Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

E&emémfck sorokban MOSZKVA: Orosz Adél és Róna Viktor, a Magyar Állami Operaház magántáncosai, befejezték ör­ményországi, grúziai és lettor­szági vendégszereplésüket és hétfőn Moszkvába érkeznek, ahol a Nagy Színházban, a vi­lág első balettszínpadán két es­tén fellépnek. A magyar mű­vészek eddigi szereplése pél­dátlan sikerrel járt. VARSÓ: A sziléziai Kolobuck járás­ban a lengyel geológusok egy cégi — rossz hidrológiai viszo­nyok miatt — bezárt vasbánya körül kutatva, Lengyelország leggazdagabb vasérclelőhelyét fedezték fel. A tervek szerint a rasérckitermelés 1972-ben már eléri a 9,6 millió tonnát, a je­lenlegi lengyel vasérctermelés 60 százalékát. BELGRAD: George Woodvook főtitkár vezetésével vasárnap este Belg­­rádba érkezett az angol szak­­szervezeti kongresszus főtaná­csának küldöttsége. A delegá­ció egyhetes jugoszláviai tar­tózkodása során tanulmányoz­za a jugoszláv szakszervezetek munkáját. KAIRO: Vasárnap húsz tagú kínai küldöttség érkezett Algériából Kairóba. A küldöttség, amely az algériai forradalom évfor­dulójával kapcsolatos ünnep­ségeken vett részt, két napig marad az Egyesült Arab Köz­társaság • fővárosában. SZÖUL: Az Egyesült Államok beje­lentette, tízmillió dolláros rendkívüli segélyt folyósít Dél- Koreának. Az amerikaiak má­jusban tizenötmillió rendkí­vüli segélyt ígértek, de később a dél-koreai kormány rossz gazdaságpolitikája miatt a megszavazott segélyt zárolták. TOKIÓ: A 'Csendes-óceánon elsüllyedt egy japán teherszállító hajó. A hajó tizenkét főnyi személyze­te elpusztult. Vasárnap két, hétfőn három holttestet meg­találtak a tengerben. BANGKOK: Bangkokban hétfőn megkez­dődött a dél- és délkelet-ázsiai országokat tömörítő Kolombo­­terv miniszteri értekezlete. A Kolombo-terv a csatlakozó ti­­tennyolc ország gazdasági fej­lesztését irányozza elő. DJAKARTA: Sukarno indonéz elnök Su­­bandrio külügyminisztert ne­vezte ki a nemrég elhunyt Djuanda főminiszter utódjául. Subandrio új kinevezése mel­lett megtartja a külügyi tárcát Bcrkétcreihárítók Rakctaelháritő rakéták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 4fi. évfordulóján, a ka­itonai díszszemlén a Vörös téren. Telefolo—MTI Külföldi Képszolgálat. Brüsszelben a nyupti egység forog kockán Párizs (MTI) A francia kormányt Couve de Murville külügyminiszter és Pisani földművelésügyi mi­niszter képviseli a hatok ked­den Brüsszelben kezdődő újabb tanácskozásán, amely­nek napirendjén két kérdés: a mezőgazdasági közös piac megvalósítása és az amerikai­akkal a jövő év elején esedé­haagiztafisk Párizsban kés vámtarifa-tárgyalások elő­készítése áll. Párizsban rendkívüli fon­tosságot tulajdonítanak a brüsszeli megbeszélésnek. Griscard Estaing pénzügymi­niszter a napokban újból le­szögezte, a francia kormány változatlanul fenntartja De Gaulle követelését, hogy ez év végéig tető alá kell hozni Béremelési sztrájk Franciaországban Sztrájkoló közületi alkalmazottak november 6-án Párizsban, a Saint Denis utcáin vonulnak fel. Telefolo—MTI Külföldi Képszolgálat. A Ziergiebel: 40. Sötét volt, amikor kopogtak *7 ajtómon. — Az amerikaiak városban vannak. Az öregasszony továbbsza­ladt, és felkeltette a többieket. A ház rezgett. A közvetlen kö­zelben tank tank után gördült végig. , A nappali szobában ültünk. — Csak nyugalom! — A seb­helyes lárvaszerű mosolyt öltött magára. — Mindig arra gon­doljunk, kik vagyunk. ‘ Lázas hallgatásunkat az öreg­asszony jajgatása törte meg. — Ö, Istenem, Istenem, hol lehet most az én Wolfgangom, csak ne essék baja. — Biztosan idejében lelépett asszonyom — nyugtatta meg 1993. november IS. Partu, és a sebhelyes méghoz­zátette: — Most némiképp meg kell lepnünk magát. Valójában ugyanis egyáltalán nem va­gyunk SS-ek, hanem volt KZ- foglyok. Jarolinné nem értette. A seb­helyes váratlanul keményen is­mételte meg magyarázatát. — Igen, mi foglyok va­gyunk, itt bújtunk meg, mert itt voltunk a legnagyobb biz­tonságban. Most mi vagyunk soron, felszabadítóink már az ajtó előtt vannak. Az asszony zavarodottan né­zett ránk. — De hiszen ez lehetetlen, kérem önöket... — Elég — vágta el a sebhe­lyes a szavát —, örüljön, hogy itt vagyunk. Meg fogjuk mon­dani az amiknek, hogy maga menedéket adott nekünk. És most legyen szíves megtenni, amit mondunk. Először is éhe­sek vagyunk. Évekig csak krumpliskenyeret és vizes le­vest kaptunk zabálni, ugye, bajtársak? Tehát elő a szalon­nával, vajjal és tojással. — Azonnal hozom — mo­tyogta az öregasszony, és a konyhába ment. A sebhelyes vigyorgott. — Egész jól begyullasztot­­tam. Ne féljetek, a Haupt­­sturmführer úr megtömte ám a kamrát. Becslésem szerint egypár hétig jól meglehetünk itt. — És ha Jarolin visszajön? — Attól őrizkedni fog. Ha még él, elbújik valahol, de ha jönne, szépen befogja a száját Az asszony hozta az ételt. — Bort ide — parancsolta a sebhelyes —, de tisztességeset Egy óra múlva jólakottan álltunk fel. A sebhelyes és Par tu körsétát tettek a házban Már jogos örökösöknek tekin tették magukat, és ennek meg­felelően léptek fel. Kevéssel éjfél előtt Ajax hirtelen morogni kezdett, kert kavicsos útján léptek esi korogtak. a mezőgazdasági termékek közös piacát. Brüsszelben — hangoztatja a degauellista Nation — a nyugati egység forog kockán. Ha nem sike­rül megegyezni a mezőgazda­­sági közös piac feltételeiben, a hatok éjs az Egyesült Álla­mok között tervezett vámtari­fa-tárgyalások sem vezethet­nek eredményre. A Német Szövetségi Köz­társaság a francia ultimátum ellenére továbbra is el akar­ja kerülni a mezőgazdasági termények közös piacát, amelynél: Franciaország lenne a legfőbb haszonélvezője, de súlyos helyzetbe hozná a nyu­gatnémet parasztokat Manshbltnak, a közös piac végrehajtó bizottsága alelnö­­kének az ellentétek áthidalá­sára tett javaslatát egyelőre Párizsban és Bonnban is tar­tózkodással fogadják. A közös piac létrejötte óta — írja az Aurore — még so­hasem volt ilyen éles az ellen, tét Franciaország és Nyugat- Németország körött, mint most Brüsszelben. A helyzet most annyiban súlyosabb — hangoztatják Párizsban _• —, hogy Franciaország nem Ade­nauer kormányával áll szem­ben, hanem Erhardéval, aki az angolszászokkal való együttműködést fontosabbnak tartja a francia—nyugatnémet szövetségnél. Külpolitikai szél jég yzetek: Amerikaiak Moszkvában Amerikai üzletemberek tartózkodnak a Szovjetunió­ban: egy nagy bank és a leghatalmasabb 'acéltröszt elnöke, vegyiparosok. Még a Coca-Cola gyárnak a kép­viselője is ott van. Magán­cégekről lévén szó, nyilván nem szerelemből, vagy a bizánci kultúra nemesen szép emlékei miatt mentek Moszkvába, hanem' keresni akarnak, üzletet szeretnének kötni. S-' a Szovjetunióban megfelelő partnert látnak, a szovjet piacon jó lehetősé­geket. Nyugati újságok úgy tudják, hogy Rusk amerikai külügyminiszter már megpen­dített. bizonyos gazdasági té­mákat, amikor — az at-om­­csendegyezmény aláírása után — Hruscsov mi­niszterelnök fekete-len­­geri villájába látoga­tott, Az is nyílt titok, sőt Hodges amerikai keresi, delmi miniszter ki is jeie; tette, hogy az Egyesült A lamok nem vesz rész.t kel mértékben a keleti kere: kedelernben, messze elmara a többi NATO-társ és J- pan mögött. Világos persz az is, hogy a Kelet szívese vásárol a fejlett . nyüga országoktól, szüksége va korszerű cikkf.kre. Érdekes,- de nem 'véletlei hogy a második világijába rú utáni első nagyszabási szovjet—amerikai üzleti tár gyalások az alomcsend egyezmény aláírása utál indultak meg. Minél hang-, sabb ugyanis a fegyverei­­csörtetése, annál csende­sebb a nemzetközi üalei élet, s minél nagyobb az alomcsend, annál hangú sabb, annál magasabbra hág a vállalkozási kedv. Hogyau olcsóbb ? Amerikában több jeles in­tézet foglalkozik a gondo­lattal, hogy megoldja a Föld „túlnépesedésének” fo­gas kérdését. A legújabb ötlet ebben a műfajban egy New York-i intézettől szár­mazik — a Population Re­ference Bureau-tól. A Bu­reau szerint a „fölösleges” Föld-lakókat egyszerűen, át keflene telepítem „valaho­vá a világűrbeAz egyet­len bökkenő, hogy a figye­lemre méltó terv kivitele­zése kissé sokba kerülne. Fejenként 3 millió dollárba. Ezt pedig naponta huszon­négyszer hétezerrel kellene még megszorozni: ugyanis mindennap minden órájá­ban hétezer embertől kelle­ne így megszabadulni, hogy a Föld lakosságának szint­jét „tartani" lehessen. Hát bizony, ez nem olcsó mulatság, maga a Bureau is megjegyzi, hogy aligha sikerülne vállalkozót talál­ni, aki az akciót fedezze. Akkor is, ha nem három, hanem — mondjuk — há­romszor három milliárd jőí számlálna . már az emberi­ség. Mert nem az ember — a fölösleges kiadás a sok. Kézenfekvő, hogy a legol­csóbb megoldás az, ha a pénzkidobást magát szünte­tik meg. A nagv tekintélyű intézeteknek ezért bizonyá­ra érdemesebb lenne — « leszerelés lehetőségeinek ta­nulmányozásán fáradoznlok. Abból a 120 milliárd dollár­ból, amit a világ évente fegyverkezésre pocsékol el — bőségesen jutna még jö­vendő nemzedékek felesle­ges embereinek" eltartására is. lehrsi: Barátságunk a Szav!et> unióvá! epre szilárdabb — Tűnjön el azzal a döggel — sziszegte a sebhelyes az asz­­szonynak. Rögtön ezután ko­pogtak a ház ajjaján. A seblie­­lyes bekapcsolta a kerti világí­tást, és ajtót nyitott. Egy ame­rikai tiszt és egy katona állt előttünk, mindkettőjük kezé­ben géppisztoly. A kertkaput erőszakkal nyitották ki. — You are soldiers? — How many are hidden? (Maguk ka­tonák? — Hányán rejtőzköd­nek itt?) — kérdezte a tiszt. — No, we are no soldiers! — szólt gyorsan a sebhelyes. — We are internees of the con­centration camp of Kaufbeu­­ren. This woman has given us kospitallity. We esesaped from the concentration camp. (Nem vagyunk katonák! — A kaufbeureni koncentrációs tá­bor foglyai voltunk. Ez az asz­­szony vendégöl látott. minket. Megszöktünk a koncentrációs táborból.) — Concentration camp? — Egymásra néztek, majd felszó­lítottak bennünket, hogy men­jünk előre. Bevezettük őket a lakószobába. — We are very thankful to you because you have freed us. (Nagyon hálásak vagyunk önöknek, hogy felszabadítottak minket) — kezdte újra a seb­helyes, nehezen összekeresve angol szókincsének töredékeit. A két amerikai a díványra ült, Delhi, (MTI): Vasárnap az indiai kor­mány, valamint különböző in­diai társadalmi szervezetek meghívására IL—18-as külön­­repülőgépen az indiai fővá­rosba érkezett 'a Nyikolajev házaspár — Valentyina Nyi­­kolajeva — Tyereskova. And­rian Nyikolajev, valamint Va­leri j Bikovszkij és felesége. Az űrhajósok két napot töl­tenek Delhiben, majd több indiai város meglátogatása után folytatják útjukat Ne­pal és Ceylon felé. Az indiai főváros lakói va­sárnap nagygyűlésen találkoz­tak a szovjet űrhajósokkal. A gyűlésen beszédet mondott Nehru miniszterelnök is. — A Szovjetunió általunk figyelemmel kísért óriási haladásában fontos szere­pe van a tudományos si­anélkül, hogy a fegyvert letet­te volna kezéből. Kutatva néz­tek ránk. — We live already since a couple of days... (Már néhány napja itt lakunk...) — Well, jobb ha németül be­szélsz — mondta a tiszt, arcát elfintorítva —, melyik KZ-ben voltai»? — Kaufbeurenben, ez Dac hau egyik külső lágere. — Miért voltak KZ-ben? — Ó mi, hm, mi... — Republikánusok vagy de­mokraták? — kérdezte a ka­tona. — Hogyhogy? — Hogy republikánusok vagy demokraták-e? — Republikánusok vagy de­mo... — a sebhelyes tanácsta­lanul nézett ránk. — Nem, ez nálunk másképp van avatkozott Partu a beszél getésbe —, nálunk ilyesmi nincs. Kommunisták vagyunk. — Igen — erősítette a sebhe­lyes —, kommün, vörös front, Sztálin. Ez a magyarázat különös vál­tozást okozott mindkettőjük­nél. Géppisztolyaikat óvato­san Jarolinné díszpárnáira rak­ták, felálltak, és szívélyesen kezet szorítottak velünk. — Az oroszok barátaink, és a kommunisták oké — bizony­gatta a tiszt. A katona kulacsot húzott ki a zsebéből. (Folytatjuk). kereknek. A Szovjetunió ma a világ egyik vezető hatalma — mondotta a miniszterelnök. — Tiszta szívemből üdvözlöm a szovjet vendégeket. Mi régóta baráti kapcsolato­kat tartunk fenn a Szov­jetunióval. Örülök, hogy barátságunk egyre szilár­dabb és meggyőződésem, hogy a jövőben még szo­rosabbra fűzzük azt. Nehru ezután hangsúlyoz­ta, a békéért, az emberiség javáért vívott állhatatos küz­delem szükségességét. A Szovjetunió — mondotta — a béke országa. Arra kérem vendégeinket, hogy biztosít­sák a szovjet népet baráti ér­zelmeinkről. A részt vevők ezután nagy figyelemmel hallgatták végig a szovjet űrhajósok beszédét, amelyben további sikereket kívántak India népének az ország fejlesztésében. A nap folyamán fogadta az űrhajósakat Humajun Kabir, a tudományos kutatások és a kulturális ügyek minisztere, majd a rádió és televízió munkatársai készítettek in­terjút a vendégekkel. oa Üzembe helyezték - Jugoszlávia elbő uránbányáját Vasárnap a szerbiai Kain a község környékén ünnepélye­sen üzembe helyezték Jugo­szlávia első uránbányáját. Avdo Humo. a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a Jugoszláv Atomenergia Bi­zottság elnöke, ünnepi beszé­dében hangsúlyozta, hogy az új bánya megnyitásával Ju­goszlávia azoknak az orszá­­gokna a sorába lépett, ame­lyek megkezdték az atomeró békés felhasználásának kikí­sérletezését. Rámutatott, hogy a kalnai bányából kitermelt uránérc kizárólag békés cé­lokat szolgál majd — a Ju­goszláv Atomenergia Bizott­ság elnöke ezután haagoz­­tatta: felvetődik a szükséges­sége annak, hogy 1970. táján Jugoszláviában is üzembe ál­lítsák az első atom-vülany­­telepet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom