Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-13 / 291. szám
[fihely az orazfif^iit lenién Változó falu, változó emberek Az egyéves szabadság vége »ejárat fölött nincs lábaz épület előtt folyó írói bárki sejtheti; javítely van itt, nem is hlyen. Kinn az udvaron natot szabnak apróbb kákra; nyúlrágás ellen majd vele a fiatal gyufákat. A bejáratnál vilívhegesztó fénye vibbentről egy kovácsüllő a hallatszik, az előcsarin egy szétszedett erő» A vezetőt keresem om meg az egyik szordó embert AZ ÍVHEGESZTŐ ívhegesztő védőpajzsa bújt fiatalemberre műdé az szerénykedve szaraik; Ugyan, kérem. Nincs itt ő, én csak egy szerelő va, dolgozom mint a töblágyi György Budapesten Ita a motorszerelő mesget, aztán a záhonyi műién dolgozott négy évet. i, Ajakról járt be dolgozllőször csak szabadságidősegített a helybeli Búzakalász Termelőszövetkezetnek. Aztán a KPM hozzájárulásával egy évig javította a szövetkezet gépeit. Mire letelt az egyéves fizetés nélküli szabadság, már úgy érezte, ő is a termelőszövetkezethez tartozik. — Pedig altkor még műhely sem volt és szezonidőben szinte éjjel nappal dolgozni kellett. Ezt a műhelyt tavaly nyáron alakítottuk ki. Igaz, egy kicsit kezdetleges, de apránként jutunk messzire... Sorolja, mi mindenre lenne még szükség: fúrógép, autogénhegesztő készülék, egy csomó szerszám és alkatrész. Egy raktár is kellene már, ahol különböző csavarok és anyagok lennének, hogy ne kelljen például egy 6-os csavarért Kisvárdára szaladgálni. — Egy, esztergapad is jó lenne, szól közbe egy pöttömnyi, maszatos ercú legényke. A körülállók mosolyognak, de helyeselnek is. — Csépke János, motorszerelő tanuló — mutatják be. — öt tanulónk van — magyarázza Szilágyi György. Két kovács, és három motors ze-Tizcnnégy vállalat versenye Az utolsó negyedér még hozhat ráltozásokat : év elején a megyei ta- i végrehajtó bizottsága íkaverseny felhívással fora tanácsi helyiipari szólító és élelmiszeripari váltok dolgozóihoz. végrehajtó bizottság — elembe véve a vállalatok ikenységi körét és szaksajátosságát — három csoxa osztotta fel az üzemeváüalatok többsége öröm jelentette be csaUakoeáa versenyhez. Tizennégy alatnál azóta is folyik a >eny az első helyezésért és negadott irányelvek sze; értékelik a munkát, ár a végleges értékelést a ön erre a célra alakult érelő bizottság végzi el ills 4-ig, a tanács ipari őszr& máris figye’emmel kísén verseny alakulását Iz első csoportban a három íyedév során legjobb erednyt ért el a Cipőipari Halat, a Kelet-Magyarorgi Faipari Va’lalat és az itőanyagipari Vállalat. — ndhárom vállalat elérte, live túlteljesítette a tervezett melési értékszintet, és a melékenység emelését. A lesetek csökkentése is verlyszem pontként szerepel, ben a Cipőipari Vállalat a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat és a Tiszalöki Faipari Vállalat ért el említésre méltó sikereket. Viszont a legtöbb — 12 — újítást az Építőanyagipari Vállalatnál nyújtottak be a dolgozók. A VAGÉP-néű négy, a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatnál pedig három brigád nyerte él a szocialista címet. A második csoportban csak n Patyolat ért él 100 százalékon felüli tervteljesítést a termelékenység növeléáénét a Nyírbátori Vastömegcikk Vállalat jeleskedett. A harmadik csoportban a Gyümölcs-Szeszfőzde- és Szikvízipari Vállalat, a Nyíregyházi Sütőipari Válla’at és a Mátészalkai Sütőipari Vállalat versenyez az elsőségért. A szi kvízipari és a mátészalkai sütőipari vállalat eredménye nem kielégítő, növekedett a baleseti arány is. Egyedül a szocialista brigádmozgalomban ért el eredményeket a Mátészalkai Sütőipari Vállalat. A tíz versenyző brigád közül három nyerte el a ki tüntető címet. Bár ez az előzetes értékelés megközelítőleg már sejteti a helyezéseket, az utolsó negyedév még hozhat változásokat. Vita a tv előtt Életkép Kristály