Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-12 / 290. szám

MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ

GvlisiislcslermesztésOiik szerkezetének

problémái

A* utóbbi években egyre bb szó esik megyénk gyüolesterm észt és ének szerkezeösszetételéről, annak terümegoszlásáról, túlzott jyoldal óságáról, s az ebből lódó, már ma is jelentkező -oblémák egész soráról.

Miről is van tulajdonképen szó? Gyümölcstermesz•sünk szerkezete lényegében í egyes gyümölcsnemek egyláshoz viszonyult arányában, z egyes gyümölcsnemek zemformák szerinti részes eésében és annak földrajzi íegoszlásában jut kifejezésre, 'izsgálata, tudományos kutaisa elengedhetetlenül főnie. Megyénk gyümölcsterlesztését az egyre jobban lőretöiő alma túlsúlya jelaná Ebből kifolyólag egy or probléma vetődik fel: nunkaerő, tárolás, szállítás tb. Különösen súlyosan jeentkezik a munkaerő, tároás és láda kérdése, és ami i jövőt illeti, a nagyarányú .imatelepítéssel ezek a kériések még nehezebb feladatok ;lé állíthatják megyénk gazdasági vezetését.

Ha a fák száma alapján vizsgáljuk megyénk gyümöl:söseinek arányát, akkor azt apasztaljuk, hogy 1959-ben 3« alma és a szilva részesedése közel azonos volt. Ugyanakkor a Nyírség és a Tisza—Szamos vidék által megtermelt bruttó termelési értékből az álma részesedése

71 százalék. Ez az összehason lítás világosan felveti annak helytelenségét, hogy a gyümölcstermesztésünk szerkezetét a fák száma alapján vizsgáljuk. Ugyanis a szilva és egyéb gyümölcsnemek, megyénk területén, elsősorban házi kertekben, szórványokban és szőlők között lalálha tók. Termésüket rendszerint kevés emberi beavatkozással hozzák. Ezek gyümölcsei a gyümölcskereskedelemben és a felvásárlásban nem sok szerepet játszanak, éppen ezért kevésbé vetnek fel kereskedelmi, tárolási, csomagolási, munkaerő, stb. kérdéseket. Egyedül a gyümölesfogyasztás tanulmányozásánál ajánlatos létüket helyesen megítélni.

— Éppen ezért a megye gyümölcstermesztésének szerkezeti felépítését az árugyümölcsösök gyümölcsnernenkénti összehasonlításán keresztül kell megvilágítanunk, ugyanis a gyümölcstermesztés jelenlegi, és méginkább a jövőbeni problémái elsősorban ezekből az üzemformákból fakadnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy megyénkben a felvásárolt és a forgalomba hozott gyümölcsöknek 80—90 százaléka az árugyümölcsösökből származik.

A megye gyümölcsöseiben és árugyümölcsöseiben

található gyümölcsfák számának gyümölcsnemenkénti megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik.

I

ősvzgyumolcjosbení áTugyümolcsósben

Mint látható, az alma túlsúlya mögött az egyéb gyümölcsnemek részesedése elenyésző. Olyannyira kevés, hogy gyakorlatilag szinte számításba sem jöhet, pedig egyéb gyümölcsnemek nagyobb részvételével tudjuk csak csökkenteni az óriási munkacsúcsokat, egyenletesebbé termi a felvásárlást, és ezen keresztül a gyümölcsfogyasztást. Hogy az 1959 óta eltelt időben a gyümölcstermesztés szerkezetében javulás tapasztalható-e, az nem valószínű. Ugyanis legtöbb tsz az a éves tervnek csak az abnatelepítési előirányzatát teljesítette, és részben vagy teljesen elhanyagolták az egyéb gyümölcsök árugyürpöl eséseinek létrehozását.

