Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-13 / 291. szám
Csökkent az iskolai mulasztás Nyíregyházán l5j gyakorlókért — Szigorítás az építészeknél - Többet teszünk az ifjúság védelméért nyíregyháza várói tanácsa legutóbbi ülésén beszámoltatta munkájáról, tapasztalatairól az oktatási állandó bizottságot. Több, a gyermekek nevelésével közvetlenül összefüggő kérdésre kaplak választ. Múlt évi munkájának középpontjába az iskolai mulasztások csökkentését helyezte az állandó bizottság: tagjai felkeresték az iskolákat, a tanítástól elmaradozó gyermekek szüleit s keresték a megelőzés lehetőségét. Ennek nyomán az elmúlt oktatási évben lényegesen csökkent az iskolai mulasztást Nyíregyházán: éves viszonylatban átlagosan 5,7 nap jutott egy gyermekre. Ezenkívül több akadályt kellett elhárítani az elmúlt időszakban a folyamatos oktatás útjából. Szép bútorral rendezték be az Üjkisteleki szőlőben újonnan épített kéttantermes iskolát, felújították a bálintbokori iskolát s az új tizenkettes iskolánál is időben megoldottak néhány tárgyi nehézséget Lépéseket tett továbbá az áb. annak érdekébe:!, hogy az általános iskolák nyári táborozását szolgáló sóstói Tóparti Vendéglő művelődési irányítás alá kerüljön. A városi gőz- és kádfürdő építésének megkezdésével gyakorlókért nékül maradt több nyíregyházi iskola. Részükre a Ságván telepen sikerült új területet adni, ahol a politechnikai gyakorlatokat akadály nélkül végezhetik a jövőben. Időközben felszínre bukkant, hogy a kivitelező ktsz-ek az oktatási . intézményeknél vállalt építési, felújítási munkára nem kötnek szerződést s így a munkákat' rendszerint késedelmesen fejezik be. Ez nagyban gátolja az oktató-nevelő munkát Éppen ezért az állandó bizottság felhívta az alsófokú oktatási intézmények gondnokságát: jövőre már január és február hónapban vegye fel a kapcsolatot a kivitelezőkkel s megállapodásai kát rögzítsék szerződésben! ROSSZ TERVEZÉS: 600 didergő diák Reprezentatív külsejű épület áll Vásárosnaményban. 600 gimnazista új otthona. Egészen új, mindössze két hete költöztek bele a tanulók. Az épület valóban szép, beépített szekrényekkel, ablaksorával megnyeri a látogató tetszését. Ülamnnk 6,5 millió forinrnt áldozott, hogy a tanulók kedvezőbb körülmények között sajátíthassák el a tndományt. Gyönyörű gimnázium, nagy befektetés és mégis— A tanári szobában télikabátba, bundába burkolt nevelők topognak a* asztalok előtt. A falon hőmérő, plusz 5 fokot mutat. Még a legedzettebb emberek sem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen helyen kiskabátban legyenek. A tantermek déli fekvésnek. Itt lényegesen kedvezőbb a helyzet. ..Melegebb” van. Plusz 14 fok! A diákok időnként felállnak, az ének ritmusára helybenjárást végeznek, hogy cpv kicsit felmelegedjenek. Szaporodik a hiányzók száma is. Megfáztak, betegek. Ez az áldatlan állapot már két hete tart. Hosszas huzavona után szakemberek szálltak ki a helyszínre. Megállapították, hogy a kazánház felépítése teljes egészében a tervek szerint történt. Átépítet: csak úgy végezhető, ha módosítják a terveket. A kéményseprők szerint 6 méterrel magasítani kellene a kéményt, a szerelőknek aas a véleménye, hogy egy kéményre nem kapcsolható háromnál több kazánegysé<g, itt pedig öt van rákötve. A központi fűtés felett még tart a vita, s a diákok tovább dideregnek. De mi történik, ha hidegebbre fordul az idő? Senki nem kívánhatja. hogy 10—13- fokos tantermekben a tanulók vagy akár a tanárok eredményt produkáljanak. A baj azonban nem jár egyedül. A 4 plusz 2-es gyakorlati oktatásra berendezett gimnázium megállapodást kötött a Nyírmadai Állami Gazdasággal, a tanulók gyakorlati oktatására. A gazdaság szakembert bocsátott rendelkezésükre. Az 5-ös AKÖV kisvárdai kirendeltsége vállalta, * hogy a hét első négy napján kiszállítja a tanulókat a gazdaságba. A vállalás csak papír maradt, néhányszor kijött ugyan a kocsi, de az utóbbi időben hiába várják. A tantestület kénytelen elférni a tanmenettől, a Nyírmadai Állami gazdaság jogosan reklamál: minek a szakember, ha nem jönnek a diákok? Az autóbuszok máris sokat késnek. Emiatt a vidékről bejáró tanulók olykor 'csak a második óra közepén érkeznek a tanterembe. Sürgős intézkedésre van szükség! Bogár Ferenc Az utóbbi hónapban szélesebb alapra helyezték a város ifjúságának védelmét: különböző munkaterületekről mintegy hatvan aktívát sikerült bevonni a veszélyeztetett fiatalok ellenőrzésébe. Megkezdték a kedvezőtlen körülmények és viszonyok között nevelkedő gyermekek alapos feltérképezését, így könnyebben tudnak majd segíteni rajtuk. Több nyíregyházi vállalat ajánlotta fel segítségét olyan esetekre, amikor a gyermekek fejlődését szociális okok gátolják: az ilyenek szüleit, vagy magukat a 18 éven aluli fiatalokat a lehető legrövidebb időn belül munkához, keresethez juttatják. A következő félesztendőben a felvilágosító munkát is előtérbe helyezik: 1964. júniusáig hatvan, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tájékoztatót tartanak a városban, környékén. (as) Téli szünidő: december 22-től január 5-ig December 22-én kezdődik és január 5-ig tart a hagyományos téli szünidő. Az utolsó tanítási nap tehát december 21-én szombaton, szünet után az első pedig január 6-án hétfőn lesz. Kulturális szemle 300 ezer úttörő részvételével A téli vakáció kiemelkedő eseménye az úttörők 6. kulturális szemléjének bemutató-sorozata: a rajz- illetve csapatvetélkedőkön — hozzávetőleges számítások szerint — több mint 300 000 vers és mesemondó, bábjátékos, ifjú muzsikus, énekes, és „népi táncos” áll majd a közönség és a zsűri elé. Garibaldi-leveleket találtak A szovjet archívumokban Garibaldi néhány eddig ismeretlen leveleire bukkantak. E levelek fényt vetnek a nagy olasz hazafi életének egyes mozzanataira. A most megtalált levelek között van egy érdekes dokumentum: Kossuth Lajos — Garibaldihoz intézett levele. Ebben a levélben Kossuth arról ír, hogy a magyar ifjúságot fellelkesítette az olaszországi népi harc. Kossuth Garibaldi figyelmébe ajánl egy fiatalembert, aki Magyarországról fogja felkeresni, hogy együtt harcoljon az olasz forradalmárokkal. 21. — Persze, persze, ha így van — mondta ő eltitkolva az ijedtségét —, holnap még körülnézek, aztán vagy-vagy. Ha kapok munkát bejelentkezem, ha nem, elmegyek, pedig nagyon jól meglennék itt magánál. Aznap este a fiatal lány, aki élelmezéséről gondoskodott, elvitte a hírt az elvtársaknak. Másnap reggel érte jöttek. Csomagolt s elvitték Alsógödre, ahol egy fűszerkereskedő kiadta a vikendházát. Üggyelbajjal fűteni is lehetett benne. — Megteszi két fiatalnak, — mondta a fűszeresnek Hoffman Karcsi, aki a megállapodást közvetítette. — Rendes tisztviselők, a lány is a fiú is, Legfeljebb egy hónapig lesznek Pesten. Piri is megjött Dunakesziről, együtt foglalták el az alsógö di lakást. Minden jól ment az első napokban, de aztán váratlan nehézségek támadtak. A fűszeresné barátkozni akart Pirivel, hívta, menjen vele sétálni, moziba, színházba. Nehéz volt kitérni a meghívások elől. De eleget tenni azoknak éppenséggel lehetetlen volt: a rendőrség körözte mindkettőjüket. Udvariasan, feltűnés nélkül tovább kellett állni. Bárdék elküldték Hoffmann Karcsit. Ö megint