Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

A helyi ipar problémái Jelentés a téli olimpiáról Már nem „darázsfészek'* * Éj szovjet lépés Genfiben traktov*. 2200 kom Imi fn 1© OOO pótkocsi 3,6 milliárd forint a mezőgazdaság gépesítésére 1964-ben Sók szovjet kezdeménye­zést látott már a genfi lesze­relési értekezlet nagy tanács­kozó terme, s a rézzel kivert kétszámyú ajtók sem tudták elszigetelni e kezdeményezé­seket, nem akadályozhatták meg, hogy azok a nemzetközi közvéleménybe behatolva, eleven politikai erévé válja­nak. A javaslatok, a kezde­ményezések azonban valóság­gá mindeddig csak igen kor­látozottan formálódhattak. Hiszen a leszerelés — a nem­zetközi kérdések e legna­gyobbika — végső soron nem lehet egyoldalú folyamat A „másik oldal” pedig — ha kényszerült is részletenged­ményekre — a döntő kérdé­sekben mindeddig el orlaszol- ta a megoldás útját Kedden a genfi tanácskozó terem új szovjet kezdeménye­zés színhelye volt: Carap­kin, a szovjet küldöttség ve­zetője beterjesztette a szovjet kormány emlékiratát a' lesze­relés ügyében hozandó, köz­vetlenül végrehajtható intéz­kedésekről. E javasla^oK alapja voltaképpen az újévi Hruscsov-üzenet, amely a maga módján teljes progra­mot adott Genfnek, javasol­va az erőszakról való le­mondást a területi konflik­tusok megoldásában: a had­seregek és a katonai kiadó­sok csökkentését; megnem­támadási szerződést a NATO és a Varsói Szerződés álla­mai között, s végül atom­fegyvermentes zónák megte­remtését. A Carapkin által benyúj­tott. szovjet javaslatok az említett elvi kezdeményezés részletezését, kifejtését és elmélyítését tartalmazzák — ezenkívül pedig lehe'őséget nyújtanak a Hruscsov-üzenet- ben felvetett indítványok elemző vizsgálata azt mutat­ja, hogy középpontbán a NATO és a Varsói Szerző­dés közöjti megnemtámadá­si szerződés megkötése áll. Ez olyan lépés lenne, amely radikálisan megjavítaná az európai és világhelyzetet, s megkönnyítené a külföldön állomásozó csapatok vissza­vonásáról kötendő megál­lapodást. Egyik intézkedés sem változtatna a vezető nagyhatalmak, vagy éppen a Két nagy csoportosulás álta­lános erőviszonyain. Azt je­lenti, hogy e két lépés vég­rehajtásának útjában véka­képpen nem állhatnak kato­napolitikai meggondolások: a fősúly a politikai elhatáro­záson van. Különös értéke az új szov­jet javaslatnak, hogy a kö­zéppontban álló indítványt nem kategorikusan vetik fel. Reális szemmel tekintenek a nyugati hatalmak politikájá­nak koriátaira. Ezért java­solják ebben az esetben a külföldi megszálló csapatok fokozatos csökkentését, s a Szovjetunió a maga részéről kész elkezdeni az NDK-ban és más európai államok te­rületén állomásozó csapatai­nak csökkentését A javaslatok „harmadik szintje” az atomfegyvermen­tes övezetekre vonatkozik, amelyek közül legfontosabb­nak egy közép-európai atom­mentes övezet létesítését tartja a szovjet kormány.. A szovjet javaslatok ezt a kér­dést összekapcsolják a meg­szálló csapatok csökkentésé­nek problémájával. Az ösz- szekapcsolás lényege az, hogy a megfigyelő állomások rend­szerét amelyek a nyugati ja­vaslatok lényeges elemét al- ko'ják, össze kell hangolnia a csapatok létszámának csök­kentésével. A szovjet kor­mány ugyanis teljes joggal abból a meggondolásból in­dul ki, hogy a megfigyelő ál­lomások önmagukban nem csökkenthetik a feszültséget. Csak akkor tehetik ezt meg, ha a bázis, amelyen létrejön­nek, a közép-európai katonai megszállás „megritkítása.” A világ várja a nyugati vá­laszt az új szovjet indít­ványra. Jóslatokat természe­tesen nem lehet megkockáz­tatni, ez nem is lenne reá­lis. Ugyanakkor azonban két­ségtelenül van lehetőség ar­ra, hogy a genfi konferencia legalább egyes pontokon kö­zel jusson a megegyezéshez és valamilyen formában el­kezdje a tényleges leszere­lési in'ézkedések megvalósí­tását. Erre nemcsak az előz­mények — az atomcsendszer- ződés, „a forró drót” a vi­lágűr atommentesítése — nyújtana lehetőséget, hanem olyan lépések is, mint pél­dául a szovjet és az ameri­kai hadikö'Jségvetés csökken­tése. Carapkin az értekezle­ten ezt „hasznos példának” nevezte. Hruscsov ismeretes újévi üzenetében „a kölcsö­nös példámul Sás” szüksé­gességét hangoztatta, mint a leszerelés megközelítésének egyik fontos ifi ód szerét. A katonai költségve' ések csök­kentése ennek egyik formá­ja. Genf már bizonyos ered­ményeket érne el akkor is. ha ezt intézményessé tenné és általános megállapodáso­kat hozna létre a katonai kiadások csökkentésére. Ilyen — viszonylag szerény — ki­indulópontról könnyebben le­het a nagyobb és általánosabb megoldások fe’é haladni. A szovjet kormánv új javasla­tai minden esetre teljes, reá­lis és objektíve azonnal megvalósítható pronramot tárnak a genfi konferencia elé. A „másik oldal” most azt a feladatot kapta, hogy poli­tikájában bizonyuljon méltó­nak ehhez a nagyvonalú kez­deményezéshez. Mezőgazdaságunk gépesítése az idén részben túl is halad­ja a második ötéves tervben 1965-re előirányzott szintet: egy katasztrális hold szántó- területre a jövő évre tervezett 6,5 helyett már ebben aa esz­tendőben 6,7 normálhold gé­pi munka jut. A mezőgazda- sági géppark növelésére a népgazdaság 1964-ben több, mint 3,6 milliárd forintot for­dít. A mezőgazdasági üzemek traktoráüománya csak­nem 4290 erőgéppel bő­vült. A beszerzés azonban ennek több mint kétszere­se, csaknem 9000 darab, mivel 4500 korszerűden, elhasználódott traktort ki­selejteznek. Főleg az állami gazdaságok­ban kerül sor erre, ahol a traktoroknak mintegy 15 szá­zalékát cserélik ki, elsősorban nagyobb teljesítményüekre. Jelentősen megváltozik az idén a traktorá'.lomány szek­torok közötti megoszlása. A termelőszövetkezetek saját gé­pesítésének fejlesztésére a gépállomások több, mint 4200 •traktort adnak el a közös, gazdaságoknak, amelyek ezen­kívül még 6000-nél több új erőgépet is akarnak vásárolni, így az év végéne a mezőgaz­daság összes traktorainak több mint 60 százaléka a szövet­kezetek tulajdonában ’esz. A traktorhoz a mezőgaz­dasági üzemek mintegy 30 000 különböző talajmű­velő és más munkagépet, ezenbelül 9000 ekét és 2000 vetőgépet szereznek be. Ezek a munkaeszközök már eddig is kielégítő mennyiségben álltak ren­delkezésre, úgy hogy az új gépek minőségi cse­rét, korszerűsítést jelen­tenek. Tovább fejlődik aa idén a főbb növények betakarítá­sának gépesítése is. A nagy- üzeni gazdaságok 1200 gabo­Átadta megbízólevelét a Belga Királyság első magyar- országi nagykövete Dobi István, a Népköztársa- séget tulajdonítunk a múlt év­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán, fogadta J. J. L. Pierre Vanheerswynghels rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, a Belga Királyság első ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tánács tagja, Péter János külügyminiszter. Kovács Imre vezérőrnagy és Gergely Miklós, a Külügymi­nisztérium protokoll osztályá­nak vezetője. J. J. L. Pierre Vanheers­wynghels nagykövet megbízó- levele átadásakor mondott be­szédében hangoztatta, hogy a magyar—belgá gazdasági kap­csolatok szépen fejlődtek. Bel­gium műszaki téren is igyeke­zett hozzájárulni a magyar ipar sikereihez. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke a nagykövet beszé­dére válaszolva többek között hangsúlyozta: — Jóleső érzéssel hallgattam szavait a belga—magyar kap­csolatok fejlődését illetően. — A fejlődés különösen gaz­dasági téren érezhető. Jelentő­ben megkötött hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapo­dásnak, amelynek megvalósí­tása további fejlődésre nyújt lehetőséget. Fontos lépést je­lentenek a belga—magyar kul­turális egyezmény megkötésé­re vonatkozó, a közeljövőben kezdődő tárgyalások is. — Reméljük, hogy a belga és a magyar nép kapcsolatai­nak bővülése elősegíti a külön­böző rendszerű országokban élő népek kölcsönös megértését és megbecsülését. És ezzel kapcso­lataink fejlődése szerény, de nem jelentéktelen hozzájárulás lehet a nemzetközi béke meg­szilárdításéhoz. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretében megje­lent Cyriel Lemmens első tit­kárt, Paul Saillez irodavezetőt és Christine Miszewski irattári titkárt. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel. J. J. L. Pierre Vanheers­wynghels nagykövet megbízó­levele átadása után a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. A panyolai Szikra Tsz mesterei ügyesen használják ki a vil­lanymotorokat. Köszörűt, darálót, körfűrészt és keresztfü- részt tudnak egyszerre is müküűt tni A két mester — Kiss Károly és Szabó Bertalan — deszkát készít a tsz építkezé­seihez. Hammel J. íelv. nakombájnt kapnak, vala­mennyit a jól bevált szovjet SZK—4-es típusból. Az ara­tógépek száma a selejtezések miatt valamivel csökken, ezeket ugyanis a jövőben csak olyan területeken alkal­mazzák majd, ahol a dom­borzati viszonyok miatt kom­bájn nem használható. Az így rende’kezésre álló gépekkel az idei gabona- termésnek mintegy 90 szá­zalékát lehet betakarítani, — 5 százalékkal többet, mint amennyit az ötéves terv eredetileg 19S5-re előírt. Már nem ilyen kedvező a helyzet a kapások betakarí­tásánál, ami pedig a legna­gyobb munkacsúcsot jelentő őszi időszakra esik. A sTó- kukorica és a kukoricaszár vágására alkalmas különféle gépek száma 1500-zal, azaz csaknem 25 százalékkal nő, s így újabb jelentős, terüle­teket tehetnek időben sza­baddá a gabonavetés számá­ra. A kukoricacső-törésre használt gépek közül azon­ban még egyik sem vált be teljesen, s így nagyobb arányú gyártásra, vagy importra nincs lehetőség. A cukor, éfc takarmányrépát teljes egészé­ben, a burgonyának mintegy 80 Százalékát már géppel le­het az idei őszön kiemelni^ de a répafejelés és a termés felszedése, gépesítése válto­zatlanul megoldatlan prob­léma. E’sősorban szintén az őszi munkákat könnyíti meg a mezőgazdasági üzemek szál­lító-kapacitásának bővítése.' Tavaly a meglevő pótko­csiknál mintegy 10 000— 12 000-rel több kellett vol­na ahhoz, hogy a teljes termést időben rendel­tetési helyére szállíthassák. Az idei terv 8000 pótko­csi beszerzését írja elő de valószínűleg ennél is töb­bet, legalább tízezrei kap a mezőgazdaság. Az állami gazdaságokba»; termelőszövetkezetekben az idén nagyobb számban jelen­nek meg új géptípusok. Bul­gáriából például 100 szőlőmű­velő traktor érkezik: ezek néhány példánya a kísérle­tek során már jól bevált, a keskeny sortávú dombvidék! szőlőkben. Lecernaliszt-gyár Tiszavasváriban Koncentrált állattartás Az állami gazdaságok idei terveiből A megye állami gazdasá­gainak az 1964 évi vállalati eredményterve több mint négy százalékkal magasabb az elmúlt évitől, s közel két­szerese az 1962-es tényeknek. Az eredmény várható alaku­lásában továbbra is nagy szerepe van a gyümölcster­mesztésnek, de mind komo­lyabb Helyet íog’al el az é;ll art tenyésztés, összies húsr- értékesitési tervük kerek számban — négy és fél mil­lió kilogramm, a tej hétmil­lió 600 ezer liter, a tojás tyúkonként 151 darab. Az egyre gyarapodó felada­tok teljesítésének a feltéte­leit már a korábbi években igyekeztek megteremteni. A szétszórt, 50—159-es lét­számú tehenészetek helyett nyolc helyen hoztak, és még hoznak létre 300— 500-as létszámú tehenésze­tet, az állomány felének az idén teljesen közműve­sített, járulékos beruházá­sokkal ellátott modern is­tállókat biztosítanak. A szarvasmarha hizlalását ugyancsak néhány gazdaság­ban, ötszázas állományokkal oldják meg. Az összes szük­séges kocaállományt három gazdaságban helyezték el, biztosítva a legmegfelelőbb tartási viszonyokat Jelentősek az állami gaz­daságok idei beruházásai. Bakányban, Nyírmadán és Mátészalkán nagypaneles szerkezetű almafeldolgozókat építenek, osztályozó és válo­gató gépsorokkal. Apagyon évi 400 ezer darab kapacitá­sú ládagyárat hoznák létre. Az Anagvon és Mátészalkán tavaly elkészült iparvágány mellet' újabb kettőt építenek Fehérgyarmaton és Balkány- ban, az álmafeldolgozás kon­centrálására. A hideglevegős szárítás a termelőüzemi széaakészi­tés legjobb módszere: a» elmúlt két évben készí­tett 3( mellett az idén újabb 11 ilyen berende­zést létesítenek. Az Idén épül fel, és kezdi meg működését Mátészalkán egy 800 vagon kapacitású ta­karmánykeverő üzem. Az öntözéses gazdálkodás­ban komoly lépést tesznek előre. Legnagyobb területen a tiszavasvári gazdaságban — 1750 holdon — lesz öntözési. Itt, a Rázom-pusztai terüle­ten, elsőnek az országban, nagykapacitású, műanyag és beton keverékéből készült, nyíl* felszíni úgynevezett héjesatomát létesítenek. Ti- szavasváriban az átlagos 22 mázsa lueemaszéna termés helyett öntözéssel 45 mázsát értek el. A nagyarányú ön- iözéses lucero atermeszt ésfe alapozzák a forró levegős szárító íucernalisztgyárat, aminek az építését az idért kezdik, s tervek szerint ősz­szel már megtörténik a pró­baüzemeltetésé is. Az idei tervek között sze­repel a fehérgyarmati 1500, a csengeri 610 holdas öntözőtelep megtervezése és létrehozása. Ezeken a helyeken a gyü­mölcsösök egy részé' és a ta karmánytermő területeket fogják öntözni. Lehetővé vált 1964-ben öt próbákét fúrása, a mélységi vizek öntözésre való felhasználása végett. Ezeket a kutakat elsősorban gyümölcsös területeken fúr­ják. A kommunális létesítmé­nyek tervei között szerepel több lakás épí'ése a gazda­ságokban. Csengerben és Ho- dászon munkásszállásokat. Fehérgyarmaton és Balkány- ban modem, központi fűtése« étkezdéket és konyhákat hoz­nak létre. XXI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ÄRA: 50 fillér . XD61. JANUAR 30, CSÜTÖRTÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom