Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-03 / 282. szám
Hazánk és a nemzetközi munkamegosztás 'olgai olaj érkezik hozzánk Barátság kőolajvezetéken, yjet és csehszlovák villamos rgia a nemzetközi Béke távetéken, olcsó szovjet vízi ■rgiával kohósítják majd a gyár timföldet aiumíhiumörülünk, amikor árról lünk, hogy gazdag rézlelőyeket tárnak fel Lengyelorgban, Bulgáriában a cinkjlombányászat fejlődik. Kineéppeben foszforitbánya il. Valamennyiünket gazdagyafapít a szocialista orgok természeti kincse. Egy sit máris magunkénak érez£ ezeket az értékeket és sokinkább így lesz, ha majd :ös beruházások formájában ragi eszközeinkkel szintén izájárulunk a KGST-onszác természeti kincseinek kirázásához. Országunk sűrűn lakott, egy áyzetki lomé tereft 107 ember Viszonylag fejlett a hazai dolgozóipar, á rtyersanyagenergiabázis viszont szegées. Ilyen adottságok mellett portigényünk az ipar és az tszínvonal fejlődésével egynövekszik. Évente hatalmas riegti nyersanyagot importáik: 1,5 millió tonna kőolajat izai termelésünk mintegy Ö4 izalékát), kétmillió tonna sércet (termelésünk mintegy t és félszeresét), 910 ezer ma kohókokszot (termelénk másfélszeresét), 19 ezer ina nyersbőrt (termelésünk i-szeresét), 62 ezer tonna opotöt (hazai szükséglet tel- i egészét). Ugyancsak sok er tonna gumit, gyapjút, ínesfémet, fát, vegyiányagot, űtrágyát hozunk be. Nyersanyag-helyzetünkön kill, a viharos technikai fejlőis is a szocialista nemzetkömunkamegosztás fejlesztését iégeti. A gépipari gyártanánk, termékféleségek száma a már eléri a félmilliót. Ízen belül az egyes termékek ■er és néha tízezer alkatrészül állanak.) A vegyipar is köilbelül 200 ezer féie anyagot, kket termel. Ennyifajta tériek, ^(fejlesztésére és gazdar igós gyártására ma már némák egy tízmillió lakosú kis rszág, hanem egy közepes agy egy nagy állam se lenne épes berendezkedni. Csakis nagy sorozatok esetén lehet a gyártást gazdaságosan gépesíteni, automatizálni, s megfelelő szellemi erőt koncentrálni a termék minőségének és korszerűségének szüntelen fejlesztésére. (Félmillió gépipari gyártmány kifejlesztéséhez és világszínvonalon Való tartásához a kutatók és mérnökök százezreire, millióira lenne szükség.) A gépkocsiipafban a technika fejlődésének mai Színvonalán évi 600 ezer darabnál kezdődik a gazdaságos gyártás. Hasonló sorozatnagyság szükséges a háztartási hűtőgépek és mosógépek gyártásában is. Ha beruházási eszközeinket gazdaságosam koncentráltan, vagyis világszínvonalon akarjuk felhasználni, optimális nagyságú üzemeket kell terveznünk és építenünk. Viszonylag kis belső fogyasztó piacú országunk nem tehet engedményeket a korszerű üzemi nagyságok rovására, csak abban különbözhet olyan fejlétt és hatalmas országoktól, mint a Szovjetunió, illetve az USA, hogy lényegesen kevesebb termékfajtát gyárt. Ha tehát hazánk nem akar lemondani a technikai fejlődés előnyeiről, gyorsan és egészségesen kívánja fejleszteni gazdaságát, akkor érdekelt a nemzetközi kapcsolatok szüntelen bővítésében. Ez többek között äzt jelenti: lemondunk a nálunk felhasznált termékek egy részének gyártásáról, hogy másokat viszont a belső szükségletet lényegesen meghaladó, nagy, gazdaságos sofözathan állíthassunk elő, ezekből több baráti ország, Sőt tőkés fogyasztó szükaéleteit kielégítve. Mezőgazdaságunk korszerű kémiai növényvédelme például nagyszámú, az esetek többségében viszonylag kis mennyiségű növényvédőszert igényei. A hatóanyaggyártás hazai Szükséglétre csak néhány száz tonna kapacitású, korszerűtlen kisüzemek építését tenné lehetővé. Ezért a hazai adottságok alapján mintegy 10—13-féle növényvédöszef, korszerű nagyüzemi gyártására rendezkedünk be, a termelés jelentős részét exportáljuk. A szocialista nemzetközi müükafnegosztás egyik fontos eszköze annak, hogy lépést tartva a Viharos gyorsaságú műszaki, technológiai fejlődéssel. békés gazdasági versenyben győzzük le a fejlett tőkés országokat. Az összefogás meghatványozza valamennyi szocialista ország energiáit és szó szerint Új termelőerőket teremt. A szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében minden ország azokat a termelési ágakat fejleszti, amelyek természeti, műszaki, gazdasági adottságai az adott helyen a legkedvezőbbek, amelyek termelékenysége nemzetközi szinten is a legnagyobb. Ahoi gazdag, jó minőségű szénlelőhelyek Vannak, közel á föld színéhez, Szokat érdemes kiaknázni, & nefii éélözefü másutt ezer méter mélységben alacsony tefmelékehységgei báhyászkodiii. A szénért, olajért, acélért, a nálunk gazdaságosan előállítható alumínium késztermékekkel, autóbuszokkal, Személyvagonokkal, s műszerrel, televízióval, motorvonattal, D—4 K traktorral stb. fizetünk. Nem nemzeti katasztrófa tehát napjainkban hazánk nyersanyag- és energiahelyzete. Csak számoljunk ezzel reálisán, s beilleszkedve a szocialista országok gazdasági közösségébe, adottságaink legmegfelelőbb muhka és szellemi igényes ágakban a műszer- és híradástechnika, a gyógyszeriparban olyan nevet szerezhetünk magunknak, mint a kicsi és minden nyersanyagát külföldről beszerző Svájc a fihommechahikában. Ä KGST-országok fejlődő együttműködése növeli versenyképességünket a tőkés világpiacon. Most a szerszámgépgyártás szakosítása után kevesebb típus fejlesztése és gyártása módot ad minden országnak a világszínvonal elérésére, s ez megsokszorozza a KGST-tagállamok versenyképességét a nyugati piacokon. A világos célok ismeretében üzemeink és vállalataink kezdeményezzék maguk is bátrabban a kölcsönösen előriyös nemzetközi kapcsolatok sokrétű fejlesztését. Következetes és gyakorlati pártmunka Beszélgetés Csepelyi Tamás elvtárssaí, a nagykállóí járási pártbizottság titkárával Több s*aknmnkasra van saiikség az állami gazdaságokban Is Téli tanfolyamok a szakképzettség növelésére A mezőgazdaságban a ternelés fokozása, a minőség javítása érdekében sok új zafcmunkásra van szükség. Yz állami gazdaságok hlvaottaik ebben is példát mutatü; erről beszélgettünk Bocsi Miklós elvtárssal, az állami Gazdaságok megyei igazgatósága oktatásé előadójával. — Milyen az állami gazdaságok állandó fizikai dolgomnak szakmai képzettsége? — A korábbi évekhez képest jobb, de nem mondhatjuk, hogy minden rendben ran — állapította meg Borsi elvtárs. Szakvégzetteknek kell lenni a növényvédelemben dolgozóknak, magtárosoknak, tejház kezelőknek, méhészeknek, a szarVasmathatenyésztésen belül a borjúnevelőknek. Sajnos, a követelmény teljesítése még műidig hiányos. Egyedül a növényvédelemben biztosított a kellően képzett dolgozók száma. Feltétlenül tovább kell jutnunk. Jó lehetőséget ad erre a tél, amit igyekszünk is kihasználni. — Hány szakmában menynyi felnőtt dolgozó tanul szakmunkástánfotyainon? — A kellő előkészületi szervezés meghozta az eredményt: több jelentkező van, mint eddig bármikor. Bét szakmából 31 tanfolyamon több miht félezer, pontosan 554 fő vesz részt üzemi szakmunkásképző tanfolyamainkon. Legkedveltebb, s egybeh legnépesebb is a gyümölcstermelés szak. Legjobban elhanyagolt volt eddig a szarvasmarha tenyésztés és a szántóföldi növénytermesztési szakmunkások képzése. Most ezekre a tanfolyamokra is a vártnak megfelelő létszámban jelentkeztek. Kisebb létszámmal — 15—20 fős — külön saölőtermelési, sertéstenyésztcsi, fejőgépkezelői és juhász szakmunkásképzés Is tesz. — A szakoktatáson belül tervezünk két-három hetes baromfi tenyésztési tan folyamot, mely bennlakásos lenne a nagykállóí szakiskolában. Bízunk benne, hogy ez a tervünk is sikerül. — Van-e elegendő szakember a tanfolyamok vezetésété* — Ezen a téren nincs fennakadás. Minden gazdasagunkban kerül jól képzett szakspecialista, aki szívesen vállalja a dolgozók szervezett képzését. Az oktatás idejére megfelelő helyiségek biztosításáról a gazdaságok vezetői gondoskodnak. Egyébként a szafcmunkástanfolyamok nálunk december 15 után kezdődnek és heti kétszeri foglalkozással három hónap alatt fejeződnek be. — Tankönyv segítségével vagy csak előadások alapján tanulnak a jelentkezők? — Mindkettő segítségével. A tanfolyam sikeres végzéséhez természetesein nyomtatványok, tankönyvek is a kívánt mennyiségben állnak rendelkezésre. — Újszerű nálunk, hogy a csak alapfokú traktoros képzettséggel rendelkezőknek is lehetővé tesszük a szántóföldi növénytermesztési szakmunkásbizonyítvány megszerzését. Az csak jó lehet, ha traktorosaink a különböző szántástípúsok ismerete mellett tisztában lesznek a gépi növénytermesztés alapfogalmaival, körülményeivel is. — Megemlítem még — tette hozzá Bocsi elvtárs —, hogy oktatásunkban egyáltalán nem zárkózunk el tsztagok részvételétől. Sőt! Például az elmúlt évben J6 helyi szövetkezeti tág járt rendszereseit a Balkányi Állami Gazdiaség kertészeti szakmunkásképző tanfolyamára. Az ilyen kezdeményezést mindenkor szívesen veszszük, amennyiben tematikánk és kijelölt időnk áz érdeklődő szövetkezeti tágoknak megfelelő. Asztalos Bálint, Csepelyi Tarhás elvtárs személyében új, de tapasztalt titkár került az MSZMP Nagykállóí Járási Bizottsága élére. Bem volt könnyű megválnia a fehérgyarmati járástól, ahol csaknem tizenhárom esztendeig dolgozott pártmunkásként. Nagy része Van abban, hogy á fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei az utóbbi évek során tovább erősödtek, gazdagodták. — Még öt hátlapja 9ines hogy Nagykálóba kerültem. Űj mindén — mondja miközben az asztal mellé telepedünk, hogy szót Váltsurik árról, hogyan érzi magát a* ö) fiélyeh, milyen gondok foglalkoztatják. Most isthérkédém. Járásunknak 3 községé vsH, l2l taiijtai települése) köztük 29 olyan, melyeknek a lakossága 500—1000 között Van. Különösen ez szokatlan részemre, s teljesen űj mühka(stílúst követel a pártmunkában. Járásunknak 73 ÓÖ0 hold földje, 41000 lakosa, íi tsz-e és 1Ö tezes-je van, Máf ezek a számok is mutatják, hogy hagy az a terület, amelyen a járási ptóbizdttságnak dolgoznia kell, s el szeretném Oszlatni dzt a korábbi nézetet, mely szerint eft a járást ä kicsik között tartották számon. — Milyen gondok és feladatok foglalkoztatják jelenleg a pártbizottságot és személy szerint a járási titkárt? — Néhány hónapos itt létem alatt arra törekedtem, hogy amennyire lehet, ismerjem meg a járást, az embereket, vezetőket, a gondokat és problémákat, s próbáiam megkeresni azokat a lehetőségeket. amelynek feltárásával »elősegíthetjük a járás fejlődését. Úgy látom, hogy á járási pártvezetésnek közelebb kell kerülnie a gyakorlati problémákhoz, s szakítani szükséges a prákílcísta, az élét kérdéséit ttferíi élerriző. sablonos päHtriuhkä Stílussal. — Őszintén meg kell mondanom, hogy a járási párt vb. irányító munkájú áz elmúlt időben nem érvényesült megfelelően a politikái, gazdasági és a kulturális élétbe fi. Ezért is Varthak égető problémák, amelyek sürgős megoldásra várnak. Legfontosabb á gyenge tsz-pártsztrvezetek erősítése, irányító munkájuknak. a vezetés színvonalának javítása, s az, hogy az elkövetkező időbeli á párhnUnka öncélüságát felváltsa d gazdásági eredményekért folyó következetek kitartó munka. Kezd megerősödni a kölcsönös bizalom, eredményeket érünk el, melyet bizonyít az is, hogy — noha voltak zökkenők — időben végeztünk a vetéssel és a betakarítással. — Hogyan alakul a páraegyelem a határozatok végrehajtásában? — Rendet kell teremteni itt is. Voltak ugyan a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak is megfelelő) a gondokat enyhítő határozatai, csak sajnos hiányzott a Vezetésből a következetesség) s netft Utolsó sorban a kommunisták részéről a fegyelem, Nemrégiben éppen a határozatok Végrehajtásával foglalkoztunk. Megvizsgáltuk a járási tanács tevékenységét. Megállapította a pártbizottság, hogy á munka Sok esetben formális, nem kísérik figyelemmel a határozatok sorsát, s emiatt a gyakorlatban problémák jelentkeznek. Különösen észlelhető volt ez a tsz-ekkei, tszcs-kéi kapcsolatban, az alapszabály betartásánál és a gazdasági tevékenységben. Jellemző) bár kirívó példa az, hogy á nagykállóí Zöld Mező Tsz-ben több száz mázsa műtrágya hévért raktáron vagy a földek szélén évek óta, s egyes szakembereiméi még Olyafl szemlélettel is találkoztunk, akik kétségbe vonták a műtrágya termést fokozó hatását. — Möst rh| a fő gondjUk? Az a járá9l öártbiroítság gondja, hogyan tudnánk rövid időri beíiií feíanieltii § járást a többi színvonalára. Ha korlátozott mértékben is, de úgy látom) hogy a feltételek megvannak. A járási párt- és tanácsi vezetés sz-ta- Vonala javul, az emberek bizalommal vatifiák iiöZzárik. s vigyázunk arra, hogy áll' megőrizzük. Ennek érdekében jáVítjuk a pértthunfca. a pártvezetés stílusát. legutóbb Bökönyberi tartottuk meg « jáfési párt vb. tanácskozását. £>e előtte á Vb. tagjai a helyszínen tanulmányozták a íalu, a tsz gondjait, problémáit. Érzékeny pont a tanyákon élő lakosság göüdja, hisz nem kevesebb biint 14 000 embert érint, Régebben alig és ritkán fordultak meg ezeken a helyeken a mi pártmunkásaink, népnevelőink. Erre is nagyobb gondot kell fordítanunk. Farkas Kálmáft, A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet készítményei nemcsak belföldön, de külföldön is elismertek. Kozák Piroska ét Ferencz Anna a „torontáli” részleg ügyeskezű szőnyegszövői. Foto: Hamniel József, ífi igazgató került a v Szémellenzo Művek élére. Bemutatkozása után megkérte a főkönyvelőt., hogy küldje át valakivel az. előző év termelési kimutatását. Pár perc múlva alacsony, kopasz, szomorít külsejű, ötvenöt év körüli emberke kopogott be és hajlongva adta át az adatokat tartalmazó iratokat. — Milyen beosztásban van nádunk, kedves kartársam? — kérdezte az igazgató. — Segédkönyveid vagyok — hangzott a válasz. — Mióta van a vállalatnál? — Harminckét éve. A maszek tulajdonosnál is dolgoztam. — És ilyen hosszú ideig alacsony beosztásban matadt? A segédkönyvelő felsóhajtott: — Mindig peches voltam... Peches kibic... — Kibic? Hogy értsem eztt — Nem akarom igazgató A peches kibic elvtársat fárasztani. Hosszú történet. — Csak mondja el nyugodtan. Kiváncsivá tett. Foglaljon helyet. A könyvelő leült: — Köszönöm. Hol is kezdjem? Ézerkilencszázharmincegyben kerültem ide. öt évvel később főnököm behívott és közölte velem: a főkönyvelő nyugalomba megy, valószínűleg engem nevez ki a helyébe. Megköszöntem a bizálmat. Harmadnap vidékről vendégem érkezett és este egy divatos zenés kávéházba mentem vele. Pechemre a szomszéd asztalnál a főnököm ült bizalmasan kettesben, egy fiatal, kacérul Viselkedő lánynyal. Másnap ridegen fogadott, nem tudta megbocsátani, hogy észrevettem őket. Tudtomra adta, hogy nem én, hanem a kartársam lesz a főkönyvelő. Felsóhajtott: — Azóta nyomon követ a pech. Legalább fél tucat hasonló esetet tudnék felsorolni azokból az időkből. — Na és negyvenöt után? — Azt hittem, most végre... De az én kibic-pechém. Az új igazgató szenvedélyes, de rossz sakkozó vált. Partnereket keresett. Ketten jelentkeztünk: egy kollégám és én. Mondanom se kell, állandóan kikapott tőlünk. Ha nem velem játszott, akkot kibiceltem. Azt még valahogyan el tudta viselni, ha én megvertem, de áz nagyon elkeserítette, hogy tanúja vagyok a Vereségnek. A nálamnál gyengébb ellenfél Is folyton megmattolta. Lassan-lassan meggyűlölt. Amikor ismét főkönyvelő változás volt, megint nem én voltam az, akit kineveztek. — Hát bizony balszerencséje volt ezekkel a kibicelésekkel, de ne féljen, én gondoskodtam arról, hogy képességéinek megfelelő beosztást kapjon. új üzemünkben úgyis önálló fő* könyvelő kell, elintézem, hogy megkapja az állást. Harmadnap behívúlta az új üzem igazgatója. A tervosztály vezetőjével tárgyalt. — Üljön le, maga előtt nincs titkunk. És nyugodtan megbeszélték, hogy fiktív tételekkel felemelik a raktárkészletet, mert. el kell tüntetni a mérleghiányt. — Amint látja, bizalmasan felfedtük maga élőit kártyáinkat. Úgyis maga írja alá a jelentést, mint új főkönyvelő. — Köszönöm — hangzott a válasz, — de én erre alkalmatlan vagyok. Világ életemben rossz kibic voltam. Tessék engem meghagyni az eddigi beosztásomban. Palásti László, 1963. december 3. i
