Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-04 / 283. szám
Lehetne, ha ... Segítő szándékkal kívánom ’bírálni a cégénydányádi KISZ-szervezet munkáját, hiszen néhány éve még aktív, jól működő szervezet ’ volt. Mostanában azonban „megállt” az élet a KISZ- ben. Pedig volna lehetőségük községünk fiataljainak, hogy rendszeresen megtarthassák gyűléseiket, klubdélutánjaikat és egyéb rendezvényeiket; rendelkezésükre áll szép kultúrotíhonunk Csaknem kihasználatlanul áll az épület, mert ebben az évben a szombati és vasárnapi mozielőadásokon kívül más rendezvény nem volt. A fiatalok paradicsoma lehetne a kultúrház, ha akarnák. Talán, ha a járási KISZ-bizottság gyakrabban keresné fel a szervezetet, és hatékony segítséget nyújtana a munka megszervezéséhez, ismét a régi mozgalmas élet térne vissza a cégénydányádi KISZ-szervezetbe. Demeter László községi tanács. tj éttéréin Baktaté rá o i házán Ifj szálfaltja Baktalórántházának a község központjában épült 120 személyes étterem, melyet szombaton adtsk áit rendeltetésének. A belső berendezés városi színvonalú. Nagyméretű konyha, külön mosogató, zöldség és húsfeldolgozó helyiségek, tálaló, belső söntés, mosdó és öltöző nyugodt munkakörülményeket biztosítanak a dolgozóknak Kricsfálussy Béla tudósító Téliesítettek a szerfás istállókat A megye termelőszövetkezeteiben 150 szerfás istállót téliesítettek, hogy megszüntethessék a sertés elhullást okozó tényezőket. A többnyire huzatos, hideg ólak légterét kukoricaszárral, szalmával csaknem félére csökkentették, a hézagosán, fából épült oldalfalakat pedig téglával, vályoggal szigetelték el. Egy-egy sertésól téliesítése körűibe1 ül 4500— 5000 forintba Került a nagyüzemeknek. A megye közös gazdaságainak az idén mintegy ötvenezer sertés, ezenbelül kilencezer koca téli szállásáról kellett gondoskodnak. A téliesítésre összesen mintegy félmillió forintot költöttek, hogy meg ne ismétlődjön a tavalyi nagy kár. 15. V. Csak határidő í Ez év októberében a TITÁSZ nyíregyházi építőbrigádja felszerelte tanyánkon a villanyhálózatot. A munkát határidőre elvégezték, az átvétel november 5-én meg is történt. Tanyánk lakói nagy örömmel és várakozással kísérték figyelemmel a szerelést, mert azt az ígéretet kaptuk, hogy november 7-én már mi is villanyfénynél ünnepelhetünk. A ■ műszaki átvételnél a TITÁSZ mátészalkai kirendeltségének művezetője jóvá is hagyta az épület bekötését. Azt tanácsolta, hogy azonnal menjünk Szálkára, fizessük be a bekapcsolási díjat, így egy héten belül az épületet bekapcsolják a hálózatba, így a dolgozók esti oktatása már villanyfénynél folyhat. Megfogadtuk a tanácsot és azonnal motorkerékpárra ültünk a helyi tanácskirendeltség vezetőjével. Mátészalkán az illetékesnek átadtuk a csekket és a műszaki rajzot. Azután türelmesen vártunk... A bekapcsolás helyett egy üzenetet kaptunk, hogy november 11-én két motoros hátizsákkal jelentkezzen a TITÁSZ porcsalmai körzetszerelőjénél, akivel Mátészalkára mennek a szükséges anyagokért, mert a TITÁSZ nem szállítja helyszínre azokat. A takarékossági napokról Az előző évekhez hasonlóan; ebben az esztendőben is a legjobb aktivisták aktié bizottsági ülésen beszélték meg a takarékossági napokkal Icapcsolatos feladatokat. Ijegutóbbi értékelésünk szerint Fehérgyarmat lakóinak takarékbetét állománya 1 millió forinttal növekedett a takarékossági napok alatt, s most már meghaladja a hétmillió forintot. A már meglévő hét KIST taglétszáma november folyamán több mint átven fével emelkedett Fábián Bertalan. a takarékossági albizottság tagja Zsurkon a novemberi takarékossági napok idejére célul tűzték ki, hogy községünk nyerje el