Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

MÉRLEGEN ügy kellett árulni magam Hátha a tiszteletes úr segítene ? Ez siker Sose felejtsd, ki fia vagy! Rebák István szekere követ­kezik. Mikor ráhajt a mérleg­re, az elnök előre kérdezi: — Meglesz a terhelés, Pis­te? — Ügy rakodtam. Én is szá­mot tartok a prémiumra. — Tizenkét mázsa negyven­öt kiló. Rendben. Hajts to­vább. Kincset érő, új épületekkel ellátott tanyában emberek s munka. Az elnök, Malom Ber­talan a Mátészalkai Gépállo­máson volt igazgató. ELSŐ NAPSZÁM: HATVAN FILLÉR — Hosszú vőlt az én utam Szálkáig. Még hosszabb azóta mindig egyenesben — mondja elgondolkozva. — Szegény apám arra kért, ne tagadjam meg, ki fia vagyok. Ez van előttem azóta is. Vonakodva vállalja a be­szélgetéssel járó idővesztést azzal az alapos megjegyzéssel, „minden perc drága”. Ramocsaházán született., öt gyermek közül ő a legidősebb. Az elemiben végig kitűnő ta­nuló. Szeretett volna még hű barátja maradni a könyvek­nek. Három hold földre nem lehetett ilyen szándékot építe­ni. A reményről azonban nem mondott le. — Első napszámom, har­mincháromban hatvan fillér volt egy napra — emlékezik. — Faros voltam az uradalomban vetőgépnél. Utána erdőírtás, kubikolás... Ahogy erősödtem, úgy kellett árulni magam. Mint majdnem az egész falunak, a környéknek. Rengeteg volt a szegényember. Egymásra lici­táltunk. ÚTNAK - EGY KIS KOFFERRAL Húszéves korában megint előállt kívánságával: „Ez nem élet. Fiatal vagyok, tanulni, tudni szeretnék!” — Miből, fiam? — így sze­gény apám. — Maga templomos ember. Hátha a tiszteletes úr segíte­ne? Egy kis protekció kellene. Apja még sűrűbben járt a templomba. A tiszteletes úr meg is tette az első Ígéretet. De jó párszor ismételte még, vállat húzogatva, ő se nagy minden. Végül csak felvették az akkori Nagykállói Mezőgaz­dasági Szakiskolába. — A család nyögte utánam a havi tizenhat pengőt inter­­nátusra, tanulási eszközökre. Én pedig ott se engedtem a kitűnő bizonyítványból. Ha­mar eltelt a két év. Mindjárt helyet is kaptam az egyik Nyíregyháza melletti tanyán. Mikor elindultam otthonról egy kis kofferral, könnyes volt a szüleim, a testvéreim szeme. Apám megint nem felejtette intelmét: „Sose felejtsd fiam, ki fia vagy!” „LE IS UT, FEL IS ÚT A fiatal gyakornokot ha­mar megismerték az urada­lomban. Fel is tűnt a „maga­sabb vezetőknek”, hogy megfo­gyott a cselédség panasza. Az új gyakornokot kereste min­denki, mert „abban- még nem igen lehet huncutság, jóérzé­sű ember". El is telt pár hónap. Hanem az egyik öreg tirpákkal való esetét, mikor az öreg valami­vel több harmadot vitt haza kis tehénkéjének az uradalmi legelőről, a pásztor — mert mindig akad árulkodásra hajla­mos ember — besúgta a dol­got az úrnak. — Idefigyelj, te Malom — szólított meg másnap a nagy­ságos úr. Nyomban azután or­dított is: — Ha rajtam, azurs­­dalmomon kívül más istened is van, le is út, fel is út! Másik tanyára ment, Nagy­halász határába. Az iroda egy kis szűk szobájában pakolt le — az volt a lakása. Kosztot az intéző konyhájáról kapott. Rengeteg pulyka, liba, kacsa, csirke volt az intéző udvarán, de azokból nem jutott neki. SORSÁN ÉREZTE AZ ÉLET RENDEZŐDÉSÉT — Vannak, akik szeretik a vadhúst, én nem ilyen vagyok. Vadász volt az intéző, ami nyulat hazahozott, velem akar­ta megetetni. Mondom a cse­lédlánynak, nem