De megyénk nemcsak almatermesztésre alkalmas. Nemcsak almából lehet egységnyi területről nagy értékeket produkálni. A kajszi és őszibarack, meggy és bogyósgyilmölcsüek hasonló keresettségnek örvendenek és nagyban elősegítik a tsz egyenletesebb pénz- és munkaerőgazdálkodását, és egyben biztosítják vidékünk yáltozatos gyümölcsfogyasztását Gyümölcstermesztésünk szerkezetének alakulása pillanatnyilag nem a legkedvezőbb. Éppen ezért a problémák egész sorát hagyja nyitva. A jövőben kívánatos, hogy a szerkezet kérdései apró részletekig tisztázódnak és az 5 éves tervek során megyénk termesze ti és gazdasági életének a legmegfelelőbb szerkezetet alakítsuk ki.

Knknyó János

jA VADÁSZ FERENC:

Atizehhsrmbdík iel

őí könyv

A szerződéses termelői

árak rendszere

A nemesített (elit) vetőburgonya termelői árát korábban mór ismertettük. Ezúttal az utántermesztett (államilag ellenőrzött) minőségű burgonyát vesszük sorra. A négy fajtacsoport a következő: I. gülbaba, somogyi kifli, nyári (korai) rozsa; II. őszi kisvárdai és rakamazi rózsa, pierwiosnek; ül. amsei, vera, somogyi sárga, boldogító, epoka, schwäble, gewont, somogyi korai, meise;

IV. egyéb sárga- és fehérhúsú íajták.

Fajtacsoportokon belül, minőségi osztályonként, őszi vagy tavaszi átadás esetén mázsánként az árak a következők: I. esoport, A I. minőség ősszel 240, tavasszal 280, a B II. minőség ősszel 210, tavasszal 250;

II. A I. 210, 250; B I. 180, 215;

III. A I. 180, 215, B XI. 160, 190; IV. A 1. 160, 190, B II. 145, 170 forint.

Az étkezési burgonya ára, a fenti fajtacsoportokban: I. 150; II. 130: III. 100; IV. 85, az ipari minőség 70 forint mázsánként. Ezek irányárak, pluszmínusz 15 százalék eltérés lehet a termés mennyiségétől függően.

A mák szerződéses ára 2200, szabadfelvásárlási ára 2000 forint mázsánként. A mákgubó, i'tjasz raktárba szállítva 110, húsz mázsán felüli tétel esetén, vagonba rakva 200 forint mázsánként.

A kukorica vetőmagvak felvásárlási ára (beltenyésztéses hibrid) a szokványkukorica helyi felvásárlási árának 150 százaléka, vagy a termelő kívánságára 150 kg. szokványkukorica, s holdanként 300 forint címerezési díj.

Rövid tenyészidejű, belföldi kukorica vetőmag a szokvány felvásárlási árának 120 százaléka, vagy a termelő kívánságára 100 kg. szokványkukorica természetben és 20 kg. szokványkukorica értéke. Ezen felül, májusi morzsoltra átszámolva mázsánként 50 forint. A normál tenyészidejű belföldi fajták felvásárlási ára — a mázsánként! 50 forint nélkül — megegyezik a rövidtenyészidejűével.

(Legközelebb a hüvelyes-, gyökér- és olajnövények magvainak felvásárlási árát ismertetjük).

Kertészeti Lexikon

Hazánkban ez az első önálló, a kertészeti ismeretek egészét összefoglaló enciklopédikus mű, amely a magyar kertészeti szakembereik Kossuith-díjas tudósok, tanárok, elméleti és gyakorlati szakemberek — kollektív munkájának az eredménye. A lexikon 20 000 címszóban közli a fogalmak meghatározását a szőlészet, a borászat, a gyümölcs-, zöldség- és dísznövénytermesztés, a kertépítés, a kertészeti technológia, a faiskola- és gyógynövénytermesztésben és a szorosan kapcsolódó tudományágakban mint a növénytan, állattan, mykológia, mikrobiológia, genetika, fizika, kémia, meteorológia stb.

A Kertészeti Lexikon elsősorban. a kertészeti szakemberek és a háztáji kertek művelőinek készült, szamot tart azonban a természetbarátok, az iskolák, egyetemek taná rainak és tanulóinak, sőt kedvtelésből, kertészkedő virág- és dísznövénykedvelő közönség érdeklődésére is. Az 1200 oldalas művet 2000 rajz és fénykép, 64 színes tábla teszi esztétikailag is nagyon értékessé.

20.

Arra ocsúdott fel, hogy egy kis cigány.ány ráncigálja a kabátját.

— Ne menjen arra — mutatott az utca vége felé, a putri irányába. — Két legény van ott elbújva.

Észrevette, hogy két alak lép elő a putri mögül. Szerencsére még messze voltak. Futni kezdtek felé. Ö tovább menekült, de fogytán volt az ereje, már inkább csak vánszorgott, mint szaladt.

Nem a Mátyás utcán fordult be, hanem a következő sarkon. Egy régi vályogház állt ott, a Mátyás utca felől volt kerítése. A ház mögött újra megállt, hogy összeszedje magát Átvágott az udvaron, a Mátyás utca felé néző teleknél átpréselte magát a léckerítésen. A másik udvarban Is a ház mögé került. Az épület a mezőre nézett, arrafelé, amerről jött.

A ház kerítésén belülről, kulcs függött egy szögön. Az udvarban szalmakazal állt, attól két-három lépésnyire sűrű tüskés drótkerítés húzódott félkörben. Hirtelen elhatáro zással a szalmakazalba fúrta magát. Magára húzta a szalmát,

Már nem tudott egészen vi lágosan. összefüggően gondolkozni. Menekülése utolsó szakaszát inkább csak az ösztönei irányították. Félig öntudatlan állapotban feküdt a kazalban.

Nem tudta, mennyi idő telt el, amikor kocsizörgést hallott. A ház gazdája hajtott be az udvarra.

Cigi kitapogatta a zsebóráját, amit nemrég az öccsétől kapott ajándékba, óvatos mozdulattal előhúzta. Fél öt volt. Már erősen sötétedett. Hallotta, amint kifogták a lovakat, ahogy nyikorgott az istálló ajtaja.

Valaki megállt a kazal mellett.

— Ezek a büdös kölykök

már megint kihuzigálták a szalmát — hallotta.

A gazda lehajolt, hogy felemeljen egy nyalábot. A lábához ért. visszahőkölt. Aztán megmarkolta a lábát s húzta kifelé.

— Magia mit keres itt? —

kérdezte.

— Jaj, szívbeteg vagyok, azt hiszem rámjött a roham. Fáztam, bemásztam az udvarra. hogy magamra húzzak egy kis szalmát Alig tudok magamról.

A gazda végigmérte, látszott, e1 hitte, amit mondott.

— Ha beteg, miért nem kopogott be a házba? A család segített volna magán.

Miközben beszélt, a szomszéd kerítés mögül felbukkant egy fiatal nő feje. Kócos volt.

— Alighanem ez az a fiatalember — rikácsolta —, akit a rendőrség üldöz. Megölt egy öregasszonyt.

— Nem igaz — dadogta a fiú —, senkit sem bántottam.

A gazda kutatóan nézett rá, aztán az asszonyra Annak nem válaszolt semmit.

— Menjen isten hírével — mondta csendesen és a kapura mutatott.

... 1945-ben Kurimszky Sándor rákospalotai rendőrkapitánynál hetenként jelentkez-Egész Európa vásárolja a szabolcsi borsmentát

Jövőre duplájára emelik a termelést megyénkben

Szerényen húzódik meg Nagyhalászban, a fő utca mentén egy kevesek által ismert üzem; a mentafeldolgozó. Pedig ennek a gyárnak az alapanyagát elsősorban itt, Szabolcsban termelik. Mint levelet teakészítéshez a belőle lepárolí illóolajat cukorkák, fogkrémek illatosításához, vagy a gyógyászatban használják.

A magyar borsmenta ma már világhírű, kapós egész Európában. Az egyre fokozódó exportlehetőségek késztették a HERBÁRIA Vállalatot arra, hogy tovább növelje az

amúgy is jól jövedelmező mentatermő területeket. Nagyobb arányú telepítésre ez év őszén került sor, a duplájára emelték a termőterületet. A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet ez évben 43 holdon termelt borsmentát. A holdankénti jövedelem elérte a 20 ezer forintot. Most ősszel újabb 70 holdat telepítettek és olyan helyre, ahol szárazság esetén öntözéssel is emelhetik a terméshozamot. Az Aranykalász Termelőszövetkezet 30 holdon kezdi meg a termelést.

Ibrányban a Hunyadi Termelőszövetkezet az idei 10 hold mellé újabb 22 holdat telepített, a Petőfiben 10 holdon kezdik meg a termelést. Beszterecen az Uj Barázda Termelőszövetkezet most kezdte el 10 holdon a termelést. Ibrányban és Kemecsén a háztáji gazdaságok is foglalkoznak borsmenta termeléssel.

A nagyhalászi mentafeldolgozóban a szárított levelek csomagolását is végzik, innen szállítják hatalmas bálákban külföldre, egész Európába. Teának elsősorban a németek vásárolják szívesen.

t á.

lek a felügylet alá helyezett nyilasok. Az egyik asszony

— ugyancsak nyilas volt —, ott állt a sorban, a jelentkezők között.

— Magát rég ismerem — bökött rá a rendőrkapitány mikor felfedezte —, csaknem másfél évtizede. Ott laktak a Mátyás utca végén...

— Akkor még igen. Honnan tetszik tudni?

— Amikor kihúztak a szalmakazalból, maga kiáltozott át a kerítésen, hogy én vagyok, akit a rendőrség keres. Azt mondta, meggyilkoltam egy öregasszonyt.

— Jaj istenem — rémült meg a nő.

— Most már mindegy — legyintett a rendőrkapitány.

— Azért továbbra is csak egyszer hetenként kell jelentkeznie.

Kivánszorgott a kapun, újra visszafelé ment, mert újra arra számított, hogy üldözői erre a legkevésbé sem számítanak .Az első sarkon egy vas kályhát cipelő munkás ment el mellette.

— Lépjen meg, követik — mondta halkan.

Néhány lépés után óvatosan visszanézett Felismerte Wayand -Tibort, a főkapitányság fiatal detektívjét Látta már a tüntetések alkalmával, megjegyezte az arcát. Rohanni kezdett a mező felé.

— Állj meg az anyád istenit, mert lelőlek — ordította Wayand.

Tovább rohant.

A Szilas partjához ért. Nem volt más kiút: ruhástól belevetette magát a patakba.

Nagyon hideg voit a víz. A télikabátját, kalapját már a menekülés első szakaszában elhagyta. Most a sálja úszott eh De azért átvergődött vala hogy. A túlsó partón tovább futott. Már egészen sötét volt. Annyit még látott, hogy a detekív a Szilas partján áll nem akarózik neki az átkelés.

Cigi arra gondolt, ha valahol egérútat nyer, talán eljut Fótiig, Erősen szúrt az oldala, tüdeje zihált. Egy dombot látott. Közelebbről észrevette, hogy nagy kupac paradicsomkaró áll ott, kátránypapírral letakarva Megfordult a fejében az a gondolat, hogy alá bújik rövid pihenőre. De hirtelen lódobog'ást hallott. Egy füstösképű legény ült a lovon, egyenesen felé rohant, vasvillát tartott a kezében, megcélozta a mellét.

— Add meg magad, vagy felnyársallak! — kiáltotta

A fiú felismerte a helyzetet Bizonyosan Wayand küldte utána a legényt

— Te szerencsétlen! — kiáltotta neki. — Bántottalak én?

Nyomban látszott, hogy a szavak itt nem használnak. Cigi a karókhoz ugrott, kiragadott egyet, s hirtelen lendülettel a lovas felé ugrott, lesújtott a karóval. Az állat orrát érte a csapás. Nyerített és fe1 ágaskodott, forogni kéz dett a tengelye körül. Nem léoett előre A füstöskéoű kiabálni kezdett: — Segítség, gyilkos!

Nem voit senki a közelben. Cigi újra futni kezdett, viszszanézett, a lovas ellenkező , irányba ügetett.

Elérte a Dunakeszi—Alag— Vác felé vezető vasútvonalat. Eszébe jutott: Bárd Andrasék Megyeren laknak a sógoruknál, tőlük segítséget kaphat a további meneküléshez.

A vizes nadrág csonttá fagyott, recsegett, ahol hozzátapadt a bőréhez, égette, mint a parázs. Fázott, a hideg rázta Sűrű pelyhekben havazni kezdett.

Mire Bárdékhoz ért, besötétedett. Az udvaron András sógornőjébe, Hoffmann Károlynéba ütközött.

— Lili, te vagy? —■ vacogta.

. — Mi az Cigi, mi van veled? De furcsán nézel ki.

— Szólj Andrásnak, jöjjön ki gyorsan.

Bárd kijött, nem volt náluk senki, bevonszolta a lakásba a’ig tudtak életet verni bele. Forró teával itatták.

Kettesben maradt Andrással.

— Lebukott a nyomda — mondta Kurimszky. Hain és Wayand üldöz.

Bárdéknál nem maradhatott soká, ők is ...feketék*’ voltain Egy kicsit összeszedte magát, ruháját sebtében megszánfótták. András sógora — Hoffmann Karcsi — téiikabátját adták.rá és sapkát kerítettek.

Már öreg este voit. amikor villamosra szállt. Furcsán nézhetett ki, mert a sapka nagy volt, a feje kicsi. De nem történt baj.

Megyerről Angyalföldre ment, Domonkos Lajosékhoz, a mai Reiter Ferenc utca hetvenötbe. Domonkos régi kommunista volt, a Lakatos és Székely-féle vasüzemben, a Béke téren dolgozott, mint szerszám lakatos.

Domonkoséknál éppen sejtülést tartottak, őt csak a házigazda ismerte, de megnyugtatta a többieket. Hamar végeztek. a négy vendég elment.

Két napot töltött Domonkoséknál, aztán elkísérték Kelenvö’gybe Lakatos Alberthex. — Lakatos elvtárs a Győri Vagongyár vezérigazgatója lett a felszabadulás utáni években. Akkor a Ganzban dolgozott.

Míg Lakatosék munkában voltak, ő otthon maradt á lakásban. Csakhogy ez' á szállás sem volt biztonságos, Lakatost is ismerte a rendőrség.

A hatodik vagy hetedik napon különös hír jelent meg az Uj Nemzedékben, a Nemzeti Újságban, Az Estben és más lapokban. „A m. kir. rendőrség budapesti főkapitányságának politikai osztálya kommunista szervezkedésben való részvétel miatt letartóztatta Kurimszky József — így. József! — újpesti cipészsegédet.*

Talán Hain szegye!He a kudarcát, talán a további nyomozás kedvéért volt szükség erre a füllentésre? Kurimszky Sanyi nem tudta megfeiteni a titkot. De nagy kínokat élt át ezekben a napokban. A szomszéd házban egv réndőrtörzsőrmester lakott, kutyája az udvaron vad ugatásba kezdett, valahányszor ő megmozdult Lakatosék szobájában. Nappal egy percre sem mehetett ki az udvarra

Lakatos útján találkozót kért. Az elvtárs, aki eljött, kodeint hozott, mert Cigi naphosszat köhögött, tompán, mint egy dzsungeldob. Megállapodtak: új búvóhelyet kell keresni.

A Wekerle telepen egy Öregasszonynál kiadó bútorozott szobát találtak,

— Nős vagyok —- mondta a néninek —, a feleségemet Esztergomban hagytam. Munkát ígértek Pesten, de ez még bizonytalan. Míg el nem dől a sorsom, rie jelentsen be, mert munka nélkül úgy sincs kitartásom.

A néni megkapta az előle- 5?t, beleegyezett

két hét nyugalomban telt el, a szállásadó asszony reggelenként korán elment hazulról, egyszer se kérdezte, talált-e már munkát. De a két hét leteltével szóvá tette: Be kellene je’entkeznie.

— Ha akarja, kifizetek még két hetet — mondta Kurimszky —, de várjunk még egy kicsit. Ha nem sikerül az ügy, kénytelen leszek visszamenni Esztergomba.

— Nehéz ezt nekem megtenni kedves fiam — mondta az öregasszony —. tudja lelkem, a kispesti rendőrkapitányságra járok; takarítani nem játszhatom ki a törvényt.

(Folytatjtik.f

9