Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
KÉT UNOKA A NAGYMAMÁNÁL „De sok szegénységet mosott el a Tisza..." — Egy szelésre 14 karéj kenyér — Bor és csirkepaprikás (Munkatársunktól): Az asszony fölkattintotta a villanyt és a konyhában mslegen áradt szét a fény. A csikótűzhelyre vizet készlett, jércét kopasztani. Amig a víz melegedett, addig sem tétlenkedett. Az asztalt rakta rendbe, közben volt ideje elgondolkodni. Délután látta az udvarról Serbán Gyurit, az ártérnek tolta kerékpárját. Fűzfavesszőért ment. Egy idegen baktatott mellette, és beszélgettek. Az idegent soha nem látta még itt Rozsálypusztán. Vajon ki lehet és mit akar attól a fiútól? Tizenkettőből csak kettő maradt Rozsályban bajuk van emezeknek itt a tsz-ben, amikor jó pénzt kapnak. Már az új házuk is rendben lesz lassan, és mennyi új ház épült. A háborúig csak egy volt. ez az amit az öregemmel építettünk. 45-től ötvenhárom házat építettek. Egész falu, és milyen takaros, szép házak, kívülről bevülről... Negyven évig az uraságnál Egy kissé elsajnálkozott Serban Gyurin. A szervezete gyenge, a tsz-be sem vették be, mert nem bírná el a munkát. Azért ügyeskedik. Kosarat fon, beviszi Kisvárdára és eladja, jól megél öreg szüleivel. Nemrég takaros hazat építettek innen a gáton. Mig odaát volt a ház, a viskó, majd minden hét évben rombadöntötte a Tisza. De sok szegénységet mosott el a víz, hogy még nagyobb szegénységet hagyjon maga után! Hogyan is tudtak az emberek boldogulni? Az öregember, Leca Mihály beszólt a konyhaajtón: átmegy az iskolába takarítani. Hát csak menjen. — Mekkora istenáldás, hogy ezt az iskolát ideépítették. Két évvel előbb még Szabolcsverésmartba jártak a „pulyák“. Hóban, fagyban. Szegénykék. Most meg itt van a szájukban az iskola. Nekik is jó, nekem is. Egy kis kiegészítés a tsznyugdíhoz, a nyugodt öregséghez jól jön a fizetség. Mert, bizony a gyerekek mind szétröppentek. A 13-ből csak kettő maradt Rozsályban. A többi: Zemplén-Agardon, Dögén, Lövőpetriben. Még Pestre is jutott egy. Minek ment Pestre, maradt volna itthon. Hát, mi A két unoka nagy sebbel robbant a konyhába. Dögéből jöttek át kerékpárral egy kosarat hoztak haza, megcsókolták a nagyanyjukat és lihegve, kipirulva tették magukat a lócára: —Jaj, de elfáradtunk! — Elfáradtatok? — nézet rájuk csodálkozva az öregaszszony, majd kisietett a kamrába egy kis szőlőért. Otelló, van még belőle, hadd egyék. Eközben sem szakadt meg gondolatsora: — Elfáradtak? Hogy nem szégyellik kibökni a szájukon. Hát, mit mondtam volna én, 20—30 évvel ezelőtt, amikor éjszaka indultam és hajnalban már megtértem Kisvárdáról gyalogszer 30 kiló liszttel. Egy hétig sem volt elég. Csak egy szelésre 14 karéj kenyér. Dagasztani, sütni. Tudják is ezek. Most buszra ülnek, meg a boltba mennek kenyérért. — Hiszen azt. csak én meg az öregem tudjuk. Mit dolgozott szegény 73 éves koráig. Majdnem 40 évig dolgozni a Turánszki uraságnál. Tudják is ezek mi az, 12 gyerekre főzni, mosni, meg az uraságnak cselédkedni a ház körül. Dehogy tudják. Csak nyafognak: ,,Jaj, de elfáradtunk". — Jól. — Jól vannak. Minek is kérdezzem. Mindig azt mondják jól vannak. Az öregember végzett az iskola takarításával. A kiskapuba a fiába ütközött. Hazaugrott Lövőpetriből motorkerékpárral. A MÁVAUT-nál dolgozik, sofőr. — Na gyere, — mondta — legalább megkóstoljuk a bort. — A lábasban már sercegett a csirkepaprikás. Finom illata szétterült a konyhában, s az apa a fiára kacsintott. — Látod, most tömne már! Nem hogy ötven évvel ezelőtt tette volna. A fiú nem ivott a borból. Éppen csak belenyalt és letette a poharat. — Nem maradok soká, csak megnéztem, hogy tetszenek lenni és már megyek is. Az öregember egyedül ivott. Szép lassan élvezettel. — Valami újságíró járt itt — mondta miután kétfelé törülte tömött, ősz bajuszát. — Mit akarhat? — kérdezte az asszony. — Azt mondja a szomszéd, hogy kérdezősködik. Megnézte a Vámos Ignác házát, aztán azt firtatja, mikor épült az iskola, mikor vezették be a villanyt. meg ezeket. — Biztosan írni akar valamit. — Az Ignáczról?... Lehet. Most jött haza másfél éve. Odajárt az Pesten, meg Miskolcon aztán mégsem ment ötről a hatra. Most már jó neki a tsz-ben A konyhában ülők meglepődtek. Farkast emlegettek és a kertek alatt járt. Az újságíró már rég bekopogtatott a konyhaajtón. Seres Ernő Bővül a választék, nagyobb az árumennyiség Három nagykereskedelmi vállalat a lakosság őszi ellátásáért Kedvező képet mutatnak az idei áruforgalmi statisztikák. Magunk is tapasztalhatjuk, hogy állandóan bővül a választék, nincs különösebb probléma a mennyiséggel. Szabolcs-Szatmárban ilyenkor, az őszi-téli hónapokban kerül leginkább a közvélemény homlokterébe a kereskedelem: a mezőgazdasági termények betakarítása, az év végi zárszámadó közgyűlések alkalmával megnő a vásárlóerő. Mit tett a kereskedelem és az ipar azért, hogy a tavalyi vásárlási kellemetlenségek az idén ne ismétlődjenek meg? Három nagykereskedelmi vállalat megyei kirendeltségén kerestünk választ. Jobbak a gyermekcipők — Elsősorban az utóbbi évek visszatérő gyermekcipőproblémáját igyekeztünk megoldani a téli felkészülés idején. Ügy véljük, sikerült megkímélni a szülőket a sok futkosástól és idegességtől: 31—38-as bakfis, száras cipőkből a tavalyinál 40 százalékkal többet szereztünk be és juttattunk el a boltokba. Vogl Győző áruforgalmi osztályvezetőtől azt is megtudtuk, hogy lényeges javulás észlelhető a gyermekcipők minőségében is. Eddig még nem érkezett panasz a gyárak idei készítményeire. Jobbára dupla talppal hozták forgalomba ezeket a készítményeket. Különösen népszerű a „Tisza” Cipőgyár vulkanizált, száras gyermekcipője: ennek már nem válik le a talpa két-három hét alatt, jól bírja még a körugdosást is. Kellemes a legidőszerűbb hír is: a tavalyinál 50 százalékkal több gyermekhócipőt kapott a megye, minden igényt ki tudnak elégíteni. Probléma marad viszont még egy ideig az olcsó, és igen keresett bébi tipegő cipő vásárlása. Decemberre 700 párat vár megyénkbe a nagykereskedelem, de még ez sem elég. Terv szerint jövőre, az első negyedévben a Nyíregyházi Cipőgyár több ezer 30—40 forintos tipegőt gyárt majd: bőséggel jut majd ebből megyénkbe is. — Szállítási nehézségek miatt jelentkezett fennakadás a férfi gazda-gumicsizma ellátásban. Az utóbbi két hét alatt 7 ezer párat küldtünk szét a szabolcsi falvakba, s a folyamatos pótlásból is kellően gondoskodunk most már. Kétezer pár divatos női bundacsizma várja a vevőket a boltokban. Bőséggel van fehér és fekete körömcipő, sőt, az úgynevezett „antifinis”, füstszínű körömcipőkért sem kell már a fővárosiba utazni. A téli ellátás közben lassan megkezdik a felkészülést a tavaszi szezonra. Egyre több televíziót vesznek Két számadatot mutatnak a vas-, műszaki nagykereskedelmi vállalatnál, amely jól mutatja a forgalom emelkedését. 1962. harmadik negyedévben 25,5, idén pedig 29 millió forintot forgalmaztak csupán a vasosztályon. De a televízió vásárlásra is 1 millióval többet költöttek a szabolcsiak az idei harmadik negyedévben, mint a tavalyiban. — Különösein nagy a fel tás a rádió, a . televízió és mosógép vásáriásnál. Időt felkészültünk erre: sem mc gépből sem részletre vásár ható tv-készülékekből ni hiány a megyében. Sőt, Munkácsi, a Duna és az A Regia készülékekből is < gendő a mennyiség. Kopjári Ernő áruforgá előadó szerint meglepően : csikótűzhelyt vásárolnak megyében: tavaly egész ben 4200 fogyott, idén mi túl vannak az ötezren. I még ezer darab kályha nikkelezett tűzhely van r táron, kevés. Nyírbátori nem kezdték meg a hord ható cserépkályha gyártás amelyből 3 ezer darabot r delt meg a lerakat. Hiány ják a vásárlók azt is, tű az ipar inkább a drágább s nes zománcedényeket gyé ja, kevés a közkedvelt és cső barna színezésű edén A fővárosi diva szerint A fiú, motoron A két unoka csipogva szemelgette a szőlőt. Az öregaszszony elnézte őket nagy békességgel, majd megkérdezte: — Hát anyátok. Hogy vagytok? Hatvan éve alakult az építők szakszervezete Sztrájk, megtorlás a harmincas években Nyíregyházán Hatvan évvel ezelőtt alakult meg az építő- fa és építőanyagipari dolgozók szakszervezete. Hatvan év alatt, amelyben vereségek és győzelmek váltogatták egymást, összekovácsolódtak tagjai. A szabolcsi építőmunkásoknak is harcos múltja van. Korabeli újságok, feljegyzések őrzik legjelentősebb megmozdulásaikat. 1924-ben Gergelyfi András főszolgabíró aggódó hangú levelet küldött Nagykállóból Nyíregyházára a polgármesternek. „Megalakult az építőipari segédmunkások újfehértói csoportja. Tagjai elsősorban kezdő fiatalemberek, de akadnak közöttük veszélyes elemek is. Mikó András és Szitás János vöröskatona volt, Kocsis József bizalmas állást töltött be a Tanácsköztársaság idején, Szabados Károly megvert egy csendőrt. Működésüket figyelemmel kisérem”. Amig a főszolgabíró minden figyelmét az újfehértóiakra irányította, addig a megye más helyein bukkantak fel sokkal komolyabb megmozdulások. Hodászon Lakatos Sándornál házkutatást tartottak a esendőről«. Budapestről kapott röpcédulákat találtak. „Nyílt levél a földmunkásokhoz”. ,,Üj reformot”. „Háború és internacionálé”. Lakatost azonnal '/^tartóztatták. A munkások azonban megmutatták, hogy nem elégszenek meg a röpcé-6 ^Magyarország 1963. november 7. dulákkal és a letartóztatásra forradalmi megmozdulással válaszolnak. 1930 szeptember 2-án 2000 építőmunkás vonult Török János titkár vezetésével a városháza elé. és a munkanélküliség felszámolását, a 8 órai munkaidő betartását a tanonckérdés rendezését követelték Szohor Pál főjegyző megígérte, hogy még aznap értesíti a kormányt a munkások követeléséről. Azonban az ígéret csak ígéret maradt. Többszáz munkás sztrájkba lépett, s a sztrájktörőket lehetetlenné tették. Vezetőiket letartóztatták, de a hangulat olyan forró volt, hogy másnap kénytelenek voltak szabadon bocsájtani ókét. A dolgozók még emlékeztek Szakasits Árpádnak, a szövetség központi elnökének. Nyíregyházán elhangzott szavaira: „Csak a munkásság harca és szervezkedése segíthet a bajokon”. A szervezkedőket viszont szemmel tartotta a csendőrség, rendőrség. 1932-ben ókisteleki lakásán meggyilkolták Soltész Mihály ácssegédet, a lelkes szocialistát, a munkások egyik szószólóját. A gyilkosság országosan is nagy port kavart fel, bár az úri Magyarország vezetői igyekeztek meghamisítani az ügy okát. Hiába volt a nagy ellenőrzés, megtorlás, a statisztika azt bizonyítja, hogy a tüntetések, sztrájkok jó része elérte a kívánt sikert. A munkaadók nem tudták áttörni mézes-mázos ígéretekkel a kemény falat, engedni voltak kénytelenek, ha időlegesen is, a szervezett építőipari munkásoknak. Bogár Ferenc Épül... épül... épül... Három város tervezői dolgoznak a közeljövő megyei építkezéseinek tervein 3 v Négyezerhétszáz aprócüd hoznak forgalomba jelen a megyében a vas- műszi kereskedelemben, az igény szont közel 5 és félezer! — Felvettük a kapcsol a a KISZÖV-vel: gyártsák he ben az ilyen apró cikkek Reméljük, már jövőre is « ződik ennek a kedvező ha sa. Baranyai Frigyes, a tez* nagyker lerakat vezetője re tározási gondról tájékozt készletük közel 20 százaié kai több a tavalyinál. E év óta az a legnagyobb ere mény, hogy a konfekcióit felzárkózott a követelménye hez: termékei szépek, egy inkább megnyerik a vev tetszését. Tavaly még hi a mutatkozott a külföldi. - -szí megalléros női kabátokból a hiány már a múlté. Ai különösen örvendetes: a ba fis méreteknél is megsoksz rozódott a választók. Szabolcs megye eddig la san vette át a fővárosi div tot. Egy év óta megszűnt < a nagy különbség, jól biz> nyitja ezt a színes mintás t< li kabátok gyors elterjedi se. Kevés viszont az irhakabá a kereslet egy év alatt ötezi lésére emelkedett, az ellátá pedig maradt a régi. — A melegruhák nagy v; lasztéka mellett valószínük örülnek a vevők annak, hog most már méterben is !ehc vásárolni szintetikus száj szöveteket. Ezekből készülne az éltartó nadrágok, a gyí ródésmemles öltönyök. A nyíregyházi gőz- és kádfürdő makettjéről készült felvétel. (KÖZTI terv.) (Munkatársunktól): Bárhol járunk az országban, a megyékben, a Nyírség székhelyén, építkezést ' találni mindenütt. Gyors a munka ritmusa, s talán azért is ilyen nagy méretű az építkezés, mert hosszú évszázadok mulasztását kell néhány évtized, sőt néhány esztendő alatt pótolni. A Szabolcs-Szatmár megyei Tervező Irodát kérdeztük: min dolgoznak e pillanatban? — Szép terveket készítünk — válaszolja Paulinyi Zoltán tervező mérnök. — Az utolsó simításokat végezzük a Zrínyi Ilona utca elején, a foghij és a festék, ruházati bolt helyén hamarosan meginduló üzletiroda és lakóházépítés tervein. Készülnek a tervek a tiszavasvári, demecseri, nagy káliói, nagyecsedi új gimnáziumok kivitelezéséhez is. Elkészültünk a Nyíregyházán, a megyei bankigazgatóság és a Nyírvíz-palota közötti foghij lakóházainak tervével. A közelmúltban adtuk ki a Lehet utcán, a MÁV bérház közelében épülő 120 lakás tervdokumentációit. Készítjük a Petőfi utcán egy nagyobb bérház tervét, amelyhez a földszinti bisztrót a Kereskedelmi Tervező Iroda mérnökei tervezik. Most dolgozunk az Ilona tanyán megépülő nagy munkásszálló és étkező tervein, a Vöröshadsereg utcai SZTK Alközpont átalakításán, amelyből városi rendelőintézet lesz, s tehermentesíti a jelenlegei megyei rendelő túlzsúfoltságát. Két négytantermes általános iskola tartozik még jelentősebb munkáink közé Egyiket Nyíregyházán a Ságvári telepen, másikat Kállósemjénben építik majd fel. — Most készül Budapesten a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola és diákszálló programterve, a Középülettervező Intézet munkatársai dolgoznak a városi — Malom utcán létesülő — modem vonalú és minden szempontból ideális gőz és kádfürdő tervezésén. És addig is megkezdték a meleg vizű kút próbafúrását, hogy a lehetőségek szerint természetes, gyógyhatású víz várja a fürdő közönségét. Hamarosan elkészülnék a Szabolcs étterem és szálloda kombinát átalakítására is a tervek, s tervezik a nyíregyházi új szállodát. Vajúdik, de megszülettek az elképzelések az új, kétemeletes szupermarket csemege áruház tervezésére: ez az Állami Áruházzal szembeni földszintes üzletház és az ottani üres telek helyén épülne meg. Ha nem ütközik a térrendezéssel kapcsolatos elképzelésekbe, ide költözik majd a csemege és helyén korszerű lakberendezési áruház létesül. A LAKOTERV kapott megbízást a Nyíregyháza északi alközpontjában megépülő új lakótelep tervezésére. Ez a stadion környéki rész nemcsak környezetét, de építését, berendezését, közműszolgáltatásait illetően is a legideálisabb legmodernebb, legszebb lakótelepe lesz a városnak. Az ÉM. debreceni tervező irodájának munkatársai kapták a nyíregyházi és a kisvárdai kórházak bővítésére vonatkozó tervek készítésének feladatát. A fentieken kívül számos ipari, mezőgazdasági és kommunális beruházás tervezését végzik a megye számára Nyíregyházán, Debrecenben és Budapesten — amelyek a második, illetve a harmadik ötéves tervben kerülnek megvalósításra. Új Nobel-díjersol Kedden ítélték oda az 1963 évi fizikai Nobel-díjat. / dijat megosztva adták ki egyik felét Eugen P. Wigne magyar származású amerika professzor kapta, a másik fe lén ketten osztoztak: Maru Goppert-Mayer asszony, jelenleg a kaliforniai egycíerr professzora és Hans D. Jens;r nyugatnémet professzor. Mindhárom professzor a„ atom szerkezetét kutafó tudományos munkája eredményeiért kapta ezt az elismerrést. A 61 esztendős Wignsr professzor Budapesten kezdte, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1930-ban került az Egyesült Államokba é; ott New Yersey államban a Princeton egyetem professzora lett. Az 1963. évi kémiai Nobeldíjat kedden délután Kari Ziegler nyugatnémet és Giulio Natta olasz professzoroknak ítélték oda. A Nobeldij összegét, 263 000 svéd koronát megosztják a két tudós között. A két professzor a Nobel-díjat azokért a tudományos eredményekért kaj: - ta, amelyeket a nagy polimi - rek kémiájának és techm - lógiájának területén érlek el