jut nekem ab­ból a sok baromfiból? Meg­mondhatta az intézőnek, mert másnap reggel megállított az istálló sarkánál. Az is a fenti szegről kezdte. Hogy azt neki még senki nem mondta, nem tetszik a konyhája. Ha én mer­tem, tovább nem tűr meg az uradalomban, el vagyok szá­molva. Öt sem hagyta ki a gyilkos világrengés. Bevonulás előtt úgy állított haza kis kofferé vei, ahogy két évvel azelőtt el­ment: egy pár ing, lábravaló s egy öltöny jobb ruha, jobb pár cipő. Katonaság, hadifogság. Mire hazajött, azoké a föld, akik ad­dig is küszködtek vele. — Mi is kaptunk a három­hoz három holdat. Most már megmutathatom, milyen gazda vagyok — szólt bizakodva apám. — Hat holdon? — mondtam. — Több mint há­rom, mégis kévés. — Veszünk majd hozzá. Mindig akad meg­szorult ember — érvelt szegény öregem. — Én meg csak annyit mondtam: más olyannak mint maga, nincs fia, gyermeke? Érthetett belőle, komoran né­zett viásza rám. Szervezni kezdte a földmű­­vesszövetkezetet, belépett a kommunista pártba. Ügyveze­tőnek választották. Kinevezési okmányt kapott a Földműve­lésügyi Minisztériumból: 1950 április elsejétől főmezőgazdá­sza az Öfehértói Gépállomás­nak. Alakuló sorsán érezte az élet rendeződését, gyorsuló tempó­ját. Jelentkezett a gödöllői kétéves mezőgazdasági akadé­miára. Újabb állomás: Nagy­dobos. Egyesült a nagydobosi, mátészalkai gépállomás, szál­kái székhellyel, ő a kinevezett igazgató. Közben nősülés Bak­­íulórántházára, egy lakatos kisiparos lányát veszi felesé­gül. És tanul... Megint csak ta­nul: érettségizik a mátészalkai technikumban. DÖNT A PÁRT, A NÉP BÖLCSESSÉGE Baktán rosszul sikerül az el­ső két közös esztendő. Pártbi­zottsági emberek, egyszerű szö­vetkezeti tagok keresik fel. Vállalja el az elnökséget. Kö­zelebb lesz a családhoz is. — Nem elszántam magam, határoztam. A kettő nem egy. Szőcs Áron bácsi azt mondta azon a közgyűlésen, ne a kí­vánságukat nézzem, hanem őket, a községet. Aszerint va­gyok itt két éve. — Eredmény? — A hiányt felszámoljuk. Osztalékunk volt már tavaly is. Az idén? Prémiummal együtt közel 30 forint lesz munkaegységenként. Lassan le is jár a dotációm... — Azután? — Eldönti majd a párt, a nép bölcsessége. Asztalos Bálint, A Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum KISZ-szervezete kultúrcsopor­­tot szervezett azzal a céllal, hogy kisegítse, színesítse a környező községek kulturális életét. A kis, 16 tagú csoport az elmúlt szombaton a sényői kultúrházban tartotta meg be­mutatkozó. első műsorát. A több rövid jelenetből össze­állított. sok humorral átszőtt előadásnak nagy sikere volt. Utána hajnali két • óráig bált rendeztek. A jó hangulat bi­zonyítéka, hogy az engedélye­zett idő után a kultúrcsoport zenekara csak számainak több­szöri ismétlésével szerezte meg a lelkes közönség jóvá­hagyását a bál befejezésére. A KISZ-szervezet úgy hatá­rozott. hogy az első est bevé­telét a zenekar felszerelésé­nek bővítésére fordítja. Következő előadásuk szín­helye Szakoly községben lesz. Jósvai Sándor II. éves hallgató. Eredményes esztendő A jó idő kedvezett az őszi munkáknak ,a vetésnek, a be­takarításnak. A kérsemjéni Üttörő Termelőszövetkezet földjein az utoljára elvetett területeken is zöldell a meg­erősödött vetés. Burgonyából több mint 100 mázsát takaríthattunk be hol­danként, 35 holdnyi gyümöl­csösünkből eddig 45 vagon