Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-14 / 266. szám
Esenténifck sorokban Per Haekkerup dán külügyminiszter szerdán ismét hoszszabb beszélgetést folytatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. VI. Pál pápa kedd délután fogadta a II. vatikáni zsinaton részt vevő magyar püspököket. A havannai forradalmi törvényszék halálra ítélte a CIA négy ügynökét, akiket altkor fogtak el, amikor egy k^lózhajóról partra akartak szállni Kuba területére. Az ítéletet végrehajtották. A portugál titkosrendőrség letartóztatta Vasco Ganja filmkritikust, valamint a Republica című lap három nyomdai munkatársát. Mint az Humanité jelenti, ezt a négy letartóztatást a közelmúltban több olyan író és újságíró őrizetbe vétele előzte meg, akik többek között a Saiazar-féle gyarmattartók angolai gaztettei ellen emelték fel szavukat. Egész Jugoszláviában november 13-án megünnepelték Petar Petrovics Ivyegos, a délszlávok nagy költője születésének 150. évfordulóját. Az emlékünnepélyeket szervező bizottság ülésén úgy határoztak, hogy a jugoszláv fővárosban monumentális emlékművet emelnek a „hegyek koszorúja” költőjének. Dr. Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, aki a Collegium Hungaricum megnyitása alkalmából tartózkodik az osztrák fővárosban, szerdán látogatást tett dr. Heinrich Drímmel közoktatásügyi miniszternél. II. Hasszán marokkói király Ahmed Bahninint, az .előző kormány igazságügyminiszterét nevezte ki az új marokkói kormány miniszterelnökévé. Az új kormány 14 miniszterből és 4 államtitkárból áll. Míg az előző kormány élén maga a király állt, most II. Hasszán külön miniszterelnököt jelölt ki. A kormány valamennyi minisztere a királyt támogató alkotmányos intézmények védelmére alakult front tagja. A Lengyelország és a Benelux-államok között szeptemberben parafáit, három évre szóló kereskedelmi megállapodás aláírására kedden Varsóba érkezett M. Brasseur belga külkereskedelmi miniszter. Vajúdik az olasz kormányalakítás A kommuuista képviselők és szenátorok követelései A kedden megkezdődött olasz kormányalakítási tárgyalások az úgynevezett középbal komponensei között nehézkesen haladnak. A Paese Sera szerint Moro, a kijelölt kereszténydemokrata miniszterelnök állítólag váratlanul azt javasolta szociáldemokrata és köztársasági Partnereinek: kíséreljék meg a középbal kormány alakítását hármasban. Tehát Nenni szocialista pártjának közvetlen részvétele nélkül, azaz annak csupán külső parlamenti támogatása mellett. (Erre már volt példa a Fanfani-kormány idején, 1962-ben.) A szociáldemokraták és a köztársaságiak ezt a követelést visszautasították. A négy párt képviselőinek találkozása után napvilágot látott közlemény, amelyet a kereszténydemokrata hivatalos hírügynökség, az Itália adott ki, már arról számol be, hogy valamennyi tárgyaló fél részéről — beleértve a kijelölt miniszterelnököt — az az akarat nyilvánult meg, hogy a szocialista pártot is bevonják a kormány munkájába. A mai római lapok közük ; kommunista képviselők és szenátorok csoportjának nyilatkozatát, amelynek alapja Togliattinak, a párt főtitkárának a Ben Bella kormánya megszilárdította bel< és külpolitikai helyzetét Ben Bella kormánya megszilárdította a bel- és külpolitikai helyzetét — hangoztatják Párizsban. Két nappal az Addisz Abeba-i értekezlet megnyitása előtt a francia politikai megfigyelők kedvezően ítélik meg Algéria esélyeit a tárgyalóasztalnál. Rámutatnak, az algériai kormány külpolitikai helyzetének megszilárdítására használta fel a tűzszüneti egyezmény és az afrikai külügyminiszteri értekezlet között eltelt időt. Párizsban nagy jelentőséget tulajdonítanak az Algéria és Tunézia között tapasztalható közeledésnek, amelynek egyik jele, hogy Ben Bella decemberben személyesen részt vesz Bizerta felszabadulásának ünnepségein. A Combat szerint a külügyminiszteri értekezlet előestéjén észrevehetően kirajzolódik a választóvonal Afrika haladó országai és a marokkói monarchia támogatóiként szóba jövő államok között. II. Haszszán király Nasszer-ellénesség ütőkártyájával igyekszik befolyásolni az afrikai államok egy részét. Ben Bellának a jelek szerint sikerült az ellenzék katonai és szakszervezeti vezetőit megnyernie, ami Algéria belső helyzetének megszilárdulását és Ait Ahmed, valamint a „szocialista front” többi polgári vehetőinek elszigetelését jelenti. csoport gyűlésen tartott beszámolója volt. A nyilatkozat a többi között megállapítja: az április 28-i választásokon kinyilvánított népi akarat alapján a kormány irányvonalában mély változtatást kell eszközölni. Ilyen értelemben a kereszténydemokrata és a szocialista párt közötti megegyezés kormányzati téren pozitív szerepet tölthet be és az első -lépés megtételét jelentheti a katolikus mozgalom és a munkásmozgalom közötti megegyezés útján. De csak úgy lehetséges, ha határozottan szakítanak a kereszténydemokrata kormányok eddigi irányvonalával; ha a kormány valóban kiinduló pontja lesz a békét és az atommonopólista gazdasági tervezést célzó akcióknak, ha felszámolja a baloldal irányában tanúsított diszkriminációt. A külpolitikai téren a kommunisták követelik, hogy Olaszország határozottan utasítsa vissza az atomfegyverkezés bármilyen formáját,' beleértve a tervezett többoldalú atomerőit is. Olaszországnak a moszkvai egyezmény után az enyhülés és a leszerelés fokozatos megvalósításán kell dolgoznia. Latin-amerikai szolidaritási gyűlés Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): * A szovjet társadalom képviselői szerdán Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában gyűlésen tiltakoztak a latin-amerikai országokban dúló reakciós terror ellen. Viktor Cshikvadze professzor, a latin-amerikai országokkal való barátság és kulturális együttműködés társaságának alelnöke felszólalásában rámu tatott: „A kommunista pártok veze| zető személyiségeinek letartóz tatása a latin-amerikai reakciós rendszerek gyengeségének jele — mondotta. — A kommunista pártok befolyása szóban forgó országokban nai ról, napra növekszik. E pártc egyre nagyobb tekintélynek ö vendenek hazájuk néptömeg körében.” Alvaro Cunhal, a Portug; Kommunista Párt főtitkár felszólalásában kijelentettí semmi sem tudja megakadá lyozni, hogy Latin-Amerik népei kivívják a demokrá ciát, a . nemzeti függetiensé get, a békét és a szocializ must. Több hasonló értelmű felszó lalás után az ülés részt vevő egyhangúlag határozatot fogad tak el, amely megbélyegzi a la tin-amerikai reakció gaztettei és nyomatékosan követeli, hogj szüntessék meg a terrort és í hazafiak üldözését. 50 000 paraszt tüntetett MontpeiJierben Párizs, (MTI) A dél-franciaországi szőlővidéken mintegy 1000 csendőrt vontak össze, hogy megakadályozzák a parasztok és bortermelők tüntetéseit. Kedden ennek ellenére mintegy 50 000 kistermelő gyűlt össze Montpellierben. A nagygyűlésen részt vettek a Fran-Általános hadkötelezettségi törvény Kubában Raul Castro, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere kedden este rádió- és televíziós beszédben ismertette az általános hadkötelezettségi törvényt, amelynek értelmében minden kubai állampolgárságú férfi 17 és 45 év között három évi katonai szolgálatot köteles teljesíteni a hadseregben. Háború esetén a forradalmi fegyveres erők minisztere jogosult behívni a hadseregbe a különleges katonai kiképzéssel rendelkező nőket is. A minisz-És most itt állunk Diem nélkül. Egy amerikai külügyminisztérium! hivatalnok monológja • o temek -joga van hat hónappal meghosszabbítani, vagy egy esztendőre csökkenteni a tényleges katonai szolgálat időtartamát. cia Szocialista Párt, a Fran cia Kommunista Párt, azMRP parlamenti képviselői és a megye csaknem valamennyi •polgármestere. A tüntető gyűlés után összeütközésre került sor a fiatal parasztok és a csendőrök között. Az összecsapásnál több személy megsebesült, néhány tüntetőt letartóztattak. A dél-franciaországi parasztok a kormány mezőgazdasági politikája, elsősorban a külföldi borok behozatala ellen tiltakoznak. A kormány ugyanis több millió hektoliter bor behozatalára adott engedélyt a nagykereskedőknek, hogy stabilizációs tervének megfelelően leszorítsa a be>földi árakat. RAJZGYAKORLAT Tízmillió dollár kölcsönt nyújt Amerika Marokkónak, amerikai árucikkek vásárlására! Gerő Sándor rajza. A tények bizony szomorúak: Li Szin Mant úgy elkergették, hogy meg sem állt egészen Hawaii-ig, Trujillot meggyilkolták, szegény Mendereszt felakasztották, most pedig Ngo Dinh Diem és bátyja, Ngo Dinh Nhu vált a szitához hasonlatossá. Pedig ez ö Ngo Dinh Diem saját nevelésünk volt. Miközben Ho Si Minhék a franciákat miszklikbe aprították Dien Bien Phunál, Diem a legjobb washingtoni körökben forgoló dott, Spellmann biboros úr őexcellenciája ültette el leiké ben a felebaráti szeretet eszményeit. Egyenesen Washingtonból érkezett Dél-Vietnamba, mint valóságos Grál-lovag, akit nem feketített be a japánokkal és a franciákkal folytatott együttműködés. Az volt a szándéka, hogy a háborúdúlta országban megteremtse a földi paradicsomot. Ez a Diem, ez a Diem... Először, a tőlünk kapott atyai tanácsoknak megfelelően,' likvidálta a belső ellenzéket, majd drótsövénnyel elkerített táborokba kezdte áttelepíteni a falusi lakosságot, hogy megkímélje lelkűket a kommunisták kártékony befolyásától. Az ellen sem lehetett senkinek kifogása, hogy derék családfő i: volt, aki nem akarta, hogy testvérei ínséget szenvedjenek. Jól néznénk ki, ha Washingtonban elkezdenénk azután nyomozni, hogy ki kinek a rokona, hogy a Jack és a Bobby — de hagyjuk ezt. Miért kellett ennek a Diemnek megromlania? Miért 42. Egy óra múlva öt doboz cigarettát és egy kenyeret hozott nekünk. — Ha ez így megy tovább — állapította meg a sebhelyes —, két héten belül éhen halunk. Partu, te ismered legjobban Münchent, ezentúl neked kell megpróbálnod az üzleteket lebonyolítani, ki tudja, hogy a vénasszony nem szed-e rá bennünket? Partu előbb szabódott egy kissé, aztán mégis útra kelt. Az eredmény kielégítő volt, kétszer annyit hozott a körzetvezető ugyanannyi fehérneműjéért, azonkívül megnyugtató tudósítást a város helyzetéről. — Az amik lopnak, mint a szarkák. Aranyat, ezüstöt és Leicákat keresnek. Rólunk, már úgy értem, az SS-ről, a ku-2 ^Magyarország 1963. november 14. tya sem beszél. Az emberek csak a zabálásra gondolnak. Mindenki cserél, vesz és elad, cipőzsinórtól a briliánsgyűrűig. A sebhelyes ragyogott. Elismerően veregette meg Partu vállát. — Fenegyerek vagy, Scharführer. A jövőben Kufrattal együtt jársz ki. De vigyázat, jobb lesz, ,ha időnk nagy részét még ebben az egérlyukban töltjük. Talán lebonyolíthatjuk üzleteinket valahol egy lakáson. így kezdődött üzleti tevékenységünk Münchenben, a náci mozgalom fővárosában. Fehérneműt adtunk és Jarolinné ezüstjét, cigarettáért, cigarettát élelmiszerért, élelmiszert megint cigarettáért, aztán folytattuk a körforgást megint ellenkező irányban, míg tisztességes nyereséghez nem jutottunk. Hamarosan felfedeztünk egy szilárd csereközpontot, ahol meglehetősen védve voltunk meglepetések ellen. A férfit, akinél vettünk és eladtunk, Eschenbachnak hívták. Már évek óta tisztes kereskedelmet folytatott ócskavassal, színesfémekkel és rongyokkal. Most gyorsan alkalmazkodott a megváltozott viszonyokhoz. Egy piszkos hátsó udvari lakásban, amely állandóan avas szalonnától és halzsírtól bűzlött, vette és eladta azt, ami haszonnal kecsegtetett, vagyis majdnem mindent. Felesége, egy tohonya és piszkos nőszemély minden tárgyaláson ott ült egy elnyűtt díványon, mint egy tibeti Buddha, és onnan figyelte az üzleteket, amelyeket férje lebonyolított. Csak egy szobájuk volt, és az ócskás nyilván húsz éve nem hozatta rendbe a helyiségeket. Hat hete folytattuk ezt az üzletet, amikor egy délelőtt egy dzsip állt meg a villa előtt. Két amerikai szállt ki belőle. A gépkocsi vezetője több bőröndöt cipelt a ház ajtaja elé. Én nyitottam ajtót. — Mit tetszik? — A házat lefoglaltuk — mondta egyikük, egy szál magas ember. Anélkül, hogy még csak egyetlen pillantásra is méltattak volna, félretoltak, és a bőröndöket a szobába vitték. Ott állt a sebhelyes és Partu. — Göndam, mi van itt? Férfigyűlés? Kik maguk? — KZ-foglyok — magyarázta a sebhelyes —, ezt a házat az amerikai megszálló hatóságok bocsátották rendelkezésünkre. — Mutassák ezt nekünk írásban. — írásunk nincs, de Fürst hadnagy jól ismer minket, ő a mi barátunk... — Nem ismerek semmiféle Fürst hadnagyot — mondta a hosszú. — A házat ki kell üríteni, mert mostantól kezdve az amerikai megszálló hatóságoké. Ma estig csomagolják össze a holmijukat. Holnap már senkit sem akarunk itt látni, megértették? Átnyújtottam neki a német —amerikai címét és telefonszámát. Mindketten átfutották a cédulát, aztán összegyűrték és eldobták. — Hogy mi dolga volt Capatain Fürstnek • veletek, az nekünk mindegy. Azt az osztagot már egy hete leváltották, és hamarosan visszamennek Amerikába. Na, asszonyom, mutassa meg nekünk a szobákat. Jarolinné, aki bejött a szobába, némán engedelmeskedett. — Egy pillanat! Hiszen még fenn van a holmink! — A sebhelyes elnyomult az ameri kaiak mellett és felrohant. — Siessenek, rámoljanak ki minden szobát. Bőröndjeinket, élelmiszereinket és feketeárukat tartalmazó különböző csomagjainkat a lakószobába cipeltük. Biztonságunknak ez a hirtelen félbeszakadása elkeserítette a sebhelyest és Partut. Vad szitkokat szórtak az amerikaiakra, és