Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-03 / 282. szám

Hazánk és a nemzetközi munkamegosztás 'olgai olaj érkezik hozzánk Barátság kőolajvezetéken, yjet és csehszlovák villamos rgia a nemzetközi Béke táv­­etéken, olcsó szovjet vízi ■rgiával kohósítják majd a gyár timföldet aiumíhium­­örülünk, amikor árról lünk, hogy gazdag rézlelő­­yeket tárnak fel Lengyelor­­gban, Bulgáriában a cink­­jlombányászat fejlődik. Kin­­eéppeben foszforitbánya il. Valamennyiünket gazda­­gyafapít a szocialista or­­gok természeti kincse. Egy sit máris magunkénak érez­­£ ezeket az értékeket és sok­­inkább így lesz, ha majd :ös beruházások formájában ragi eszközeinkkel szintén izájárulunk a KGST-onszá­­c természeti kincseinek ki­rázásához. Országunk sűrűn lakott, egy áyzetki lomé tereft 107 ember Viszonylag fejlett a hazai dolgozóipar, á rtyersanyag­­energiabázis viszont szegé­­es. Ilyen adottságok mellett portigényünk az ipar és az tszínvonal fejlődésével egy­­növekszik. Évente hatalmas riegti nyersanyagot importá­­ik: 1,5 millió tonna kőolajat izai termelésünk mintegy Ö4 izalékát), kétmillió tonna sércet (termelésünk mintegy t és félszeresét), 910 ezer ma kohókokszot (termelé­­nk másfélszeresét), 19 ezer ina nyersbőrt (termelésünk i-szeresét), 62 ezer tonna opotöt (hazai szükséglet tel- i egészét). Ugyancsak sok er tonna gumit, gyapjút, ínesfémet, fát, vegyiányagot, űtrágyát hozunk be. Nyersanyag-helyzetünkön ki­ll, a viharos technikai fejlő­­is is a szocialista nemzetkö­­munkamegosztás fejlesztését iégeti. A gépipari gyártaná­nk, termékféleségek száma a már eléri a félmilliót. Ízen belül az egyes termékek ■er és néha tízezer alkatrész­ül állanak.) A vegyipar is kö­­ilbelül 200 ezer féie anyagot, kket termel. Ennyifajta tér­iek, ^(fejlesztésére és gazdar igós gyártására ma már ném­ák egy tízmillió lakosú kis rszág, hanem egy közepes agy egy nagy állam se lenne épes berendezkedni. Csakis nagy sorozatok esetén lehet a gyártást gazdaságosan gépesí­teni, automatizálni, s megfe­lelő szellemi erőt koncentrál­ni a termék minőségének és korszerűségének szüntelen fej­lesztésére. (Félmillió gépipari gyártmány kifejlesztéséhez és világszínvonalon Való tartásá­hoz a kutatók és mérnökök százezreire, millióira lenne szükség.) A gépkocsiipafban a technika fejlődésének mai Színvonalán évi 600 ezer da­rabnál kezdődik a gazdaságos gyártás. Hasonló sorozatnagy­ság szükséges a háztartási hű­tőgépek és mosógépek gyártá­sában is. Ha beruházási eszkö­zeinket gazdaságosam koncent­ráltan, vagyis világszínvonalon akarjuk felhasználni, optimális nagyságú üzemeket kell ter­veznünk és építenünk. Vi­szonylag kis belső fogyasztó piacú országunk nem tehet en­gedményeket a korszerű üzemi nagyságok rovására, csak ab­ban különbözhet olyan fejlétt és hatalmas országoktól, mint a Szovjetunió, illetve az USA, hogy lényegesen kevesebb ter­mékfajtát gyárt. Ha tehát hazánk nem akar lemondani a technikai fejlődés előnyeiről, gyorsan és egészsé­gesen kívánja fejleszteni gaz­daságát, akkor érdekelt a nem­zetközi kapcsolatok szüntelen bővítésében. Ez többek között äzt jelenti: lemondunk a ná­lunk felhasznált termékek egy részének gyártásáról, hogy má­sokat viszont a belső szükség­letet lényegesen meghaladó, nagy, gazdaságos