Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-14 / 266. szám
I LAPSZEMLE JNeveléssel és eréllyel A Népszabadságban írja Szenes Sándor, hogy Nyíregyházán i'elfüggesztették tisztségéből a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes eladta lakását és másikat, nagyobbat, egy lakott villaszerű épületet vett. Szerzeményét persze nemcsak birtokolni, de lakni is akarta, s többszörös lakáscserék kombinációjával be is költözött a villába. Addigra azonban a város szegényebb lett 3 kiutalható lakással. Ezeket a csereberében részt vevő partnerek kapták meg. A nagyvonalú manipuláció egyéb szabálytalanságoktól is tarkállik: illetékcsalás, hatóság félrevezetése, a megvásárolt villa szándékos alulértékelése, s mindez a közösség kárára, a volt elnökhelyettes egyéni hasznára. Egyszerű lenne most azt mondani: íme, a jó elnyeri a jutalmát, a bűnösök pedig megkapják a büntetést, a megsértett egyéni és közérdek jóvátételt, igazságot nyer. Csakhogy a valóság néha nem ilyen idillikus... Társadalmunkban akadnak emberek, akik visszájára fordítják azt a bizalmat és jogkört, amelyet a dolgozó néptől vagy képviselőitől azért kapnak, hogy a társadalom egy-egy részterületén híven szolgálják a közérteket, a dolgozó embereket. Törvényszerű, hogy elöbbutóbb a vétkesek mindegyikét felelősségre vonják. Mégis nyugtalanító, hogy egyáltalán megszédülhetnek hatalommal, hatáskörrel felruházott emberek, s egy ideig visszaélések, az embertelenség sorozatát követik el. Ez a lejtőre vezető út pedig egyáltalán nem törvényszerű. Az említett tanácselnök-helyettes például sokgyermekes parasztcsaládból indult az életbe, a mi társadalmunkban végzett főiskolát és évekig dolgozott * közéleti poszton. Jelleme összetevője bizonyára nemcsak gyengeség és gyatraság. Megfelelő környezetben képe® volna — önmagukkal is küszködve — megerősíteni magukban olyan tulajdonságokat, amelyeknek most *hiján vannak. Körölüttük, mellettük és felettük mindenütt vannak munkatársak, alárendeltek és felettesek, munkahelyükön működnek hivatali és társadalmi szervek, amelyeknek egyebek között a nevelés, az ellenőrzés is joguk és kötelességük. Mégis, hányszor tapasztaljuk, hogy együttvéve sem képesek, gyakran nem is törekednek kialakítani a jellemformálás alkalmas légkörét, vagy adott esetben és idejekorán élni a megfékezéssel, a felelősségre vonás sál. Az emlitett tanácselnök-helyettes például piszkos kis üzletéhez szinte az egész alárendelt hivatali apparátust megmozgatta: az ingatlanáé zelőt, az igazgatási és a lakásgazdálkodási osztályt. Nélkülük, megkerülésükkel nem is lett volna módja a vissza-, élésre. Közvetlen felettesei a manipuláció végrehajtásának meglehetősen hosszú ideje alatt többször több oldalról — jellemző, hogy nem az üzelmekben részt vevő hivatali apparátustól — jelzéseket, figyelmeztetéseket kaptak. Ám az érdemi ellenőrzés helyett megelégedtek néhány lagymatag intelemmel, s lelkiitemeretük azonnal álomba szenderült, mihelyt az elnökhelyettes megnyugtatta őket: „Ugyan, csak nem képzelitek, hogy bármi szabálytalanságot csinálok?” S a többiek? Azok elkészítették, kiadták a szabálytalanságokról a szabályos, hivatalos papírokat, iratokat, ahogy az ügyvitel megkívánta. Hogy mit láttak, mit gongoltak? — arról hallgatnak. Nyilván úgy vélték, ez a legbölcsébíb: végrehajtani az utasításokat, egyébként pedig hallgatni és tovább szolgálni. hiszen hallgatnak a főnökök is, ha tiltakoznának, talán ők húznák a rövidebbet. Mert ahol ilyen emberek a vezetők, a beosztottak hadilábon állnak a bátorsággal, nehezen vállalják a bírálat kockázatát, Most bizonyára azt mondják ők is, a felettesek is, hogy az elnökhelyettes megérdemelte a sorsát: „Addig jár a korsó a kútra...” . Nem