a „Takarékos közrég1’ címek amely azt jelenti, hogy ahány ház, annyi takarékbe tétkönyv tulajdonos van a községben. A takarékossági napok alatt valamennyi családot meglátogattuk, ismertettük a lakarékosság célját és jelentőségét, az eredmény: 88 új takarékbetétkönyv tulajdonos, így, november végén a nyilvántartott betétkönyveK száma 828, ez a szám eggyel több. mint ahány lakóház községünkben van. A takarékkönyvecskékben összesen több mint 400 ezer összegű betétet tartanak nyilván. Biró Károly éM.. isit. igazgató, a Hazafias Népfront községi titkára A Hazafias Nép+rontblzottság kezdeményezésére % nyírbátori járás községeita- A ben is megrendezték s Icarékossági napo'-tat. szervezők munkája sikeres eredménnyel zárult; s járás takarékbetét-állománya november folyamán 1 millió 500 ezer forinttal emelkedett. Ez az eredmény annak köszönhető, hogy a helyi párt és tanácsi szervek, valamint a Hazafias Népfrpntbüsottságok hatékony propagandamunkát végeztek. Kiss János Járási Népi rontb i zottság titkára Ismét motorra ültünk, hideg, esős időben, hogy talán most végérvényesen elintézzük ügyünket. Am Mátészalkán úgy tettek, mintha semmiről nem tudnának, pedig ők maguk rendeltek be minket. Igaz, a művezető megnyugtatott, legyünk csak nyugodtak, befizettük a bekapcsolás díját, az anyagot még a héten kiküldik a körzetszerelőnek, és még a hónap végére befejezik a bekapcsolást. Az Ígéret sajnos, ismét csak ígéret maradt. December elseje van, de még szó sincs a bekapcsolásról. Az iskolában már egy hónapja folyik az esti oktatás, lámpafénynél. Idős emberek is ülnek a padokban, akik tanulni szeretnének, de nem tudnak, mert nem látnak jól a lámpa gyenge fényénél. Üjabb batáridőt már nem kérünk. Szabó László ig.-tanító, Ty akod-Zsí rospuszta. Szép az őszi kalászos A lián tor Jánosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet november 27-ére teljesítette őszi mélyszántási tervét, mintegy 1260 holdon. A termelőszövetkezet a jövő esztendőben 800 holdon termel kukoricát, ebből 200 holdon vegyszere» '-yotnírtást alkalmaznak. Már megkezdték a vegyszerek kiszórását. A termelőszövetkezet tagjainak köszönhető, hogy az őszi kalászos vetés már olyan fejtett, hogy juhokkal kell legeltetni. 1500 juh járja naponta a vetéseket. Nagy Miklós SZB titkár jA VADASZ FERENC: I Atizenhrrmbdek TEL vs ESz a „ziccre” dolgozás azt jelentette, hogy egy-egy iparostól, vagy kereskedőtől kapott munkát a cipész, a saját lakásán készítette el. Kötelességévé tették, hogy a munkát idejében és megfelelő minőségben szállítsa a mesternek. Kurimszky szolgálati viszonyainak ilyentén való ismertetésével ki akarta védeni a környékbeliek közeledését. El kellett zárkozniok. nehogy bárkinek eszébe jusson bekopogni hozzájuk sarkalással, talpfoltozással. Megtartották a „lakásavatáet”. Nagyon szerény „családias” ünnepség volt ez. Cigi már egészen elszokott mindenféle társaságtól. Pista a lelkére kötötte; most azután amennyire csak lehet, kerüld a nyilvános összejöveteleket. Kurimszky jól tudta, az ilyen jellegű munka megköveteli a konspirativ előírások legszigorúbb betartását. A Bank utca huszonháromban a párt eg>' új nyomdája kezdi meg működését, s biztonságáért közvetlenül ők ketten felelősek. — A kedves felesége? — kérdezte ezekben a napokban az egyik barátkozó hajlandóságú szomszédasszony. — Olyan ritkán tehet látni... — ö, kézit csókolom, úgyszólván sosincs itthon —, hárította el Kurimszky tapintatosan a közeledést. — Textilgyárija jár, ha éjszakás nappal alszik, ba nappalos, korán lepihen. Nagyon igénybe veszi a munka. így ismertették étetkörüL- niényeiket a rokonsággal is, így lehetett megóvni