Úszta a kép, halion szól a televízió har.gtzórója. A nyíregyházi kóriáz egyik osztályán ltényelnes fotelekbe, párnázott zékekbe ülve nézik a tévét betegek. Egy halk gonglés, felzúg a TV Híradó tignálja, s a következő pil•.natban már Dunántúl yjik legnagyobb pincegaziscgát láthatják a nézők. Vörös-fehér csíkos pizsaís, láthatólag gazdaember fordulatot tesz a széken, i mellette ülő betegtársár szól:- Nekem is otthon van ' háromszázliternyi. Any, mintha nem is lenne, ■’.tem literenként az öt nt. adót, pénzért iszom ijót boromat. Hagyja már tökéletlen er — válaszol társa, aki tvehetően megbotránkos kijelentésen — hiszen az este mondta, h'.gy ryermeke is jár. az egye? és hogy egyikért sem fizetnie, sőt még ők kapnak ösztöndíjat, ha jól emlékszem lcétszáz, kétszázötven forintot. Mit gondol, hány ilyen fiatal jár iskolába, s miből fedezi a költséget az állam? Mért kezelik itt magát, engem, meg a többi tsz-tagot ingyen? Legalább ne mondta volna múltkor azt, hagy amig magánbeteg volt, kéthetes kórházi kezelésért 1500 forintot fizetett. Most meg az útiköltséget is megtérítik. Lassan a sok beteg hátat fordít a televíziónak, s a két termelőszövetkezeti tag vitáját kezdik figyelni. — De hány embertől szedik az adót, s mit csinálnak azzal a sok pénzzel. Felhalmozza az állam — kötelőzködik tovább a csíkos pizsamás, aki szemmel láthatóan nem tudja elviselni, hogy társa felülkerekedett a vitában. — Maga nem olvassa az újságot? Nem hallotta, mennyiből épült a fehérgyarmati kórház, a tarpai relő. A tanulókon kívül van még két kovács és egy technikus gyakornok, aki most államvizsgázik. GYŰLNEK A GÉPEK Szilágyi is tovább tanul. Mezőgazdasági gépész technikus lesz, most készül az első év végi vizsgáira. Kell is a szakember az ajaki Búzakalász Termelőszövetkezetbe. A hat erőgéphez és az öt pótkocsihoz jövőre újabb négyet kapnak, nyolc pótkocsival. De ott vannak a többi gépek, berendezések is. A pap-tagban már törpe vízmű van, egy benzinmotor látja el vízzel az istállóikat, a gazdasági és egyéb épületeket. Egy újítása kerül szóba. A villás burgonyaszedóből átalakított prizmázót már tavaly és az idén ößszel is sikeresen alkalmazták. A gép a földmunkát könnyíti meg, ami 150 vagon burgonya téli tárolásánál, bizony tetemes mennyiség. Ha ez nincs, tavaly sok burgonyájuk megfagyott — volna a hirtelen jött hidegben. Kár, hogy nem afta be újításpák. Szerény, csendes, de törekvő természetű ez a 30 éves fiatalember. Munkahelyén és otthon is. Nyírtasson laknak, felesége ott tanít Hogy könynyebb legyen a bejárás, tavasszal egy új Skodát vásároltak. Néha ezzel „ugrik" be Kisvárdára egy-két alkatrészért és szabad időben ezzel viszi kirándulni feleségét és két gyerekét. Gond azért itt is álcád. Elfoglalt emberek mind a ketten, s ott van a két gyerek is. Gázt igényeltek, mert az sokat könnyítene, csak valahogy késik a kiutalás. Jől esne neki is egy forró tea, vagy kávé korán reggel, indulás előtt,. MINT EGY NAGYÜZEMBEN Mert a műhelyből nem lehet késni. Úgy kezdik itt a munkát, mint egy nagyüzemben. Pontosan. Csak a szezonban nem tartják be a nyolc órát. Sokszor az éjfél veti haza őket, de hajnalban már újra kezdik. A gépeknek dolgozni kell, minden perc állásén kár. A műhely obt áll a 4-es számú országút mentén, Ajakon a faluban. S mintha csak a fejlődést akarná szimbolizálni; istállóból alakították át modem célok szolgálatára. S ahol valamikor — talán — lovait tanváztak, most gépeket orvosolnák. Tóth Árpád iekola, meg a posta, meg az a rengeteg lakás, és a falukban diákszállás a tanyasi gyerekek részére. És ez még csak Szabolcs megye. Hát hol van még az ország. Miből épített a maguk tsz-e 12 pajtát, meg víztornyot, meg szénasz&ritót. Mit gondol, mennyi pénzt emészt fel ez? És még nem is panaszkodhat, mert két évvel ezelőtt — amint mondta — még földes lakásban laktak. Most