akarom, nem is lehet felmenteni az elnökhelyettest. A történtek első számú felelőse 0 maga, s így valóban megérdemli a sorsát. De ha a környezete: beosztottai, felettesei, pártszervezete eréllyel és őszinteséggel lépnek fel a megszédült ember ellen, lehet, hogy megmentik az elbukástól. A szocializmus egyebek között abban is különbözik minden más társadalomtól, hogy minden egyes ember egyéni életútjáért, sorsáért is felelősséget vállal. S ezért minden becsületes ember el is várja, hogy neveljük, kijózanítsuk, s ha kell megbüntessük mindazokat, akák így vagy úgy túlteszik magukat az élet írott törvényein és íratlan szabályain. Sokan azonban, akik élénken helyeslik e törekvéseket, maguk tevőlegesen mégsem küzdenek értük. Kényelmes és átlászó mentségeket keresnek, csukott szemmel és süket füllel passzivitásba vonulnak, vagy liberális megalkuvóként: „jószívűsködnek”, amikor összefogott erkölcsi erejükre, harcukra, elvi következetességükre lenne szükség. A hibák takargatása pedig mindig megbosszulja magát abban a szűkebb közösségben i®, amely nem vállalja a harcot a megbotlott, megszédült emberekkel — ellenük és értük is. A MÁV készül a télre MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Az állattenyésztés jövedelmezősége Hogyan készül a télre a MÁV, hogyan biztosítja a hideg hónapokban is a kényelmes utazást, a vonatok fűtését, világítását? Erről az Esti Hírlapban az alábbiakat írja Túri András. Fiitfikazánkocsik, villamos fűiőtestek — Idén több fűtőkazán-kocsink van — mondja az illetékes vasúti szakosztály vezetője. — Ez megjavítja a gőzvontatású szerelvények fűtését. Az előfűtéssel azonban még mindig baj lesz. A kocsik egy részét kénytelenek vagyunk a rendezőkor, kívül tárolni. Ezeket csak az indulás előtt 20— 25 perccel tolják be a pályaudvarokra. A nagy hidegben természetesen ennyi idő nem elegendő‘arra, hogy a kocsikat indulásig befűtsük. A villamos fűtőtestek egy része elromlott s anyaghiány miatt a javítóüzem. munkája késik. Ezen azonban átcsoportosítással, átszereléssel igyekszünk könynyíteni. Fokozottan ellenőrizzük a szerelvények fűtését. A menetlevélbe ezután be kell majd írni: hogyan fűtötték az egyes vonatokat. A világítás ellen nem lesz kifogás az idén, — Uj típusú, modern személykocsikat is kap a MÁV? — A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban most készül a prototípus. Ezek a kocsik 24,5 méter hosszúak lesznek, és 140—160 kilométeres sebességgel is kellemes utazást biztosítanak. A fülkék szélességét 210 centiméterre tervezik, berendezésük a legmodernebbnek ígérkezik. Az utasok még borotválkozhatnak is a vonaton. lutomata ajtók, önműködő (ütés — Az egyes kocsikat úgy kötik össze, hogy az átjárás szinte fel sem tűnik majd az utasoknak. Automatikusan nyíló és csukódó ajtók, légmentesen záródó kettős ablakok készülnek. A világítást nagy fényerejű fénycsövek biztosítják, a fűtést önműködő berendezés szabályozza. A jövőben már csak ilyen típusú kocsik közlekednek. Előbb a nemzetközi vonalakra állítják be őket, azután a belföldi forgalomba. Sajnos — bár a gyár száz ilyen kocsi elkészítését tervezte — most váratlanul értesítettek, hogy más kötelezettségek miatt nem vállalhatják hiánytalanul a szállítást. — Hány új személykocsi készül el az idén? — Győrben ötven, Dunakeszin 160 darab. A kocsik közül 58 távvezetékes. Egy érdekes újdonság — Milyen újdonság várható még? — Érdekes lesz az a húsz szórakoztató hangoskocsi, amely ugyancsak most készül, s amely az utasoknak zenét szolgáltát majd, továbbá úgynevezett vasúti idegenvezetésre is alkalmas lesz. Jó lenne, ha az Elektroakusztikai Gyár még az idén elkészítené az ezekhez szükséges berendezéseket. A húsz szórakoztató kocsiból és a hozzájuk tartozó adókocsikból két szerelvényt állítunk össze. Ezeket az IBUSZ-utazásokhoz állítjuk be. Később valamennyi ország ilyen kocsikat gyárt a nemzetközi vonatokhoz. Ennyi az, ami már a közeljövőben elkészül. A távolabbi tervekről egyelőre még nem szeretnénk beszélni. A „közeli” tervek is jelentősek. Remélhetőleg az utasok megelégedésére szolgálnak majd. Megyénkben, a felvásárlási tervek teljesítését vizsgálva^ megnyugtató megállapításra jutunk:- azok teljesítve lesznek. Nem ilyen képet kapunk, ha egy-egy állattenyésztési ág jövedelmezőségét egy kicsit részletesebben megvizsgáljuk. A szarvasmarha-tenyésztésen belül senki sem elégedhet meg a várható 1800—1909 literes tehenenként! átlagos évi tejtermeléssel. Egy 600 kilogrammos tehén létfenntartási költsége, szerény számítások szerint, 15 forintba kerül, ebben az esetben a trágyán kívül semmit nem termel. Az 5 liter tejet termelő tehén napi tartási költsége 20 forint: 1 liter tej előállítása 4 forintba kerül. Az 5 literes istállöátlag évi 1800 liter átlagos tejtermelést jelent. Itt egy tehén évi tartására 1800 forint ráfizetés van. A napi 7 literes tejtermelés 22 forintba kerül, egy liter tej önköltsége 3,16 forint. Ebben az esetben az eladási áron keresztül, a tbc mentesítés kedvezményét is kihasználva, már nem ráfizetéses a tejtermelés. Tehénállományunk a 8—9 literes tejtermelésre is képes. A múl hónapban a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben 12,39, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben a borzderes keresztezett teheneknél 11,02, a szabolcsveresmarti Tiszagyöngye Tsznél 10,75, az olcsvai Űj Élet Tsz-nél 9,54, a császárszállási Dózsa Tsz-nél 9,21 liter volt az istállóátlag. Nem így van ez a tuzséri Rákóczi Tsz-ben, ahol az istállóátla’g csak 12.19 liter volt. Ebben a tszben az alma jelentős jövedelmet hoz, amiből — mert el hanyagolják — a helytelen tehéntartás tehenenként, évente 3 ezer forintot visz el! Ehhez hasonló a tiborszállási Űj Élet Tsz termelése is, ahol a tehenenként! napi tej 2—3 liter éveken keresztül. A tunyogmatolcsi Űj Élet Tsz-ben nagyon ai vannak hanyagolva a tehenek, rosszaik, gondozatlanok, piszkosak, 40 darab tehéntől naponta csak 120 liter tejet fejnek. A drágán — átlagosan darabonként 9600 fo‘rintért — megvásárolt törzskönyvezett vemhes üszők tönkrementek. A szarvasmarha-hizlalás látszólag jövedelmezőbb a tejtermelésnél, de ha számolunk, rájövünk, hogy egy növendék hízó 500 kilogrammos súlyig 20—25 mázsa keményítő értékű takarmányt fogászt el. Ebből a takarmányból kevés fehérje értékű takarmány arány változtatással 8000— 10 ezer liter tejet lehetne termelni, a már meglévő, de ki nem használt, rosszul takarmányozott, elhanyagolt tehenekkel* Különösen drága úgy a szarvasmarha-hizlalás, mint ahogy az a nagyhodo^i Petőfi Tsz-ben szokásos: a 3 éves hízóbikák alig értek el a 300—350 kilogrammos élősúlyt. A növendék-szarvasmarhákat úgy kell takarmányozni, nevelni, hogy a tenyésztésre alkalmatlanok minél előbb, de legalább 18 hónapos korukra elérjék az 550—600 kilogrammos ' élősúlyt, a tenyésztésre alkalmas üszők pedig 18—19 hónapos karukban 420 kilogrammos súllyal tenyésztésbe vehetők legyenek, minél előbb kezdjék meg a' hasznos termelést Létfenntartó takarmányon pazarlás állatot tartani. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét, a borjúnevelés területén is jelentősen növelni lehet. A helyes mesterséges borjúnev eléssel egyegy borjú felnevelési költsége 1000—1500 forinttal csökkenthető. Jelenleg tszeink közül csak 57 neveli mesterségesen a borjút. Példa e téren a raka|mazi Győzelem Tsz, ahol, amíg természetesen nevelték a borjúkat, 1 kilogramm súlygyarapodás 25,80 forintba került. Az egyszerű mesterséges nevelés bevezetésével ez a költség 16,26 forintra esett, jelenleg pedig a 2 százalékos zsírtartalomra beállított tej itatásával 11,78 forint. Szkíta József, A kispaládi Üj Barázda Tsz-ben 38 darab koca fial decemberben, ezenkívül a kis szövetkezet 198 darab süldőt nevek A szép sertésállomány elsősorban Horváth János és Lukács Miklós gondozók szorgalmas munkáját dicséri. Darabos László felvétele. A talafei'ő-gaaulálkodás kérdése • M a homoki tsK-ekhen Nem kielégítő a szerves anyag utánpótlása n. A növénycsoportok hatását figyelembevéve a talajerő szempontjából megállapítható, hogy a kalászosok és kapás növények legjelentősebbek a talajerő mérleg negatív oldalának terhelésében. Mindhárom termelőszövetkezet vetésszerkezetében a kalászosok és kapások túlsúlya jellemző. Ez a túlsúly nem okoz zavart a talajerő mérleg egyensúlyában, ha elegendő területre tudunk biztosítani szerves és szerveden trágyákat. Mivel ez csak mérsékelten lehetséges, felvetődik az a kérdés, hogy a talajerőt túlzottan igénylő növénycsoportokat megfelelő arányban termesszük más növényekkel, melyek a talajerőre kedvezőbb hatásúak. Kimondott területcsökkentés az egyes növények vetésterületi részesedésben csak úgy lehetséges, ha kataszteri holdanként nagyobb terméseket takarítanánk be. Azonban, hogy ezt megvalósíthassuk, ismét vissza kell térnünk a talaj terfnőerejére. Minden bővebben termő növényfajta jobb körülményeket, jobb táplálóanyag ellátottságot kíván, mint egy igénytelenebb fajta. Ezért ütközik nehézségekbe egyik évről a másikra a talaj termőképességének növelése olyan mértékben, amely az összes termesztett növénycsoportoknak a legmegfelelőbb körülményeket és a termésátlagok állandó növekedését biztosítja. Az elemzés tehát azt mutatja, hogy egyáltalában nem egyszerű kérdés és könnyen megoldható a negatív hatású növénycsoportok területének megváltoztatása. Az évelő pillangós növények termesztése a talajerő szempontjából pozitív hatású. Ezt a tényt már több ezer éve megállapították a termesztők. Mégis aránytalanul kevés a termelőszövetkezeti gazdaságok vetésszerkezetében a pillangós növények részaránya. A vizsgált három termelőszövetkezetben 7—10,3 százalék között változik, átlagosan 8,6 százalék. Nemcsak a talajerő, hanem az állattenyésztés takarmányellátása szempontjából is lényeges lenne a pillangós növények vetésterületét 15—18 százalékra növelni. Rendkívül kedvezőtlen a helyzet az istállótrágyázásnál, mert a szántó területnek 5— 25,5 százaléka, átlagosan 14,7 százalék kap istállótrágyát. Az istállótrágya termelést csak az állatlétszám beállításával lehet növelni, tehát korlátozott lehetőségei vannak. A szerves trágya hiány leggyorsabb pótlása a zöldtrágyázás révén lehetséges. A zöldtrágyázott terület a három termelőszövetkezeti gazdaságban 3—27 százalék között változik annak arányában, hqgy több vagy kevesebb az istállótrágyázott területük. A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetnél ez majdnem feles arányban oszlik meg (13,7—13,3 százalék). Az átlagosan zöldtrágyázott terület 14,4 százalék. Az istállótrágyázott és zöldtrágyázott terület együttesen 29,1 százalékot tesz ki. (27—28,5— 32.) Ezzel szemben szerves trágyázásban kellene részesíteni a talajerő minimális biztosítása érdekében 40,1 százalékot. Lemaradás a szerves trágyázás teréri kereken 11 százalék. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben a szántóterület 7 százalékán, a sényői Búzakalász Termelőszövetkezetben a terület 13,5 százalékán, a vajai Béke Termelőszövetkezetben pedig a terület 13,7 százalékán még zöldtrágyázást kellene végrehajtani, hogy a szerves trágyázás hiányát pótolhassuk. Dr. Galgóczi József tud. munkatárs. ^lagyarwszáj 1963. november 14. s