segített. Felsőgödön egy Müller nevű család baromfitenyésztéssel foglalkozott. Két hétre kiadták az egyik szobájukat a pihenni vágyó „vidéki házaspárnak”. Néhány nap múlva felkereste őket Éva. Bárd András felesége. A párt üzenetét hozta Kurimszkynak el kell hagynia Magyarországot — menjen Bécsbe —, Pirinek pedig hamis papírokat szereznek, hogy bejelentkezhessen. ★ Papp Feri vasárnap este Rákospalotára ment. Badanti révén az előző csütörtökön találkozója volt egy Gyuszi nevű elvtárssal. A Népművészeti Múzeum lépcsős kapujánál várt rá. Tóni előzetes leírása alapján mindjárt megismerte: széles vállú, kerek arcú, rövidre nyírt bajusszal, barátságos, nyílt tekintetű. — Te vagy hát Papp Feri? örülök, hogy megismerlek. Hosszabban kellene beszélgetnünk, gyere fel hozzám. Itt lakom a Tűzoltó utcában. Ha szükség lenne rá, te úgy tudod, hogy Brandt tanító vagyok, hallottad, hogy órákat adok, számtan és mértan leckéket szeretnél venni. A Tűzoltó utca páratlan oldalán volt a ház — a számát nem nézte meg — ahol „Gyuszi” lakott. Odafent, a szűk, bútorozott szobában — plüsstakarós kanapé, keskeny szekrény, kis kerek asztal és két szék volt minden berendezése — Mária Sándor regénye A zendülő hevert az asztalon és egy vastag Babits kötet, a Halál fiai. Gyuszi pemetefű cukorkával kínálta, szüleiről, munkájáról Luca napi szokások a régi Nyírbogéi ónkban A Luca naphoz nagyon sok babonás népszokás fűződött országszerte. Ma már amolyan megmosolygoft tör. téneteik ezek, amelyek a régi idők embereinek gondolkodásáról, fantáziájáról tanúskodnak. Akárcsak a népmesék a Luca-napi szokások is népraja szempontból érdekesek. Az utóbbi esztendőkben tűnőben vannak, itt ott már csak az öregek emlékezete tartja számon őket. Éppen ezért helyes és fontos ezek összegyűjtése, néprajzi feldolgozása.. A legismertebb, legáltalánosabb szokás a lucaszék készítés volt Szólás is maradt fenn erről: Lassan készül, mint a Luca széke. Régen Nyírbogdányoan Luea napján kezdték faragni a lucaszéket. Karácsony szombatjáig kellett elkészülnie. Akkor aztán aki a széket csinálta, elment a templomba, a széket letette a szenteltvíz tartó alá, ő maga ráült, s figyelte a kifelé jövőket. A néphit ugyanis azt tartotta, hogy így meg lehet tudni, ki boszorkány a falubeliek közül. Az, akin a széken ülő szarvakat „látott", boszorkány volt A székfaragó vitt magával félkilónyi mákot is, hogy alkalom adtán szétszórhassa, mert ha a boszorkányok észrevették, hazáig üldözték. S mivel a boszorkányoknak útközben fel kellett a szétszórt mákot szedniük, hazamenekülhetett haragjuk elől(!) / A nyírbogdánvi nr lányok Luca-napi tit- zzatos műveletei, amelye1' mind a férjkeresést, fé” Lógást szolgálták, szint-' , ismertek országszerte Az eladó lány, makor .-nid sem láthatta. kiment a kertbe. Hátt ü odaállt a kórókuphoz, , ahány napraforgószárat e sze bírt fogni a háta mc gött, kiemelte, s megszá? iolta. Ha páros volt a k' íúzott szárak száma — P st jelentette, hogy még az idén férjhez megy, ha r Íratlan számú volt — azt, hogy bizony várhat mér a férjhezmenéssel. Ez- tán odament a szalmáké maihoz, csutakot csinált, a közepére madzagot köcött, s addig dobálta ért az alkalmatosságot a fa ^gai közé, míg fel nem akadt. Ha már első dobásra fennakadt- örülhetett: azt jelentette, hogy egy éven belül bekötik a fejét. Ha a második, harmadik dobás sikerült csak — akkor viszont várhat a jegykendőre két-hárotn évet... Persze, * nagylányok nemcsak arra voltak ki—hogy mikor, hanem arra hogy kihez mennek férjhez. K>■ pedig így lehetett megtudni: Luca napján este apró céduláim ráírták a számításba jöhet«, legények