Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-13 / 291. szám

[fihely az orazfif^iit lenién Változó falu, változó emberek Az egyéves szabadság vége »ejárat fölött nincs láb­­az épület előtt folyó írói bárki sejtheti; javí­­tely van itt, nem is hlyen. Kinn az udvaron natot szabnak apróbb kákra; nyúlrágás ellen majd vele a fiatal gyu­fákat. A bejáratnál vil­­ívhegesztó fénye vib­­bentről egy kovácsüllő a hallatszik, az előcsar­­in egy szétszedett erő» A vezetőt keresem om meg az egyik szor­­dó embert AZ ÍVHEGESZTŐ ívhegesztő védőpajzsa bújt fiatalemberre mű­dé az szerénykedve sza­raik; Ugyan, kérem. Nincs itt ő, én csak egy szerelő va­­, dolgozom mint a töb­lágyi György Budapesten Ita a motorszerelő mes­­get, aztán a záhonyi mű­ién dolgozott négy évet. i, Ajakról járt be dolgoz­­llőször csak szabadságidő­­segített a helybeli Búza­kalász Termelőszövetkezet­nek. Aztán a KPM hozzájá­rulásával egy évig javította a szövetkezet gépeit. Mire letelt az egyéves fizetés nélküli szabadság, már úgy érezte, ő is a termelőszövetkezethez tartozik. — Pedig altkor még műhely sem volt és szezonidőben szinte éjjel nappal dolgozni kellett. Ezt a műhelyt tavaly nyáron alakítottuk ki. Igaz, egy kicsit kezdetleges, de apránként jutunk messzire... Sorolja, mi mindenre len­ne még szükség: fúrógép, autogénhegesztő készülék, egy csomó szerszám és alkatrész. Egy raktár is kellene már, ahol különböző csavarok és anyagok lennének, hogy ne kelljen például egy 6-os csa­varért Kisvárdára szaladgál­ni. — Egy, esztergapad is jó lenne, szól közbe egy pöttöm­nyi, maszatos ercú legényke. A körülállók mosolyognak, de helyeselnek is. — Csépke János, motorsze­relő tanuló — mutatják be. — öt tanulónk van — ma­gyarázza Szilágyi György. Két kovács, és három motors ze-Tizcnnégy vállalat versenye Az utolsó negyedér még hozhat ráltozásokat : év elején a megyei ta- i végrehajtó bizottsága íkaverseny felhívással for­­a tanácsi helyiipari szól­ító és élelmiszeripari vál­tok dolgozóihoz. végrehajtó bizottság — elembe véve a vállalatok ikenységi körét és szak­sajátosságát — három cso­­xa osztotta fel az üzeme­váüalatok többsége öröm jelentette be csaUakoeá­­a versenyhez. Tizennégy alatnál azóta is folyik a >eny az első helyezésért és negadott irányelvek sze­­; értékelik a munkát, ár a végleges értékelést a ön erre a célra alakult ér­­elő bizottság végzi el ills 4-ig, a tanács ipari ősz­­r& máris figye’emmel kísén verseny alakulását Iz első csoportban a három íyedév során legjobb ered­­nyt ért el a Cipőipari Halat, a Kelet-Magyaror­­gi Faipari Va’lalat és az itőanyagipari Vállalat. — ndhárom vállalat elérte, li­ve túlteljesítette a tervezett melési értékszintet, és a melékenység emelését. A lesetek csökkentése is ver­­lyszem pontként szerepel, ben a Cipőipari Vállalat a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat és a Tiszalöki Faipari Vállalat ért el említésre mél­tó sikereket. Viszont a legtöbb — 12 — újítást az Építőanyag­­ipari Vállalatnál nyújtottak be a dolgozók. A VAGÉP-néű négy, a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatnál pedig há­rom brigád nyerte él a szo­cialista címet. A második csoportban csak n Patyolat ért él 100 szá­zalékon felüli tervteljesítést a termelékenység növeléáénét a Nyírbátori Vastömegcikk Vál­lalat jeleskedett. A harmadik csoportban a Gyümölcs-Szeszfőzde- és Szik­­vízipari Vállalat, a Nyíregy­házi Sütőipari Válla’at és a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat versenyez az elsőségért. A szi kvízipari és a mátészalkai sütőipari vállalat eredménye nem kielégítő, növekedett a baleseti arány is. Egyedül a szocialista brigádmozgalom­ban ért el eredményeket a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat. A tíz versenyző brigád közül három nyerte el a ki tüntető címet. Bár ez az előzetes értékelés megközelítőleg már sejteti a helyezéseket, az utolsó ne­gyedév még hozhat változáso­kat. Vita