Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-01 / 281. szám
^ eleki László: Hogyan kell elaludni? Még sohasem hallottam, hogy húsz éven aluli fiatalok -megkérdezték volna egymástól: „Hogy aludtál?” Később persze elkövetkezik majd az ő életükben is az a korszak, amikor ez a kérdés értelmet nyer. Jómagam is már hosszasabb ideje tisztában vagyok az alvás fontosságával, s éppen ezért nagy érdeklődéssel olvastam a londoni „Daily Mirror” című újságban egy cikket arról, hogyan kell gyorsan, könnyen elaludni. Hogy a túlfűtött szoba éppen olyan káros, mint a túlfűtött képzelet, azt már régóta tudom, az izmok ellazításának fontosságával együtt. Továbbá azt, hogy az ember száműzzön az agyából minden nyugtalanító gondolatot, már az aranycsinálás óta tudom, amelynek tudvalevőleg az a titka, hogy közben nem szabad a fehér elefántra gondolni. Az angol lap alvásszakértője azonban valami újat is ajánl az ágyban forgolódó emberiség számára: elalvás előtt céltudatosai! valami nagyon unalmasra -kell gondolni, és- semmi másra! Válasszon ki magának az ember valami förtelmes szürke, unalmas -helyzetet, embert, környezetet; arra gondoljon szünte‘•-Jenül, s az unalom következtében percek alatt úgy elszenderedik, mint a bunda. Ez az egyszerűségében is nagy' horderejű ötlet megragadott. El az érdekfeszítő gondolatokkal, amelyek megakadályozzák, hogy az alvásközpont az agyban kifejtse áldásos zsongító, áiinosító működését. Amikor már sötétben feküdtem szerény, de ízléses J fekhelyemen, elképzeltem égy nagyon szürke, kis,- szegény hivatalt, s ott ült az egyik kopott íróasztalnál egy öreg, sovány könyvelő, kopasz fején néhány ősz hajszál. Ádámcsutkája töl és alá járt miközben az illető, ez a szürke kis hivatali .egérke... áoá... oá..5 ez ■ az Akakij Akakijevics egymás után írta le a számokat, valami végtelen, álmcisító türelemmel, hajszálra ugyanazokkal a mozdulatokkal. Engedelmesen sorakoztak a számok egymás mellett és egymás alatt, a könyvelő foltos könyöke alig mozdult meg a tintái altos íróasztalon. Ereztem, hogy pillanatok alatt elalszom. Éltkor hirtelen kinyílt az ajtó, és egy karcsú, kissé brutális arcú, szépséged, fekete nő kígyózott be rajta. No csalt, gondoltam. A nő fojtott hangon megkérdezte a könyvelőtől: — Egyedül vagy'.’ A könyvelő megremegett, s mint a párduc az őserdőben, óvatosan körülnézett. — Igen... — válaszolt halkan —, de vigyázz, figyelhetnek! A nő ekkor gyors mozdulattal felhúzta a szoknyáját, s a harisnyakötője alól Ids üvegcsét húzott elő. Gyakorlott mozdulattal kinyitotta az üveget, és átnyújtotta a könyvelőnek. Az vettát húzott elő az íróasztalából, a vattára ráöntött néhány cseppet az üveg tartalmából, s végigdörzsölte a főkönyv lapjain. Titkosírás tűnt elő, méghozzá spanyol nyelven. — Tehát éjfél után tíz perccel... — morogta a könyvelő. — Ha ellenáll, ne teketóriázz! — suttogta a nő, és hozzátette: — Most viszszük a dinamitot is. ik lehetnek ezek — töprengtem. Az irodai órán láttam, hogy elmúlt tizenegy óra. Mivel már minden járva volt, kötélhágcsón ereszkedtek le az utcára, ahol egy naíalmas fekete autó várta őket. Két álarcos férfi lépett ki az autóból. — Rendben van, tizennyolcas? — kérdezte ez egyik, — Rendben van, kilences — felelt a nő. Beszálltak mindnyájan aa.. autóba és elrobogtak. Nemsokára egy fényűzően berendezett barlangban tárgyalták arról, hogy mi történjék a tervrajzokkal. Hirtelen hatalmas robbanás rázta meg a barlangot... de szinte el se tudom mondani, mennyi kaland pergett egymás után, csupa izgalom, érdekesség, feszültség és cselszövés. Alvásról természetesen szó sem lehetett. Még hajnalban sem tudtam elaludni, sőt, amikor felkeltem, hiányérzeteim voltak, hiszen még mindig nem tudtam, hogy hova vitték Rodrigot a helikopterrel! Magyar filmet írok Amikor közöltem barátommal, hogy magyar filmet írok, megvetően nézett rám. Ezért szükségesnek tartom elmondani: miért éppen magyar flmet írok? Először is azért, mert ereimben igazi szittya vér csörgedez,. csupán a nagyapám volt bergengóciai mézeskalácsom, aki nagyanyámat mézeskalács eladás közben ismerte meg egy falusi búcsúban. Viszont nagyanyám ősei gyalogmenetben jöttek Árpáddal. Ezzel lényegében tisztáztam nacioiiálém, ami már alapjaiban feljogosít arra, hogy magyar filmet írjak. Továbbá azért irok magyar filmet, mert ez az egyedüli foglalkozási ág, amelyben nincs kockázat. Francia, vagy olasz filmet nem írhatok, mert a filmgyár tulajdonosa kiröhögne és forgatókönyvemmel együtt lezavarna a térképről. Azonban magyar film esetében nincs ilyen rizikó. Legfeljebb kilencvenháromszor át kall írnom, aztán végül kiderül, hogy mégis az első, rossz változat volt a jó. De mindez már csak a kritikusok bonckése alatt derül ki. Persze, minél erősebb kritikát kapok. annál nagyobb lesz fii- «■»ter»? Tpri-yö*' <snct?i l-or* TJ a közönség a negativ bírálatot pozitív, a pozitív bírálatot pedig negativ előjellel fogadja. Szóval megbírálnak. Zajoson.' Viszont kapok hatvanezer forintot is... Tehát nem félek a kritikától! Magyar filmet irok azért is, mert mindenkinek kötelessége ez, aki egy cseppet is szívén viseli a magyar filmgyártást. Két témát dolgoztam fel. Az egyik a mai ifjúság sarkalatos problémáját boncolja. Azt, hogy a huliganizmus miként befolyásolja a lakk festék gyártás fejlődését. A másik téma, mezőgazdasági problémát tárgyal. Az agronómus és a tsz-elnök feleségének viszonyát, amely hátráltatja a szövetkezetben az őszi mélyszánlási munkálatokat. Már be is küldtem a két forgatókönyvet. A mai ifjúság életéről szólót elfogadták. A tsz-filmet is hamarosan elfogadják, csupán ' annyi a probléma vele, hogy az állattenyésztési brigád-vezető mondja vagy se: „az istenit’'. Az bizonyos, hogy az utókor nem vádolhat ezzel: nem vittem előbbre a magyar filmgyártás ügyét. Vilicw Györrr Külföld humora — Azt hiszem fordítva húztad fel a fürdőruhád! — Apus, kölcsönadnád egy kicsit a kötényt? A vőlegényem jön látogatóba! Tahi László: Ostoba férfi monológja — Szeret! Szeret! Hn eddig volt bennem kétség ez irányban, mától fogva nincs. Én most olyan boldog vagyok, hogy madarat lehetne velem fogatni. Kinek kell madár? Mutassanak rá egy madárra, és én megfogom. A nő, kit szeretek — szeret, Viszont vagyok szeretve, bár ez még egyelőre a kettőnk edes titka. Tudom, hogy szeret, noha nem mondta, levélben sem írta, nem is üzente. Honnan tudom? Onnan, hogy kerasztülnézett rajtam. Mintha ott sem lettem volna. — Amikor jött velem szemben . a hivatal folyosóján, megálltam es rámosolyogtam. Szívem minden melegével mosolyogtam rá, hiszen már hetek óta rajongtam érte, róla álmodom az íróasztalom melleit is, az ő képével alszom el, s> képével ébredek, mint azt a költő oly találóan mejegyzi valahol. S most szembejött velem a folyosón, s én üdvözölni akartam. És keresztülnézett rajtam. — így még nem néztek rajtam keresztül. Mintha levegő, mintha egy pohár víz leltem volna, ö, aki minden közömbös ismerősére kedvesen szokott nézni, rám sehogyan sem nézett. Mert attól félt, hogy tüzes tekintetem felperzseli. Keresztüinézett hát rajtam, de mi volt ebben a keresztülnézésben? Az volt benne: „Elfogadom hódoló imádatodat, te karcsú és mégis izmos fiatalember, tudd meg, hogy elfogadom, és viszonzom azt, s nincs meszsze a perc, amelyben a szerelem mámorüó szárnyain együtt repülünk a boldogság kéklő vízébe. De addig csitt! Bimbózzék szívünkben a szerelem piros virága titokban, ve szennyezze azt a nagyvilág kancsi tekintete." Ezt mondta a keresziülnésés. — Jelzem, én már akkor sejtettem, hogy szeret, amikor a múlt héten felhívtam telefonon, hogy moziba vigyem, és letette a kagylót. Akkor, abban a pillanatban nem értettem a dolgot, s azt gondoltam; rosszul hallotta tán a nevemet. így aztán felhívtam másodszor is, érthetően, tagoltan mohiam a nevemet, és megint letette kagylót. Kern — mond tar magainnak —, ez nem lehn véletlen! Már mások is mond ták, hogy a hangomnak tele fonon valami különös varázs van, izgató s egyben elarída Utó, valami olyan különc muzsikája van neki, mer lágy és férfias ugyanakkor Letette a kagylót, mert net egyedül volt a szobában, nem akarta, hogy öt. a dől gozó nőt ellágyülni lássál Felindulását mégis elárultc mert jelentkezésem annyir felzaklatia, hogy képtele volt a kagylót csendben é fegyelmezetten letenni — amin közömbös beszélgetések utál szolzás —, hanem lecsaptc szinte odavágta a kagylót iz galmában. Mesélte is Kiásna a telefonszerelőnk, hogy el törött a Mancika telefonja, d én nem árultam el magam csak mosolyogtam titokzatosat. — Így most már persze ér tem azt is, hogy miért men át a mült kedden a Hagy mező utca másik oldalára amikor észrevette, hogy szem bemegyek vele. Mert. ha ak kor nem megy át az utó másik oldalára, ha találkozna] a járdán, bizonyos, hogy kar jaimba omlik, ott a Nagyma sö utca huszonnégy előti Biz? igaza volt e finom é szemérmes női léleknek: \ Nagymező utca nem az i környezet, ahol két szerelme szív egymásra találhat, szűr ke és régi utca ez, nem mél tó a mi szerelmünkhöz. Ne künk a Városliget virá.nyav. kell egymásra lelnünk egy szer vagy a Zugliget kié lankáin,-, de a Nagymező ut cában nem-, nem. Milyet nagy lélek ő, hogy felismer te ezt, s megmentette sse relmünket a hozzá nem ilh környezettől! — így áll össze szerves egységes egésszé a keresztül nézés, a lecsapolt telefon kagyló és az utca másik ol dala. így alakul ki az ossz kép, egy finom és árnyalt nő szív magasztos portréja! Ö Mancika, bimbózzék csak szí vedben a szerelem piros étitkos virága, tudom, hogy ne kém feslik e nagy szerelőn tűzvörös bimbaja! — Szeret! Szeret! Hol vat egy madár, hadd fogom meg A szabadságharcért oly sok vért vesztett ír nép az 1921 decemberében aláírt angol—ír szerződés eredményeként érte el ezt. Beküldendő sorok: vízsz. 1., függ. 12., és 14. VÍZSZINTES: 12. Nem latinul. 13. Angliai más szóval. 14. Vásznat készít. 16. El... a vonat. 13. Vissza: arc része. 19. Edes. 20. Sarja. 21. Egyesült Államok. 22. Fa része. - 23. Mássalhangzó kiejtve. 24. Énekhang. 25. Kerek szám. 26. R. 27. A Szovjetunióban ilyen korszak is volt. 28. Szó a „Halotti beszéd”-ből. 30. Személyes névmás. 31. Sporteszköz névelővel. 33. Úti... (pl. a jó könyv utazásnál). 34. Kétjegyű mássalhangzó. 35. ízesítő. 36. Finnországi kikötő. 37. Rovó. 38. Ember zálog. 40. Fővárosi futballcsapat pecézve. 42. Két szó: helyhatározó rag és jegyez. 43. Az elnyomás évei alatt ez apasztja le több, mint felére az ír lakosságot. 45. Viszsza: a modern gőzgép feltalálója. (W—V.) 47. Az elkorhadt oszlop mellé szokták állítani. 48. Tamás mássalhangzói. 50, Verés (ék. hiány). 51. Ez folyik az üzletekben. 52. Ékes mutatószó! 53. Szellemi játék. 54. Oklevél röviden. 55. AV. 56. Angol névelő. 57. LYR. 58. Vonatkozó névmás. 60. Kettőzve bányavárosunk. 61. Részesít. 62. Kerti zöldségféle. 64. Nem nálam. 66. Ilyen kúra is van. 67. Pedagógus. 68. Vörös németül. 70. Antennái betűi keverve. 72. AEM. FÜGGŐLEGES: 2. Tönkretesz. 3. G-vel az elején velencei csónak. 4. Terem idegen szóval (nagy szoba). 5. ZLT. 6. Kereskedelemben használt szó. (Bői, ból, tói, tői.) 7. Becézett női név. 8. Hiányos, ritka férfinév! 9. Kínai hosszmérték. 10. Értelem. 11. Ugyanaz, mint vízsz. 34. 17. Vissza: ütőkártya. 19. Határrag. 21. Ugyanis. 22. Szerszám. 23. Világhírű zeneszerző volt. 25. Személyes névmás. 26. Német tojás. 27. Ezt szeretik a vadszárnyasok. 29. Fapusztító. 30. A Balaton is ez. 32. Ókori, a monda szerint tüzes esővel elpusztí-Itott város. 33. Az r megkettőzésével föld látinul. 35. Belsőszervek. 36; Hol fény van. ez is KERESZTREJTVÉNV van (ék. hiány). 39. Svédországi tó. 40. Szarkó... (díszesen faragott kőkoporsó). 41. Hivataii. 44. Vissza: testrész. 46. TTA. 49. Szorgalmas, hasznos rovar. 54. Virág, de hangszer is (ék fölösleg). 56. Olasz. 57. Vissza: egy éve. 59. Kicsinyítő képző. 60. Talán. 62. Hektoliter. 63. Vissza: még ma is sok országban van ilyen uralom (ék.hiány). 64. Bibliai város. 65. Hajófar névelővel. 66. Női név (ék. fölösleg). 67. Edény. 69. Fél óhaj! 71. Tiltószó. A megfejtéseket legkésőbb december 9-ig kell beküldeni. A helyes megfejtők között 10 db könyvet sorsolunk ki. November 17-ei rejtvénypályázatunk nyertesei: Megfejtés: A rozsa szép virágszál De tüske szurdal ágán Ha mézet ád is a méh Fullánkja néha megcsíp. Nyertesek: özv. Kirchner Lajosné, Szabó Jánosné, Székelj Elemérné, dr. Székhelyi József né nyíregyházi, Barkas: Györgyné csengeri. Oláh Jó zseíné kisvárdai, Szemző Sa rolta nagyhalászi, Sándor István nagykállói, Gönczy Józse: nyírbátori és Nagy Gyula tisza vasvári kedves rejtvényfejtőink. A nyereményeket — egy-egj szép könyvet — postán küld jut el.