al­mát adtunk el, értéke megha­ladja az 1 millió 800 ezer fo­rintot, így csak a gyümölcsös­ből 57 ezer forint bevételünk lesz holdanként. A szüreti munkákban nagy segítségünkre voltak a fehér­­gyarmati technikum és a gim­názium növendékei. Göngyö­leg problémáink megoldásá­ban a járási párt- és tanács­szervek adtak segítséget. Ezekben a napokban a tsz­­tagok, de családjuk apraja­­nagyja is a tsz földjein dol­goznak. Törjük a kukoricát és csépeljük a rizst, a traktorok pedig mindenütt a „nyomunk­ban vannak”, az őszi mély­szántást végzik. Tóth Béla. Ahol a villany mellett lámpával világítanak Ez év augusztus közepén helyezték üzembe a nyírpilisi tejátvevőt. Azóta — hiába van villany a községben — petró­leumlámpával küszködöm ko­ra reggel és a késő esti órákban. A belső szerelést már ré-Két tisztségvisel# útja- a kormáHykitiiittetésig A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapta Futkos András, a vencsellői ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke. Futkos András 1949. óta dol­gozik az államigazgatásban. 1950-ben tanácstagnak, s 3 év vei később, 1953-ban a végre­hajtó bizottság elnökének vá­lasztották. Azóta megszakítás nélkül tölti be ezt a tisztséget. Nagy érdeme van abban, hogy a község szinte rohamosan fej­lődött az elmúlt 13 évben. Ez idő alatt az általános iskolai tantermek száma 8-cal, a peda­góguslakásoké 4-gyel gyarapo­dott, s ez év őszén egy gimná­ziumi osztály is megkezdte működését. Két kilométer hosz­­szú járdát, 1 »-kilométer bekö­tő'utat építettek.'A villanyhá-JLágy mályva44 gyökeréből különböző gyógytea keverékeket állítanak elő A Tisza árterein, valamint csatornák, árkok szélein, a megye nedves rétjein termő, mindenki által jól ismert „lágy mályva” vagy orvosi ziliz, (althaea officinalis) igen fontos vadontermő gyógynö­vény. A gyógyszeripar külön­­xrzö gyógytea keverékek alapanyagéul használja fel ezen növény gyökerét. A külföldi és belföldi gyógyszeripar különféle kísér­letezések lefolytatása után tu­domást szereztek a fehér­­mályvagyökér gyógyhatásúról, ezért erősen megnövekedett úgy a belföldi, mint az ex­portkereslet ezen gyógynö­vény, szakszerűen feldolgo­zott gyökere után. ősszel a növényt, föld fe­lejti elhervadt száráról, sű­rűn szőrös, tojásdad alakú, bársonyos tapintatú, barna színű, 3-5 karéjú leveleiről és kerek terméséről lehet felis­merni. A gyökérre jellemző, hogy karó alakú, egyszerű vagy elágazó, húsos, kívül szürkésbama, belül hófehér színű, enyhe illatú, édes ízű. A kitermelt gyökeret föld feletti résztől, földtől, pud­­vás részektől teljesen meg kell tisztítani, majd az így megtisztított gyökeret meg kell hámozni. A hámozott gyökérből kétféle áruféleség állítható elő, „hámozott rúd” valamint egyenlő 5 mm nagy­ságú kockára felaprított u.n. „hámozott négyszög”. A belföldi, valamint a kül­földi gyógyszeripar a hámo­zott négyszög árut keresi job­ban és ezért ez az áru érté­kesebb is. A szakszerűen elő­állított teljesen száraz hámo­zott kockát kg-ként 20— Ft­ért, a hámozott rúd árut pe­dig 10— Ft-ért lehet bárme­lyik földművesszövetkezet ut­ján értékesíteni. Az, aki még a fehérmái y­­vagyökér gyűjtésével, feldol­gozásával nem foglalkozott, ajánlatos, hogy kérjen szak­szerű felvilágosítást a helyi körzeti földművesszövetkezet­től, vagy a Herbária Központ­tól (Budapest V., Arany Já­nos