magukat váratlan látogatóiktól. De azért, hogy a „jó családi otthon” látszata meg tegyen, bevitték a lakásba Piroska konyhabútorait. Ha valakit mégis be kell engedni, itt kínálják majd hellyel. lassanként kialakult a ziccre dolgozó cipész házi műhelye is; munkaasztalt vásároltak háromlábú székkel, kaptafát, néhány felsőrészt. dirib-darab bőrt, árt, csirizt, kalapácsot, faszeget — mindent, ami kellett. Nem jött senki, de azért a munkaasztalt mindig „melegen” kéllett tartani, olyan rendetlenségben, mintha gazdáira éppen akkor hagy (te volna abba a munkát. És kalapálni kellett akkor is. ha nem csinált cipőt Sűrűn, hangosan, szabályosan. Sosem tudhatja az ember... Lehet, hogy túlságosan jól sikerült a doiog, mert olykorolykor minden óvintézkedés ellenére is akadt kuncsaft. Az egyik bekopogott; Mester úr, ha nem alkalmatlankodom, hoztam volna egy kis munkát. Ne folyjon a hóié a gyerek cipőjébe. Szabódni kellett, hogy máskor ne jöjjön, mert iparengedély hijján ’ baj lehet a dologból. De ezt az egy párat már meg kellett csinálni: elesettnek látszott a „megrendelő”. Sápadt, vézna férfi volt, ínségmunkából élő munkanélküli. — Készen van, de mást ne tessék hozni, mert feljelenthetnek az Ipartestületnél, nem szabad ipart űznöm. Csak segéd vagyok — magyarázkodott Kurimszky. — Mennyivel tartozom a javításért? — Senunivel, ez a kis hulladék bár... semmi az egész. Naponta sokszor, sokáig kopogott a kalapács. Ha Piroska gépelt — stencilre írta a Pistától kapott szöveget —, a kalapács még sűrűbben. tűk. Azokat illették e jelzővel, akik nemcsak önmagukkal törődtek, hanem másokkal is. Ezen a hideg, havas január eleji délelőttöt) előkelő úr toppant a lift elé. Balázs Béla Hugó kormányfőiéi iácsos volt, a vállalat főnöke. — Vigyen fel, fiam — szólt kurtán. Túli fürge mozdulattal nyitotta ki előtte a lift ajtaját. Nem volt valami fényes, tükrös alkotmány ez a felvonó, de arra a célra megfelelt* hogy kiméi je a felfelé igyekvők szívét. Az „öreg” — így őszi-téli rendezvények Gulácson Guides művelődő község, — »gy tartják számon a járásban. Az őszi-téli rendezvényekről beszélgettünk Dani István népművelési ügyvezetővel. — Három ismeretterjesztő előadásunk volt eddig. Már a téli események zajlanak a községben. A jövő évben 50 holdas gyümölcsöst telepítenek a község határában, ezért időszerűnek tar tot* uk beiktatni az előadásso -ozatba a nagyüzemi gyümölcstelepítés témáját. Tavaly 110 holdas öntözéses konyhakertészete volt a tsz-nek, melyet a mezőgazdasági szakkör is segített a maga módszereivel. — Az idén létrehoztuk a gyümölcskertészeti szaikkört, ahol a szakemberek adják át tudásukat az érdeklődőknek. Majd arról szól a népművelési ügyvezető, hogy a gazdasági adottságok ismeretén túl más vonatkozásban is a helyi igényekre támaszkodik az idei népművelési terv. — Több éves tapasztalat a községben, hogy őszön, télen. sok gyermek betegszik meg, az egyik alkalommal az iskolád tanítást is szüneteltetni kellett. Ezért került sor már az „elején” egy egészségvédelmi előadásra a gyermekbetegségek megelőzéséről. Ezután a könyvolvasásról említi meg Dani István: — Jelenleg 1400 kötetünk van, négyszázzal több mint tavaly. A köny tárunk első félévi kötetforgalma 6400 volt, melyet jónak mondhatunk egy 1600 lakosú községben. Sajnos kevés a mezőgazdasági szakkönyv, mintegy 50 darab áll az olvasók rendelkezésére. A szakkönyv propaganda érdekében nemrég ankétet és szerzői estet tartottunk az egyik mezőgazdasági szakkönyvről. Az iskolaszerű oktatással szép eredményeket értek el Gulácson; — Nálunk beváltak az előkészítő tanfolyamok — mondja a népművelési ügyvezető. — Ezt az általános iskolába beiratkozott felnőtt dolgozóknak szerveztük meg. Tavaly negyvenhetén tettek sikeres vizsgát, az idén pedig hatvanhétén iratkoztak be az általános iskola V—Vili. osztályába. A népművelési tanács nemcsak papíron működik, ezt bizonyítják az üléseken felvett jegyzőkönyvek is. Legutóbb a község zenei kultúráját vizsgálták meg és hoztak határozatot. — Persze vannak gondjaink is. Nincs hol tartani egy rendezvényt, a fiataloknak bált, jelenleg nincs a községben kultűrház, a tsz mozijában tartjuk az ismeretterjesztő előadásokat, alkalmi összejöveteleket. Egy év múlva- épül fel több százezer forintos költséggel. Addig kultűrház nélkül kell megoldanunk a község művelődését. ÍPG) még hangosabban kopogott. Háztartásra se időből, se pénzből nem sok telt. A párt fizette a lakást, megvásárolta a felszerelést, küldte a papírt, a festéket. A párt szegény volt. Munkások filléreiből gyűlt össze minden pengő. Minden számított, a legkisebb kiadást is meg kellett gondolni. A pestújhelyi házikó új’ lakóinak éléskamrájában sose volt több két-három napra való élelemnél. Éjszakára vastag pokrocót erősítettek az ablakra. Kívülről ellenőrizték, nem látszik-e fény. Olykor reggelig folyt a munka: sokszorosítottak. Lehúzták a „Kommunista” friss oldalait. Szétterítve száradtak a lapok, aztán gondosan összerakták az olvasható példányokat, elkészítették a csomagokat. Néha, amikor a téli nap sugarai betévedtek a kis ház udvarára, a „cipészek” házatája megélénkült: kitették száradni a gangra a frissen felcvikkelt’ cipőt. A lehúzott stencileket odabent elégették, a hamut pépé gyúrták, .s éjszaka elásták a kertben. Ez sem volt elhanyagolható teendő, kiegészítette a „szerkesztőség és kiadóhivatal” megszokott munkarendjét. A A Fémlemeziparban fel-le járt a teherlift. Mióta az üzem hadimegrendelésen dolgozott a személyforgalom is megélénkült. A liftesfiú, szabad perceiben elnézte: jól öltözött látogatók —köztük minisztériumi tisztviselők — jöttek-mentek. szinte szünet nélkül nyílt és csukódott az igazgatóság ajtaja. Túli István a huszonöt éves liftes. Kitanult férfiszabó volt. De örült, hogyha már a szakmájában nem iá, legalább itt dolgozatott, kereshetett valamit. Azok, akiknek a véleménye a munkások között a legtöbbet számított, őt is a „rendes emberek” közé sorolemlegették egymás köaott a munkások —, stuszogott. A liftes még sose látta ilyen közelről. Máskor a lépcsőn ment fel; szembe a főbejárattal. — Mi újság fiam? — kérdezte, éppen csak, hogy szóljon valamit. — Nincs semmi különös, vezérigazgató úr — válaszolta Túli. — Dolgozgatunk* csak hát... — Valami bajod van? — Köszönöm az érdeklődését vezérigazgató úr, nincs semmi bajom. — Akkor miért lógatod az orrod? A liftes végignézett a* oposszumbundás, keménykalapos uron. Tekintete megpihent habfehér selyem salján. Mit mondjon? Aztán gondolt egyet: Kimondom én, ha kiváncsi rá... — Kevés a pénz, móltóságos uram. A testes férfi arca elborult. Először mintha szólni akart volna, de úgy látszik meggondolta:, végigmérte Túli Pistát, köhintett, nem válaszolt. Amikor a fiú kinyitotta előtte a liftajtót és illően utána köszönt, fejbiccentósre se méltatta. Túli azért nem felejtette el ezt a találkozást, mert néhány nappal később újra meglátta Balázst a gyáriján. Éppen a portán volt dolga, amikor belépett a kapun. Szívesen invitálta volna a lifthez, de a hatalmas úr keresztülnézett rajta, akárha üvegből lett volna. Felszegte a fejét, elment mellette, gyalog vágott neki a lépcsőnek. Törd ki a nyakad — gondolta Túli. Elfogta a nyugtalanság: sose jó, ha a vezér haragszik valakire. (Folytatjuk} ^ftfagyararszáf 1063. december 4. .1