kétszobásuk van, tiszta, világos és jól berendezett. A fia motorral jött meglátogatni. Ha magának tényleg sokat jelentene az adó, akkor nem tartanának itt.. Nekem egy hold földem se volt, úgy mentem be a tsz-be. Addig mindig felesbe, meg harmadába dolgoztam. S tényleg csak a kenyér volt meg. Háromszor szült a feleségem, alig tudtam megdolgozni a kezelési költségér. Már három hónapja vagyok beteg, s a család pedig kapja a termelőszövetkezettől a segélyt. Pedig minden hónapba fizetünk, mert részletre vettünk bútort, rádiót, meg lemezjátszót. Mégis nyugodtan vagyok, tudom, hogy minden megvan az otthoniaknak. Ha magát egyéni gazda korában, amikor még A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet burgonyancmesítő osztályán, Kisváráé.i Kovács M Jolár, mezőgazuasági szakmunkás a kísérletre kerülő búr; - agumók ilyát mért Foto: Hammel Járulékos beruházó*« le Ez évben több uj. nagyméretű istállóval gazdagodlak a mátésza.kai járás szövetkezeti gazdaságai. A korábbi tapasztalatok alapján most ideiében hozzáfogtak az épületek megfelelő téliesítéséhez is. Tizenegy, összesen 460 férőhelyet számláló szarvasmarha-istálló komplettfrozására nem kevesebb. mint 800 ezer forint központi hitelellátmányt kaptak, így a téliesités készü tségi foka a meghitelezett ópüe'eknél jelenleg 82 százalék. Külön gondot fordítottak a járásban az elmúlt évben épült tizenegy hízószéllás té’iesítésére is. Az 1962. évben épült szerfás sertésólak téliesfté.d költége nem szerepelt központi költségvetésben, a tsz-etc saját erejükből végeztették el a szükséges munkákat. Ezeknek a szerfás istállóknak téliesítése 85 százalékban biztosított. A munka azonban itt sem állt meg. Saját erőből már több *s* teljesen be is fejezte majoriában a közös jószágállomány Ítél elleni véde’mének munkáját A vállaji Rákóczi Tsz egy 100 férőhelyes fehérlistái!/» a kántoriánosi Vörös Csilla” "O® férőhelyes hízószéllás n Téptelek! Aranykalász 80 férőhelyes szarvasmarha-|s*énd téhecítéciSf fejezte be saját beruházásból. ÍGY NEM LEHET: Gyarapodó állattartás, csökkenő abraktermelés Csak a biztos alapra készülhet terv Berkeszen is Egy esztendővel ezelőtt jártunk a berkeszi Bajcsy-Zsllinszky Termelőszövetkezetben és sajnálattal kellett megállapítani: a hajdan híres közös gazdaságban a vezetés nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a tagok munkaerkplcse rossz. volt. Végül is az elmúlt évet ráfizetéssel zárták, az egy tagra jutó évi jövedelem a közösből, nem érte el a hatezer forintot Volt tehát mit tennie Mester Endre kihelyezett elnök irányításával a szövetkezet vezetőségének, ha meg akarta változtatni az elmúlt évi helyzetet. Közeledik az év vége, végzik a leltározásokat a gazdálkodási eredményekben már nem történik lényeges változás. Éppen ezért, az egész esztendei erőfeszítések felsorolása helyett, arra voltunk kiváncsiak, s kértünk választ Buda Zoltánná főkönyvelőtől, hogy mivel állhatnak majd a tagok elé zárszámadáskor. — A növénytermesztésben a tervezett bevételt tizenöt az állattartásban pedig több mint harminc százalékkal telmagánbeteg volt, megoperálják a gerincével, mit gondol mibe került volna. — Hagyja már magát Kapitány, úgy beszél, mintha egy nacsálnyik lenne — mondja immár sértődötten a vita indítója. Ám ekkor már a többi beteg is bekapcsolódik a vitába, s valamennyi a Kapitánynak nevezett ember mellett foglal állást. — Minden kutya akkor vesz meg, amikor legjobb dolga van — hangzik a szekrény mellől. — Maga egyszer így, máskor úgy beszél. — Mondja egy másik beteg, aki a műtétje után az első lépéseket teszi a folyosón, s aki szintén egy kórteremben fekszik vele. — Talán a régit kívánja vissza? S most már egyik megjegyzést a másik követi. Kapitány csak ennyit szól, miközben kikapcsolták a televíziót, s elindul a kórterem felé: — Én megnyugtatom magát, hogy igaz az, amit tanultam az esti iskolán: A történelem szekerének a kereke csak előre forog, vissza soha. Komán Dénes jesítettük túl — válaszol a főkönyvelő. — Növénytermesztésben a burgonya, alma, dohány, az állattartásban a hízott sertés és a vágóbaromfi volt a fő jövedelemforrás. Az elmúlt évihez viszonyítva az idén megháromszorozódik az egy tagra jutó jövedelem a közösből. Ifároititixqroii jövedelem Ezek a számok — mint mondani szokás — önmagukért: beszélnek. Azonban szükséges megjegyezni: az eredmények még korántsem az idei lehetőségek teljes kihasználásával születtek; sok gond van még a termelés, a munka szervezésével, a közösségi fegyelem szilárdításával. A termelőszövetkezet vezetői igyekeznek megkeresni és hasznosítani minden olyan lehetőséget, amely gyarapítja a jövedelmet, mert azt tartják — és helyesen —, hogy csakis az anyagi megszilárdulással párhuzamosan lehet mélyreható változást, előrehaladást elérni a tagok közösségi tudatában. Meghökkentő kijelentés A következő évben 40 ezer csibét, 10 ezer kacsát akarnak felnevelni, s emellett a tervük 400 hízott sertés, s 40 50 hízott szarvasmarha. A meglévő és bővülő gyümölcs termesztés mellett valóban az állattartás az, amely kevés ingadozással járó gazdálkodást eredményezhet. Józan a megállapítás, de annál meglepőbb egy kijelentés: „Gyengén terem nálunk a kukorica, ezért jövőre a mostani száz hold helyett csak negyven lesz.” És miből biztosítják annyi hízó állat abraktakarmányát? A takarmányhozamok nem magasak, egyes területek évek óta minimálisan sem voltak ellátva szerves trágyával, s ugyanakkor igen jelentős szerves anyag mennyiség vált földdé a háztáji udvarokban, mert nem hordták ki a földekre. (Az idei őszi istállótrágyázás is elmaradt.) Azt tartják — s most is ezt a gyakorlatot követik —, hogy más gazdaságoktól vásárolnak takarmányt, „mert a kukorica vétel, szabadpiaci áron is kifizetődő". Az lehet, hogy az Ahöld egyes tájain, Nádudvar környékén, a kedvezőbb terméseredmények következtében most van szabad piacra való kukorica. De lesz-e és hol lesz jövőre? Mindaddig, amig a megyén belül, a szövetkezetek között ki nem alakul egy komoly kooperáció, bármely tsz bizonytalanra tervez, amikor az esetleges szabad piaci kínálatra épít. Különösen akkor nem megnyugtató a berkeszi tsz jövő évi terve, amikor két nagy abrakigényű állatcsoportot — sertést, baromfit — akar tar“ tani, emellett még sőrét is azzal a gondolattal, hogy majd vesz takarmányt a piacon. Alapom megfontolást igényel! Az állattartás gyarapítása Berkeszen sem járhat a takarmánytermő terület elsorvasztásával. Az idén, rossz időjárási és talajerő viszonyok között húsz mázsa csöves kukoricát termeltek holdanként — a tagok a háztájiban 30— 35 mázsát, pedig a vezetőség is tudja, hogy ez utóbbi nem a legjobb földeken volt. Tehát jobb talajerőre, a tagok nagyobb szorgalmára van szükség, s így bővíteni lehelj és nem csökkenteni a kukorica területét Mindemellett van még egy tényező: a pénz, s Berkeszen ennek egyik fő forrása az almatermelés. Az idén jó volt az almatermés, és bár jég érte őket, a kártérítés sokat csökkentett a veszteségen — tehát vol miből aibraktukarmányt vásárolni. A vezetők mondják* hogy a jövő évi almnterrriés igen bizonytalan, mert a jégverés következtében sok termőrügy tönkrement VagyisTM A terveket most alakítgatják a termelőszövetkezeteikben, hogy azok zárszámadás után végleges formát ftltsenek. Addig még sokszor formálják, feltehetően néhányszor a tagokkal is megvitatják Berkeszen is a tervet * minden bizonnyal alapos megfontolás tárgyává teszik a kukorica vetésterületét. Hogy e kérdéssel ilyen sokat foglalkoztunk, az azért volt* hogy érzékelni lehessen: igea sok összefüggésében szükséges megvizsgálni egy-egy tényezőt amig abból határozat, terv lesz, amely megfelelően realizálódhat Samu András
