Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

Jmaszáüítási gondok a rossz út miatt Lassan járhatatlan lesz a ekötő út Szamostatárfalva— .omlódtótfalu között. Az még sak hagyján, hogy a gépjár­­íűvekkel,. vagy szedőinkkel tazókat jól össze rázza. De lostanában már komoly gon­­ot okoz az almaszállítás miatt, 'öbb mint 300 vagon alma ké­ül elszállításra . a Két község­iéi. Naponta szállítjuk az al­tiét, ki tudja megmondani nennyi megy kárba a ossz kövesúton való szálli­­ás miatt! -Az alma kényes íorléka, elég, ha egy kicsit is összekoccan, kész a kár. Tudjuk, hogy államunk so­kat költ az utak karbantartá­sára, — a mienket is javít­gatják úgy, ahogy... (az is igaz, hogy ez az út nem fő­útvonal, de kérjük vegyék fi­gyelembe, hogy évről évre jelentős mennyiségű almát termelünk. A rossz útviszo­nyok okozta kár nem csak termelőszövetkezetünknek, hanem államunknak is nagy veszteséggel jár. Király Béla Szamosta tárfalva Védjük a hasznos madarakat! Hasznos madaraink ered­ményesebben irtják a rovaro­dat, hernyókat, gyommagva­­kat, mint ahogy a vegyszeres védekezéssel irtani tudjuk. Ha a hasznos madarak meg­felelő számban élnek egy adott területen, a kártevők okozta kár hatodrészére is lecsökkenhet. Tehát mezőgaz­dasági szempontból is igen fontos a madarak védelme. A nyári madarak egy része már délre költözött, de a kertek, gyümölcsösök leghasz­nosabb madarai télen is itt­hon maradnak. A zord idő megtizedelné az állományt, ha nem lenne az ember segítsé­gükre. A madárvédelem hasz­nos és szórakoztató elfoglalt­ság lehet fiatalok számára is, bár szervezett, teljes értékű védelmet nem áll módjukban végezni, de az odulakóknak mégis „segíthetnek", szakta­nár vezetésével, irányításával. Készíthetnek fészekotíukat, Takarékossági nap Tarpán A Takarékossági Hónap ke­retében vasárnap Tarpán is megi-endezték a Takarékossági Napot. Erre az alkalomba a községbe érkezett a fehérgyar­mati földművesszövetkezet kul­­túrcsoportja is, színvonalas változatos műsorral szórakoz­tatta a falu lakóit. Zsúfolásig megtelt a kultúrház nézőtere, és a tapsokból ítélve, a legna­gyobb sikert Lábas Tibor ma­gyarnóta énekes, a földműves­szövetkezet tánccsoportja és a divatbemutató aratta. Danó János tudósító. melyeket a parkok, erdők fáira helyeznek el úgy, hogy ragadozó állat (pl. kutya, macska) ne tudjon hozzáfér­ni. így biztosíthatnák a ma­darak ivóvízzel való ellátását is olyan helyeken, ahol azok könnyen,. félelemmentesen hozzájuthatnak. Készíthetné­nek madáretetőiket is. örülnék, ha a vállalkozó úttörőcsapatok, vagy KISZ- szervezetek értesítenének vég­zett munkájukról. Karádi István Kisvárda, Iskola tér 2. Hasznos segítőtárs a televízió Beköszöntenek lassan a hosz­­szú téli esték, megtelnek <t klubhelyiségek, alkalmi szóra­kozóhelyek. Falun kezdetét ve­szi a téli művelődési idény. A sokféle hasznosan szóra­koztató segítőtársak, — a' kul­túrotthon rendezvényein, az is­meretterjesztő előadásokon, filmvetítéseken — kívül a téli estéken egyre több helyen je­lentkezik az új segítőtárs, a te­levízió. A legkisebb faluban is van már néhány tv-készülék. A megyében csaknem 5 ezer­re rúg a tv-k száma. A téli estékre külön készül a televízió szerkesztősége is. népszerű formában, filmekkel illuszrált mezőgazdasági szak­tanfolyamot, tanácsadást és számos falusi témájú adást il­leszt műsorába. Hogy senki figyelmét ne ke­rüljék el a tv ilyen jellegű mű­sorai, arról már most szüksé­ges gondoskodni. A helyi mű­velődési otthonokban függesz­­szék ki az érdekesebb, a falusi közvélemény érdeklődésére szá­­mottartó adások idejét és cí­mét. P. Az olyasó kérdez, az illetékes válaszol Kérem közöljék, hogy a vál­lalat vezetője milyen esetben rendelheti el, hogy a dolgozó a fizetett ünnepeken, — mint például augusztus 20-a, novem­ber 7-e — dolgozzék? Ilyen esetben a távolmaradás igazo­latlannak számít-e? A ledol­gozott ünnepnapokon milyen bér illeti meg a dolgozót? Sze­retném továbbá megtudni azt is, hogy állami gazdaságban dolgozóknak jár-e fizetett ebédidő? Pécsi József Vámosatya. Olvasónk kérdéseire Jászo­­vics Barna, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szak­­szervezete közgazdasági fele­lőse válaszolt. — Ha a munka úgy kíván­ja, a Minisztertanács engedé­lyével az üzem vezetője fi­zetett ünnepeken és vasár­nap is. berendelheti a dolgo­zókat munkára. Azt a dolgo­zót, aki nem tesz eleget a vezető utasításának és távoi-Diákok az iskoláért Az őszi reggelek csípősek, a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum ifjú mezőgazdász­jelöltjei mégis jó kedvvel és örömmel mennek Csengei'be reggelenként. Az állami gaz­daságnak segítenek az alma­szüreti munkákban. Az ezért kapott összeggel nagy terveik vannak: tánczenekart szervez­nek, és a keresetükből vásá­rolják meg a hangszereket. Korábban a Hodászi Álla­mi Gazdaságban dolgoztak, ugyancs'ak almát szedtek. Becsülettel végezték el mun­kájukat. Nem esett panasz sem az ottani vezetők, sem a kísérő nevelők részéről. Azt is el kell mondani, hogy a diákok társadalmi munká­ban szépítik iskolájuk, kollé­giumuk környékét. Ezenkí­vül Sillye László tanár irá­nyításával korszerű kézilabda­­pályát építettek, és most ké­szül egy röplabda pálya is. Szántó Csaba Mátészalka marad, igazolatlan mulasztó­nak kell tekinteni. A ledolgozott .vasárnapo­kért a rendes bért (100 százalékot) és annak 50 szá­zalékát (összesen 150 száza­lékot) kell kifizetni. A fize­tett ünnepeken (pl. aug. 20., nov. 7.) végzett munkáért a rendes bért és azon felül an­nak 100 százalékát (össze­sen 200 százalékot) kell el­számolni. Ha a dolgozó sza­badnapot kér a ledolgozott fizetett ünnepnapért, vagy a vezető a szabadnapot elren­deli, akkor a végzett mun­káért csak a rendes munka­napra esedékes bért kell fi­zetni. Mezőgazdasági üzemekben az ebédidőt nem fizetik. Könyvhonap a Szovjet­unióban Moszkvában az év 9 hó­napjában 2 millió könyvvel többet adtak el, mint az el­múlt év azonos időszaká­ban. A szakemberek az ed­digi tapasztalatokat figye­lembe véve arra számítanak, hogy a november elsejével megkezdődött könyvhónap alatt 7 millió könyvet fog­nak eladni Moszkvában. Ez a szám 800 000-rel megha­ladja a főváros lakosainak számát. A Szovjetunió valamennyi városában megrendezett könyvhónap keretei között találkozókat tartanak a könyvesboltokban az olva­sók és a szerzők között. A moszkvai könyvesboltokban 50 ilyen találkozóra kerül sor. Televíziós pirulák Az Egyesült Államokban a televízió nézése következ­tében 27 százalékkal több „ébrentartó orvosságot”, * 30 százalékkal több altatót és 32 százalékkal több nyugta­­tószert használnak —, ol­vassuk az egyik 1962-ben Washingtonban kiadott gyógyszerstatisztikában. Ugyanezen 'statisztika sze­rint, míg a férfiak hajlamo­sak rá, bogy a napi munka végeztével a televízió előtt pirulákat szedjenek ébersé­gük fenntartására, addig a nőknek elegendő a tv „pezs­­dítő hatása”, hogy átmene­tileg legyőzzék fáradságu­kat. Ök inkább altató- és nyugtatószereket használnak a televízió „izgalmas” utó­hatásának ellensúlyozására. Az Egyesült Államok gyógyszeripara 1958 óta több mint száz úgynevezett tv­­gyógyszert hozott forgalom­ba. A népművelés becsülete Egyre inkább megértik városban és falun, hogy a kultúra mennyire nélkülöz hetetlen a napi életben, s a művelődés munkásai milyen komoly feladatokat látnak el. Különösen a kultúrott hon-igazgatókra hárulnak tennivalók, akik többsége nem függetlenített. Mindinkább az válik jel­lemzővé, hogy a kultúrott­hon vezetőit már nem affé­le alkalmi rendezvények lebonyolítóinak, hanem a művelődés helyi gazdáinak tekintik. Számos kultúrott­­han — mint a mezőladányi, szatmárcsekei, gacsályi — tartalmas népművelési ter­vet készített, ennek megva­lósítása komoly erőfeszíté­seket kíván a népművelés minden dolgozójától. Hogy is valósulnának meg külön­ben a helyi igényekre, mű­velődési feladatokra alapo­zott jó tervek? De amikor arról teszünk említést, hogy a kultúra munkásait általában meg­értik és támogatják, azt sem lehet elhallgatni, hogy egyes helyeken ez a megbe­csülés kívánni valót hagy maga után. Rendszerint két véglettel lehet találkozni. Az egyik, amikor a kultúrotthon veze­tőjének munkáját elismerik, de nem igénylik a jelenlé­tét, javaslatait egy-egy ta­nácsülésen, ahol a község jelenlegi problémáinak meg­oldásáról tárgyalnak. Csak akkor „nő” meg a becsüle­te, ha közeleg egy társadal­mi ünnepség és „rászorul­nak” a kultúrházra a község vezetői. A „megbecsülés” másik változata, amikor annyi ter­het raknak az egyébként is sok munkát vállaló kultúi­­otthon-vezető vállára, hogy annak minden apró dolog­ra jut ideje, csak éppen ar­ra nem, hogy a népművelés' irányítsa, szervezze. Ezeken a helyeken a község politi­kai, tanácsi és gazdasági ve­zetői nyugodtan vannak, (úgy gondolják) értik és pár­tolják a kultúrát és a kul­túra munkásait. E két véglet között van a helyes út, ez talán nem is szorul magyarázatra. Ahol a művelődési feladatok méltó társai a gazdasági és egyéb tennivalóknak, ott , a mű­veltségi szint emelkedésé­ben, a kultúra iránti érdek­lődésben mérhető le a he­lyes szemléletmód hatása. A tiszalöki járásban már hagyomány, hagy évente 150 ezer forintot adnak könyvek vásárlására a községi taná­csok. Itt már megtették az első lépéseket. Másutt is vannak hasonló példák, amelyek azt jelzik, kezd rangjához méltó helyre emelkedni a vezetők- szemé­ben a kultúra. Ám azt is el kell érni, hogv a művelődök, a dolgozó emberek előtt is váljon ko­moly munkává, tanulják meg ők is becsülni a kultú­ra szorgalmas munkásait. Igaz, tekintélyt, megbecsü­lést nem lehetséges varázs­szóra teremteni, azt egyedül a becsületes munka és vi­selkedés hozhatja meg a művelődés munkásai szá­mára. Páll Géza. Foía Héber CJj magyar film Üj magyar film címét hirde­tik a plakátok: Foto Háber. Ez a film azonban nemcsak külsőségeiben új, hanem mű­fajában is. Elég ritka a magyar filmek között a kémfilm. A Foto Háber modern kémfilm. Várkonyi Zoltán, a tehetsé­ges színész és rendező a Simon Menyhért születése, A Harag napja, a Danding György, a Különös ismertetőjel, a Sóbál­vány, a Három csillag, a Me­rénylet, a Csutak és a szürke ló és az Utolsó vacsora után kémtörténetet vitt filmre, ki­váló szereplőgárda segítségé­vel. Egy kémbanda üzelmei, iz­galmas vállalkozásai körül pe­regnek az események, a szó szoros értelmében, mert a Foto Háber gyorsan lüktető, izgal­mas fordulókkal, jellemábrá­zolási igénnyel, korszerű képi eszközökkel készített film. A két ellentétes jellempólust, Hábert, az előkelő belvárosi fotólaboratórium tulajdonosa, különben a kémbanda egyik feje, a másikat az ál-teológus kémelhárító tiszt képviseli. Az előbbit Szakács Miklós, az utóbbit Latinovits Zoltán sze­mélyesíti meg egyszerű és ki­fejező művészi eszközökkel. A film alkotóinak dicséreté­re Válik, hogy nem tévedtek a szokványos kémtörténetek zsákutcáiba igyekeztek eredetit nyújtani, bár e szándék elle­nére becsúszott néhány szok­ványjelenet is. A film mind­végig izgalmas, leköti a nézőt, komoly közönségsikerre tart­hat számot. A szereplők Lati­novits Zoltán, Szakáts Miklós, Ruttkai Éva, Nagy Attila, Csá­kányi László, Sulyok Mária, Páger Antal életszerűen mo­zognak a vásznon. Hábert, azaz Szakáts Miklós hideg, számító nagyvonalúsága, Latinovits Zoltán teológusának jámbor fia­talossága, Ruttkai Éva megha­­sonlott Annija a nézők emlé­kezetében marad. S ez önmagá­ban is felel arra, milyen film a Foto Háber. Hildebrand István képei kor­szerűek és igényesek, mentesek a hatásvadászó momentumok­tól. Hidas Frigyes zenéje jó hangulati, érzelmi aláfestést nyújt, bár egyes jeleneteknél túlzottnak érezhetik a nézők a zenei megoldások harsánysá­­gát, holott a film cselekménye külön zenei hatások nélkül is felszítja az izgalom higanyszá­lát. Nem bosszankodik a néző amikor elhagyja a mozihelyisé­get, a Foto Háber hasznos ki­­kapcsolódással honorálja a né­zők türelmét, r. q Sikerrel fbstázett eT’emi felvételi vizsgarendszer *'Fiatalodnak“ az esti és levelező tagozatok Konzervkostoló Fehérgyarmaton. Darabos László felv. Fehérgyarmat. Az idén vizsgázott a gya­korlatban először az egyete­mi felvételek új rendszere. A Művelődésügyi MLniszté rium vezetői — a felsőoktatási intézmények jelentései, pon­tos statisztikai adatok alap­ján — elkészítették a felvételi rendszer mérlegét. A minisztérium illetékesei elmondották, hogy a származás szerinti meg­különböztetés eltörléséi, a tehetség és rátermettség fokozottabb figyelembe vé­telét, az új pontozási rendszer életbeléptetését megelőző országos vita be­bizonyította, hogy az egye­temi felvételek új rend­jét a közvélemény helyes­li és szükségesnek tartja. A felvételi vizsgák légköre jó volt, a fiatalok a pá­lyázatok elbírálásáról szó ló szabályok ismereté­ben bizalommal várták és fogadták a felvétellel kap­csolatos döntést. A felvételi bizottságok — amelyeknek szerepe jelentősen megnőtt — általában az új rendelkezések előírásainak megfelelően dol­goztak. Ennek köszönhető, hogy a szabálytalanul felvet­tek száma csak néhány ezre­lék volt, s ezekben az esetek­ben is az elkövetett hibákat a rektori, igazgatói fellebbe­zések, vagy a minisztériumi felülvizsgálat alkalmával kor­rigálták. — A felvételek lebonyolí­tásának demokratizmusát nagyban növelte, hogy a pályázókkal mindenütt kö­zölték a vizsgán elért rész­­osztályzatokat, illetve össz­­pontszámot, továbbá a fel­vételi keretszámot is. Mindez erősítette a fiatalok­ban a bizalmat és eloszlatta a felvételek körüli korábbi „misztikus' homályt”. — A nappali tagozatokon több mint 25 ezren felvételiz­tek, s közülük csaknem 20 ezren sikerrel vizsgáztak* helyhiány miatt azonban mintegy négy és fél ezer pá­lyázót él kellett utasítani. Az egyetemre és főiskolára ke­rült diákok között a fizikai dolgozók gyermekeinek ará­nya 43,8 százalék. Ez egye­bek között azt mutatja, hogy joggal bízhatunk a munkás és paraszt szülők gyermekei­ben, akik tehetségben, ráter­mettségben és szorgalomban semmivel sem maradnak el társaik mögött. Az idei tapasztalatok alap­ján további intézkedésekét terveznek a felvételek igaz­ságossága érdekében. A ter­veit között szerepéi az egysé­ges felvételi vizsgakövetel­mények bevezetése, azaz az intézménytípusonként küjön­­külön, központilag elkészített írásbeli dolgozatfeladatok ki­adása. Székesfehérvári oktatásügyi vezetők Nyíregyházán Hétfőn este kétnapos ta­pasztalatcsere látogatásra Nyíregyházára érkezett 15 székesfehérvári oktatásügyi szakember — tanulmányi fel­ügyelők, általános iskola igaz­gatók — a városi tanács mű­velődési osztálya meghívásá­ra. Kedden részt vettek az igazgatói munkaközösség ér­tekezletén a IV. számú álta­lános iskolában. Székely La­jos igazgató vitaindító, beszé­de után a két város képvise­lői a tervszerű nevelésről és a nevelési tervről beszélget­tek. A délutáni órákban a szé­kesfehérvári pedagógusok megismerkedtek Nyíregyháza történetével, jelenével és a város fejlődésével, perspektí­vájával. Megtekintették a do­hánybeváltó és fermentáló vállalatot és a Móricz Zsig­­mond színházat. Este oaráti beszélgetést folytattak a nyír­egyházi pedagógusokkal. Ma iskolákban, művelődési otthonokban és egyéb kultu­rális intézményekben tesznek látogatást a vendégek. Ki­rándulnak a Sóstóra, dél­után megtekintik az almatá­rolót. A tapasztalatcsere befeje­ző aktusaként a rakamazi művelődési ház életét tanul­mányozzák. (sz) ^Magfaroí’s zág 1963. november 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom