Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-15 / 293. szám
Számvetés Már csak néhány helyen ágnak a nehéz traktorok szántóföldeken; különben lesendesedett a határ, vétmy hótakaró borítja a nézőkét. Termelő munka sak a majorokban folyik ovább, egyébként lezárófőtt egy szorgos tevékenyégben telt esztendő a ternelőszövetkezeti gazdaságiéban. Most a számvetéseken ran a sor! Megélénkült a néSkülösfhetetlen adminisztratív tevékenység; leltározó jrigádok mérik fel a mezőrön, a tanyaközpontokban évő javakat; a könyvelők készülnek a termelési év mérlegére; a szakemberek t jövő évi gazdálkodási tervek fölé hajolnak; a szövetkezeti tagok jelentős része megkezdte téli tanulmányait Megszűnt tálát a régi értelemben a falunak a téli pihenője. A fizikai munka helyét a fokozottabb szellemi tevékenység vette át Sokrétű a téli feladat, s ennek sikeres véghezvitelében nagy jelentőségű a pártszervezetek tevékenysége. lehetne talán azt mondani, hogy az idei esztendő eredményed tények, azokon változtatni már nem lehet; a. segítség inkább ott célszerű, ahol a jövő feladatairól van szó, a tervekről, a téli tanulásról. Azonban nem így kell néznünk a dolgokat. Nem közömbös az, hogy a meglévő javakat csak úgy kényszerűségből, mechanikusan mérik fel, vagy paciig lelkiismeretes munkával számba veszik a legkisebb értékeket is. Egy nagyüzemben a sok apró tétel figyelmen kívül hagyása komolyan elferdítheti a valóságos helyzetet. Szövetkezeteink jelentős része összesen több száz millió forint értékkel túlteljesítette termelési tervét. Ilyen termelőszövetkezetekben is feltétlenül szükség van a zárszámadás jó politikai előkészítésére, mert ott sem a számok tengerének a felsorolására van szükség, hanem alapos gazdaságpolitikai értékelésre, az éves munka határkövének reális letételére, hogy erre biztonságosan épülhessen a következő esztendő. Lettek olyan gazdag szövetkezeteink, amelyek jóval túlteljesítették gazdálkodási terveiket. Ezekben a tsz-ekben fontos annak a megértetése, hogy az adott körülmények között a normális anyagi juttatásokon túl szükség van tartalékolásra, hogy már az idei eredmények megtakarításai lehetővé tegyék a zavartalan előlegfolyósítást, a komolyabb saját erejű beruházások megvalósítását 1964-ben. Hogy ebben mindenütt szót értenek-e, az nagymértékből múlik a pártszervezetek felvilágosító tevékenységén. A megyei javaslatra felépült anyagi érdekeltség rendszere bevált — még akkor is, ha menetközben finomításokat szükséges egyes területeken eszközölni. A premizálás egész esztendőben komoly hajtóereje volt a termelő munkának. Pártszervezeteinknek nem szabad megengedniük, hogy különféle alaptalan megfontolások miatt az anyagi érdekeltség realizálása bárhol is a legkisebb csorbát szenvedje; év végéig valamennyi jogos prémiumot ki kell adni a tagoknak. Azokban a szövetkezetekben, ahöl az idén — főleg a vezetők — vonakodtak az ösztönző premizálás alkalmazásától, ott a zárszámMási — tervmegbeszélési közgyűléseken, az anyagi érdekeltséget akaró többség véleménye érvényesüljön; a párttagok feladata ez is. Az idei tapasztalatok igazolták, hogy a gazdasági eredmények ott gyengébbek a vártnál, ahol valami hiba csúszott a premizálásba, s ezek általában a valóban gyenge tsz-ek. Az idén még gyenge termelőszövetkezetek éwégi számvetése nyilvánvalóan nem fog megelégedettséget kiváltani a közgyűlésen. Kétségtelen, az itteni pártszervezeteknek nehezebb a feladatuk, amelynek végrehajtása során következetesen fel kell tárni a hibák, hiányosságok okát úgy, hogy e nehézségek felszámolásával alapot teremtsenek az 1964-es gazdasági évre, arra, hogy jövőre megszüntethessék a gazdálkodásban meglévő gyengeségeket Ebben a munkában — már e napokban megkezdve — segítséget kapnak a gyenge tsz-ek pártszervezetei. Szükség van erre a segítségre, mert noha valóban nem lehet a tényeken gyökeres változtatást tenni — ami az ereményékét illeti —, de ha feltáródnak a gazdasági és szubjektív okai a gyengeségnek, és sikerül ezt világossá tenni a tagok előtt is, akkor megteremtődik a lehetőség az egészséges kibontakozásra. A számvetés tehát nem csupán a jó és kevésbé ;jó eredmények számbavétele, hanem minden szövetkezetben alapja annak, hogy tovább javítsák a közösség szellemét, eredményes legyén a harc az 1964 évi gazdálkodásért, a termelés 4—5 százalékkal való emeléséért Samu András Nyíregyháza — holnap Közintézmények, közel a lakossághoz Hányszor tették szóvá — és joggal! — a nyíregyházi külső területeken lakók: messze a hivata', az iskola, a szaküzlet. Sok utánjárás szükséges, amíg elintézheti az ember ügyes-bajos dolgát. Minden a központban, a Kossuth- és a Beloiannisz téren van. A város közintézmény ellátottsága és üzlethálózata erősen központos — ezt állapította meg a városrendezési tervet készítő szakemberek gárdája is. A< külső részeken közintézményeket alig találunk. Ezért a távlati célkitűzés, hogy a belső tömörülés megtartása mellett — teljes rekonstrukcióval — meg kell oldani a város helyes szerkezeti. felosztását. A modern városok mintájára alakítanak ki szomszédsági egységeket, városi alközpontokat, s mindezeket ellátják a legszükségesebb közintézményekkel. AZ IDEÁLIS LAKÓKÖRZET Miért nincs Nyíregyháza külső részein korszerű lakókörzet? Azonkívül, hogy eddig nem volt egységes városrendezési terv, s az üzletek, hivatalok elhelyezése a véletlen műve volt, erősen gátolta a fejlőcjpst, hogy úthálózatunk is rosszul kiépített. A tervek az új nagykörút megvalósulásával javít helyzeten. Az 1957-es elképzelés szerint hat, a legújabb verzió szerint már huszonegy szomszédsági egységre osztják a várost. Ennyi lakókörzet alakul ki 1980-ig, valamennyi rendelkezik majd az alapfokú közintézinényelckel. Iskoláit, óvodák, bölcsődék, üzletházak, pihenő parkok létesülnek az átlagosan 3500 lakosú körzetek ellátására. A városközpont forgalmi Szabolcsi gazdák a JN agy erdőn Hatvanöt ismerős a társalgóban Már táncolni lenne kedve44 — Üzenet Nagyecsedre *? A debreceni Nagyerdő évszázados tölgyeinek ágait csillogó zúzmara üli meg. Érsek István, a mándokiÜj Élet Tsz 63 éves tehenésze, hazafelé a gyógyfürdőből, megáll a Termelőszövetkezeti Üdülő homlokzatával szemben, próbálgatja lába rugalmasságát. Még néhány fürdés, és otthon rám sem ismernek majd — dünnyögi elégedetten és befordul a kapun. „Mint a bárók44-. Az üdülő társalgójában eleven az élet. Száz ember zsibong, egyrészük kártyázik, kisebb csoport a rex-asztalhál időz, mások beszélgetnek. Az éppen megérkezett postás leveleket oszt. Az ebéd előtti perceik telnek így. A pincér hívására az asztaloknál 65 szabolcsi tsz-tag, fiatalok és öregek foglalnak helyet. Érsak István, Puskás Mihály, Bakó Gyula és Varga Zsigmondné egy asztalnál ülnek. A tálban raguleves gőzölög, a második fogás bécsiszelet és utána mazsolás makes és diós beigli. Puskás Mihály bácsi a csenged Lenin Tsz-ből, kétfelé törli ősz bajuszát. Hetvenhatom éves, korelnök, ő nyilvánít szót először. — Mint a bárók, meg a grófok. — Körülnéz, ehhez mondjanak valamit a többiek. Érsek István szeme csillog: — Ha én hazamegyek ezt mindenkinek elmondom. Ez az igazi orvosság. Pihenni és fürödni nap, mint nap. Emlékeznek? Amikor idejöttem úgy támogattak fel a lépcsőn a reumám miatt, most meg már táncolni lenne kedvem. A datolyapálma alatt Történetbe kezd. Az emlékezés 30 évet fut visszafelé. Dicsekszik, de nem alaptalanul! — Tudjátok, tavaly mit kaptam? Tizenhatezer forint készpénzt és 22 mázsa terményt. Most is több mint 400 munkaegységem van. A társaság új helyen, a társalgóban, a datolyapálma aiatt ver tanyát. Kiegészül Balogh Bertalannéval, aki mint sokan mások, szintén most üdül életében először és a marokpapi Űj Élet Tszből jött Debrecenbe. Kun Margit Olcsvaapátiból, Bakó Gyula bácsi mellé telepszik, hallgatni az idősebbek szavát. Balogh Bertalamné gondolata második napja a debreceni színháznál és a színészeknél időz. Ki sem mozdultam eddig a faluból, 6 gyerek mellől nem is lehet A legkisebbik hároméves, á legnagyobbik tizennégy éves. Egész életemben nem láttam ennyi mindent bem pihentem ennyit. Szabolcsban Is kellene A sok élmény, látott és érzet dolog csapongóvá teszi a gondolatokat Ki ezt, ki azt meséli a másiknak. Végül vita kerekedig, de' úgy, hogy mindenki egyet ért — Szabolcs megyében is építeni kellene a debreceni termelőszövetkezeti ijdülöhöz hasonlót Mi is meg tudnánk ezt tenni — mondják A hajdúsági tsz-üdülő 165 tsz összefogásából épült A tsz-önsegélyező csoport kezdeményezésére 3 évvel ezelőtt határozták el, hogy üdülőépítési szövetkezetei alakítanak. Minden tsz a termőföldek után holdanként 20 forintot adott a közös célra. És most a 7 200 000 forintos költséggel megépített ultramodern üdülő októbertől nemcsak a Hajdú-Bihar megyei, de a szabolcsi önsegélyző csoport tsz tagjainak is őrömet okoz. Szabolcs megyéből 130-an üdülnek majd Debrecenben a tél folyamán. Az ebéd utáni tereferét az üdülő kulturális vezetőjének bejelentése zavarja meg. — Egyetemi látogatásra megyünk, aki velünk al*ar jönni, az készüljön fel. A debreceni Nagyerdő fölé szürke hófelleg gyűl, s a gyengén gomolygó T ködben csizmás, bundás csoport halad. Sarkadi Sándor, a nagyecsedi tsz állattenyésztője, könyökével megböki szomszédját, nevet — Egy tehenész helyett jöttem. Nem akart üdülni. Nem tudom,, mit szól majd hozzá, ha hazamegyek és mindent elmesélek. Jó lenne ezt megüzenni! -• Seres Ernő rendszere máris lehetővé teszi, hogy kedvezőbb építészeti megoldást alkalmazzanak. A törekvés, hogy a belvárosi háztömböket tisztán közintézménytömbökké, alakítsák, nem járt eredménnyel. Az lenne a legcélszerűbb, ha itt csalr hivatalok, üzletek, ellátási létesítmények lennének, azonban adottságaink ezt nem teszik lehetővé. A távlati terv készítői hangsúlyozzák, hogy Nyíregyháza központjának, alközpontjainak kiépítése reális, de nagyvonalú megoldást igényel. A lakókörzeteken kívül ugyanis az alközpontok jutnak jelentős szerephez. MÁR NEM A VÉLETLEN Közintézményeink jelentős részét az északi és a déli részen csoportosítják. Az északi alközpont az új nagykörút északi szakasza mentén épül meg — a jelenlegi tűzoltólaktanya körül. A kiépítés máris megindult, új iskolát és bölcsödét kapott a környék. Legkésőbb egy év múlva — a központi víz és csatornarendszer üzemelésekor már a lakótelep építése is kezdetét veszi majd. Ekkor már sör kerül kereskedelmi, kulturális és egészségügyi létesítmények telepítésére is. A déli alközpont az Arany János és a Dimitrov utca kereszteződésénél létesül. Közintézményei hasonlóak lesznek az északihoz. Építése a III.' ötéves terv idején kerül sorra. A szükséghez képest épülne meg később a keleti alközpont a Család utca környékén. Véletlenül ezután semmi sem épül Nyíregyházán. BÖLCSŐDÉK, ÓVODÁK, ISKOLÁK Az új intézmények építésénél máris szem előtt tartják a jövő követelményeit, a lakosság kényelmét, sAikségleteit. Csak egy példa erre, A kialakuló 21 lakókörzet 76 250 lakosának 17 év távlatában 1300 óvodai férőhelyre van szüksége. A jeleni ágiból mindössze 267 marad meg, ígv az. évek során,, 1033 férőhely épül. Óvodában nagyobb a hiány: -az -595 megmaradó férőhelyhez újabb 1600 léte30 Orbán dolgozik a szabolcsi határban Az idén több mint ezermázsa alomszalma hiány okozott nagy gondot megyénk állattenyésztő szövetkezeteinek. Hogy enyhítsenek a problémán, az őszi betakarítás idején összegyűjtötték az állatok etetésére alkalmatlan fűveket és gyomnövényeket is a határban. Ezzel több mint háromszáz mázsa szalmát pótolhatnak a tél időszakában. A Nyírség szövetkezeteinek egyrésze azonban még így sem rendelkezett annyi almozó anyaggal, hogy az átteleltetést megoldhatta volna. Ezért a kisvárdai járás közös gazdaságai új megoldást találtak. A még „lábon álló” kukoricaszár táblákra Orkán szártépő gépekkel vonultak ki és begyűjtötték a száraz kórokat. A gép megőr'.i a kukoricaszárat és így jól hasznosítható szalmahelyettesítőnek. A: fényeslitkei Kossuth és nyírtassi Dózsa tsz-ek az elmúlt héten csaknem kettőszáz; holdról takarították be ezzel a módszerrel a kukoricaszárat, és ezzel meg is oldották a korábbi problémát, ötletességük megyeszerte követőkre talált, s így még jelenleg is dolgozik harminc Orkán szártépő a szabolcsi határban. sül. A jelenlegi általános iskolai tantermekből csak 39 marad, épül hozzá 323 új terem. Á terv kimondja, hogy a szomszédsági egységek meglévő intézményeinek megtartására, bővítésére különös gondot kell fordítani. Uj iskoláink, óvodáink, bölcső-, dóink tehát már ma ott épülnek, ahol a távlatokban igen nagy szükség lesz rájuk. KÖZPONT, ALKÖZPONTOK, SÓSTÓ Sok új közintézmény helyét is meghatározna a húszéves távlati városrendezés terve. A városközpontba például új főpostát, könyvtárat, irodaházat, üzleti központot, hatszáz személyes mozit, vendéglátóipari kombinátot és szolgáltató házat (fodrászat, fényképészet, méretes üzletet stb.) építenek. A stadiontól északra, a Sóstói út mentén kezdik meg az új tanárképző főiskola létesítését. Környékén fiú- és leánygimnáziumot is kap a kialakuló lakótelep. Az északi alközpont óvodát és más közintézményt is kap. A déli alközpontba szálloda, tbc. gondozó és szolgáltató házat terveztek. . Sóstó szociális otthont, turistaszállót, botanikus kertet, sportpályákat szabadtéri színpadot és mozit, motelt üzletházat és büfé-eszpresszót kap az évek során. FÉLMEGOLDÁS NÉLKÜL A modern Városépítési alapelveket természetesen sokkal könnyebb betartani teljesesei új, szocialista városok esetében, máit a régi, s terv nélkül épült. Nyíregyházán. A városrendezési terv ezért alapjaiban változtatott az eddigi szemléleten, s gyökeres , változást javasol a gátló körülmények megszüntetésére. A svéd városépítészetnek , sok hasznos tapasztalatát vették figyelembe városunk megújulásának tervezésénél. A városiasodás nálunk nem jelentheti csak a belváros egy-két terének, utcájának korszerűsítését: egész Nyíregyházának kellenek a közintézmények, az űj bérházak. Kopka János 1964-ben Hetveiihatmülió utakra és hidakra r »• Újjáépítik a kisari Tisza-hidat — Pormentes összekötő utak a járások között A gépkocsiforgalom a többi közlekedési ághoz viszonyítva gyorsabban fejlődik. A gépjárművek száma rohamosan emelkedik, s ez a jövőben mégirikább fokozódik. Ezért az utak és hidak karbantartása és korszerűsítése elsőrendű követelménnyé lépett elő. Hisz a gyors és gazdaságos közlekedés alapja a jó úthálózat. A KPM Közúti Igazgatósága mindezt figyelembe véve nagyobb gondot fordít az utak korszerűsítésére, a veszélyes kanyarok levágására és az utak portalan ítására. 1963- ban karbantartásra, felújításra és úi utak építésére közel hetvenmillió forintot fordítottak megyénkben. Közel száz kilométer hosszú utat korszerűsítettek, illetve építettek újjá. Hidakat építettek. Cél, hogy valamennyi járási székhely között és Nyíregyházára jó és pormentes összekötő utak legyenek. A jövő év tervében szerepel például többek között a Kisvárda—Vásárosnaményt öszszekötő út korszerűsítése. 1964- ben az utak korszerűsítésére és új utak építésére, valamint a hidak felújítására 76 és fel millió forintot fordítanak. A jövő évben befejezést nyer a Mátészalka- — Mérk közötti 21 kilométeres útszakasz, a Rakamaz—Nagyhalász közötti 17 kilométeres útszakasz, a Tiszabercél— Nyírbogdány 12, a Kemecse— Tiszatelek 14, a Hajdúdorog— Ujfehértó 12, a Nyírbogdány —Dombrád 6 kilométeres útszakaszok szélesítése és korszerűsítése. Tervbe vették a Beregsurány — Fehérgyarmat, Gergelyiugornya—Tarpa útszakaszok újjáépítését is. De elkészül a kéki bekötő 'út 9 kilométeres szakasza is. 1964-ben a hidak karbantartására és új hidak építésére 8 millió 700 ezer forintot ruháznak be. A kisari Tisza-hid újjáépítésére hét és fél millió forintot fordítanak. A Nagydobos—Fehérgyarmat. összekötő úton 800 ezer forintos beruházással 43 méter hosszú új hidat építe« nek. Ugyancsak 48 miértéi hosszú, korszerű hid épül ai olcsvaapáti bekötő úton i! 700 ezer forintos költséggel Az igazgatóság az utak kor seerűsí ipsével párhuzamosan gondot fordít az útirányjelzq. a községnévjelző és más tr gyelmeztetó táblákra is.