u 29). A nagy export, valamint belföldi igényék miatt szük­séges, hogy a megyében mű­ködő valamennyi földművesszö­vetkezet — amelynek körze­tében fehérmályvagyökér ki­termelésre lehetőség van — a gyűjtés megszervezésére kü­lönös gondot fordítsanak. Kapcsolódjunk be tehát a fehérmályvagyökér gyűjtéséi­be, feldolgozásába, mert ez­zel nemcsak magunknak biz­tosítunk komoly mellékkere­setet, hanem azzal népgazda­ságunknak is jelentős hasz­not hozunk. <HK 175) lózatot az egész községre ki­terjesztették. 1959-ben törpe vízmüvet létesítettek. Az elmúlt években virágzó termelőszövetkezet jött létre Vencsellőn. Tavaly például 9 millió, az idén 8 millió forint beruházást eszközölt a közös gazdaság. Emellett a tagok kö­zött ez évben garantált bér­ként 12 millió forintot fizet ki a tagoknak. Egy-egy szövetke­zeti tag havi átlagkeresete kö­rülbelül 1400 forint. A közös gazdaságban nem kevesebb mint 7 agrárszakember dolgo­zik. Futkos András, akit újra- és újra megválasztanak vb. el­nöknek, azzal is kiérdemelte a választók bizalmát, hogy rend­szeresen tovább képezi magát. Időközben elvégezte a kétéves tanácsakadémiát, s nagy hoz­záértéssel irányítja ezt a szer teágazó munkát, amelyet élet hivatásának érez. Belinszki János, a kisvárda járási tanács végrehajtó bi zottságának tagja a Munkaér demérem kitüntetést kapta. Belinszki János, aki 11 év< tanácstag, a kékesei Ujélet Tér melőszö vetkezet népszerű bri­gádvezetője. Személyesen inté­zi a választók ügyes-bajoí problémáit. Amíg egyéni gaz­da volt, gyakran saját munká­ját hagyta abba, hogy a má­sok ügyeiben eljárjon. Közre­működésével községét az ere­deti határidő előtt villamosí­tották. Ehhez a község is hoz­zájárult. Az elmúlt években E fúrottkutat létesítettek és 2 éve gyűjtik a pénzt művelődési otthon építésére. A járási ta­nács végrehajtó bizottságának ülésein, főként a mezőgazda­­sági kérdések tárgyalásánál ad hasznos tapasztalatokat a2 idős, ma már 58 éves tanácstag, A termelő munkában is jól megállja a helyét. A szövetke­zet, amelynek tagja határidő előtt befejezte az ősziek veté­sét, s nagyjából a kapásokat is betakarították mostanáig. A kitüntetéseket kedden Gulyás Emilné dr., a megyei tanács végrehajtó bizottságá­lak elnökhelyettese nyújtotta át gebben elkészítették, csupán a bekötésre várok egyre türel­metlenebbül a korszerűtlen világítás mellett. Oláh József tejkezelő. A Tejipari Vállalat a Tí- TASZ-t bízta meg a munka elvégzéséve!. Mivel a határ­idő lejárt — a körzetszerelő késve küldte be a tervrajzo­kat és a Tejipari Vállalat is csak a napokban utalta át a költségvetés összegét —• a TITÁSZ illetékesei intézked­tek, hogy most már soron kívül, legkésőbb a jövő hét elejére a szerelők fejezzék be a munkát. Mi történi a tv­közvetítéssel? Sok száz szabolcsi tv-tulaj­­donos panaszának adunk helyt, amikor szóvá tesszük, hogy a tokaji közvetítő állo­más az utóbbi két hétben le­hetetlenné teszi a tv-adás vé­telét. Nem tudjuk mi történt, mi a hiba, csak a tényeket re­gisztráljuk, amikor megálla­pítjuk, hogy az utóbbi na­pokban élvezhetetlenné vált a tv. Percenként váltakoznak a képek, az alakok pedig félig sötéten, félig világosan jelen­nek meg. De tisztán soha. Az elmosódó képeket rohanó áramlatok kísérik, hol víz­szintesen, hol függőlegesen. Van amikor csak hangot hal­lunk, képet nem látunk és megfordítva. A tv-adás köz­ben elképzelünk hibákat, mert ilyenek voltak és lesz­nek is, de azt nem értjük, hogy hetekig ne tudjanak vál­toztatni, illetve javítani a közvetítés hibáin. Végered­ményben havi 50 Ft előfizetői díj kötelez is valamire! Véleményünk szerint, ha a tokaji adó hosszabb ideig nem tud változtatni ezeken a hibákon, helyes lenne azt be­jelenteni. Ebben az esetben az előfizetők nem kapcsolnák be készüléküket és nem bosz­­szankodnának nap, mint nap az adások hibáján. Arról nem is beszélve, hogy tömegesen szállítják vissza a tv-gépeket a Gelkához, mert azt gondol­ják, hogy a hiba a gépben van. A tv-előfizetök panasza alapján arra kérjük a Ma­gyar Rádió és Televízió el­nökségét, hogy sürgősen vizs­gáltassák felül, hogy mi tör­ténik a tokaji közvetítő ál­lomással. Tegyék lehetővé a hibák sürgős kijavítását. Mert az is lehet, hogy a hi­ba nemcsak a közvetítő vo­nalban van... Farkas Pál, Válasz cikkünkre „Játszótér, vagy építke­zés” október 27-én megje­lent című cikkre az ÉM Sza­bolcs Megyei Állami Építő­ipari Vállalat vezetői az alábbi választ küldték: ,,Az Arany János utcai és ál­lomás előtti téri lakásépítke­zések munkaterületét vállala­tunk a munkálatok megkezdé­sekor teljesen körülkerítette. Azonban a lakók és az állo­másra siető dolgozók részére az Arany János utcán gyalog­­átkelő helyet kellett biztosíta­ni. Ez meg is történt. Sajnála­tos azonban, hogy a gyalogo­sok nem a számukra biztosí­tott részen közlekednek, hanem a felvonulási terület keríté­seit leszaggatva a rövidebb utat választották. így nap, mint nap kerítésjavítással fog­lalkoztunk. Helyi jműszaki dolgozóink, munkaidő után éjjeliőreink, többször kérték a szülőket, hogy gyermekeiket ne enged­jék az építkezés helyszínére játszani. Ez véleményünk sze­rint nem volt különösen nagy kérés, hiszen a környező laká­soknak, még a bérházaknak is megfelelő területű udvaruk van, ahol a gyerekek játszhat­nak. Amennyiben az utak el­készülnek, a lakótelepen olyan forgalom lesz, hogy a gyerekek az utcákon különben sem játszhatnak. Játszóhelyül te­hát az udvart használják. En­nek megértetése a gyerekekkel a szülők feladata. Az anyag tárolásával és szál­lításával kétségtelenül baj van. Ennek oka, hogy az országosan jelentkező fuvareszköz hiány miatt vasárnapi és éjszakai szállítás' folyik. Ebben az idő­ben viszont az építkezéseken csak éjjeliőr tartózkodik, aki j szemben nem tud kellő erély­­lyel fellépni, ennek eredmé­nye volt, amint azt a cikkben is említették, hogy a többszínű nemes vakolat összekeveredett, hogy az anyagokat összetörik. Erről a tényről a szállítást kö­vető munkanapon jegyzőköny­vet vettünk fel, és a szállító vállalathoz felelősségre vonás céljából megküldtük. Fentiektől függetlenül az építkezés építésvezetőjét és művezetőjét utasítottuk, a munkaterületen tárolt anya­gok rendezésére. Gyebroszky László igazgató Balkány és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet termelőcukrászt, valamint többszemélyes vegyesboltjába weaEeiot KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Bérezés kollektív szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen. Cím: Földművesszövetkezet Balkány, Ság vári ót 17. Telefon: 4. Hódi László, a szállító vállalat dolgozóival ^íagyarorszáf 1963. november 6. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom