Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-04 / 283. szám
myó Zoltán és if j. lukacs Irtván a hízóba állított süldőket etetL Őszi munkák után Szamosújlakon Bürokrácia űmikor Kábái József nagyllói lakos másfél éve (1962 i us 7-én) szabályszerű 'kkel befizette száz forint tzegű adóját a nyíregyházi rosi tanács pénzügyi oszya egyenesadó beszedési ímlájára, még maga sem ndolhatta el milyen halváit jár meg a pénz, s a bevetője. A posta tévedéséből a nagyítói tanács pénzügyi osztóihoz került a száz forint, illő látta, hogy az összeg a iregyházi adóhivatalé, ezért küldte a száz forintot a yán tanácsnak, ahonnan visziküldték Nagykállóba az szeget. A kallói tanács már m tudta mit csináljon, elnyvelte a száz forintos ót. Csakhogy a nyíregyházi nziigyi osztály követelte ibaitól a pénzt, amit a ma nála lévő csekkel hiába szolt a befizető. Sok utánarás után tűnt ki: valóban zbai József a pénz igazi .zdája, s a posta tévedését a dregyházi adóhivatal tévese tetézte. A nagykállói taícson jegyzőkönyvet vettek l az esetről, s megígérték, imarosan intézkednek, az lóösszeg rendeltetési helyékerül. Ez hat hónappal ■előtt történt. Már azóta is bbször utaztak e miatt Kait és felesége Nagykállóba ■ ugyanis közben Nyíregyízára költöztek. Az eredóny, hogy legutóbb azt köilte velük a városi tanács inzügyi osztálya: a késedéül miatt 20 forintos kamat •rheli már a 100 forint adót. Nem csoda, hogy Kábái ózief már nem bírja türelmei ezt a rajta kívül álló kokból bekövetkezett labdaítékot. És joggal kérdi a lásfél éves huzavona után: ajon betartják-e tanácsainkul az ügyintézést gyorsító, önnyítő országos határozatoat? Vagy erre az esetre is voatkozik a Minisztertanács taácsszervek osztálya vezetőének a napokban sajtóban i megjelent nyilatkozata, mely szerint „tanácsi dolgoóink egyrésze még nem érzi át ■.ellöképpen a rábízott feldat súlyát, s helyenként ri<eg, lélektelen ügyintézéssel •ét a közösség ellen...” Röviden: mintapéldája ez - i bürokráciának! (kJ) (Tudósítónktól.) A szamosújlaki üj Élet Tszben november közepére az őszi mélyszántást is befejezték a földeken. A 150 hold gyümölcsös talajmunkáiról sem feledkeztek meg: a faközöket traktorral, a faaljakat láncon vontatott fogatos ékével szántották meg. Az eredményt úgy érhették el, hogy a szövetkezet valamennyi tagja derekasan kivette részét a nagy őszi munkákból. 142 vagon almát szüreteltek le, 70 százalékos exportminőségben. Az almatermésért a szövetkezet több mint hatmillió forintot kapott. A gyümölcstermesztés mellett nem feledkeznek meg a másik fontos jövedelemforrásról, az állattartásról sem. A területét tekintve kis szövetkezet már hízóba állította az 1964 első félévben értékesítésre szánt ötvenkét süldőt, s ezeknek az eladását márciusra tervezik. Darabos László. ,Ha mégegyszer húszéves lehetnék../ A nevelőszülők —- Lakatos szakma és a háború A váltókezelő visszaemlékezik Darabánt Endre el sem tudja titkolni meglepődését: erre a kérdésre nem számított. — Olyan szépnek tűnik, hogy nem találok rá méltó választ. Tehát miként is irányítanám az életemet, ha mégegyszer, mondjuk most húszéves lehetnék? SZÜKSÉG ÉS „LEHETŐSÉG“ Tekintete messzire réved, mintha csak azt mondaná, te jó é& hogy eltelt az idő! Még csak tegnap volt, hogy apja kivándorolt Amerikába szerencsét próbálni, s többet sem hallottak róla. Tisztán él emlékezetében anyja temetése is: ő akkor már ötéves volt, teljesen árva. —> A nevelőszülőknél korán megkóstoltatták velem a asenvodést. De tűrtem, hálás vol-Beíejezte éves tervét a nagyhalászi üzem Tegnap, lapzárta előtt a következő tartalmú táviratot hozta a postás szerkesztőségünkbe: örömmel jelentjük, hogy 1963 -éves termelési tervünket kivétel nélkül, mind az öt üzemrészünkben november 30-ával teljesítettük. Dolgogozóink helytállásának köszönhetjük, hogy az év folyamán sok nehézséggel küzdő üzem végül is határidő előtt tett eleget kitűzött feladatának. ígérjük, hogy továbbra is tartjuk ezt a lendületet, így segítjük elő a szocializmus mielőbbi felépítését. A nagyhalászi kendergyár vezetősége. A szerk. megjegyzése: A nagyhalászi üzemben ma már nem csak ke ndert tilolnak, kócot ráznak. Több millió forintos befektetéssekkel évről évre bővítik, korszerűsítik az üzemel. Automata gépsorok könynyíttk meg az ott dolgozók munkáját, porelszívó berendezések védik á dolgozók tüdejét. Itt készülnek a matracok és itt kezdték el először a melléktermék hasznosításából nyert pozdorjabetétes bútorlapgyártást. Jelentős, milliókat kitevő devizaforíntohat mentenek meg vele a népgazdaságnak. tam, mert később itt szereztem meg a lakatos szakmát. Ma azt mondják a fiatal szakmunkásra: előtte a nagy lehetőség, válogathat. Darabánt Endre előtt 18—20 éves korában nem állt nagy lehetőség. Szakmájában nem kapott munkát, katona lett, leszerelés után beállt a vasúthoz váltókezelőnek. — Ha most kezdeném az életet, kapnának utánam a lakatos szakmában. Más a világ, jobb, mint az én időmben. Dehát vasutas lett, már több mint 30 éve áll a pályán. Szerelvények jönnek, vonatok mennek, s Darabánt Endre mindennap úgy áll munkába ma is, mintha először foglalná el posztját. — A szükség vitt a vasúthoz, de mindig becsültem a munkámat, a kenyéradómat. Ezt akkor sem tudnám másként csinálni, ha ma állítanának erre a munkára. Mór kérdezés nélkül mondja: nem akar általánosítani, hiszen sok rendes, szorgalmas fiatallal találkozik manapság is, de vannak olyanok, akik átjáróháznak tekintik munkahelyüket. Meg sem melegednek, máris máshová kacsingatnak. — A háborús évek elején találkoztam egykori tisztemmel, aki ígért fűt fát, jómódot, sok pénzt, könnyű életet, csak menjek hozzájuk. Maradtam. Tudtam, hogy az ilyen magamfajta szürke munkásember is előrejut egyszer. FELEITENI, TALPRAÁLLNI... Háború után az ő családjára nem sütött fel mindjárt a nap. Házukat telitalálat érte, egyik fia a menekülés közben tüdőgyulladást kapott. meghalt. A másik visszamaradt, robbanószert talált, felrobbant a kezében. Űjból temetés. — Nekidőltem a munkának, felejteni, vigasztalódni, s újból tilpra állni. Felnevelte, taníttatta megmaradt két gyermekét, lakást kapott, s munkahelyén többször is elismerést. — Ekkor döbbentem rá valamire, amit mindenképpen másként alakítanék az életemben. Ha folytattam volna az egykori hat elemit, magasabb beosztáshoz jutottam volna. De tudja, hogy van az „szezon végén”... ötvenkilenc éves vagyok, még egy év és búcsúzom. „TANULNÉK, SOKAT TANULNÉK..." Mégis azt mondja, nyugodt lesz a lelkiismerete, amikor leköszön majd a vasúttól. Ha most lépne be, sokmindent megismételne a szokásaiból. Egyidőben szenvedélye volt a kugli, később a mozi, de soha semmit sem vitt túlzásba. S ha előtte lenne még újabb 30 év, megintcsak mértéktartóan élne, hogy senki sem hinné róla — akár most — éveinek magas számát. — Tudom én, hogy nemcsak a világ változott meg azalatt a három évtized alatt, amig én ott álltam a sínpár mellett, hanem nőttek az igények is. De az a jó, hogy ugyanez történt a lehetőségekkel., is. Nem szárnyalna képzeletem a felhők felett, csak mindig a valóság szépségeit keresném. Mindenekelőtt tanulnélc, sokat tanulnék. Angyal Sándor Év végére ötveit tefbegyüftöt átadnak a termelőszövetkezeteknek Beszélgetés Szendrei Istvánnal, a tejipari vállalat igazgatójával Szendrei Istvánnak, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatójának szobájában egy megyei térkép van. — Ez a legújabb — mutatja. — A községeket jelző piros karikák azt jelzik, ahol a tejbegyűjtőket már a tsz-ek kezelésébe adtuk. Szám szerint 34 ilyen község van. Különösen a csenged járásban sok a pirossal jelzett község. — December elsejével számuk 42 lesz, mert a tiszalöki járásban minden tejbegyűjtöt átadunk a szövetkezeteknek — folytatja. — Év végére félszáz lesz s az 1964-es esztendőben a másik ötven is átadásra kerül. így a jelenlegi 286 iejbegyűjtőből jövőre már 100 a tsz-ek tulajdonát képez’. Tervük az, hogy az ötéves terv végére, 1965-re valamennyi tejbegyűjtöt a szövetkezeteknek adják át, — Ennek a lépésnek óriási politikai és gazdasági jelentősége van — tájékoztat. Hiszen a tejbegyűjtők berendezéseinek és gépeinek nagy része is a termelőszövetkezetek tulajdonába kerül. Az épületek, 50 tejhűíőberendezés, szivattyúkkal, tartályokkal együtt, 25 fölözőgép, a tej vizsgálatához szükséges berendezések és felszerelések is a tsz-ek vagyonát képezik majd. Mindez a tsz-ek gazdasági megerősítését • szolgálja, s erősíti a szocialista tulajdonviszonyokat falun. Szükséges látni, hogy a jövőben a szövetkezetek állatállománya szaporodik, s ez megköveteli a fokozottabb beruházásokat. Ez az intézkedés viszont megkönnyíti a szövetkezetek gondjait, nem kell pénzt fordítaniok új tejházakra, berendezések vásárlására. — A tejkezelőink is a szövetkezetek állományába kerülnek. — Hatvan emberi Közülük 50 kiváló szakmunkás. ők is a tsz-ek gazdálkodásának eredményességét szolgálják. Segítjük úgy is a tsz-eket, hogy a tőlünk átkerült ipari munkások fizetésének biztosítása érdekében költségtérítést utalunk át a szövetkezetek részére, s bizonyos összeggel továbbra is gondoskodunk a tejházak fenntartásáról. Nem volt zökkenőmentes az intézkedések foganatosítása. Különösen azok részéről volt tapasztalható az aggály, a kétkedés, akiknek egy-két év hiányzik a nyugdíjból. De a másik oldalról, a szövetkezetek részéről is találkoztak itt-ött nem kellő megértéssel! — De ez is megoldódott. Gondoskodtunk arról a szövetkezetekkel együtt. hogy a tőlünk átkerülő ipari munkások o szövetkezetben is mint ipari biztosítottak dolgoznak s így azok a szakmunkások, akik életük nagy részét ennek a szakmán nir szentelték, nem szenvednek hátrányt a nyugdíjban sern — nyugtatja meg a kétkedőket Szendrei elvtárs. örvendetes, hogy a tsz-elnökök tobbsiége megértesse» fogadta ezt az intézkedést,. Mester János a nyírgyulaji Petőfi Tsz elnöke kijelentette: „Hasznos ez az intézkedés, mert az érdekek közelebb kerültek egymáshoz, s még inkább feladatunk lett a háztáji állatállományi ól való gondoskodás.” Hasonlóan nyilatkozott a gacsályl Dózsa Tsz elnöke, Belke Sándor is. — Akad azonban probléma is — sorolja Szendrei elvtárs. — Mérken például csupán azért nem vette át a tsz a tejbegyűjtöt, mert egy korábbi tsz közgyűlési határozat kimondta, hogy ipari biztosításhoz nem járulnak hozzá. Pedig az itt dolgozó tej kezelőnkkel, Szabó Géza bácsival jól járnának. Kiváló szakember, s csupán másfél éve hiányzik a nyugdíjazáshoz. — Most nagyobb lehetőség nyílik a tejkezelők munkájának a társadalmi ellenőrzésére is. Sokan nem is gondolják, hogy a tej nem pontos mérésénél bekövetkezett egy-két deci tejből származó összeg évente hány százezer forintra rúgott. Ezt ml adó címén fizettük be. Most ez a pénz is a szövetkezet kasszájában marad. Nagyon lényeges, hogy a tsz-ek vizsgálják meg a feltételeket, s iia úgy látják: biztosítottak, vegyék át a tejbegyűjtőket. Ez jó hatással lesz a falu politikai, gazdasági és kulturális életére, az emberek gondolkodására. Farkas Kálmán. 31 ezer held új gyümölcsös 25 ezer hold szőlő Nagyarányú telepítés az Idén a termeld• szövetkezetekben és az állami gazdaságokban A Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályán tájékoztatásul közölték, hogy s gyümölcsfafélékből az idén november végéig több mint 31000 holdat telepítettek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Ez az évi előirányzat kereken 129 százalékos teljesítésének felel meg. A szőlőtelepítésnél ugyancsak kimagasló eredmények születtek. Az évi előirányzat 18100 hold volt, s november végére országosan 25 ezer holdat ültettek be szőlővel, vagyis több mint 39 százalékkal teljesítették túl az évi előirányzatot. Különösen jó munkát végeztek a gyiimölcstelepítésben a Pest megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, viszont Szabolcs-Szatmár megyében nagyobb elmaradás mutatkozik. A telepítés fokozódó ütemére jellemző, hogy az ötéves terv első esztendejében 13 700, a másodikban 16 800, a harmadik évben több mint 31000 holddal növelték az ország gyümölcsöskertjeit. A szőlőtelepítésnél viszonylag még nagyobbak a „lépcsőfokok’’: 1961-ben 6900, tavaly IC 900, a% idén pedig 25 000 holdat ültet-Jjf», A telepítési idény befejeztével most a minisztérium szakemberei arra hívják fel a termelőüzemeket, hogy a kiszállított, de el nem telepített facsemetéket, oltványokat mielőbb gondosan raktározzák el fagymentes pinoékbe, vagy vermeljék el vastagon, mert a mínusz 5 fokos fagyok már elroncsolják a gyökérzetet. A gazdaságok egyúttal gondoskodjanak arról is, hogy az elraktározott csemetéket, oltványokat, megvédjék a nyúl rágás ellen.