sofözathan állíthassunk elő, ezekből több baráti ország, Sőt tőkés fo­gyasztó szükaéleteit kielégítve. Mezőgazdaságunk korszerű ké­miai növényvédelme például nagyszámú, az esetek többsé­gében viszonylag kis mennyi­ségű növényvédőszert igényei. A hatóanyaggyártás hazai Szükséglétre csak néhány száz tonna kapacitású, korszerűtlen kisüzemek építését tenné le­hetővé. Ezért a hazai adottsá­gok alapján mintegy 10—13-féle növényvédöszef, korszerű nagyüzemi gyártására rendez­kedünk be, a termelés jelen­tős részét exportáljuk. A szocialista nemzetközi müükafnegosztás egyik fontos eszköze annak, hogy lépést tartva a Viharos gyorsaságú műszaki, technológiai fejlődés­sel. békés gazdasági versenyben győzzük le a fejlett tőkés orszá­gokat. Az összefogás meghat­­ványozza valamennyi szocia­lista ország energiáit és szó szerint Új termelőerőket te­remt. A szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében minden ország azokat a ter­melési ágakat fejleszti, ame­lyek természeti, műszaki, gaz­dasági adottságai az adott he­lyen a legkedvezőbbek, ame­lyek termelékenysége nemzet­közi szinten is a legnagyobb. Ahoi gazdag, jó minőségű szénlelőhelyek Vannak, közel á föld színéhez, Szokat érdemes kiaknázni, & nefii éélözefü másutt ezer méter mélységben alacsony tefmelékehységgei báhyászkodiii. A szénért, ola­jért, acélért, a nálunk gazda­ságosan előállítható alumínium késztermékekkel, autóbuszok­kal, Személyvagonokkal, s mű­szerrel, televízióval, motor­vonattal, D—4 K traktorral stb. fizetünk. Nem nemzeti katasztrófa tehát napjainkban hazánk nyersanyag- és ener­giahelyzete. Csak számoljunk ezzel reálisán, s beilleszkedve a szocialista országok gazda­sági közösségébe, adottságaink legmegfelelőbb muhka és szel­lemi igényes ágakban a mű­szer- és híradástechnika, a gyógyszeriparban olyan nevet szerezhetünk magunknak, mint a kicsi és minden nyersanya­gát külföldről beszerző Svájc a fihommechahikában. Ä KGST-országok fejlődő együttműködése növeli ver­senyképességünket a tőkés vi­lágpiacon. Most a szerszámgépgyár­tás szakosítása után kevesebb típus fejlesztése és gyártása módot ad minden országnak a világszínvonal elérésére, s ez megsokszorozza a KGST-tag­­államok versenyképességét a nyugati piacokon. A világos célok ismeretében üzemeink és vállalataink kez­deményezzék maguk is bátrab­ban a kölcsönösen előriyös nemzetközi kapcsolatok sok­rétű fejlesztését. Következetes és gyakorlati pártmunka Beszélgetés Csepelyi Tamás elvtárssaí, a nagykállóí járási pártbizottság titkárával Több s*aknmnkasra van saiikség az állami gazdaságokban Is Téli tanfolyamok a szakképzettség növelésére A mezőgazdaságban a ter­­nelés fokozása, a minőség javítása érdekében sok új zafcmunkásra van szükség. Yz állami gazdaságok hlva­­ottaik ebben is példát mutat­­ü; erről beszélgettünk Bocsi Miklós elvtárssal, az állami Gazdaságok megyei igazgató­sága oktatásé előadójával. — Milyen az állami gazda­ságok állandó fizikai dolgo­mnak szakmai képzettsége? — A korábbi évekhez ké­pest jobb, de nem mondhat­juk, hogy minden rendben ran — állapította meg Bo­rsi elvtárs. Szakvégzetteknek kell lenni a növényvédelem­ben dolgozóknak, magtárosok­­nak, tejház kezelőknek, mé­hészeknek, a szarVasmatha­­tenyésztésen belül a borjú­­nevelőknek. Sajnos, a köve­telmény teljesítése még műi­dig hiányos. Egyedül a nö­vényvédelemben biztosított a kellően képzett dolgozók szá­ma. Feltétlenül tovább kell jutnunk. Jó lehetőséget ad erre a tél, amit igyekszünk is kihasználni. — Hány szakmában meny­nyi felnőtt dolgozó tanul szakmunkástánfotyainon? — A kellő előkészületi szervezés meghozta az ered­ményt: több jelentkező van, mint eddig bármikor. Bét szakmából 31 tanfolyamon több miht félezer, pontosan 554 fő vesz részt üzemi szakmunkásképző tanfolya­mainkon. Legkedveltebb, s egybeh legnépesebb is a gyümölcstermelés szak. Leg­jobban elhanyagolt volt ed­dig a szarvasmarha tenyész­tés és a szántóföldi növény­termesztési szakmunkások képzése. Most ezekre a tan­folyamokra is a vártnak meg­felelő létszámban jelentkez­tek. Kisebb létszámmal — 15—20 fős — külön saölőter­­melési, sertéstenyésztcsi, fe­jőgépkezelői és juhász szak­munkásképzés Is tesz. — A szakoktatáson belül tervezünk két-három hetes baromfi tenyésztési tan folya­mot, mely bennlakásos lenne a nagykállóí szakiskolában. Bízunk benne, hogy ez a tervünk is sikerül. — Van-e elegendő szakem­ber a tanfolyamok vezetésé­té* — Ezen a téren nincs fennakadás. Minden gazda­sagunkban kerül jól képzett szakspecialista, aki szívesen vállalja a dolgozók szerve­zett képzését. Az oktatás ide­jére megfelelő helyiségek biz­tosításáról a gazdaságok ve­zetői gondoskodnak. Egyéb­ként a szafcmunkástanfolya­­mok nálunk december 15 után kezdődnek és heti két­szeri foglalkozással három hónap alatt fejeződnek be. — Tankönyv segítségével vagy csak előadások alapján tanulnak a jelentkezők? — Mindkettő segítségével. A tanfolyam sikeres végzésé­hez természetesein nyomtatvá­nyok, tankönyvek is a kí­vánt mennyiségben állnak rendelkezésre. — Újszerű nálunk, hogy a csak alapfokú traktoros kép­zettséggel rendelkezőknek is lehetővé tesszük a szántóföldi növénytermesztési szakmun­kásbizonyítvány megszerzé­sét. Az csak jó lehet, ha traktorosaink a különböző szántástípúsok ismerete mel­lett tisztában lesznek a gépi növénytermesztés alapfogal­maival, körülményeivel is. — Megemlítem még — tette hozzá Bocsi elvtárs —, hogy oktatásunkban egyálta­lán nem zárkózunk el tsz­­tagok részvételétől. Sőt! Pél­dául az elmúlt évben J6 helyi szövetkezeti tág járt rendszereseit a Balkányi Ál­lami Gazdiaség kertészeti szakmunkásképző tanfolya­mára. Az ilyen kezdeménye­zést mindenkor szívesen vesz­­szük, amennyiben tematikánk és kijelölt időnk áz érdeklő­dő szövetkezeti tágoknak megfelelő. Asztalos Bálint, Csepelyi Tarhás elvtárs sze­mélyében új, de tapasztalt titkár került az MSZMP Nagykállóí Járási Bizottsága élére. Bem volt könnyű meg­válnia a fehérgyarmati járás­tól, ahol csaknem tizenhárom esztendeig dolgozott pártmun­kásként. Nagy része Van ab­ban, hogy á fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei az utóbbi évek során tovább erősödtek, gazdagodták. — Még öt hátlapja 9ines hogy Nagykálóba kerültem. Űj mindén — mondja miközben az asztal mellé telepedünk, hogy szót Váltsurik árról, ho­gyan érzi magát a* ö) fié­­lyeh, milyen gondok foglal­koztatják. Most isthérkédém. Járásunknak 3 községé vsH, l2l taiijtai települése) köztük 29 olyan, melyeknek a la­kossága 500—1000 között Van. Különösen ez szokatlan