kétségbeesetten tanácskoztak, hova vihetnék a holmikat. Számomra ez a váratlan fordulat örvendetes alkalom volt arra, hogy egy régen dédelgetett elhatározásommal előhozakodjam. Vissza akartam menni Berlinbe, hogy mielőbb újra rendezett viszonyok közé kerüljek. Bár köztem és feleségem között már egy* évvel előbb teljesen elromlott a kapcsolat, és azt is tudtam, hogy régen szeretője van már, mégis visszavágytam szülővárosomba. Ezt megmondtam két társamnak, sőt, lemondtam a rám eső részről is. A sebhelyes, mintha egy pillanatig habozott volna, de aztán nyersen mondta; — Szó sem lehet róla, Kufrat. Most akarsz lelépni, amikor szarban vagyunk. Nem, barátom, gondolj arra, hogy téged ugyanúgy keresnek, mint minket. A két amerikai lecsörtetett a lépcsőn. (Folytatjuk). nem hagyta békén a buddhistákat? Igaz, .hogy a katolikusokra támaszkodott és ezt meg is lehet érteni — a mi elnökünk is az — mert a katolikusokjavarésze, északról menekült a kommunisták elől, igaz, egy kicsit nagyonis jóba voltak a japánokkal és a franciákkal, de hát az vesse magara az első követ, szóval a katolikusokban meg lehetett bízni, s tulajdonképpen a buddhistákban is. A buddhisták azonban mindig békéről beszéltek, a vörösök is arról beszéltek, szóval Diem mégis jól tette, hogy főleg a katolikusokban bízott, de ez odavezetett, hogy a buddhisták elégedetlenkedtek, s tüntetni kezdtek, % így a jóisten sem akadályozhatta meg, hogy a vörös partizánok ne használják fel a tüntetéseket a rendszer ellen. És ekkor jöttek a sortüzek, mert ha az ember lemond a kemény kéz politikájáról, akkor semmibe veszik. De azért mégsem kellett volna lövöldözni, mert akkor... — szóval a fene ismeri ki magát. A főbaj azonban, hogy Diemnek nem tetszett, hogy tízegynéhányezer amerikai katona akarja irányítani a vörösök elleni hadműveleteket. Milliár dókat tömünk Dél-Vietnamba, s <* legkevesebb, amit elvárhatunk az, hogy magunk ellenőrizhessük a pénz elköltését. Eyre a Diem azt mondta, ha a mi embereink túlságosan az előtérbe lépnek, akkor mindenki azt mondja, hogy ő az amerikaiak dróton rángatott bábja — hogy miket nem találnak ki! — és még nagyobb lesz az elégedetlenség. Ebben volt is valami igazság, de azért, szóval a Diem egyre szemtelenebb lett, és különben is kiderült, hogy tehetségtelen zsarnok, aki csak a maga családjával törődik és még a keze is véres és a nép gyűlöli őt, szóval távoznia kellett volna, de nem. akart, hát magára vessen, hogy... Nem, nem a mi embereink nyírták ki, bár az egyik báty, Ngo Dinh Can, teljesen véletlenül közénk keveredett, s most kiadtuk a tábornokoknak, nyerje el méltó büntetését az a csirkefogó. A lényeg az, hogy most derék, demokratikus tábornokok kezében a hatalom, aminek nagyon örülünk, mert a lapjaink már régen megírták, hogy Dél-Vietnámot csak a demokrácia mentheti meg a pusztulástól: A tábornokok ha kell, lőnek is, mert ha az ember lemond a kemény kéz politikájáról, akkor semmibe veszik. Sz\val új, boldog lap nyílt a jámbor dél-vietnami nép életében, erre garancia az új miniszterelnök, ez az ízig, vérig, becsületes férfi, akit izé... igaz, hogy annak idején Diem nevezett ki, meg hogy vagyonkát is szerzett, de hát az vesse rá az első követ, szóval új lap nyílt és 'győznek majd, a demokrácia, a közéleti tisztaság, n megvesztegethetetlenség eszméi. ■. M. Gy.