nevét, s a cédulácskákat galuskatésztába gyömködtók, kiszaggatták, s feltették főni. A lány anyjával, családjával együtt árgus szemmel figyelte, melyik galuska bukkan fel először a forró tésztalében. Azt az eladó lány kikapta a vízből s kifejtette belőle a cédulácskát. S nagyon boldog volt, ha az a név jött ki először, akinek gazdáját amúgyis a legjobban kedvelte. A következő próbát is eladó lányok végezték. Kimentek este a disznóólhoz, belerúgtak, s ahányat a hízó röffentett, annyi év múlva mentek férjhez a hiedelem szerint. Ezt meg-megpróbáljájí még ma is Nyírbogdányban. persze, csak mulatságból. _ Bodnár Bálint érdeklődött. Aztán rátért találkozásuk céljára: segítenie kellene ifjúmunkás röplapok készítésében. v— Elég komolynak, megbízhatónak ismerünk. Vállalnád? — kérdezte. — Kivel? — érdeklődött. — Már ismered őket — nyugtatta meg Gyuszi.- — Találkoztatok. — A diák? — kérdezte. — Igen — bólintott „Brandt tanító” és hozzátette: — meg a kislány, ök ketten szívesen dolgoznának veled. — Akkor én is — felelte ő. Gyuszi tanácsokkal látta el: legyen óvatos és körültekintő. A Fémlemezipar pártsejtjének munkájában mostantól kezdve ne vegyen részt. — De Badanti? — kérdezte zavartan. — Ö tudja, hogy más megbízatást kapsz — mosolygott Gyuszi. :— Legközelebb még eljössz vele a Kazinczy utcába az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék ülésére, hogy útravalóul kapj egy kis politikai információt, aztán a továbbiakban arról már az összekötőd gondoskodik. Munkásotthonba és más ilyen helyekre ne járj olyanokkal, akiket a rendőrség ismer, ne jöjj össze. A címet, amit Fürst Sándortól kapott, nem írta fel, de jöl megjegyezte. Újfalura, a Bezerédi utca negyvenháromba kellett mennie, Varga István kazánkovács lakására. Csabai Kálmán, az Eötvöskollégista diák várta ott egy kislánnyal, akit Aliznak hívtak és nyolcadikos gimnazista volt. Gyuszi jól tudta: két hete ismerte meg őket. Már az első találkozáson nagyon rokonszenvesnek találta mindkettőjüket. Nemcsak harcostársak voltak, hanem — ezt minden mozdulatuk elárulta — szerelmesek - is. A Capitol mozi mellett találkozott velük, egy esős délutánon. Elmentek jó darabig. A Baross tér sarkán a cukrászdában beszélgettek hármasban. Aki összehozta őket — Pistának hívták — már a mozitól nem messze elvált tőlük. Hármasban beszélgettek, közben tanulmányozták egymást. Azok ketten őt, ő Alizt és Kálmánt. Megtudta, hogy a fiú békési, a lány pesti szülők gyermeke. Biztonságosabb társalgóknak bizonyultak, mint ő- Neki kicsit nehezebben ment az ismerkedés. Eleinte zavarta, hogy a fiú bölcsészhallgató, a lány is diák. Öltözetéről ítél ve urilány. De aztán hamarosan feloldódott köztük a feszültség. Aliz és Kálmán olyanok voltak, mint a többi hasonlókorú fiatal, akkor is, ha beszédük tárgya idegen fülnek kissé szokatlannak tűnt volna, Ott, akkor kevés időt töltöttek „hivatalos” dolgokkal. — Ezek nem ide valók mondta Csabai. Éppen csak megállapodtak csendesen az időpontban: mikor találkoznak majd újra. Ennél többet nem is mondtak: •Együtt kell majd dolgoznunk, hogy mit, azt még mi sem tudjuk. Ment Feri a csikorgó villamoson. A perronon átsüvített a szél. Kevesen utaztak. Topogott, hogy ne fázzon a lába. Eszébe jutott újra Aliz és Kálmán, a beszélgetés a cukrászdái sarokban. Felsóhajtott: — Szépen együtt vannak gv ndolta. M. st kétszeresen érezte nehéz gondját. Két hete múlt, hogy Katival az a baj történt a tüntetésen. Estig bent tartották a Hársfa utcában. Utána a szülei napokig nem engedték el hazulról, ö pedig, mikor megunta a várakozást gondolt egy merészet, és elment