Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-17 / 294. szám
Madridban Papp László megvédte Eurőpa-bajnoki címét az őt kihívó Luis Folledóval szemben. Az angol bíró a nyolcadik menetben, látva a magyar ökölvívó döntő fölényét, 'leléptette a spanyol bajnokot. MTI Külföldi Képszolgálat Megalakult a Magyar Testnevelési és Sportszövetség S&ombatan a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos kongresszusának küldöttei megválasztották az MTS 131 tagú Országos Tanácsát és az MTS elnökségét. Az MTS Országos Tanácsának és elnökségének névsorát az alábbiakban közöljük. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának tagjai: Br. Andó Ferenc, a Bp. Honvéd SE elnöke; Andrássi József, az MTS Jászberényi járási tanácsának elnöke; dr, Antalffy György, a ' S22EAC elnöke; Antal József, a TF „igazgatója: Ardai Aladár a Népsport szerkesztője; dr. Balogh János, az OTSI igazgatóhelyettese; dr. Bay Béla, a Magyar Vívó Szövetség elnökségének tagja; Barna József, az MTS Pest megyei tanácsának elnöke; Baróti Lajos, a Magyar Labdarúgó Szövetség kapitánya, Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója, Barcza Gedeon nemzetközi sakk-nagymester, Bálint Béla, a győri Iparitanuló SK elnöke; Bánhidi Tibor, az MTS Zala megyei tanácsának tagja; Bánhalmi Ferenc, az MTK elnöke; Becz Imre, az MTS osztályvezetője; Berzi Sándor, a Vasas SC elnöke; Béni Miklós, az MTS osztályvezetője; Béres Tibor, az MTS osztályvezetője; dr. Bikár Deján, a Magyar Jégsport Szövetség elnöke; Bíró Mihály, az MSZMP KB PTO munkatársa: Bokor Antal, az MTS nagyatádi járási tanácsának elnöke, Bonn Ottó, az MTS osztályvezetője, Borszéki Lajos, az MTS Bács megyei tanácsának elnöke, Börzsei János, az MTK labdarúgó-szakosztályának vezetője, Bútor Sándor, a Magyar Lovas Szövetség főtitkára. Csanádi Árpád, az MTS elnökhelyettese; dr, Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter; dr. Csernus Kálmán, az MTS Baranya megyei tanácsának elnöke; Csutorka Lajos, a Magyar Súlyemelő Szövetség elnöke; Dániel Ernő, a Magyar Cselgáncs Szövetség elnöke; Dckány György, a Magyar Motorsport Szövetség elnöke; dr. Dénes J. Tamás, a Magyar íjász Szövetség elnöke; Egri Gyula, az MTS elnöke; Elbert György, az MTS Pártbizottságának titkára; Endrődi Lajos, az MTS osztályvezetője; Faj kos Aladár, az MTS budapesti tanácsának elnöke; Fekete Károly, a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Testületének főtitkára; Flórián Tibor, a Magyar Sakk Szövetség főtitkára; Granek István, kajak-kenuedző; Greminger János, válogatott sportoló; Gurics György, bírkózóedző. Dr. Hajdú Ferenc, az OTSI igazgatója; Herbert István, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának munkatársa; Hegedűs Istyánné, a Postás Szakszervezét munkatársa, dr. Hegedűs Frigyes, öttusaedző; Hegyi Gyula, a MOB elnöke; dr. Hepp Ferenc, a Magyar Kosárlabda Szövetség elnöke, a TTKI igazgatója, dr. Hullay Lajos, a Magyar ökölvívó Szövetség elnöke, Huszár János, a KISZ KB spÁtosztályának vezetője; Jakabfi Rudolf a KISZ Zala megyei bizottságának sportfelelőse, Jovanovics Mihály,, a Közalkalmazottak Szakszervezetének munkatársa. Juhász Katálin, válogatott sportoló, Kalmár István, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének munkatársa, Kapcsos Lajos, a KISZ Budapesti Bizottságának sportfeleiősé; Kapcsos Lajosné, az MTS budapesti tanácsának elnökhelyettese; Karakas László, a SZOT titkára, az MTS elnökhelyettese; Kazi Aranka, válogatott sportoló; dr. Kálmánezhey Zoltán, a Pécsi Pedagógiai Főiskola testnevelési tanszékvezető tanára; Kádár Géza, az MTS Veszprém megyei tanácsának elnöke; Kecskés János, a Salgótarjáni BTC elnöke; Kelényi Ervin, az MTS osztályvezetője; Kerezsi Endre, a TF tanszékvezető tanára; Kerekes Pál, a JBM sportosztályának vezetője: dr, Kereszty Alfonz főorvos, a TF tanszékvezető tanára; Kiss András, a SZOT Sporthírek Bukarest Bukarestben kosárlabda-mérkőzésen és tornaverseny keretében találkoztak egy mással a magyar és román középiskolás sportolók. A magyar fiúk kosárlabda válogatottja a Floreasca sportcsarnokban hoszszabbítás után 81:30 arányban győzte le a román középiskolás csapatot. A tornaversenyen a román fiatalok 277,15:275,40 arányban bizonyultak jobbnak magyar ellenfelüknél, míg a lányok viadalán a magyar csapat győzedelmeskedett 183,30:182,55 arányban. Antwerpen Röplabda Európa Kupa mérkőzésen a Prágai Dukla 3:0 (13, 7, 3) arányban győzött a belga bajnok Brabo ellen. Buenos Aires: Az Independente Argentína labdarúgó-bajnokcsapata a második — visszavágó — mérkőzésen 40 000 néző előtt 2:0 (0:0) arányban győzött a moszkvai Dinamó ellen. Heuciz A baráti hadsereg labdarúgó-tornájának végeredménye: 1. Szovjetunió, 2. Albánia, 3. Csehszlovákia, 4. Magyarország, 5. Románia, 6. Lengyelország, 7. NDK, 8. Kínai Népköztársaság. London Az angol labdarúgó-bajnokság első ligájában a góllövő listán Baker (Arsenal) áll az első helyen 21 góllal, öt Greaves (Tottenham Hotspur) Ritchie (Stoke City) és Strong (Arsenal) követi 20—20 góllal. Madrid A 12. fordulóbeli mérkőzésen a spanyol rangadón a Real Madrid 4:0 arányú győzelmet aratott a Barcelona ellen. Góllövők: Puskás (3) és Di Stefano. A bajnokság élén a Barcelona áll 18 ponttal, utána a Real Madrid, a Betis és az Elche következik 17—17 ponttal sportosztáiyának vezetője; Kiss László, a Tatabányai Bányász SC elnöke; dr. Konoróth Gyula, a Magyar Gyeplabda Szövetség elnöke; Kovács Gyuláné, a Komorói TSZ SK elnöke: Kovács Pal, a Mar gyár Vívó Szövetség elnöke; Körrnőezi Zsuzsa, válogatott sportoló; Köteles Jenő, a honvédelmi miniszter első helyettese, az MTS elnökhelyettese; Kővári Károlyné, válogatott sportoló; Krivik András, az MTS Békés megyei tanácsának elnöke; Kupka Sándor, a KISZ Baranya megyei bizottságának titkára; Kutas István, az MTS elnökhelyettese. Lázár Lajos, a Csepel SC elnöke; Leveiekl Lászlóné, testnevelő tanár; Lépő László, az MTS Tolna megyei tanácsának elnöke; dr. Lissák Kálmán, a TTT elnöke; Litt» mericzky Mária, úszóedző; Lugossy Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese; Matura Mihály, a Magyar Birkózó ‘ Szövetség elnöke; Meló László, az Építők Szakszervezetének munkatársa; Miklós János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke; Molnár István, az SZMT Győr megyei sportfelelőse; Molnár Sándor, a Közgazdasági Egyetem testnevelési tanszékének vezetője;1 dr. Mosolygó Dénes, az Egészség-; ügyi Minisztérium osztályvezetője; Nagy János, az MTS Vas megyei tanácsának elnöke; Nagy Jenöné, tornaedző; Nagy József, az Újpesti Dózsa SE elnökhelyettese, Nádasdi József, a KISZ KB titkára, az MTS elnökhelyettese; Németh Imre, a Népstadion igazgatója, Németh Zoltán, a Vönöci Községi SK elnöke. Paku Ernő, a Munkaügyi Minisztérium főelőadója; Papp Gazsi Imre, az MTS Borsod megyei tanácsának elnöke; Papp Jenőné, újságíró; Parti János, az MTS Hajóépítő Üzemének vezetője; Páder János, az MTS osztályvezetője; Pesti György, a Diósgyőri VTK elnöke; Pétsi Endre, a KPVDSZ munkatársa; Pintér József, a Vegyipari Szakszervezet munkatársa; Pusztai László, az MTS Heves megyei tanácsának elnöke; Regőczi Kálmán, az OKISZ sportosztályának vezetője; Kónyái Lőrincz, a vasasszakszervezet munkatársa; Sajgál Gyula, a Sportuszoda igazgatója; dr. Sándor László, az Orosházi Spartacus SE szakosztályvezetője; Sárosi Imre, úszóedző; Sárosi László, válogatott sportoló; Sebes Tibor, az MHS osztályvezetője; dr. Sír József, atlétaedző; Somogyi Béla, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke; Szabó Antal, a vasutasszakszervezet főtitkára; Szabó József, válogatott sportoló; Szalai Zoltán, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke; Szegő Dezső, a Magyar Torna Szövetség elnöke; Szekeres Sándor, testnevelési szakfelügyelő; Szepesi György, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa; Székely Miklós, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára; Szuch Csaba, a KISZ KB munkatársa; Szűcs Imre, az MTS Fejér megyei tanácsának elnöke. Tabák Endre, a Népsport főszerkesztője; Takács Jenő, a Magyar Úszó Szövetség elnöke; Tarics Zoltán, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke; Terényi Imre, az MTS elnökhelyettese; Terén iá László, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; Tóth István, a KISZ Vas megyei bizottságának sportfelelőse; Tóth Józseíné. az SZMT Baranya megyei sportfelelőse; Tóvizi Sándor, a bánt ászszakszervezet munkatársa; Várkonyi László, az MHS elnökhelyettese; Veres Győző, válogatott sportoló; Végh Aladár az FTC elnöke. Az MTS elnökségébe az alábbiakat választották: Elnök; Egri Gyula; elnökhelyettesek; Csanádi Árpád, Kutas István, Terényi Imre, Karakas László, Köteles Jenő, Nádasdl József; elnökségi Jagok; Antal József. Fajkos AladSr, Flórián Tibor, Hegyi Gyula, Hepp Ferenc dr.. Kádár Géza, Leveleki Lászlóné, Lugossy Jenő, Székely Miklós, Tabák Endre. Az ügyvezető elnökség tagja: Egri Gyula, Csanádi Árpád, Kutas István, Terényi Imre, Karakas László, Nádasdi József, Köteles Je-VADÁSZ FERENC: | Atizenharmbdík iel 24. , — Viharfelhők gyüiaíteznek — jellemezte a nemzetközi helyzetet Madzsar —, folyik a japán—kin a háború. A kapitalisták újult erővel szervezik egységfrontjukat a Szovjetunió ellen. A munkások egységfrontját, amely szembe tudna helyezkedni a háborúra spekuláló hatalmasságokkal, a szervezkedő fasiszta rohamosztagokíkal, a munkásság akcióegységének összekovácsolását a reformista árulók lehetetlenné teszik. A szomszédos teremből felhangzott a szavalókórus. Mintha az előadó szavait akarná aláfesteni, viharos erővel, szenvedélyesen zúgott az Egységfront című kórusdal: Az idő visszhangja kong, szemközt vélünk fasiszta ■ front, rohanizászlóját bontja ki. Kígyóit a ház! Lángol a ház! Hát menjetek, valamennyié» oltani. Helyed üresen áll a sorban, hát állj be élvtárs! Állj be elvtáre! Gyáva, Id tétováz, ki torpan és áruló, ki bont, ki ront hát állj be elvtárs, hív a front! Hát harcra elvtárs, hív a front! Antifasiszta egységfront! Madzsar beszéde után töcben elmondták, hogyan, miként látják a helyzetet, a tennivalókat. Fürst Sándor is szót kért. Felhozta, hogy vidéken növekszik a nyugtalanság. Pécsett, Salgótarjánban, Oroszlányon harcra készülnek a bányászok. Szabolcsból, Hajdú megyéből, a Viharsarokból az agrárproletárok elkeseredett megmozdulásairól érkeznek hírek: a csendőrök verik, kínozzák a lázongó parasztokat. — Ki kell járnunk vidékié — mondta —, nem hagyhatjuk magukra az embereket, amikor szükségük van iánk. — Mennél? — lökte oldalba Badanti Papp Ferit. — Tréfálsz — felelte — tudod, hogy más munkát kaptam. — Honnan tudnám? utasította rendre Badanti. — Persze, nem tudhatod. De éppen ő — mutatott Fürst Sándorra —, a számtan tanár adta a megbízást. — Nem ismerem — súgta Badanti —, ne mondd tovább, rám nem tartozik. Se a nevét, se a címét ne tudd ennek az elviársnak. Ha tudod, felejtsd el— — Ne haragudj. — Szó sincs róla, esak vigyáznunk kell rá. És magunkra is. — Értem. Egy kicsit megint összezavarták Ferit az utóbbi napok. Ilonkát Laky Bélával látta egyik este a Murányi utcában, összebújva mentek. Sötét volt, ők nem vették észre. Állt és nézett utánuk az utca túlsó oldaláról. Ilonka hazafelé tartott a cipőboltból. Nyilván ott várt rá Laky a kirakat előtt. Tulajdonképpen semmi meglepő nem volt ebben, csak valahogy nem akart szembenézni ezzel a dologgal. Most eszébe jutott: amikor Kaszáséknál járt és a család nyilvánossága előtt tárgyalták Kati és az ő ügyét, Ilonka arcán fölényes mosoly bujkáh. Akkor nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Jóhiszemű voltam — gondolta —, csak a mosolyt láttam. Azt hittem, jóindulatot fejez ki, talán egy kicsit önvédelem is, mintha azt mondaná: Én engedtelek át, ha akarom, megtarthattalak volna. Milyen naív és ostoba olykor az ember —, korholta magát Feri. Most, hogy eprütt látta azzal a... rájött: fölényes, igen, valósággal lenéző volt az a mosoly... Vadonatúj bordó selyempongyola... És a piros köves aranygyűrű az ujján. Akkor — érthetetlen — nem is gondolt rá! Honnan, kitől? Volt-e régebben is, vagy sem? Igaz sokkal nagyobb volt akkor a nyugtalansága Kati miatt, semhogy ezzel törődött volna. Megállt a Murányi utcai sötét szögletben. Lesújtotta a felismerés: Ilonkának nem volt gyűrűje, semmi kétség, ezt Laky Béla ajándékozta neki... Laky bejáratos Kasszásékhoz, Kati is beszél vele. De hiszen ez kétségbeejtő... A Kazinczy utca sarkán elköszönt Badantitól. Gondolkozva ment haza, hatalmába kerítette a nyugtalanság: járhat-e egy családhoz az undorító, pökhendi Laky Bélával? Együtt? Mi lesz ebből?-*• Másnap a Stefánia úton találkozott Katival. — Ma nagyon komolyan akarok beszélni veled — tört rá minden bevezetés nélkül. — Miről? — lepődött meg a lány. Szokatlanul idegennek, hivatalosnak érezte Feri hangját. — Eddig is komolyan beszéltél velem. — Most másról van szó. Ne sértődj meg, nagyon összekeveredett körülöttünk minden. — Micseda? — ijedt meg Kati. — Hát ez az egész. Te és én, és a szüleid, és a te rendőrségi dolgod, meg... — Te nem tehetsz róla. — Nem, de mégis. Én vittelek oda, nélkülem nem kerülhettél volna ilyen kellemetlen helyzetbe. — Nem baj, legalább hozzád is közelebb kerültem. Feri érezte, hogy kedvesseggel kellene viszonozni a lány szavait, mégis ez bukott ki belőle: — Ki tudja? Katinak rosszul esett. — Én tudom — mondta és könnyes lett a szeme. — Apád fél, hogy kellemetlensége lesz. — Miért lenne? Attól te ne tarts, könnyen segít magán. Ha kell, elzavar hazulról, de miattam nem kockáztat semmit. Ismerem én... Ferit meglepte a lány éles hangja. így sose beszélt. — A szüléidnél kell maradnod — mondta hideg tárgyilagossággal. — Nélkülem meglehetsz, de rájuk szükséged van. . A lány elnémult. Amikor újra megszólalt, remegett a hangja: — Nem hiszel nekem? Ha hívnál, akárhová, veled mennék. Feri elérzékenyült. Miért kellett ez? Hiszen tulajdonképpen mást akart mondani. — Hová mennénk drágám — kérdezte nevetve. Megállt, két tenyere közé fogta a lány arcát. Nézte és kínosan mosolygott. Legszívesebben azt mondta volna: tréfáltam, megijesztettelek. De a torkát: köszörülte és újra komor ábrázatot öltött: — Tisztába kell tennünk mindent. — Nem értelek. Miről beszélsz? — Hallottad, mit mondott a múltkor' édesapád? Érvényesülés, biztos kenyér... behúzott nyakkal élni, neki ez az eszménye. Ez a tanácsa is. Én ezt nem fogadom el. — Mondtad már. Meg tudom is. Hiszen ismerlek., örülök neki. Csalódtam volna, ha a békesség kedvéért ráhagyod. — Nem akartam vitatkozni. , — De azért megmond tad.' Anyámnak is. Büszke- voltam rád. — A szüleid. — Leszidtak, amikor el mentél. — Engem? — Dehogyis. Engem. A mama csacsiságokat beszélt. — Miket? — Ah, — lengyintett Kati, — mondtam, csacsiságokat. —■ Hadd halljam. —■ Minek? Nevetségesek. — Akkor is. — De igazán... — Mondd csak. — Hát, hogy szép , vagyok, megcsinálhatnám a szerencsémet. Hogy veled nem enged, mert té sose fogsz boldogulni. Az sose lesz, amiről te álmodozol. Apám kontrázott hozzá. — No látod.... — Tán igazat -adsz nekik? Most a lány emelte fel a hangját: <— Azt hiszed, talán megijedtem tőlük? — Mit mondtál? — Mit? Hogy fütyülök a szerencsére. Hogy mindig a szívem után megyek, egész életemben, akárhogyan lesz is... — Ezt mondtad? — Igen. — Ilonka hallotta? — Persze. — Mit szólt? — Azt, hogy hülye vagyok. — Te? Tudod-e, hogy... — Ferit elfogta a méreg. De hirtelen meggondolta magát — Különben —, legyintett. — Mit mondtak? — Kik? — Mit akartál mondani? — Nem fontos. Ők arat mondtak még? — Semmit. Abbahagyták. Megharagudtak rám... Valamit mondani akartál. — Én? Semmit. — De. Valamit elkezdte!. Ilonkáról. • — Semmit. . — De. Azt mondtad: Tudod-e hogy... Azt akartad mondani, hogy Lakyval jár? — Láttam őket — Láthattad. Mindennap találkoznak. ★ —- A szüleid tudják? — Hogyne tudnák? — Tetszik nekik? — Különben nem engednék. — Szép. Egyszóval, ezt is... Mondom, meg kell beszélnünk. Nekem nagyon nem tetszik. És... — Nekem talán igen? De hát Ilonka dolga. — Laky bejár hozzátok? — Ritkán. — Ha majd gyakran ott lebzsel? — Mit tehetek? (Folytatjuk.) (Bp. 4053» GÓRD 010 CSAPÁGY JAVÍTÁS RÖVID HATÁRIDŐRE AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB JAVÍTÓÜZEME Badapezt VI, Szinjrai Mens© a. I Telefon: 315—7 M. Hk. ten