nél több új erőgépet is akarnak vásárolni, így az év végéne a mezőgazdaság összes traktorainak több mint 60 százaléka a szövetkezetek tulajdonában ’esz. A traktorhoz a mezőgazdasági üzemek mintegy 30 000 különböző talajművelő és más munkagépet, ezenbelül 9000 ekét és 2000 vetőgépet szereznek be. Ezek a munkaeszközök már eddig is kielégítő mennyiségben álltak rendelkezésre, úgy hogy az új gépek minőségi cserét, korszerűsítést jelentenek. Tovább fejlődik aa idén a főbb növények betakarításának gépesítése is. A nagy- üzeni gazdaságok 1200 gaboÁtadta megbízólevelét a Belga Királyság első magyar- országi nagykövete Dobi István, a Népköztársa- séget tulajdonítunk a múlt évság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán, fogadta J. J. L. Pierre Vanheerswynghels rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Belga Királyság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tánács tagja, Péter János külügyminiszter. Kovács Imre vezérőrnagy és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. J. J. L. Pierre Vanheerswynghels nagykövet megbízó- levele átadásakor mondott beszédében hangoztatta, hogy a magyar—belgá gazdasági kapcsolatok szépen fejlődtek. Belgium műszaki téren is igyekezett hozzájárulni a magyar ipar sikereihez. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a nagykövet beszédére válaszolva többek között hangsúlyozta: — Jóleső érzéssel hallgattam szavait a belga—magyar kapcsolatok fejlődését illetően. — A fejlődés különösen gazdasági téren érezhető. Jelentőben megkötött hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodásnak, amelynek megvalósítása további fejlődésre nyújt lehetőséget. Fontos lépést jelentenek a belga—magyar kulturális egyezmény megkötésére vonatkozó, a közeljövőben kezdődő tárgyalások is. — Reméljük, hogy a belga és a magyar nép kapcsolatainak bővülése elősegíti a különböző rendszerű országokban élő népek kölcsönös megértését és megbecsülését. És ezzel kapcsolataink fejlődése szerény, de nem jelentéktelen hozzájárulás lehet a nemzetközi béke megszilárdításéhoz. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretében megjelent Cyriel Lemmens első titkárt, Paul Saillez irodavezetőt és Christine Miszewski irattári titkárt. Az Elnöki Tanács elnöke ezután szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel. J. J. L. Pierre Vanheerswynghels nagykövet megbízólevele átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. A panyolai Szikra Tsz mesterei ügyesen használják ki a villanymotorokat. Köszörűt, darálót, körfűrészt és keresztfü- részt tudnak egyszerre is müküűt tni A két mester — Kiss Károly és Szabó Bertalan — deszkát készít a tsz építkezéseihez. Hammel J. íelv. nakombájnt kapnak, valamennyit a jól bevált szovjet SZK—4-es típusból. Az aratógépek száma a selejtezések miatt valamivel csökken, ezeket ugyanis a jövőben csak olyan területeken alkalmazzák majd, ahol a domborzati viszonyok miatt kombájn nem használható. Az így rende’kezésre álló gépekkel az idei gabona- termésnek mintegy 90 százalékát lehet betakarítani, — 5 százalékkal többet, mint amennyit az ötéves terv eredetileg 19S5-re előírt. Már nem ilyen kedvező a helyzet a kapások betakarításánál, ami pedig a legnagyobb munkacsúcsot jelentő őszi időszakra esik. A sTó- kukorica és a kukoricaszár vágására alkalmas különféle gépek száma 1500-zal, azaz csaknem 25 százalékkal nő, s így újabb jelentős, területeket tehetnek időben szabaddá a gabonavetés számára. A kukoricacső-törésre használt gépek közül azonban még egyik sem vált be teljesen, s így nagyobb arányú gyártásra, vagy importra nincs lehetőség. A cukor, éfc takarmányrépát teljes egészében, a burgonyának mintegy 80 Százalékát már géppel lehet az idei őszön kiemelni^ de a répafejelés és a termés felszedése, gépesítése változatlanul megoldatlan probléma. E’sősorban szintén az őszi munkákat könnyíti meg a mezőgazdasági üzemek szállító-kapacitásának bővítése.' Tavaly a meglevő pótkocsiknál mintegy 10 000— 12 000-rel több kellett volna ahhoz, hogy a teljes termést időben rendeltetési helyére szállíthassák. Az idei terv 8000 pótkocsi beszerzését írja elő de valószínűleg ennél is többet, legalább tízezrei kap a mezőgazdaság. Az állami gazdaságokba»; termelőszövetkezetekben az idén nagyobb számban jelennek meg új géptípusok. Bulgáriából például 100 szőlőművelő traktor érkezik: ezek néhány példánya a kísérletek során már jól bevált, a keskeny sortávú dombvidék! szőlőkben. Lecernaliszt-gyár Tiszavasváriban Koncentrált állattartás Az állami gazdaságok idei terveiből A megye állami gazdaságainak az 1964 évi vállalati eredményterve több mint négy százalékkal magasabb az elmúlt évitől, s közel kétszerese az 1962-es tényeknek. Az eredmény várható alakulásában továbbra is nagy szerepe van a gyümölcstermesztésnek, de mind komolyabb Helyet íog’al el az é;ll art tenyésztés, összies húsr- értékesitési tervük kerek számban — négy és fél millió kilogramm, a tej hétmillió 600 ezer liter, a tojás tyúkonként 151 darab. Az egyre gyarapodó feladatok teljesítésének a feltételeit már a korábbi években igyekeztek megteremteni. A szétszórt, 50—159-es létszámú tehenészetek helyett nyolc helyen hoztak, és még hoznak létre 300— 500-as létszámú tehenészetet, az állomány felének az idén teljesen közművesített, járulékos beruházásokkal ellátott modern istállókat biztosítanak. A szarvasmarha hizlalását ugyancsak néhány gazdaságban, ötszázas állományokkal oldják meg. Az összes szükséges kocaállományt három gazdaságban helyezték el, biztosítva a legmegfelelőbb tartási viszonyokat Jelentősek az állami gazdaságok idei beruházásai. Bakányban, Nyírmadán és Mátészalkán nagypaneles szerkezetű almafeldolgozókat építenek, osztályozó és válogató gépsorokkal. Apagyon évi 400 ezer darab kapacitású ládagyárat hoznák létre. Az Anagvon és Mátészalkán tavaly elkészült iparvágány mellet' újabb kettőt építenek Fehérgyarmaton és Balkány- ban, az álmafeldolgozás koncentrálására. A hideglevegős szárítás a termelőüzemi széaakészités legjobb módszere: a» elmúlt két évben készített 3( mellett az idén újabb 11 ilyen berendezést létesítenek. Az Idén épül fel, és kezdi meg működését Mátészalkán egy 800 vagon kapacitású takarmánykeverő üzem. Az öntözéses gazdálkodásban komoly lépést tesznek előre. Legnagyobb területen a tiszavasvári gazdaságban — 1750 holdon — lesz öntözési. Itt, a Rázom-pusztai területen, elsőnek az országban, nagykapacitású, műanyag és beton keverékéből készült, nyíl* felszíni úgynevezett héjesatomát létesítenek. Ti- szavasváriban az átlagos 22 mázsa lueemaszéna termés helyett öntözéssel 45 mázsát értek el. A nagyarányú ön- iözéses lucero atermeszt ésfe alapozzák a forró levegős szárító íucernalisztgyárat, aminek az építését az idért kezdik, s tervek szerint őszszel már megtörténik a próbaüzemeltetésé is. Az idei tervek között szerepel a fehérgyarmati 1500, a csengeri 610 holdas öntözőtelep megtervezése és létrehozása. Ezeken a helyeken a gyümölcsösök egy részé' és a ta karmánytermő területeket fogják öntözni. Lehetővé vált 1964-ben öt próbákét fúrása, a mélységi vizek öntözésre való felhasználása végett. Ezeket a kutakat elsősorban gyümölcsös területeken fúrják. A kommunális létesítmények tervei között szerepel több lakás épí'ése a gazdaságokban. Csengerben és Ho- dászon munkásszállásokat. Fehérgyarmaton és Balkány- ban modem, központi fűtése« étkezdéket és konyhákat hoznak létre. XXI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ÄRA: 50 fillér . XD61. JANUAR 30, CSÜTÖRTÖK