hozzájuk. Már előzőleg volt náluk egyszer-kétszer. Akkor úgy tűnt, szívesen látták. Ezúttal éppen csak, hogy ki nem tes sékették. Kaszásné hellyel se kínálta. Azt mondta, fél, ha az ura hazajön, patáliát csap. — Miért? — kérdezte ő. Egy kicsit tetette magát, hogy az asszonyt megnyugtassa. Szándékosan úgy tett, mintha már el is felejtette volna „azt a kis kellemetlenséget”, mintha semmi jelentőséget nem tulajdonítana neki. — Még kérdi? — Az asszony tekintete csupa szemrehányás volt. — Talán jobb is — ajánlotta —, ha most nem várja meg az uramat^ mert nagyon haragszik. Kati néni került volna ilyen helyzetbe, ha maga Papp úr, nem hívja magával a Körútra. Már megint Papp úr. nem Ferenc — gondolta. — Honnan tudtam volna — védekezett, — hogy ilyen csetepaté lesz? — Legalább ne tetesse magát — mondta az asszony —, gyárban dolgozik, ott . jól tudják, mi készül. Igazán nem kislánynak való dolog. Ilyen szégyen... Még jó, hogy nem verték meg. Be is csukhatták volna. Bár az is elég, hogy egy ártatlan gyereknek , végig kellett hallgatni azt a sok durva beszédet, ami ott végbement. Mindennek elmondták szegényt, fenyegették, tökdöslék. — Hát most már mindegy — próbálta megnyugtatni Kaszás* nét. — Kati hamar elfelejti. — Az is lehet, hogy felírták a nevét, a címét — dohogott tovább az asszony, — az egész család meg lesz bélyegezve. Még az apjának is az állásába kerülhet. Mit szólnának a cégnél, ha megtudnák? Kati sírt. Ellenkezett az anyjával. Öt pedig nyugtatni próbálta, ne sértődjön meg az anyja kiíakadásai miatt. Milyen megható volt, amint erősítgette: — Feri nem tehet róla, nem volt ott, én magam csináltam az egészet. Nem is bánom, nem szégyellem. A szemét is kikapartam volna annak a vadállat rendőrnek, mert megütött egy nyomorék asszonyt. Mégse várta meg Kaszást, el akarta kerülni a kellemetlen találkozást. Ha a lány apja goromba lenne, nem tűrhetné szó nélkül. De végül is, nem állhat oda veszekedni Kati apjával. Eljött. Azóta titokban találkoztak néhányszor. Aztán Kati biztatására egy este mégis elment. Kaszás otthon volt. Éppenséggel nem volt túlzottan barátságos, de az ellenkezője sem. Szűkén mérte a szót, aztán csak előhozta a dolgot. Végül legyintett: — Most már mindegy. — Látnivaló volt: arról is pontosan értesült, hogy ő előző látogatásakor már megkapta a magáét. Kaszásné lassanként mégis lecsillapodott. Célzást tett rá, hogy neki nem volna kifogása ellene, ha együtt jár — Katival — bár nagyon fiatal még a lány, ráérne — csak a politizálás aggasztja, mert Papp urat túlságosan érdeklik az ilyen dolgok. — Szükséges az — védekezett —, hiszen munkáról, bérről, életről van szó. , Akkor Kaszás megpendítette: — A megélhetés senkinek Se mellékes, de az ember más módon is elérheti a boldogulást. Én például a megbízhatóságommal és a szorgalmammal értem el, hogy jó embere lettem a cégnek. Egyszer talán azt is ki tadná járni — mondta —, hogy egy fiatal, ügyes szakembert felvegyenek javító-karbantartó lakatosnak. Meg tudná keresni azt a pénzt, amit a gyárban, s ez sokkal biztosabb kenyér volna. ★ ö megértette a célzást. Látta azt is, hogy a válasza nem tetszett Kaszáséknak. Mert annak az volt a lényege, hogy szó sem lehet ilyesmiről, sose cserélné el a gyárat ilyen állásért. Még akkor se. ha többet keresne. A villamos a Mexjkói útról az Erzsébet királyné útra fordult. Vargháéknál — tegnap így állapodott meg Csabaival — fél nyolckor vastagon ei lesz függönyözve az udvari lakás ablaka, „ha minden rendben van”. Ha az ablak világos, akkor nem mehet be, (Folytatjuk! 1963. december IS. * VADASZ FERENC: j Atizenhgrmbd;« TEL