ré­szemre, s teljesen űj mühka­­(stílúst követel a pártmunká­­ban. Járásunknak 73 ÓÖ0 hold földje, 41000 lakosa, íi tsz-e és 1Ö tezes-je van, Máf ezek a számok is mutatják, hogy hagy az a terület, amelyen a járási ptóbizdttságnak dolgoznia kell, s el szeretném Oszlatni dzt a korábbi néze­tet, mely szerint eft a járást ä kicsik között tartották szá­mon. — Milyen gondok és fel­adatok foglalkoztatják jelen­leg a pártbizottságot és sze­mély szerint a járási titkárt? — Néhány hónapos itt lé­tem alatt arra törekedtem, hogy amennyire lehet, ismer­jem meg a járást, az embe­reket, vezetőket, a gondokat és problémákat, s próbáiam megkeresni azokat a lehető­ségeket. amelynek feltárásá­val »elősegíthetjük a járás fejlődését. Úgy látom, hogy á járási pártvezetésnek kö­zelebb kell kerülnie a gya­korlati problémákhoz, s sza­kítani szükséges a prákílcís­­ta, az élét kérdéséit ttferíi élerriző. sablonos päHtriuhkä Stílussal. — Őszintén meg kell mon­danom, hogy a járási párt vb. irányító munkájú áz el­múlt időben nem érvényesült megfelelően a politikái, gaz­dasági és a kulturális élétbe fi. Ezért is Varthak égető prob­lémák, amelyek sürgős meg­oldásra várnak. Legfonto­sabb á gyenge tsz-pártsztrve­­zetek erősítése, irányító mun­kájuknak. a vezetés színvo­nalának javítása, s az, hogy az elkövetkező időbeli á párhnUnka öncélüságát fel­váltsa d gazdásági eredmé­nyekért folyó következetek kitartó munka. Kezd megerősödni a köl­csönös bizalom, eredményeket érünk el, melyet bizonyít az is, hogy — noha voltak zök­kenők — időben végeztünk a vetéssel és a betakarítással. — Hogyan alakul a párae­gyelem a határozatok végre­hajtásában? — Rendet kell teremteni itt is. Voltak ugyan a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak is megfelelő) a gondokat enyhítő határozatai, csak sajnos hiányzott a Ve­zetésből a következetesség) s netft Utolsó sorban a kommu­nisták részéről a fegyelem, Nemrégiben éppen a hatá­rozatok Végrehajtásával fog­lalkoztunk. Megvizsgáltuk a járási tanács tevékenységét. Megállapította a pártbizott­ság, hogy á munka Sok eset­ben formális, nem kísérik fi­gyelemmel a határozatok sor­sát, s emiatt a gyakorlatban problémák jelentkeznek. Kü­lönösen észlelhető volt ez a tsz-ekkei, tszcs-kéi kapcsolat­ban, az alapszabály betartásá­nál és a gazdasági tevékeny­ségben. Jellemző) bár kirívó példa az, hogy á nagykállóí Zöld Mező Tsz-ben több száz má­zsa műtrágya hévért raktá­ron vagy a földek szélén évek óta, s egyes szakembereiméi még Olyafl szemlélettel is találkoztunk, akik kétségbe vonták a műtrágya termést fokozó hatását. — Möst rh| a fő gondjUk? Az a járá9l öártbiroítság gondja, hogyan tudnánk rö­vid időri beíiií feíanieltii § járást a többi színvonalára. Ha korlátozott mértékben is, de úgy látom) hogy a felté­telek megvannak. A járási párt- és tanácsi vezetés sz-ta- Vonala javul, az emberek bi­zalommal vatifiák iiöZzárik. s vigyázunk arra, hogy áll' megőrizzük. Ennek érdeké­ben jáVítjuk a pértthunfca. a pártvezetés stílusát. legutóbb Bökönyberi tartottuk meg « jáfési párt vb. tanácskozását. £>e előtte á Vb. tagjai a hely­színen tanulmányozták a ía­­lu, a tsz gondjait, problé­máit. Érzékeny pont a ta­nyákon élő lakosság göüd­­ja, hisz nem kevesebb biint 14 000 embert érint, Régeb­ben alig és ritkán fordultak meg ezeken a helyeken a mi pártmunkásaink, népnevelő­ink. Erre is nagyobb gondot kell fordítanunk. Farkas Kálmáft, A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet készítményei nem­csak belföldön, de külföldön is elismertek. Kozák Piroska ét Ferencz Anna a „torontáli” részleg ügyeskezű szőnyegszövői. Foto: Hamniel József, ífi igazgató került a v Szémellenzo Művek élére. Bemutatkozása után megkérte a főkönyvelőt., hogy küldje át valakivel az. előző év termelési kimuta­tását. Pár perc múlva ala­csony, kopasz, szomorít kül­sejű, ötvenöt év körüli em­berke kopogott be és haj­longva adta át az adatokat tartalmazó iratokat. — Milyen beosztásban van nádunk, kedves kartár­sam? — kérdezte az igaz­gató. — Segédkönyveid vagyok — hangzott a válasz. — Mióta van a vállalat­nál? — Harminckét éve. A maszek tulajdonosnál is dolgoztam. — És ilyen hosszú ideig alacsony beosztásban ma­­tadt? A segédkönyvelő felsóhaj­tott: — Mindig peches voltam... Peches kibic... — Kibic? Hogy értsem eztt — Nem akarom igazgató A peches kibic elvtársat fárasztani. Hosszú történet. — Csak mondja el nyu­godtan. Kiváncsivá tett. Foglaljon helyet. A könyvelő leült: — Köszönöm. Hol is kezdjem? Ézerkilencszázhar­­mincegyben kerültem ide. öt évvel később főnököm behívott és közölte velem: a főkönyvelő nyugalomba megy, valószínűleg engem nevez ki a helyébe. Megkö­szöntem a bizálmat. Har­madnap vidékről vendégem érkezett és este egy divatos zenés kávéházba mentem vele. Pechemre a szomszéd asztalnál a főnököm ült bi­zalmasan kettesben, egy fia­tal, kacérul Viselkedő lány­nyal. Másnap ridegen fo­gadott, nem tudta megbo­csátani, hogy észrevettem őket. Tudtomra adta, hogy nem én, hanem a kartár­sam lesz a főkönyvelő. Felsóhajtott: — Azóta nyomon követ a pech. Legalább fél tucat hasonló esetet tudnék fel­sorolni azokból az időkből. — Na és negyvenöt után? — Azt hittem, most vég­re... De az én kibic-pechém. Az új igazgató szenvedélyes, de rossz sakkozó vált. Partnereket keresett. Ket­ten jelentkeztünk: egy kol­légám és én. Mondanom se kell, állandóan kikapott tő­lünk. Ha nem velem ját­szott, akkot kibiceltem. Azt még valahogyan el tudta viselni, ha én megvertem, de áz nagyon elkeserítette, hogy tanúja vagyok a Vere­ségnek. A nálamnál gyen­gébb ellenfél Is folyton megmattolta. Lassan-lassan meggyűlölt. Amikor ismét főkönyvelő változás volt, megint nem én voltam az, akit kineveztek. — Hát bizony balszeren­cséje volt ezekkel a kibi­celésekkel, de ne féljen, én gondoskodtam arról, hogy képességéinek megfelelő be­osztást kapjon. új üze­münkben úgyis önálló fő* könyvelő kell, elintézem, hogy megkapja az állást. Harmadnap behívúlta az új üzem igazgatója. A terv­osztály vezetőjével tárgyalt. — Üljön le, maga előtt nincs titkunk. És nyugodtan megbeszél­ték, hogy fiktív tételekkel felemelik a raktárkészletet, mert. el kell tüntetni a mér­leghiányt. — Amint látja, bizalmasan felfedtük maga élőit kár­tyáinkat. Úgyis maga írja alá a jelentést, mint új fő­könyvelő. — Köszönöm — hangzott a válasz, — de én erre al­kalmatlan vagyok. Világ életemben rossz kibic vol­tam. Tessék engem meg­hagyni az eddigi beosztá­somban. Palásti László, 1963. december 3. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom