Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-13 / 291. szám

AZ MSZMP SZÁBOLCS-SZATMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA MEGYEI mmy XX. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM Ára: 50 fillér 1963. DECEMBER 13., PÉNTEK A 1964 évi tanácsi beruházás, talajvédelmi feladatok a megyei tanács előtt kenyeret és 3,6 százalékkal több finom fehér kenyeret adnak, mint idén. Fontos fel­adatot teljesít a szikvízipar: 8,8 százalékkal lesz magasabb a szikvíz és 13 százalékkal az üdítő ital termelés. Az épí­tőipar termelése is jelentő­sen emelkedik. A termelőszö­vetkezetek részére végzett munka az össztermelés 41 százalékát teszi ki. Duplájá­ra emelkedik a megyei vil­lanyszerelő vállalat javító­szolgáltató tevékenysége is. A kommunális vállalatok közül fontos szerepet kapott a Ker­tészeti Vállalat, amelynek nö­velnie kell parképítési tevé­kenységét. A Városgazdálko­dási Vállalat megkezdi az útáteresz építést, s takarító részleget szervez. A város egységes vízmű csatornarendszere, a fa­lusi törpe vízmüvek be­kötése közel négymillió­val növelik a vízmű válla­lat termelési értékét. Emelkedik a Patyolat ter­melése Is, elsősorban mosásnál és vegytisztí­­tásnáL A tanácsi vállalatok a ter­meléssel együtt növelik mun­káslétszámukat. Csak a köny­­nyűipar 524 dolgozóval fog többet foglalkoztatni, mint 1963- ban, s elsősorban a nők mun­kába állításánál javul a helyzet. Hasonló mun ka erői gén nyel lép fel az építőipar, sok új dolgozót foglalkoztatnak a kommunális és élelmiszeripari vállalatok, s minden terüle­ten tovább nőnek a munkások átlagbérei. A megyénkre jellemző sú­lyos lakáshiány enyhítését szolgálja a fejlesztésben fel­sorolt lakásellátási program. 1964- ben 328 új lakást adnak át Szabolcs-Szatroárban. Nyíregyházán kívül jö­vőre új lakásokat kap Záhony, Nyírbátor, Má­tészalka, Tiszavasvári és Kisvárda. Megkezdik 1964-ben Vásároe­­namény, Baktalórántháza, Csenget és Nagykálló állami erőből történő lakásainak építését is. Nyíregyházán 93 szövetkezeti lakás épül. A jö­vőre átadandó lakások kis része már központi fűtésű, mintegy 35 százaléka beépí­tett konyhabú torral, hatvan százaléka beépített szekrény­nyel készül. A következő évben megkez­di működését a nyíregyházi 300 ágyas tbc gyógyintézet. Hat új orvosi körzettel gyarapodik a megye, s az egy körzeti orvosra ju­tó lakosok száma 3230- ra csökken. 1964-ben Záhony, Nagyhalász, Nagyeesed, Levelek, Ajak és Kemecse kap új körzeti or­vosi státuszt. Újabb 24 vé­dőn« körzetet létesítenek. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal öblökének előter­jesztése alapján megvitatta és elfogadta a jövő évi népgaz­dasági tervet. A kormány a munkaügyi miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter előter­jesztése alapján határozatot hozott a vasút és a posta dol­gozói bérének 1964 január 1-i hatállyal történő rendezésére. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa előterjesztést tett a dolgozók egészségének és tes­ti épségének védelmére vo­natkozó jogszabályok módo­sítására. Az Állami Földmé-9 • Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Kevesebb az üzemi baleset Munkavédelmi tanácskozás Nyíregyházán A Szabolcs-Szaimár Me­gyei Tanács tegnap ülést tar­tott. Dr. Fekszi István vb. el­nök a végrehajtó Bizottság nevében üdvözölte a tanács tagjait, a megye vendégként részt vevő országgyűlési kép­viselőit, Vasadi Jánost, az FM öntözési főosztályának vezetőjét és dr. Csáki Lász­lót, a Minisztertanács tanács­­szervek osztálya munkatár­sát. Dr. P. Szabó Gyula, a vb. elnökhelyettese, az ülés elnö­ke megválasztása után a ta­nácstagok megszavazták a napirendi javaslatokat. Napi­rend előtt a megyei tanács ülése elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját, majd rátértek a „Talajvédelem, ta­lajjavítás megyénkben” cí­mű előterjesztés vitájára. A vitában tizenegyen szólaltak fd, majd határozatokat hoz­tak. Ezután tárgyalták meg a megye 1964. évi tanácsi ter­vét. A tanácsülés megállapítot­ta. hogy a múlt esztendőkben állandóan nőit az Ipari, kommuná­lis vállalatok termelése, kapacitása, egyre nagyobb összegeket fordíthat me­gyénk beruházásra, s kedvezően alakult árufor­galmaink. Áz idei év — a nagy tél el­lenére is — eredményes volt; A tanácsi ipar nagy arányok­ban növelte termelését fő­ként cipőből, bútorból, és építőanyagokból. Kedvezően alakult a termelékenység, 40 százalékkal nőtt a korábbi éveiéhez képest a teljesített beruházások értéke. Teljesí­tettük az iskola- és a lakás­­építési programot is. 1964-ben újabb nagyará­nyú fejlődés elé néz a megye tanácsi ipara. A, könnyűipar teljes termelési értéke az idei­hez viszonyítva 37,4 százalék­kal nő, ezen belül 11,4 száza­lékkal lesz magasabb a köz­vetlen lakosságnak végzendő késztermék- és ja vító szolgál­tató tevékenység. Jelentősen emelkedik a VAGÉP és a Nyírbátori Vegyesipari Vállalat termelé­se vasipari cikkekből. Az idei­nél 30 százalékkal több mo­zaiklapot, 50 százalékkal több kályhacsempét gyártanak. Uj tennék lesz a falburkolócsem­pe és a hordozható cserép­kályha — amelyből ötmillió forint értéküt ad a tanácsi ipar. 11 százalékkal emelkedik a bútorgyártás, ■ s 100 százalékos lesz a láda­gyártási felfutás nagy­részt exportládák terme­lése nyomán. 9,7 száza­lékkal termel többet a megyei nyomda az Idei­nél. A nyíregyházi cipő­gyár 1961-ben 101 000 pár cipőt, 110 000 pár papucsot és 69 088 pár tipegőt készít. Élelmiszeriparunkban első­sorban a kenyérgyárak terme lése nő meg. A kenyérgyárai jövőre 5,9 százalékkal töbt Dombrádon és Tomyospálcán 50 férőhelyes bölcsőde épül. Óvodai ellátás szempontjából megyénk jóval az országos átlag alatt van. Jövőre hat­száz új férőhelyet létesít a megye. Újabb 53 általános is­kolai tanterem is épül, s ti­zenkét műhelytermet adnak át a gyakorlati oktatás cél­jaira. Bár az előrehaladás ezzel jelentős, még így sem érhetjük el az országos átla­got Huszonöttel növelik a gyógypedagógiai intézetek fé­rőhelyét és az új nagydobosi gyermekotthon 90 férőhelyé­vel már nyolcszáz lesz a megyénkben állami gondozás­ban lévő gyermekek száma. Tizennégy új tanteremmel bővül a középiskolai hálózat is. Bővülnek a diákotthonok: 250 tanulóval nő a kollégis­ták száma. 1964-ben ezek nyo­mán 35 százalékkal növelheti megyénk a középiskolai beis­kolázást A megye művelődési háló­zatát két új mozi, hét mozi korszerűsítése, hat új kul­túrotthon építésének tá­mogatása, s 11 új könyv­tár, hatvanezer új kötet fejleszti 1964-ben. Hat község — Tiszaeszlár, Nyírtelek, Ibrány, Nagykálló; Ura. Kállósemjén — és Nyír­egyháza Vajda- és Varga bo­kor villamosítását fejlesztik az új év során, mintegy 4 és fél milliós költséggel. Hu­szonnyolc községben végeznek ezenkívül hálózatbővítést 40 kilométeres új vezeték építé­sével. A megye 1964. évi tanácsi terve 144,3 milliós beruházást ír elő. Ebből az összegből 45 millió forintot költ a tanács lakások építésére és 99,3 mil­liót más ágazatok beruházá­sára. Ez összegből a korábbi éveknél jóval nagyobb prob­lémákat oldhatnak meg a megyei szervek. A könnyűipa! beruházási összegéből befe­jezik a kisvárdai szolgáltató műhely építését, fokozzák t tanácsi vállalatok gépesítését jelentős összegétet fordíta­nak a nyomda és a VAGÉP fejlesztésére. Befejezik a baktalóránt­­házi sütőüzem építését, amellyel újabb 11 köz­séget látnak el jó minő­ségű, friss kenyérrel és süteménnyel. Kiemelten folyik a nyíregyhá­zi kenyérgyár és üdítő ital­üzem, valamint a kisvárdai sütőüzem tervezése, s i megyeszékhely gázellátásál segítő terv készítése. Az ipa­rosítás megkönnyítésére há­­í'om és fél milliót költenek i nyíregyházi déli ipari bekö­tő út építésére. Tovább folyik a vásá­­rosnaményi és kisvárdai kórház bővítése, a nyír­egyházi anyás-csecsemő­otthon építése. Befejezik a baktalóránthá zi 8 tantermes gtmnáziun építését és új gimnáziuméi építését kezdik meg Ibrány­­ban, Nagykállóban, Ujfehér­­tón, Nagyecsedesn. Tervezik ugyanakkor a demecseri, ti­szavasvári és nyíregyházi gimnáziumokat. Általános is­kolákat adnak át Tiszadobon, Leveleken, Nagydoboson, Porcsalmán, kezdenek építe­ni Mérten, Lányán, Apagyon, Kállósemjénben, Gyürén és Rétközberencsen. A kereskedelem beruhá­zásai között szerepelnek , a nyíregyházi perembol­tok, s a nyíregyházi cuk­rász termelőüzem építé­sének megkezdése. Folytatják a Cipőipari Vál­lalat üzemépületeinek gene­rál-felújítását, felújítják a Nyomdaipari Vállalat üzemét és a Vásárosnaményi Ve­gyesipari Vállalat szociális épületeit. A sütőipar félauto­mata, vagy folyamatos tüze­lésű kemencéket kap, az épi­­tőipari műhelyeket és raktá­rakat is korszerűsítik, nagy­arányú korszerűsítést végez­nek a megye állami boltjai­ban. A terv helyi iparpolitikai része meghatározza, hogy 9,2 százalékkal emelke­dik a közvetlen lakos­ság részére végzendő ja­­vitő-szolgáltató tevékeny­ség. Javasolja, hogy a szövetkezeti ipar rendelkezésére álló 3,2 millió forintos alapból Bak­talórántháza, Vásárosnamény, Csenger, Tomyospálca, Zá­hony és Nyíregyháza része­süljön — többnyire szolgál­tató üzemházak építése útján. A megyei tanács az előter­jesztést elfogadta, majd meghallgata Kocsis László tervosztályvezető tájékoztató­ját a tanács második ötéves terve eddigi teljesítéséről. A tanácsülés ezutáin időszerű kérdéseket tárgyalt. H Kopka János rési és Térképészeti 'Xivatal elnöke előterjesztést nyújtott be a földnyilvántartás sza­bályozására. A Miniszterta­nács az előterjesztéseket meg­vitatta, elfogadta, s úgy ha­tározott, hogy az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. A kormány elnökének elő­terjesztésére a Miniszterta­nács megtárgyalta és elfogad­ta 1964 első félévi munka* tervét. A Minisztertanács tudomá­sul vette a nehézipari mi­niszter jelentését a tatabányai szerencsétlenségről, a vizsgá­lat eddigi megállapításairól és a hozzátartozók megsegíté­sére tett intézkedésekről. A kormány ezután napi fievekot társvalt gondolásaikat, s több hasznos észrevételük volt a tervvel kapcsolatban. Országgyűlési képviselőink délután ellátogattak az Orszá­gos Gumiipari Vállalat nyír­egyháza üzemébe. Erdei Lá.sz­­ióné, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagja, a Magyar Nőte Országos Tanácsának elnöke, a kisvárdai járás választóke­rületének képviselője tegnap este járásában tartott nagy érdeklődéssel kísért beszámo­lót Tegnap a megyei tanács vb, termében — Barczi Gyula el­nökletével — tartott ülést az országgyűlési képviselők Sza­­bolcs-Szatmár megyei cso­portja. A megye képviselői meg­hallgatták dr. Fekszi István­nak, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elnökének tá­jékoztatóját megyénk húsz­éves távlati tervjavaslatáról, A képviselők élénk vitában fejtették ki javaslataikat, el-Országos havazás, átmeneti enyhülés áramoltat a magasban Közép- Európa fölé. Valószínűnek látszik, hogy az ellentétes irányú hideg, illetve meleg légtömegek pénteken ütköz­nek meg a Kárpátok és az Alpok vidékén. A déli enyhe légáramlás a jelek szerint előbb érkezik a Kárpátme­dencébe, ezért már a péntek­re virradó éjszaka csupán mínusz 3—6 fokos tagy ok lesznek, a pénteki maximu­mok pedig nulla mínusz 3 fok körül alakulnak ki. . A hideg-meleg ütközési frontjain a jelenleginél erősebb hava­zás kezdődik, amely valószí­nűleg az egész országra ki­terjed. Helyenként, főleg a déli megyékben — ó»os esők­re is számítanunk kell. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hogy nagyará­nyú közép-európai ciklon van kialakulóban, amely egy­részt szárazföldi hideget szi­vattyúz lefelé a Szovjetunió európai területének északi vidékeiről, ahol áltálában mí­nusz 20—25 sőt — a Moszk­vától északra, Leningrádtól északkeletre fekvő vidékeken — mínusz 30—36 fokos fa­gyokat mértek legutóbb. Az új hideghullám csütörtökön délben eíérte Németországot és Lengyelországot. Ugyan­akkor a Földközi-tengeren úgynevezett meleg ciklon képződött, amely Olaszorszá­gon át enyhe légtömegeket házi Sütőipari Vállalat 3. szá­mú üzemében műszak után a melegüzem dolgozói az ud­varon át járnak öltözőjükbe, ami a legelemibb egészség­ügyi következmény ekei is fi­gyelmen kívül hagyja. Most készítik a jövő évi munkavédelmi intézkedési terveket. A gazdasági veze­tőkkel együtt sokkal gondo­sabban kell kidolgozni mi az a legfontosabb munkavédel­mi berendezés, aminek be­szerzéséről gondoskodni szük­séges. Vegyék igénybe a szakszervezet és a tűzoltópa­­rancsmokság oktatófilmjeit, a sajtó és a rádió nyilvánossá­gát a munkavédelmi propa­ganda továbbjavításáárt. tik ezt a munkát. Az igazga­tók sok helyütt ma is „al­bérletbe” adják a havi biz­tonsági szemlék megtartását, amin nem egyszer csak a biz­tonsági megbízott vesz részt. Gondolkoznak aztán, ha az esetleges balesetekért éppúgy felelősségre vonják őket. Szó volt az új üzemek egy­re gyakoribb bejelentésének elmulasztásáról, a munkavé­delmi őrségek nagyobb meg­becsüléséről. Vitát váltott ki a részt vevők között a bal­esetek utáni felelősségre vo­nás egyes formája. Erről a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat és a Szatmárvidéki Fai­pari Vállalat vezetőjének volt tanulságos esete. A Nyíregy-Megbeszélést tartottak csü­törtökön a Szabolcs-Szatmár megyei helyi ipari üzemek, vállalatok, munkavédelmi és tűzrendészet! megbízottjai a nyíregyházi Irodaház kister­mében. Az egész évi munka értékelését Varga Endre me­gyei munkavédelmi főfelügye­lő és Jäger Zoltán a megyei tanács ipari osztályának ter­melési előadója tartotta. Megállapították, hogy az el­múlt évhez képest javult a munkavédelem, kevesebb az üzemi baleset, így a kiesett munkanapok száma is. Jelen­tős előrehaladásról azonban csak akkor lehet beszélni, ha a gazdasági vezetők nemcsak sokadrangú kérdésnek tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom