Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

A népművelés mérlege a nyíre^jházi járásban Népművelési szakemberek megyei csoportja tanulmá­nyozta a közelmúltban a nyír­egyházi járás községeiben a népművelési munkát. Ennek tapasztalatairól beszélgettünk Molnár Antal, megyei nép­művelési főelőadóval. Mi volt a vizsgálat lényege, célja? — Elsősorban az, milyen a népművelési munka irányí­tása, hatékonysága a járás­ban. Ezzel együtt, hogyan szélesedik a népművelési munkások köre, valamint a művelődésben rendszeresen részt vevő dolgozók tábora. Ez év májusában foglalkozott a népművelési munkával a járási tanács végrehajtó bi­zottsága. Felülvizsgálták kik vesznek részt a népművelési munkában. Így derült ki, hogy Űjféhértón, Tímáron és Tiszabercelen a pedagógusok 20—25, Nagyhalászban pedig 50 Százaléka vesz részt ebben a munkában. A felmérés után 120 új szakember kapcsoló­dott be a népművelési mun­kába; agronómusok, orvosok, műszakiak. — Minden községben ta­pasztalható volt, hogy a nép­művelés terve összhangban van a termeléssel. Napkoron az ismeretterjesztés! program követi a termelési folyamatot, Tiszabercelen a tv mezőgaz­dasági műsorát is értékelik, Rakamazon, Nagyhalászban a kihelyezett technikumi osz­tály munkájával, a szakmun­kásképző-tanfolyammal, Ti­szabercelen tsz-akadémia indí­tásával segítik a termelést. Napkoron és Ibrányban mező­­gazdasági kiállítást szervez­nek, Rakamazon könyvekkel segítik a szakköröket, De­­mecserben könyvismertetése­ket és mezőgazdasági könyv­­kiállítást terveznek. Találkoztak-e. újszerű népművelési < formával? — A demecseri tantárgy­­csoportos felnőttoktatás már elég közismert, mint a felnőt­tek képzésének, nevelésének rugalmasabb formája. Az ál­talános és szakmai művelt­ségi szint növelését számos forma biztosítja. Falun új­szerű, hogy Rakamazon pél­dául munkás és ifjúsági aka­démiát is indítanak, Ibrány­ban pedig belkereskedelmi akadémiát szerveznek. Az akadémiák mindinkább szako­sodnak. Nem ritkák a köz­ségekben a tanulmányi jelle­gű kirándulások, az ibrányiak például a tiszadobi tsz-be és Bátorligetre látogatnak el. A nagyhalászi és az ibrányi tsz. jól segíti a szakmunkás­­képzést, a tanfolyamot vég­zetteknek 10 százalékkal ma­gasabb munkaegységet adnak. — Az érdeklődést, a szak­előadókat és a helyi körül­ményeket vették figyelembe a szakikörök kialakításánál. Megemlíthetek néhány új szakkört is, mint a műszaki, képzőművészeti, foto, horgász, honismereti, rádió és model­lező szakkört, tanfolyamot, s ezekről általában az a véle­ményünk, hogy a szakkör, a tanfolyam anyaga legyen szemléletes, használják fel a filmet, stb. Milyen a fejlődés a művészeti csoportoknál? — A járási vezetők úgy irányították az öntevékeny művészeti csoportokat, hogy „kevesebbet, de jót”. Például községenként csak egy szín­játszó csoportot javasoltak. Összesen 35 színjátszó csoport, 15 irodalmi színpad, 16 népi tánccsoport, 11 felnőtt ének­kar, 5 zenekar és 10 bábcso­port működik a járásban. A csoportok munkaterv szerint dolgoznak. Mind több a cse­reműsor, a színházi est. Ib­rányban másfél hónap alatt 4 előadás lesz a miskolci Nemzeti Színház és az ŐRI rendezésében. Véleményünk szerint a darab megválasztá­sához több segítséget kell ad­ni a színjátszóknak, hogy a körzetben levő együttesek mást-más darabot tanuljanak be és cseréljék műsorukat, így 4—5 színdarabot láthat a község lakossága. Mit mutat a könyvtári munka mérlege? — Sajnos nincs megfelelő helyiségük a könyvtáraknak Paszabon, Nyírtelken, Raka­mazon és Kálmánházán. Az öltözőben vannak a könyvek Nyírbogdányban, az igazgatói irodában Napkoron, a tan­teremben Tiszabercelen. A 31 községben 54 könyvtár műkö­dik. A községi tanácsok több helyen foglalkoztak a könyv­tári munkával, de a könyvtá­rak tartalmi munkáját alig érintik, így Űjféhértón, Raka­mazon és Nagyhalászban. A községi művelődlós’i házak terve foglalkozik a könyvtá­ri munkával, de csak általá­nosságban szerepel például a rakamazi tervben, az ibrányi­­ból pedig kimaradt. Nagyhai­lászban az előbbiek ellenére a tanácstagok a körzetükben foglalkoznak a könyvek nép­szerűsítésével. Milyen a klubélet? —Nemcsak a községekben, hanem a tanyákon is elter­jedt a klubmunka. Rakama­zon 500 bejáró klubtagot tar­tanak nyilván, a klubot a klubtanács irányítja, heten­ként egy alkalommal kötött foglalkozást tartanak, filmvi­tát, szellemi vetélkedőt, iro­dalmi estet. Néhol, mint Ti­szabercelen és Űjféhértón csak tv-nézésből áll a klub­élet. Töbnyire a fiatalság jár a falusi klubokba. Ibrányban szakmaköri klub néven az öre­gek klubjának létrehozásán fáradoznak. Helyes lenne, ha a körzeti művelődési ottho­nok bemutató klubfoglalkozá­sokat, tapasztalatcseréket ren­deznének éls versengés kez­dődne nemcsak a járásban, a megyében is a művelődési otthonok és környékük szépí­tésére, otthonossá tételére — fejezte be nyilatkozatát Mol­nár elvtárs. Páll Géza. Együtt a tagsággal Az anyagi érdekeltség hatása az ópályi tsz-ben Eredményes esztendőt zár kivitelezésben.) Mindez a zatának, megvonható tőle * rövidesen az ópályi Kossuth Termelőszövetkezet. Idejében befejezte a vetést, s a kapá­sok betakarításával, szállítá­sával és tárolásával is hama­rosan végeznek a szövetkezet gazdái. Minden jel arra mu­tat: meglesz a tervezett 23,59 forint munkaegységérték, plusz az anyagi járandóság 13 forint körüli pénzbeni ér­tékkel. Biztató jel ez a to­vábbi szilárduláshoz egy olyan tsz-nél, mely eddig — a helyiek szavával — „éppen csak átcsúszott egyik eszten­dőről a másikra.” Nein tett jót a zűrzavar — Azelőtt is terveztünk, dolgoztunk, bíztunk a nagy­üzemi gazdálkodásban, de akaratunk ellenére is félre sikerült a szándék. Egyesek jól jártak, mások kifogásol­tak, zsörtölődtek, több eset­ben joggal. S ez a két vég­let a közös érdekén csattant — mondja Madácsi József fő­­agronómus. Nem is kell az okot soká keresni, most már jól isme­rik, tisztában vannak vele. Lényege az anyagi érdekelt­ség zűrzavarában rejlett. (Nem az elvben, hanem a munka rovására ment, ron­totta a közbizalmat, csökken­tette a termelési eredménye­ket. A közgyűlés tájé­kozott, határozott Az idei esztendőre alapo­sabban, körültekintőbben ké­szült a szövetkezet. A vezető­ség már januárban napokon át kereste, vitatta a helyi adottságoknak legjobban meg­felelő premizálási módszere­ket, amihez jó kiindulási ala­pot adott a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács ja­vaslata. Egyébként azt mondja er­ről a főagronómus: — A vezetőség elgondolá­sáról külön beszélgetett a tagsággal, véleményeket kért. Megtárgyalta javaslatunkat a pártszervezet és a tanács is. Mire kialakult az általános elgondolás, a tagság tájéko­­zottan jött el a közgyűlésre, meghozni határozatát. De ez a határozat abban is külön­bözött az előbbiektől, hogy teljesítésére pontokat foga­dott el. Leglényegesebb ré­sze: aki nem tesz eleget mun­kájának, a közgyűlés határo-IOGI TANÁCSADÓ Személyi tulajdonban álló lakások felmondási jogáról hogyan segít a munkahely? Osztályfőnöki óra a felnőttek iskolájában A felnőttoktatásban vi­szonylag ritka dolog, hogy egy egész osztály bukásmem­­tesem zárjon le egy évet. Vannak. azonban ilyenek. Ezek közé tartozik a Pénz­ügyi Technikum esti tago­zatának IV. A. osztálya: itt az elmúlt tanév végén a vizsga során senki sem ka­pott elégtelent. Most éppen osztályfőnöki van a negyedik A-ban. Felnőtt ..diákjaink” tanulásáról van szó. Jogosan vetődik fel a kér­dés: mennyiben segítik a munkahelyek az ilyen embe­rek tiszteletreméltó erőfeszí­téseit? — A Dohányfermentáló Vállalat segít minket a tanu­lásban — állapítja meg Ju­hász Lujza. Még tanszersegélyt is adnak nekünk... — Ugyanannál a vállalat­nál vagyok magam is — szól közbe Hajtó József. — Három, műszak van nálunk, de munkatársaim megértőek. Cserélnek velem, csakhogy eljussak iskolába. — A múltkor lakásproblé­máim miatt ki akartam ma­radni az iskolából — meséli Vágner Mária. — A főisko­lán azonban a személyügyes kész volt segíteni, s ideigle­nes megoldáshoz hozzá is juttatott volna, csakhogy ne kelljen a tanulást abbahagy­nom. A probléma azóta más úton rendeződött, de a segí­tőkészségért most is hálás vagyok a munkahelynek... Általában a felszólalások­ból kiderült, hogy a vállala­tok, intézmények vezetői többségükben belátják a ta­nulás fontosságát. Nehézsé­gek azért előfordulnak. Malczner Károly időnként a munkahelyén szükségessé vá­ló túlórázás miatt késik az iskolából. Borsy Margitnak is akad gyakran határidős mun­kája: úgy segít magán, hogy hazaviszi az irományokat és — iskolai foglalkozás után — éjszaka csinálja meg az el­végzendőket. Az övékénél sok­kal nehezebb Tamaskovits István problémája. Munka­helyén: a Húsipari Vállalat­nál jelenlegi beosztása aka­dályozza tanulását. Már hó­napok óta kér változtatást, de még nóm kapta meg. E megjegyzések jogosak, s a jelenlévők kifejezték re­ményüket, hogy illetékesek segítenek ezen a problémán. — Nehéz körülmények kö­zött tanulunk, és ez a legne­hezebb éviink — állapítja meg Juhász Lujza. — Ennek a tanévnek a végén fogunk érettségizni, s szeretnénk, ha ez mindenkinek sikerülne... Merényi László. Több olvasónk kérte, ismertes­­síik a személyi tulajdonban álló lakások felmondási jogával kapcsolatos legújabb rendelete­ket. A személyi tulajdonban ál­ló lakások tulajdonosai 1958. április 15-től — a lakáshely­zetre való tekintettel — ném mondhattak fel bérlőiknek, mert si kormány a felmondá­si jogokat átmenetileg fel­függesztette. A napokban megjelent kor­mányrendelet szerint az 1958. április 15-e után vásárolt in­gatlanok tulajdonosai 1965. január 1-e után, az 1958. áp­rilis 15-é előtt vásárolt ingat­lanok tulajdonosai pedig 1964. január 1-től élhetnek felmon­dási jogukkal. A tanácsok illetékes osztá­lyain naponként megjelenő ügyfelek előadásából azt le­het megállapítani, hogy a megjelent rendelkezést egye­sek nem megfelelően értelme­zik. A rendelet biztosítja a la­kástulajdonosok és bérlők jo­gait; Amennyiben a bérlő ki­fogásolja a felmondás során felajánlott lakás-t, a felmon­dás érvényességének megálla­pítása iránt bírósághoz for­dulhat. A bíróság fogja majd megállapítani, hogy az való­ban megfelelő-e, s így a bér­lő azt köteles-e elfogadni. A bíróság ezzel kapcsolatos te­vékenységét az érvényben lé­vő lakásrendelet és a Legfel­sőbb Bíróság elvi döntése szabályozza. Felmondás során a vita leg­többször abból adódik, hogy a felajánlott cserelakást meg­felelőnek lehet-e nevezni, va­gyis egyenértékű-e azzal a lakással, amit a bérlőnek el kell hagyni. A bíróság a megfelelősség megállapításá­nál a bérlő összes körülmé­nyeit mérlegeli, mérlegeli to­vábbá a bérelt, valamint a felajánlott lakás fekvését, a helyiségek számát, alapterü­letét, felszerelését, állapotát, a lakás távolságát a 'bérlő munkahelyétől, a közlekedési ■viszonyokat, főbérletről, vagy társbérletről van szó, a két lakás bérét, valamint a bér­lő kereseti viszonyait, stb. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése részletes rendelke­zést tartalmaz arra is, hogy a bérlőt lakóhelyével nem azonos helységben lévő cse­relakás elfogadására akkor sem lehet kötelezni, ha a felajánlott cserelakás a bérlő munkahelyével azonos hely­ségben van. Szabályozza to­vábbá azt a vitás kérdést is, hogy a bérlő a felmondott lakásnál nagyobb cserelakás­ra akkor sem tarthat igényt, ha jogos lakásigényét a fel­mondott lakás nem elégítette ki. Ezzel szemben köteles ki­sebb cserelakást is elfogadni, ha az jogos lakásigényének megfelel. Tehát a bíróságok lesznek hi­vatottak arról dönteni, hogy a felmondás érvényes-e, vagy nem. A bérlők zaklatásánál? elkerülése céljából a rendelet kimondja, ha a bíróság a fel-' mondás érvényességét nem állapítja meg, a tulajdonos ugyanezen a címen két éven belül nem élhet újabb fel­mondással. A tanácsoknál előforduló bírtokháborítási ügyek nagy százaléka a háztulajdonosok és a bérlők közötti vitákból származnak. A tulajdonos a fennálló rendelkezés szerint — miután nem tudott laká­sába beköltözni — úgy pró­bálta azt beköltözhetővé ten­ni, hogy bérlőit agyonzaklat­ta és sajnos sok esetben jó­szándékú, becsületes dolgo­zók az erőszakos támadások ellen a tanácstól kérik a se­gítséget. Az a lakástulajdonos, aki eddig nem a saját lakásában, házában lakott, az esetek többségében nem törődött az épület állagával, a lakbér, amelyet a bérlő fizet, olyan minimális, hogy töredékét sent teszi ki az épület fenn­tartási költségeinek. A háztu­lajdonosnak így nem volt ér­deke, hogy házát felújítsa, karbantartsa, mert nem látta a felújításra fordított anyagi áldozatnak a hasznát. Azzal a ténnyel, hogy megfelelő la käs felajánlása esetén a ház­­tulajdonos lakásába be tud költözni, lehetőség nyílik a lakások állagának fokozottabb védelmére is. A felmondások érvényessé­gének megállapításánál körül­tekintően kell eljárni. A ház­­tulajdonosok jogainak bizto­sításánál különösen vigyázni kell arra, hogy a bérlók jo­gai semmiféle sérelmet ne szenvedjenek. A felmondási jog újbóli engedélyezésekor megértésre kell felhívni mind a háztulaj­donosokat, mindpedig a bér­lőket, mert ezzel a szocialis­ta együttélést fokozottabb mértékben lehet biztosítani. Dr. J. I. premium. Jámbor István elvtárs, a szövetkezet elnöke megemlí­ti, hogy ebben az évben a a tagok személyes vállalása szerint osztották ki a terüle­tet művelésre. Nem is volt probléma a vetéssel, kapá­lással. Sok családtag részt vett a munkában. — A permizálás rendezése mellett jó hatása volt a cél­prémiumoknak. Ezt úgy csi­náltuk, hogy aki kifogástala­nul bevetette vállalt terüle­tét, azt holdanként 50 forint célprémiummal jutalmaztuk. Ha pedig jól is kapálta meg a növényt és meghagyta a ter­melési tervben rögzített tő­számot, holdja után megkap­ta a másik ötven forintot. Meggyőződés a szükséges jóról Évek óta nem volt olyan szép, rendesen művelt az ópályi közös határ, mint az idén. De már a célprémium odaítélésénél megmutatkozott a közgyűlési határozat betar­tása: az ellenőrző bizottság tagjai a brigádvezetőkkél jár­ták a határt, nem tűrtek el részrehajlást. Az eredmény nem maradt el. A legfonto­sabb növények termelésénél, — mint például a kukorica, burgonya, dohány, naprafor­gó, cukorrépa —- túlteljesítet­ték a termelési tervet. A ki­adott célprémium bőven meg­törül a közös kasszába. Növelte a kölcsönös bizal­mat, hogy betakarításkor pon-' tos méréssel állapították meg, ki miből mennyit termelt vál­lalt területén, s a járó pré­miumot azonnal megkapta. Ipari növényeknél, az illeté­kes vállalatok a szállítás visz­­szaigazoiása után fizetik a já­randóságot. — Tagságunk az idén meg­győződött arról, hogy a pre­mizálás nem öncél, de okosan alkalmazva szükséges jó — állapítja meg Jámbor. elvtárs. — Ezt azért mondom így, mert nálunk is akadt még néhány olyan tag, alti azt hiszi, hogy a növényápolással, betakarítással letudta a pré­mium iránti kötelességet. A vezetőség következetesen él a közgyűlés határozatával, amely kimondja, hogy a tag­ságnak az egyes munkákból a teljes befejezésig ki kell ven­ni részét. Ellenkező esetben az illető tag prémiumának rovására a vezetőség mással is elvégeztetheti a szükséges munkát. Mig a fennmaradó prémium sorsáról — a veze­tőség javaslatára — a közgyű­lés dönt Asztalos Bálint. Megjelent az 1964 évi ÉRDEKES KALENDÁRIUM Ára: 10 Ft. Megvásárolható a járási székhelyi szövetkezeti könyvesboltokban és a társadalmi bizományosoknál (82299)

Next

/
Oldalképek
Tartalom