a tv előtt Életkép Kristály Úszta a kép, hal­ion szól a televízió har.g­­tzórója. A nyíregyházi kór­­iáz egyik osztályán ltényel­­nes fotelekbe, párnázott zékekbe ülve nézik a tévét betegek. Egy halk gong­­lés, felzúg a TV Híradó tignálja, s a következő pil­­•.natban már Dunántúl yjik legnagyobb pincegaz­­iscgát láthatják a nézők. Vörös-fehér csíkos pizsa­­ís, láthatólag gazdaember fordulatot tesz a széken, i mellette ülő betegtársá­­r szól:- Nekem is otthon van ' háromszázliternyi. Any­­, mintha nem is lenne, ■’.tem literenként az öt nt. adót, pénzért iszom ijót boromat. Hagyja már tökéletlen er — válaszol társa, aki tvehetően megbotránko­­s kijelentésen — hiszen az este mondta, h'.gy ryermeke is jár. az egye­­? és hogy egyikért sem fizetnie, sőt még ők kapnak ösztöndíjat, ha jól emlékszem lcétszáz, kétszáz­ötven forintot. Mit gondol, hány ilyen fiatal jár isko­lába, s miből fedezi a költ­séget az állam? Mért keze­lik itt magát, engem, meg a többi tsz-tagot ingyen? Legalább ne mondta volna múltkor azt, hagy amig ma­gánbeteg volt, kéthetes kórházi kezelésért 1500 fo­rintot fizetett. Most meg az útiköltséget is megtérítik. Lassan a sok beteg hátat fordít a televíziónak, s a két termelőszövetkezeti tag vitáját kezdik figyelni. — De hány embertől sze­dik az adót, s mit csinálnak azzal a sok pénzzel. Felhal­mozza az állam — kötelőz­­ködik tovább a csíkos pizsa­más, aki szemmel láthatóan nem tudja elviselni, hogy társa felülkerekedett a vi­tában. — Maga nem olvassa az újságot? Nem hallotta, mennyiből épült a fehér­­gyarmati kórház, a tarpai relő. A tanulókon kívül van még két kovács és egy techni­kus gyakornok, aki most ál­lamvizsgázik. GYŰLNEK A GÉPEK Szilágyi is tovább tanul. Mezőgazdasági gépész techni­kus lesz, most készül az első év végi vizsgáira. Kell is a szakember az ajaki Búzaka­lász Termelőszövetkezetbe. A hat erőgéphez és az öt pótko­csihoz jövőre újabb négyet kapnak, nyolc pótkocsival. De ott vannak a többi gépek, be­rendezések is. A pap-tagban már törpe vízmű van, egy benzinmotor látja el vízzel az istállóikat, a gazdasági és egyéb épületeket. Egy újítása kerül szóba. A villás burgonyaszedóből átala­kított prizmázót már tavaly és az idén ößszel is sikeresen alkalmazták. A gép a föld­munkát könnyíti meg, ami 150 vagon burgonya téli tá­rolásánál, bizony tetemes mennyiség. Ha ez nincs, ta­valy sok burgonyájuk megfa­gyott — volna a hirtelen jött hidegben. Kár, hogy nem afta be újításpák. Szerény, csendes, de törek­vő természetű ez a 30 éves fiatalember. Munkahelyén és otthon is. Nyírtasson laknak, felesége ott tanít Hogy köny­­nyebb legyen a bejárás, ta­vasszal egy új Skodát vásá­roltak. Néha ezzel „ugrik" be Kisvárdára egy-két alkatré­szért és szabad időben ezzel viszi kirándulni feleségét és két gyerekét. Gond azért itt is álcád. Elfoglalt emberek mind a ketten, s ott van a két gyerek is. Gázt igényel­tek, mert az sokat könnyíte­ne, csak valahogy késik a kiutalás. Jől esne neki is egy forró tea, vagy kávé ko­rán reggel, indulás előtt,. MINT EGY NAGYÜZEMBEN Mert a műhelyből nem le­het késni. Úgy kezdik itt a munkát, mint egy nagyüzem­ben. Pontosan. Csak a sze­zonban nem tartják be a nyolc órát. Sokszor az éjfél veti haza őket, de hajnalban már újra kezdik. A gépeknek dolgozni kell, minden perc állásén kár. A műhely obt áll a 4-es szá­mú országút mentén, Ajakon a faluban. S mintha csak a fejlődést akarná szimbolizál­ni; istállóból alakították át modem célok szolgálatára. S ahol valamikor — talán — lovait tanváztak, most gépe­ket orvosolnák. Tóth Árpád iekola, meg a posta, meg az a rengeteg lakás, és a fa­lukban diákszállás a tanya­si gyerekek részére. És ez még csak Szabolcs megye. Hát hol van még az ország. Miből épített a maguk tsz-e 12 pajtát, meg víztornyot, meg szénasz&ritót. Mit gon­dol, mennyi pénzt emészt fel ez? És még nem is pa­naszkodhat, mert két évvel ezelőtt — amint mondta — még földes lakásban lak­tak. Most kétszobásuk van, tiszta, világos és jól beren­dezett. A fia motorral jött meglátogatni. Ha magának tényleg sokat jelentene az adó, akkor nem tartanának itt.. Nekem egy hold földem se volt, úgy mentem be a tsz-be. Addig mindig feles­be, meg harmadába dolgoz­tam. S tényleg csak a ke­nyér volt meg. Háromszor szült a feleségem, alig tud­tam megdolgozni a kezelési költségér. Már három hó­napja vagyok beteg, s a család pedig kapja a ter­melőszövetkezettől a segélyt. Pedig minden hónapba fi­zetünk, mert részletre vet­tünk bútort, rádiót, meg lemezjátszót. Mégis nyugod­tan vagyok, tudom, hogy minden megvan az otthoni­aknak. Ha magát egyéni gazda korában, amikor még A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet burgonya­­ncmesítő osztályán, Kisváráé.i Kovács M Jolár, mezőgaz­­uasági szakmunkás a kísérletre kerülő búr; - agumók ilyát mért Foto: Hammel Járulékos beruházó*« le Ez évben több uj. nagymé­retű istállóval gazdagodlak a mátésza.kai járás szövetkezeti gazdaságai. A korábbi tapasz­talatok alapján most ideiében hozzáfogtak az épületek meg­felelő téliesítéséhez is. Tizen­egy, összesen 460 férőhelyet számláló szarvasmarha-istálló komplettfrozására nem keve­sebb. mint 800 ezer forint köz­ponti hitelellátmányt kaptak, így a téliesités készü tségi foka a meghitelezett ópüe'ek­­nél jelenleg 82 százalék. Külön gondot fordítottak a járásban az elmúlt évben épült tizenegy hízószéllás té’iesíté­­sére is. Az 1962. évben épült szerfás sertésólak téliesfté.d költége nem szerepelt köz­ponti költségvetésben, a tsz-etc saját erejükből végeztették el a szükséges munkákat. Ezek­nek a szerfás istállóknak té­­liesítése 85 százalékban bizto­sított. A munka azonban itt sem állt meg. Saját erőből már több *s* teljesen be is fejezte major­­iában a közös jószágállomány Ítél elleni véde’mének munká­ját A vállaji Rákóczi Tsz egy 100 férőhelyes fehérlistái!/» a kántoriánosi Vörös Csilla” "O® férőhelyes hízószéllás n Tép­telek! Aranykalász 80 férő­helyes szarvasmarha-|s*énd téhecítéciSf fejezte be saját beruházásból. ÍGY NEM LEHET: Gyarapodó állattartás, csökkenő abraktermelés Csak a biztos alapra készülhet terv Berkeszen is Egy esztendővel ezelőtt jár­tunk a berkeszi Bajcsy-Zsl­­linszky Termelőszövetkezetben és sajnálattal kellett megál­lapítani: a hajdan híres kö­zös gazdaságban a vezetés nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a tagok mun­­kaerkplcse rossz. volt. Végül is az elmúlt évet ráfizetéssel zárták, az egy tagra jutó évi jövedelem a közösből, nem érte el a hatezer forintot Volt tehát mit tennie Mes­ter Endre kihelyezett elnök irányításával a szövetkezet vezetőségének, ha meg akarta változtatni az elmúlt évi hely­zetet. Közeledik az év vége, végzik a leltározásokat a gazdálkodási eredményekben már nem történik lényeges változás. Éppen ezért, az egész esztendei erőfeszítések felsorolása helyett, arra vol­tunk kiváncsiak, s kértünk választ Buda Zoltánná fő­könyvelőtől, hogy mivel áll­hatnak majd a tagok elé zárszámadáskor. — A növénytermesztésben a tervezett bevételt tizenöt az állattartásban pedig több mint harminc százalékkal tel­magánbeteg volt, megoperál­ják a gerincével, mit gondol mibe került volna. — Hagyja már magát Ka­pitány, úgy beszél, mintha egy nacsálnyik lenne — mondja immár sértődötten a vita indítója. Ám ekkor már a többi beteg is bekapcsolódik a vi­tába, s valamennyi a Kapi­tánynak nevezett ember mellett foglal állást. — Minden kutya akkor vesz meg, amikor legjobb dolga van — hangzik a szekrény mellől. — Maga egyszer így, máskor úgy beszél. — Mondja egy másik beteg, aki a műtétje után az első lépéseket teszi a folyosón, s aki szintén egy kórterem­ben fekszik vele. — Talán a régit kívánja vissza? S most már egyik meg­jegyzést a másik követi. Kapitány csak ennyit szól, miközben kikapcsolták a televíziót, s elindul a kórterem felé: — Én megnyugtatom ma­gát, hogy igaz az, amit ta­nultam az esti iskolán: A történelem szekerének a kereke csak előre forog, vissza soha. Komán Dénes jesítettük túl — válaszol a főkönyvelő. — Növényter­mesztésben a burgonya, al­ma, dohány, az állattartásban a hízott sertés és a vágóba­romfi volt a fő jövedelemfor­rás. Az elmúlt évihez viszo­nyítva az idén megháromszo­rozódik az egy tagra jutó jö­vedelem a közösből. Ifároititixqroii jövedelem Ezek a számok — mint mondani szokás — önmagu­kért: beszélnek. Azonban szükséges megjegyezni: az eredmények még korántsem az idei lehetőségek teljes ki­használásával születtek; sok gond van még a termelés, a munka szervezésével, a kö­zösségi fegyelem szilárdításá­val. A termelőszövetkezet ve­zetői igyekeznek megkeresni és hasznosítani minden olyan lehetőséget, amely gyarapítja a jövedelmet, mert azt tart­ják — és helyesen —, hogy csakis az anyagi megszilár­dulással párhuzamosan lehet mélyreható változást, előre­haladást elérni a tagok kö­zösségi tudatában. Meghökkentő kijelentés A következő évben 40 ezer csibét, 10 ezer kacsát akarnak felnevelni, s emellett a ter­vük 400 hízott sertés, s 40 50 hízott szarvasmarha. A meglévő és bővülő gyümölcs termesztés mellett valóban az állattartás az, amely kevés ingadozással járó gazdálko­dást eredményezhet. Józan a megállapítás, de annál meg­lepőbb egy kijelentés: „Gyen­gén terem nálunk a kukori­ca, ezért jövőre a mostani száz hold helyett csak negy­­ven lesz.” És miből biztosítják annyi hízó állat abraktakarmányát? A takarmányhozamok nem magasak, egyes területek évek óta minimálisan sem voltak ellátva szerves trágyával, s ugyanakkor igen jelentős szerves anyag mennyiség vált földdé a háztáji udvarokban, mert nem hordták ki a földek­re. (Az idei őszi istállótrágyá­zás is elmaradt.) Azt tartják — s most is ezt a gyakorla­tot követik —, hogy más gaz­daságoktól vásárolnak takar­mányt, „mert a kukorica vé­tel, szabadpiaci áron is kifi­zetődő". Az lehet, hogy az Ahöld egyes tájain, Nádudvar kör­nyékén, a kedvezőbb termés­eredmények következtében most van szabad piacra való kukorica. De lesz-e és hol lesz jövőre? Mindaddig, amig a megyén belül, a szövetke­zetek között ki nem alakul egy komoly kooperáció, bár­mely tsz bizonytalanra ter­vez, amikor az esetleges sza­bad piaci kínálatra épít. Kü­lönösen akkor nem megnyug­tató a berkeszi tsz jövő évi terve, amikor két nagy ab­rakigényű állatcsoportot — sertést, baromfit — akar tar“ tani, emellett még sőrét is azzal a gondolattal, hogy majd vesz takarmányt a pia­con. Alapom megfontolást igényel! Az állattartás gyarapítása Berkeszen sem járhat a ta­karmánytermő terület elsor­vasztásával. Az idén, rossz időjárási és talajerő viszonyok között húsz mázsa csöves ku­koricát termeltek holdanként — a tagok a háztájiban 30— 35 mázsát, pedig a vezetőség is tudja, hogy ez utóbbi nem a legjobb földeken volt. Te­hát jobb talajerőre, a tagok nagyobb szorgalmára van szükség, s így bővíteni lehelj és nem csökkenteni a kukori­ca területét Mindemellett van még egy tényező: a pénz, s Berkeszen ennek egyik fő forrása az al­matermelés. Az idén jó volt az almatermés, és bár jég érte őket, a kártérítés sokat csök­kentett a veszteségen — tehát vol miből aibraktukarmányt vásárolni. A vezetők mondják* hogy a jövő évi almnterrriés igen bizonytalan, mert a jég­verés következtében sok ter­mőrügy tönkrement VagyisTM A terveket most alakítgat­ják a termelőszövetkezeteik­ben, hogy azok zárszámadás után végleges formát ftltse­­nek. Addig még sokszor for­málják, feltehetően néhány­szor a tagokkal is megvitat­ják Berkeszen is a tervet * minden bizonnyal alapos megfontolás tárgyává teszik a kukorica vetésterületét. Hogy e kérdéssel ilyen sokat fog­lalkoztunk, az azért volt* hogy érzékelni lehessen: igea sok összefüggésében szükséges megvizsgálni egy-egy tényezőt amig abból határozat, terv lesz, amely megfelelően rea­lizálódhat Samu András

Next

/
Oldalképek
Tartalom